BUDAPEST 2009, FEBRUÁR 26. — AZONNAL KÖZÖLHETŐ ÉS ÉRDEMES – Hosszú pillanatok és reményteli évek munkája látszik gyümölcsözni a Plastik média háztáji blogon, amikor büszkén és örömmel csordultig telt meleg szívvel közöljük, hogy megvan (Rafael Nadal szerűen felkapott bal láb és összeszorított bicepsz-kemény jobb kéz.mov) és ezerszer is megvan a 2000 feletti feedolvasó szám. Így néz ki:
Sasvári József (32), a Plastik média szerkesztője igazi könnyek között előbb nem jutott szóhoz, aztán erőt vett magán, hogy köszöntse úgy az olvasókat, akik lehetővé tették, mind azokat a technológiai és más webes eszközöket, illetve cégeket, firmákat, akik nélkül nem juthatott volna el oda, ahol mindig is volt: a görbe hátú monitor előtt, ami most már Macintosh.
“Nehéz, igen nehéz szólnom nekem ezekben a felelősségteljes pillanatokban, amikor egy olyan mérföldkőhöz jutunk, ami egyszersmind állít a tizes számrendszernek fordulót, másrészt pedig emléket Stanley Kubrick filmesnek. A szerkesztőségben ülve azt hittem, sose fog a számláló átfordulni, de ma megtörtént és SÁRGÁRA FOGOM SZÍNEZNI a finderben a megfelelő bejegyzést, mert ezt, mint sok minden mást is, dokumentálok.”
Érezni, hogy a jelentős háztáji blogger komolyan mondja, amit, hiszen mértéktartóan a távolba néz, a jövőbe, ami már digitális és animált CSS-ek reprezentálják a pőre markupot és hulló leveleket, melyek transzparenciái a bounding box felé közeledve arányosan növekednek — egyrészt.
“Másrészt mi van nekem ezen a világon? A kiscsaládom, melynek sípcsont magasságú része egy teljesen önműködő szőrös plüssállat, ami bármikor képes Mesterét felkelteni, meg némi Macintosh, végül ez a blog, amely annyi örömöt és boldogságot ajándékoz nekem, hogy itt már nem lehet mást, csak sírni, sírni, sírni.”
“Amikor 2001-ben elkezdtem,” — szövi tovább elérzékenyült gondolatát a Plastik média szerkesztője — “még fogalmam sem volt, hogy egy napon pontosan ugyanennyi feedből olvasó fogja köszönteni a blogot, aminek fejlécében bizonyos böngészőkön 1 pixeles, mobile Safariban viszont majdnem 10 pixeles saját gyártású CSS fogja hirdetni a LYUKAT, amiről kétnaponta kapok egy screenshotot, vagy levelet facebookon.” — teszi hozzá az ősblogger.
“De tudom, és ezerszer is tudom, hogy blogot írni felelős munka és feladat. Meg kell barátkozni a markuppal, ismerni a CSS csavaratokat és a különféle böngészőket, melynek legújabb tagját, a négyes Safarit köszöntöttük a minap. De ez újabb erőt és energiát ad, hiszen tudom, hogy a technológia isten, mi pedig az ő lelkes rabjai vagyunk.” (ököllel az asztalra csap)
A blogger arra a kérdésre, hogy mi a viszonyulása a Commodore 64-hez, illetve ehhez az egész retró témához, csak annyit mondott el, hogy a Commodore 64 örökké él, még akkor is, ha Kiss “CoVboy” László visszavonultan DTP-zik és tulajdonképpen köp a világra.
A Plastik médiáról — jelentős háztáji blog, melynek utolsó két hónapját ezen a napon teljesen valószerűtlen és indokolatlan módon idősebb Heimann Zoltán is végigolvasta, hiszen a bloggerék mennek hozzá márciusban, az 50. születésnapja előtt egy nappal, és köztudomású, hogy ha valakihez megyünk, akkor illik elolvasni egymás blogjait, hogy erősítsük a köteléket (értsd: Band der Liebe). Heimann Zoltán később egy privát levélben egyébként úgy fogalmazott, hogy 1) Vacek jó 2) megvettem-e a Resident Devil-t 3) Onyxban tartott borvacsorát 4) nem szereti a macskákat.
Sasvári Józsefről — blogger és médiagondolkodó. Az általa meghonosított és konzekvensen alkalmazott differenciált gondolkodás sok embert sarkallt már tudatosságra a blogoszférában. Maga is hirdeti, valamint erősen vallja, hogy csak akkor tudjuk jól érezni magunkat a világban, ha ismerjük is az okokat, amik körülvesznek bennünket. Persze, ha nagyon megismerjük őket, megijedünk és neurotikus kényszerreakciókat fogunk kifejleszteni, így az élet legnagyobb kihívása abban rejlik, hogy megtaláljuk a balanszot a kettő közt.
way to go fátter!
Gratulálok mester, ennyi “hülyeséget” összehordani nem kis teljesítmény!
gratulálok, nem tudom azon eltűnődtél-e, hogy lehet, hogy jó a blogod? vagy ha az nem is, de a kommentelők?
minden az arányokon múl, én a 120-as számot átlépve, nálad sokkal jobban örültem.
good on you, mate
drakulálok, különösen a rizsához!
amúgy ez milyen könyv, hogy a fotexnetes reklám simán ott feszít benne?
Reb, erről van szó:
http://bookline.hu/product/home.action?type=22&id=77882&_v=Gerenyi_Gabor_Internetes_tartalomszolgaltatas
trúváj háztáji gyerek ez a mi plasztikjózsink. happy 2000′s.
Oh yeah!
/me leiratkozna
Szép szám, grat! Akkor most duplazzuk meg!
Granulátum.
3X hurrá!!!!
A végtelenbe és tovább!
Gratulálok!
(abba a könyvbe egy jobb screenshot is kerülhetett volna…)
Az utolsó mondat zseniális
)
“Az általa meghonosított és konzekvensen alkalmazott differenciált gondolkodás”
ÖÖÖÖÖÖÖÖÖ. ez a “Steve és a MAC az isten” melyik részében figyelhető meg?
milyen LYUK?
A siker vitathatatlan, úgyhogy gratulátum! Azért az utóbbi időben mintha kicsit megfáradt volna a Szerző, a blogger és médiagondolkodó. Régebben voltak tartalmas posztok, vibrálás, interakció. Mintha ez egy kicsit kiveszett volna…
Ez a körítés, ez az ömlengés pedig, hmmm… gáz.
Bocs.
AZso, én soha nem fáradok, ha blogról van szó.
This is the new shit: http://plastik.tumblr.com/
ez jó,
de kérlek ne feledd a kendó mester tanításait
sithlords, látod, nem is. Ott a tumblr linkem kettővel feljebb.
Látom ám
Én is csatlakoznék a gratulálók táborához. Azsonak pedig üzenem, hogy a tartalom, vibrálás és interakció legfeljebb belőle veszett ki, a plastik továbbra is a hazai internet egyik legüdébb foltja!
Jól nyomod, Csávó!:-)
That’s the way it is…
emlékszem az ezelőtti feed-dayre. ott is hasonló fékeveszett hangulat uralkodott
ez olyan, mint a háttértáraid kapacitása: soha nem elééééééééééég
ezelőtt 1 évvel nem mertél belegondolni, hogy neked egyszer ennyi feed olvasód lesz. aztán lett.
mint ahogy azt is elhitted, hogy 1-2 TB diszk elég lesz. aztán nem
Kíváncsi vagyok mennyi a plafon, így magyar tekintetben.
Mindenképp’ növekedés lesz egy darabig az biztos, mert csak lassan van elterjedőben az RSS olvasók használata