Ahogy a plastiknation 2-es adásában már elhintettem, később meg is valósult: a hétvégét Pozsonyban töltöttük egy rögtönzött baráti társasággal.
A svédek (és más nyugat-európai nemzetiségűek) egyébként tényleg úgy képzelik el, hogy veszünk egy Keleti – Pozsony viszonylatot, aztán sörökkel felülünk a vonatra és megyünk nagy hangzavarral. Ott be a youth hostelbe, este kaja-pia az óvárosi étteremben, majd át a diszkóba. Bebaszás, bedance-elés, aztán youth hostel-es alvás, másnap meg vissza — meg is van a hétvége.
Akkor mondanám sorrendben:
- Budapesten is több efféle “stag-night”-ba volt részem járókelőként belekeveredni, és meg kell mondanom, szörnyen primitív, provincialista attitűdnek tartom az egészet (nem beszélve a részeg angolokról ugye, akik a váci utcán hugyoznak hajnalban). Ettől eltekintve a mi csapatunk mérsékelten volt csak zavaró a külvilág számára (odafelé a vonat volt talán a kívülállóknak kellemetlen).
- Pozsony meglepően fejlett, kultúrált város képét mutatta, igaz, hogy nem sok mindent láttam belőle a fenti IHB parti jellegéből fakadóan.
- A youth hostelből már kinőttem, de tényleg. Persze, jó ez a backpacker érzés, de ha nem muszáj, nem alszom másik 6 idegennel, akik még később érnek haza és horkolnak. Egyébként is van abban valami egészen borzasztó, hogy este úgy kell nyugovóra térni, hogy a még öt (5) embert nem is láttam, akik azután fognak megérkezni, hogy már javában alszunk. Persze, semmi gáz nincs benne a valóságban, de azért kicsit nyugtalanító.
- Diszkó teljesen jó volt a belvárosban. Persze tele volt a helyi pornós maffiával, meg ilyesmi, de én remekül szórakoztam, bedobtam egy két figurát is a repertoárból. VIP lounge kb 5 ezer forintos belépőjét nem fizettem meg.
- Hazafelé a vonatból elképesztően szomorú látvány Budapest külvárosa: szemét, szemét, graffiti és szemét. Borzasztó látni. Elkezdtem azon gondolkodni, hogy szervezni kéne egy vágány melletti szemétszedő hétvégét. Bár lehet, hogy a szemétkupacban lakóknak ez ellen lenne némi kifogásuk. (Ugyanis vannak ott lakó formák is.)
- Az amerikai turistáknak két formája van: a büszke (1) és a csendes (2). Előbbi inkább a provinciális jellegű, hangos, iszik, mindenki a haverja. A második típus a backpacker bölcsész, hangját is alig hallani.
Budapestre szinte minden irányból szánalmas látvány bejönni. az egyetlen kivétel az M1/M7 bevezető, ahol kb. Bécs látvány a sok hipermarket meg fény, meg a 4 sáv. (attól tekintsünk el, hogy a hipermarket mennyire szakkol vagy nem szakkol.)
de pl. Ferihegy felől… na az is durva.
nemcsak bemenni.
a legbelso belvaros ugy nez ki, mint valami elhagyatott graffiti tanya. az egesz korut meg rakoczi ut olyan mocskos, szurke es elhanyagolt, mintha a kornyeken sem lakna senki.
arról már nem is beszélve mikor Ferihegy felől busszal jössz be és a kőbánya-kispesti komplexumban találod magad. oda kéne dózer-buli de minimum mindenki hozzon magával kalapácsot akció.
Akartam mondani, hogy “ki geppel szall folebe”, merthogy fentrol erkezni Bp-re (foleg este) egesz szep latvany. Mondjuk ami utana fogad, az mar kevesbe.
engem a váci utcai hómlesz cigó koldus csapatok riasztanak, ilyet más európai fővásor közepén még nem nagyon láttam.
Ami nagyon riaszto budapestben, az az elkepeszto szurkeseg es kosz mindenhol. Europai nagyvarosokban nincs ennyi szurke/koszos epulet es elkepesztoen mocskos jarda….
Világvárost építünk!
Nem csak a kosz a durva, hanem a légszennyezés is. Tavaly év elején költöztünk ki Bel-Budáról Pest szélére, kertvárosba. Olyan szinten megszoktam, hogy mostanság amikor bemegyek dolgozni (Kálvin közelébe), egy idő után a szmogos levegő kaparja a torkomat. Amíg benne élsz, nem fültűnő, csak így lett az.
Api: menj el Lisszabonba
en laktam fel evet Becs kozepeben. legkozepen. altalaban minden szennyezettsegmutato az 5%os meresi hatar alatt volt, neha a por hajlando volt 5% fele menni. BPestre hazajovet aztan erzed a kormot meg a benzingozt.
meg arra sem kepesek, hogy megjavitsak az nszk-tol kapott nyilvanos meroberendezeseket. ego is lenne, amit mutat…
Mert nekunk Demszky kell. ‘szom sem fog odakoltozni.