Tim Schaferről (ejtsd: séfer) már volt szó egy picit lejjebb, viszont nekiugrottak egy másik projektnek is: a Kickstarteren finanszíroztatják meg a készülő point-and-click kalandjátékukat. Ez a kihalóban levő játéktípus nem eladható már a kiadóknak (ők azok, akik befinanszírozzák a játékfejlesztést), viszont Schaferék úgy döntöttek, hogy abban az esetben, ha a széles tömegeket érdekli, és megfinanszírozzák, megcsinálják a bulit.

update: lefordítottam magyarra minden idők egyik legjobb pitch videóját!

A projekt indítólapja szerint nagyon is érdekli a tömegeket, reggel, amikor felkeltem 300 ezernél járt a felajánlott összeg mutatója, másfél órával később 340 ezernél. A projekt akkor valósul meg, ha megütik a 400 ezret, így nem kell hozzá sok fantázia, hogy kitaláljuk, mi lesz a sorsa a dolognak. (Ráadásul még van 33 nap a finanszírozásból.)

update 2: a projekt indításától számított 8 óra alatt elérték a 400 ezer dolláros céljukat, még egy nap sem telt el, 18 ezer ember sorakozott a projekt mögé 730 ezer dollárt felsorakoztatva.

A játékgyártás ilyen buli: kell hozzá egy csapat, a fejlesztők. A fejlesztőknek viszont sok költségük van: a legnagyobb a munkabér, ezt kell fizetni a fejlesztés teljes időtartama alatt. Egy ember kerüljön 1 millió forintba havonta egy cégnek, egy kisebb, 10 emberből álló csapat akkor havi 10 millió forintos bérköltség. Ehhez kell még irodabérlet, munkaállomások, szerverek, internet, fűtés, áram, könyvelő, aztán el is lehet indulni termelni. Legyen mondjuk 11 millió havonta a fix költség, és akkor nem is beszélünk nagy stúdióról. Ha csak egy éven át fejleszt ez a 10 ember, akkor is 132 millió forint pénz kell hozzá.

De ez még semmi, ha egy év alatt összejött a játék, el is kell azt adni, amiből legalább bejön 132 millió árbevétel. De adózni is kell utána, meg más költségek is vannak, szóval ennél jóval több dohánynak kell befolynia, főleg az üzlet tulajdonosának, aki ezen keresni is akar. Ha 150 millió forint árbevétel jön be, akkor már azt lehet mondani, hogy nem ráfizetéses a buli.

De 150 millió forint is csak havi 1,5 millió adózatlan nyereséget jelent havonta – nem vagyok biztos benne, hogy akinek van 132 milliója, annak jó megtérülés a havi 1,5 millió adózatlan pénz. Bár nem annyira rossz sem, ezért írom, hogy “nem ráfizetéses”.

Egyébként pusztán 132 millió forintos fejlesztési költségből nem lesz 150 milliós árbevétel, azt most megmondom. Ezt folyamatosan kell marketingelni, fórumokra vinni, mutogatni, érdeklődést felkelteni iránta, gyártani, tehát a 132 millió forintra rá kell még lapátolni egy csomót. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a játék maga milyen lesz – lehet, hogy egy nagy szopásbukás (hehe, a szopásbukás szó benne van a MagyariSpell-ben) az egész. És újra hangsúlyozom: ez mindösszesen 10 ember.

A fejlesztők általában ezért nem maguk csinálják a “kiadási” munkát, ők csak megbízásos alapon lefejlesztenek egy játékot (A eset), vagy egy kiadónak eladják a saját IP-jüket (B eset), aki lát benne fantáziát és beleöli a dohányt. A legtöbb játékfejlesztő cég ezért csak azzal foglalkozik, amihez ért: játékokat fejleszt, ehhez pedig kiadókkal kötnek mindenféle szerződéseket, hogy fenn tudják tartani magukat. Sajnos a meló legnagyobb része kurva-munka: mindenféle kiadói átiratokat, szemeteket kell megcsinálni a helyett, bazmeg, hogy az ember kalandjátékokat csinálna feszt.

Schafer nem kér sokat: 300 ezer dollárt (kb 66 millió forint) és 100 ezret még ahhoz, hogy ledokumentálják az egész fejlesztési folyamatot. Ha ennyi pénzük lesz, megcsinálják. A dolog érdekessége még, hogy Ron Gilbert, a point-and-click kalandjátékok ősatyja is csatlakozott Schafer csapatához, a Double Fine Productionshoz, és ezt a kalandjátékot közösen készítik el.

15 dollárt, 3300 forintot kérnek a játékért, ami várhatóan októberben jelenik majd meg Steam-en. A projekt Kickstarter lapja, ahol egy remek felvezető videót is láthatunk (tényleg kötelező megnézni), illetve láthatjuk, hogy milyen más finanszírozási opciók vannak, itt található.