Szilveszteri parti mix 2-ezer-NYOLC

Justice, mi más! Remekbe szabott ELEKTRÓ, maximumra tekert hangfalakkal, belassított felvételen a csapzott hajam lóbálom, miközben szépen beúszik a Prodigy (mert be fog!) — hallgassátok végig. Remek inspiratív zene, de csak akkor működik meló közben, ha már kialakult az, hogy mit kell csinálni, amikor lefinomodtak már a görbék és folyamatos a mozgás. Azt a hullámot lehet meglovagolni.

PLASTIKNATION Szilveszter 2008!

Ez az A4-es lap lesz kinyomtatva holnap Józsa István Gergő, ámerikából hazatért NAGYKORÚ ajtaján egyfajta disclaimerként a szilveszteri dínomdánom előtt. A meghívott vendégek között lesz a tavaly már megismert Dessew, a nőgyógyász, illetve a látens Plastik média fan, Bulibéla is.

Ahogy tehát tavaly, idén is online szilveszteri közvetítés a Plastikon. Az adás holnap 18 óra körül kezdődik majd el. Akinek van kedve, hangoljon ránk.

Hadd keressem meg neked!

Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen személy azzal a problémával, hogy annak ellenére, hogy az interneten minden információ adott, mindenki minden szart tőle kérdez, pedig a neten keresgélést talán már oktatják is az iskolában. A fölnőtteknek meg továbbképzés van. (Nincs? Legyen!)

Egyszóval ma már mindenki tudja, még a legkisebbek is, hogy a Google keresője egyet jelent az internetes kereséssel. Annyira triviális, hogy sokan el is felejtik, hogy néhány jól elhelyezett kulcsszóval azonnali eredményeket érhetünk el. Ezen a problémán segít a letmegooglethatforyou.com (értsd: Let Me Google That For You — hadd keressem meg neked)

A működése roppant egyszerű: kirak egy Google kereső ablakot, aztán szép didaktikus módon a paraméterként átadott szöveget begépeli, majd megkeresteti a Google keresővel. Nincs is más dolgunk, mint az elkészített linket elküldeni az agyunkra menő személynek. Íme a plastik média keresés.

Egyetlen baja van: angolul van, pedig én sok ismerősnek küldeném szeretettel ilyen formában a linkeket. Fogom is. 🙂 Ha több időm lenne, megcsinálnám a haddkeressemmegneked.hu siteot, hehe.

update: természetesen készül a magyar változat.

update2: működik is, próbáljátok ki: haddkeressemmegneked.hu

Kellemes ünnepeket kíván a Fotexnet!

Ki hogy áll a karácsonyi ételmérgezéssel? Én magam három napja egyfolytában eszek és rokonokkal kokettálok. Szerencsére véget ért a karácsonyi fogyasztási rákkendroll, a Fotexnet, heti hirdetőnk bannerbe öltözve kíván boldog ünnepeket minden olvasónak. Aki feedből olvas, annak a szöveg így szól: “Kellemes karácsonyt és boldog új évet kíván a Plastik Média olvasóinak a Fotexnet Áruház!”

Köszönjük, hiszen mindig megtisztelve érezzük magunkat, ha a hirdető a pénzén nem a terméket, vagy szolgáltatást reklámoz, hanem közvetlenül szól hozzánk. Van egyébként hasonló példa a jól ismert PM hirdetők oldalon.

A szeretet köteléke (Band der Liebe)

(ez a poszt 2008. december 24-re készült)

A Plastik média karácsonyi ajándékát mutatnánk be egy hosszas előkészítő munka eredményeként. Néhány évvel ezelőtt keresztapám, ifj. dr. Sasvári András a kezembe nyomott egy kompakt lemezt Pécsett azzal a szöveggel, hogy részben megszponzorált egy kántor / zeneszerző, bizonyos Balatoni Mátyás sváb CD-jét. Választ sem várva elmondta még, hogy milyen fontos a kötődés, meg a gyökerek, aztán szignálta a borítót, majd utamra engedett (értelemszerűen valami családi ünnepség volt Pécsett, ő ott lakik ugyanis).

Én természetesen a lemezt otthon az asztalfiókba tettem, mondván, ez a BS nem érdekel, aztán visszaültem a video játékaim elé, ahol HDMI volt, meg gigabit és megatextúrák adott esetben Commodore 64 nosztalgiával. Évekkel később megtaláltam a lemezt, aztán már nem tudom milyen indíttatásból, de családi viszonylatban belehallgattunk és megállapítottuk, hogy ez kivételesen teljesen jó karácsonyi muzsika.

Ez beindította a fantáziámat: ha karácsonyi muzsikának megfelel, akkor miért ne adjunk neki nagyobb promóciót? És ezen a ponton szeretnék visszakapcsolódni oda, hogy jelen poszt üzenete nem az, hogy jé, és akkor Sasvári A. József is hazatalál a gyökerekhez, mert ez továbbra is csak egy romantikus BS, inkább az, hogy kezeljük helyén a dolgokat, itt egy remek karácsonyi sváb CD.

Begrabbeltem, feltaggeltem, beszkenneltem, sőt, még nyomtatható CD PDF-et is csináltam hozzá (album only!), miután az egész digitális kiadvány pontosan úgy néz ki, mintha iTunesből vásároltuk volna meg. Installálásként húzzuk egyszerűen a mappát az iTunesbe, íme az eredmény:


vegyük észre a német karaktereket!

A CD borítón nem tudom kik lehetnek, talán Balatoni Mátyás családja. Ezen fellelkesülve otthon én magam is felkutattam, majd beszkenneltem régi fotókat, melyen apai ágú nagyszüleim és rokonságuk látható.

Ez pedig a szűkebb család, a jobb oldali kis gyerek édesapám apja:

Ez tehát a Plastik média karácsonyi letölthető ajándéka. Biztos vagyok benne, hogy Ekker Józsi és Kianek Tamás lesz az az egy kezemen megszámolható kettő darab személy, akit érdekel a bemutatott CD, de ettől függetlenül adnám közre. Azt hiszem tökéletesen passzol egy karácsonyhoz. A zene mindenképp.

Szifon alkalmazás körkép

Jelen posztunkban néhány iPhone alkalmazást fogunk megvizsgálni és nagyító alá venni. Azt tapasztalom, hogy az App Store-ban tájékozódni gyakorlatilag lehetetlen, aki onnan szállítja az információit, az túlnyomó részben gagyi, drága és szemét programokkal lesz teli. Én legalábbis amit onnan böngészve vettem, vagy töltöttem le, mind szarnak értékeltem. Sajnos a netet kell túrni a jó tippekért.

A Store-t indulás óta használom, megvettem mindenféle dolgokat, rengeteget nem is használok ezek közül, van viszont néhány abszolút kedvenc. Most csak néhányat mutatnék be ezek közül. Ebben a postban a kifejezetten “beautiful”, és iPhone élmény alapján a legjobban odatett — hogy úgymondjam — Best Of Show alkalmazásokat szeretném kiemelni. (Megj.: noha sorszámozom is, nem lehet rangsorolni őket.)

I. PCalc (10 USD)

Mac-es változata is ismert, a szifonos pedig egyértelműen az első legnagyszerűbb dolog, ami valaha ezzel a platformmal történt. Azonnal lecseréltem az Apple beépített vackát a kedvéért. Ára kicsit húzós, 10 dollár (értsd: nagyjából 2000 forint), viszont megajándékoz bennünket a tökéletes NÖRD kalkulátor nirvánával. Először is többféle skin van benne, amiből az egyik legnagyobb rulez ez az öregiskolás kinézet (High Power):

A másik kedvencem az új update óta a Twilight:

A billentyűzet layoutot is változtathatjuk előre definiáltak alapján, van benne RPN módusz is (aki úgy szereti), tape-roll (vagyis látjuk, hogy miket számolgattunk a sessionben, amit természetesen el is emailezhetünk szövegként), vízszintesre hajtott scientific módusz, ami nagyjából ötször durvább az Apple beépített változatánál, számrendszerek, beépített konstansok (cselesen a 42 gomb mögé rejtve), konverzió a különféle mértékegységek között, többsoros kijelző (RPN rulez!), undo/redo a finger-swipe gesztúrával, akku törlés a rázással és még annyi minden. Tényleg csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni.

Tape roll demo:

A programot ideiglenesen le lehet tölteni INGYEN.

II. Deep Green (5 USD)

Bármilyen hihetetlen, de ez egy sakk játék. Életemben mindig voltak fázisok, amikor rá akartam gyúrni a sakkra, sose tettem meg. Ez viszont a célnak megfelelő tökéletes alkalmazás. Kicsi, kompakt, gyors és csodaszép. Először is: csak a klasszikus figurák vannak benne. Semmi 3D gagyi, meg ilyen-olyan grafikai lammerizmusok, az abszolút minimálra redukált felhasználói felület és steampunk grafikai világ az öregsulis bábu rajzolatokkal.

Bármilyen élethelyzetben elővehető, korábbi állást mindig menti, azonnal folytatható. A kezelőfelület döbbenetesen egyszerű, ha megérintünk egy bábut, elkezd remegni, megérintjük a cél kockát, ledobja, ugyanakkor drag-and-drop módszerrel is vihetjük, a program ilyenkor vizuálisan is mutatja azokat a részeket, ahova lehet dobálni a figurát. A játéktér átrendezése is core anim, gyönyörű látvány, fantasztikus élmény ez a felület. A csávó állítólag rengeteget polírozott rajta, mire ilyen lett minden, meg is látszik rajta.

Most pedig nézzük meg közösen a grafikát:

Videóban mindez:

III. Classics (1 USD)

Predefiniált ebook reader. Alapvetően béna lenne, mert ki akarna klasszikus könyveket olvasni az iPhone-on, viszont itt is az interface adja el a terméket. Csodaszép és egyszerű minden, a könyvjelző megjelenésétől azonnal feláll, megjegyzi, hol tartottunk, lehet ugrálni a fejezetek között. Nekem attól érdekes, hogy ezeket a könyveket nem olvastam angolul, most viszont többe is belekezdtem, mert annyira megkívántam őket eredetiben.

IV. Rolando (10 USD)

Megjelenésekor már írtam róla, viszont ez az első olyan játék, ami miatt megéri megvenni a platformot. Innovatív, izgalmas, szép, játszható, gondolkodtató, hangulatos. 2000 Forintért ilyen játékot nem kapunk sehol, ebben biztos vagyok.

Igaz, hogy minden benne van, amit egy ilyen játéktól el lehet várni, roppant polír, ugyanakkor nehézségben nem tudja behozni a japánokat. Sajnos beigazolódott a félelmem, inkább platform-jellegű események dominálják a szinteket, semmint gondolkodtató és ügyességi részek: a legtöbb pályán nem kell agyalni, adja minden magát, egyszerűen csak végig kell csinálni, ami nem mindig a legegyszerűbb. Ettől függetlenül jó játék.

V. Midomi (free!)

Az egyetlen általam ismert alkalmazás, ami képes belé dúdolt dalszöveget felismerni. Élő példa: ülünk a reggeliző asztalnál, elkezdek dúdolni egy számot: páráré-páráré-páráré (nekem így van a fejemben, sry). Kérdem Lindát, hogy ez melyik szám, ő sem tudja. Na, akkor szifon elő, Midomi, Linda, mint a család énekhangja beénekel 17 másodpercet, az első találat máris hozza a számot: “Dalida and Alain Delon – Parole, parole” A következő kattintás (szintén még a telefonon) teljes képernyőben a klasszikus Delon – Dalida változatot kezdi játszani YouTube-on.

Persze itt már látszik, hogy Google miért nem megoldás az esetemben: mert nem beszélek franciául, tehát azt sem tudom megállapítani, hogy a “páráre” az valójában “parole”. Viszont most már tudom, így azt is a Wikipédiának hála, hogy eredetileg ez a szám nem Dalida és Delon, hanem eredetileg egy 1972-es szám, amit 73-ban fordítottak franciára és jött be Delon a képbe.

Mit mondhatnék még? Egy fantasztikus korban élünk.

Mi a jel frekvenciája? (solution needed)

Greg sez:

van egy periodikus jelem amit folyamatosan mintavételezek. ebben kellene megnéznem mi a jel frekvenciája. erre kellene egy egyszerű algoritmus, hogy megtaláljam a maximumokat, aztán a két csúcs közötti idő alapján már ugye megvan a frekcencia… mezei treshold-ot nem akarok használni, mert különböző amplitúdójú jelek frekvenciáját is meg kell tudni mondani.

és persze legyen egyszerű, mert egyrészt fel kell fognom 🙂 másrészt mikrokontrollerben kell megoldani a feladatot wiring nyelven. 🙂

Értem a problémát! Emberek! Tanuljunk! Hogy kell megoldani ezt?

Annyit már gyorsan kiwikiztem, hogy a mikrokontroller egy baromi egyszerű és olcsó integrált CPU, vagyis nem csak a processzor, hanem némi memória (RAM, ROM, Flash) és input/output interfészek is van benne, ami mindenféle egyszerű felhasználásra alkalmazható. Keveset fogyaszt, olcsó, legtöbb alkalmazáshoz remek. Példák: távirányítók, motor vezérlő rendszerek, irodai eszközök, játékok. Érdekes adat:

About 55% of all CPUs sold in the world are 8-bit microcontrollers. According to Semico, Over 4 billion 8-bit microcontrollers were sold in 2006.

Az most nem érdekes, hogy Greg mire akarja használni a projektet, nyilvánvalóan egy csapásszámlálót akar építeni, illetve egyszerűbben mondva, faszkorbácsot.

Namasté.

update: Greg adott egy grafikont is, illetve néhány további komment előjön a hozzászólás folyamban.

az ekg nagyon jó hasonlat, ezért mezei szélsőérték vizsgálat nem elegendő. csináltam egy mintát, a wiimote -ot végigtologatva a nappali padlóján, kicsit gyorsítva menet közben. ebben kellene a 6 csúcsot megtalálni algoritmikusan, illetve mindig csak az utolsó kettő az érdekes.

(…)

kérdeztétek a platformot: Arduino, open source embedded hardware. Én a kisebb fogyasztású, méretű változatot tervezem használni, ami 8MHz -en ketyeg. 14 általános, digitális I/O láb, 6 analóg bemenet amik közül tetszőleges számú digitális kimenetként is üzemelhet. 1KB RAM, 512byte eeprom… 40mA áramfelvétel.

A szent grál nyomában

Tovább vacakoltam az LCD Tévé piacon, köszönöm mindenkinek az önzetlen segítséget (számos levelezésben vagyok). Mindenféle megfigyeléseket tettem közben, a dolgot nem akarom elkapkodni, az idő végülis nekem dolgozik. Az alábbi következtetésekre jutottam:

1.) Lindával jól megvagyunk
2.) meghirdetem a mostani tévékészülékemet, valamilyen áron eladom — ha eladtam, akkor felgyorsulnak az események, ha nem, akkor is nekem dolgozik az idő (az idő mindig nekem dolgozik)
3.) 2009. március 13-án, pénteken a Resident Evil 5 megjelenésére időzítve, de időben talán néhány nappal előbb vásárlom meg a PlayStation 3 modellt, ennek minimum ára jelenleg 80 és 90 ezer között ingadozik kb fél éve, remélem addigra lemegy 70-re
4.) hosszas vívódás után kiválasztottam az LCD TV modellt, ha nem történik nagy változás a piacon, akkor ezt fogom vásárolni: SONY BRAVIA KDL-40W4500 (az oka: specifikáció alapján megfelelő és van benne XrossMediaBar!)

5.) fenti modell minimum ára jelenleg:

Az argep.hu weblapon (ahonnan grafikonunk származik) van értesítési lehetőség, így azt várom, hogy mikor megy le 220-240 ezerig. Ha márciusig nem megy le, akkor megveszem azon az áron, amiért éppen kínálják márciusban. Jelenleg 3 kiló fölött van az ára, ez nem megfizethető jelenleg. (Később se lesz az, de talán többet tudok addig kuporgatni.)

Árulni kezdem a meglévő modellemet is. Tehát akkor most felállok egy hordóra és innentől hirdetésbe megyünk át:

ELADÓ SAMSUNG LN-R328W 32 inch (81 centi) képátlójú LCD TV. 2005 telén vásároltam, akkor kb 3 kiló volt az ára, ma ennek az negyede, igaz, használtan.

Belépő készüléknek ez is teljesen jó. Érdeklődni a szokásos címen lehet: ride kukac plastik.hu — házhoz viszem.

Miró Grande (Liszt Ferenc tér)

Mondhatni teljesen véletlenszerűen kötöttünk ki a Liszt Ferenc téri Miro Caféban vacsorázás szempontjából (kifolyólag). Először is: a Liszt Ferenc téri láncra fűzött éttermektől már régen elment a kedvem. Még a Menzától is, amiért állva hasad meg mindenki Pestbudán. Valamiért nem azonosítom a minőségi és jó éttermeket a Liszt Ferenc térrel. Tudom, hogy a gond velem van, ezen az attitűdön még fixálnom kell, de egyszerűen az ott levő éttermek többségét a Leroy-gagyiba sorolom.

Elég az hozzá, hogy elfogult vagyok. Amikor megnyitott annak idején a Buena Vista, roppant mód kedveltem, de annak már sok éve. Azóta az is bezárt, több minden átalakult arrafelé. Tény, hogy nem követem az eseményeket, de nem is hiszem, hogy bármi grandiózusról lemaradtam volna azon kívül, hogy mindenki a Menza rózsaszín ködjébe burkolózik, ha erről a városrészről van szó.

Egyszóval minden voltam, csak lelkes nem, amikor szűk családi körben leszálltunk a Miróban, vagy nevezzük egyszerűen Miró Grande étteremnek. Pestbudán egyébként hat étterme / kávézója is van a cégcsoportnak, ebből három viseli a Miro márkanevet.

Az étterem a Liszt Ferenc tér sarkában, belső tere kellemes, megszokott, a tértől elvárt. A konyha látvány, egy golyóálló üveg mögött készül az étel. Ez nekem annyira tetszett, hogy hosszú perceken át figyeltem a szakács és segédje pontos mozdulatait. Érdekes volt nézni őket, ahogy munka szerűen főznek, sütnek. Nem láttam, nem láthattam rajtuk azt a gyermeki tüzet, amit akkor lát az ember, ha olyan valakit néz, aki otthon főz. Ott minden étel mesteri alkotás, örömforrás tud lenni. De ez tulajdonképpen mindegy is, hiszen egy étteremben nem maguknak főznek.

Az étlapon nem láttam semmi rendkívülit, sőt, kifejezetten unalmas volt valamiért. Kelletlenül rendeltem tehát egy csirkepörköltet galuskával és fejes salátával. Na, ez az az étel, ami ahány étterem van, annyiféle képpen készíti, kivéve a menedzser menzákat, mert ott olyan, mint a sztenderdizált szocialista menza tea. Sőt: teja. Műanyag, sárga- vagy narancssárga színű literes kancsó, pisimeleg, cukros, citrom-ízű, sárgásbarna folyadék, hozzá viziló méretű konyhásnéni, aki időnként hopp, szoknya alatt igazít valamit azon a részen, hogy utána a kaját szedje ki a tányérra. (Megtörtént!)

A csirkepörköltön meglepődtem! Nem volt benne csont, hogy szerencsétlenkedni kelljen a késsel-villával, míg az ember leválasztja a falat húst, helyette kellemes ragu szerű pöri volt. A fűszerezése elment egy irányba, ami nekem szokatlan a pörkölt esetében a végén, de ennek a családomban levő indokolatlan paprika túlhasználat az oka, semmint bármiféle valóságon alapuló értékítéleti módszer. Mellette a galuska: fantasztikus. Enyhén összesütött, külön csészében levő adagolás. A salátához is kedvet kaptam, pedig csak egy sima ecetes, ám jól metszett zöldség:

Annyira meglepő és megrázó volt mindez így együtt, hogy rájöttem, kedvelem a helyet. Az asztaltársaság többi tagjának is szemrevalóan sikerültek az ételei. Az ételek árai viszont levarázsolták a mosolyt az arcomról, sajnos érzésem szerint éppen drágább, mint amennyit szánnék az élményre. Bár az is lehet, hogy ez a Liszt Ferenc tér, a 3 és 4 ezer forintos főételek birodalma.

Desszertnek egy belga csokoládé tortát kaptam málna szubsztanciával. A torta sajnálatos módon túl hideg, temperálni kellett volna szervírozás előtt. Máskülönben az íze málnalekvárral kellemes. A vacsora végeztével a pincér hozott még egy kör mézes barackpálinkát, ami egy szép gesztus, de mint termék: gagyi és lelombozó.

A kiszolgálás kedvemre való, nem volt semmi probléma, feszes, kicsit túllihegett, de nem zavaróan. Összességében egy jó élmény volt a Miró Grande, örömmel fogok máskor is visszamenni, ha egy finom vacsorázásra vágyom ezen az áron. Végeredményben 4/5-re értékelem a helyet azzal a kitétellel, hogy újra le kell kóstolnom.

Miró Grande
Liszt Ferenc tér 9.
(1) 321-8666
cafemiro.hu

Kicsi a jó, kicsi a szép

Tovább folytatódik a karácsonyi forgalomösztönző reklám-aktivitás a Plastik média exkluzív banner megjelenésén (amit én, a blog.hu terminológia után, csak “egypupú teveként” emlegetek). Ezen a héten is a Fotexnet webáruház csalogat bennünket a SZENT LCD TV felé vezető úton. Megvetted már a karácsonyi ajikat? Itt az ideje ráhúzni a gyeplőre, mert hamarosan last minute zombiként fogunk botorkálni a plázában. Ezekben a napokban este 7 után is nagy a forgalom a város egyes csomópontjain, vigyázat!

A Plastik médiát ezen a héten a Fotexnet webáruház támogatta. Köszönjük neki a belénk vetett bizalmat.