“Erre a piacra lépett be kedd este a Google Chrome-mal, amiben az égvilágon semmi meglepő nincs”
– hancu az Indexen (kontextusából kiragadva értelemzavaró, hiszen ő úgy érti, hogy a megjelenésben nincs meglepő — a Chrome-ban annál több, olvassunk csak tovább)
Míg mi a napi dolgainkkal vagyunk elfoglalva, addig a Google építgeti a saját kis operációs rendszerét. Böngésző, ugyan már kérem. Webes alkalmazás platform! Ez itt a Google OS.
Nézte már valaki, hogy van saját process managere? Láthatjuk a CPU időket, használt memóriát. Újraírt JavaScript motor (természetesen a hatékony és gyors alkalmazások futtatása miatt), webes alkalmazások futtatására való, eddig csak mindenféle nyakatekert módokon látott SSB (site specific browser).
Gyakorlatilag fogták a böngésző koncepciót, és csináltak belőle, nulláról építkezve, egy keretrendszert, shellt, ha úgy tetszik, amit mindenki arra használ, hogy futtasson weblapokat és webes alkalmazásokat. “A Chrome olyan a webes alkalmazásokban, mint a preemptive multitasking az operációs rendszerekben.” (John Gruber)
A felhasználói felület pedig annyira lecsupaszított és “nettó”, hogy mindenképpen ugyanezt erősíti bennünk. Ez nem egy böngésző, hanem egy új korszak titánja!
2008. szeptember 2. jelzi azt a dátumot, amikor a böngésző, mint koncepció, hatalmas paradigmaváltáson ment keresztül.
Uraim, egy fantasztikus korban élünk.
Akkor ezt olvasd el:
http://tapthehive.com/discuss/This_Post_Not_Made_In_Chrome_Google_s_EULA_Sucks
A hivatkozott post címe már kiegészült az “is fixed” taggal. Továbbá:
UPDATE 2: Google has updated the ToS and it now states
11. Content license from you
11.1 You retain copyright and any other rights you already hold in Content which you submit, post or display on or through, the Services.
12. Software updates …
mikor lesz mekre? ezért nem indítok egy wint.
Google engineer Amanda Walker on the status of Mac (and Linux) versions of Chrome:
Right now, both are in the “pieces build and pass tests, but there’s no Chromium application yet.” While we’re working hard and fast on catching up to the Windows version, we’re not setting an artificial date for when they’ll be ready—we simply can’t predict enough to make a solid estimate, and we expect to learn a lot from the Windows public beta as well.
Gyakorlatilag fogták a böngésző koncepciót, és csináltak belőle, nulláról építkezve, egy keretrendszert
nem webkit bele van? tele van a bele kopirájt apple inc cuccokkal.
A felhasználói felület pedig annyira lecsupaszított és “nettó”, hogy mindenképpen ugyanezt erősíti bennünk.
firefoxot ha megcsinálom ilyen csupaszra, ilyen kinézetre, az is ezt fogja erősíteni? ja és plusz f11
Asszem mar lefordul az engine nagy resze macre, de nincs meg egy sornyi GUI sem hozza. De ha jol remlik, nativ kakaos feluletet akarnak.
cadmagician, a webkit open source rendering motor. A Google csapat leginkább a shell paradigmán dolgozott.
A Firefoxot is át lehet hekkelni, hogy úgy nézzen ki, de belül nem erre a koncepcióra lett tervezve az alkalmazás.
milyen koncepció?
cadmagician: 1 tab 1 process koncepció
Koncepció: talajtól-pöcsön-át-fejig egy internetes operációs keretrendszer. Bővebben ezt a gondolatot a postban fejtegettem. Sry, ha nem voltam elég érthető.
azt olvastam, csak nem tudtam összetenni egy böngészőt és egy operációs rendszert. mert az ugye 2 . egyébként ilyen üldozési mániám van, nem “építenék egy cég köré ilyent.” lásd energiabiznic.
A Google azt mondja: “figyeljetek, kiscsávók, leszarom az OS-t, van nekünk saját, stabil, preemptív, ebben futnak a webes alkalmazásaitok, ezért és erre csináltuk, oké?”
azért nem kell hasra esni, az operációs rendszer fogalma nem ezzel egyenértékű. még ha ezt bootolná be a gépem bekapcsoláskor, akkor sem teljesítene minden kitételt.
egy saját futtató környezetet csinált magának a google, mert a többit lassúnak/bizonytalannak találta.
sabe, tök jól szólsz. De nem is ez a céljuk, viszont mindenki excited!
hurrá.
azért előbb talán az adblock-ot kérem szépen, aztán majd utána lehet ünnepelni.
multkor láthattuk, hogy mi történt, mikor a gmail elromlott. namost ugye egy oprendszer rengeteg feladatot lát el, ezt weben megcsinálni azért nem lenne eccerű, ettől szvsz pár (10-20-30) éven belül nem kell félni. látva a usertrendet itt magyarországunkban, a hozzáértést, nem tudom milyen jövője van ennek. pl a linkre való duplakattintáskor falra tudok mászni. lehet rola beszélni, meg szép és jo, de édes kevés még ez. csak vedd alapul hogy miket csinálsz most lokálba, amihez nem kell net, mindent kitolni affelé ostobaség lenne, mert net nélkül meghalsz. nem elérhető doksik, levelek stb.
visszatérve a chromera, jojo, meg gyors, ff is gyors, w3m még gyorsabb, de ugye megint a célcsoport a lényeg. ahogy néztem fejlesztésre perpillanat alkalmatlan, nekem annyit ad, hogy még egy bongészóben meg kell nézni a weboldalt. majd egy-két év mulva lehet mondani, hogy szép munka volt-e, mikor a powerjuzer is ezt használja, mert egyszerű.
A WebKit LGPL licenszelésű. Szerintem nem a szálkát kell keresni az új projectben, hanem nagyon örülni annak, hogy egy újragondolt _open source_ browserből minden más browsergyártó szabadon tanulhat és attól csak nekünk lesz jobb.
négerbirkával értek egyet :
Hello Chrome, majd ha lesz adblockod használni is foglak.
Én egyenlőre kivárok. Nekem az IE FF3 ugrás is nehezen ment, nemhogy ez. De ha sokat olvasom, h érdemes akkor beleugrok, egyenlőre maradok a rókánál.
Amúgy ezt a böngésző oprendszer viszonyt most nem értem. Egyszer arra ébredünk, hogy az op. rendszer valahol távol egy nagy-nagy szerveren fut és amikor bekapcsolom a gépem elindul a chrome egy messzi központi oprendszer alatt? Vagy mi?
Ilyenről már egyszer álmodozott a MS, aztán nem valósult meg. Jól rémlik?
Ami jónak tűnik a chrome-ban (nekem, aláhúz, félkövér, vörössel), a felszteroidozott javascript-engine, a külön process kezelés. Amíg viszont az általam használt – egyébként nem sok – FF extension fele sem elérhető rajta, esélytelen.
Másrészt: http://arstechnica.com/journals/linux.ars/2008/09/03/new-firefox-javascript-engine-is-faster-than-chromes-v8
Mindenki abban hisz, amiben akar, ez a szép a fogyasztói társadalomban.
cadmagician:
)))
linkre duplaklikk, igen! ez nekem is nagy kedvencem
chrome biztos tuti lesz majd. addig FF
misran: egyébként elült, de a flock is turheto. szeretem.
ha valakinek op rendszer kell…
ott a linux, aminek a durván átbuherált változatán fut maga a google.com.
ha már ott tart a böngészőjük, és főképpen a mögöttes szolgáltatások, amivel egy átlag felhasználó mindent meg tud csinálni, akkor csak egy minima linuxot kell kiadniuk, ami semmi mást nem csinál csak összeköti a böngészőt a vassal.
és a továbbiakban ezt el is felejthetik.
innen meg már mehetünk windows vonalon, mert biztosan a saját böngészőjükben fognak legjobban futni az általuk megalkotott alkalmazások. open source ide vagy oda.
ami engem nem is zavar, amíg ordasan le nem akarnak nyúlni, mint a microsoft. no meg amíg képesek az újításokat újra és újra hozni.
Pár napos, frissen bejelentett, eddig titokban fejlesztett bétáról van szó, ne várja már senki az extensionok tömegét, meg még nyilván tele van egy halom buggal, nekem legalábbis nem az alkalmazások közé települt, meg nem tudott Firefox historyt importálni, meg hasonlók.
Számos dologról meg nem lehet eldönteni, hogy a koncepció része, vagy a bétaság miatt van, pl. az alap Firefoxhoz képest is rettentő kevés beállítási lehetőség van, az about:config teljes hiányáról nem is beszélve. Lehet, hogy benne lesz, lehet, hogy nem, mert az a koncepció, hogy ne nyúlkáljon bele a júzer, mert elrontja, és majd másra mutogat, ha valami nem megy.
A koncepció maga meg érdekes, de nem túl vonzó. Javascript-fejnehéz szörnyoldalak (webmailek és hasonló, webes alkalmazásnak nevezett micsurini förtelmek) használata nélkül nem vehető észre sebességkülönbség a Firefoxhoz képest, csak az egy nagyságrenddel nagyobb CPU-terhelés látszik.
Ne legyetek ennyire kockák. Ez itt az alapja a modern vékonykliens koncepciónak. Járt már itt a számítástechnika: az épület mélyén egy klimatizált álpadlós, álmennyezetes gépterem, benne fehér köpenyes mukik által masszírozott Számítógép, a usereknél meg egy terminál: minden alkalmazásuk a pincében futott. Erre a koncepcióra sok minden épül (X11, TerminalServer, LTSP, diskless kliensek stb.) Ha ezen a vonalon megyünk tovább előbb-utóbb működni fog ez a weben. Minden számomra szükséges alkalmazás a böngészőn keresztül működik, az adataim a felhőben vannak. A vas ami nálam ketyeg csak annyit tud, hogy futassa a terminált (a böngészőt).
Oracle is próbálkozott ezzel, Network Computing néven ha emlékszik még valaki. Akkor még korai volt ez, le is álltak vele. Ezek szerint a Google úgy gondolja neki lehet ennek futni újra, picit másképpen, apró lépésekkel, de nekiláttak…
Szerintem
Chrome on mac:
http://www.smeidu.com/2008/09/04/google-chrome-for-osx-mockup-design/
Érdekességnek, persze ez nem hivatalos kép.
@TommyBravo
“I’ve been running SunSpider with the same builds, but I get the opposite conclusion (on Windows XP, on a Pentium 4). But the main point is that they are about even, and both browsers are a solid five times faster than MSIE 8.”
@kruzada
Well, ez nekem is megvolt, illetve ha részleteiben nézed, akkor van akinél ez, másnél az a gyorsabb a két böngésző közül. Igazából arra akartam utalni, hogy a króm egyik fő fícsörje – megszupergyors JS-engine – annyira nem agyeldobós a konkurencia fejlesztéséhez képest (béta vs béta).
A webes oprendszer koncepció meg szép, de elég kocka elképzelés. Majd ha a króm futtatja a fotósoppot, winampot, skype-ot, kolinmekrérallit, akkor hívhatjuk OS-nek. Addig ez egy gyors böngészőcsemete.
Majd amint lesz más is a keretrendszerhez a böngészőn kívül, akkor eljön az új világ.
Egyébként kinek éri meg a google keretrendszerére fejleszteni, aki “jelenetősebb erőt képviselő piaci szereplő ?”
mi a preemptiv egy bongeszoben? e?
TommyBravo: ha minden zenéd elérhető valami online tárhelyen, akkor már most kiválható a winamp egy flash lejátszóval. Skype-t csak fejleszteni kellene és nem a köldöküket nézegetni és lehetne hozzá webes kliens. fotósoppot az emberek 90%-a nem használ, elég nekik a Flickr/Picasa/IndaFotó képszerkesztési lehetősége. Játékok terén még hátrány van, de a játékpiac egyre inkább tolódik a konzolok felé, szerintem már most is nagyobb piac mint a pc-s… Nincs olyan messze ez, néhány év és 100 mbites sávszélesség lesz a lakásokban. Csak figyeljetek!
tamas, ez egy hasonlat akart lenni Gruber részéről: olyan a Chrome a web alkalmazásokban, mint a preemptive multitasking az OS-ben.
Felraktam, kipróbáltam, lelki füleimmel hallottam, amint a gyönyörűen beállítgatott/extensionölt ff3-mam felröhög, aztán töröltem. Majd fél-egy év múlva meglátjuk újra.
Tapasztalt valaki gyakori diszk csörömpölést? Időnként nagyon nekilát, úgy, hogy nem is csinálok semmit. Kirúgás után megszűnik.
Azzal egyetértek, hogy nem csupán egy újabb böngésző, jó ez a shell-es megnevezés, jó szó. (Az OS kevésbé, túlzás ezen rágcsálni.) Lehet, hogy technológiailag nincs olyan sok különbség, ami egyébként nem igaz, mert a multiprocess-es koncepció elég jelentősnek tűnik, de akkor is, ha csak ránézel az egészre, valóban ez az érzése az embernek, amit ad mond a posztban.
Kulcsszavak: shell, platformosodás.
A bullshit detektorom ezerrel jelez.
Szindbad, ne kertelj, mi nyomaszt!
Én nem akarom, hogy a mindenem a google-nél legyen. Se az Apple-nél vagy a Microsoftnál vagy a dalai lámánál, és végképp nem úgy hogy közben xy cégeken is átmegy a netkapcsolat által.
Ott legyen lokálban az adat és ne máshol, másnál. Meg a szoftver is, sőt ha lehet, ne is update-elje magát titokban.
A Google egyébként nem érted van, hanem a részvényeseiért. Az usák nyugdíjasokat meg nem az érdekli, hogy Józsinak mi a jó, hanem a következő utazásukra vagy a karibi yachtra kell nekik a befektetésük vissza, kamatostul. Szóval izélgetni fogják az alapkezelőjüket, hogy tessék ostorozni a sok cégeket a még nagyobb profitért. És kábé a bot óta nincs olyan találmány, amit – érdemei elismerése mellett – ne lehetne rosszul/rosszra felhasználni…
Magan jellegu dolog nyomaszt, azt inkabb nem arulnam el.
Viszont ahogy en latom, a Googlenak nem az a celja a Chrome-al, hogy bongeszo haborut ujranyissa, vagy legalabbis uj frontot nyisson, hogy a vegen legyozze minden rivalisat (jelenelg biztos nem ez a cel, aki azt mondja, az bullsitet nyom) hanem, hogy lenduletet vigyen a JavaScriptes “gazdag-tartalom” fejlodesebe azaltal, hogy sokkal gyorsabba valik a JavaScript futtatasa, megszuntetve ezzel sulyos jelenelgi korlatokat. Ma a web a JavaScript miatt nem fejlodik elegge.
Vilagos, hogy ha a Google eleri, hogy egyre gyorsabb legyen a JavaScript futtatasa a browserekben (barmelyikben – A Mozillat ugye tovabb tamogatja, az IE meg kenytelen lesz kovetni a trendeket), akkor fejleszthet meginkabb feture-rich webes alkalmazasokat, amelyek akar felvehetik a versenyt a direkt kliensre irt alkalmazasokkal is. (Ez jo a Googlenak, es rossz a MS-nak.)
Az viszont erdekes kerdes, hogy mennyi tartalek van meg a JavaScript sebessegenek fejlodeseben, mivel a JavaScript gyengen tipusos nyelv, es mint ilyen inkabb csak interpretalhato, mintsem fordithato, vagy JIT-elheto (hiaba hackelik felig JIT-elhetore). Jelenleg most annyi latszik, hogy a Firefox beta TraceMonkey javascript enginje kb. ugy teljesit, mint a chrome V8 enginje. Jelenleg en nem latok a Google szamara megfelelo mennyisegu, kello perspektivat nyujto tartalekot a JavaScriptben, de ezt a jovo majd eldonti.
Nem érzem miért probléma ez a licensz dolog.
A leveleink a Google szerverein, fídjeink szintén, az összes keresést az ő keresőjükkel bonyolítjuk le, akinek van AdSense számlája, annak egyéb adatait is tudják. Ezek után tényleg annyira gáz, hogy már a böngészőben mozgolódó adatot is kisajátítják?
Egészségükre.
Államtitkot, jogvédett dolgokat nem a böngészőn keresztül bonyolít le az ember, és ezeket az adatokat ha nagyon akarnák, így is megszerezhetnék.
Zila: Értem én a logikát, csak mégsem. Előbb jöjjön a 100 mbit a lakásba, aztán meglátom a webes alkalmazásokban a világmegváltást.
Amiért én örülök a króm megjelenése miatt, az a verseny éleződése a fejlesztők között: így nem lesz lehetősége mozilláéknak leülni a seggükre és számolni a googledollárokat, hanem fejleszteniük kell, és ez jó mindenkinek.
Szerintem a g-t az motiíválhatta, hogy látták, a saját webes applikációik tovább már nehezen fejleszthetőek a keret (böngésző) korlátai miatt, a mostani színvonal viszont kevés, nem professzionális színvonalú (gondolok különösen a docs-ra). Hajrá, csináljanak valami jót és szépet, csak nem kéne a ráragasztott marketing bullshitet is bekajálni és a messiás eljöveteléről vizionálni.
Tök jó a postba ez a chrome processz elemző kép.
Világosan látszik, hogy az opera mennyire szájba veri a többi böngészőt
Tomsolo, jogos!
Viszont nálam furcsa, hogy a Firefox alapból 100 megát eszik, a Chrome meg nem igazán ment 19 mega fölé.
Big brother is coming closer
http://www.youtube.com/watch?v=HTkA9L2J2gY
ez nem oprendszer, hanem virtuális gép. webalkalmazások futtatására alkalmas javascript alapú virtuális gép. a bölcsészkar valamiért ezt úgy hívja: webos.
wikizzünk. az operációs rendszer olyan rendszerszoftver, amely a számítógép hardver elemeinek bemenetét kapcsolja össze a kimenettel.
itt erről nincs szó. a chrome mert nem éri el közvetlenül a hardvert. nem os. hanem webos. egy alakulófélben lévő vm. amin most egy alkalmazás fut, ami egy http kliens, de fut majd rajta smtp, imap kliens is, és még más egyéb is. a gsearch, a gearth, a gads és a glabs nevű vállalatok hálózati szolgáltatásai.
az ötlet egyébként nem új, hanem megújított. a sun az első időktől kezdve ezt az irányvonalat képviselte. az első időktől. ebből lett a java, és a kistestvére a javascript.
a chrome nem forradalom, de jelentős mérföldkő. világossá vált, hogy a jővőben nem innoválni akarnak, hanem integrálni. a vezető rendszerintegrátor szerepét akarják betölteni.
csak ugye egy másik virtuális gépet raktak a telefonba (jövőben intranetre), mint az internetre (jövőben televízióba). az egyik java alapú, a másik javascript alapú. nekem erős a gyanúm, hogy ezzel az első számú a rendszerintegrátor szerepét hosszú időre elbukták.
akárki akármit mond, a microsoft komoly versenytársuk lesz, szerintem eléggé adja magát a yahoo-sun házasság (yahoo widgetek java virtuális gépen, palmtopon, laptopon, desktopon, hmmm). és kérdés, hogy mi lesz az ingyen szoftver alapítványok környékén,
ez a civilizált kommunista alakulat (figyelem a kommunista itt nem szitokszó) most finoman szólva is megosztott (marketingesek vs. supportosok). szóval érdekes napoknak nézünk elébe.
about:internets
Series of tubes.
Szerintem itt az OS-t inkább platform értelemben kell érteni és így van is igazság a dologban. Az ajax-os alkalmazások már így is erősek, de a fejlődésnek jót fog tenni egy erre kihegyezett böngésző. Ha sok jó szolgáltatást készítenek a gyors és megbízható ajax futásra alapozva akkor remélhetőleg a többi böngészőt is ebbe az irányba fejlesztik és akkor a webes alkalmazások tényleg hatalmas változáson mehetnek keresztül.
És akkor talán azt is megéljük, hogy az IE6-ot végre elfelejthetjük
Es mindenki adjon halat az internet teremtojenek, hogy nem kell nagyobb rendszert csinalnia tipustalan nyelvben, peldaul JavaScriptben. De lehet, hogy ezen a Chrome majd valtoztat. Akkor majd a szoftverfejlesztes kinjainak uj szintjet fogjuk megismerni, amihez kepest az esti szogesdrottal valo hatsimogatas laza kikapcsolodasnak fog tunni.
Eljonnek meg azok az idok, amikor rabszolganak fogod eladni magad a szomszedodnak, csak hogy ne kelljen megtobb JavaScript kodot latnod. Azok az idok, amelyek nevet a tulelok leszarmazottai is csak suttogva merik a szajukra venni.
Az igazi programozó nem fél a gyengén típusos nyelvektől.
Egyetértek. Ez a sok ajax meg javascript nem elég, hogy struktúrálatlan és hekkelős szarakodás, de mindemellett iszonyatos erőforrás-pazarlás is.
Kár, hogy ez lett a “jövő”.
izé. szindbad-dal értek egyet.
Nehogy már az egész világ ilyen lázba kerüljön egy “új” böngészőtől, mer’ lefosom a bokám…
Érdekes dolog ez számomra.
Egyébként egyszer én is írtam böngészőt Delphiben, valami ilyesmi volt a lényege:
unit form1;
type
TFrom1 = class…
…
private:
WebBrowser : TWebBrowser;
…
…
end;
A Google ezüstpapírba (böngészőbe) csomagolta a szart (EULA-t), tejszínhabot nyomott rá (hype), és most minden web2-es, csíkszemüveges megmondóember ezt habzsolja. Wannabee sznobok, szevasztok!
terminológia vita. az oprendszer az a rendszerszoftver, amelyik eléri a hardvert.
a java koncepciója az volt, hogy a hálózati alkalmazások ne az oprendszeren fussanak, hanem a virtuális gépeken. nyílt, elosztott, heterogén hálózatok (internet) jönnek létre, homogén, centralizált, zárt alhálózatokkal (intranet).
a sun hátsó, vagy nem is annyira hátsó szándéka az volt, hogy ezt a virtuális gépet megépítik félvezetőkből, és akkor világuralomra törnek. és az oracle volt a barátjuk.
az volt a fixa ideájuk, hogy a hálózatban csak terminálok és hosztok vannak, és a végpontokba nem kell diszk. a népek ezt 10 éve még nem fogadták el. ha akkoriban lett volna olcsó flash memória, ami helyettesítette volna a lemezt, akkor most jó eséllyel sun munkaállomásokon oracle adatbázisokból dolgoznánk. de most ugye van. nem ez az egyetlen dosszié, amit le lehetne porolni.
Kedveltem kutacs hozzászólását, és adtam neki egy flekót.
ezzel csak azt akartam mondani, hogy szó sincs arról, hogy most valami forradalom lenne, hanem az van, hogy van egy koncepció, amelyik régóta vár a megvalósításra.
csak tudnám, hogy mi az a flekó.
Itt: “Plastik Media Best of Show” díj.
Lásd a kommentednél:
http://plastik.hu/2008/09/04/google-chrome-gondolatok-es-panyvak/#comment-44736
kösz. a flekó ezek szerint olyasmi, mint a plecsni.
„az ötlet egyébként nem új, hanem megújított. a sun az első időktől kezdve ezt az irányvonalat képviselte. az első időktől. ebből lett a java, és a kistestvére a javascript.”
Na, azért itten muszáj korrigálni. A javascript nem a java kistestvére, semmi köze hozzá, és a sunhoz se. És a JS abszolút nem VM-elképzelésből született, és most sem lehet annak tekinteni. Ellenkezőleg, a Javát szánták a VM-szerep mellett a web szkriptnyelvének is egyben, csak hát ebben a JS jobban muzsikált, úgyhogy a Javának maradt a VM-ség.
Kedves típusosságőrültek! Mindez nem véletlen, a típusos javátoknak megvolt az esélye, leszerepelt, ennyi. Tessék megnézni Douglas Crockford előadásait, és látni fogjátok, mekkora állatságok születtek a DOM-specifikációban java-szemléletű alkotóktól.
„Egyetértek. Ez a sok ajax meg javascript nem elég, hogy struktúrálatlan és hekkelős szarakodás, de mindemellett iszonyatos erőforrás-pazarlás is.
Kár, hogy ez lett a “jövő”.”
Hö-hö. A kutya ugat, a karaván halad. A web maga az erőforrás-pazarlás.
“Kedveltem kutacs hozzászólását, és adtam neki egy flekót.”
Ennyit a szakmai hozzaertesedrol.
“Kedves típusosságőrültek! Mindez nem véletlen, a típusos javátoknak megvolt az esélye, leszerepelt, ennyi.”
mintha nem a gyengén típusos programoknál lenne a legmagasabb a különböző balasetek száma. lsd php.
Remélem nem lesz sose olyan lélegeztető gép amit javascript hajt
tomsolo: de ha mégis, akkor legalább 10 évig teszteljék a programozóin…
„Remélem nem lesz sose olyan lélegeztető gép amit javascript hajt”
Még jó, hogy _nem arra találták ki_.
“kutacs
2008. Sep. 4. @ 6:09 pm
best_of_show.pngte plasztik,
ez nem oprendszer, hanem virtuális gép. webalkalmazások futtatására alkalmas javascript alapú virtuális gép. a bölcsészkar valamiért ezt úgy hívja: webos.
wikizzünk. az operációs rendszer olyan rendszerszoftver, amely a számítógép hardver elemeinek bemenetét kapcsolja össze a kimenettel.
itt erről nincs szó. a chrome mert nem éri el közvetlenül a hardvert. nem os. hanem webos. egy alakulófélben lévő vm. amin most egy alkalmazás fut, ami egy http kliens, de fut majd rajta smtp, imap kliens is, és még más egyéb is. a gsearch, a gearth, a gads és a glabs nevű vállalatok hálózati szolgáltatásai.”
Na hát akkor wikizzünk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Operating_system
“An operating system (commonly abbreviated OS and O/S) is THE SOFTWARE COMPONENT OF A COMPUTER SYSTEM THAT IS RESPONSIBLE FOR THE MANAGEMENT AND COORDINATION OF ACTIVITIES AND THE SHARING OF THE RESOURCES OF THE COMPUTER. The operating system acts as a host for applications that are run on the machine. As a host, ONE OF THE PURPOSES OF AN OPERATING SYSTEM IS TO HANDLE THE DETAILS OF THE OPERATION OF THE HARDWARE. This relieves application programs from having to manage these details and makes it easier to write applications.”
Az első kiemelés szerint akár OS-nek is tarthatnánk, a második kiemelés szerint pedig az EGYIK feladata (nem szükségszerűen) a HW-el való kapcsolattartás.
Minden csak nézőpont kérdése, pl. egy Windows egy VMware virtuális gépre telepítve micsoda?
Mindenképpen jelentős változást fog okozni idővel a böngészőpiacon (amiből majd mi, egységsugarú júzerek is profitálhatunk)
lol jozsi
http://en.wikipedia.org/wiki/Operating_system
segitek, az operacios rendszert mar elotted is definialtak nalad okosabb emberek es nem kell ujradefinialni
foleg nem azzal h bongeszo = os mert meg a butabb olvasoid is belatjak h LOL
hasznalhato OS-t irni from scratch evekbe tellik meg a google kaliberu cegeknek is ha azt nem szamoljuk h eleg specialis programozok hada kell hozza
fraki,
– az egyéni munkánál (ahol a szerző ismert, más nem nyúl bele, ha jó enyém a dicsőség, ha rossz, enyém a felelősség) szerintem produktívabbak a gyengén típusos eszközök.
– a társaságoknál azonban (ahol folyamatosan változnak a munkakörök, változik a csapat, és egy komponensen sokan dolgoznak) az erős típusosság célravezetőbb. szerintem. nagy rendszereket így is, úgy is lehet fejleszteni.
AiRLAC,
az első meghatározás szerint gyakorlatilag minden része az operációs rendszernek. minden szoftver komponens kezel erőforrásokat. oda kellene írni: hardver erőforrásokat. és akkor világos, hogy hol van az operációs rendszer határa. (a trösztellenes per miatt nem lehetett ezt odaírni.)
Valoban, a java script csak nyomokban tartalmaz mogyorot, illetve javasagot a neven kivul. Nem olyan rossz az, de aki dicseri, az sem fejleszett meg komplex alkalmazast
A java nevet csak azert vettek fel, mert akkor a java volt a hype, magatol ertetodo volt meglovagolni. A javanak kulonben is jobb a csengese, mint az ECMA-nak.
Viszont mar az ajaxnal is felmerult bennem:
thinkliens, elso genracio: mainframe, terminalok, 70es evek.
thinkliens, masodik generacio: unix (sun) szerverek, windows szerverek, citrix megy egyeb X terminalok. The network is the computer, hogy akkor szlogent idezzek. 90es evek.
Most is errol van szo, csak nem szep es letisztult protokollokon kommunikal a kliens a szerverrel, hanem egy teljesen mas celra kitalalt, ezerszer patkolt protokollon keresztullepve, egy szar script nyelv tamogatasaval.
Miert ezek a szar megoldasok terjednek el? Es miert csak most?
Persze koltoi a kerdes.
1. Tokeero. 2.Hype. 3.Elegendo network bandwith. 4.Kritikus mennyisegu user. 5.Es foleg: fokozatos atvezetes. Kellettek a kozbulso lepcsofokok. HTML-lel, javascripttel, ajaxszal. Csupa olyan dolog, ami masra is jo, de ide mutat.
, es foleg nem jo megelozni a kort (es lekesni sem).
Tortent mar ilyen. Igy gyozott az ethernet is. Meg a TCP IP is. Meg maradt palyan az x86 architektura. Kis, megfizetheto lepesekben, nagyobb forradalmak nelkul. Mindig volt szebb, jobb, volt olyan, ami megelozi a korat. De nem mindig a jok gyoznek
Urak, ki fogad velem, hogy nehany honapon belul a google online kepszerkesztoje brutalis valtozason megy keresztul, es csak V8 engines bongeszok lesznek kepesek azt animalni? A chrome csak eszkoz az igazi forradalomhoz. Szergejek 12 pontja… Amit a microsoft elsietett, azt a google megcsinalja: elofizeteses szoftverek a netrol.
Termeszetesen holgyek is fogadhatnak, nem all szandekomban diszkriminativnak lenni
AiRLAC, a VMWare-es peldad santit, mert a VMWare pont hardwaret emulal a ratelepulo oprendszernek. Persze az alapkoncepcio igaz, az oprendszernek csak egyik feladata a hardware “elrejtese”, absztrahálasa
Az egyik kedvenc magyar igém 
A.
meg a szövegszerkesztő, meg többiek. de átmenetnek megmaradnak a régi változatok, csak azok nem lesznek támogatottak. rajtuk marad a béta címke. de az durva lenne ha a google portfolió fizetőssé válna.
a microsoft kezében amúgy van még ütőkártya. például ha azt mondják, hogy oké, regisztrált termékkulccsal ingyen hirdethetsz a live keresőben. akkor mi van. és ha mondjuk van 1 licenszed, akkor lehet egyszerre 1 hirdetésed. ha 10 van, akkor 10. ha 100, akkor 100. a ms nem függ a reklámbevételtől. a ms még nem lőtte el az atomtöltetet.
kutacs,igy van, a google sem hulye.
lesz alap szolgaltas ingyen, premium penzert.
gmail a hetkoznapi usereknek, de ceges levelezesert mar pengetni kell.
“oprendszernek csak egyik feladata a hardware “elrejtese”, absztrahálasa”. mi a másik?
a hardvert nem rejteni kell, hanem vezérelni. pont ezzel a nagy absztrahálással van a baj. rengeteg egymásra pakolt ilyen-olyan absztrakciós rétegek kilúgozzák a hardver képességeit. a user megveszi az erőgépet a media marktban, kipakolja, és elindítja bármelyik böngészőt, és akkor gyakorlatilag az asztalán van egy atari, vagy egy amiga. ma egyik böngésző sem tud többet, mint ezek.
nem arról van szó, hogy nincs szükség absztrahálásra, hanem csak arról, hogy világossá kellene tenni, hogy mi az absztrakció célja. és akkor minimum egy swot analízis.
itt ez a v8 virtuális gép. a jövőben megjenik windows, mac, linux operációs rendszerre. a v8 célja az, hogy ezeket a rendszereket lenyomja. elsőként a windowst. ez egyértelmű. de nem akarom szétoffolni ezt a topikot.
Hát, hogy mi a jó, annak a mércéje szerintem az evolúció, ami erősen a JS-nek kedvez. Ilyen az élet. Nagyon utáltam mindig a kis pixeles “Java applet loading” feliratokat, és ha már erőforrás-zabálás, hát az egész java platform engem spec kifejezetten ezt juttatja eszembe.
Persze, a típusosság/típustalanság két külön világ, mindegyik elvan a maga vadászmezején, hát a web kliensoldala az utóbbié. Mert long tail, mert amatőr, mint az olimpia, mert dinamikus, mert terjed, mert pihekönnyű. Elképzelhetetlen volna JS nélkül, vagy a JS helyében javával a net. Be kell látni, hogy ez evolúció, sok kevésbé okos és sok kurvára okos ember választásából lett így. Látni kell a dolog jó oldalát is, az elképesztő kifejezőerőt és sokarcúságot. Ja, hogy ezt kezelni kell egy programozóközösségben? Hát kezelni kell.
a baj csak az, hogy a web kliens oldala egy fos, nem érik el azt a szintet, amit idehaza írtak a számtech szakközépiskolások 10 éve object pascalban.
de mondom egy közös java/javascript virtuális gépre volna szükség, közös api/sdk/ide, a java komponensek használhatók lennének javascript-ből, a javascript hívható lenne java-ból. őket egy családnak kellene tekinteni. hasonlóan a c/c++-hoz.
a google ott bénázta el, hogy
1) csinált egy java virtuális gépet a tenyérbe, külön api/sdk/ide, külön marketplace, android
2) csinált egy javascript virtuális gépet az asztalra, chrome.
és ez szerintem lehetne egy közös platform.
„a baj csak az, hogy a web kliens oldala egy fos”
a web szerveroldala egy fos. XY egy fos. Z egy fos. 0 információtartalom. Webes kliensoldali programozást egy lapon említeni az object pascallal, már a dolgok természetét tekintve, hogy is mondjam, műfajtévesztés. (Vagy mondjuk az ExtJS nem elég OOP neked?)
Javascriptet virtuális gépként emlegetni, hát, lehet, hogy szép metafora, de terminológiailag kissé aránytévesztés.
Tévesztés, tévesztés, tévesztés.
“Java/javascript”: kutacs, nálad kimaradt egy fejezet valahol, egy normális fejlesztő legallergénebb pontja piszkálódik meg, ha ezt a két szót így együtt emlegetik.
„java komponensek használhatók lennének javascript-ből, a javascript hívható lenne java-ból”
Barátom, ilyet nem nehéz csinálni, az összes webes framework így működik Ruby on Railstől Google Web Toolkit-ig.
Gyerekek, vannak szarul tervezett autók az utakon, de nehogymár ezért a négy kereket kezdjük okolni. Persze, lehet tankkal is közlekedni.
meddővé vált a vita.
Kutacs, latom a lelkesedest, meg a kivancsisagot, ez nagyon ertekelendo, de ajanlom neked tanulmanyozasra eloszor a szakirodalmat. Oprendszer ugyben Tannenbaum bacsi konyve az alapvetes, de meg jobb, ha a MIT oldalain nezel utanna az ingyenes oprendszerek jegyzeteknek, vagy a wikin kis overview.
A V8 egyszeru js futtato engine, kivalo parameterekkel. Annyi koze van egy komplett oprendszernek, mint egy navigacios szoftvernek a komplett autoelektronikahoz. A navid nem helyettesiti a motorvezerlo chipet, de meg csak a legkondit sem kepes lekapcsolni. (autos hasonlat, hello Kropko:)
Az absztrakcios szinteknek van ertelme. Mondok egy peldat. A hoskorban a jatekszoftvereket vagy megirtak egy bizonyos hangkartyara, vagy nem. Vagy tamogatta a gravisedet, vagy nem. Mostmar az egeszet letudod egy directSound apival. Ha ez nem lenne, a mai napig leshetned, hogy a Needforspeed Most Wanted milyen videokartyakat tamogat, miket nem. Helyette most csak azt nezed, hogy DirectX9.0b. Teljesitmenyt aldozol, kompatibilitst nyersz. Hogy hol van az ertelmes tradeoff a ketto kozott, azt nehez meghatarozni, nem is mindig sikerul. Azert mostmar a wendoznak es a *nixoknak is eleg jol sikerult megtalalni.
Ugyanez a javaval, es meginkabb a java scripttel. Mokas is lenne, ha neked kellene egy ajaxos hivashoz az ethernet kartyat hardware szinten felprogramoznod, kitolni rajta a tiszta ethernet keretet… Ehelyett most egyetlen sor, mert helyetted a keretrendszer+oprendszer+driver minden mast elintez.
A.
elismétlem mit gondolok, aztán nem vitatkozom tovább, mert értelme nincsen.
1) def.: (szeritnem) az operációs rendszer olyan rendszerszoftver, amelynek elemei a hardver elemek bemenetét kapcsolják össze a kimenettel. az operációs rendszer a hardvert vezérli, és nem úgy általában vezérel valamit. te azt mondod, hogy ez az egyik feladata, de nem mondtad még meg, hogy mi a másik.
de tisztában vagyok vele, hogy egy rakás definíció azt mondja, hogy csak úgy általában elosztja az erőforrásokat, ütemezi a folyamatokat, biztosítja a kommunikációt. és szó sem esik arról, hogy van hardver is, és valaminek azt is kell működtetni.
és igazából azért szóltam hozzá, hogy ezt tisztázzuk. éppen nem mondtam sehol, hogy a v8 operációs rendszer, mert ha jól tudom nem foglalkozik azzal, hogy milyen vas van az asztalon, azzal a windows foglalkozik. a v8 az én olvasatomban egy virtuális gép, amelyik az operációs rendszerek különbségeit elfedi, és ezért kiválóan alkalmas hálózati alkalmazások futtatására. teljesen rendben van.
2) de nem valami nagy újdonság. hiszen annak idején a sun elképzelése pontosan ez volt. sőt ők a virtuális gépet meg is építették, ebben volt barátjuk az oracle, ez volt ugye az nc. larry ellison rögeszméje az volt, hogy a hálózat végpontjaiba nem kell lemez. most ugye éppen ez a trend. kidobjálják a laptopból az optikai, és a mágneslemezt. ezek külső tároló egységek. és helyette van flash memória.
3) azt is állítottam, hogy a sun és az oracle elővehetné újra a porosodó nc dossziét, és tök jó az nc, csak pakolni kell bele egy kis flash memóriát.
4) meg azt is állítottam, hogy a sun és a yahoo összeállhatnának, és a yahoo kisalkalmazásai futhatnának java virtuális gépen, szerintem az egy jó házasság lenne.
5) ezen kívül azt gondolom, hogy igazából egy olyan virtuális gépre volna szükség, amelyiken a java, és a javascript egyaránt elfut. és éppen az erős vs. gyenge típusosság miatt gondolom ezt.
6) úgy vélem, hogy az gyenge típusos javascript egyéni fejlesztésre való, míg a társaságoknak inkább az erősen típusos java ajánlott. de persze mindenki abban fejleszt, amiben akar.
lehet ezekkel vitatkozni, ha valaki új érvekkel áll elő azon túl, hogy olvassak, meg ő ezt nem így gondolja, de nem árulja el, hogy mégis hogy, akkor válaszolok rá. már ha angelday nem moderálja ki, mert igazából nem tartozik szorosan a témához. ez amúgy az én hibám. túl sok dolgot vetek fel egyszerre.
kutacs: A V8 egy script engine. Olyan mint a bash, vagy a cmd.exe
ezek virtuális gépek az én olvasatomban. ütemezik az folyamatokat, elosztják az erőforrásokat, biztosítják a kommunikációt, informálják a felhasználót, de közvetlenül nem vezérlik a hardvert.
és persze lehet azon vitatkozni, hogy mi a bullshit, szerintem a “script engine” tipikusan az.
kutacs: aruld el, hogy hol utemez micsodat, illetve milyen eroforrasokat oszt, tovabba a hogyan informalja a felhasznalot a script engine.
baszki, ezek a kifejezések bármilyen szoftverre ráhúzhatók aminek van bemenete meg kimenete. kevés kivétellel mindennek van. rétógta értelmetlen már ez a vita. azt hiszem az elejétől fogva. helló.
A JavaScript egy programozasi nyelv, ezen belul egy script-nyelv, ezen belul pedig egy _interpretalt_ script-nyelv (ahogy a script-nyelvek tobbsege is), azaz futaskor kozvetlenul a forraskodbol dolgozik a vegrehajto egyseg, utobbit hivhatjuk script engine-nek. A V8 ezek kozul is egy olyan, ami futaskor a forraskodbol ropteben gepi kodot general, igy tehat ez egyuttal egy _JIT compiler_ is. Ezzel szemben _virtualis gepnek_ (a programozasi nyelvek teruleten belul) az olyan engine-t szoktak nevezni, ami az eloszor egy kulon forditasi menetben (ami nem a futtatas helyen zajlik, hanem a fejleszto gepen) koztes kodra (.NET-nel CLR-nek, Javanal Java bytecode-nak, Clipper/Harbour-nal pcode-nak hivjak) forditott programkodot hajtja vegre. Leteznek olyan virtualis gepek, amik szinten JIT-et hasznalnak a futas gyorsitasara, vagyis a gyakran futo bytekod-bol a memoriaban gepi kodot keszitenek, es azt hajtatjak vegre kozvetlenul a CPU-val (ilyen pl. a Java es a C#/.NET).
vszakats,
hallgasd meg Lars Bak előadását, ő aki a v8 fejlesztési vezetője, végig virtuális gépről beszél.
http://www.youtube.com/watch?v=LRmrMiOWdfc
40. min – 47. min.
Érdekes a technikai részletekről olvasni, de számomra a Chrome nagy felvetése az, hogy elfogadunk-e egy új, web alapú _desktopot_. Ebben az értelemben valóban keveredhetnek a fogalmak, hiszen lássuk be, a felhasználó (inklúding Plastik Józsi) számára az OS nem más, mint maga a desktop.
Azzal, hogy a Chrome egy tető alá hozza a Google webalkalmazásait, amelyekben már fájlokat kezelünk, dokumentumokat és fotókat szerkesztünk stb., egy desktopot hoz létre. A Chrome, hmm, krómja pont azért izgalmas, mert minimalizálja a külső elemeket, tehát azt az érzést erősíti, hogy egy valódi appot használunk, nem böngészőben nézünk valamit. És amint a Google programjai egy fokkal transzparensebb módon olvadnak össze, máris kész a desktop. Abban a pillanatban pusztán technikai kérdéssé válik, hogy épp egy Windows vagy Linux fut mögötte. Ugyanannyira lesz csak releváns, mint hogy AMD vagy Intel proci van a gépben.
Kíváncsi vagyok, hogyan alakul ez a platform/desktopháború (Chrome+GAppok, IE+Live, Safari+MobileMe). Az asztali oprendszerek csatája már eldőlt. Talán most kezdődik a következő hasonló dolog.
kutacs:
Ambar ez egy termekbemutato, amitol preciz terminologiat nem varhatunk
Lars Bak a virtualis gepeket olyan ertelemben emlitette az eloadasa elejen, hogy az o eddigi virtualis gepek irasaval szerzett tapasztalatait hasznalta fel az uj engine elkeszitese soran. Ha jol latom akkor eppen Java virtualis gepekkel foglalkozott azelott.
Belenezve a V8 forraskodjaba, a “virtualis gep” vagy ahhoz hasonlo terminologia – helyesen – sehol nincs benne. Ahogy itt sem:
http://code.google.com/apis/v8/intro.html
http://code.google.com/apis/v8/design.html
Valodi virtualis gepek itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_Application_Virtual_Machines
Javascript engine-ek pedig itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_JavaScript_engines
http://en.wikipedia.org/wiki/SpiderMonkey_(Javascript_engine)
[ Egyebkent, marha jo kis brozer lett a Chrome. ]
petnekiabel:
Igen, az nem is kerdes, hogy a kliens oprendszerek vitorlajabol mekkora szelet fognak ki a webes appok (nagyot es egyre nagyobbat). [ nem igy a szerver oprendszer, ami nagyon is fontos a Google-nek hazon belul, de ujat erre sem irnak, mert minek, inkabb Linuxot customizalnak. ] Az igazi kerdes, hogy a Google-nek miert van szuksege _sajat_ brozerre?
Itt egy (ill. ketto) lehetseges megoldas:
http://www.pbs.org/cringely/pulpit/2008/pulpit_20080905_005415.html
kutacs: az meg sem fordult meg a fejedben, hogy a termekbemutatokon altlaban bullshitet nyomnak?
vszakats,
végig virtualizációs technikáról, és virutális gépekről van szó, nem hallgatom most meg újra, de emlékeim szerint az is elhangzik, hogy “this vm”, “other virtual machines”, sőt az is, hogy “other classes of virtual machines, like java, and smalltalk”.
az általad hiányolt köztes kód is létezik egyébként, de a létük az első futásra korlátozódik, mert a v8 folyamatos foltozással előállítja a natív kódot. így már az első futás is gyors, a többi pedig szupergyors.
lol, Angeldai annyira tud lelkesedni, hogy már-már rám is rám ragad. de aztán, hé Kowalszky neked ez a munkád! ne dőlj már be a szimpla “ha nincs hát csinálj igényt” marketingnek. Jocó talán megeszi ezt is, én azért nem
Olyan, mintha itthon senki sem tudná, de a Google finanszíroz egy operációs-rendszert linux alapokon:
gOS – http://thinkgos.com, ubuntu alapokon full google-gadget tárház
nekem fentvan, elég jó
kM: Tenyleg nem hallottam meg rola, nem csak itthon, mashol sem, koszi a linket.
Nincs mit.