Plastik média

A Propaganda 2003. június 23-án sugárzott műsora a magyar blog hőskorának egy szeletét adta adásba. A műsor későn volt, szar volt, de ez már valami volt, még akkor is, ha csak fogalmi keretek közötti céltalan elemzés és megszólaltatott figurák zsinórra felfűzött formáját öltötte. (Elvégre mi ez a bullshit az adás elején, ahol bölcsészkedünk és a napló, meg az én viszonyát keressük? Mindenesetre aki nem rettent el az első 5 perctől, annak több is következett.)

0:59 Dr. Bazsányi Sándor esztéta és Csender Levente elsőkötetes író
5:20 ex-Antonov Goren
6:40 Kiss “moon” Borbála, neverminder
7:30 She (már csak facebookon) és Suematra
13:50 Új (igen, hosszú ú-val) Péter író angeldayról beszél
15:15 Index Victor Hugo utcai irodája vágókép (itt dolgoztam!)
15:25 Illés Attila Etele (technocol.hu — mára behalt már, hátul Hornyacsek Daniel azaz Lloyd billentyűzettel, Razzia Cattani a cicával, a harmadik pedig forest. Az integető kínai cica beszarás!) — a műsor legjobb része
16:18 Földes András vágókép
18:33 UP: “hülye linkeket küldözgettek egymásnak” — már akkor felfigyelt a tumbleblogra!
19:37 B2Men
20:24 Matula.hu — Bede Márton és TBG teljesen szétcsúszva
21:24 Bede Márton definiálja a fanzin fogalmát: “A fanzin kérlek szépen, azt az különbözteti meg az újságtól, hogy nem kell belőle köteles példányt küldeni a Széchenyi Könyvtárba és eredetileg pedig [TBG inaudible] biztos volt régebben is, de tehát ez így a punk kultúrával lett így igazán nagy. Amikor angliában elindult a punk mozgalom, akkor a legalább olyan fontos dolog volt benne lenni, mint a Sex Pistolsszal a Sniffing Glue című fanzin, amit szintén egy 19-20 éves körüli srác írt és amiben azt írhatott, amit akart.”
22:09 Bateman (szánalmas.hu)
22:50 TBG esküszöm jobb, mint Ellen Feiss
23:30 Sithlords (szánalmas.hu)
24:35 B2Men Subbacultcha

Háttér: UP megkeresett azzal, hogy kellene néhány dolgot mondani a tévében, Tillával csinálnak valami műsort, de nemet mondtam neki (minden ilyesmire nemet mondok). Ettől függetlenül elkészült és adásba ment a műsor a fenti tartalommal. Bedéék csináltak is egy valós idejű chat-transzkriptet az adás alatt, itt olvasható.

A műsort a blog erejének segítségével kutattuk fel, Steadman és kelemenbandi voltak, akik a fenti videót kitúrták, köszi! A hozzászólások eleje arról szól, hogy keressük a videót, ezt történteti jelleggel megőriztük. A 28. hozzászólástól kezdődnek azok a kommentek, amik már a videó óta készültek.

Webáruház csináld magad módra. Hosted szolgáltatás, ahol havonta kis összegért (10 ezer / hó) lehet online webboltunk telepítés nélkül.

Rengeteg kisvállalkozást ismerek én is, akik online boltban érdekeltek, egyiküknek én magam csináltam még annak idején dizájnt és húztunk fel egy ingyenes megoldást. Arra jó volt, hogy elinduljunk, de az totálisan “amerikai” volt annak minden jó és rossz értelmében.

A Fotexnet Expresst ugyan nem próbáltam, de egy dolog biztos: magyar fejlesztők magyar piacra készítették, tehát az itthon specifikus dolgok egészen biztosan benne vannak, számlát adnak, supportálnak, elérhetők az irodában stb. Másrészt ugye mindenki ismeri a netről a Fotexnet online boltjait, teljesen nyilvánvaló, hogy ugyanazt a motort dobozos termékként értékesítik, ezt mindenki így csinálná.

A Plastik médiát ezen a héten a Fotexnet Express támogatta. Köszönjük.

A beharangozottnak megfelelően lement tegnap a Plastiknation új adása, ahol négyesben beszélgettünk életről, kapcsolatokról, barátságokról és twitterről (inkább ez utóbbiról). Sajnos továbbra is tökéletesen szerkesztetlen dolog volt, kb fél hattól majdnem éjfélig kitartott a kis csapatunk.

Szokásomhoz hűen a teljes technikai résztől a legvégéig online lehetett követni az eseményeket, ezt baromira kedvelem a webetes broadcastingban: streamelni kell és kész. Rengeteg XP-t gyűjtöttünk az este során, mi remekül szórakoztunk és magamban el is határoztam, hogy a koncepciót tovább finomítva folytatni fogom a Plastiknationt. Erről bővebben talán később.

Az adás megtekintését vágatlan formában senkinek nem ajánlom, így a nagyjábóli vágott anyag elkészüléséig nem is adom közre — kérem további türelmeteket.

Kérdés hozzátok, már aki látott bennünket: kérlek kritizáljátok a tegnapi adást megjelölve azt, hogy az estének mely szakaszában követtétek a dolgokat.

Köszönöm mindenkinek a drága idejét, aki segített a műsor elkészítésében (@machogergo, @ninokarotta, Orosz Péter, Nati, Fodor Orsolya, Panic) és köszönöm a nézőknek is a végeláthatatlan türelmet és megértést.

Technikai zanza a végére: az Index Videó szerkesztőségéből közvetítettünk, ez az általam ismert egyetlen hely, ahol van megfelelően barátságos kiszolgálás és technikai felkészültség. Semmi extra, de lehet zenélni hangosan (1), van zoomos kamera állványon (2), van beszélgetés felvételére alkalmas mikrofon (3). Ennyiből már lehet netes műsort készíteni. Az Indavideó “élőzz” megoldását használtuk, ami gyakorlatilag egy Ustream API-ra épült broadcast szolgáltatás. Ráadásul még az online chat ablakot is sikerült ide embeddelnünk. Az új Ustream chat kezel moderációt, lehet promótálni moderátorokat, chat-et slow módba tenni, nagyon klasszul összepakolták. A közvetítés minősége is jó volt, volt néhány hosszú másodperces eltérés az élőhöz képest, illetve két óránként újra kellett rúgni a dolgokat, mert szándékosan megszakad az adás — ezért lett három részben fölvéve. Persze ezzel kapcsolatban is várjuk véleményeteket, a szolgáltatás fejlesztői is érdeklődve követik a meglátásokat.

update: feladom. FLV-t nem lehet megvágni. Eleve 4 óra 20 perc anyag van, két órát szenvedtem azzal, hogy átkonvertáljam M4V-be, aztán onnan be iMovie-ba, de valamiért elromlik a hang. Legközelebb a kamerába teszünk szalagot és onnan fogjuk megvágni, de ez így képtelenség. Sorry, akit esetleg érdekelt volna.

Kínai gasztró-spriccen vagyunk itt a Plastik média szerkesztőségében. Inspekciónkat a Wang mester konyháján kezdtük, aztán átruccantunk az Orczy térre, végül elmentünk zsinórban kétszer is a triumvirátus hiányzó tagjához, a Momotaro Ramen kifőzdébe.

Aki követ twitteren, az napi szinten képben lehet azt illetően, merre vagyok, vagy hol piálok éppen és milyen mocskos gondolataim vannak. (Egyelőre direkt van ez így és jól van ez.) Azonban muszáj egy kicsit lelassulnunk és mélyebb elemző, tényfeltáró, blogger munkásságot is folytatnunk. De hol is tartottam?

Valamiért mindig úgy gondoltam a Momotaro-ra, mint egy japán étteremre. Talán a neve alapján. Gyorsan le is szögezném: nem japán, kínai. A belvárosban található, aki errefelé bankol, az biztosan ismeri már, aki nem, annak is megéri elgurulni a Széchenyi utcáig, mert nem bánja meg. A Momotaro egy nagyon kellemes kifőzde.

Nem mindegy viszont, hogy mit eszünk. Vannak levesek 450 forintért, kipróbáltuk, de arról jobb nem is beszélni. Gyakorlatilag üres víz, benne gomba, kis zöldség, néhány csirkehús. Ami belőlük kijön, az lesz a seasoning, semmi más. Kellemetlen.

A ramen (“metélt”) főételeket viszont bátran ajánlhatom mindenkinek. Ez ugyanis a hely specialitása. Nagyobb tányérban mindenféle főtt dolgok (finom gombák, nagyban hagyott zöldségek, tészta és kevés hús) és ízletes lé. Egytálételnek is elmegy, persze dobjunk rá néhány töltött gombócot — pompás!

ez a kaja olyan fantasztikus, mint ahogyan kinéz — Ramen Csirkével és vegyes zöldséggel — 1200 Ft.

Kapunk hozzá mártogatós csípőset is! — Bambusztálon párolt húsos batyu Momotaro módra — 1600 Ft.

az előbbi felnyitva — elnézést a kép minőségért

Szemfüles olvasó emlékezhet arra, hogy ez a leosztás roppantul hasonlít az Orczy téri kínai büfében látottakhoz. Pontosan ez a helyzet. Itt kevésbé orientálnak a csípős irányába, viszont az ízek nagyon hasonlóak. Sőt, azt kell mondanom, hogy tökéletesen ugyanolyan a kettő, itt kevesebb egzotikum van, viszont tulajdonképpen megegyezik a két konyha alapvetően.

Berendezésében egy egyszerű kifőzde, apró fapadok, többnyire natív közönség, de bezuhan azért mindenki.

Megfigyeltem, hogy ezek a kaják roppant jól mennek sörrel. Ebből kifolyólag ideális találkozóhely lehet a Momotaro akkor, ha ki akarunk robbanni este és megennénk előtte valamit. Minden nap 11-től 22-ig nyitva tart, asztalt nagyon nem kell foglalni, mert noha csúcsidőben tele is szokott lenni, de azért pörög rendesen.

A kínai konyhának megfelelően lehet mindenféle más ételt is kapni tányéron, amit rizzsel, esetleg zöldséggel célszerű fogyasztani (amit ugye itt Budapesten is jól ismerünk). Ezekből is próbáltunk, de elég gyenge volt mind a marha, mind pedig a csirke étel. Ezeket meg is hagytuk. A csípős szója viszont klappolt, ajánlom.

A bemutatóm végére egy kérdést hagytam: a kínaiak gyakran fogyasztanak a rizshez valami zöld ételt. A Momotaroban esküdöztek nekem, hogy az a zöld étel spenót. Be is rendeltem, nem volt rossz, de szerintem annak idején a régi Lanzhouban nem spenótot adtak. Van ugyanis annak egy kínai megfelelője, no, és ezt kellene valakinek clarifyolni. Én úgy emlékszem, hogy “juh-tzai” névre hallgatott az a növény. Ha akarjátok, odacsévélek a 36th Chamber of Shaolin film megfelelő részéhez, mert másik állításom, hogy a főhőst egy juh-tzai (akárhogy is írják) kosár közepén csempészték be a templomba.

update: ez a pak choi, azaz kínai káposzta, vagy más néven kínai kel. (köszi zsoo)

A Momotaro remek hely, menjetek el. Vannak mellényúlás, száraz, kelletlen ételek, ezért négyes alá összességében. Továbbra is a Kyoto a top ebben a műfajban, elérhetőbb viszont a Momotaro.

Momotaro Ramen
V. ker. Széchenyi u. 16.
06 (1) 269-3802 vagy 06 (30) 999-5102
az ételek 1500-1700 forintba kerülnek, fejenként 2000-ből remekül megkajáltunk, a zöld tea grátisz

Ne menjetek messzire! Az Index stúdiójából ugyanis élő adásban jelentkezünk szerdán 20 órakor. (Netes bugyorban élőknek: ma hétfő este van, a műsor tehát holnap-kedd-után szerdán lesz.)

Meghívott vendégek lesznek, akik az én baráti körömből kerülnek ki. Ezeket most felsoroljuk itt mindenféle meglepetés nélkül.

Orosz Péter: megkérdezzük tőle, hogy akkor mégis milyen érzés a magyar telepről amerikába dolgozni hatalmas fizetésért. Illetve OP fogja fémjelezni az esti mágnes egyik pólusát, ugyanis ő határozottan távol tartja magát a twittertől, és ezen, ahogy fogalmaz, semmiféle műsor kedvéért nem fog változtatni. Szerda esti egyik feladat tehát Orosz Péter regisztrálására való buzdítás lesz — hiszen a világegyetemnek ez használ. Szeretnénk egy Oroszt Pétert a nanoblog felhőbe, nem igaz?

@machogergo: nemcsak csinálja a pornót, de büszke is rá. Ugyan nem szerepel a filmekben, csak off-stage, viszont régóta furdalja az oldalunkat a kíváncsiság, hogy a BME infótól mennyire volt kacskaringós az út a pornófotózásig és kinek ajánlja tulajdonképpen ezt a foglalkozást.

@ninokarotta: a Totalcar egykori műsorvezetője és igazgatója, ma videós ügyvezető. Blogján már kiderült, hogy valójában hosszú távon a géplakatolás is érdekli, hogy legyen valami rendes szakmája. Karotta a rációt és tézist fogja képviselni a műsorban, ahol maga is beszélgetőpartner lesz.

@angelday: Az est házigazdája én leszek, el fogom énekelni a “twitter-láz” című számot:

ennek kicsit más a szövege, de a dallama ugyanaz!!

Gyerünk, gyerünk, indul a hathengeres twitter-limbó,
Aki átbújik a léc felett, velünk jöhet!
Vigyázz, feljjebb is megy még a léc,
Ugorj nagyot, míg oda nem érsz!

TWITTER! LIMBÓ!

És ha ez sem lenne elég, akkor itt van a Twitter király is!

Twitter bajnoknak hívják a háta mögött,
Az új fiút ki a telepre költözött.
Ha bekapcsolja a kliensét,
A posztok szállnak az utcán át,
Odavonzza a followerek táborát.

Ha feltűnik az többi posztok között,
A followerek összesúgnak a háta mögött. (twitt király)
Ha feltűnik az többi posztok között,
A followerek összesúgnak a háta mögött.

Karotta mondogatta annak idején a Totalcarban, hogy neki van a legjobb munkája, ugyanis még fizetést is kap azért, amit amúgy is szeret csinálni, hogy tudniillik a penge verdákat vezetni és arról írni. Velem is valami hasonló eset történt meg, hadd számoljak be róla. Üljetek ide körém.

Történt ugyanis, hogy március elején a Resident Evil 5 launch partyn vettem részt. Aki ismer, vagy követi az online munkásságomat, tudja, hogy imádom ezt a videojáték sorozatot. Igazából csak a negyedik és ötödik részekkel játszottam, de azokban is van annyi, mint az összes többit együttvéve (gondolom én!). Szóval ott vagyok a Resi partyn, csúszik a sör, nagy a hangzavar, aztán egyik pillanatban megszólít valaki.

Érdekes és meglepő módon a Microsoft PR-osa volt, az akkori esemény egyik szervezője (a Resi5 launch party ugyanis a CDProjekt lengyel tulajdonú kiadó és a Microsoft közös eseménye volt). Mondja nekem, hogy tudja, nem szeretem a Microsoftot, az XBOX-ról sincs túl nagy véleményem — ezen a ponton gyorsan szavába vágtam, mert féltem, hogy ütni fog: “hadd fogalmazzak másként”, mondtam neki, “nekem az XBOX nem a természetes választásom“.

És ez valóban így is van. Sosem kedveltem a bézs színt, sokat olvastam a hardver hibákról, nem különösebben voltam oda a konstrukcióért. Szerintem hangos, csúnya stb, így aztán én magam a kuporgatott forintjaimból PS3-at vettem (elvégre az mégis túlzás, hogy az ember Wii-t, PS3-at és XBOX-ot is tartson magának).

Elég az hozzá, hogy a PR-os mosolyogni kezdett, elmondta, hogy megérti az érzéseimet, de mondana nekem valamit, ha már így összefutottunk. Küldene nekem, így ő, egy XBOX360-at néhány játékkal, próbáljam ki. Nem kell róla írnom, ha nem akarok, de nézzem meg. Azt válaszoltam, hogy miért is ne, elvileg a “Yes Man” film óta tudjuk, hogy sohase mondd, hogy soha.

Váltottunk még néhány emailt, aztán egyik nap hazaérek a munkavégzésből és mi vár otthon? Egy nagy doboz, benne egy XBOX360 Elite. Soha életemben nem láttam még Elite-et, eddig csak bézs XBOX-hoz volt szerencsém, itt viszont azt éreztem, hogy az elfogultságomat a Sony iránt nehéz lesz megőriznem. Az Elite ugyanis szintén fekete, mint a PS3, a tetején van egy vagány csillogó berakás a 120 gigás diszken, hozzá két FEKETE kontroller, webkamera, elemtöltő, memóriakártya, live pont, meg előfizetés.

a kép ugyan a tetejét mutatja, de én az oldaláról írok, amikor a csíkról beszélek

Egyelőre még szokom a rendszert (a tévén természetesen elfogytak a HDMI bemenetek, így dugnom kell), regisztráltam már vele magamnak felhasználót és próbálgattam is dolgokat.

Azt kell, hogy mondjam, rövid tesztem során az derült ki, hogy nekem, felhasználónak, az ég világon semmi különbség nincs a PS3 és az XBOX360 között. Ugyanazokat a játékokat ugyanúgy tudják futtatni, én ugyan semmi különbséget nem látok köztük (biztos van), mindkettő újgenerációs konzol, online mód, az egyik ilyen, a másik olyan. Tisztára, mint a Canon meg a Nikon. Pap és paplan. A különbséget az exkluzív játékok jelentik, letölthető tartalom dealek, ilyesmik.

Egyetlen dolgot szeretnék, mégpedig azt, ha lenne legális módja annak, hogy Windowst futtassak rajta, és így teljes értékű gaming PC válhatna az eszközből. Igazán klassz lenne. Elkezdtem írni egy hosszabb listát arról, hogy miket találtam furának az eszköz használata során (pl a webkamera képét nem tudtam profilképnek beállítani), de aztán úgy voltam vele, hogy ez is egy szakma én pedig nem tudok most ennyire belebújni.

A Microsoftnak köszönöm a lehetőséget, megpróbáltam megőrizni az elfogultságomat a másik tábor iránt, de nem sikerült!

De ha már itt tartunk: azért arról is érdemes példát venni, hogy az MS a hazai piacra mennyi energiát fordít. Minden szoftverjük lokalizált (igen, még az Excel súgójában a BAHTSZÖVEG is), központilag kezelt weblap, van marketing és PR büdzséjük, teljesen más attitűd, mint amit a globálban tapasztalunk. Egyrészt. Másrészt itt van ez a dolog, hogy soha sem az Apple-től, sem a Nintendótól, sem a Sony-tól nem kaptam semmit, bármit is írtam róluk (pedig többnyire ánusz-tisztogatás és ingyen PR szokott lenni), erre itt az MS és neutralizálja a dolgokat egyből. Hm.

xbox://angelday
psn://angelday
wii://majd-egyszer-kinézem-a-wii-online-kalap-szar

ja, és twitter.com/angelday
illetve twitter.com/Xbox360Hungary

Mit mondhatnék még? Jövő generációi, ti is kezdjetek blogolni! Meg twitterezni!

Egyszerű, hatásos. Az ital mindenféle itthon talált maradék gyümölcsök kipréselt levei volt:

Kellemes, itthon maradós, dolgozós vasárnapunk volt. Twitteren átléptem az 1000 követőt is, éljen.

Fejléc: tudom, hogy szörnyű. De direkt. Közösségbevonási célzattal feldobom a PSD-t is, hátha valaki kedvet kap az iparosmunkához.

Fejléc Twitter verseny Download (643)

Ritkán, nagyon ritkán van olyan, hogy belefutok valamibe, ami annyira elvarázsol, hogy gyakorlatilag egyhelyben végigolvasom az összes bejegyzést. Fogalmam sincs, hol bukkantam már rá, de legújabb “find” az Agyvihar.

Kiragadott példánk a január 20-i bejegyzés:

A pörgetésnek egyébként az az értelme, hogy a hagyományos kínai orvoslás szerint a golyók a tenyéren különböző akupunktúrás pontokat aktiválnak, ami a Wikipédia szerint élénkíti az agyat, elűzi az aggodalmakat, megakadályozza a magas vérnyomást, a májfoltok kialakulását, a kézremegést, stb. Szóval tiszta haszon, ha az ember pörget egy kicsit.

Az alapfeladat a golyókat úgy tudni pörgetni, hogy állandóan összeérjenek, ne koccanjanak egymással. Magasabb szinten pedig az a cél, hogy a golyók egyáltalán ne érjenek egymáshoz. És ezt persze mindkét irányba pörgetve tudni kell. A fenti videón a kolléga már magas szinten űzi az ipart. Én egyelőre folyton összekoccantom a golyókat, úgyhogy még van hova fejlődni.

Fizikailag passzív tevékenységeknél (TV nézés, telefonálás) praktikusan közbe lehet iktatni a golyópörgetést, és a magam részéről egész addiktívnek találom. Akkor is jó, ha az ember csak gondolkozni akar valamin, mert a golyópörgetés lefoglalja a testet, és így könnyebb fókuszálni az aktuális problémára.

Láthatóan tavaly szeptemberben kezdte írni a magát csak “blogírónak” nevező illető, aki roppant érdekes és mulatságos módon mutat be különféle filozófiai problémákat, érdekességeket, ötleteket, gondolatokat. Kellemes szerkesztésű, ritmusos bemutatók ezek, amiket még képernyőn is kényelmes követni. Minden poszt valami kellemes zárással, pozitívan, humorosan, szmájlival fejeződik be.

Kedvenc írásaim a macskaparazitás, illetve az ehhez kapcsolódó szösszenet, amelyben megvilágítódik, hogy mi emberek valójában alárendelt bábok vagyunk a kukorica növény világuralomra törésében.

Érdemes betenni az olvasnivalók közé, ritkán találni ilyesmit a felhőben.

A közvetítést pénteken @ujpeter kezdte, aki BKV-vel ment dolgozni aznap. Ennek végén teljesen jobbra tolódott:

Yours truly péntek este hölgytársasággal ment szórakozni a Holdudvarba. Amit itt látni fog az olvasó, noha erőteljes, helyenként visszataszító, vagy infantilis, ám a “bármikor letagadom” kategória pontos résztvevője. A linkek kattinthatók. A képek azért ilyen girbe-gurbák, mert kézzel kellett egyesével kiszedegetnem és manuálisan átneveznem őket. Hiába, kemény élet a melós blogger/lifestreamer élet.

Az 1492. követőmnek, amennyiben ő is akarja, elmondom, miről beszéltek a lányok. Sajnos ezzel a cliffhangerrel kellett befejeznem ezt az amúgy tényleg kivételes történetet és alkoholos állapotban történt mind-streamet. Én az a fajta vagyok, aki inkább újra és újra kijavítja a gépelési hibát, ami az idő előrehaladtával és a szervezetbe bevitt alkohol mennyiségével egyre nehezebbé válik. Ebben az értelemben a józannak tűnő üzenetek valójában nem tiszta, vagy ha úgy tetszik, brutálisan őszinte megjegyzésekké válnak. Ezt az egészet, mint médiakísérlet tárom a nyilvánosság elé, ha bárkit megbántottam volna, elnézést.

Egyébként már remekül gépelek iPhone segítségével, akit az tart vissza a vásárlástól, hogy nincsenek fizikai billentyűk rajta, ne tegye, roppant kényelmes gépelni rajta portrait módban is. A két hüvelyket kell ráhelyezni és szövegbevinni.

A twitter pedig remek mobil szórakozási forma. Akinek kérdései lennének, annak azt tudom mondani, hogy iratkozzon fel rám, a listámból válasszon ki néhány arcot, naponta nézzen vissza az oldalra és ő is nyomjon ki magából valamit. Sokkal jobb, ha bevon néhány ismert havert, aztán azokkal megy az okosítás. Ha azt szeretnétek, hogy én is lássam az üzeneteket, akkor tegyétek be a közlendő valamelyik részébe a @angelday tag-et.

Mobiltelefonra célszerű feltenni a fring.com-os kliensprogramot, iPhone-ra a tweetie-t és meg is vagyunk. Képeket csatolni és a “loopban” maradni azokkal a legegyszerűbb, nem a webes felület a hosszú távú megoldás.

Én jelen pillanatban a 986. followernél tartok a Nagy Twitter Versenyben, a sorban következő 14. követőnek egy kulcstartóra akasztható sörnyitót fogunk átadni a Frogdesign jóvoltából. (Mármint ők postázzák majd ki.)

Természetesen további AJÁNDÉKÖZÖN is várható 1000 fölött, stay tuned, most jön még csak a JAVA. twitter.com/angelday vagyok, az önök alázatos szolgája.

a webfejlesztő humora

Jeffrey Zeldman web guru kapott egy olvasói levelet, amiben a csávó panaszkodik a “twitter zaj” miatt. Szabad fordításban kiemelt szemelvények:

Klassz dolog tudni, hogy a Spiderman moziktól sírva fakadsz, de kit érdekel mindez? Én 90% értéket és 10% zajt szeretnék inkább látni. (…) Kérlek vegyél vissza arcból és közvetíts értéket!

Zeldman az alábbival teszi helyre a kérdést:

Ha úgynevezett “értéket” keresel tőlem, akkor a List Apart és zeldman.com a két hely, amin nézelődni lehet. Mindkettő ingyenes. Az első könyvemet most már ingyen is le tudod tölteni, ezen a címen pedig a legutolsót megvásárolni, vagy feliratkozni a konferenciámra, esetleg konzultációs munkával megbízni.

Ezek azok a dolgok, amikkel a közösség és ügyfelek számára “értéket” teremtek. A twitter feedem a személyes kifejező eszközöm, ami egy alapvető emberi jog.

Kérlek majd csukd be az ajtót kifelé menet.

A twittert sokan félreértik. Ott nem kell “klasszikus” tartalmat keresni, az egy ilyen zajos tér. Mindenki zajt termel, és mindenki szubjektíven áll hozzá a zajhoz. Rólam is iratkoztak már le többen, és én is iratkoztam már le emberekről. Nagy dolog.

Én nem hiszek abban, hogy hisztizni kell a zaj miatt és durcásan, nagy hanggal leiratkozni, bőven elég csendesen kattintani, hiszen, Zeldman is megmondta fentebb, hogy ez direkt ilyen. Akit tényleg idegesít, az szedje le magát. (Hozzáteszem: egyszerűbb egyébként nem foglalkozni vele, mint hőbörögni.)

Wyctim már a twitter el-WIW-esedésétől retteg. Biztos eljön majd ez az idő is, de annyi baj legyen. Én ugyan nem fogom olvasni.

Nagyon jegyezzük meg Shaun Inman szavait:

A “LEIRATKOZÁS” EGY GOMB ÉS NEM SZÖVEGBEVITELI MEZŐ

Szeressük a twittert olyannak, amilyen. Kár erőlködni rajta.

A Nagy Twitter verseny tovább megy, még készülünk néhány konkrét dobással, addig is twitter.com/angelday vagyok.

Yours truly ma reggeli első twittje.

Hogyan végezzünk twitter aknamunkát? Józsi shows you how:

A kérdéses fotó pedig:

A MindShare indítja a Futóblogot az Aranypengén. Sikerült időben összevágniuk egy rövid promóciós anyagot a Futóblogra készített videóimból, ezt most bemutatnám:

Noha nem gondolom azt, hogy forradalmi a reklám terén, én mindenesetre remekül szórakoztam az elmúlt egy évben. Winkler a Média Hungaryn fog egyébként előadást tartani a Futóblogról valamelyik szakaszban.

Köszönjük a lehetőséget: MindShare, Index, Nike.

1997 óta, 12 éve várjuk a játékot, a kiadó viszont most úgy döntött: az ingyenélő sleppet nem finanszírozza tovább. Elküldtek mindenkit. Tökéletesen és mélységesen egyetértek a döntéssel azt leszámítva, hogy én már sokkal hamarabb megléptem volna.

Az, hogy Broussardék saját magukból hülyét csinálnak, egy dolog, de az, hogy mellette a kiadónak kell finanszírozni őket, egy másik, sokkal komolyabb.

Röhej, ami játékfejlesztés címén ment náluk. Én őszintén szólva régen elvesztettem érdeklődésemet a projekt iránt. Ez a “when it’s done” attitűd a kiadási dátummal kapcsolatban egy olyan fad, amit nem tudom, ki és miért hozott be az iparba, de már régen fel kellett volna számolni.

Tessék példát venni a japánokról: 2009. március 13., péntek a Resident Evil 5 launch date és az akkor van, nem pedig akkor, amikor valami kokainon hízó amerikai seggfej úgy gondolja.

Játékot kell csinálni, dolgozni kell, teljesíteni kell. Az igazi sikersztorik mögött meló van. Gyakoroljuk a protestáns etikát.

Broussard van twitteren is: http://twitter.com/georgeb3dr

Akit érdekel, itt egy összefoglaló arról, mi történt ebben a 12 évben DNF szempontból.

A sztorit a Shacknews törte.

(Meetup) A BAHTTEXT-ről szóló előadás tetszett és érdekes, kézzel fogható volt a maga módján, írok is róla egy összefoglalót: 2002-ben az angol nyelvű Excelbe építettek egy függvényt, ennek a neve a BAHTTEXT. Ez a függvény képes bármilyen numberikus számot számnévvé alakítani thai nyelven. Semmi más hasonló funkció nincs az Excel korabeli változatában, csak ez, tehát még angolul sem megy ugyanez.

Magyarul van némi help is hozzá extra infóval:

A mese úgy tartja, hogy a Microsoftnál levő, Excelen dolgozó kollégák annyira kedvelték a thai kajákat, hogy megírták ezt a függvényt, hogy a redmondi éttermek natív közönségét el tudják vele kápráztatni. A dolog olyan jól sikerült, hogy még a szabványok közé is bekerült a BAHTTEXT. A baht (บาท — magyarul bát) egyébként a thai-ok fizetőeszköze. A függvény tehát annyit csinál, hogy 58-at kiírja betűvel: ötvennyolc, mindezt törzsi nyelven.

Azt nem tudom, hogyan, vagy miért, de az OpenOffice kitalálta, hogy ebből a függvényből kell készíteni egy univerzálisat, ami gyakorlatilag egy egyszerű szintaktika segítségével bármilyen nyelv számát képes lesz számnévvé alakítani. Az OpenDocument Formula szabvány tervezetéből ugyanis a vélhető technikai nehézségek miatt kihagyták a BAHTTEXT függvényének általánosítását. Németh László ezen dolgozik és bemutatta azt, hogy milyen módszerrel állítható elő bármely nyelvre a függvény.

Egy kapcsolódó érdekesség, hogy kínaiul a hármas szám számnévként három függőleges rovátka, viszont ha mellé kerül egy másik hármas, akkor, vélhetően a könnyebb azonosítás miatt, a kínai nyelv vízszintesen rovátkol. Aztán megint függőlegesen és így tovább:

Németh László és az ő kínai betűi

Ahogy a Plastik média szerkesztője kommentálta Twitteren (akire, FYI, szavazzatok a versenyben!):

Függöny.

update 20090516: Zhaoman kiegészíti a fent elhangzottakat. Idézem:

“Egy kapcsolódó érdekesség, hogy kínaiul a hármas szám számnévként három függőleges rovátka”

Ez nem igaz. A hármas szám számnévként három vízszintes (!) vonal.
1:一
2:二
3:三
4:四
5:五
6:六
7:七
8:八
9:九
10:十

A kínai nyelv külön jelöli a tizes, százas, ezres és tízezres helyiértéket. Tehát a 33-at nem úgy írja le, hogy “3″ “3″, hanem, hogy “3″ “10″ “3″, azaz háromszor tíz meg három. Helytelenül: 三三。　Helyesen: 三十三。A 33333 kínaiul így néz ki: 三万三千三百三十三 Évek jelölésénél eltérnek ettől.

Evan Williams (korábban a blogger.com, odeo.com aztán a twitter.com alapító ügyvezetője) visszautasította a Google Twitter.com-ra vonatkozó vásárlási ajánlatát. Állítólag most az Apple jön majd a következő ajánlattal. Gruber annyival intézi el, hogy “persze, hogy érdeklődik az Apple a szolgáltatás iránt. Mindenki érdeklődik, de ez nem jelenti azt, hogy lenne bármi konkrétum.”

Amerikában egyre nagyobb a “twitter-mania” néven elhíresült baromság, amióta Ashton Kutcher, CNN és Oprah bevitték a mainstreambe, mindenki erről zagyvál, Magyarországon meg versenyt (!) rendeznek, ki éri el előbb a 2009 követőt és még semminek sincs vége.

A Plastik média szerkesztőjének és Verhás Péternek különös találkozása

Bolond világ, de te csak szavazz Józsira: twitter.com/angelday — kezdőknek azt javaslom, hogy kattintsanak be engem, aztán nézzenek szét azon listában, akiket olvasok és ott máris lehet jelölgetni kedvünkre. Aztán minden nap érdemes ránézni. A twitter ugyanis mély:

Vagy vicces:

Hogy mi a twitter értelme (újaknak)? A twitter olyan, mint az IWIW üzenőfal, viszont csak azokat olvassuk rajta, akiket értelmesnek gondolunk, minket meg bárki olvashat, aki akar (feltéve, ha nem deklaráltuk kifejezetten ennek ellenkezőjét). Az IWIW, srácok egy statikus, mára teljesen beállt, beszakadt valami, amin néhány szerencsétlen flash banner villog és az idióták nyomják a körüzeneteiket, hogy kiket kell megmenteni. Márpedig most engem kell.

Disclaimer: tart ez a Twitter-kampány, időnként jönnek ezek a posztok is, de ha vége, visszaáll a rend!

Ma este 19 órakor a Dürer kertben lesz a budapesti Newtech meetup soron következő szakmai része, gyertek el, még van 25 hely. Illetve 24, ha magam is bekattintom hamarosan. (Bár, oldalkiszólás, én magam szeretem a szellős bulikat, ahol lehet TÁNCOLNI, meg kényelmesen PULTOZNI.)

Aki nem ismerné, technológia iránt érdeklődők szakköre. Rapid előadások, kis ücsörgés, egy sör, hazabuszozás. Ennyi. Szeretném ezen a ponton jelezni, hogy Fuchs “fax” András, kecskeméti lakosunkat is várjuk a rendezvényre.

http://newtech.meetup.com/42/calendar/10089451/

A programokról röviden, hisz a fenti linken minden részletesen olvasható (az én megjegyzéseim félkövérrel):

Trencséni Márton (Scalien) – Keyspace: annyira HC cucc, hogy össze se tudom foglalni

Kriston Ákos (ELTE, Elektrokémiai és Elektroanalítikai Laboratórium) – Mobil IT, Fuel Cell. Milyen lehetőségeink vannak a mobil áramellátás területén és hova fejlődhetünk a különböző technológiai megoldásokkal? iPhone válaszokat remélünk! Bírni fogja-e 5 napig?

Németh László (OpenOffice) – Viszlát BAHTTEXT! Az OpenDocument Formula szabvány (OpenFormula) tervezetéből a vélhető technikai nehézségek miatt kihagyták a Microsoft Excel (számot thai számnévre és pénznemre alakító) BAHTTEXT függvényének általánosítását. Ez elég akadémikusnak és szakmainak tűnik, meglátjuk.

Gyutai Balázs – Digitális hangerőmaximalizálás. A hangerő nem növelhető a végtelenségig, ezért a nagyobb hangerő érdekében a jel dinamikáját csökkentjük. Az általános rutin szerint ilyen esetekben limitert illik alkalmazni. Hardkör.

Szalai Ferenc – Genie Platform – Nyílt forrású rendszerek integrációja. Az egymástól merőben eltérő felépítésű, ám nyílt forrású üzleti szoftverek integrációja egy egységes, elsősorban kis- és közepvállalati folyamatokat segítő rendszerré. Ez engem is érdekel a napi rutinban.