Persze nem én, hanem egy fórumozó a redditen. Fordítom, amit ír:
Nem akarok menőzni. Hogy meg tudjam csinálni “No-life”-olnom kellett ezt a játékot, hozzá keveset aludni, zsémbesnek lenni és hanyagolni a haverokat (próbálom behozni velük azóta). Egy normál ember számára amit elértem, szánalmas. Leszarom. Kérdezzetek tőlem bármit a barbár class-ról, az ellenfelekről, nehézségről, megpróbálok mindent megválaszolni. Azért csinálom ezt, mert nehéz böngészni a Blizzard fórumait és az emberek olyan keveset tudnak.
Légyszi ne akarjátok megmondani, hogy a Boshy-val, vagy az SC2-vel toljam. A D3 egyszerűen túl jó.
Egyetértek vele, a Diablo 3 egy fantasztikus játék. Nem hittem volna, hogy az lesz, de az lett. Amikor annak idején kipróbáltam a bétát, elsőre nem jött be. Másodikra nagyon bejött, azóta vártam a kész játékot. Hétfőtől meg lehetett vásárolni, most pedig itt van és már a szerverek is működnek.
Persze a Diablo lényege nem ez. Sokaknak csak annyi, hogy végigmenjenek rajta normál nehézségi szinten 25-27 óra alatt. De a Diablót még csak erre sem találták ki. Persze, fantasztikus a grafikája végig, olyan, mintha festményen, vagy legalábbis valamiféle concept arton játszanánk, baromi jó és filmszerű a zene, eszement hangokkal, remek történettel.
Az első végigjátszás viszont olyan, mint minden időtálló játék első végigjátszása: csetlünk-botlunk rajta végig, nem ismerjük a sztorit, nem ismerjük nagyon a játék mechanikáját. Nem értjük, hogy mit és miért csinálunk, csak bénázunk benne. Persze, a vége felé már lesz elképzelésünk dolgokról, de akkor még mindig csak ott tartunk, hogy megismerjük a “kontent” részt.
Gyanús lehet, hogy bármelyik kivégzett chaptert újra végigvihetünk, baromi részletesen listázhatjuk, ott van minden az orrunk előtt. Ez azt jelenti, hogy a játékot alapvetően nem arra tervezték, hogy egyszer menjünk rajta végig. De miért is tervezték volna arra, ha öt különböző osztállyal indíthatunk karaktert? (Értsd: ha eggyel elkezdjük a játékot, azzal is fogjuk befejezni – viszont akkor meg minek van ott a másik négy? Na, minek?)
Persze, végig lehet vinni az egészet a sztorira koncentrálva, aztán elmondhatjuk, hogy kész a Diablo 3, nem lenne abban semmi kivetnivaló. De akinek ez nem elég, az úgyis kipróbál egy másik osztályt is magának. Esetleg egy másik nehézségi fokot. Nem lesz egyszerű. Normalon is meghal az ember, viszont utána még HÁROM nehézségi fok van a játékban, azaz összesen:
Normal – Nightmare – Hell – Inferno
Vajon miért építettek bele még három végigjátszást a játékba? Hm… Ha valaki végigviszi a játékot, stílustól függően olyan 30-as szint körül fejezi be. A játékot vannak, akik 12 óra alatt végigvitték normal nehézségi fokon. Viszont itt még egyáltalán nincs vége a dolgoknak, a Diablo 3-ban összesen 60. szintig lehet felfejlődni. De akkor mi történik még? Innen indul az igazi kihívás.
A Nightmare és Hell nehézségi fokok teljesítése után az emberek általában megérkeznek a 60. szintre (lehet, hogy 58). Egy csomó varázslat viszont csak a 30. szint felett nyílik ki, vagyis aki azokra kíváncsi, annak sajnos el kell kezdenie majd másodszor és harmadszor is a játékot.
60 után pedig jön a legdurvább nehézségi fok. Ezt a nehézségi szintet a játék készítői kifejezetten egy “end game” tartalomnak gondolják, ami azt jelenti, hogy itt ér véget a játék, vagyis leginkább akkor, ha azon a fokozaton is sikerül befejezni. Infernóra jutnak el oda a karakterek, hogy mindenki fel van fejlesztve maximumig, minden varázslat kinyitva, jöhet a vége!
Ez már tényleg hosszútávú szórakozás lesz, hiszen az előtte levő nehézségi szinteket sem fogja mindenki tudni megcsinálni. Infernón mindenki 60-as szintű, sőt, maga az így kinyitott játék egy “flat” típusú nehézség, azaz egyformán pusztulat nehéz végig. Persze mondani sem kell, hogy ezen a nehézségi fokon jelenik meg egy csomó olyan “drop”, ami addig egyáltalán nem. Így végigvinni az igazi kihívás, de ezt már csak összeszokott, összeépített négyes partik fogják tudni kihasználni.
A játék készítőinek kifejezett célja volt az, hogy elkerüljék azt a Diablo 2-ben szokásos módszert, ahol a játékosok kitalálták, milyen útvonalon a legkönnyebb eljutni a főszörnyig, aki adhatja azt a dropot, amit keresnek, aztán újra és újra csak azt játszották végig. A Diablo 3 egyik játéktervezési szempontja ennek elkerülése volt, azaz Infernón az egész játék izgalmas és érdekes tud maradni.
A Diablo 3 egy ilyen játék: érdekes, változatos, izgalmas és szép már első végigjátszásra is, de egyből látni lehet rajta, hogy ennél sokkal többre képes.
—
Szolgálati közlemény! Jövő héten ki fogunk sorsolni itt a Plastikon kettő játékot (PC/Mac) és 10 darab, egyenként minden osztályt tartalmazó, Blizzard logós képeslap csomagot:
