Kína és benne Bede Márton

Bede egy 20+ flekkes anyaggal robbantott:

Ma a muszlimoktól és Kínától félünk. Ez a két félelem azonban alapvetően különbözik egymástól. A muszlimoktól az életünket és a biztonságunkat féltjük, ám egy pillanatig sem gondoljuk, hogy a végén nem mi fogunk nyerni. Még ha Irán mégis kotyvaszt néhány atombombát, Pakisztán végérvényesen az őrültek kezébe kerül, Oszama pedig nagyobbat üt, mint 2001-ben, akkor is a legrosszabb, ami történhet, egy harmadik világháború, amit majd úgyis megnyernek nekünk az amerikaiak. És még ha sok halott is lesz, a végén győz a jó (akik mindig mi vagyunk), és veszít a rossz (akik meg ők).

(…)

Ahol a világon van metró, ott az állomásokon a ki- és beszállás nagyjából ugyanazon forgatókönyv szerint zajlik. Amikor a szerelvény begördül az állomásra, a peronon várakozó embertömeg azon része, amelyik valamelyik kocsi ajtaja előtt találja magát, kicsit széthúzódik, hogy utat engedjen a leszállni vágyó utasoknak. Pekingben ez nem így működik. Itt senki nem húzódik félre, így amikor az ajtók kinyílnak, két élő fal néz egymással szembe, és indul is meg egyszerre, neki a másiknak.

(…)

Lassan felnő az első ilyen, túlságosan fiús generáció, és közülük sokan soha nem fognak maguknak párt találni. Ők többnyire az alacsony iskolázottságú, szegényebb fiatal férfiak lesznek, és hogy nagy mennyiségű tanulatlan, csóró és szexuálisan frusztrált huszonéves mekkora veszélyt jelenthet egy stabilitásra és fejlődésre vágyó ország számára, azügyben elég megnézni az iszlám világot és az azt hátráltató fundamentalista tömegeket.

madeinchina.jpg

Szuperlatívuszokban kell nyilatkoznom a széles ismereteket és indokolatlanul jó fogalmazóképességet felvonultató anyagról. Tetszik, hogy informatív, következetes és nettó. A Pulitzer-emlékdíjas (2003), szintén Index blokkbeli Tóta W. Árpáddal egyértelműen szembeállítható a fölénye. Míg Tóta inkább gyomrozza az olvasót, a kormányt, a négereket, majd mindeközben öncélúan polgárpukkaszt, addig Bede a földön tud maradni, szorosan tartva a gyeplőt meghatározva egy irányt. Kedveltem, hogy az anyag első oldala a plusszokat, a második a minuszokat összegzi.

Bedére mindig is jellemző volt ez a sok-sok tömött bekezdés jellegű szerkesztésmód, ami kissé lelohasztja az olvasót — neki kell esni és feldolgozni az információt. Ebben az esetben csöppet sem bántam. Örülök, hogy a matulai szárnybontogatás után végre ilyen anyagok jönnek.

Mindenesetre kinyomtattam PDF-be.

Bede roadtrip blogja a Khívától Keletre itt olvasható.

49 hozzászólás

api

A Matulában nekem érték csak a Kibaszott Világ rovat volt amihe ugye ő elég sokat hozzátett, a többi hol jó hol alpári faszkolódás meg vicceskedés.

Péter [PSP]

Hát akkor becsapott az Archives, a galád…

“Ez a plastik media archívum kezdőlapja. Jelenleg az archívum 1,000 bejegyzést és 18,489 hozzászólást tartalmaz 103 kategóriában…”

phnb

Közölhetnél belőle rendszeresen hasonló kivonatokat, mert ezek nagyon jók, de a tömény roadtrip műfaj untat-fáraszt. 🙂

soobrosa

milyen kár, hogy hiteltelenné vált előttem, mint ember, egy ideje (vö. subba-judás pénz)

illetve hadd idézzem tanult barátomat. “a kínai élet elemzése tényleg jó, de a politikai szintje a gyereknek maga a borzadály

Ma a muszlimoktól és Kínától félünk. Ez a két félelem azonban alapvetően különbözik egymástól. A muszlimoktól az életünket és a biztonságunkat féltjük, ám egy pillanatig sem gondoljuk, hogy a végén nem mi fogunk nyerni. Még ha Irán mégis kotyvaszt néhány atombombát, Pakisztán végérvényesen az őrültek kezébe kerül, Oszama pedig nagyobbat üt, mint 2001-ben, akkor is a legrosszabb, ami történhet, egy harmadik világháború, amit majd úgyis megnyernek nekünk az amerikaiak. És még ha sok halott is lesz, a végén győz a jó (akik mindig mi vagyunk), és veszít a rossz (akik meg ők).”

soobrosa

subba: nem baj ez, a múltat nem érdemes hánytorgatni, csak tanulni belőle, én azt hiszem megtanultam róla azt, amit kellett

az írás és írója viszonyáról tanulságos Paul Johnson: Értelmiségiek. 1999, Európa, leginkább a ‘fát gyümölcséről’ fronton. fontosabb, hogy mit terem, mint az, hogy mit susog 🙂

eN

“Pulitzer-díjas (2003), szintén Index blokkbeli Tóta W. Árpád”
Ez Pulitzer-_emlék_díjas lesz. Ezt vmi magyar ujsagiroszervezet osztja es kb az a viszonya a Pulitzer dijhoz mind az Adibas ciponek a jozsefvarosi piacrol az eredetihez.

Es igen, van mit fejlodnie W-nek.

zub_

Az írás rendkívül jó. Egy dologgal nem értek egyet, mégpedig azzal amit Bede az arabok és az afrikaiak szervilizmusáról ír. Szerintem naivság azt képzelni, hogy felnéznek a fehér emberre. Ha valaki már beszélgetett arabbal, az lehet hogy pont az ellenkezőjét tapasztalta.

olda

a cikk azért jó, annak ellenére, hogy az indexen jelent meg, mert bele van téve a bede melója. nem akarta megváltani a világot, csak kinyitni a kukucskálót, hogy kicsit mi is odalássunk, meg ehhez megpróbált viszonyítási pontokat adni. szerintem nagyon jó minőség lett.

ahogy a blogjuk is az.

alternaiv

Jó írás, de én nem érzem benne, jog két hónapot kint volt. Ugyanezt meg lehetett volna írni itthonról is, semmi plusz nincs benne, ami személyessé teszi (kivéve a metrós jelenet, de a Spektrumon, vagy a Nat Geon szerintem minden héten lejátszanak egy ilyet), és azért egetrengető új dolgot sem hoz be a képbe. Jó kis összefoglaló írás, pár útifilm és némi wikipedia olvasgatás után még egy kiugrott bölcsész is összehozná ugyanezt. Az blogjáért viszont respect.

fapina

a fent jelölt cikk nagyon kellemes. én azért hiányolnám klasszikus summa-summárumot; mely szerint prognosztizál… bár lehet, h’maximalista vagyok s a kint ért sokkhatás-szerű élmények miatt ez szinte kompletten lehetlen. de olyan _nincs_ , h’szennyezünk, lopunk és korrumpálunk, aztán csak a mennyek birodalma mega fényes ösvény.
(elnézést a suta hasonlatért, s nem is merem megnevezni az elmeháborodottat, aki azt merészelte mondani anno, a kontrax be fog dőlni, ráadásul mikor az a legjobban dübörgött…)

a bede, ha jól emléxem, nálam keresztbe szeletelte fel a fj*szát reggelire, mikor a matulán olvastam a ‘miért jó gazdagnak lenni’ munkáját(?).

totawé.
teljesen más véleményem szerint. a totawé egyszerűen jó, csak másképp. up is jó, pláne az ut’só kettő (pontosabban: magyardakar, ésa közszolgálati élménypark) nol.hu-s szerdája. tótawének szerintem egy baja van, nem konstruktív. de egyes barátaim szerint, kritikusnak nem is kel…
szerintem igen, de ez legyen már az én bajom.

spamdog

Ezektől a bölcsészektől kapod a sajtburgeredet és a BigMac-edet 🙂

RaZo

Remek a cikk szerintem is reg olvastam ilyet. Meggyőződésem, hogy az olyan embereknek, akik nyitot szemmel birnak kozlekedni vilagban all access kartyat kene adni. Mennyi megfigyeles, mennyi apro erdekesseg! Vannak ismeroseim, akik hazajonnek a vilag masik felerol, es amikor kerdezem, milyen volt, azt felelik: jo. pont. Én meg azt hiszem, gorombaskodnak, pedig nem is. Lehet, hogy Bede tobbet tud meselni arrol is, hogy hogyan jutott el a veceig reggel, ok meg azt mondjak: jo volt.
– Mégis, meselj valamit – eroskodok ilyenkor.
– Jókat ettünk – jön az őszinte válasz, látható erölködés után.

Viszont azert az Economist special reporttol messze jarunk kerem, de egy naszuton az oknyomozas nyilvan nem is elvarhato. Inkabb ilyen elmenymustra ez, a special report ugyanis ugy kezdodne, hogy “Yin Fu Ming pekingi informatikus, harom gyermek apja minden reggel nyolcra jar dolgozni egy belvarosi irodahazba…” – aztan a huszadik flekknel összeállna Kína.

zolle

félig bullshit szagú
jó írás, de hogy mi vagyunk a jók, ők meg a rosszak, ez erősen szubjektív. és hogy az amerikaiak nyernék meg a háborút, abban pedig nagyon kételkedem. mitöbb. csodálkoznék.

egyrészt nem lenne győztes, maradna egy Fallout világ, ahol a munánsok a humák ellen küzdenének, másrészt az USA már így is velejéig romlott, önmagán túlnőtt Róma képét festi elém. egy ilyen hatalom nem életképes.

hogy ki a jó, és ki a rossz? kinek mi? nekem Osama nem rossz. engem nem érint.

joco

Fenébe, hogy valaki már kijátszotta a Subba-kártyát, én akartam! 🙂
@fapina: pont azt írja a szerző, hogy azért nem akar végkövetkeztetést levonni, mert szerinte nem is lehet, sőt, aki ilyet tesz közép vagy hosszútávon, az egy sarlatán. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez most az egyszerűbb megoldás választása-e – szerintem nem, a cikk célja inkább az, hogy kicsit árnyalja a “jaj, ezek jönnek!” képet.

joco

RaZo, azért ne vedd zokon, ha valaki ezt válaszolja, lehet, hogy a kérdés nem volt megfelelő :]

RaZo

Joco szia, persze, ez is benne van a pakliban, de mondjuk konkretan egy Braziliabol visszajott ismeros egy honap utan mondott egyszer ilyesmit, amikor atutazoban itthon volt egy kicsit, mielott a csaja szuleivel hosszu sziciliai hajoutra indultak (Remélem nem olvas plastikot… egyébként meg tuti nem, en is csak veletlenül :)… szoval latni kellett volna a fejet, tenyleg nem maradt meg benne semmi. Tok azt gondoltam, hogy “neked is erdemes utazni, bmeg.”

xtal

“Ami pedig a vitatott Subbát illeti: mi nem látjuk a belső értelmezését a dolgoknak.”

nincs belso ertelmezes, hagyjuk ezt a szarkeverest, vagy eladta a tobbiek segge alol a brandet, vagy nem.

marpedig eddig nem tudta bebizonyitani, hogy nem.
azt viszont tobben is allitjak, hogy igen.

A.

Bede ezen irasa (is) nagyon franko. Nagyon jo meglatasok vannak benne, es jo a stilusa, van hangulata. Azert a subbas akciot meg nem bocsajtom meg neki 🙂

Tota w meg olyan, mint egy elbaszott kalapacs. Neha nagyon jokat ut, neha meg nagyon melle. Viszont teny, hogy csak utni kepes.

Egyebkent neki is meg volt az ara. Az orvos jobb, ha nem vallal pocegodor szivattyuzast, meg ha bizik is abban, hogy jol mosakszik… Legalabb a tanacsadoit valaszthatta volan okosabban.

ab

hát a Subba menet közben kilehelte már a lelkét, a végefele már csak egy ember csinálta, amikor csinálta, unta is meglehetősen, úgyhogy kb. annyira volt érdekes, mint most, a blog.hu-n. A régebbi évfolyamokat persze jó olvasgatni. Éljen a Khíva!

fapina

joco:

pedig a cikkben benne van:

“Az új kínai elit nem a hazai gyártású [3], Nyugaton ismeretlen márkájú autókból könyököl ki, hanem ugyanazokból a Mercedesekből, Ferrarikból és Hummerekből, mint európai és amerikai sorstársaik.”

s -szerintem- itt a pont.
egy idő után az egyetemes igazságérzetet ez erősen csorbítani fogja. na majd akkor.

zolle:

“…az amerikaiak nyernék meg a háborút, abban pedig nagyon kételkedem. mitöbb. csodálkoznék.”

tudod,
anno a sivatagi vihar tájékán talán, a tengerparti szállodák teraszait az ott lakók védelmi gépuskafészkeknek alakították ki… zsinórban.
h’majd ilyen normandiai partraszállás, meg D-day, meg mittomén.
aztán ők is csodálkoztak, h’csak robotrepülök jöttek, meg szárnyas rakéták kanyarogtak a sarkon.

yzzy

Olvastam a cikket, mivel elejétől olvasom a KK-t, jó anyag, az Index cikkeinek színvonalán bőven túl van, nem is értem, mit keres ott, ezt a kk-ra kellett volna írni, mindegy, üdítő volt. Nekem is volt szerencsém 2x Kínához, túristaként, saját szervezésben, szerintem aki ezt megteszi (elég egy út is :)) és van egy kis íráskézsége, érzékeny a világra és elemző alkat, ugyanezt le tudja írni. A szegény vidék-gazdag nagyvárosok, a politikai elit korrupciója, lökdösődés-köpködés, természet és a parasztság kizsákmányolása Kínával kapcsolatban közhelyek, sokkal személyesebben és több humorral kellett volna, ahogy a blogban is vannak jó elemzések, de abban igaza van: Kínát látni kell, mert olvasva lehetetlen megérteni és megtapasztalni.

alternaiv

yzzy: ugyanezt gondolom én is, de én azt is érzem, hogy Bedének sem sikerült megértenie. Mondjuk két hónap még arra Svájc megértésére sem lenne elég, valszeg. Ezért mondom, hogy mindezt Spectrum és NatGeo nézéssel is el lehet érni (a napokban csak három műsorba futottam bele, ami a kínai változásokról szólt, többek között arról, hogy Peking mekkora kultúrális központtá fejlődött, milyen galériák vannak már ott).

Józsi: a bölcsészt nem is, mint a minőség szinonimáját hoztam fel, nem tudom ezt miből olvastad ki. Itt inkább a téma logikai, filológiai megközelítésre gondoltam, de félreérthető volt, mindegy.

RaZo

Apropo György Péter. Tudjatok, hogy kicsoda György Péter? A Kádár rendszer válasza a vizuális kultúrára. Az ember, aki hozzá tudott szólni a televíziós médiumhoz, amikor már nagyon kellett valaki, mert minden lakásban volt junoszty.
Thats all, folks.

karon

épp a fateromnak küldtem el a bedés cikk linkjét, és ő hívott vissza nem sokkal később, hogy pont erről beszélnek a rádióban. rá jellemző módon teljesen ki volt akadva, az indexet médiahacknek, a bede cikkét pedig a szélsőjobb előretörésének nevezte.

érdemes belehallgatni, első fele 26 perc 25 mp-től:
http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20080130-162903.mp3
maradék ennek az elején:
http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20080130-165902.mp3

györgy pétert személyesen is ismerem, tanított az egyetemen, tájékozott, művelt és az old média (meg politika) világát jól ismerő ember. valamin felbaszhatta magát, vagy talán nem gondolhatta végig eléggé ezt a témát, mindenesetre a jelek szerint fingja sincs, miről beszél.

szerintem a korosztályunkban a bede a tíz legjobban író ember között van, de lehet hogy nincs is annyi ujjam.

Bélám

Mielőtt Bede a mennybe megy, mint halhatatlan elemző, én két apróságot megjegyeznék, ami benne van a cikkben. Életében először, 2 hónapig túristaként járta Kínát. Másrészt saját bevallása szerint se nagyon beszélt kínaiakkal. Ez nálam azért sokat levon a nagy átfogó elemző cikk értékéből.

Mindenesetre egy hozzászólásra szeretném felhívni a figyelmet:

http://www.azsia.net/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=12211&mode=&order=desc#17127

Itt is beszélnek néhányan a cikkről, nem sok hozzászólás van, de Kínát évek óta közelről ismerő emberek írnak. Talán megér egy percet átfutni az első hozzászólást, s ezzel együtt kezelni a Bede cikket.

Bélám

Hajaj, akkor ez X-akta, én ugyanis most rákattintottam a linkre és bejött a cikk.

dubb

szerintem is jo volt a cikk, bar nehol elegge elnagyolt, de ez bedenel sokszor elofordul, szerintem. velemenye mindig van:). a subbacultcha temahoz meg annyit, hogy aki azt allitja, hogy Bede eladta a “brandet”, az kapott mar azota subbacultcha hirlevelet??? mert az allitolagos tobbi szerkesztonek ugyebar senki sem tiltotta meg, hogy tovabb csinaljak. en nem kaptam. nekem ugy tunik egyet sem tudtak osszehozni bede nelkul. akkor meg valoszinuleg tenyleg o csinalta az egeszet, es joga volt abbahagyni is, meg mashol akar penzert is, folytatni.

Luca Brasi

Bede egy kivételesen tehetséges és hasonlóképpen kivételesen gátlástalan csávó. (És még az sem kizárt, hogy ez valami ok-okozati juxtapozició)
A Kínáról szóló cikke meg ugyanilyen: jó témaválasztás, élvezetes stílus, minimum megkérdőjelezhető tényanyag és hát napközis konklúziók egy csomó helyen.
A Khíva blog tényleg állat, de pl. a Kádáros cikke miatt én nem lassítanék a annál a zebránál, ahol éppen áthalad.

Jofkov

Bede cikke, most sem rossz, korabban sem volt az.

Szvsz tpikusan az a f@szi, akit nem erdekel a valasz, csak a sajat mondandoja.

Amugy meg zsir kiraly,h meg merte lepni, ki mert menni es igen, igaza van: nincs is jobb, mint utazni elni, haza jonni (max.4-5 honap) majd utazni, elni. Egyszer mindenkinek ki kell probalni,h milyen,h nem tudod milyen nap kovetkezik…:-)