Donatella’s Kitchen (Király utca)

A Király utca felújított részén szörnyen nagy utcafronttal húzódik a dizájnban teljesen barnásított Donatella’s Kitchen. A hely új lehet, mert a taxis nem rittyentett bemondás után, viszont ennek ellenére sikeresen ráfordult az Andrássyról. Egy darabig kerestük a bejáratot a sok üvegajtók előtt, így volt alkalmunk megfigyelni a közönséget, meg egyáltalán kaptunk egy általános képet.

Állítólag Michelin-csillagos séf viszi az éttermet. Ezek a kijelentések nekem kicsit mindig olyanok, mint annak idején az, amikor a Szentkirályi megnyerte a “legjobb ásványvíz” kategóriát: terjed a köztudatban, mém lesz belőle, floor-filler.

Szombat este közönségből nem volt hiány, foglalás nélkül esélytelen. A teljes mező meg volt töltve budapesti posh férfiakkal és nőkkel a harmincas korosztályból. “A kellően posh vagyok-e hozzájuk?” kérdést ezúttal nem tettem fel magamnak, igyekeztem a fejem nem beverni a nagy asztal fölé elhelyezett, egyébként teljesen idegen, ugyanakkor barna!, mű-szarvasagancs csillárban.

Bazsó szerint a hely pontosan annyira posh csak, ami még nem kellemetlen, igaza van.

A pincérek professzionálisnak mutatkoznak. Pontos, precíz mondatokkal adnak státuszt, nem kellemetlenkedve, nem fejeket vágva. Látni, hogy jól vannak kommandírozva. Rövidesen sör és alkoholmentes koktél kerül az asztalunkra, melyet tökmagolajba (ecetbe? olivaolajba?) mártogatott sült tészta (kenyér? pizza?) szeletekkel lehet tunkolni. Ez egyáltalán nem is lesz baj, mert fél tíz van és a társaság egy része meg sem érkezett.

Az étlapon szereplő ételek mindegyikében találok olyan szót, amit még életemben nem hallottam. Ez persze csak engem minősít. Meg ugye a konyhát, aki írhatta volna franciául is, akkor még top-gasztrósabb lenne. A döntés mindenesetre megszületik: kívánságra cozze (fekete kagyló), gnocchi, valamint polentás kolbászok (ami egy meleg előétel valójában) a választásunk. Késő van, nem eszünk sokat.

Pénztárca ügyileg sem rossz választás ez, hiszen a Donatella’s Kitchenben minden főétel 2 ezer forintnál kezdődik, de az átlag inkább 3, vagy sokkal inkább 4.

A rendelést végül fél tizenegykor sikerül leadnunk.

Az első kanyar meglepően gyorsan érkezik a hatalmas tömeg dacára. A kagyló finoman van elkészítve, paradicsomos darabokkal jól ízesítve és összefőzve. Sajnos kimondottan kevés, bár ilyenkor mondaná nekem a Michelin csillagos sous-chef: Józsi, azért, mert előétel. 10 kagylót kapsz. Amikor senki nem figyel, akkor persze megpróbálom a szaftot kiszürcsölni, mert kanalat nem szervíroznak hozzá.

Több körben megérkeznek végül a többi ételek is, itt már nagyobb, erősebb, vastagabb a lag. Evőeszközt sajnos az első fogás után nem hoznak a pincérek, viszont nagyon készségesen elmennek újra és újra értük. Ennek egyik nagy vesztese én leszek: elsőként kapom meg a polentámat, viszont meg kell várnom mindenkinek az ételét, majd utána a hozzá való kést és villát.

A pincér elnézést kér, én szórakoztatóan megjegyzem, hogy “semmi gond, majd elmondom a szerkesztő úrnak”, amit ő persze félreért, és amúgy is szar poén. Amikor azzal a megjegyzéssel, hogy “hurrá” elszáguld, gondolkodom, hogy utánakiáltsam: A 🙂 IS OTT VAN A MONDAT VÉGÉN, de minek.

A polenta kolbászkákkal nem rossz, de nem is kiemelkedő: a kolbászkák belső része kissé nyers és minőségében is mást vártam. A gnocchi nagyon finom ugyanakkor.

A társaság egyik tagjának komplett rendelése elfelejtődik végül, és a nyomasztó érzés, hogy már éjfél körül jár eddigre az idő, mindenkiben eltörli azt, hogy zárásként desszertekhez fogjunk. Kérjük tehát a számlát, amire rá van ütve teljesen érthetetlen módon egy még általunk el sem fogyasztott doboz cigaretta is. Ez végképp megerősít abban, hogy érdemes lesz a bejáratnál elhelyezett vendégkönyvbe taggelni.

Elegáns, de nem feszengős üzleti vacsorákhoz, első randis, kiöltözött-kisminkelt-kihúzottszemű-kirakottmellű helynek egyébként kiváló az étterem, de szombat este egyértelműen kapacitás problémával küzködött. Lehet, hogy több pincért kell ráhívni azokra az estékre, nem tudom megoldani.

A tegnap esti éttermi élmény végül három fölé. Az igyekezet megvolt, de nem működött.

58 hozzászólás

Mefi

Manapság az igyekezet is roppant sokat számít. Minden második paraszt éttermet meg egyéb vendéglátóipari egységet nyit; felszolgáláshoz, sütés-főzéshez, és úgy egyébként az üzemeltetéshez meg egyáltalán nem értenek.

spion

igen, de ha az arak inkabb a felso-kozep kategoriat suroljak, akkor azt a penzt nem az igyekezetert szeretnem kifizetni

eN

legkozelebb Pragaban van michelin-csillagos etterem, az is nemreg nyilt

Prossa

Finomat enni közérdek, de akinek nem inge az ne vegye magár evés közben, mert leeheti és szaftos lesz az inge. Az ételek íze kérdéses, mert ahány száj annyi ízbimbó!

i

eN:

1. Ausztriában számos csillagos étterem van, pl a Taubenkobel/Galambduc Schützenben, a Fertő-tónál 2 csillagos (és Prágánál közelebb van: Soprontól 30km, Budapesttől 220km).

2. Prágában valóban van már 1 hónapja csillagos étterem (elsőként a ‘keleti blokkból’), de pont nem az új Ramsay, hanem Andrea Accordi chef Allegro nevü étterme.

rivera

sokat kajálok étteremben külföldön, de nem vagyok gasztrobuzi. fentiek viszont durván hangzottak, itt bármilyen tömeg van körbeugrálják az embert, az meg eszembe se jutna beülve egy helyre hogy pofákat vághat a pincér. otthon csak ritkán járunk, akkor is a jól szelektált egységekbe, ahol pont azt kapom amiért megyek.

pappito

4k egy zaba és nincs eszcajg? mi van, felköltözött pestre a balatonparti lehúzós?

addikt

Biztos én vagyok a hülye de ezen a csillagokon csak röhögni tudok.

Orosz Péter

Én az asztal másik végén ültem és azért ez borzasztóan kedves kritika. Amit még így hozzátennék:

– A csajom és a Fenyő Balázs pizzái a megrendelés után olyan 45 perccel (lol!) érkeztek.
– A főételemhez az evőeszköz 5-7 perccel (lol!) az étel után.
– A tízfős asztaltársaság főételei 30 perces időablakban (lol!) érkeztek meg, leszámítva ugye a Kitta totálisan elfelejtett rákját.
– Még leülni sem volt módom, nemhogy az étlapot kinyitni, amikor már azt kérdezte a pincér, hogy mit iszom (WTF?).
– Az előételem nem volt rossz, de semmi extra.
– A főételem nem volt rossz, de semmi extra.

Ha nem lettem volna rendkívül vidám, kipihent, és megfelelően koffeinált, egészen pokoli lett volna, így mondjuk remekül szórakoztunk a vendéglátási komédia ellenére is.

Az a fajta provinciális, felvágós hely ez, amitől a legjobban kiráz a hideg, ahol az ételekért fizetett pénz a vécé lila neonlámpájában és nem a kiváló ételek kiváló felszolgálásában köt ki. És ami sajnos meg fog élni ebben az országban, mert ha valamire, erre itt van közönség.

Never again.

Tényleg nem kell mindenkinek a szolgáltató szektorban dolgozni.

vezérteve

Szánalmas. Ha ennyi pénzt otthagysz, akkor profi kaja és profi kiszolgálás kell, nincs kifogás, nincs kivétel, pont. Nem azért, mert ez az elvárás, hanem, mert nem engedheti meg magának.

diabolo

péntek éjjel jártam ott – persze ekkorra objektivitásom már némi csorbát szenvedett – ám határozottan elégedett voltam távozáskor is. nem hibátlan, de kurvajó hely.

wths

En kifejezetten szivesen nezek meg uj helyeket, de meg kellett tanulnom, hogy teljesen felesleges nyitas utan par nappal odamenni. Minden helynek kell legalabb 3-4 honap, de inkabb fel ev mire beall. Boven lehet, hogy lesz ebbol meg enekes halott.

ÚJ LEROY???

AKKOR JÖN A HELYREIGAZíTÁS.
AZ ÉTTEREMNEK 3 TULAJDONOSA VAN. AZ 1: LEROY, TG, …, ÉTTERMEK TULAJDONOSAI, AMI A DESIGNON ERŐSEN ÉRZŐDIK. A 2: AZ EGYIK LEGNAGYOBB OLASZ ÉLELMISZER NAGYKERESKEDÉS TULAJDONOSA (A BÉLA). A 3: AZ EGYBEN NÉVADÓ DONATELLA. A MICHELIN-CSILLAGOT (1DB) A 3. TULAJ EGYIK OLASZORSZÁGBAN LÉVŐ SÉFJE KAPTA, AKI SEGÉDKEZETT AZ ÉTLAP ÖSSZEÁLLíTÁSÁBAN ÉS BETANíTÁSÁBAN. AMÚGY AZ ÜZEMELTETÉSBEN EGYÁLTALÁN NEM VESZ RÉSZT SEM Ő SEM DONATELLA. A MINDENKORI SÉF A MÉLTÁN VILÁGHíRŰ “BUCI” AKIT A LEROY-OK ÉTLAPJÁRÓL MINDENKI ISMERHET. PERSZE EZ NEM FELTÉTLENŰL JELENTI AZT, H GYENGE A KONYHA, CSAK AZ EREDETI OLASZSÁGÁT KÉRDŐJELEZI MEG.

bobbyperu

magyarországn csak ha nagyon muszáj, akkor megyek étterembe. legutóbb januárban, mikor otthon voltam, konkrétan 3 étteremből kétszer akartak átverni (egyszer sikerült is).

amúgy olyan helyen sohase egyél tengeri cuccot, amely ország nem tengerrel határos.

mű-szarvasagancs. na ez az..

minicoreduo

trattoria toscana étlapja majdnem egy-az-egyben lenyúlva, csak ott a kaja jobb és a szervíz majdnem tökéletes.

Donatella első héten még ot téblábolt az asztalok körül(középkorú duci hölgy…lehet hogy te is láttad).

Az alapvető gond, hogy a maitre’d nagyon-nagyon gyenge. szaladgál mint a fejetlen csirke. rendszertelen, szervezetlen. (az az igazság, hogy pincérnek is gyenge volt TG-ben)

Mefi

A Leroy még egy ritka lehúzós és eközben semmi extrát nem nyújtó hely, az fix.

SiSha

Én dolgoztam Le Royban..
Nem kell a norvégmintás,Polos,Ekszcsénzses képmutatók tömege..
Koffeinmentes duplapresszo,meg alkoholmentes Caipirinha!!
Akkor inkább Fricipapa kifőzdéje..

Nem kell… nem kell.. a műagancs,beszarás…

TopiG

Rosszabb helyzetben van a budapesti éttermi scene, minthogy egy pár napja (két hete) nyitott éttermet rögtön egy alkalom után le “never again”-ezzünk. Vannak éttermek, amelyekről egy látogatás után el lehet dönteni, hogy potenciálisan alkalmas-e arra, hogy jó étterem legyen, és akkor – mivel annyira kevesen vannak – egy ideig mindenképpen segítenünk kell. (Ha az éttermen rögtön látszik, hogy se készség, se képesség a fejlődésre, el lehet felejteni, de a nyitásba beleölt valag pénz nálam egy ideig legalább a készséget feltételezi.)

Segíteni kell, mert szerintem az igényes és fizetőképes vendégek száma egyelőre kevés, anélkül pedig kisebb az esélye, hogy bármi változzék. (Ha kurva nagy felvevőpiac lenne Pesten, szerintetek lenne ennyi szar étterem?)

Ha tehát úgy érzed, hogy azok táborába tartozol, akik egy héten többször szeretnének étteremben enni, de úgy, hogy nem szeretnél mindig ugyanabba a nyolc étterembe járni, akkor az újakat – csakúgy, mint a rongyolódó régit – segíteni kell. Úgy, hogy ha megtehetjük, menni kell. Vissza kell menni. És dumálni kell nekik, el kell mondani, hogy mi a szar, és hogy miben tudnának javítani, hogy tényleg jó étterem legyenek.

Lefikázni, elmondani, hogy a villára bazmeg nyolc percet kellett várni, de aztán nem arra gondolni rögtön, hogy öreg, húzhatod le a rolót, adhatod el a cuccot, éttermet, szar vagy, tedd a pénzed inkább a használtautó-bizniszbe, hanem inkább azt, hogy dude, látom, belefeccölted a pénzt a helybe, szar ízléssel (ha szar), de felújítottad, elhívtad Blumenthalt havi négy milláért, és biztos jó éttermet akarsz csinálni nem a mának, és hát most még nyolc perc alatt lett kanalam, meg kihűlt a hús, de bazmeg visszajövök három hónap múlva, és megnézem, hogy mivan, mert mindketten azt akarjuk, hogy ez egy jó étterem legyen…

TopiG

Isten ments, te kurva jó vagy! Kipróbálod, közzéteszed, bedobod a témát, felületet adsz. Ez is nagyon kell. És Péter hozzáállása sem baj, az is természetes, csak az inkább Londonba való, nem ebbe a mindenben kezdő országba/városba.

rivera

Egyáltalán nem értek egyet. Nem egy tehetséges de rossz anyagi körülmények között élő gyerekről beszélünk aki támogatásra szorul, hanem profitérdekelt üzleti vállakozásokról. Odamész, nem tetszik, jónapot: nem te vagy a célközönség. Persze ezen az alapon lehet supportálni a több mint egy évtizede halott magyar futballt is, de akinek ilyenre van pénze, ideje és ereje azt baromira irigylem. A világ nem budapestből áll, az agglomerációban is van jó étterem, nem beszélve arról hogy pozsony, prága, bécs. A foci rajongó haverjaim se szerettek ki a fociból azért mert nálunk mindenről szól a dolog csak a szórakoztatásról nem. Fogják és elmennek milánóba, és olyan helyen hagyják a pénzüket ahol értéket kapnak érte. Mégegyszer, értem én a koncepciót, csak nem értek vele egyet.

rivera

Még annyit, hogy a lokálpatriótizmussal egyetértek, ha választani kell egy helyi kis hentes vagy pék és a szupermaket között, akkor az előbbit választom ha jó minőségű a termékük. De ha régi a kenyér és állott a hús akkor mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül megyek a multihoz.

TopiG

(Hjaj, dolgoznom kéne…) 😉

1.) Étterem-látogatásban valahogy nem tudom értelmezni az extrémizmust, radikalizmust. Az mit jelent? Csak a nagyon-nagyon-nagyon finom elég jó neki? Ahol csak semmi különöset, de nem szart kapott, oda nem megy többet? Ahol késett a kanál, azt fel is gyújtja?

2.) Ebben a bezzeg-London-dologban pedig már mi sem értünk egyet.

(Londont az étterembe járó, értő közönség és az éttermek száma nagysága miatt említtetem, mint példát, ti. hogy ott megfelelő hozzáállás a “never again”, mert a sok értő “kritikus” nem megy oda többet, ahol szar a cucc, és a londoni Donatella’s húzhatja a rolót, de már másnap nyílik három új fine-dining hely. Nem úgy itthon. Itt nagy a felvevőpiaca a bóvlinak, de legalább nem is nyílik gyakran új étterem. Tehát hogy a szűk számú igényes közönségnek (összekacsint) nagy a felelőssége.)

És amiben nem értünk egyet: hogy itt nehezebb lenne király éttermeket létrehozni. Ha megvan a hely, az eszközök, veszed a fáradtságot, hogy eljárj piacra, (fine dining esetén) felveszed a kapcsolatot a hozzád hasonlóan lelkes nagykerrel (aki hasonló küzdelem árán próbálja frissen beszerezni a hozzávalókat a világban, mint te Pesten), azaz ha van hozzávalód, és ha az embereid, vagy te a szíveteket/lelketeket szeretitek felszolgálni a vendégnek, szóval ha ez megvan, akkor miért lenne nehezebb itthon?

rivera

Fentieket általánosságban írtam. OP-nél kiverte a biztosítékot, nálad nem, én meg addíg nem tudom megmondani amíg nem próbálom ki.

Zsoltik@

Ha még eddig nem volt: hétvégi tapasztalat alapján erősen javalt a budaőrsi Rózsakert. Igencsak jót ettünk, ittunk. Lusta vagyok rákeresni. MANCS-ban olvasott kritika alapján mentünk, megérte.

bobbyperu

azt írod ” kevesebb pénz sajnos nem teszi lehetővé az OP-féle extrémek maradéktalan kiszolgálását”

ezzel sajnos nem tudok egyetérteni, sőt e meglátásodat magyarországon tipikusnak, egyben károsnak találom. mert nevezett étterem éppen hogy nem pénzgondokkal küzd. nem lehet mindent a pénzzel (annak hiányával) megmagyarázni. a figyelmesség nem pénz kérdés (értem, h kevés volt a pincér, de annyira sohasem lehet kevés, h 8 percet kelljen várnod az evőeszközre).

és a kiszámlázott cigiről még nem is beszéltünk…

Gasztronómus

Sajnos én sem a legelégedettebbek tárborához tudom sorolni magamat a fent említett vendéglátóipari egység meglátogatása után. A tulajdonos triótól, a név hallatán jóval többet vártam és itt a névadó Donatella Zampoli-ra gondoltam. A tulajdonosoktól pedig elvártam volna, hogy valamivel valóban elkápráztassanak…de ez nem történt meg. A felszolgálok nem álltak a helyzet magaslatán az biztos, de ahogy gyorsan felmértem a terepet erős létszámhiányban voltak illetve a vendégek fölényben. Apró kis logisztikai probléma amit egy “ekkora cégnél” simán meg lehetett volna oldani akár még akutban is.Az italrendeléseink kb. 10-15 perces időegységekben érkeztek, de soha nem egyszerre.
Az előételünket simán elfelejtették, de ez csak akkor esett le pincérünknek amikor a főételek láttán meglepett képet vágtunk. Majd utána megérkezett a manager az elfelejtett előétellel 1 percen belül, azaz az felszolgáló simán ott felejtette a pulton.Természetesen a számlán – ahogy egy ilyen estben el is várom – nem szerepelt ez a tétel. Amúgy az ételekkel nem volt gond de elmaradt az amit pontosan nem lehet meghatározni, de egy ilyen helyen nem csupán egy jót akar enni az ember hanem számít még egy kis pluszra amiért elégedetten csettint amikor kifordul az utcára. A közönség a LeRoy és TG törzsvendégek nagy része volt elegyítve néhány nagymenő, legszebb ruhájába felöltözött Király utcai Műszaki Bizományos üzlet tulajdonosával. Lehet így már azt is tudom honnan vannak a mű szarvasagancscsillárok:-))). A designban egyébként ezt az egy kivetni valót találtam ill. több ponton – gondolom takarékossági vagy logisztikai megfontolásból – visszaköszönt a tulajdonosok másik egységeikben található tárgyak néhánya. Magam részéről néhány hét múlva adok még egy lehetőséget a helynek.

Orosz Péter

Lehet hogy úgy tűnt a hozzászólásomból, hogy valami szörnyű sznob kajabuzi vagyok, aki irreális elvárásokkal érkezik és kizárólag a világ menő helyein hajlandó vendéglőbe menni – de nem. Csak borzasztó nehéz megfogalmazni azt a nyomasztó hangulatot, amit a Donatella’s Kitchen árasztott.

Talán pont a posh-ság a legzavaróbb. Mert egy étterem ne posh legyen – ami, ugye, nem az elegáns étterem szinonímája –, hanem szervírozzanak benne finom ételeket és érezzem magam közben jól. Ne az az érzésem legyen, hogy ide egy műveletlen, világot nem látott, ám de mélyen dekoltált csajt kell hoznom, hogy lenyűgözzem, majd utána könnyebben megdughassam. Nagyon sok ilyen hangulatú hely van ebben a városban, nyilván mert vannak emberek, akik erre szeretnek használni egy éttermet. Én nem. Ezért nekem egy ilyen hely: never again.

Elegáns éttermekre szükség van, mert vannak alkalmak, amik elegáns éttermeket kívánnak, de az elegancia nem társulhat műanyag szarvasagancsokkal és rendeléseket elfelejtő pincérekkel. És egyáltalán nem gond, ha egy étel nagyon drága, de akkor igenis érezzem azt, hogy ebbe az ételbe kreativitást és munkát öltek (és érkezzen hozzá evőeszköz időben).

Minél elegánsabb helyet tervez az ember, annál jobban kell figyelni a részletekre, és igen, ez nemlineáris mértékben növeli a kívánt odafigyelést (mint ahogy a Doomban nem volt zavaró, hogy mindegyik pinkydémon ugyanúgy pixeles volt és ugyanúgy nézett ki, és ahogy a Doom 3-ban átkozottul zavaró, hogy mindegyik nagyfelbontású pinkydémon pontosan ugyanúgy néz ki).

Mondok egy ellenpéldát, ahol ennél valamivel kevesebb pénzért lehet átkozottul finom ételeket fogyasztani borral és édességgel, és közben nem csak azért jól érezni magam, mert a csajom mellett ülök és buborék van köztünk és a világ között. A kilencedik kerületi Márton Söröző, ami nevével ellentétben nem söröző, hanem egy uruguayi étterem, amit egy uruguayi ember – Sergio – csinál: http://velvet.hu/blogok/tejbenvajban/2008/04/05/a_gasztrobuzi_torzshelye

gizi

na, tökjó, végre egy érdekes, értelmes komment beszélgetés. thx to TopiG, rivera és többiek. nem gondoltam volna h valaha elgondolkozok a hazai fine dining szegmensről

TopiG

Gizikém, örülök.

És akkor next target: Márton Söröző

Hapci

Egy lelkes beszámolótól (Szindbádék) indítva nagy várakozásokkal látogattam a helyre. Azt reméltem, a kaja és a kiszolgálás színvonala meghaladja a budapesti jobb olasz helyeken tapasztalhatót, az árak meg még “bevezető” jellegűek lesznek.
Hát, egyik se következett be. Itt már most is olyanok az árak, mint a Toscanában, Il Terzoban és társaikban, a fogyasztottak pedig jók voltak, de nem extra minőségűek. Abszolút holtidőben, du. 5 felé se éreztem a pincérekől különleges odafigyelést, igaz, trendiségem nem éri el a kívánatos szintet, és műanyagcsöcsű topmodellt se vittem magammal.
A belső dizájn nincs túlcsicsázva, alapvetően ízléses, viszont a sötétség nekem az ablaknál ülve is zavaró volt, azok a szemmagasságban lógó műagancs csillárok pedig abszolút megrázóak…

Viszky

a Népszabadságban volt nemrég egy cikk a magyar gasztronómia nemlétéről,hogy itthon igazából az ételkészítés,étkeztetés lenne a megfelelő szó.A nagyvilági gasztronómia olyan sokrétű és igényes,hogy azt Magyarhonban mégnem is lehet megvalósítani.

1, alapanyagok nem felelnek meg az úgymond csillagos elvárásoknak-nem feltétlen igaz csak általában egy üzlet nyitásánál a szállító is jobb árut visz, hisz kell a reklám ,pár hónap után viszi az átlagosat (hús,hal,zöldség)

2, a magyar séfek,szakácsok sztem nagyon ügyesek, jól megtanultak ügyeskedni, de a szarból (olcsó alapanyag)nem lehet várat építeni.persze tisztelet a kivételnek ,de ott ahol ARO és SPAR dobozok vannak a konyhán ne akarjon már gasztro-élményt nyújtani.

3, a felszolgáló személyzet: magyarországon évente kb 20-40 hivatásos felszolgáló kerül ki iskolából,ezekből a 80% elmegy külföldre.Aki marad az pedig szállodába megy.Akik itthon felszolgálnak azok általában a nyári idénymunka termékei (lisztferenctér,balaton,rádayutca,stb.), na ezeket nem lehet pincérnek nevezni,ezek segédmunkások, host(ess)ok, ezért a esszeug csrét nem várhatjuk el

4,na és akkor az árak: ma hazánkban egy “jó” és drága(relatív) étteremben kb.felét,de inkább negyed annyit fizetünk, mint mondjuk egy olasz vagy angol “csillagos”-ban, csak ez a tény mármint ,hogy itthon olcsó(reletív),jelentheti,okozhatja azt,hogy még sokáig nem is lesz részünk egy londoni vacsihoz fogható kulináris élményben-hiszen ha a befektetett pénz megtérülési ideje nem elég gyors akkor itthon a tulaj spórol az alapanyagon, mert a magas(relatív)árakat a POSH fiú egyből lefikázza,és kéri a havert hogy szerez mán a …..-tól kedvezményt.
Ma beletenni egy étterembe 200-300 millió forintot, még ha nem is tiszta a számlaadás, nem egy über jó biznisz.
Persze ha az ember eljut egy olyan szintre ahol nem a pénz hanem az értéktermtés a lényeg akkor már talán kialakul egy jobb gasztro világ,talán egyszer a Leroy,TG tulajok ezt meg fogják lépni, addig hozzácsapom a vacsihoz a repjegy árát is és rohadt drágán(nem relatív) étkezem egyet londonban, vagy milánóban.

Zeusz

Számomra csak az nem világos, hogy ki teheti azt meg, hogy felpattan (egy gondolom nem low budget) gépre egy vacsora kedvéért.

bobmarli

Jó és relative olcso kaja a Di Pippo étteremben van, az Andrássyn a Köröndnél. A felszolgálás ott is űberszar és a dizájnra sem költöttek sokat, de a kaja szuper. Az összes itt élő olasz kezd már odajárni….

Viszky

viszonylag sokan, és bár pazarlásnak hathat, egy jó ételért sokat kell áldozni

azért általában összekötöm egy szükséges úttal, így a repülés költsége nem az étel árához adódik

pippen

egy kis fejtagitas…
En eleg jo es belso infoval tudok szolgalni a Donatella ettermerol.

A DONATELLA’S KITCHEN NEM M.CSILLAGOS ETTEREM!!!

Mivel marcius vegen nyitott az etterem es a szemelyzet letszama sem volt meg ekor,16 ember helyett 10en voltunk a kb 160 fos etteremre plusz a barpult elott ulo vendegekre,igy azert sztem ertheto,hogy miert is volt szetszort a pincer aki kiszolgalt es lefelejtette az evoeszkozt.
ja es a konyhaban is ugyan ez volt a helyzet.
Azt mar nem is teszem hozza,hogy az elso 2heten 1 azaz 1 szabadnap “jutott” a felszolgalo szemelyzetre ugy,hogy reggel 10tol hajnal 3ig nyomtak az ipart.Es nehogy azt hidd,hogy europai szinvonalu penzt kapnak ezert!
Ja es azt mar csak roviden irom le,hogy eleg sok felszereles meg hianyzik(april. elejen hianyzott) mert nem erkezett meg kulfoldrol.
da a jo az egeszben az,hogy mindig olyanok kritizalnak akiknek (Orosz “ur” az asztal masik vegen ulo alak) fogalmuk sincs a vendeglatasrol es nem hiszem,hogy napi 8 oranal tobbet dolgoznanak ha dolgoznak egyaltalan.
Meg anyit,hogy eleg sok az olyan vendeg akik a Bp-i trendi helyekre jarnak minden nap(munka helyett) es ok azt hiszik,hogy csak ok vannak az etteremben pentek vagy szombat este es ugye az etlap sem jo nekik hanem pl. RANTOTT SZELETET AKARNAK ENNI egy olasz etteremben es ez halalosan komoly!!Nem tudom hanyan csinalnak ezt vigyorogva,jo kedvuen,a szakmai reszet maximalisan teljesitve??!!Szerintem igy azert ertheto ha egy-ket villa vagy kes lemarad?!?
na enyit a szemelyzetrol es a fobb vendegkorrol…

Az etterem NEM M.csillagos csak a Donatellanak van egy csillagja mert ahol o dolgozott/chef volt olaszo.ban (26 evesen)kapott egyett.Es o mindig a konyhaban van felugyeli a szakacsokat.Tehat a kajaknak semmi bajuk csak a trendi Bp-i nagy/draga autos,iPhonos sracoknak es az o trendi cica babajuknak nem fulik hozza a foguk es kritizalnak.

Az arakrol csak anyit,hogy amikor 4en megkajalnak es bort is isznak melle majd fizetnek kb.18-20 ezer ft-ot az nem veszes de meg kell kerdezi a felszolgalokat minek milyen ize van,hogy keszitik mit ajanlanak,stb. es meg olcsobban meg lehet uszni…csak akor ugye inteligensen meg kell szolalni es hat ez nem minden vendegnek jon ossze!!!

na mindegy nem bosszantom tovabb magam mert nincs ertelme a lenyeg az,hogy en teljesen meg vagyok elegedve az etteremmel akinek meg nem tetszik a hely az menjen el mashova kajazni mert van eleg sok olyan ember akinek nincs baja,nem elsosorban kritizalni jonnek oda es ok szerencsere meg is toltik az ettermet minden este!

Viszky

Kedves Pippen,

Május 3 szerda- megvolt a Donatellas Kitchen.

Legyen igazad és mondjuk a kezdeti fejetlenség szülte az első kritikus hozzászólást. És igen valóban nem az étterem rendelkezik csillaggal mert ugye a chef kapja a csillagot amit az étterem kitesz.Biztos sokat kell dolgozni és ez gyakran a minőség rovására megy.

Na de:

1.rendelés(enyém): bableves,borjú tortellini(ravióli?)[előétel],”xyz”bélszin falatok salátával
2.rendelés: rucolla sali előétel, vaj?hal salival
3.rendelés:steak
4.vmi leves ,tonhal steak
5.pizza
6.pizza
majd 7. panna cotta

az első kaja ami megjött,na mi volt, a kollega steakje,na már most hogy is van ez. Felteszem felszolgáló vagy de ha nem akkor is tudod, hogy nem a főételt hozod ki ha ketten esznek levest és ketten esznek előételt.
a második ami kijött az egyik pizza.
a 3. előétel sali és vajhal egyszerre: BRAVÓ!!!
a 4. az egyik leves
az 5. a 2. pizza
már ideges voltam!!!!
a 6. na mi lenne ha nem a levesem, helyett az előételem
a 7. a tonsteak és a levesem
a 8. főételem
9.panacotta

a leves utánnyakon öntött a pincér egy millerrel amit a számlából nem húzott le és nem sietett senki takarítani.

az étel közepesen gyenge volt a leves híg a tészta túlfőtt a bélszínt (med.rare), lehet, de nem szokták elrontani sehol , a pizza kenyértésztájú ,a halak jók voltak ,de nem hű de ,ezt nem tudom csak mondták.a pana cotta viszont mennyei volt,itthon ilyen jót mégnem ettem.

jelzed hogy meg kell kérdezni mi milyen,hát mi kérdeztünk a válasz nem volt túl bonyolult:finom,nem kostóltam,azt nem tudom mert nem szeretem,az jó-ugye Te nem erre gondoltál,amikor az inteligenciát hiányoltad

a hely, hát már az elején sem jött át:
-műanyag szarvas?agancs csillár(hütte Tirolban?)
-koracél szerkezet
a kettő együtt, hogy?
a székek kritikán aluliak

a számla 68000 HUF alkohol is volt egy kicsi
azaz per fő 11500HUF az átlag persze ez nem igaz hisz volt aki pizzázott és csak vizet ivott, de legyen az átlag ennyi tehát kb 45-50EUR amit ausztriában egy hüttében otthagy az ember ha leves,előétel,főétel ,tehát nem csodálkozhatunk ha itthon ennyiből nem kapunk csak “hütte” szinvonalat.

Kedves Pippen, hidd el nem rád haragszom,hanem azokra az emberekre akik valóban megtöltik ezt az éttermet (minden este) annak ellenére hogy ennél van százszor jobb ami nem megy így, mert nem “trendi”.És igen a Te és az étterem szerencséje hogy a legtöbb ott található vendég (nagynagy tisztelet a kivételnek) gasztronómiailag képzetlen és mindegy mit eszik csak lássák az ablak túloldaláról hogy Ő ott van.

Barbara

Abszolút egyetértek Viszky hozzászólásával.
Egyébiránt csak az kritizálhat, aki vendéglátós múlttal rendelkezik? Akkor azt javaslom csináljanak éttermet a vendéglátósok a vendéglátósok részére belépés kizárólag csokornyakkendőben és fehér ingben ajtófelirattal…
Ezt te sem gondolhattad komolyan.

Ráadásul sztem pont nem az iphone-os krapek barbi barátnővel réteg szólal meg itt, akik borjúbécsit rendelnek, hanem azok akik a magyar gasztronómia jobbításán fáradoznak.

Én értem a problémádat pippen, de attól függetlenül ez még fennáll, és inkább ennek kijavításán kellenne szorgoskodni, mivel én sem mondhatom a munkahelyemen, ha elrontottam valamit, bocsi kevesen vagyunk és fáradt vagyok, attól az még az ÉN FELELŐSSÉGEM marad.

Továbbá meggyőződésem, hogy az éttermekben mindig a fejétől bűzlik a hal, azaz nem az egyes kiszolgálószemélyzetem múlik a dolgok nagyrésze, és főleg nem a szervezettség.

Utóiratként én is voltam vacsorázni az étteremben az étel korrekt az árak elfogadhatóak, csak amikor a számlát kihozták egy vízről, egy kávéról és egy sütiről, és szóltunk, hogy valszeg ez nem a miénk, a reakció a következő volt term. bocsánatkérés nélkül: “Pedig, jól jártatok volna, mi?”

Ne ez lehet, hogy egy háromkiló fukszot viselő, kopasz, izompólós, hárommobilos fószernál bejön, de nálam ne haragudj nem, továbbá a szervezettségről mint írtam nem feltétlenül csak az egyes emberek tehetnek, de arról viszont igen, hogy az utóbb leírt vendégtípustól meg tudja különböztetni azokat, akiknek nem feltétlenül a fent említett szöveg jön be.

tuticsaj

Ettől van egy sokkal jobb étterem a Király utcában és a Donatella-tól nem messze kb. 50-100m-re aDeák tér felé. Nem kell sokat várni a pizzára, van kanál villa kés és a pincérekből sincsen hiány. Van itt gyors étterem, ami hétköznap van nyitva és nagyon fincsi a felhoztal. Van A’la Carte étterem, ami nem elszállós árakon dolgozik és hajnali 01 ig nyitva tart. Van Pizzeria ami minden nap reggel 7-től 01-ig várja a vendégeket. Minden estére van vacsora időben műsor, ahol egy kellemes gitár duós zenekar játszik, és ahol egy Latinos hangulatú ismert zenekar közreműködésével ehetjük degeszre magunkat. Az italválaszték is szuper! Érdemes betérni, kipróbálni. Ugyanitt Szeptembertől vacsora után beindul a 30év feletti kultúrált Dance Hall szolgáltatás. Egyedülálló lesz Budapesten. TAlán a legjobb, a legjobb helyen.

tuticsaj

Egyébként a helyről csak annyit hogy Passage clubnak hívják. A Central Passageban nyitották meg júliusban. Elég friss! Reméljük megmarad ilyen jónak!

kata

Mindegy, hogy ki mit mond!

Én már nagyon sokszor voltam és mindig jót ettem és hibátlan volt a kiszolgálás!

Robi, Kata

Oniwakamaru

Nos, én úgy gondolom a probléma ott kezdődik, hogy a Leroy és a TG tulajdonosai… Mert szerintem az ennek a 2 “kiváló” műintézménynek a törzsközönsége az aki egy olasz étterembe betérve bécsi szeletet rendel, Michelin -ről max a Gumiabroncs, esetleg a Michelin Babás poén (kövér emberekre). A Donatelláról meg maximum a nagy Magyar “Celeb” -ek egyik díszpéldányának Kislánya és a méltatlanul feledésbe nem-merülő Naptárak jutnak “eszébe”. Én a Donatella’s -t úgy fogtam fel hogy a fent említett törzsközönség részére most egy most menő Olasz fílingű éttermer létrehozni. Ehhez az összed feltétel adott. Trendi ugye, mert van mű plüsshuzat tapéta meg, “ultramodern”, meg egy szörnyen Posh valószinűleg homo és metro -szexuális belsőépítész által külföldi katalógusokból félspiccesen szemérmetlen összegért összeollózott dizájn. A felszolgálás ugye a Leroy és TG színvonalnak megfelelő. Nem akarom bántani Pippen -t és kollégáit de ilyenkor mindi eszembe jut ugye Medwe Story -ja a TG ből, mikor a pincér a nagy fekete szemeteszsákot a zsúfolt helyiségen próbálta reméyntelenül keresztülvonszolni Szombat este… ugye amikor “nem szoktan sokan lenni”. Az a baj, hogy a felszolgálás egy szakma.. egy nehéz szakma és nem csak lelkesedés hanem gyakorlat is kell hozzá. Azt meg nem igazán tudom megérteni hogy egy étterem ami kamuból ugye Michelin Csillagos -ként hirdeti magát, szeretne európai színvonalat képviselni (ezt értsd az alatt hogy olyan áron dolgoznak…), olyan emberek csinálják akiknek annyi pénzük van amennyi látszik… olyan embereket is belevonnak akik még Értenek is hozzá (értsd Maga Donatella és maximális tisztelettel A Béla… ) akkor hogy lehet elbaltázni. Avval meg hogy nincs fizetőképes kereslet nem értenék egyet, látva a Café Erté és a Ráday Utcai Costas (árszínvonalban említem csak egy lapon a két helyet!!) telítettségét. Nem értem miért csak a fent említett “általában a nyári idénymunka termékei (lisztferenctér,balaton,rádayutca,stb.), na ezeket nem lehet pincérnek nevezni,ezek segédmunkások, host(ess)ok, ezért a esszeug csrét nem várhatjuk el” -et lehet megfizetni egy hasonló kaliberű étteremnek. Még kb. 40 oldalnyi dolog van amit nem értek ezzel kapcsolatban, de ami hirtelen eszembe jutott leírtam…

Oniwakamaru

Elgépelésekekért Mea Maxima Culpa de közben dolgozom 😛

mustang

A főnökömé a hely, most volt ott céges rendezvényünk( több vállalkozása is van), ha minden jól megy, minden hónapban megismételjük. Néha előfordul azért, hogy nem vendéglátós (hanem IT-s,) tulajdonos jól működő éttermet tudhat a magáénak, minden attól függ, hogy van-e annyira belátó, hogy hozzáértőkre bízza az érdemi munkát. Ha így tesz, és nem akarja bizonygatni, hogy ő mindenhez jobban ért, mint mások, akkor lehet sikeres több területen is, és csak a pénzét kell hozzáadnia.

hahó

Kipróbáltuk a helyet.
Szerintem egy felturbózott Leroy.
A pincér arra az egyszerű kérdésre, hogy fagyasztott-e a kagyló, nem tudott értelmesen válaszolni.
Egyébként nem volt friss.
A kenyér gyári volt, szikkadt.
A pizza tésztája túlságosan keményre sült.
Műműjer belső, a sötétségtől alig látni (és most nem a pincérekre gondoltam).

Jack

A kagyló zseniális volt, valamint életem legjobb rizottóját itt ettem (beleértve egy echte olasz mammmma által készített házi kagylós rizottót is). A kiszolgáls kicsit lassú volt, de ez sztem a szombat estének tudható be. Michelin csillagos étteremhez még nem volt szerencsém, de jelenleg Budapesten a Donatella benne van a top 3 olaszban.

Mi is kipróbáltuk...de nem jött be

Sajnos nem volt időm elolvasni az összes hozzászólást, de szeretném veletek megosztani a mi tapasztalatainkat is a “nagyszerű” donatellas kitchen étteremről.
A születésnapom alkalmából vitt el a donatellasba a párom, hogy egy jót vacsorázzunk…hát ez nem igazán jött össze…
Először is, foglaltattunk asztalt 8-ra a dohányzó helyiségbe. 8ra foglaltunk asztalt. 8,10 kor még parkolóhelyet keresgélve kapjuk a telefont, az étteremből, hogy megyünk-e. természetesen mondtuk, hogy azonnal megyünk, mert éppen akkor találtunk parkolóhelyet, így a beszélgetésre kb rá 2 percre már bent is voltunk a helyen, mikor is közölte velünk egy szimpatikus úriember, hogy sajnos nincs szabad asztal…akkor megkérdeztük, hogy mi a helyzet a 2 perccel ezelőtt még a nevünkre foglalt asztallal, amire már nem kaptunk választ. egy nagy üres kerek asztalhoz vezettek minket, hogy várjuk meg az asztalunkat.így is tettünk. elkészült az “asztalunk”, ami bár egy kicsit hiányosan lett megterítve, mert akkor csapták össze, viszont legalább nem a dohányzóban volt. a párom kedvesen megkérdezte ekkor, hogy esetleg nem szabadult-e fel egy másik asztal a dohányzóban, amit ugye lefoglaltunk 2 nappal előtte, de mondták, sajnos nem. ekkor mi megkértük a pincért, hogy szóljon, hogyha ez mégis megtörténik, mert szívesen átmegyünk. rendben-mondta, de ez egészen az ottlétünk végéig persze nem történt meg, többszöri rákérdezésre sem.
Akkor rátérek a vacsorára. a rendelésünk a következő volt:
húsleves gazdagon, sütőtök krémleves, egy medium steak sült zöldséggel, egy omlós csülök burgonyaágyon sült zöldségekkel, és az italok.
Az én levesem a sütőtökkrém hibátlan volt. a párom húslevese már kevésbé.a levest egy kb fele akkora csészében hozták ki, mint az enyémet, viszont nem tudtak hozzá adni semmilyen erős paprikát, ami tekintve h a leves pontos neve “nagymama húslevese” volt, szerintem kicsit érdekes. ezt úgy oldották meg, hogy kihoztak nekünk egy hatalmas tálcát, (ami kapásból elfoglalta a fél asztalt), amin egy mély tálban pepperoni volt szeletelve de olajban. szerintem ez egy olaszos fogáshoz elmegy, de a húslevesbe biztosan nem tenném bele, de elvitetni már nem tudtuk, így az maradt a második fogás végéig az asztalunkon…
Jött a főétel. A medium steakemet kb akkor “vághatták le”, és az egyenesen ment is a tányéromra, annyira nyers volt. azt amint megmutattam a pincérnek, az már röpült is vele vissza a konyhába, hogy még egy kicsit süssenek rajta. mikor visszahozta kb 10 p múlva, a hús ugyanolyan nyers volt, csak kérgesebb.
Az omlós csülökkel a következő volt: a párom (férfi lévén) nem nagyon kedveli a sült zöldségeket, így megkértük a pincért a rendelésnél, hogy ahelyett is burgonyát hozzon. Mikor megérkezett az étel, nehogy burgonya ágy sehol..de szinte alig volt a hús mellett köret.egy kis leveses csésze méretű tálban kb 10 szem krumpli volt maga a köret.képzelem mekkora lett volna az adag, ha a zöldséget egyszerűen csak nem kérjük…
az már mellékes, hogy az italrendelésnél természetesen, nem a rendelt ásványvizet hozta ki a pincér, hanem a drágábbikat, de ezt már szóvá sem tettük.
mikorra megvacsoráztunk, akkor vettük észre, hogy körülöttünk mindenki kapott welcome nasit egy tál pizzakenyér meg egy kis dip formájában, nálunk ez is lemaradt.
Mindezek után már valami miatt nem kívántunk desszertet, így kértük a számlát. Egyszer csak jön egy pincérlány, akit addig nem láttunk, és megkérdezi, hogy elviheti-e az olajos pepperonit, mire mi: persze. Erre ő elvitte csak azt, és a koszos tányérokat minden lelki nyugalommal ott hagyta előttünk. valójában ez már csak megkoronázta, az addig is botrányos kiszolgálást.
A számla megjött, fizettünk és távoztunk. Mosoly nem volt az arcunkon, és azt eldöntöttünk, hogy biztosan nem tesszük be a lábunkat még egyszer arra a helyre…
Ezek után szűrje le mindenki magának, hogy érdemes-e a donatellas-t kipróbálni…

konkurencia

A napokban barátaimmal kipróbáltuk ezt az elegáns éttermet..
Első pillantásra megnyerőnek találtuk,a felszolgálásban nem találtunk kivetnivalót..
Összességében megvoltunk elégedve,viszont az öltönyös Úr fejetlen rohangálása,és lekezelő stílusa nálunk nem megengedett,ráadásul kiszívott nyakkal!!! 🙂
Sok sikert kívánunk!
Péter