Anélkül persze, hogy elszakítanánk, vagy az éleknél túlságosan megfeszítenénk.
Matematikai probléma, persze. Egy 20 perces videóban hozzánk, matematikai halandókhoz is közelebb hozzák a megoldást (annyit megenged a modell, hogy saját magát tudja keresztezni). Nem lehet nem végignézni az egészet. Nálam konkrétan ez volt a nap (mit nap, hét!) videója.
A problémát egyébként “Smale paradoxonának” hívják.
Teljes feed kínálatunk itt. 
Mi az a feed?
2006 februárig visszanyúló archívum oldalunk erre.
Sajnos olvasói levelekre nem áll módunkban egyesével, kimerítő módon reagálni, privát segítséget nyújtani, kérdésekről véleményt alkotni. Reklámanyagokat lehet küldeni, de ezzel kapcsolatos poszt-elvárásokat megfogalmazni teljesen felesleges.
Hozzászólásokat, véleményeket az egyes posztokkal kapcsolatban nyilvánosan itt már nem lehet írni, viszont emailen szívesen veszünk minden kiegészítést.
Én túlságosan régóta maxolok ahhoz, hogy ebben hinni tudjak. Van egy olyan érzém, hogy így müködik nagyban de atomi szintem már lehetetlen. miért kell annyi részre osztani? szerintem ez a 360° al operálás miatt van mert ugy fel lehet osztani. De ha pi-t veszük akkor is müködne? http://hu.wikipedia.org/wiki/Pi_(sz%C3%A1m) ha pi tényleg végtelen akkor nem tudnánk alapbol felosztani és szerintem ott halna meg az egész. sajnálom én nem hiszem el.
igen valoszinüleg az utolsó atom utolsó elektrona akkor is meg gátolná az egészet, ott lenne egy törés pont. ha feltételezem hogy van tökéletes gömb, de szerintem fizikailag lehetelenség elö állítani. A tökéletes gömböt nem lehet át fordítani, mert csak elméleti sikon létezik, nem tökéletest lehet. És az egész probléme egy logokai buborékban fel robban.(mint isten léte és a bábel hal esete.)
http://youtube.com/watch?v=dcncPpQ8loA
http://www.youtube.com/watch?v=O_PwJwCenho&feature=related
8:08-nal az also “vigyorgo smiley”-rol elfeledkeztek?
hát nem gondoltam volna, hogy végignézem, de mégis. valakinek túl sok a szabadideje
off, de ezt meg kell mutatnom:
http://www.guidebookgallery.org/screenshots
nézzétek meg, hogy fejlődött a Mac OS a kezdetektől majdnem máig
ez ám a Fuck Me Running!
Én ezt nem is értem (nem bírtam ezt a videót végignézni, ami hülyeségről szól).
Adott egy gömb. Ha az zárt felület, akkor senki nem fordítja ki, nem is értem miről beszélünk. Ha van rajta lyuk, akkor annak méretétől és az anyag tulajdonságaitól függ.
“annyit megenged a modell, hogy saját magát tudja keresztezni” – ja ok, előbb olvas aztán beszél
jó jó… de hogyan hangzik, ha csak egy kéz tapsol?!
Nem rossz de a hét videója…? bár kinek mi – nekem pl ez volt:
http://www.youtube.com/watch?v=R9_mdwvU1Gc
czuppi: marpedig en kiprobaltam otthon a focilabdan, es mukodott!!!
Czuppi: a gondolatmeneted emlékeztet engem arra a paradoxonra, amikor nyíllal lőnek szarvasra és ugye elméletileg nem lehet lelőni, mert a nyíl megteszi a távolság felét, aztán a maradék távolság felét és így tovább… Elméletben sose éri el. Gyakorlatban pedig mégis
Szerintem a nagy agyak azok voltak akik ezt papíron belátták azelőtt, hogy lett volna sz. gép…Meg vannak említve a videók elején, és ott lehet látni a jegyzeteiket, na az a nem mindegy…
Zila: Ezt a példát amit említettél a teknősbékára és futóra fogalmazta meg Zénon. A nyílra azt mondta, hogy nem repülhet előre, mert ha az idő egy tetszőleges pillanatát vizsgáljuk, akkor az áll a levegőben. Ha nézünk egy másik pillanatot, akkor megint csak azt tapasztaljuk, hogy állni fog. És sok-sok statikus pillanatból nem jöhet létre mozgás.
Ez egy a Zénon paradoxonok közül.
klarky: Sot, nemhogy futo, hanem maga Akhilleusz az, aki sose eri utol a teknost. (Nyilvan ha Zenon ismerte volna Mariot, akkor Marioval lenne a pelda…)
Zila, elmeletben is eleri, ha a vegtelenben vett hatarerteket nezzuk. A matematikaban nincsenek ellentmondasok.
(Disclaimer: a videjo nem muxik a gyarban igy nem tudtam megnezni.)
Überfasza! Azért az is érdemel néhány respectpontot, aki animálta a cuccot. Amúgy kíváncsi lennék milyen volt a forgatókönyv? :p
edhellon: Igazad van, a matekban nincsenek ellentmondások!
Amikor anno matek előadáson meghallottam, hogy a -1 a gyök alattnak van értelme azt hittem egyből kiiratkozok az egyetemről. Szerintem ezt a traumát azóta sem sikerült kihevernem…
klarky, a negyzetgyok minusz eggyel engem emlekeim szerint mar a gimiben lesokkoltak (de legalabbis emlitettek hogy ilyen is van, ha az ember kelloen szeles latokorrel rendelkezik
, igy bevmaton mar konnyeden abszolvaltam a temat. A kepzeletbeli szamok uralkodnak! 
klarky, btw, ez a Zenon kurvara megbukott volna az elso analvizsgan szerintem…
Fuck me running, a plastikon egyetemi matekrol dumalunk! (Csak hogy adjunk a memtracknek is.)
rog: “-Nem csak hangzik, de fáj is.” Ütötte pofon a balga kérdezőt a szerzetes…
Én személy szerint matekból a logaritmusnál kiszálltam. A továbbiakban ne basztassanak vele. Negyedikben még valami halvány érdeklődésem volt a térgeometria felé, de ezt a gömbös kifordítom befordítomot meg sem néztem. Amit nem tudok elképzelni, azt nem tudom megtanulni, és kész.
hát ez kibaszott jó, köszi
FMR, csak végignéztem én is. ezek állatok. valóban ez a hét videója..
de egy kicsit az eredeti problámról is: az azért érdekelne, hogy hány békát kell végignyalogatni, hogy az embernek egyáltalán eszébe jusson ilyesmi. mondjuk szerintem már az a fickó se volt teljesen beszámítható aki ezt a “differential geometryt” kiizzadta (igen kattogtattam a kibeszabott wikipedian sajnos). de hogy aztán végül eljusson valaki odáig, hogy egyik reggel felkelve azt mondja az asszonynak: “fuck me running, de asszem én ma kifordítok egy gömböt..” ez már tényleg egy douglas adams kreálmány.
tényleg, vajon ez a smale látta már ezt az animációt? (szeretném hogy igen)
annyit megenged a modell, hogy saját magát tudja keresztezni
Hol lehet ilyet kapni? InstantGet!
Azt hogy ezt hol a rákba lehet használni a való életben mondja már el nekem valami nagytudós.
Köszi.
Antal Gábor, közvetlenül sehogy. De mint a legtöbb matematikai modellnek, ennek is (bizonyára) vannak olyan vetületei, amit fel tudnak használni a való életben. (Származékos baszok.)
(nem adtam meg napot, elveszett minden. jajj. tehat.)
czuppi,
nezd meg ujra a videot, mert teljesen nem erted / felreerted. Teljesen jol mukodne atomi szinten is, nincs semmi baj (annak ellenere, hogy eredetileg ez matematika, ahol a gomb tokeletes). A felosztas majdnem mindegy, annyi kell csak hogy legyen eleg resz (mondjuk 6) ahhoz hogy ezt a begyurest meg tudd jatszani; nem is kell egyformaknak lenni. Ugyanis a begyures a konstrukcio lenyege (lasd meg telefonzsinor, de ez is el van magyarazva a videoban); es a begyures nagyon robusztus cucc.
Amugy ez jo regi ez a video, 94-ben rendereltek.
Jozsi meg megmondta az okossagot itt pont felettem. Annyival kiegeszitve, hogy a szarmazekos baszok tipikusan 50-100 ev kesessel szoktak becsuszni.
Johat, akkor varom az 1es fokozatot Scotty!
Az az igazán félelmetes, hogy a populáció 99.5%-ának fogalma sincs matek/fizika vonalon az ilyen durvaságokról, sőt semmibe sem nézi (inkább valami VV luvnyát néz a TV-ben).
Közben az ilyen “állatok”-nak köszönhető, hogy van TV, mikrohullámú sütő, meg Wii. Ugyebár…
Csasz: Azért mert nem érdekel, nem értem, nem fogom érteni (mert nem érdekel), azért még használhatom? Köszi.
(bakker (FMR) lehet hogy már nekem is üldözési mániám lesz/van?
)
de ha mégis tőlem idéztünk, akkor tisztánlátás végett: “állatok” = animátorok és ez amolyan dicséret lett volna
amiről mi úgy gondoljuk, hogy szilárd, az igazából nagyrészt vákuum. az atomok közötti távolságtartásért az elektrosztatikus erő a felelős. ha ezt “negligálni tudnánk”, egy focilabda összeesne egy marék atommá. Ha ezt “szelektíven” tudnánk megtenni, át tudnánk tolni önmagán.