Több szempontból is érdekes történet Magyar “Maz” Zsolttól:
tegnap hajnalban, még meló közben konstatáltam, hogy a wifi routeremen lóg még valaki rajtam kívül, annak ellenére, hogy wpa2, meg minden. gyors reaglású egységként azonnal megváltoztattam a jelszót, beállítottam a mac address szűrést, és kábé itt ki is merültek a router védelmi képességei, de elégedetten láttam, hogy az illető eltűnt a routerről.
tegnap este aztán úgy negyedórán át debugoltam a blackberry internetkapcsolatát, mire bevillant, hogy elképzelhető ám, hogy hajnalban a telefonom wifi adapterét tiltottam le a routerről. és valóban. picsába.
Azt hiszem jól leképeződik ebben a két paragrafusban a mai világunk működése, annak hiányossága, és az önmagába teljesen értelmetlenül visszaforduló informatikai vektor. A számomra legdöbbenetesebb ebben az egészben az, hogy a XXI. században saját magunknak termeljük a problémákat és azon dolgozunk, hogy olyan kihívásokat oldjunk meg, amik valójában nincsenek is.
Ez nem csak kicsiben, de nagyban is megfigyelhető. Ha agyhalottak vagytok: szedjétek össze magatokat és kacagjatok egyet. Nincs értelme az őrületnek, barátaim.




Gyári ötös ecsém!
lol’d, literally.
(Y)
Nagyapam aszondta: hulyegyerek ne szaladgaljon olloval.
Ha megis megtortenik a baj, akkor meg ne orditsa vilagga, mert hamar lezsidozzak. Ez persze regen volt.
Király post, még sok ilyet!
Rendben, átadom Zsoltinak!
táccsommal detto ugyanez volt
szvsz kellenek ezek a dolgok, bár ha belegondolunk, hogy ezek csak súlyosabbak és rosszabbak lesznek akkor pesszimistán gondolok a jövőre és a jövő nemzedékeire
felröhögtem, majd jóízűen vizslatni néztem a rescuetime-os személyes produktivitási és hatékonysági naptáramat. elégedetten nyugtáztam hogy ma a napi 3 órás goalt majdnem megnégyszereztem.
Jó a stílusa a srácnak.
én nem szeretek sűrűn jelszót váltogatni mert akkor azt másnapra elfelejtem. aztán annyit gondolkodom, hogy az előzőt is elfelejtem. na megyek mulatni.
A wifi védelme szerintem felesleges. Szabad internetet minden házba!
Basszus annyira magamra ismertem. Ugyanezt eljátszottam én is, volt para, meg azonnali reagálás, és körülbelül tíz perc után esett csak le, hogy jól letiltottam a saját Xbox-omat…
+1 hülye user – kétszer csináltam meg ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy először egy ismeretlen MAC addresst látván leüvöltöttem a kölykök fejéről a hajat, hogy melyik gyagyás haverjuk merte idehozni a vírustól hemzsegő gépét
A számítógépek remekül oldanak meg olyan problémákat, amelyek a számítógépek nélkül nem léteznének.
ez marha jo
en igy jartam a wines halommal, megjelent 1 ismeretlen gep… na mondom lelopjak a cuccaimat a megosztott konytarakrol, aztan rajottem hogy csak a parallels fut
Nekem ebből az egészből nem az esik le, hogy az ember magának generálja a problémákat, sokkal inkább az, hogy az emberek lassan szokják meg, hogy egyre több olyan eszközt használnak amelyek képesek használni a vezeték nélküli hálózatot és egyszerűen elfelejtik, hogy a telefonjuk is ilyen.
fuck me running?
Nem ertem. Van otthon egy halozati rendszered, amit nagy mugonddal, lepesrol lepesre epitessz fel. A kutyuidet _elnevezed_ a neten, ha egyszer mar beengeded a halozatodba. Az ontokonszurasok nagy resze elkerulheto szigoru metodikaval.
Én telepítéskor rögtön beállítottam a wpa-t, mac szűrőt és az ssid broadcast-ot is lekapcsoltam. Jó is ez így, csak amikor jön hozzánk valaki a laptopjával/okostelefonjával és mondjuk megnézné az leveleit, akkor ugye be kell kapcsolnom az egyik engedélyezett gépet, hozzáadni a mac address-t, majd ssid és jelszót… Kicsit macerás
Valahol ez tulajdonképpen ugyanaz, mint az egész nap motort/autót berhelő fiatalok, akik este a verdával elgurulnak a kocsmába meg vissza. Sok hűhó semmiért, ahelyett hogy használnánk a cuccot, inkább „menedzseljük”.
Először nekem is volt mindenféle wpa2 meg hasonló nyalánkság, de amikor a szerzett accespointot nem sikerült a kitűzött határidőre (10perc) bekonfigolni repeaternek, kivágtam az egész biztonságot a fenébe (úgy ment). De én a faluszélén lakom, igazából nem nagyon kell félni a wardriverektől errefelé