Rendhagyó módon pénteken jelentkezünk az ötödik adással. Ha minden jól megy, lesz Orosz doki, a barátnője, és még rengeteg meglepetés ember. 
Egyelőre most nem árulhatok el többet. Péntek este majd itt a weblapon lehet követni a műsort. Stay tuned.
Elképesztően aranyos. Ez a fotó most feltöltött kreatív energiákkal egész áprilisra. (via)
Bazsó Gábornak megadatik, ami nekünk kispöcsöknek nem: teszteli a 420 lovas Audi R8-at. Az eseményről már vágott videó is van, cikk is megjelent.
Szerencsére nem érezném jól magam egy ilyen kocsiban, ezért nálam nem instant get. (Tudjátok mi nálam az instant get? A szifon!)
Karottában az az érdekes egyébként, hogy papíron bármilyen élethelyzetben képes szétszerelni egy autót, és minden apró csavarnak és alkatrésznek meg tudja mondani a pontos magyar nevét. Ha viszont valaki azt hinné, hogy szakbarbár és terelne, annak elmondanám, hogy biológiából és kémiából is éppen ennyire felkészült. Azt a kifejezést, hogy “zsákmányállat” például tőle hallottam először általános iskola óta.
A norvég Andromeda demo csapat a ’90-es évek elején volt aktív Amigán. Sosem fogom elfelejteni a kék színű “DOS” demójukat, ami az alap workbench screenen futott (legalábbis látszólag), de említhetnénk még a “Mind riot” produkciót is. 1994-ben adták ki az utolsó demójukat, aztán hosszas szünet után jött a comeback PC-n.
Archmage az egykori grafikusuk is újra aktív, viszont ami a dolog igazán érdekes része: Commodore 64-en pixelez. Nem is akárhogy! A legjobb öregiskolás amigás stílust ülteti át C64-re. Nézzünk meg néhány logót:
Ez mind semmi, képeket is összerak ám Archmage:
Én konkrétan nem jutok szóhoz. Tökéletes, hibátlan mind. Szerintem annak idején amigán nem rajzoltak ilyen jól. A képeken látható paletta nem autentikus C64, hanem jóval “szinesebbre” állított valami, de ettől függetlenül mind-mind a platformra készült. Archmage CSDb oldala erre. (Nem tudja valaki, hogy hogy lehet RSS-ben követni a frissítéseit? Nekem csak demo groupra sikerült.)
Ha már C64, még egy érdekesség. 2006-ban a Pinball Dreams című szintén amigás játéknak elkészült egy portja! Még nem tökéletes, de van. Itt látható a fejlesztői honlap (sajnos abbamaradhatott a dolog), itt pedig a címlap képernyője. Először azt hittem, hogy a kép még amigás, de nem. Ez a C64, a nagy öreg, a túlélő.
Ezek a pillanatok adnak nekem erőt a mindennapokhoz. De most komolyan.
Mai fiókban találtam azt hiszem az egyik leginkább kifejező képet a kampányhoz (by _original). Az ötlet zseniális, bár meg kell persze előbb érteni:
És ez a lényeg, nem más. Nem hiszem, hogy bárkinek messzire kéne mennie, hogy beleütközzön egy olyan vásárlóba, akinek a nem létező magyar nyelv a mac-en deal-breaker. Az már csak hab a tortán, hogy John Hodgman az egyértelmű nyertese az Apple kampányának. Hogy ez mennyire volt tudatos egyébként a részükről, nem tudom.
wewantapplehungary.com
wewantapplehungary.com/submissions.html
Egész nap azon kínlódok, hogy befejezzem ezt a szart:
Metroid Prime 3: Corruption — Boss: Mogenar from Bryyo Seed
Valakinek bejön, de nekem inkább csak frusztrációt okoz. Ki kell tökéletesen ismerni a csávót, az összes támadást, megtalálni élesben mindennek az ellenszerét.
Elmondom a frusztráció okát: nem lehet lockolni a piros gömböket, csak Mogenart, kézzel kell célozni, folyamatosan pörgeti a golyókat egyik slotból a másikba, ráadásul nem lehet mindig lőni a golyókat, mert páncélt rak rá. Ha végre nyitva van és kékre lőttük már, csak phazonnal lehet támadni a befejező sorozatot, ami viszont HEALTH-et fogyaszt, és időnként corrupteddé válik, azaz le kell lőni onnantól a teljes energia tankot egy rakás energiavesztést okozva magunknak (jó mi?). Mogenar ráadásul időnként újratölti magát golyóval, amit ha nem vagyunk elég gyorsak, még megakadályozni sem tudunk. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy mire az ember eljut az utolsó piros golyóig, már alig marad életereje. Köszi szépen, kedves Retro Studios.
I hate boss battles.
UI: Levezetésnek nézzük meg az örök klasszikust. Végén a táncot esküszöm betanulom. Esetleg ezt?
Az előző post nyomán jutottam el Bognár András (buundy) szomorú történetére. A rövid zanza: a CSSmenumaker.com nevű, első ránézésre is felettébb gyanús site kiírt egy versenyt CSS menü fabrikálásra. A nyeremény: egy iPhone. Ezt a versenyt buundy nyerte meg, amit a site feltehetőleg kiskorú tulajdonosa el is ismert.
Ezután kezdetét vette egy hitegetés-sorozat, valamint kamu emailezgetés. Erről részleteket elolvashatjuk András lapján a kreative-labs.com-on.
A történet olvasva szomorú. Sajnos buundynak a siteról eleve le kellett volna pattannia, hiszen jól látszik rajta, hogy innen-onnan összelopkodott menüket rak ki, valamint ilyen-olyan affiliate linkekkel szórja tele a lapot, tartalom is csak annyi van rajta, mint az erre specializálódott vatta lapokon lenni szokott.
Andrást szemét fel kell nyitnom sajnos: ezeket a jeleket olvasni kell, és nem szabad túlzott reményekkel lenni velük kapcsolatban. Tanulópénz volt, még szerencse, hogy nem volt nevezési díj benne. 
Tudom, hogy jó érzés volt “megnyerni” a contestet, de sajnos le kell mondanod erről a telefonról.
Nem érdemes feszülni a dolgon, bár lehet próbálkozni, de a szélhámosok ellen sajnos nincs utólagos gyógyszer. Én is szívtam már meg, az illetőt le is nyomoztam IWIW-en, aztán úgy döntöttem, hogy nem érdekel. Kapja be az összes faszt, és űzze a kisformátumú játékait.
Opauszki “octopussy” Zsolt nekem egyszer vigyorogva mesélte el, hogy bármilyen ganésgörgős Mighty mouse-t meg lehet tisztítani 10 perc alatt, csak egy nedves ronggyal kell izomból nekiesni, mint tót az anyjának. Ezt demonstrálandó megkezelte az én klitoriszomat, aztán meglepődve tapasztaltam, hogy tényleg működik a véglegesen elromlottnak hitt görgő.
Kobak ennél messzebbre ment, fogta magát, aztán szétszerelte az egységet. Erről jó nörd módjára egy videót is készített persze, amin francia ipáp zenére figyelhetjük meg a folyamatot. Persze nem minden ár nélkül volt a műtét: “a külső gyűrűt nem sikerült rendesen visszatenni, így kissé izmosabb nyomásra kattan csak”.
Szintén Kobak linkel a Mighty szétszedés dokumentációjára a Kreative-Labs.com-on, ahol felfedezhetünk jobb oldalon egy hirdetést is:
Elromlott, kattog, törött, elejtetted, alaplaphibás, lemerül? Ha van beteg iPod-od, iPhone-od, Macintosh-od, szívesen vállalom annak megjavítását, alkatrészek beszerzésével együtt. De akár meg is veszem! Ne hagyd unatkozni a fiókban, írj nekem, és megbeszéljük! Hibás Mighty Mouse-t is megjavítok!
Mivel az Apple magyarországi szervizének van egy olyan tulajdonsága, hogy ezeket a készülékeket nem szokta javítani, csak cseréli “garban”, ezért jó ötlet lehet elmenni buundy-hoz. Nem próbáltam még, de ha oda jutok, ki fogom.
Csinálom bőszen a média ajánlatot, mert ki akarom rúgni a Google-t. (mosoly) Ez nektek is jó lesz, nekem is jó lesz, a Google meg “egy ötvenes órabérért majd baszik rá”.
Ennek kapcsán összeszedtem a számokat már, szépen meg is formáztam őket, viszont az ajánlatban ki akarok térni arra, hogy kik is azok, akik a Plastik olvasóközönségét alkotják.
Mondok két példát:
Nehéz-Posony Ferenc, az Index fejlesztési részlegéből olvasó, ezt ő maga vallotta meg nekem egyszer (semmiképpen nem írnám azt, hogy búgta a fülembe egy boroskóla után, majd csókolt homlokon — bár ez járna közelebb az igazsághoz, akik ismerik, tudják miről beszélek).
De hogy ne menjünk messzire, Raszl Iván, az adsoftheworld.com site foundere is olvasó. Ez azért érdekes, mert én magam “is sokat dolgozom” abból a site-ból. Ivánnak reklámügynöksége is van, 7field.com, ahol például megfigyelhetjük, hogy a Coca Colának milyen environmental branding-et csinálnak, pofás:
Nem lenne rossz, ha vállalnátok többen azt, hogy olvassátok a siteot, kik vagytok, mivel foglalkoztok (elég mailben is a ride kukac címre). Most úgy érzem, hogy egy stabil, jól összeszokott, organikusan fejlődő tábor (az Index thank-God! nem linkeli ki a címlapra, így nem hígulunk) alakult ki az internet ezen szegletében.
A magam részéről már eleve lelkes vagyok a hirdetési program kapcsán. Azon dolgozom, hogy egyetlen hirdetés legyen a plastikon, és meg lehessen vásárolni a jogot arra, hogy a felületen a hirdető választotta grafikai kép szerepeljen, ami nem lehet “midget porn”.
A hirdetőnek exkluzív deal, az olvasók pedig fellélegezhetnek.
Ha nem jön be, akkor sem fogom már visszatenni a Google-t. Inkább Etarget-et, állítólag ott nem olyan nagy mértékű a cut.
Ahogy Kevin Rose is megmondta, amikor le akarták kapcsolni a Digg-et, mert a userek folyton kitették azt a hexa számsorozatot a címlapjára, és kiállt mellettük:
“What the hell. At least we died trying.”
Ezek itt azok a promóciós Star Wars anyagok a Pepsi – LucasArts műhelyből, amikből végül nem lett termék. Sok terv van, elnézve őket én akarom az ÖSSZESET! (Az igazából ezek után már nem is érdekes, hogy a Pepsi és a LucasArts végül miket készített el.)
Jabba beanbag! Mekkora már!!
A nemesis többesszáma nemeses, öcsibogyók!
A teljes szett első része itt, a második pedig itt.
A Google UK már lekapcsolta a honlapját:
Tegyünk így ma este 8 és 9 között mi is a lakásban, ideértve a videojátékokat, számítógépeket és televízió készülékeket is. Üljünk ki a teraszra ebben a kicsit borult, ám vitathatatlanul tavaszi időben, és beszélgessünk egymással a vacsora mellett gyertyafényben. Nálunk a vacsora márpedig “paraszt-vacsora” lesz: főtt burgonya, retek, hagyma, kolbász, vaj, fehér bor (vagy hűtött sör), szerelmetes kenyér (picit megpirítva).
Egyik kedvenc gyerekkori rajzfilmem volt a Vuk. Egyszerűen bejött az egész, és főleg az, ahogy az embereket ábrázolta: csak a lábuk látszott, a teljes fókusz az állatokon. Részeg tanyasi libák, hibátlan szinkron — nagyon jó volt.
Hosszas vajúdás után végül április 17-én lesz a folytatás bemutatója, ízelítőnek egyetlen screenshot:
1990-es éveket idéző grafikai világ, teliben mutatott emberek, wheelchair dude. Valahogy azt érzem, hogy a készítők elindultak egy irányba, amerre NEM KELLETT VOLNA elindulniuk. Felvenni az animációs stúdiókkal való harcot itthon elég merész gondolat. Ha én lettem volna a döntéshoző arrafelé, akkor a következőket mondtam volna el a board meetingen:
Uraim. Csináltunk néhány teszt rendert, a lehető legjobban kidolgozott karakterekkel. Ez után kiszámoltuk, hogy a jelen kapacitásainkkal mennyibe került volna megcsinálni a teljes filmet. Mivel nem akarjuk magunkat blamálni, és úgy tenni, mintha nem ezen a földön élnénk, úgy döntöttünk, hogy a hagyományos cella animációs technikával fogjuk elkészíteni a mesefilmet. Megőrizzük az eredeti örökségét, azaz az emberket továbbra is az állatvilágtól külön képzeljük el, ezért csak crotch-ig jelenítjük meg őket. Kiemelt hangsúlyt fogunk adni a történetnek, a történetmesélésnek.
Tényleg minden tiszteletem azoké, akik vért hugyozva befejezték a filmet végül, viszont az az ember, aki eldöntötte, hogy MÁRPEDIG MAGYARORSZÁG A 3D ORSZÁGA LESZ, teljesen idióta. Bankos testvéreim! Ne adjatok neki pénzt, ne finanszírozzatok egy ilyen vállalkozást!
Megfejtettem: ez nem is render, hanem realtime lesz a moziban, egy Core 2 Duo alapú gépen fog futni a film.
Gyerekkoromban nagyon szerettem rajzolni naturalisztikus objektumokat, úgyis mint, ház, bokrok, napocska, felhő, emberek, lovak (lovakat nem tudtam sajnos úgy megrajzolni, hogy legalábbis kicsit hasonlítson az állatra). Ha valaki abban az időben azt mondja nekem, hogy Józsikám, 2008-ban meg fogom neked mutatni, hogy lehet ilyet rajzolni, hát biztos odaadom érte a fél tökömet:
Ötletem sincs, hogyan kell egyáltalán elkezdeni az ilyesmit. Mágiának tűnik az egész. Varázslásnak. Pedig, mint ahogy a bűvésztrükköknek, ennek is borzasztó egyszerű a megfejtése: el kell kezdeni az elején, és apró elemekből felépítve, sok gyakorlattal és érzékkel el kell jutni a végeredményig.
Nagyjából:
Tényleg semmi durvulás nincsen benne, egyszerűen csak össze kell rakni. A legvégén természetesen nagyon részletes color kezelés van, de ezt már nem mutatjuk be itt, viszont linkelünk az eredeti tutorialra. Érdeklődőknek a colorról erre van még egy videó is. Érdemes megnézni.
Ma reggel volt nálam az irodában egy illető, akivel mindenféle ERP dolgokról és kintlevőségekről, meg lejárt számlák információtechnológiai kezeléséről folytattunk eszmecserét. A beszélgetés vége felé a “casual” smalltalk résznél valahogy szóba kerültek az okostelefonok. Én elkottyintottam, hogy egy hete vásároltam iPhone-t. Szó szót követ, majd egy rövid demót hajtottam végre, aminek egy pontján HTTPS-en keresztül rákapcsolódtunk az illető úr Outlook Web Access postafiókjára, és megtekintettünk iPhone-on egy tetszőlegesen kiválasztott levelet.
A demó végeztével mindketten feltekintettünk az iPhone-ról, egymásra néztünk, majd — ami engem kicsit meglepett — egy nagyjából ilyen arcot láttam magam előtt, aki szó szerint ezt kérdezte:
Kezet ráztunk, egy boldog embert láttam távozni az épületből. (A kért információ egyébként itt található.) Igaz történet.
eFi-nek is megjött a készüléke, ennek kapcsán készített is egy jól dokumentált videót arról, hogyan kell is elvégezni a “műtétet” otthon. Ha valaki inkább mégis a bélszín sütésre kíváncsi, erre nézelődjön.
A Coding Horroron láttam ezt a vicces póló feliratot, rendelhető is. Kizárólag geekeknek. Ajánlható Unicode buzuláshoz az ingyenes UnicodeChecker nevű Mac-es program. További érdeklődőknek: Apple fallback font.
