Az elmúlt napokban kettő kedvenc éttermemet is meglátogattam újra, az egyik a Bock Bisztró volt, a másik pedig az Onyx. Két fotót mutatnék be, mindkettőtől inspirálódtam:
Bock Bisztró, mangalica szalonnás előétel
Onyx, almapürés marhafartő burgonyával — az ebéd menü részeként
Szakemberek
A vékonyan szelt mangalica szalonna tökéletes volt (figyeljük meg a széleit!), az Onyx is csodálatos, csak a burgonyát sikerült némiképp elrontaniuk (érthetetlen).
Teljes feed kínálatunk itt. 
Mi az a feed?
2006 februárig visszanyúló archívum oldalunk erre.
Sajnos olvasói levelekre nem áll módunkban egyesével, kimerítő módon reagálni, privát segítséget nyújtani, kérdésekről véleményt alkotni. Reklámanyagokat lehet küldeni, de ezzel kapcsolatos poszt-elvárásokat megfogalmazni teljesen felesleges.
Hozzászólásokat, véleményeket az egyes posztokkal kapcsolatban nyilvánosan itt már nem lehet írni, viszont emailen szívesen veszünk minden kiegészítést.
elmegyek egyszer veled enni b@sszameg.
az a pitypanglevél nekem ott nem tetszik de a többi jól néz ki
(bár meg kell mondjam picit sznobby hatást kelt a felhozatalban mutatkozó minimalista vonulat)
Nyálelválasztás IS ON.
Jauzsi, eddigi kulináris lifeline-odat figyelembe véve, mikorra saccolod azt az időpontot, amikor a lojális plastik olvasók egy fat duck-os, esetleg el bullis élménybeszámolót olvashatnak tőled?
Ha lesz erre fordítható jövedelmem.
A mangalica-szalonna minden disznózsírok királya. Egyszer ettem egy vietnami csüngőhasú véknyából származó jobbat, de az talán csak álom volt…
Reggel megébredsz, fogod azt a füstös mangalica-szalonna darabot, leszelsz belőle egy lehelletet, be a serpernyőbe aztán amikor láthatatlanná serceg – na akkor jöhet a tetejébe 3 tojás. 2 perc és kés is a non-plus ultra reggeli, amit a post hatására holnap el is követek okvetlen.
nem lehet, hogy a mangalica egy jobban marketingelt, trendi sertés?
kicsit az az érzésem, ami a pálinkával is: hosszú évtizedekig semmi, aztán (hál’istennek) a minőségi röviditalok legtrendibbike, kiszorított minden más rövidet.
de azért a nyálam csorog…
új costest már próbáltad? nagyon kíváncsi lennék a véleményedre.
Sajnos nem voltam még. Nekem elég drága.
@gyorstalpaló: De, pontosan így van, jól látod. Semmivel nem jobb és másabb a mangalica, mint a többi sertés, azonos tartás esetén.
A sima sertés is ugyanolyan jó lenne, ha nem tápon nevelnék és nem 6-8 hónap alatt hízna vágósulyra, hanem annak rendje-módja szerint. 1x láttam egy filmet a spektrumon, h malacokat neveltek egy elkerített erdőben szabadon. Annak milyen szalonnája lehet már…
Mellesleg finom is, csak ha úgy nevelnénk disznót, ahogy a mangalica él, akkor nem zabálnánk húst, mert nem jutna.
Egyébként az európai húsfogyasztás miatt a zsírsertés tartás már elenyésző, a régi paraszti “százhatvankilós volt a dög mikó vágtuk, ilyen szalonnája vót neki ni” már nem működik, nincs is rá szükség, mert megváltoztak az életviteli és étkezési szokások. (például nem zsírban tartósítunk húst, hanem bekúrjuk a fagyasztóba, forigzampel)
A mangalica viszont a sajátos fajtajellege miatt nem vesz részt igazán a változásban, elég régi fajta és nem nagyon van optimalizált tenyésztése (mint mondjuk a magyar nagy-fehérnek vagy a hampshire-nek) olyan amilyen.
Ősi magyar (muhaha) fajta, kábé 150 éve tartják nálunk, ki is szorított szinte minden más fajtát (például a szalontait), mert jobb a hozama, jobban megérte tartani. Pláne, hogy simán lehetett makkon legeltetni az erdőkben, különösebb őrizet nélkül, a nagy kondákat nem támadta meg szinte semmi. A századfordulóra már telepen nevelték a mangalicát is, táppal, amg tizenötben a sertéspestis rendet nem vágott, hatalmas mértékű kényszervágás és pustulás után átálltak a kényszerhizlalásra, kellett a szalonna.
A maradék és újra szaporitott állomány nagy része elcsatolódott trianonnal, és a második vh után megkezdődött a nemesített hússertések tenyésztése nagyipari méretekben. A zsírra tenyésztett mangalica háttérbe szorult, a nép húst akart zabálni, azt meg adta a Duroc meg a Magyar Lapály.
A mangalica ma már valami közkincs vagy mi a frász, ilyen magyar nemzeti izé, ami jó, mert újra van állomány és az ezobioöko konyha mindenféle marhaságot (disznóságot?) terjeszt róla, amitől a sznobnép veszi is. (meg aki szereti az ízét, mint én)
Ugyanakkor továbbra is kurva drága lesz, mert a sonka, karaj mind megy spanyolba és lesz belőle hamon el pais meg iberico meg serrano, mert elkészíteni csak ők tudják rendesen. A paraszt meg miért adja el olcsóbban magyarországon a sonkát, ha elviszi a spanyol csillió juróért?
Ha a mangalicát belerakják olyan tenyésztésbe, mint amiben mondjuk a holland vagy magyar egyéb hússertések vannak, akkor belőle is lesz becsületes hússertés, csak lassabban és drégébban és ráadásul a szalonnája is más lesz, mint a ridegen vagy félridegen tartottnak. Úgyhogy becsüljük meg azt a pár gazdát aki komolyan veszi a dolgot és kurva jó mangalicát ad ki a kezéből, sok pénzért, őrizve a génkészletet és a minőséget.
Valamint, ha ráérünk, akkor matekozzuk ki, hogy mennyiért vesszük otthon az ibericot, amit még röfögő korában a szomszéd falu határában kergettünk.
H.Peter ha lassabban hizik vágósúlyra, akkor sokkal drágább lesz. A tápon hizás meg normális, többszáz éve ez van. Az, hogy otthon a nagyi moslékoltatott, az nem sertéstartás igazán.
Egy telep mi a lófasszal etesse a sertést, ha mondjuk évente kibácsájt 40-60ezer vágott állatot?
Vannak bizonyos premixek, főleg a süldőknek, kocáknak, de az inkább csak starter, a disznó azt eszi ami kukoricát, egyebet a telep megtermel a saját földjén (ez a normális és működő modell).
Amikor a városi ember azt hiszi, hogy a “házi” az valami csuda a “tápos” megy “gyáridisznó” az meg csupa kibaszás akkor nem más történik, mint a félműveltség találkozik a városi babonákkal.
Arról nem is beszélve, hogy a rendes állattenyésztő telepeken van szigorú ellenőrzés meg állatorvos meg minőségi szaporítóanyag, nem csak azon mocskosan áttolják a kandisznót búgatni.
Az, hogy később ellenőrizetlen, engedély nélküli, mocskos vágóhidakon basszák el (ócsitják) a húst, vizezik, hipózzák, az nem a tenyésztés hibája és nincs köze ahhoz, hogy a dög a hizás alatt gumicsizmát, vagy tápot kapott-e vagy makkoltatták a bakonyban.
FYI, a magyar állattenyésztési szabályok (higiéniás, eü, kontroll) messze szigorúbbak voltak (a cuclizmusban is), mint az EU-ban valaha, és ezek nagy része most is él.
A komoly telepek követik is szépen a technológiai fejlődést, beruháznak és úgy termelnek, jó minőségű cuccot.
(nyilván van kutyaütő is, de nem az a jellemző)
éljenek a sertések!
pappito, köszönjük az időt és energiát. Egy apró gif, ha nem bánod.
na jó, nem bánom
köszönöm és persze szívesen.
@Pappito Köszönöm a részletes, mindenre kiterjedő felvilágosítást.
@pappito
mezogazdasz vagy? igenyes komment!
majdnem az lettem. családilag vagyunk érintve mezőgazdaságice
de jól néz ki az a szalonna? lehet ilyen vékonyra? én még nem láttam ilyet élőben! komolyan nem.
persze az első mondat nem kérdés akart lenni