Ma reggel az Excel filejaimat nézegettem, amiben personal wealth rekordjaim vannak feljegyezve. Meg kellett állapítanom, hogy ebben a hónapban a megtakarításaim megint csökkentek 40 ezer forinttal, mert be nem tervezett ruházatot vásároltam (MOM park 4you üzletben 50% sale van bazeg, 11 rugóért vettem egy csodálatos bőr cipőt például).
Egyszóval a bérből élők élete szívás és nem gyarapodás. De ezt tudtuk.
Később délután felhívtam Csiki Zoltánt, akitől konzol játékokat szoktam vásárolni. Semmi svindli nincs a dologban, teljesen legális konzol beszerző, csak éppen nem kell nekem vadásznom a játékok után. Megkérdeztem, hogy van-e már Nintendo DS lite. Van, mondja. Vérszemet kaptam. 40 rugó az alapgép, 11 rugó az új Mario, de van Metroid is újabb 11-ért, összesen az annyi mint 62. (Ezer. Forint.)
“Video games are my religion”
Mondtam neki, hogy indítsa el a beszerzést. Hétfőre meglesz, jött a válasz. Leraktuk a telefont.
Negyed óra múlva eszembe jutott az Excel tábla. Visszahívtam, hogy hagyjuk a picsába.
Dettó ez történt ma velem is. Akartam venni egy Fuji Finepix F30-as kamerát, de mondtam a feleségemnek, hogy ha könyörögnék neki, akkor se engedje, hogy megvegyem, mert nincs rá keret. Ma egy órát fúztem, de nem állt kötélnek… SZERENCSÉRE. Most van 110k a számlámon. Thx God. I mean wife.
pedig a lite-hoz, lenne újabb drága kiegészítő, homebrew cuccokhoz (http://www.ds-x.com/) tényleg valakinek nem kell egy GBA SP, linker cuccal?
csak a bombermant nyomom rajta, semmi mást. (már az advance war-ról meg a golden sun-ról is lejöttem)
Dettó ez történt velem is.
Megyek a Váci úton az SPQR szalon előtt, meglátok bent egy Ferrarit, tudjátok az amelyiknek üveglap fedi a motorját hátul, nasszóval bemegyek, fél órát alkudunk, végül megállunk 58 milliónál, plusz csiptuning, nagyzene, pohártartó, deal. Pali hátramegy intézni a papírokat, addig valami pultos nyuszó mexólított, hábazzeg atommellek, szóbaelegyedünk, kijön a pult mögül, odalépeget modell-járással, a szoknyája gyakorlatilag popsi alatt 2 centinél van, összevissza ennyi. Csicsereg, jópofizunk, látszik, hogy imponál már neki a járgány, pedig még én sem ültem benne, nekidől, kerekedik mindene, gyengéden föléhajolok, nem tiltakozik, dőlök előre, medencetájékon már összeérünk, de valahogy megcsúszom a felvaxolt padlón, kurvanagy hasas, eszméletemet vesztem…
mikor felocsudok csak az ágyam lábát látom,meg az ágy alatt a pormacskákat, levertem a vekkert is véletlen a könyökömmel, elkések a lenfonóból, brigdvezető megint lecsesz, kurvaélet….
Nőjjetek már fel!
Hja, akinek megtakarításra is fussa (sic!) ilyen időkben
Kisse ad szagu a dolog, korrektebb lenne ha beirnad, h mindenhol learazas van.
úgy ígérted, hogy még írsz bővebben -egy harmadik részben- Az Excel Tábláról.
vazeg, nehogy megsajnáljunk! van, aki negyvenezerből él…
personal records
gépet akarok venni.. ugye ha már lúd, legyen kövér alapon. tudom, hogy nem lesz olcsó, de bazdmeg, egy rühes videókártya 120??! Ezért húzom halasztom a dolgot.. persze lehet, hogy sikerül átvernen magam és hagyom, hogy elapjon a bolti láz
Az uj Mario pedig _nagyon_ jo. Fuck Excel.
Én már nem is merek erre Excel-t gyártani..:(
Ellenben kíváncsi vagyok, hogy a vásárlási ösztönöm mikor éri el az életgörbe csúcsát. Remélem, nem sok van már hátra addig. faszom
Hasonló dilemma, megfejelve a következővel:
PSP – DS Lite – Excel
Melyik a tuti? Állítólag PSP halott sztori, de én főleg autóversenyes agykikapcsolásra lennék vevő, abban meg mintha a PSP jobb lenne…
Nos hitoktatók, papok, mi a tuti erre?
PSP – DS Lite?
alapits vallalkozast, nintendot ird le..
[...] Ahogy Angelday szokta mondani “video games are my religion”, de (sajnos) elég keveset játszom, noha igyekszem mindig nyomon követni az iparági eseményeket, trend-eket. Van egy rakás kütyü idehaza (konzolok, kiegészítők) meg pár itthon ritkaságnak/kultnak számító társasjáték (back to the roots), mégis max néha megsimogatom őket és csak akkor kerülnek elő ha kisebb-nagyobb tisztavérű gamer társaság állít be hozzám. – Bomberman party, anyone? – Arra, hogy mikor játszottam végig videójátékot meg már nem is emlékszem, ezért volt nagy szó, hogy nem tettem le 10 perc ismerkedés, kipróbálás, megtapasztalás után a Stranded nevű, mobiltelefonra írt játékot. Ok, azért nettó időben nagyon sokat nem követelt, ebben össze sem lehet hasonlítani egy jófajta japán rpg-vel, de azért kellemes szórakozást nyújtott pár órára. A játékot bevallottan a Lost filmsorozat ihlette, de szerencsére ehhez nagyon jó megvalósítás társult, azt hiszem nagyon kevés ilyen szép kidolgozású játék létezik ma mobilra. Ötletes a szituációfüggő irányítás, amit beszédes ikonokkal támogattak meg. Szerintem ennél mélyebb sztorit/cselekményt is össze lehetett volna hozni a motorral, de lehet akkor már nem lett volna elég a kitartásom hozzá. A küldetések elég egyszerűek, a wc-n (khm a buszon) töltött idő alatt is megoldhatóak, noha a motor egy kevésbé lineáris sztorit és összetettebb feladatokat is elbírt volna. Persze a PSP, DS és társaik messze előrébb járnak, de azért Gameboy Color is nagy sikernek örvendett anno, kitűnő játékokkal. Kíváncsian várom a hobbi átiratok után mikor jelennek meg az első komolyabb telefonos inkarnációi egyik-másik klasszikusnak. [...]