Plastik média

Hétfő este az Index videó szerkesztőségében Bazsó Gáborral végigszakkommentáltuk a 2009-es Apple WWDC 2 órás keynote-ját. A műsort kivételesen teljes terjedelmében letölthetővé tesszük. Sajnos az első felvétel elején még nem történik kb 20 percig sok minden, onnan érdemes követni, ahol Karotta is beül.

Én holnap munka ügyben külföldre utazom két napra (net kérdéses), így az írásos összefoglalóm később következik majd egy külön posztban. A műsor szerintem jobban sikerült ezúttal, a téma is érdekesebb volt, a csúcson majdnem 380 szimultán nézőnk volt, ezen a képen a 374-es csúcsot kattogtam le (eddigi rekord):

Sajnos pont errefelé értük el az Indavideó két órás technikai limitjét, így újra kellett építenünk a nézőket utána, ezért két részletben van csak a videó az ugrás után.

A teljes bejegyzés

Roger Federer – Robin Söderling 6–1, 7–6(1), 6–4 — csak azt tudnám, hogyan tudták lefotózni őket egymáshoz ilyen közel!!

Roger Federer megcsinálta élete 14. Grand Slam győzelmét is, ezáltal fellépett Pete Sampras mellé a dobogóra, akinek szintén 14 slamje volt. Sampras ugyanakkor soha nem nyert Párizsban. Az utolsó férfi Roger Federer előtt, aki képes volt nyerni mind a négy slam-en (career grand slam), André Agassi volt, aki most Federerrel együtt állt a tribünön az addigra már jelentősen zuhogó esőben.

A mérkőzés második szettje volt valamiféle érdekesség tenisz oldalról, az elsőben Söderling nagyon ideges volt, gondolom a súly miatt. A tiebreakben viszont semmi jelentős meglepetés, Roger egyetlen (1) pontot adott neki. A harmadikban lehetett még izgulni, de csak azon, hogy mikor lesz már vége. Egyéb izgalmak: a második szett elején a közönségből valami csávó rohant a pályára és próbált meg egy kalapot (!) Roger fejébe húzni. Eltelt bizony kis idő, mire a biztonságiak megfogták a faszit.

A meccset Georgiev “Georgo” Viktorral és Holanddal hármasban végigszakkommentáltuk, ezt az ugrás után újra megtekintheti a kedves olvasó.

A teljes bejegyzés

Ennek a 2009 januárban megnyitott étteremnek az önmeghatározása: running bar. A “szalagos” sushi bárok mintájára akarták megcsinálni (bár nem az), ahol középen gurul egy szalag, rajta apró tál ételek (érted, MINI!), kinek mi szottyan, leveszi. Ez a koncepció engem önmagában nem érdekelt volna sose. Bár az is igaz, hogy még nem gondoltam bele igazán, pedig jobban megnézve lehet ezt jól is csinálni. Van a megoldásban valami, amitől azt hittem, hogy ez típusú “gyors” étkeztetés ellentmond annak, amit én keresek egy étteremben.

A Minibe egészen konkrétan futva jutottunk el a héten Lindával, mert kitaláltam, hogy elfutunk otthonról Kianekékig a Vár alá, a Logodi végébe. Útközben érintettük a Vérmező melletti Déryné nevű éttermet, amit kocsiból már sokszor láttam, de még sose mertem bemenni. (Szerintem keverem valamivel, ez mostmár biztos.) A Déryné mellett foglal helyet a Mini, nem is véletlenül: ugyanaz a tulajdonos, csak a koncepció más. Arról van szó ugyanis, hogy a Dérynébe inkább az idősebb, nyugisabb, öregesebb korosztályt látják vendégül, míg a Minibe inkább a fiatalabb, posh-ilag relevánsabb, lazább embereket várják, akik buli előtt itt vacsoráznak, koktélozgatnak, eszegetnek JÓT akár hajnali háromig. Erre állítólag azért volt szükség, mert a Déryné közönségének egy része igényelte a dolgot. Or so the story goes…

Ebből az egészből az a lényeg, hogy futás közben kiszúrtuk, milyen kellemes a környezet (fák, kedves apró kis terasz). Első adandó alkalommal elmentünk. Az adandó alkalmat az jelentette, hogy Linda, és a budapesten élő svéd Facebook Robin Söderling emlékcsapat kibérelt egy ROXY techno fújásra abszolút alkalmas, ún. “Barbi buszt”, amivel péntek este két teljes órát lófráltunk a városban. A parti előtt rövid vacsora gyanánt javasoltam, hogy nézzük meg a Minit.

Kényelmes, kellemes, nyári hely. A budai belvárosban, ám mégsem annak forgalmas részén. A pincérek többen vannak, előzékenyek, közlékenyek, mozgékonyak. (Egyiküket megismertem, a Kyotóból jött át.) Segítettek értelmezni az étlapot is, mert, mint kiderült, az étlapon nincsenek meg az ételek leírásai — büszkén hirdetik is cirádás betűkkel, hogy ami volt a piacon, abból főznek (hohó!). Bal oldalon pusztán a koktélok leírásai (2 rugó / koktél — nem kóstoltam, de profinak tűnt minden), jobb oldalon pedig a színkodolás.

A Miniben ugyanis minden tányér kap egy kis pöttyöt, amilyen színű, annyit kell a tányérért fizetni. 150 forinttól 1250 forintig terjed a skála, a legdrágább a fekete szín, ezek a főételek. A pincér készségesen hordja a tálcákat, ezen mindenféle ételek elkészítve. Előétel, leves, főétel, desszert sorrendben szépen kihozza, akinek van kedve, emel. A leveseket előre főzik, a főételek frissen készülnek.

Egy tálcán például kihoztak nekünk hat előételt, a másikon pedig négy különböző főételt. Megkérdeztem, mi történik, ha elkészítik frissen a főételt, én viszont nem vágyakozom egyikre sem. “Ebben az esetben az étterem bebukta” — jött a válasz. Mi ugyanakkor nem letörni, hanem éppen ellenkezőleg, támogatni akartuk a Minit. Három főételt is levettünk és fogyasztottuk nagy élvezettel.

előételek — a képek telefonnal készültek, elnézést a minőségükért

főételek

desszertek

A Miniben ugyanis jó a konyha. Kis adagokban érkeznek a finomságok, de az alapanyag példás, az elkészítés könnyed és egyszerű. Scampis Caesar saláta, Szt. Jakab kagyló főétel (RETTENET FINOM), Sertésszűz filé, Vörös durbincs egy kis salátával, Brownie, Sacher torta sorrendben fogyasztottunk. Három limonádét ittunk hozzá, szőlős-bodzás kivitelben, friss, harmatos, zamatos. Minden étel hibátan, egyedül a brownie volt öreg és száraz. A Sacher viszont nedves, mellette finom, apró narancsgerezdek és reszelt, beáztatott narancshéj. Elöntött a gyönyör.

Kedves ízelítőtálak, aki többet falna, többet kér a pincértől. A benti részen lehet szalagról is levenni, ezt nem próbáltuk, csak ültünk a teraszon és élveztük a kellemest.

A Mini kínál üzleti ebédet is 1190 forintért, ennek a zöldspárgás – sonkás – aszalt paradicsomos előételét kóstoltam. A számla nem tartalmazza a szervízdíjat — újabb jó pont nálam. Ketten együtt jattal 9 ezer forintot fizettünk. Érezhetően a kategória alá árazták magukat.

Szörnyen jó élményekkel távoztunk a Miniből. Azonnal ajánlható.

Mini
Pauler utca 6.
(1) 225 3794

update 20090624: Kovács Kristóf tulajdonos is bekommentelt hozzánk, sőt, követi is a szálat, tehát lehet neki címezni nálunk is nyugodtan.

Heti hirdetőnk ismét a Fotexnet Express, a Webáruház “csináld magad”. Hosted szolgáltatás, ahol havonta kis összegért (10 ezer / hó) lehet online webboltunk telepítés nélkül. Ha valaki online boltban gondolkodik, mindenképpen érdemes megnéznie a Fotexnet online bolthálózatát is kiszolgáló termékét a Fotexnet Expresst. Magyar fejlesztők magyar piacra készítették, tehát az itthon specifikus dolgok egészen biztosan benne vannak, számlát adnak, supportálnak, elérhetők az irodában stb.

A Plastik médiát ezen a héten a Fotexnet Express támogatta. Köszönjük.

Nem ismeretlen az iPod / iPhone speaker kategória, manapság a kazettásmagnó helyett ilyeneket vásárol minden épeszű ember. Csak rátolja az iPodot és máris mehet a házibuli. Ezt a rést annak idején az Apple is felismerte az iPod hifivel (amit kb egy évig árusított, majd érthetetlenül kivont a forgalomból).

Teltek-múltak az évek, a kategória teljes mértékben megjelent a piacon. Jól emlékszem: Cserjés Péternél voltam házibuliban, ahol büszkén mutogatta az iPod hifire hasonlító fekete dobozt. Azt mondta, 80 euróért (kb 23 ezer forint) vette leárazva. Arról nyomtuk a zenét aznap este. Nem kellett bonyolult eszközöket, hangládákat a kocsiba pakolni, megvolt a kis egység, iPod amúgy is van már minden háztartásban, indulhattak a jéger körök (és ellen-jégerek).

Manapság az iPod kihangosító olyan, mint az USB meghajtó: ahány ház, annyi szobás.

Karácsonykor keresgéletem valami hasonló dolgot Lindának, aztán én is megvettem egy feketét, mint Cserjés. Viszont nem szeretjük, lelketlen. Szerencsétlen egymagában szomorkodik, míg be nem dugjuk. Viszonylag nagy is, nehéz is, szemét is.

Erre fel Handráséknál a héten megjelent a boltban az iDisznó: kicsi, aranyos, iPod / iPhone lejátszó. Így dagonyázik a nappaliban:

… röff – röff – röff

Apró, nem nehéz, vicces és csajos. Én magamnak nem ezt a típust vásároltam volna, de Lindának nagyon bejött. Olyannyira, hogy amikor otthon kicsomagoltam, sikítozni kezdett. Ezt a jelenetet most megpróbálom bemutatni, bár célszerűnek érzem megjegyezni, hogy a következő videó olcsó replika ahhoz képest, ami a valóságban történt:

Persze nem lenne a nevem Backstage Józsi, ha nem készítettem volna el a videó backstage változatát Koboltyúval:

a macska rendben van egyébként

A disznóhoz kapunk egy sor műanyag betétet, amivel gyakorlatilag minden iPod és iPhone (a shuffle kivételével) használhatóvá válik. Nekem ugyanakkor nem is annyira iPodnál, mint inkább a laptopomnál vált be a malac. Egy sima audiokábellel ugyanis azonnal remek hangosításban szól otthon a zene. (Nincs még nincs házimozim, illetve házi hangosításom.) Egyetlen bajom van, mégpedig az, hogy ilyenkor általában a laptop egyik oldaláról hallom a hangot, ti. ahol a disznó túr, nem pedig két oldalról.

A malaccal semmi gond nincs egyébként, a fülein lehet a hangerőt szabályozni, egyikkel fel, másikkal le, a méretéhez képest meglepően jól szól, bár nem tartom magam túl nagy szakértőnek a kérdésben. Annyit viszont kijelenthetek, hogy a laptop hangszóróinál sokkal szebb és hangosabb, kerekebb hangra képes. A hangerőt is lehet adagolni neki, bár házibuliban még nem próbáltam (viszont azt hiszem arra a hangerőre nem képes egy ekkora kis malac).

Otthoni lejátszónak, hangfalnak, egyszerű eszköznek remek. Nagyon várom ugyanakkor az eszköz következő generációját, ami wifin keresztül tudja majd szívni az iTunes megosztott librarymet. Az volna az igazán pásszentos.

Bevezető áron bruttó 20 ezerért elvihető Handráséktól (xms.hu — a címlapon levő disznó jól kinéző banner trn keze munkája scratch Photoshopból!), most van neki készleten. Handrás egyébként annyira gurul most ezen a Canon 5D/HD/glidecam videó kérdésen, hogy készített is egy disznósat. Azt hiszem nem lövöm le a poént, ha elmondom, hogy kiszúrt valami “csapó” alkalmazást az App Store-ból és ezt indokolatlanul sokszor szerepelteti benne, hehe:

Handrás és az ő malaca

Robin Söderling SWE (23)
vs.
Fernando Gonzalez CHI (12)

Juan Martin Del Potro ARG (5)
vs.
Roger Federer SUI (2)

Ez az elődöntő sorrendje. A férfi egyes elődöntőket pénteken fogják játszani, vasárnap lesz a döntő. Reménykedem, mondom reménykedem egy Söderling – Federer találkozóban. Egyébként Del Potro a világranglistán jelenleg az ötödik, remekül üt. (A fenti részen a zárójelben levő szám nem feltétlenül jelenti ezt, aki esetleg most kapcsolódna be a teniszvilágba. Az a szám a “seed”, vagyis “hanyadik helyen kiemelt”, vagyis gyakorlatilag az, hogy a táblán hova rakják. Ennek az az értelme, röviden, hogy Nadal és Federer csak a döntőben találkozhasson egymással. De ezt most nem akarom taglalni.)

Nézzük meg a döntő variációit!

1. Söderling – Del Potro — broáf!
2. Söderling – Federer — legkedvencem
3. Gonzalez – Del Potro — broáf!
4. Gonzalez – Federer — második legkedvencem

Elfogult vagyok Federerrel kapcsolatban. Láttam 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is a Garros teljesítményét (sőt, 2005-ben is, amikor Rafa pattintotta az elődöntőben, illetve 2004-ben, amikor Guga pakolta le 6-4, 6-4, 6-4-re — lehet-e elfelejteni a csodálatos Gustavót, illetve 2003-ban, amikor az első körben ment haza, hehe). Tehát az utolsó három évben a Bikával döntőzött, mindhárom évben a Bika győzedelmeskedett. Idén Söderling verte le a Bikát, tehát logikusan neki kell Federerrel játszania és Federernek a dolog tranzitív tulajdonságából fakadóan meg kell mutatnia a Bikának, hogy ki a főnök. Tehát mégegyszer: Söderling üti Bikát, Federer üti Söderlinget, amiből az következik, hogy Federer jobb a Bikánál.

Egyszóval Federernek meg kell csinálnia idén a Garrost. Be kell vennie a trófeát, sírnia kell a tribünön. Söderlingnek nagyon jó kanyarja volt ezen a tornán, ne akarjon még ekkorát harapni a tortából. Lesz még rá alkalma. A Bika távol maradt, néhány jó teniszező ott van a maradék háromban, de most van itt a lehetőség szakítani a történelemkönyvek lapjaiból. És azt is megmondom miért: mert Roger Federer egy arisztokrata, úgy stílusban, mint agyban. Nem pedig ilyen célra-nevelt sport-köcsög, akik három szót nem bír kiejteni a száján.

Idén is lesz Goldenblog, május 29 óta lehet leadni a nevezéseket a “mainstream” kategóriában. A Goldenblog rendszere a következő: Mainstream, Gasztroblog, Kulturális blog, IT blog, Szórakozás blog, Tanácsadó blog, Hírblog, Fotóblog, Helyi.érték, Komplex blog kategóriában két heti bontásban lehet szavazatokat leadni a jobb fölső dobozban. A legtöbbet kapott blog nyer. 2009. január 1. utáni posztokra kell koncentrálni a nevezésekkor, hogy az újdonsült blogok, így például a minekvan fókuszba kerülhessenek.

Ennél viccesebb, hogy ők is csinálnak egy Twitter versenyt, úgy tűnik, ezt a hullámot “nem lehet és nem is akarják” megkerülni. Úgy lehet szavazni, hogy twittelni kell a #gbtv (Goldenblog Twitter verseny) taggel azoknak az at-reply neveit, aki szerintetek a legjobb a felhőben. Ezt én is megtettem elég elfogultan:

Mainstreamesedik a twitter, persze vannak akik zajjal ellent futnak, Árpa Attila még nem jött rá, hogy csak a twitter indulásakor volt MENŐ angulol twittelni. Lényeg az, hogy a twitter kurva jó! És azóta jöttek egy csomóan (nem is beszélve ugye a teniszesekről) és értéked adnak a zajnak.

Azóta is, bármerre járok, bárkivel kezelek, mindenkinek mondom, hogy a twitter jelentőségét a blogokéhoz tudnám hasonlítani.

És jövő hétfőn Apple Keynote itthoni idő szerint 19 órakor!

Egy fantasztikus korban élünk!

Elindult az E3. Engem, őskövület-gamert egy dolog érdekel igazán az eddig megismert felhozatalból, mégpedig a Secret of Monkey Island: Special Edition.

A mai napig a retinámba van égve a Commodore Világ azon száma, ahol az Amiga verzióból fekete-fehérben szerepel egy kép arról a nagy majomfejről. Pedig, ha jól emlékszem, az még annak idején 16 színű EGA grafikájú anyag volt.

Ha már “egázni” kezdtünk: először IBM PC-re (annak idején még így hívtuk) és Mac-re jelent meg a játék 16 színű EGA változatban. Néhány hónappal később megjelent a VGA-ra színezett változat, 256 színű paletta, de gyakorlatilag ugyanazok a sprite-ok. Az Amigás port pedig az EGA és VGA változat keveréke volt, a 256-os háttereket konvertálták 32-re, sprite-ok maradtak (idehaza ez terjedt el elsősorban). 1992-ben adták ki a játék CD-ROM változatát, átdolgozott zenével, ami a CD Audion játszotta közvetlenül a számokat. A grafikus menürendszert is átdolgozták egy kicsit, ami az eredeti 12 ige helyett már csak 9-et tartalmazott.

Idén pedig megjelenik egyfelől a Secret of Monkey Island remake, ami az eredeti játéknak teljesen újra-artdir-ezett (már elnézést!) kivitelezése, másrészt pedig a Tales of Monkey Island, ami gyakorlatilag egy vadi új Monkey Island kalandjáték (CoVboy ásít a hátsó sorban).

a teljes, LucasArts által kiadott HD videó letölthető tőlünk is, amiből rengeteg minden kiderül, katt a képre (109mb, MOV)

A Tales of MI a Telltale games folytatásokban kiadott Monkey Island változata 3D-ben. Nem ismeretlen kalandjáték gaming körökben a Telltale games, a LucasArtsból kivált alkalmazottak alapították meg, miután kiderült, hogy a kiadó nem jelenteti meg a Sam and Max: Freelance Police-t. Náluk a koncepció mindig kettős: egyfelől digitális megjelenés, amit később a dobozos követ, másrészt a sorozat-szerűség. A Monkey Islandet is öt epizódosra tervezik, ahol nagyjából havonta jelenik majd meg egy-egy epizód. Az első hamarosan jön egyébként, konkrétan idén július 7-én. PC-re és WiiWare (!) csatornára egyaránt.

A remake LucasArts fejlesztés lesz, viszont nem teljesen és pontosan ugyanaz, mint az eredeti játék volt, hanem itt-ott kicsit variáltak is rajta. Lesz még benne egy új “hint system”, ami segít majd nekünk akkor, ha elakadnánk a kalandozásaink során. Bár gondolom arra nem gondoltak ezek az amerikai szoftverfejlesztők, hogy az igazi gamer ilyenkor a CoV-ból tájékozódik a továbbhaladást illetően. A játék tartalmazni fogja a klasszikus módot, ahol egyetlen gombnyomásra (!) váltogathatunk majd a régi és az új grafika között. Ez a cucc is nyáron érkezik, viszont ez XBOX Live Arcade-re és PC-re jelenik majd meg.

van HD gameplay videó is, klikk ide

gombnyomásra váltogathatunk majd a régi és új nézet közt!

Személyes utózöngémet engedjétek meg a végén. Szerintem a világ teljesen rossz úton halad: a legnagyobb főnökség ugyanis az lenne, ha a Monkey Islandnak megjelenne a Commodore 64 változata. Az lenne a tökéletes retró, a tökéletes kalapemelés, a tökéletes be nem teljesült, ám 2009-ben valóra vált álom. Megannyi C64 gamer örökké sírhatott volna. Istenem, ha annak idején történt volna egy ilyen csoda.

És, halld szavam kibaszott Internet, ha egyszer sok pénzem lesz és tudok ilyesmi projektet finanszírozni, akkor el fogom hozni a világnak a Secret of Monkey Island Commodore 64 változatát, és vele azt a meg nem valósult álmot, amire annak idején annyira vártunk, Commodore 64 tulajok.

Drámai fordulat vette kezdetét a Roland Garros negyedik fordulójában a Haas-Federer meccsen. Tommy Haas, a profi ATP évek óta nagy underdogja a bravúros kezdés után nem volt képes tartani az addig konzisztens játékát, és ahogy twitteren már megmondtam, oda kellett volna figyelnie, amikor Federer vizelni ment az egyik szünetben. A bajok mindig ott kezdődnek ugyanis.

Johan Micoud és Lilian Thuram egykori francia válogatott focisták izgulnak a mérkőzés alatt

Roger Federer kettő szett hátrányban, 3-4-es game állásnál, saját adogatójátékánál breaklabdánál állt. Ha akkor Haas konvertálja a pontot (3-5), onnan kiszerválhatja a harmadik szettet és vele együtt könnyedén viheti a mérkőzést (3-6), kezet foghat a másik ágon érkező Robin “bikakúró” Söderlinggel.

Ehhez képest csodálatos labdamenettel Federer 40-mindet csinált, aztán hozta is a játékot, majd utána elvette Haas adogatóját is egy csodálatos labadamenettel. A kulcsfontosságú break pillanatai:

tehát az állás, 3-4-ről 4-4 (ön itt áll), aztán 5-4 végül 6-4

Federer mindezek után csinált MÉG zsinórban 6 game-t és osztott ki egy 6-0 bagelt a szerencsétlen floridai németnek. (Én tényleg nem tudom, hogy Nick Bollettieri mit fog szólni otthon.)

Innen már nem volt már megállás, Haasnak voltak még jó pillanatai a döntő szettben, de nem volt elég már ez ahhoz, hogy az addigra teljesen felszabadultan játszó svájcit meg tudja velük fogni. A végeredmény: 6-7, 5-7, 6-4, 6-0, 6-2

Federer ma ismét bebizonyította, hogy a tenisz klasszisai közt a helye.

A legjobb nyolc között pillanatnyilag a következők vannak: Söderling – Davydenko, Murray – Gonzalez, Federer. Fedó fog még játszani a Roddick – Monfils győztesével, illetve Del Potro, Tsonga, Robredo, Kohlschreiber jelen pillanatban a 16 között erőlködik. Robin Söderling, aki tavaly Wimbledonban ugye már rángatta a gatyáját, mint Nadal, idén ki is ejtette a sárga-lila Nike felsőben majomként világító Nadalt. (Nem bánom Nadalt egyébként. Egy cseppet sem. Túl jó volt ő Párizsban, ezt beláthatja mindenki.)