Fenyő Balázs: Photoshop és a cloud porn

Felhívott Józsi, hogy posztolnék-e egy képet a Plastikra, amíg nyaral. De mit? Mi lehet az, amit én mutathatnék a Plastik olvasóinak? Végül arra jutottam, hogy megosztok veletek egy kis digitálisfénykép-utómunkálati trükkcsokrot. Photoshopban.

Vegyük például a biztosan többek által ismert Hungaroringi Audi R8 fotót.

Audi R8

Abba ne menjünk bele, hogy jó kép-e, szerintem autó ábrázolásnak nem igazán. De maradjunk a témánál. Az a baj ezzel a képpel, hogy nem elég kontrasztos, túl fakó. Nem kelti fel a figyelmet. Márpedig az lenne a cél.

Kiindulásként vegyük az eredti RAW képet. A RAW vs. JPEG vitába ne is menjünk most bele, legyen annyi elég, hogy szükségünk van a 12 bitnyi színmélységre, amit a RAW ad (szemben a JPEG 8 bitjével). A konvertáláshoz a Photoshophoz tartozó Adobe Camera Raw (ACR) nagyon jó eszköz.

ACR alap beállításokkal

Azok sem voltak hülyék, akik a csúszkák sorrendjét kitalálták. Abban a sorrendben kell beállítani, ahogy jönnek egymás után. Állítsuk őket tehát a következők szerint:

  • Fehéregyensúly: Ezt kell a legkevésbé magyarázni. Minél jobban süt a nap, annál inkább jobbra kell tolni. Jelen esetben egy kicsit csalok, szándékosan húztam lejjebb, mint ami a valódi érték volt, ettől kicsit kékebb, hidegebb lesz a kép. Később ez még jól jön.
  • Exposure: itt a felül lévő hisztogramot kell nézni, a lényeg, hogy ne nagyon csússzunk bele a jobb szélébe. Ne felejtsük el a szemünket sem: nézni kell a képet. Ahol a legjobban néz ki, ott lesz jó.
  • Recovery: ez a túlexponált részeket hozza vissza. Ez a személygépjármű ezüstmetál volt, sütötte a nap is. Ha az expó értéket akarjuk úgy állítani, hogy ne égjen be az oldala, akkor az egész kép sötét lesz. Ezért a képet úgy állítottam, hogy az összkép jó legyen, az oldala beég, ezt a csúszkát meg jól eltekerjük jobbra. Ettől a kép fakó és kontraszt nélküli lesz.
  • Fill light: a fenti ellentetje, kivilágosítja a sötét részeket. Ezt is jól feltekerjük, mert a kontrasztot később mással fogjuk megadni a képnek.
  • Blacks: ezzel lehet a feketéket még feketébbé tenni. Miután a képünk már amúgy is nagyon fakó, ezt is jól feltekerjük. Érzésre. Mostmár nagyjából jól kellene kinéznie.
  • Brightness, contrast: ezeket hagytam alapon. Az a baj ezekkel a csúszkákkal, hogy nem lehet elég finoman szabályozni, hogy a kép melyik részét állítják. A kontraszt tekerése ráadásul túlszaturálja a képet, nem érdemes használni.
  • Clarity: ez nagy okosság. Nehezen tudom leírni mit csinál. Kicsit olyan, mintha minden kontrasztkülönbséggel rendelkező résznél csinálna egy árnyékot. Érzéssel tekerjük fel. Ne nagyon, mert gagyi hatást kelt. (Fontos, hogy portrénál nem érdemes használni, mert mindenki zombi lesz tőle.)
  • Vibrance: ezt csak azért húztam lejjebb, mert Józsi mindig reklamál, hogy túlszaturálom a képeim. Később visszatérünk rá.
  • Saturation: ha valaki mégis a fenti contrastot húzta feljebb, ezt húzza lejjebb. Én nem, tehát nem.

Miért csináljuk mindezt, ha alig változik a kép? Mert a szemfüles olvasó látni fogja, hogy attól a kevés változástól kicsit 3D-sebb lett a kép. Valahogy így kell kinézzen tehát a beállítás. Fontos, hogy minden kép egy kicsit más, használjuk a szemünket, tekergessük érzésre:

ACR egyéni beállításokkal

Megnyitjuk a képet Photoshopban. Első dolgunk legyen az ocsmány koszokat leretusálni a képről (jelen esetben kettő). Én egy új rétegen szoktam mindezt, hogy ne bántsam az eredeti fotót.

Első lényeges lépés a shadow/highlight eszköz. Az alábbi beállításokat használtam, de fontos, hogy itt is minden képet egyedileg kell beállítani. És nem szabad túlzásba vinni, egyrészt, mert gagyi, másrészt, mert tönkreteszi a kép színeit.

  • Shadows, Highlights: Ezek nagyjából ugyan azt csinálják, mint az ACR-ben a recovery/fill light. Szerintem akkor működnek a legjobban, ha az amount és a radius egy vonalban vannak, és ha mindkettőre nagyjából ugyanazt állítja az ember. Ezzel lehet sokat kísérletezni, de nem szabad túlzásba vinni.
  • Adjustments: A fenti két csúszkahalmaz állítása megint elvitte a contrast-ot, ezért a midtone contrast csúszkát érdemes feljebb lökni kicsit. Érzésre.

Az alábbi beállítások egyébként nagyjából jók szoktak lenni. De legalábbis kiindulási alapnak jók lehetnek:

Shadow/Highlight beállítások

Most van egy kicsit lapos, kicsit furcsa képünk. Próbáljuk meg pótolni az elveszett kontrasztot valami olyan módszerrel, amitől egyrészt nem szaturáljuk túl a képet, másrészt adhatunk kékebb eget és fehérebb felhőt a cloud porn hatás eléréséhez. Ehhez csináljunk egy új adjustment layer-t: Selective color.

Selective color beállítások

Ennek az a lényege, hogy kiválaszthatjuk, hogy melyik színt melyik színnel dúsítjuk. Az ég a Cyans és a Blues színek élénkítésével kékül, a kontraszt pedig a Whites, Neutrals és Blacks állításával. Mindegyik esetben az utolsó, Black csúszkát kell állítani, ami az adott szín intezitását növeli. Minden képnél egyedi, ebben a konkrét esetben a következő beállításokat használtam:

  • Cyans: Black +30
  • Blues: Black +51
  • Whites: Black -19
  • Neutrals: Black -7
  • Blacks: Black +8

Mask

Megint nincs semmi különös tudományosság a dologban, érzésre kell állítani. Az eredmény pedig megint az, hogy a felhő kiugrik a kék égről, az autó élein pedig jobban érezni a térhatást. (A képen látható Blues: Yellow -7 is érzésre ment, nekem kicsit sárgának tűnt az ég.)

Az elején volt szó arról, hogy a szürke autó a fénylő napon nagyon világos foltokat mutat. Itt is ez a helyzet, a felhő kifehéredésével az autó oldala is világítani kezdett, itt egy fekete ecsettel visszafestettem a maszkon a beégett részeket:

Már majdnem jó. Csak még mindig kicsit fakó. Van még bőven olyan kontraszt növelési megoldás, amivel nem szaturáljuk túl a képet. Kell egy új adjustment layer: Gradient map.

Gradient map beállítások

Feketéből fehérbe átmenő grádiest kell használni, a réteget pedig Soft light és 30-40%-os átlátszóságra (ízlés szerint). Ennek az a lényege, hogy a sötét részeket sötétíti, a világosakat viszont nem bántja.

Akinek így tetszik a kép, az kihagyhatja a következő lépést. Nekem hiányzott belőle egy kis szín, így raktam egy újabb adjustment layert: Hue/saturation. Túlzásba vittük azt, amire eddig annyira ügyeltünk, hogy ne élénkítsük túl a színeket. Ízlés szerint tekerjük hát fel a szaturációt:

Hue/saturation beállítások

Unsharp mask beállítások

Nagyjából meg is vagyunk. Az utolsó lépés az élesítés. Erre a Filter > Unsharp mask a jó eszköz. Mindenki másra esküszik, én az itt látható beállításokat szoktam használni ilyenkor. Kicsinyítés után érdemes mégegyszer élesíteni kicsit, fontos itt is, hogy nem szabad túlzásba vinni.

Készen is vagyunk, lássuk az eredményt (előtte/után állapot kurzorrátétellel, nagyítás kattintással:)

Audi R8 a Hungaroringen

Próbáljátok ki ti is, töltsétek fel pl. az indafotóra és osszátok meg mindenkivel, aki szereti.

Bill Gates elégedetlen levele 2003-ból

I decided to download (Moviemaker) and buy the Digital Plus pack ... so I went to Microsoft.com. They have a download place so I went there.

(...)

The following garbage is there. Microsoft Autoupdate Exclusive test package, Microsoft Autoupdate Reboot test package, Microsoft Autoupdate testpackage1. Microsoft AUtoupdate testpackage2, Microsoft Autoupdate Test package3.

Someone decided to trash the one part of Windows that was usable? The file system is no longer usable. The registry is not usable. This program listing was one sane place but now it is all crapped up.

But that is just the start of the crap. Later I have listed things like Windows XP Hotfix see Q329048 for more information. What is Q329048? Why are these series of patches listed here? Some of the patches just things like Q810655 instead of saying see Q329048 for more information.

What an absolute mess.

Kiszivárgott egy belső email, ami nem másról, mint Bill Gates frusztrációjáról szól, amint megpróbálja (2003-ban) letölteni a Windows Movie Maker nevű szoftvert a microsoft.com-ról. A levél hosszú, terjedelmes és pontosan úgy írja le a felhasználói élményt, mint ahogy annak idején mi magunk is megéltük.

Személy szerint annyit tudnék hozzátenni, hogy 2008-ban egy XP SP2 legált próbáltam feltelepíteni egy gépre, majd ráeresztettem a Windows Update-et, ami ugye felteszi az SP3-at stb. Elég az hozzá, hogy a végén eljutottam egy olyan szintre PUSZTÁN a next-next nyomogatása közben, hogy nem települtek fel a security update-jeim, csak letöltötte őket, aztán valami számomra ismeretlen ok folytán nem települtek fel. Hibaüzenet semmi, csak a WU másodszori futtatása megint ugyanezen updateket listázza. (update: javaslat egy, illetve kettő erre)

Bill levelét PDF-ben letölthetővé tesszük innen is, az eredeti post szöveggel itt.

Szünet — vagy mégsem

BUDAPEST, 2008. június 25. — AZONNAL KÖZÖLHETŐ — Sasvári József, a Plastik media szerkesztője szokatlan megoldással lepi meg az olvasó közönséget távolléte alatt. Meglepetés postokra készül szervezett brigád támogatásával, akik véletlenszerű időpontokban fognak postolni csütörtök és kedd között. A tartalomról és személyekről egyelőre keveset árult el a mindig titokzatoskodó, a nyilvánosságot és médiaszereplést notóriusan kerülő blogger.

“Számomra mindig is fontos volt, hogy értéket állítsunk elő egymás kreatív mezőin. Te vakarod az én hátamat, én vakarom a tiéd.” — mondta a blogger, aki nagy lehetőséget lát a keresztpromóciós vállalkozásban. “Nagy megtiszteltetés ez nekem.” — tette hozzá elfátyolosuló szemekkel, amik majdnem úgy néztek ki, mint egy szentimentális anime rajzfilm.

A Plastik mediáról: 2001 óta publikált, magyarul megjelenő médiatermék. Jelentős sikereket ért el a hazai blogoszférában a háziállattal való reklámozás terén. “Szerintetek hol lenne a Star Wars, ha nem lett volna benne a szőrös Chewbacca? Sehol! Minden siker mögött ott a SZŐR.” Célozgat a blogger arra a mai trendre, ahol a kopasz dolgok szárnyalnak.

Sasvári Józsefről: a Plastik media alapítója, tulajdonosa, kreatív rendezője. Sasvári jól emlékszik, hogy 14 éves korában, amikor az első matematika témazárót írták a gimnáziumban, Balogh Áron a dolgozat előtti Q&A session során megkérdezte, mi történik, ha valaki kettest ír. Dr. Blandl Mátyás az alábbi választ adta némi hatásszünet után: “Továbbra is szívhatja a levegőt.” A dolgozat eredményeinek kiosztását Sümegi Máté vállalta el, aki egyenként vitte mindenkihez a papírt. Sasvári összeszoruló szívvel emlékszik Sümegi falfehér arcára, amikor kézhez kapta a kettes osztályzatot tartalmazó dolgozatát. Balogh Áron mellett csak neki lett kettes a témazárója.

Roger Federer és Pete Sampras az ATP pontversenyen belül egyetlen hivatalos meccset játszott, mégpedig 2001-ben Wimbledonban egy öt szetteset. Ez a mérkőzés vetett véget Sampras egyeduralkodásának a wimbledoni tornán. Sok szakíró tartja Federer karrierje fordulópontjának ezt a mérkőzést, noha Federer itt még nem vitte el a címet.

Sasvári József karrierje fordulópontja ez a matematika témazáró volt, itt döntötte el ugyanis a pizzaképű gyermek, hogy kreatív munkás lesz egy szép napon. 2001-ben végül lerakta a blogmotor első alapkövét Verhás Péter segítségével, aki engedélyezte, hogy az Index szerverfarmján fusson a kód. Sok lépcsőt kellett az akkor még bloggal nem, csak 468×60-as bannerrel foglalkozó fiatalnak megtennie az Index harmadik és negyedik emeletén, hogy felinstallálódjon a szoftver, de végül sikerült, és repeső szívvel lépett ki a porondra.

Egon és Dönci (2007)

Megmondom őszintén, nagyon nehéz helyzetben vagyok, amikor a magyar független 3D animáció egy egész estés alkotásáról kell írnom. Megtehettem volna már régebben is, de most jutottam el oda, hogy letöltöttem ingyenesen a honlapjukról a teljes, több, mint egy órás filmet, az Egon és Döncit.

A helyzetem azért nehéz, mert először is magyar alkotásról van szó, másrészt olyan alkotásról, ami megpróbálja a lehetetlent egy egész estés animációs film keretén belül. Végignézve a filmet csak állok itt, és nem értem.

Döbbenetes, elképesztő, hihetetlen mennyiségű munkát öltek bele ebbe a moziba a készítők. Az elsőtől az utolsó snittig látszik. Rettenet módon kimunkált képek, modellek, textúrák, fények, barokkos sokadalom VÉGES-VÉGIG az egész mozi. Belegondolok, hogy ezt emberek éveken át készítették, és reszketni kezdek ebben a pöcs melegben is.

Az Egon és Dönci ugyanakkor nem film. Inkább egy demoscenére hasonlító 3D animáció végig, amiben van egy Egon, meg egy esetlen Dönci. Több, mint egy órán át nézzük, ahogy szenvednek, kínlódnak a 3D jelenetekben. Ilyen animáció, olyan animáció, ilyen zene, olyan zene, pörög-forog véges végig minden különösebb ok nélkül. Úgy tűnik, mintha a készítők szemében az eszköz lenne maga a nemes cél.

A rendezés, vágás és kamera sínylik meg leginkább ezt. Nem sikerül rájönnöm arra, hogy most akkor mi is ez a film azon kívül, hogy a készítők jól láthatóan megtanultak kezelni néhány 3D animációs szoftvert igen professzionális szinten, de ennél sajnos nem jutottak tovább. Márpedig itt egy történet lenne, jelenetek, zsinegre felfűzhető gyöngyök, amit ha megfogunk az egyik végénél, nem hullik szét. Sajnos itt nem ez van, hanem demoscene van, meg “part”-ok vannak.

Nem segít az egészen az sem, hogy idétlenül vannak “hangolva” a karakterek, nyámnyognak, motyognak végig maguk elé, ami tudom, hogy koncepció. Csak éppen nem jó. Vagy így nem jó. Fárasztó, unalmas, erőltetett és természetellenes.

A kamera minden jelenetben “flypath”-on kell, hogy járjon. Ha kell, ha nem. Komolyan mondom az első negyed óra után próbáltam észrevenni, hogy HOL LESZ MÁR egy jelenet, ahol áll a kamera. Nincs ilyen, ne is keressük. Egyszerűen nem lehet figyelni a történetre, mert mindig “mozog” valami. Nincs ritmusa, nincs lüktetése az egésznek. A magával ragadás ebben a moziban nem létezik.

Borzasztóan értékelem, hogy megcsinálták a projektet. Beleölték a rengeteg munkaórát, a fiatalságukat, a sok évet. De nem sikerült filmet, csak egy demoscene alkotást csinálniuk. Tudom, hogy ez most így faszság, de ez van. Átgondoltam, és le is írom.

Annak idején az Exceed democsapatnak volt egy díjnyertes demója, ami egy az egyben ezt a filmet juttatta eszembe. Ott az volt a sztori, hogy valami 3D szobában megelevenedtek a mindenféle tárgyak és ott ugráltak, meg pörögtek-forogtak. Detto ugyanez volt az érzésem, hogy öncélúan kell “forgatni” a kamerát, az objektumokat; a vázát, kakukkos órát, tintapacát, és még ki tudja mi mindent. Mint technológia borzasztó impresszívnek tartottam. Mint rendezés, mint élmény: unalmas és érdektelen.

Ha már itt tartunk, egy demóban is laposnak tartom ma már ezt a típusú megközelítést: bejön, forog, kimegy. Bejön a másik, forog, kimegy a képről. Tudjuk, hogy ez miért van, mert 1990-ben még nagy számnak tartott megforgatni valamit. Ma nem az. Ma a történetmesélés az.

Érdekes módon a napokban láttam a Peach (Big Buck Bunny) nevű szintén független 3D animációs kisfilmet. “Open source” mozinak szokták hívni, mert nemcsak a teljes film, de a forrásanyagok is letölthetők, és a szintén ingyenes Blenderrel szabadon továbbtekerhetők.

A Big Buck Bunny nagyon jól mutatja azt, hogy mitől lesz valami sztori. Érdemes összehasonlítani a kettőt. Megfigyelni a jeleneteket, beállításokat, szerkesztésmódot, kamerát. Mi hogy történik benne. Persze, a BBB is “csak” egy Pixar lopás, ha úgy tetszik. Viszont nem akar soha egy halál egyedi dolog lenni, csináltak egy nyílt forráskódú filmet kilencen néhány hónap alatt, amivel egyrészt marketingelik a Blendert, másrészt egy csomó funkciót fejlesztenek ennek kapcsán a Blenderbe.

Egyszóval jó dolog a demoscene arra, hogy megtanuljuk használni az eszközöket, de sose felejtsük el, hogy mi az, amin dolgozunk, és mi a cél. Ha giccses effekt-parádé, akkor demoscene partyt még nyerhetünk vele, de ha egész estés 3D mozifilm, ahhoz több kell.

Minden tisztelet az alkotóké a befektetett és beáldozott munka miatt, és nagyra becsülöm azt, hogy végigcsinálták mindezen tényszerűségek ellenére is. Maximum respekt.

update: A készítő Aenima csapattal egy interjú erre. Thanks Dob!

update 2: Érdemes megnézni az Aenima honlapját, ahol egyéb munkáikat is megfigyelhetjük. Így például az új filmjük, a DraQla trailerjét.

35 FOK

Meleg van. Tikkasztó. Szöcskenyájak.

A Plastik media szerkesztősége csütörtök és jövő hét kedd között konzerv anyagokból fog dolgozni a megérdemelt (!) nyaralás miatt. Egyáltalán nem biztos, hogy a külföldi GPRS postolás össze tud jönni, laptopom — dobpergés — nem lesz.

A hirdetéseket nrg fogja élesíteni. Az alapképzést megkapta. Wgetel, ha arról van szó. TARGZ. Minden megy. Load balanszer. HD tartalom.

Csináltam hétvégén egy interjút. Nem rakjuk ki, felvesszük újra. A bloggernek két lába van, mégis megbotlik.

Freshmeat: OSXBMC 0.5.0b9

Kegyetlen repost.

Előzmények:
http://plastik.hu/2008/06/15/media-center-diy-harmadik-resz/

Whatsnew:
http://www.osxbmc.com/2008/06/21/release-050b9-surrounded-by-sound/

  • NEW: AC3 encoding. This is a killer new feature that allows your receiver to play full surround sound from “unsupported” formats, like AAC and FLAC. My hat is off to Ryan Walklin who got it working in record time. I know, we’re supposed to be stabilizing things for 0.5 final, but this was just too damn cool not to work in. Go play some Apple Trailers and then throw your Apple TV out the window.
  • FIX: The infamous and incredibly annoying “CAPETag” bug, manifested by a crash in the middle of music playlists (randomly, of course).
  • FIX: GIF image loading was kind of broken. I’m surprised nobody noticed. I guess everyone’s pr0n collection has moved to JPEG? Boobs do look better in 24 bit color.
  • FIX: A crash with keyboard layouts (thanks to Enrique and Roman).
  • FIX: Text subtitles with more than two lines would have missing lines.
  • FIX and FIX: Lots of fixes to smart folders. We now run asynchronously and timeout after a while if nothing has been returned. Memory handling has been fixed (thanks, Enrique!) so it doesn’t crash when scanning a smart-folder-source to the library. And we respect the folders scope when executing the query.
  • FIX: Switching between full-screen and windowed mode has been fixed to return to the same windowed resolution.
  • FIX: Hugely reduced latency with controllers (XBox360/Apple Remote). The difference is unbelievable with the XBox360 controller, it should be indistinguishable from a wired controller at this point.
  • FIX: Crash when displaying SSA subtitles in some cases. Thanks to Bad Mr Frosty and Parag for helping me track this down!
  • FIX: Minor changes to the way we do vsync, not sure if it will improve things for people having trouble, but it won’t make things worse.
  • FIX: Revert the logarithmic volume change. Not sure if it’s a Mac thing or not, but it just made things really quiet for the majority of the volume range.
  • FIX: Crash on exit when exiting when a script is running.
  • FIX: Some erroneous references to /opt/local in the libraries we ship in Resources.
  • FIX: 187.avi was getting stacked with 300.mkv, and I can assure you that the latter really doesn’t play well after the former. Although, come to think of it, Samuel L Jackson yelling “This is motherfucking Sparta!” would be pretty awesome.
  • FIX: The XBMCHelper is now killed again when you disable it in the settings.
  • NEW: Enrique added support for CoreFoundation’s exception handling, so that we better log those sorts of errors.
  • FIX: Enrique fixed a few more memory leaks and built the latest libcdio to fix a crash.
  • NEW: (Bonus subtitle-lover’s feature) Rather than just being able to select the lowly Arial font (or whatever you tossed in the media/Fonts directory in your application package (and come on, who does that?) you can now pick from a large number of Apple-supplied fonts. Seen below is Georgia Bold. Please let me know if you have an answer to the question posed.

Time machine

Ebben a postban folytatjuk az “Ismerd meg a Mac-et” sorozatunkat

Mac-en a Leopard operációs rendszer támogatja az automatikus backup készítését. Elég hozzá egy külső diszk, aztán ahogy feldugtuk a külső merevlemezünket, megindul az automatikus mentés. Ez a teljes rendszerlemez tartalmat lemásolja, abból is az előző backup óta eltelt változásokat. Minél többet backupolunk, annál több változatunk lesz a filejainkból. Ez verziókövetésre nem jó, de arra mindenképpen, hogy adott esetben utánakeressünk valaminek. Én már 2007 novemberéig vissza tudok repülni:

Nem aggódom túl a kérdést, amikor kedvem szottyan (heti néhány alkalommal), elindítom a folyamatot. Az íróasztalomon van a külső diszk, egy mozdulattal bedugom a kábelt, másik mozdulattal bekapcsolom a lemezt, egy kattintással pedig a menü sorból indítom a backupot:

Akinek ez nem volna elég, vásárolhat az Appletől egy Time Capsule nevű kütyüt, ami azon túlmenően, hogy a wifi hálózaton keresztül backupol óránként, még egy N-es wifi hálózatot is képes a lakásban kialakítani.

A Time Machine backupjainkról képesek vagyunk teljesen visszaállítani a rendszerünket az eredeti DVD installáló lemez használatával.

Ezzel a megoldással és a rendszeres backuppal elkerülhetjük az adatvesztést. Ha azonnal szükségünk van a működőképes számítógépünkre, akkor valamilyen más programmal, mint pl a SuperDuperrel, kell készítenünk egy bootolható imázst a diszkünkről.

A Leopard 10.5.0 rendszer változattal jelent meg először a Mac-en az a rendszerszintű daemon, ami adott időbélyeg argumentumhoz képest listázza azokat a file-okat, amik módosítva lettek a lemezen. Akár CLI-ből is meghívható.

Beowulf (2007)

Az a film, amit a híre és a sajtója alapján nem néztem volna meg. Annak idején a 5th element volt hasonló élmény, ott ugye Bruce Willis (magyar hangja Dörner György), repülő taxik — ennyi bemonyás alapján nem kell. Hatalmasat csalódtam viszont ellentétes irányban. Itt meg Angelina Jolie meztelenül 3D-ben, mondom mi ez a szar, nem is érdekel. Ma teljesen véletlenül megnéztem, és nem bántam meg.

A Beowulf história az angol folklór egy ismert története. Nekem teljesen idegen volt, most olvasgattam utána a dolgoknak. A film némiképp eltér az eredeti sztoritól, de jól láthatóan azért, hogy a történetet még komplettebbé, kerekebbé tudja varázsolni. Egyáltalán nem áll neki rosszul.

Technikájában teljes egészében 3D mozi. Egyetlen hús-vér személy sincs a képernyőn. Nekem az első pár perc alapján a “Final Fantasy – Spirits within” bénasága jutott eszembe, de adtam még időt. A karakterek textúrái, a képek hihetetlen gazdagon és szépen rajzoltak, viszont a mozgás, a mimika egyértelműen gyerekcipős render még. Itt tart manapság a teljes filmes 3D technológia. Ettől függetlenül egyáltalán nem rossz, de nagyon észrevehető.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy néhány jelenetnek, “száguldási élménynek” kifejezetten jót tett a számítógépes grafika, még a 720p nagyságú tévémen is bele tudtam élni magam, helyenként pedig meg is ijedtem (!).

A film maga roppant jó hangulatú és rendezésű. Nagy tisztelet Robert Zemeckis előtt. Kellemes a ritmusa (háromnegyede körül talán belassult az addig jól felépített sebessége), jók a szögek, egyáltalán nem gagyi a cselekmény. Hihetők a karakterek, bár ez a királyné-vonal nekem suta volt egy kicsit — csak apróság.

Remek mese.

Összességében ötössel díjazom az alkotást, szép volt fiúk.

Magyar billentyűzet szótár iPhone 1.1.4-re

Lehet már 1.1.4-es szifonra telepíteni magyar helyesírás ellenőrzőt GK jóvoltából, ami többek között helyes ékezetesre javítja a kalapos (őűŐŰ) betűket is: árvítûrô --> árvíztűrő. Installálás némi tudást igényel, a helyesírásellenőrző statisztikailag nem súlyoz, a két-három betűsöknél még az angolokat ajánlja fel, de azért roppant fejlődőképes a projekt.

Kérdés, hogy októberben kapunk-e hivatalosan magyar nyelvet a szifon 3G-be, vagy marad ez a hekkelgetés.

Plastik RSS feeds

Szolgálati közlemény

Az elmúlt napok feed problémái után kérnék mindenkit, hogy a folytonosság megőrzése érdekében ellenőrizze, esetlegesen frissítse a Plastik feedjeit a közvetkezők szerint (átirányítottuk, tehát opcionális, de azért nem megyünk el szó nélkül mellette):

feed-icon-14×14.png I. bejegyzések teljes hosszúságukban
http://feeds.feedburner.com/plastikmedia

feed-icon-14×14.png II. bejegyzésekre írt hozzászólások
http://feeds.feedburner.com/CommentsForPlastikMedia

feed-icon-14×14.png III. podcast (iTunesbe is másolható)
http://feeds.feedburner.com/plastikmediapodcasts

feed-icon-14×14.png IV. Flickr
http://feeds.feedburner.com/plastikmediaflickr

Aki nem tudná, hogy mi ez, olvassa el az RSS for dummies postunkat.

Már dolgozunk a “Báger” (Dunavölgyi-főcsatorna) fedőnevű következő Plastik motoron a magunk lassú tempójával. Amíg nem állunk át az új dizájnra és motorra, addig még sebezhetőek vagyunk egy-egy automatizált támadás miatt, a WordPress frissítés kapcsán elmásznak a feed tartalmak, esetlegesen nem működnek a kategória listázások rendesen (a mai napig).

Az önök alázatos szolgája már tud ezekről a problémákról, csapatunkkal azon dolgozunk, olykor hajnalba nyúlóan is, hogy mielőbb megoldjuk őket, és egy nemzetközi, színvonalas, humoros, egyedi és folyton megújuló, kreativitásában határokat NEM ISMERŐ médiatermékkel lepjük meg az internet magyar lakta részeit.

Kívánok tehát kellemes, élményekben és HD tartalomban gazdag, adott esetben vízparti, napon barnulós, ám nem leégős (!), kulináris élményektől seggbeakasztott hétvégét mindenkinek!

Costes (Ráday utca)

“portugaliaban tok normalis, hogy egy proli takker hovegen rateszi fizetesenek egy jelentos reszet arra, hogy elmenjen egy jo etterembe, mert tudja, mi a jo kaja, es hogy miert fontos. nalunk mindenki szarik bele, csak tapol, mint a broilercsirke.”

— Uj Péter, email

A Costes nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy megcsinálja Magyarországon a lehetetlent: csúcs gasztronómiát “kompromisszumok nélkül”. Olyannyira komolyan van véve ez, hogy Franciaországból, a párizsi Rungis piacról hozzák az alapanyagokat. Nem vicc, még a sárgarépát is.

Sous chef egy három Michelin csillagos szakács alatt szakmát kitanult, jelenleg még egy csillaggal sem rendelkező portugál fiatalember, Miguel Rocha Vieira, aki “újragondolt tradícionális magyar konyhát”, és Francios Rodolphe (gasztró biggun) vezényletével a kolléga Alain Ducasse (gasztró biggun squared) szellemi örökségét jeleníti meg.

Világszínvonalú konyhai berendezések, értő és érző kiszolgálószemélyzet, 54 férőhely, ezüst étkészlet.

Vasárnap volt a megnyitó, sajnos a minőségnek ára van (5 – 10 – 15 ezer forintos ökölszabály), engem sajnos megszűrt. Aki esetleg evett ott, ossza meg velünk a tapasztalatait.

Felesleges aggódni az árakon, felesleges aggódni a sznobérián, mert ők kitalálták, és meg akarják csinálni lélekből. Aki követi a Bűvös Szakács blogot, már tudhatja, hogy a top gasztrónak Magyarországon is lesz (egyre inkább van!) jövője, de nekünk itt a Plastik media szerkesztőségében ez egyelőre még egy elérhetetlen ábránd, a kifinomultságnak az a foka, amit nem értünk, mert nem szerepel az értékkészletünkben.

Costes Restaurant
Ráday utca 4.
(1) 219-0696
http://costes.hu/

MGMT – Kids (2008)

Az MGMT (korábban: The Management) nagyon kedves — sogenannte — shape-shifting psychedelic pop zenét játszó amerikai duó, első stúdió albumukról, az “Oracular Spectacular” címűről játsszuk most a “Kids” című nótát. Eredetileg a “Time to Pretend” című számukkal futottak be, amit a nemrég DVD-n megjelent 21 című film egyik betétdalaként is hallhattunk már.

Nekem bejött, egy végighallgatást megérdemel, csak ide a play gombra kell kattintani. Aki kedveli, le is töltheti, aki meg fraktálszerűen ráfodrozódna, szerezze be az albumot. Én azt hiszem be fogom.

Megjelent a Firefox 3 – INSTALLÁLOM

“a firefox számomra halott” — Kozma Jocó

“BŰZLŐ HULLA!” — Lénárd Gábor

Tényleg nem akarom elrontani Szabó Gergő örömét (szerintem a fejnehéz Airrel már sikerült), de a marha nagy igazság az, hogy amióta 3.1.1-re váltott a Safari, nem nyúltam Firefoxhoz. Egyszerűen mindenem van, amire szükségem lehet macland-en (ideértve a download manager ablakot, amibe bármit bele lehet húzni, vagy copypaste-elni és letölti!), és már az a néhány szerencsétlen weblap is, ami eddig nem működött, jól fut.

Ezért hagyott teljesen hidegen a Firefox 3 kampánya, meg Guiness rekorddöntése, hogy ti. 24 óra leforgása alatt ez a legtöbbet letöltött szoftver. Úgy legyen!

Májusban még bíztam benne, hogy ki fogják javítani azt a sok mac felületi széllel szemben hugyozást, amit elkövettek, de a 3.0 finalban sajnos ugyanaz a kép fogad:

A tab separatorok egy vagy kettő rendszerrel ezelőttiek, világos vonallal aláhúzott szövegek, indokolatlan felső ikonkiválasztás — pontosan olyan, mintha a beta úgymaradt volna. Ha bármiféle reményem lett volna azt illetően, hogy a véglegesben odafigyelnek majd a natív felületre (a sok marketingelés mellett), mára teljesen szertefoszlott. Ismeretes ugyanis, hogy a Mozilla megcsinálta a saját felületező komponenseit, ami miatt rendesen leemulálni, leskinezni az OSX-et elég nehéz. Érdekes módon a Mozilla azt mondja, hogy mennyire natív most már a Firefox, és tényleg az, de a jótól még nagyon messze van.

A Mozilla Foundation további két labdát rúgott el messzire ezen tényezők mellett:

beszólnak az ACID3 tesztre, ahelyett, hogy felvennék a kesztyűt, fennen hirdetik, hogy még így is mennyire gyorsabbak, mint a Microsoft (ha!)
– készítenek egy még csak nem is teljes összehasonlító ábrát, amin képesek teljességgel idióta aspektusokat is belevinni az összehasonlításba:

Persze az Apple is csinált ilyen összehasonlítást a saját lapján, de ott a JS és HTML rendering performanciákat mérik össze (ez még a “régi” Geckon alapul értelemszerűen — egy független összehasonlítás itt), arról nem is beszélve, hogy leírják a pontos tesztet az oldalukon:

Egyszóval itt a Firefox 3, ami sokkal gyorsabb, mint az elődje, sokkal több szolgáltatást tettek bele, jobban hasonlít az adott platform felületére, mint eddig.

Némiképp árnyalja a dolgokat az, hogy a Safari jön közben föl, mint a talajvíz. Elterjedtségüket illetően május végén átlépték a 6% markot, technológiájukban — csak hogy egyet említsek — pedig egy SquirellFish nevű JS parsert vezetnek majd be a 4.0-ban, ami még gyorsabban fogja futtatni az ajaxos alkalmazásokat. Meg persze OS-natív (Windowson is, ha!) felülete van.

Verdikt helyett álljon inkább itt a SquirellFish bevezetőjének nyitómondata, amit el tudok képzelni tetoválás formájában herezacskó alatt:

register-based, direct-threaded, high-level bytecode engine