Nem értem

Nem tudnám pontosan nevesíteni, hogy minek hívjuk azt, amikor valaki a “hypermarket” angol szót

hipermárkit

-nek ejt. Konkrét példám az FMCG szektorból. És nem nyelvbotlás, ez van. Nem értem.

Az IBS-en azt figyeltem meg, hogy akik nem tudnak angolul beszélni, azok ejtik a marketinget “márketingnek” (igen, így á-val). Komolyan mondom olyan, mintha kitaláltak volna egy faux arisztokrata nyelvet maguktól, maguknak. Ezek a személyek nem hallottak még angol nyelven bárkit kiejteni azt a szót, hogy “marketing”? Mert hogy az nem “márket” vagy “márkit” lesz, arról tényleg kár lenne vitát nyitni. Vagy ez csak nekem volna ennyire egyértelmű?

Könyörgöm, ejtsük már “marketing”-nek, így egyszerűen!

Bár az is igaz, hogy mindenki úgy beszél, ahogy akar, csak értsük meg egymást. Mindenesetre én úgy vagyok vele, hogy ha angolul beszélünk, akkor próbáljunk angolul beszélni, ha magyarul, akkor meg magyarul. De könyörgöm ne találjunk ki faux arisztokrata dolgokat!

És itt szeretném felhívni ugyanakkor arra a figyelmet, hogy igenis vannak olyan személyek Magyarországon, akik valóban sok időt töltöttek (éltek) angol nyelvterületen, és azok az angol nyelvű szavakat természetszerűen angolnak ejtik. A “western” pedig náluk nem “vesztern”, hanem “uesztörn” lesz. És az úgy van jól ellentétben azzal az ÉS cikkel, amit évekkel ezelőtt olvastam.

Full disclaimer: a látszat ellenére a szerző nagyon nem kedveli az angol szavak magyar nyelvbe ültetését terméknévként, fontoskodóan. Szerző ugyanakkor szívesen használ angol kifejezéseket, ha úgy gondolja, hogy az passzentosabb. Elő szóban ezeket ugyanakkor kerüli, ha lehet.

34 hozzászólás

veszig

“Mindenesetre én úgy vagyok vele, hogy ha angolul beszélünk, akkor próbáljunk angolul beszélni, ha magyarul, akkor meg magyarul. De könyörgöm…”

Ez igy jo egymas utan… en konyorgom, te konyorogsz, o konyorgik? Konyorgok, mondjuk konyorgoknek. 🙂

tamas

amig vesztern-ojropaban aranylag normalisan hangzik, ha holland/nemet/francia/barmi nyelvben anglius akcentussal beszurnak egy-ket szot, szerintem itthon rendkivul sznobi kocsog 🙂 probald ki: “anya, nezd, 19.30-tol lesz egy remek uesztnfilm a tiiviiben”.

ugyanilyen erovel akkor a spagetti meg a farfalle sem spagetti es farfalle igy, magyarul, parasztosan. hat meg a coca-cola.

Adam

“…ha angolul beszélünk, akkor próbáljunk angolul beszélni, ha magyarul, akkor meg magyarul.”

“…erre egyéb eye candy.”
“Ez a mai nap music cast-je.”
“Szerintem a demoscene-nek valahol itt van értelme…”
“Plusz a donut-jaikat már kilistázták…”
“…mert a 400D nagyon entry level ám…”
stb.

chabba

Érettségi emlékeim szerint ez a “népi antropomorfizáció” nevű folyamat, amikor a magyar nyelv a saját szája íze szerint átalakítja az idegen szavakat.

Anno ezt a naranccsal mutatták be.

Ősapáink hallották, hogy az angol hogyan hívja azt a narancssárga almát, de nem tudták eldönteni, mit hallanak, mert a kiejtésben összefolyt a névelő a főnévvel: “an orange” vagy “a norange”. A másodikat választották, és így lett a norindzs-ból narancs.

De ugyanez a folyamat volt meg az Oberenns See és az Óperenciás-tenger esetében is.

lsg404

Ennek van valami szép neve azt hiszem. Mindenesetre magyarok egymás közt magyar környezetben nyú jorkot, és nem nú jokot mondanak. A szabály valahogy úgy hangzik, hogy az idegen szót úgy kell kiejtened magyar környezetben, hogy az abban lévő hangok a magyar megfelelőjükhöz a lehető legközelebb legyenek. Nem kell visszaadnod az autentikus hangzást mert az sznobizmus, azt akkor kell, azon a nyelven beszélsz éppen. Ld. tamas példája.

Ettől függetlenül aki márketinget mond, annak persze kereszthalál.

Zila

esetleg javasolnám a faux helyett a fals urambocsá a hamis/ál szavak használatát. Ha már nyelvőrködünk 🙂

Egyébként meg a western az vesztern, az archive az nem erkájv hanem archív. Így mindenki érti. (kivéve az angol, de vele egyébként is angolul beszélsz nem hunglish-ül)

medoc

Józsi for per_z_ident!
A márketingtől én is a falra mászom… A másik meg a fájl (így írva) de ezzel már úgysem lehet mit kezdeni.

KTamas

Az archive az erkájv és kész.

Egyébként Józsi, Áj dónt knóv vát jú ár tókin öbát. ;P

(megj.: A schedule-t évekig “sdúl”-nak ejtettem amig amerikában 1 nap után fel nem világosított valaki hogy az bizon szkedzsöl)

ab

Engem az érdekelne, hogy a “support” az miért szápport sokaknak.

Dob

A marketing pl szerintem rossz példa, mert az immáron magyar szó. Legalábbis teljesen átvette a magyar nyelv.
Igaz, hogy nincs konkrét tartalma, és nem érezni mögötte a jelentést, csak a fogalomfelhőt, de attól még magyarosításra krűlt, és az aktív szókincs része.

alternaiv

ab: a kérdés nem ez, hanem a “support” miért nem “támogatás” sokaknak?

A nyelvőrködés egyébként meg faszság, egy archív állapot felett őrködni butaság. Természetesen egyén szintjén lehet, de intézményesítve nem szabad, egy jó publicisztika erről a népszavazási kérdéseiről elhíresült Kálmán Lászlótól: http://href.hu/x/bx0

Zeusz

Vannak fogalmaink, amiket egyféleképpen kéne használnunk. Az entry level vagy legyen entry level vagy legyen belépőszintű, de ne legyen entry szintű, vagy belépő level, mert a “belépő szintű” az egy fogalom. A bevásárlóközpont legyen hipermarket, vagy bevásárlóközpont (agyonlövöm a hiperpiacozókat, az tuti!…:) )

Sok olyan kifejezés van az IT világában, amit nehezen lehetne magyarra frappánsan áttenni. Persze születnek jobb-rosszabb megoldások, de teljesen más mögöttes tartalommal rendelkeznek, mint az eredeti szó. Itt van az eye-candy, amit nem hívhatunk vakításnak, mert az pejoratív, az eredeti kifejezés pedig nem az. Music castre, pod/video/photo/screencastra nincs magyar kifejezés, ezek így fognak infiltrálódni a nyelvbe, mert ez az egyik lehetőség a három közül. Mert ezek vannak:

1) Lefordítjuk az adott kifejezést: Hard drive – merevlemez, vincseszter. Shortcut – parancsikon, stb.
2) Ha egy idegen szót széles körben kezdenek használni, akkor az magyar átírást kap, példa erre a fájl, a szoftver, a hardver, a lézer, stb.
3) Ha egy szó nem válik annyire elterjedté, mint lehetne (mondjuk a specifikus jelentés miatt), akkor az eredeti írásmódot szoktuk használni, és azt toldalékoljuk (elég esetlen, de ez van.) Példa erre a hot swap, amit egyes fordítókolegák már át akartak tenni forrócserés eljárásra, de nem engedtem. Ne menjünk a dolgok elébe, az hot swap. Még az.

Az én személyes kedvencem a förmver, erről értekeztem is. Csak az érdeklődőknek teszem ide, a lényeg ugyanaz, amit ebben a kommentben is kifejtettem. http://blog.zepont.hu/2006/08/17/elso-lektoralas/

rog

a marketingre tenyleg nincs magyarazat, minek ejtenenk maskepp mint ahogy irjuk, ha meg az angolok se teszik ezt.. 😀

off:
a feature-t lefordithatna valaki. (a “furmany” nem ervenyes..)

Adam

nem volt szándékomban. csak fel szerettem volna hívni a figyelmet, hogyha már a magyar-angol kommunikáció szétválasztása mellett vagy (amivel teljesen egyetértek), akkor a magyarul írt bejegyzésekben sem kellene idegen szavakat szerepeltetni. (kivéve persze, ha nincs rá a magyarban megfelelő kifejezés, szabatos fordítás)

olda

két eset van. Az egyik, hogy angolul nem vagy nem nagyon tudó mit mond, miután a környezetében megszokott valamit. Ez az amikor a titkárnő wincsesztert mond/ír.

A másik, amikor a marketinges (márketinges) a mittingen a teljes buzzword vocabulary-ját (idegen szó, magyar raggal, köszbocsvigyáztam!) betolja a közösbe és zeng a ház a bítubí-marketplészektől és a multivendor-hosztidzsshopoktól. Ez önigazolás, igénytelenség és valamihez érteni vágyás egyenes következménye. Mert jobban hangzik. Szerinte.

Érdekes módon, aki honi, de sokáig külföldiaiul beszélt külföldiában, az nagyon vigyáz, hogy mikor mit, pont a keveredések elkerülése érdekében.

Szóval a hunglish él, élt élni fog.

Én már annak is örülnék, ha tanítanának kiejtést, hangsúlyozást, ilyesmit, mert nagyon sokan a buzzwördvilágból magyarul beszélik az angolt és lenézik, aki megpróbál helyesen intonálni.

kár ezen rágódni, ragaszkodj a saját elméleteidhez, megszokásodhoz, akkor majd posztol ilyet más a blogjába 🙂

karon

engem pl. a NÉSÖNEL dzseografik csinál ki.

de mondjuk mekdonáldsz és nem mekdánldsz. amikor hazajöttem egy év usa után, erőt kellett vennem magamon, hogy ne basztassam magam szájba úton-útfélen.

nyenyec

m-w.com : meg lehet hallgatni minden szó kiejtését WAV formátumban. Akinek nem megy, annak a fülére kell tenni 48 órára végtelenítve.

Zeusz

Tapasztalatból mondom, hogy a kiejtés oktatására nincs állandóra működő, mindig célravezető szolúció. Ez nagyban függ a diák képességeitől. Hiába beszélek én fantörpikus kiejtéssel (because I do 🙂 ), ha ő nem hallja a különbséget a ueszt(a/ö)n és a veszt(a/ö)n között. Ha egyszerűen nem dugja ki a th-nál a nyelvét, nem ejti ki a kis há hangot a take-ben (mer az inkább thélyk, mint ték.)

Először hallani kell, de még ez is kevés. Ezután jön az imitációs készség, és ezután kell meticulously kielemezni azt (a diáknak), hogy ezt akkor hogy is kell csinálni.

Én elismerem a kiejtés fontosságát, de azért nem ez van az első helyen (már nálam), hanem pl. az, hogy a delikvens meg merjen szólalni. (Ehhez sok esetben inkább pszichológus kéne, mint nyelvtanár, de ez egy másik posthoz fűződő komment lenne már…)

Zeusz

olda: Amúgy ilyenkor sajnálom (egy kicsit), hogy a szabadúszók életét választottam, és nem lett belőlem korporét kurva. Egy ilyet _annyira_ szívesen megnéznék. Szóval tényleg nincs senki a kibaszott teremben, aki közbeszúrna egy kérdést olyan formában, hogy az angol kifejezéseket gonoszul hangsúlyozva magyarra fordítja?

AlieN

A vesztern meg a uesztörn hagyján. Azt mondjátok meg, hogy a MAGYAR miért hívja a Leroy-t
“löroj”-nak?

Amikor:

“líroj” angolul
“löh(r)oá” franciául és
“leroj” magyarul fonetikusan.

Melyik képzési vagy antropomorfizációs szabály írja azt elő, hogy magyarul a “le”-ből “lö” legyen?

tamas

alien: azer lo:roj, mert
– a le-bol lo: meg megvan az embereknek francia 1×1-bol
– a roy meg roj, a roa az sznobinak tunne.

engem is zavar, btw (:

menjetek inkabb jo helyre, pl. a klasszba.

malacful

angelday,
bekepzelt vagy, de ez elonyodre is valhat, ha a bekepzeltseged elott meg tolsz valami ertelmest is.
Alien,
A LeRoy kiejtese lehet lajrej is, akarmi Ez egy tulajdonnev. A nevet meg ugy kell kiejteni, ahogy a nev tulajdonosa akarja. Az angolban ez az iratlan szabaly. Tulajdonnevre nincs kiejtesi mutato.

miki

anti cognoscenti-zmus?

sympathetic?
stock exchange?
do I succeed?

malacful

angelday
egyetertek. De mindez meg szebb lenne, ha a nagykepuseg gyanuja sem vetodne fel. Gondolom…. de a hogyant nem tudom.

olda

zíusz 🙂

“olda: Amúgy ilyenkor sajnálom (egy kicsit), hogy a szabadúszók életét választottam, és nem lett belőlem korporét kurva. Egy ilyet _annyira_ szívesen megnéznék. Szóval tényleg nincs senki a kibaszott teremben, aki közbeszúrna egy kérdést olyan formában, hogy az angol kifejezéseket gonoszul hangsúlyozva magyarra fordítja?”

én már voltam korporét kurva, most épp nem, de pont nemrég volt szerencsém korporétkurvás mítingen csücsülni, hát volt egy két meredek duma. És igen, van olyan, aki beszól 🙂 igaz, hogy csak a sokadik hárombetűs meg bázvörd után kérdeztem meg, hogy ha ennyire anglomán az egész projekt (nem az), akkor pont az ő általuk a kész dobozos megoldásba fejlesztett rész miért magyar? 🙂 aminek ugye vegyes felület az eredménye, ami a lehető legrosszabb választás ehelyt. sebaj, most páran nem szeretnek, sőt az is lehet, hogy többször nem küldenek oda, szóval tiszta haszon 🙂

itthon még nagyon sok korporétkurva gondolja azt, hogy a körímélekből felszedett hárombetűsök és a szakértőktől felszívott bázvördök szakértelem látszatát keltik.

majd elmúl

Tomchi

Én meg a ferdítésektől halok meg. Pl. Tecskó, Tesó (TESCO), Penni Margit (Penny Market), Lidi, Linda (LIDL), Westencicicenter (Westend), stb…

moikboy

Ha egyszer lesz alkalmam angol brainstormingon résztvenni, akkor biztos ellövök egy-két magyar bázzwördöt is.

miami

hali! a ‘th’nál mindig kidugják a nyelvüket akik anyanyelvként bezsélik az angolt?számomra kicsit hihetetlenül hangzik hogy mndig kiejtik, pl. nézek filmeket anoglul de a ‘the”that’this’ szavaknál simán ‘D’-t hallani. csáóó