Eddig semmi Ausopent nem láttam (mindig délelőtt, meg hajnalban vannak a közvetítések), viszont ma délelőtt megvolt a Tipsarevic – Federer ötödik szettje. 10-8-ig kellett az összes körmöket lerágni, hogy akkor come va!
Fantasztikusan élvezetes volt, gyakorlatilag a szett minden képkockáját embraceltem (kivéve az unalomig ismert reklámokat — húz nékszt?). Azt vettem észre, hogy van egy csomó játékos, akit Fedó viszonylag nehezen rak le. Egyszerűen nem fekszik neki. Ugyanezeket az arcokat mások, akit Fedó mindig stabilan, izgalmak nélkül oszt (ilyen pl Davydenko), simán lepakolják. Ki érti ezt? A tenisz kérem nem tranzitív.
Az ápolásnál kapcsolódtam be a közvetítésbe, szigorúan angolul, megint tanultam egy csomó nagyon feszes kifejezést — ezeket estére már elfelejtettem. Tipsarevic nehéz helyzetben volt, de ha jól megnézzük, Fedó mindig előtte volt egy szőke (!) punciszőrszállal. Igaz, hogy Tipó volt mindig előtte, tehát Federernek kellett adogatnia a játszmában maradásért, de a sajátjait MIKRÓZOTT KÉS A VAJBAN könnyedséggel hozta, míg Tipó bizony megdolgozott minden adogató game-ért.
Federernek volt egyszer break pontja az ötödik szettben, aztán sokáig csak mentek a game-ek ide-oda, hogy nem győztem izgalomban fetrengeni, aztán Federer love-40-ről fordította meg a game-et. Talán két deuce volt? Nem tudom, de azt igen, hogy SUPERHUMAN labdameneteket mutatott fel bárminemű hiba nélkül, amivel végül már csak ki kellett szerválnia a szerbet. Sírtam, zokogtam a kanapén.
Ilyenkor az embernek nincs máshoz kedve, mint lemenni, ütni egyet és kurva jó lesz. Én lementem, ütöttem és kurva jó volt.




Milyen kondíciójuk van, hihetetlen! (rosszra nem akarok gondolni!)
Te egyébként most mit dolgozol?
Juj, ezt eggyel lejjebb akartam.
Egy darabig én is néztem, tényleg roppant izgalmas volt.
Ez a szép a szurkolásban. Én épp ellenkező előjellel néztem e meccset. Rohadtul szurkoltam Tipszarevicnek, aki már korábban is szimpatikus volt nekem. Én többet láttam a meccsből, és mondhatom, sokszor szétszívatta Federerminator fejét. Ha Schaffhausen úrnak nincs az a mindig rohadtul unalmasan tökéletes második szervája, amit akkor is hoz, ha háttal áll, a szemébe süt a nap és 500 km/h-s oldalszél van, most az öltözőben rugdosná a padot. De van.
Tipsarevic egyebkent eleg szimpatikus interjukat is ad, pl. most a meccs utan: http://youtube.com/watch?v=ctOpFWdPLfw
itten volt 12.-éig a hejneken ópen a városban (auckland) és a tévéből csak úgy dőlt a tenisz. jó kis meccsek voltak, csak nem nagyon értünk ár nézegetni
ez ni:
http://www.heinekenopen.co.nz/1/home/
(itt középkori az internethelyzet, elképesztő szerencsétlenkedést képesek művelni, pedig ugyebár észak-balkánról gyöttünk ide…)
gyb, azt ténylegesen igaz, amit mond, hogy
- minden tetves pontot meg kell nyerni (“it’s not over till it’s over” — máshonnan)
- ha úgy mész fel a pályára, hogy nem vagy biztos abban, hogy megnyered, nem fogod megnyerni Federer ellen