Kulcspáros autentikáció Windows XP-re n00boknak

Most pedig leírom, hogyan kell eljárnunk, ha Windows XP alatt szeretnénk kulcspáros autentikációt egy szerverre.

Mi kell ehhez? Egy szerver, ami kulccsal autentikál minket. Kliens oldalon kulcspár, illetve olyan program, amit használni akarunk. Én SSH kliensnek javaslom a Putty-ot, SFTP kliensnek pedig a Filezillát, mert a Total Commander SFTP pluginje az istennek nem akart összejönni (ilyen kék hátterű installer-para az egész.) A Filezilla open source szoftver.

  1. Menjünk el a Putty oldalára
  2. Töltsük le a “putty.exe”, “puttygen.exe” és a “pageant.exe” programokat egy üres könyvtárba.
  3. Először a puttygen-t indítsuk el.
  4. Felül a menüben “Key”, “Generate key pair” (minden opció maradjon default-on).
  5. Mozgassuk az egerünket, amíg a kék csík végig nem megy. Ezután a program legyártja az egyedi kulcspárunkat.
  6. A passphrase ablakokat szerintem ne töltsük ki. (Aki nagyon parás, kitöltheti, bár egyszerűbbnek tűnik laptop lopás esetén újat generáltatni.)
  7. Az elkészült ablak alsó részén lesz két gomb. Először kattintsunk a “Save public key”-re.
  8. Mentsük el a kulcsot (apró szövegfile) abba a folderbe, ahova a három .exe-t előzetesen tettük.
  9. Ezután mentsük el a privát kulcsot is (“Save private key”) ugyanoda. Ennek más a kiterjesztése, de ne is törődjünk vele.
  10. Emailben küldjük el a publikus kulcsot a rendszergazdának (mivel publikus kulcs, nem kell félnünk, a párja nélkül lófaszt nem ér).
  11. Indíthatjuk a pageant.exe-t. Ez egy kis tray-be épülő program, ami segíti az autentikációt.
  12. Kattintsunk az “Add key” gombon.
  13. Adjuk be neki a privát kulcsunkat.
  14. “Close”
  15. Telepítsük fel a Filezilla FTP kliensprogramot. (Tetszőleges más SFTP-t tudó kliensprogram is megteszi, de ez az ingyenes.)
  16. Indítsuk el. A bal felső ikonra kattintsunk az első kapcsolódáskor.
  17. Host, port: értelemszerűen a rendszergazdától kapjuk.
  18. Server type: “SFTP over SSH2”
  19. Logon type: “normal”
  20. User: ezt is kapjuk.
  21. Password: üresen marad!
  22. “Connect”
  23. Voilá!

SSH konnekció ugyanígy megy, csak éppen ott a “putty.exe” programot kell majd elindítanunk. Győzödjünk meg róla, hogy fut a pageant és a key be van addolva. Azt gyanítom, hogy reboot után is benn lesz.

Mac-en némileg egyszerűbb a dolog. Elég a terminálon egy “ssh-keygen -t rsa” parancsot kiadni, majd a “pbcopy < ~/.ssh/id_rsa.pub" paranccsal a vágólapra helyezni a publikus kulcsunkat (pbcopy teszi a vágólapra). Ezt utána egy új mailbe bepastelni, majd elküldeni a rendszergazdának. Ha megvagyunk, akkor az "ssh szerver" paranccsal máris benn lehetünk a szerver konzolon. SFTP programnak jó pl a Transmit is, ott egyszerűen válasszuk ki az SFTP protokollt és usernek írjuk be a felhasználó nevünket. A jelszó mezőt hagyjuk üresen, majd connect. Tök egyszerű.

Maszk vajon mi?

Láttam egy tutorialt, amin bemutatták, hogyan kell egy fát kék háttérről kimaszkolni. Az eleje izgalmasnak tűnt, de a végén a “halo” effekt eltűntetése erősen desktruktívnak látszott és finnyogni kezdtem. Mivel én magam nem vagyok expert a témában (vagy “körbepászolom” vektorral, vagy egy alpha maszkot ecsetelgetek), ezért megkérdem: van olyan, aki ennél jobb eredményt tud elérni a fenti linknél? És ha van, mi a megoldás?

Józsi, lammer photoshop 3 user, drop shadow effekt és grádiens kattintó

Photoshop color mgmt.

Szakemberektől kérdezném: van egy Photoshop dokumentumom. Rajta mondjuk egy fehér felirat, a háttér pedig barna. Lecroppolom a feliratot, exportálom webre. 24 bites PNG-t választok háttérrel együtt (emlékeztetőül: a háttér barna). A HTML body-ba pickelem a PSD-ben levő háttérszínt, amikor megnyitom a böngészőben, kiderül, hogy az exportált logó háttérszíne nem egyezik meg az eredeti háttér színével. Van benne egy kis color shift. Nem sok, de van és észrevehető.

Ha az exportált PNG-t megnyitom Photoshopban, akkor ugyanazt kapom, mint amin dolgozom. Ha ugyanezt a file-t Safariban nyitom meg, shiftelt színeket kapok. Arra azért rájöttem, hogyh Photoshopban a “View – Proof colors” opciót, és a “Proof setup” menü “Macintosh RGB” opcióját bekattintom, akkor pontosan azt a shiftelt színű dokumentumot látom a képernyőn, amit a Safari is megnyit. A “Proof setup” menü “Monitor RGB” bekapcsolása egyenértékű az én originális dokumentumommal (ami ugye jó).

Az “Edit” menü “Color settings” részben kotorásztam még, érdekes módon ott a “Color management off”-ra van állítva. Próbáltam még más szín profilba is konvertálni, sikertelenül.

Azt nem értem, ez az egész szar honnan jött elő és ki hívta.

Help.

Olyan jó

Írtam kettő verset. Lehet, hogy holnap kitörlöm, de most azt hiszem marad.

Fentről olyan kicsi a világ,
az autók, megannyi matchbox az utcán,
enyém is az, kis autó,
melléparkol a nagy dömper
(kurva anyját)

Lentről a világ, nagy, baljós
kicsi vagyok, szar kis seggdugasz.
Első számban látom az életet,
rohanunk az urbánban, tempó van.
(geci tempó)

Csak vidéken nyugi az élet,
vidéken, ahol a kurta farkú malac kúr,
ott jó, (mert van bor)
és van még zöld rét is
(kurva anyját)

Én vagyok a szubjektívum,
első számban élem le az életet.
Ha tetszik, ha nem, én vagyok a központ
megfelelek magamnak
(basszájba)

Ez annyira jól sikerült, hogy írok egy szerelmes verset is. Nem titkolt célja az, hogy legyen . Az igazság az, hogy olvastam ilyesmit a napokban és most megszállt az ihlet.

Lelked, lelkem.
Benned, bennem.
Vagyok, mint fa, mint fű, mint liba.
Beleélek, ha megmondod.
Mint rét, mint méz, mint vatta.
Olyanok vagyunk, mint KETTŐ ISTEN.

(Reggelig tudnám folytatni ezt. Megkímélek tőle mindenkit.)

Magyaróra

Tegnap új kifejezést tanultam. Úgy hangzik, hogy “lefinomítani”. A dugás megfelelője, de olyan kontextusban használt kifejezés, amikor a dugás olyan partnerrel történik, aminek igazából nincs tétje, egyszerűen csak el kell vállalni, azaz le kell finomítani. Pl: “Miskolcon van két csaj, őket kéne hétvégen lefinomítani.” Ha megtörtént, akkor már lehet mondani, hogy “megrépáztam” őket.

A plastik media IBS-es college nyelvművelő postját olvashatták.

Da Vinci – the aftermath

Kaptam egy email forwardot, amihez egy két oldalas PDF volt csatolva. Ez a PDF több pontban sorolja fel a Da Vinci kód című filmben (vagy könyvben) szóló állításokat és cáfolja azokat ilyen-olyan módon. Úgy látom, nem lehet eleget lovagolni ezen a témán, ezért nyitok egy újabb postot a kérdést lezárandó. Lássuk!

  1. Szerintem az ellen-propaganda épp olyan szánalmas, mint maga a propaganda. (Gyk: attól nem leszel jobb keresztény, hogy nyomod az ellenpropagandát.)
  2. Csipkebokor vessző.
  3. Aki azt gondolja, hogy Jézus nem volt ugyanolyan ember, mint mi, az valószínűleg fogalom nélkül van. Elárulom, hogy ugyanolyan halandó ember volt, mint mi. Ezt a fajta “valósságot” nagyon jól fogalmazta meg 1988-ban Martin Scorsese a Krisztus utolsó megkisértése című filmben. Willem Dafoe remekül formálja meg azt az szerencsétlent, aki nem akar más lenni, mint ács, aztán mégis megőrül a kínzó hangoktól, fejfájástól, aztán a többi már történelem.
  4. Jézus véghezvitt csodákat, annál jobb, “wow” faktor érvényesül (lásd még: beszélő béka), rulez.
  5. Ha élnek a leszármazottai, annál jobb, mert lehet velük kezelni.
  6. A hitet ez a dolog nem szabad, hogy befolyásolja.
  7. Marilyn Manson egy ripacs.
  8. Aki ezek ellen küzd, magából csinál hülyét.

Most pedig nyomogassuk tovább a gépet.

Függöny.

Sport vajon mi?

Apple – Nike plus deal. Az első komoly érv, amiért vásárolok magamnak ilyen futócipőt és iPod nanót. De nézzük sorrendben:

– a hasizomfejlesztő gyakorlatoktól nem ment le az úszógumim, hiszen kardio edzéseket kell tartani (egyébként csináltam 10-éig naponta a felüléseket és nem lettem jobb “pasi”, csak le tudtam nyomni több situp-ot egyben)
– kardio edzés lehet az intenzív tenisz (sajnos béna vagyok), a squash (az intenzív), vagy a futás
– a barátnőmmel járunk futni és egész klassz
– a barátnőm nanóval fut
– nincs futócipőm, hanem a teniszcipőben futok
– iPod shuffle hangjátszó eszközöm van, ami vagy random tolja a számokat, vagy lineárisan és nem lehet “csévélni” a számokon belül
– az iPod shuffle-t alapvetően még azért vettem, mert 1 gigás USB stick (és másodsorban tud lemezt is játszani)
– édsanyám hozzámvágott egy “repi” USB stick-et, ami kisebb, kulcstartóra függeszthető és szintén 1 giga

Mindebből az következik, hogy az iPod nano, a Nike cipő és a futás háromszög megoldja sok problémámat, hiszen ezáltal:

– nem leszek hájas
– lesz egy “csévélős” MP3 lejátszóm
– lesz lépésszámlálós futócipőm (iPod integrációval!) — valami, ami gyerekkorom óta mozgatja a fantáziám, bár akkor még nem futásra akartam használni, hanem azért, hogy a homokozóban jobb pozíciót vívjak ki magamnak a korabeli social létrán

Egyszóval: Apple – Nike plus deal is TEH shit. Alig várom! (Mondjuk futni fogok addig is, ez csak hab a tortán.) A körülmények jól összeérnek.

Végül egy, a fenti posthoz nem kapcsolódó sztori. Egyik barátommal mentünk autóval, amikor a rádióban az egyik betelefonáló anyuka elmondta, hogy a következő számát a lányának küldi, aki éppen most lett 21 éves. Erre a haverom:

“21? Na, akkor ezt már RÉPÁZZÁK!”

Ilyet érezhetett Jézus

Az a mém megvan, amikor minket, Mac felhasználókat blame-elnek olyan dologért, amiket valójában nem is mi követtünk el, hanem a másik oldal pongyolán megírt kódja és sztenderdeket nem követő inkompatibilitás okozta?

Mivel a világ majdnem összes számítógépén Microsoft Windows fut, és mivel minden program és adatátvitel jól működik ezen összeröffentett eszközök között, az emberek egyből az eltérő eszközben látják a hibát. Nem lehet őket ezért hibáztatni, hiszen sokszor nem is értenek hozzá, így nem tudják megállapítani, hogy valójában mi okozza a zavart.

A Mac által küldött karakterek helyén kis négyzetek jelennek meg a PC levelező kliensben bizonyos embereknél. Reakció? A Mac-es kurva anyját. (Ha mindenkitől jól jelenik meg a mail, akkor csak ott lehet a baj, tiszta sor.) Az SAP kliens kiszolgálóhoz való kapcsolódás után fagy, pedig minden XP kliens gyönyörűen működik. Megfejtés? A Mac-es kurva anyját. (Ha mindenhol működik, csak az egy szem Mac-en nem, akkor ott lehet a baj, tiszta sor.) Mit mondanak a rendszergazdák? Minden nyomtató jól installál, csak Mac-en nem? Szar a Mac! Égne a pokol tüzén az, aki a Macintosh-t, mint egzotikus platformot kitalálta, csak a baj van vele.

Odakinn pedig egyedül vagyunk, nem számíthatunk senkire. Egy zombi PC-s irodai felhasználók által lenézett nép, aki csak a net-en (vagy még ott se) találja meg a hozzá hasonló gondolkodásúakat. Elzárt szigeteken élünk, a való életben magunkat nem vállalhatjuk fel, nem örülhetünk nyilvánosan. Ha pedig ennek hangot adunk, fejünkbe töviskoszorút nyomnak és keresztre feszítenek.

Macintosh felhasználónak lenni: küldetés.

Függöny.

Why Mac rulez

Network share shortcut automatikusan reconnectel a share-re és nem kell kézzel. Small convenience. (XP userek: nem tudom, ott hogy van, de ha így, annál jobb!)

HSZ

46. Milyen szabályt kell alkalmazni, ha két vitorlás kishajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, és azonos irányú oldalszéllel haladnak? (HSZ 6.03 bis) (Pontszám: 3)

a) A szél alatti (lee) oldalon haladó köteles a szél felől (luv) haladó útjából kitérni.
b) Mindketten jobbra kötelesek kitérni.
c) A szél felőli (luv) oldalon lévő köteles a szél alatt (lee) haladó útjából kitérni.

Olvasási élmény

Az index mai feedjében greppeltem erre a mondatra: “Bukással búcsúzott a Megasztár” — remek zsurnalizmus, egyből ez villant be. Rá is kattintottam a cikkre, hogy elolvassam. A cikk közöl valami grafikont is, ahol látni, melyik csatorna mennyi nézettséget mágnesezett adott időtartamban és én az alapján inkább valami olyasfélét állapítottam volna meg, hogy “fej-fej mellett”, vagy “láz mögött lohol a megasztár”, de hogy bukás lett volna? Semmiképpen. Már arra is gondolhatnék, hogy valami RTL-es hírszerkesztő írta. Bájeszd ez, erről kár lenne vitát nyitni. Tockost az elkövetőnek.

Érdemes megnézni magát az index felületét. Nekem különösen izgalmas téma, mivel ott bábáskodtam körülötte annak idején. Azóta nagy látványosság nem történt körülötte, azt leszámítva, hogy olyan szinten fokozódott a kereskedelmi elkurvulás, hogy az már nem is vicces. (Értsd: it’s not even funny.)

Én megértem, hogy pénzből élünk és az index modellje a felületeinek árulása. Több felület, több pénz, jobb munkalehetőségek, sajtófotók, gazdasági és szellemi fejlődés. Ugyanakkor amikor ekkora a képernyőn levő hasznos információtartalom:

és ehhez képest kell néznünk a médiaszemetet, akkor azt hiszem, a modellel van baj. Itt már nem arról van szó, hogy néha lenyomnak a torkunkon ezt-azt, hanem arról, hogy 95%-a az oldalnak értékelhetetlen szemét. (Nem beszélve persze arról, ami a konkrét cikkben elhangzott.) Íme a teljes oldal és ugyanannak az oldalnak hirdetés nélküli változata:

Engem mindig is érdekelt volna egy alternatív online olvasási élmény. Például egy előfizetéses konstrukció. Havonta 500 forintért kapok indexet olyan megoldásban, hogy csak egy banner lesz az oldalon. 1000 forintért havonta banner nélküli indexet olvashatok. Persze ahhoz az is kéne, hogy jobb legyen a lap, mert elégedetlen vagyok.

Vizsgálhattuk volna az origót is. Vele csak annyi baj van, hogy nem olvasom, mert szerintem gyenge. Amikor néztem, folyamatosan az volt az érzésem, hogy olyan, mintha a T-Online kezdőlapját böngészném, csak nincs benne geci-madzsenta.

Egyébként az észrevételem nyilvánosságra hozatalával valójában az indexnek kívánok segíteni. Az origót leszarom langyos kakival, tőlem azt csinálnak, amit akarnak. (Meg is pukkadhatnak.)

With all due respect.

Függöny.

Maximize effect

Azonnal közölhető: ma levettem a dock maximalizáló effektust. Egyszerűen idegesített, hogy az amúgy is rendszertelenül floatoló ablakok alját a dock közelében nem lehet megfogni, mert mindig beanimál valami ikon (az ember sosem hoverol pixel-perfekt módon). Ismerős?

Másfél év elteltével rá kell jönnöm, hogy mennyire szükségtelen az effekt és most le is szedtem. Számos előnyét látom a dolognak. Egyrészt ugye meg tudom fogni az ablak jobb alsó sarkát a dokk közelében, hogy ne zoomolj be valami ikon. Másrészt fix méretű a dock és nincs az az érzet, hogy akkor most majd ki fognak lógni az ikonok, illetve shrinkel egyet. Erre jön még rá az, hogy eleve sokkal “stabilabb” az élmény, hiszen nincs az, hogy a képernyő alján ugrálnak és zoomolnak az ikonok.

Szeretném ugyanakkor jelezni a tamáskodó PC felhasználóknak, hogy OSX-en alapból az effekt ki van kapcsolva, csak a mac n00b-ok nyomják be egyből. Ebből következik, hogy akinek be van kapcsolva a dock maximalizáló effekt, még nem tolja elég régen az OSX-et.

Maturáltam, egy újabb lépést tettem a “pro” felhasználói táborba.