Plastik média

Mi pedig köszönjük, én legalábbis remek jól szórakozom.
Azt kívánom hogy hajrá, és adja az ég hogy megtanulj lovat rajzolni.

heti 2500 dolláros feed hirdetéssel már én se a pénzért csinálnám, sőt kifejezetten zavarónak tartanám, hogy a tartalom bővítése mellett ilyenekkel is kell foglalkozni…

Hát igen, ha valamit csak a pénzért kezdesz el csinálni az sosem lesz a te gyereked. Az max. a lovad lehet.

jó gondolatok, tetszetős formában. fasza. és csak így tovább!

megkönnyeztem.

Iszonyú hipokrita duma.

A folyamatos “client work” alatt teljesen megcsömörlik az ember. Szükség van egy jó illatú mezőre, ahol bele tudunk heveredni a fűbe, ráharapni a szálra és elmerengni dolgokon.

érdekelne, h. szerintetek ez napi munkában lehetséges?

Work and play are words used to describe the same thing under differing conditions.

A pénz kicsit megkavarja az ember fejében a dolgokat. Van egy jól ismert bias(magyarul talán ösztönös hajlam), miszerint ha valamit élvezünk és sok pénzt kapunk érte, akkor kevésbé fogjuk élvezni, mert ha sokat kapunk érte, akkor úgy hisszük nem a cselekvést élvezzük, hanem a nagy zsé miatt. – röviden: ha valami a munkáddá válik, azt kevésbé fogod élvezni, mintha nem a job-od lenne

főműves,
köszi, ettől féltem.

“szarni rá”

Azt veszem észre, hogy ez a jó megközelítés. Nagyon sok mindenben. Görcsösen nem megy.

Csak erre elég nehéz ráérezni.

főműves: még gyerekkoromból emlékszem egy beszélgetésre a szüleim között.
Anyukám azt mondta apámnak, hogy “milyen jó neked, hogy ugyanaz a munkád, mint a hobbid”.
Mire apa: “XY kollégámnak még jobb.”
- Miért?
- Mert neki egész más a hobbija, mint a munkája.
- Ez miért jó?
- Mert így amikor hazamegy a munkából, még van kedve a hobbijával foglalkozni.
Ez akkor elgondolkodtatott, és igaza lehet.

Ha szabad még egy kicsit okoskodnom, én pl. a fentiekért nem irigylem a hegyivezetőket, túravezetőket, síoktatókat, stb. Amit én örömből csinálok, azokkal, akiket szeretek, azt ők munkából, idegenekkel, akikhez még jó képet is kell vágni.

Én elektronikai cégeknek dolgozom. Az egyik osztrák ügyfelünk telente csökkentve üzemel, mert mindenki síoktatóként dolgozik a környéken!

“soha nem fognak jobbak lenni” = sosem lesznek jobbak vagy sosem tanulnak meg egy bizonyos szint felett.*

a posztért riszpekt, én spec ezért olvasom az egészet.

*=nekem a blogolás mellett a szőrszálak hasogatása a hobbim

amúgy biztos vannak olyan zen-mesterek, akik valahogy ignorálni tudják, hogy pénzért dolgoznak és megtalálják a flow-t, de ez k.rva nehéz, amikor muszáj kitermelned a havi adagot, mert különben éhenhalsz (sarkítok).
Akkor már könnyebb lazán, lelkesedésből rakni a munkát (kvázi hobbiként), amikor már nincs KÉNYSZER a pénzkeresés miatt. Lásd Buffet, aki már nyilván pont lesz.rja, hogy mennyit keres.

pénzügyben meg van igazságod. Én kiraktam a gugli reklámokat és lófasz kattintás se jön össze, másfél év alatt 35 dollár, mert a nép olvasni jön, nem reklámot kattogtatni.

Nem fogok optimalizálni meg narancsssárga keretet odatenni, ha babrálás nélkül nem tud összeszedni annyi pénzt, hogy fedezze a hosztingot, akkor szarok az egészre, repül a faszba az egész gugli reklámbigyó. A banneres, egyhetes megoldásod tetszik, örömmel látom, hogy van is rá vevő (nyilván, egy nagyságrenddel több olvasód van szerintem, mint nekem) én nem látom, hogy ki hirdetne nálam, annak ellenére, hogy végül is magyarok olvasnak engem is.

Na a lényeg, ha nem jön össze a hoszting ára, akkor megvonom a vállam és a fizetésemből fogok a hobbimra áldozni és cseppet sem fog zavarni a dolog. Azért hobbi.

Józsi, nagyon jó a blogod!
Úgy látom, kicsit el vagy kenődve valamin mostanában – ne legyél, fel a fejjel!
Rengeteg lehetőség áll előtted, nekünk Te vagy a “Plastik Józsi”, az “angelday”, számunkra valaki vagy! Mi itt mindannyian olvassuk a blogodat, nap mint nap, akkor is, ha mással kellene foglakozni, akkor is, ha nem érünk rá – max. nem kommentelünk (én legalábbis), de olvasunk, veled tartunk!
Ha a munkáddal van probléma, akkor se legyél bánatos – válság van, valamilyen szinten mindenki megérzi, valamilyen szinten mindenki “szop”.
Emellett ezer millió lehetőséged van!
És ha van valami vágyad (és ugye van?!), amit szeretnél csinálni, amivé szeretnél válni – hát tedd meg az első lépést!
Ha a blogolás a hobbid, akkor maradjon a hobbid – így is szerteágazóbbá, nagyobbá vált már a dolog, mint amikor a kezdetekkor gondoltad.
És jó ez így.
Kitartás, fel a fejjel, legyél vidám, itt a tavasz, a mostani helyzeteknél már csak jobb jön!

igen, a tartalomcsinálás a frankó

Egyébként van is rá vevő (nem úgy mert nagyon_nagyon sok blog van, és a 99,99%-uk egyszerűen híg fos. A maradék egy része ilyen “úgycsinálokminthabloglennékdeközbenojságiróvagyokesfizetérteaszerkesztőúr” és a maradék a jó blog.

Iráskészség, stílus, karakter, tartalom. Ez – lehet, hogy ez rétegigény, persze – annyira komoly tud lenni, hogy én spec olvasok blogokat amelyeknek a témája kurvára nem érdekel, de az irások annyira jók, hogy feledtetik velem, hogy sose kattintanék mondjuk a villamosok lelkivilágával foglalkozó oldalakra. (példa csak)

Na ezeket fogják is olvasni, és ha van olvasó, akkor érdemes irni is.

Ha nincs belőle pénz, hát nincs, bocsássék szájba. Azt megkeressük munkával.

Ez a blogok hálózata jópofa lenne, persze, de amikor pont attól jó egy jó blog, hogy mérhetetlen szubjektum és egyéni (partikuláris, hehe) nézőpont és szókincs, nem lehet egyenletes “termelést elvárni” úgysem.

Engem meg ne hivogasson a sales, hogy “posztoljál napi kettőt, mert akkor igy megy a grafikon”… arra van nekem tisztességes munkám.

A bloghoz kapcsolódóan igy is vannak komoly background eredmények, még ha nem anyagiak is. Nekem olyan kommunitit sikerült épitened, amilyen nem sok van Mo-n szerintem és ez nagy szó. Én is csomó érdekes lehetőséget kaptam már, ami blog nélkül nem jött volna össze vagy nem igy. Az ilyesféle elismerés pedig inspirálóbb, mintha várnám a guglicsekket vagy a hóvégi blogpénzt.

egyetertek. magam is olvasok olyan blogokat, amiknek tartalma hidegen hagy, inkabb a kivitelezes szamit. az, hogy az alkoto belead apait-anyait. es nem penzert. es ez igy jo.

az itteni kozossegnek meg annyit, hogy szerintem Mo. egyik legszinvonalasabb foruma ez (nem seggnyalas, csak egyeni velemeny. nincsenek orkok, trollok, tobbe-kevesbe flame sem, szoval remek.)

“Amit te mondassz, az az, hogy nehézkedek rá, mint bevételre.”
Dehogy téged hoztalak példának. Ahogy írtad, te szarsz rá, és ez faszán le is jön, ettől hihető, ettől élő a Műanyag.

Mindössze annyit jegyeztem meg, hogy mennyit kavar(hat) a pénzt a motiváción úgy általában.

Nehez dolog ez. Ha tenyleg leszarod, es csak akkor irsz es arrol amirol te akarsz akkor az egesz jo ugy ahogy van.

Viszont ha valami hatassal van erre, es nem teljesen igy igaz, akkor azon valtoztatni kell. (Legyen) ez a te oldalad ahol “elmenekulsz” a vilag zajatol.

Sajnos az valoban igaz, hogy ha ez a munkad akkor hobbinak mar nem biztos, hogy jo. Fasztudja.

A helyes utat járja, József.

Mindenképp’ szét kell választani a személyes blogot, meg a pénzkereső, promo szájtot.

Ennek a “munkának”, – ha annak tekintjük – meglesz a hozadéka másutt.
A Plastik, a magyar blogok között, az egyik “legszemélyesebb” blog.
Ezért is csodálkoztam, amikor a “fizetőssé tétel” felmerült korábban.

amig nem durran el az agyad valami kritikatol, vagy nem kezdesz nagykepuzni addig tetszik a blogod. De korodhoz kepest jol birod a kritikat es szereny vagy : )

Egy kérdés villant be a fenti konfesszió kapcsán: rég volt már “kakimanós” bejegyzés, csak nem a hirdetők megjelenése miatt maradt el ez a közkedvelt poszt-típus? Mondjuk akár érthető is lenne (nem kötekedni akarok, csak kíváncsi vagyok).

http://www.adfreeblog.org/faq.htm