Volt egy olyan elképzelésem, hogy a sok tenisztől rettenet kondim lesz, és könnyebb lesz majd futni. Valójában ez pontosan fordítva működik: a sok futástól rettenet kondim lesz, és könnyebb lesz teniszezni.

És lőn: már az első hét után is érzem, hogy az egy órás edzést végig tudom koncentrálni, robbanok a labdákra, nincs fél óra utáni lazázás. Ez különösen lelkessé teszi a magamfajta embert. Tenyereseknél most tovább tökéletesítettem a technikát: lényeg az, hogy a labdát az ütés pillanatában laza csuklóval kell meghúzni, sőt, ott kell rápödörni egyet, hogy pörögjön rendesen. Korábban ez nagyon instabil játékot eredményezett, de ma gyakorlatilag hibátlanul iskoláztam végig két kosarat (tenyó-fonák). Labdatartás is jól ment, támadni is jó aránnyal támadtam.

A teljes bejegyzés elolvasható a Futóblogon. Benne még olvasói levélre is válaszolunk szifon screenshottal!