Kyoto (Roosevelt tér)

A Roosevelt tér körül számos étterem sorjázik, a Kyoto japán étterembe régóta szerettem volna már eljutni. Illetve: a japán éttermekbe régóta szeretnék eljutni. És most akkor hagyjuk is a sushizást a véres tüdőbe, hiszen engem a japán népi-nemzeti ételek érdekelnek, nem a pedig az országuk — ha úgy tetszik — népi-bigmac exportja.

(Oké, időnként már rendeltünk mi is az ilovesushi-ról, de az a mélypont ebben a kategóriában.)

Japán ételből olyat akarok enni, amit a köznép is eszik. Tésztát, levest, zöldséget, gyozát. Budapesten a Shikibe jártam eredetileg, nagy fossá vált, egyszer voltam a Fujiban, szemét, a pesti dunaparton benéztem abba a kicsibe, dráma hajlok arra, hogy nem alkotok véleményt egy kóstolás után, ráadásul a Fujiban régen jártam, aztán megtaláltam a Daikichit a Mészáros utcában. Az volt a tökéletes kifőzde. Évekig, baszd meg. Évekig jártam oda, vittem az összes hülye barátomat, vittem az összes csajt, randit, mindent vittem. Volt időszak, amikor naponta ott ebédeltem. Amit éppen főztek maguknak, tudtam, mikor van staff ebéd, ettem. Ismertem a tulajt (Iio Kinya), haverok voltunk.

Lerajzolta nekem a fontosabb ételeket, átvettük, mitől lesz rizs a rizs. Adott nekem zöld teát, tasakban, éttermit. Umeboshi chazukét is ettem. A 90 éves öreganyja tette el neki a sózott szilvát, étlapon se volt talán. Úgy ettük, mint a régi szamurájok. Zöld teával speciális kancsóban, rizzsel. Hibátlan volt.

Csinált szusit is. Megértettem, hogy mitől nehezen készíthető étel a szusi, mi a jó, mi a szemét. Egyszerű ételeket főzött, de a japánok hozzá jártak enni. A japánok egyébként dohányoztak és vihogtak folyamatosan. Viszont megnéztem, mivel tömik a bendőjüket. Így tanultam.

A tulajdonos egyébként nehéz ember volt. Az idő múlásával egyre nagyobb és nagyobb türhő lett, fogalmam sincs, miért. A végét az tette be, amikor beszólt, hogy Orosz Péter későn érkezett az asztalhoz. Idegesen, ingerülten. Mintha rajtam vezette volna le a napi gennyét. Nem szóltam egy kurva szót se, csak odébbálltam. Vége lett a mi kis barátságunknak. Azóta sem voltam ott, és nem is megyek. Kapja be a langyos faszt, ütközésig, idegbeteg majom.

A Daikichi után viszont maradt egy űr. Nincsen már meg az időszakonkénti fix japán. Nem is nagyon kerestem.

A Kyotoba véletlenül vetődtünk. Voltunk ott mellette a diszkóban, érdekes módon nem diszkózni, hanem enni, középszerű valami, viszont kifigyeltük ezt a japánt, a Kyotót. Jellemzően nagyrészt turisták, Roosevelt tér, faszom, de akkor is. Volt valami reményt keltő dolog. Hátha.

Ettől függetlenül nem fűztem hozzá sok reményt.

Az első odabaszó: van az étlapon gyoza. Egyből be is rendeltem, mondom, ezt kipróbáljuk, lehet, hogy működik. És ment. Ha a Daikichi gyozája ötös, akkor ez négy-ötöd. Még káposzta is volt aláágyazva. Izgatottan faltam be a dumplingzokat. Szósz is volt, savanyú, ecetes, kiváló.

A következő fogásnak zöldséges levest kértem. Meglepően sokára jött meg, de én türelmes voltam. Az ételek helyes módon nem voltak szétfőzve, mint a magyar konyhán, hanem al dente minden. Magamhoz emeltem a tányért, pálcikával segítettem befelé a tésztát, ittam a finom levet a piros falú tányérból. Ettünk még zöldséges rizst, némi lazacos-avokádós tekercset, ami úgy nézett ki, mint egy indokolatlan spangli.

Roppant elégedett voltam a vacsora végeztével. Kérdeztem a pincért, kik vannak a konyhán. Kiderült, hogy egy japán a fő-mókus, alatta pedig ázsiaiak dolgoznak. 2007 novembere óta vannak nyitva. Kedvem lett volna belecsapni a kezébe, adj egy ötöst, faszikám.

Krokodilkönnyekkel kellett volna sírni, mint akkor, amikor megláttam a vak lányt a héven.

Másnap Bazsónak megírtam az SMS-t: “A Kyoto az új Daikichi.”

Függöny.

Kyoto
Roosevelt tér 7-8.
06 (1) 801-9862 iPhone konform tárcsázás közvetlenül innen
http://www.kyotoetterem.hu/

47 hozzászólás

tamas

koszonom a remek rivjut, az ettermet kiprobaljuk.

a vak lany a heven, az hogy volt?

Aszfaltbetyár

igen, én is szeretném a vak lány történetét hallani.
más: Józsi, egyszer adjál majd ki könyvet, légyszi! hagyd a piccsába az SAP-t, meg a bármit, neked írnod kell!!! éljen a főállású blagolás!

EDM

“Az idő múlásával egyre nagyobb és nagyobb türhő lett, fogalmam sincs, miért.”

Magyarok jártak hozzá nap mint nap. Hát csoda? :)

gigi

Végre jó japán étterem!! Kipróbáljuk!!!
OFF – ma van a szülinapom és megkaptam életem első MacBook-ját :-D :-D terriblysorry de nem bírtam magamban tartani :-D mostmár ON

ekkerjoz

Gigi, boldog születésnapot, Dégenfeld Szamorodnit kéne rá inni. Alkalmából, meg azért, mert jó, MacBookhoz is.

A posthoz: engem a Kyoto nem rázott fel, de a Daikichitől sem voltam odáig, sajnos az eredeti japán (Nagoya, Osaka, Kyoto, Tokio környéki) szusi sem nyűgözött le, bármilyen más távol-keleti ételt jobban elviselek, mint a japánt. Biztosan a nyers (nyersnek vélt) textúra miatt, vagy csak mert nincs időm hozzászokni. Pedig jókedvvel megeszek mindent, amit sokezer más ember is…

payskin

Ez igen, ez olyan élménybeszámoló, hogy minden ízében átérzed a hangulatot, hogy az egyik képzavart a másikba ne öltsem. 10/10

Mefi

Tényleg kéne már egy étteremkritikus blog, Google Mapsszel, meg ami kell; milyen jól mutatnának már ott ilyen írások.

Credo

Bár életemben nem ettem japán ételt (sushi régóta tervben – az Oldboyban (vagy talán az Étel, ital, férfi, nő volt?) is elmondják, hogy mi a titka: a nőknek azért megy kevésbé, mert más a kezük alaphőmérséklete), és nem vagyok nagy gourmand, kísérletező és kajablog-olvasó valóban nagyon jó poszt. BEE tematikus fejezeteit idézi (mint minden étteremkritikád), csak sokkal emészthetőbb (pl. ohne kétoldalas mondatok). Én is javaslom, hogy előbb-utóbb adj ki best of könyvet a blogból, egy biztos vásárlóra már számíthatsz. :) Ma már különösebb anyagi kockázatot sem jelent, vannak magyar PoD kiadók is a CafePress mellett.

CsasZ

Józsi, nem írtad meg mennyi itt egy turné? Kinéztem már magamnak a helyet én is, de olyan puccosnak tűnt, hogy nem is jártam utánna.

pappito

amíg csak honi tapasztalatom volt a japán konyháról, addig meg voltam győződve, hogy kétféle íz van benne, a főtt víz meg a szójaszósz.

Itten a zátonyon meg van originális fogyasztói kultúra és nem ejrópaizálják a kajákat. Van pár nagyon-nagyon jó darab.

A sushi szerintem nagyon jó kaja, pláne, ha japánok csinálják, akik egymilliót csináltak már és mindent tudnak róla. Itt japániait enni nem drágább, mint a meki, bk, vendiz. Szóval naonjó.

a posztod is.

neo_21670

amikor józsi kajáról posztol, a szám valahogy mindig mosolyra húzódik, szinte érzem az ízeket és a hangulatokat, aztán elégedetten csettintek, az ilyen élményekért éri meg idejárni.

Milyen nap van most? Remek.

kruzada

Ez most amolyan piármunka? Akárhogy is, szép munka ez a poszt Józsi! Így kellene valahogy kedvet teremteni minden szférában a dolgokhoz :)

gizurr

A gyoza az kinai nem japan. :) Amugy sushi az eleg jo szerintem es az nepi-nemzeti etel, bar abban tenleg igazad van, hogy kulfoldon kicsit mar tulzasba viszik a promotalasat. :(

rudo

“Ha a Daikichi gyozája ötös, akkor ez négy-ötöd.”

bocs, de a 4/5 még egy sincs :D :D:D

főműves

rudo, ott a pont! :) És ez akkor igazán irónikus, amikor egy matektanár szájából hangzik el hasonló kontextusban…

marchello

“A gyoza az kinai nem japan.”
csodálkozol? a japánok világ életükben loptak mindent, még az írásjeleiket is kínától “kölcsönözték”.
persze jól csinálják, nem mondom, csak meg kell nézni hol tartanak

Orosz Péter

Nyomasztó, új információ derült ki ebből a posztból. Eddig azt hittem, te késtél egyszer el.

Szóval miattam nem eszünk rendszeres időközönként gyosát abban a csodálatos, olajszagú, füstös rókalyukban?

Rettenetes.

fapina

“Lerajzolta nekem a fontosabb ételeket, átvettük, mitől lesz rizs a rizs. Adott nekem zöld teát, tasakban, éttermit. Umeboshi chazukét is ettem. A 90 éves öreganyja tette el neki a sózott szilvát, étlapon se volt talán. Úgy ettük, mint a régi szamurájok. Zöld teával speciális kancsóban, rizzsel.

[...]

Megértettem, hogy mitől nehezen készíthető étel a szusi, mi a jó, mi a szemét…”

ez a szál, érdekelne, nagyon -
egyszer igazán kibonthatnád!

:)

klarky

Ismét egy nagyon informatív éttermi honlap.

Aszongyahogy: Fejlesztés alatt.

Még jó, hogy egy Under Constuction animgif-et nem raktak be középre.

Volt már ilyen link itt (sajna nincs türelmem visszaguglizni).

Én nem értem. Ezek nem érzik az idők szavát? És nem az új időkét, az időkét.

Máshol egy szelepsapkának, vagy egy instant gumikalapácspor csomagoló üzemnek is saját lapja van, itt meg foglaltak egy domaint, és viszlát. Miből telne legalább egy étlapot, meg egy térképet kirakni? Bár lehet, hogy olyan jó hely ez, hogy nincs rá is szükségük…

malacful

“Kapja be a langyos faszt, ütközésig”
nyilvan velem baj (mert mindenki mas odaig van ettol a poszttol), de ha ilyet olvasok, nekem meg a holnapi ebedtol is elmegy az etvagyam.

ironyice

Vigyázat, durva szokimondo szovegek…
A plastik ezzel jar :)

Happymann

Szerintem a japán főnök nem akart tahó lenni. Egyszerűen ilyenek a japánok, ilyen a mentalitásuk, ilyen amit kultúrális, spirituális és anyám kínja tudja még milyen alapon szednek össze magukra. A Bushido szelleme mélyen van kódolva bennük genetikailag…

Jó néhány éve dolgozom együtt japánokkal, sajnos tudom milyenek. Nem a rosszindulat vezérli őket, de nagyon sokan vannak akik nem tudják felfogni, hogy Európában más a móka mint náluk. Vagyis látják, meg tudják, de nem értik.
(Én csak úgy hívom ezt a dolgot, hogy bináris gondolkodás… 0 vagy 1. Nincs átmenet, nincs pejorativitás, nincs átvitt értelem…)

Az ő étterme az ő háza. A saját kis Japánja ahol a sajátos japán játékszabályoknak megfelelően kell játszani. Természetesen toleránsan és előzékenyen viselkednek veled mindaddig, amíg “bennfentes” státuszba nem kerülsz. Magyarul el nem érkezel ahhoz a ponthoz, amikor már azt képzelik rólad, hogy japánként tudsz gondolkodni. Na onnantól kezdve minden kis bizbasz hibáért, minden megsértett protokoláris szabályért keményen a körmödre néznek. Ugyan úgy, mintha egy japán tenné ezeket. És téged döngöl a sárba, ha valamelyik kollégád, haverod is vétene a szabályok ellen. (A pontosság alap.)
Az egyik ok, hogy te feljebb való vagy a szemükben és azáltal, hogy neked mondják, a másik tanul a dologból, levonja a rá vonatkozó következtetéseket.
A másik, hogy neked tudnod kellett volna a szabályokat és el kellett volna mondanod mindenkinek. Szórdd az igét…:) Az természetesen senkit nem érdekel, hogy neked nem mondta el senki, azt neked akkor is tudnod kellene. Lényegtelen, hogy honnan, csak tudnod kell.

Ha lefordítjuk a történteket, büszkének kellene lenned, hogy így viselkedett mert ez azt jelzi, hogy nőttél a szemében. (De amúgy meg igazad van, bekaphatja!!! :D )

Ha japán nyelvet tanulod kint japánban, az elején mindenki csodálkozik és bíztat. Segít a tanulásban. Aztán ha egyszer elérsz egy szintet, onnantól kezdve röhögnek, baszogatnak és lenéznek a hiányos tudásod miatt. Sokszor szóba sem állnak veled mert attól, hogy ismered a nyelvet még nem vagy japán. Mert a Japánt nem csak beszélni kell, a véredből kell hogy szóljon, a japánt akkor értheted csak meg, ha te is japán vagy. Gondolják. Mellesleg van benne valami, mert a gondolkodásmódjukra európai szemmel nem mindig lehet racionális magyarázatot találni. … STB.

(Sosem voltam még Japánban, ezt a rengeteg bölcsességet :) itt szívtam magamba sok-sok munkaóra révén… És persze nem vagyok tévedhetetlen, bárki rácáfolhat a dologra, de nekem ilyenek a tapasztalataim…)

Bocs a hosszú postért, de kikívánkozott belőlem :)

gizurr

Happyman:Szerintem leirasod jo es nagyon kozel all az igazsaghoz. Csak egy dologgal egeszitenem ki:

“Ha japán nyelvet tanulod kint japánban, az elején mindenki csodálkozik és bíztat. Segít a tanulásban. Aztán ha egyszer elérsz egy szintet, onnantól kezdve röhögnek, baszogatnak és lenéznek a hiányos tudásod miatt.”

Hat ez nem nagyon igaz, mert ha belegondolsz a baszogatas az azt jelentene, hogy elfogadnak vagy befogadnak japannak, ami nagyon, nagyon nagy valoszinuseggel nem fog megtortenni.

“Sokszor szóba sem állnak veled mert attól, hogy ismered a nyelvet még nem vagy japán. Mert a Japánt nem csak beszélni kell, a véredből kell hogy szóljon, a japánt akkor értheted csak meg, ha te is japán vagy. Gondolják. Mellesleg van benne valami, mert a gondolkodásmódjukra európai szemmel nem mindig lehet racionális magyarázatot találni. … STB.”

/nod :)

al

Keleten http://kk.blog.hu/2008/06/29/enni_japanban meg azt mondják ami itthon van az szar és nem japán kaja. Pláne nem a szusi. Meg azt is, hogy itt drágán kapod az ott átlagon alulinak számító cuccot. Kb ezt gondoltam én is, ezért nem eszem japán étteremben. Ahogy pizzát is csak egy helyen eszem budapesten és most már van egy hely balatonszemesen is. A többi szar.

—————–

Credo

Szerintem nem az Oldboy-ban mondják el hanem talán a Kill billre gondolsz vagy nem is tudom. Mindenesetre az Oldboy nem japán – hála az égnek, a jpán filmek szarok – hanem koreai.

up

Józsi

1. A Fujit elintézni annyival, hogy szar, minimum igazságtalan. A Fuji egy klasszissal jobb, mint a Daikichi (voltam ott négyszer-ötször, egyszer veled is, tudom, mit beszélek). A Fuji piszok drága, simán ott lehet hagyni pia nélkül negyvenezret. Csak a Fujiban kapsz egy csomó olyan ételt, ami a jobb nyugati japán éttermekben adnak, itthon viszont sehol. Igaz, persze, hogy a rettenetesen gyenge alapanyagminőség miatt a Fuji is nagyon messze van egy közepes londoni japán színvonalától. (Ahhoz tudom hasonlítani, olyanban már voltam.) A Fuji az árához képest szar. De még mindig a legjobb minőségnek tűnik a hazai pályán.

2. A Kyoto a már sokat emlegetett leroyos csapat újabb projektje. (Lassan ráteszik a kezüket az egész Zrínyi utcára – ügyes. Az utóbbi években ez volt az egyetlen látványos bevárosi sétálóutca-fejlesztés. A Zrínyi másik végén ott a Tom George, ugye, ugyanettől a tulajtól. A szomszédban meg csak luxusszállodák. Egyébként a szomszéd házat nézegette magának a világhírű japán hálózat, a Nobu, de aztán fölmérte a helyzetet, állítólag főképp az alapanyag-beszerzési lehetőségeket, és sikítva távozott.)

3. A Kyoto elég jó, nem jobb, mint a Fuji, viszont sokkal olcsóbb, húszból két ember ki tud jönni. Eddig háromszor ettem ott, ami inkább azt mutatja, hogy szeretem japán konyhát nagyon, semmint azt, hogy piszok elégedett lennék a hellyel. Magyar viszonylatban tisztességes konyha, európaiban gyönge közepes. (Japánban meg… nyilván.) Szusival itt sem érdemes próbálkozni, a halaik minősége nem haladja meg a magyarországi szusisok átlagát, tehát gyönge. A tésztás levesekre érdemes rárepülni inkább.

malacful

szamomra hihetetlen, hogy ez a szohasznalat
“Kapja be a langyos faszt, ütközésig”
senkinek nem szur szemet. Nem a blog irojanak a stilusat kerdojezem meg mar, hanem azt, hogy ez tenyleg elmegy? Sot cool?
Enelkul annyira hasznos olvashato blog lenne, mint ahogy Jozsi is nyilvan egy nagyszeru es tehetseges ember, de ennyire igenytelen a kozonseg?

Happymann

Köszi a “Best of Show” minősítést… ez meg sem fordult a fejemben… csak gondoltam írok egy kicsit a japán agyról, mert mostanában mindenki mangázik meg egyéb trendi dolgok, de fogalmuk sincs a japó mentalitás, kultúra valódiságáról…

Még az jutott eszembe, hogy egy japán ember számára a legborzasztóbb büntetés, ha szégyenbe hozod. Tehát egy ebédről elkésni az szerintem annyi, mint szégyenbe hozni a vendéglátót azzal, hogy nem tiszteled annyira, hogy időben érkezzél….
Kurva nyakatekert dolgaik vannak :D DD

A cégünk tulajdonosa (idősebb japán, családomon belül csak Yoda becenévre hallgat) szerint MO-n a Fuji viszia prímet. Itt sem tökre friss a hal, de itt a legfrissebb – mondja.

Én nem tudom eldönteni, hogy ebben mennyi az igazság és mennyi a sznobság (mert szigetlakó barátainkba szorult abból is dögivel), de ha már japán kajáról van szó, hiszek neki:)

Orosz Péter

> Még az jutott eszembe, hogy egy japán ember számára a legborzasztóbb büntetés, ha szégyenbe hozod. Tehát egy ebédről elkésni az szerintem annyi, mint szégyenbe hozni a vendéglátót azzal, hogy nem tiszteled annyira, hogy időben érkezzél…

Ó, a picsába. Persze sose gondoltam ezt így végig, de tényleg. És most kész, mindennek vége!

Eljött a pillanat, hogy visszakérjem az öcsémnek egy forgatásra kölcsönadott katanámat, ami ugyan nem igazi, de legalább Japánból van és rengeteg vasból. Remélem a sarki köszörűs boldogul vele.

- – -

Ma este egyébként fagyasztott gyosából fogunk a csajommal vacsorát készíteni, egy házibuliban avatott be a Fuji egyik szakácsa a trükkbe, miszerint kevés liszttel elkevert vízben kell megfőzni, és a lisztet utána kicsit rápirítani.

Ha végeztünk, beszámolok a pontos arányokról és az eredményről.

Happymann

>Ó, a picsába. Persze sose gondoltam ezt így végig, de tényleg. És most kész, mindennek vége!

Ez a legszarabb a velük való együttműködés során, hogy europai aggyal állandóan filóznod kell, hogy mi a jó és mi a nem. Milyen tettedet hogyan értik (értelmezik félre) és aszerint cselekedni, reagálni dolgokra…:)

Szóval rohadt fárasztó. Kerűljétek a szoros munkakapcsolatot velük, ha tehetitek!!! mert annyira kockafejűek, hogy sosem fognak tudni európai ember módjára gondolkodni és belekényszerítenek, hogy te gondolkozz az ő fejükkel…

Tisztelem és becsülöm a japán kultúrát, de ne akarjanak megtéríteni! :D

…Spanyoloknál épített az egyik nagy japó autó-motorgyár egy céget, amit 2 évig működtettek kb. Aztán szépen eldobták a gyeplőt és faképnél hagyták őket, mert nem tudták megszokni (elfogadni) a sziesztát:)))))) Nagyon jellemző.

Van egy film, “Tokiói tortúra” címmel.
( http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=60479&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=2 )
Ha érdekel valakit a japán-európai gondolkodás mód közti különbség, nézze meg feltétlenül. Szinte olyannyira igaz, mintha dokumentum film lenne. Ajánlom!

Credo

@Al: Pedig újra belegondolva, szinte biztosan az Oldboyban van (hiába koreai mozi). Amikor kiszabadul, bemegy az étterembe, előadást tart a lánynak (nem spoilerezünk), hogy a nők miért nem tudnak jó sushit készíteni (a tévéből tanulta, mint mindent). Végül ugye élő polipot eszik, ezért talán kevésbé marad meg a sushis dialógus. Gyenge onként dobtam be (persze valószínűleg a film hülyesége ez a kézhőmérsékletes dolog), hátha valaki jön egy csillagos “mitől jó a jó sushi” kommenttel, és mind bölcsebbé válunk. :)

@Angelday: Hmm, titokzatos ez a csöcsös reklám. Itt is leveszi a végén? :)

klarky

A keleti és európai kultúra különbözőségről nekem is van egy példám. Az egyetemen tanított minket egy vietnámi tanár. Elég rég óta Magyarországon élt már, de azt mondta, hogy nagyon sokat szenvedett már, nem bír megszokni sok dolgot ami itt mifelénk természetesnek gondolnak. Mondott is egy példát.

Amikor az egyetemre került és már kicsit jobban összeismerkedett a szobatársaival úgy köszöntek neki, hogy Szia Cam!, vagy Jössz ebédelni Cam?

Ez kb. olyan, mintha én azt kérdezném AD-tól, hogy Jössz ebédelni Józsi? Vagy azt mondanám, hogy Szia Józsi!

Azt mondta a fickó, ez neki olyan volt, mintha kést döftek volna a hátába és nem értette miért beszélnek vele így. Náluk nagy nagy szégyen és mély megvetés az, ha valakit csak így a (azt hiszem) keresztnevén szólítanak meg.

Ami pedig a Mo-n kapható távolkeleti kajákat illeti. Egyszer voltam a fővárosban (a Dózsa Gy. úton, nem tudom mennyire számít jó helynek pesti viszonlatban) egy kínai étteremben. Ott miközben vártunk a kajánkra beszélgettünk a felszolgáló sráccal, kérdeztük, hogy is vannak ezek a kínai kaják, mennyire echte-k. Erre csak annyit mondott, hogy annyira, hogy ha európai ember jön be, neki mutatják azt az étlapot amiből mi is rendeltünk, de ha kínai jön, előkapnak egy másikat (és nem csak az írásjelek miatt) és a konyhán is szólnak, hogy hazainak lesz. Hát csak ennyit az általunk ismert édes-savanyú leveshez…

A.

Nem kell kulturkulonbsegert olyan messzire menni. Eleg Osztrakiaba, vagy Szerbiaba. Volt mar olyan elmenyed, hogy Prof. Dr. rer. nat. habil Hans Regenkurt nem koszon vissza, de hogy sima kollegak sem… Semmi extra, csak itt nem elvaras a visszakoszones, ahogy mondjuk holgyeket ajtoban elore engedni sem. Mondjuk ez utobbinal legalabb remlik nekik valami, hogy valaha volt ilyen nepszokas, de az mar avittas…

zhaoman

és még annyit (a kommentelők kedvéért): írásJEGY!
A pont, a vessző, a kérdőjel, stb az írásjel, de a japán és a kínai “krikszkrakszok” azok írásJEGYek!

rivera

dolgoztam fel evet japokkal, fairline sajtreszelos dumaja illik rajuk. tudtam rajtuk nagyon nevetni, de hosszu tavon eleg idegorlo volt, csak megerositeni tudom Happymann tanacsat.

al

A zindexen meg reklámoznak egy könyvet amiben a Kyotot nem látom a listában de a Fuji a 12 legjobb hazai között van.

wice

A.: nem kell kulturkulonbsegert osztrakiaig se menni. magyarorszag, irodahaz. szamomra pl teljesen felfoghatatlan, h egyesek vmiert elvarjak, h mindenki koszonjon nekik, ha belep ugyanabba a liftbe, amiben ok vannak, meg akkor is, ha nem ismerik egymast. es persze ha elmulasztja, akkor egy megalazonak szant, hangos, szotagolt “JO NAPOT KIVANOK”-kal probalnak az altaluk helyesnek velt szokasra oktatni vadidegeneket.

de _csak_ a liftben. ha folyoson jon szembe egy idegen, akkor mar nem.

p

@ wice: te vagy a hunyo; barmely illemtan konyvben benne van, hogy ha belepsz vhova (liftbe is) akkor koszonsz…