Plastik média

pont tegnap este próbáltam megnézni, már jó régóta vágytam rá. de csak a börtönlázadásig jutottam..
ha 10 évvel ezelött forgatják, megcsinálják 105 percben, és akkor egy fasza kis film lett volna (számomra is). mert így most túl sokszor volt ingerem, hogy egy indokolatlanul hosszú jelentetet skippeljek. mondjuk nem tettem, de cserébe lekapcsoltam a vége elött bő 1 órával..

de egyébbként nekem ez volt a bajom a batman-nel is. tökre tetszik a film, rdekel a story, és szépen lassan elaltatják az érdeklődésemet, lesem az órát, “mi lessz már! csináljátok végre..” mert ez valami tendencia, vagy nem tudom, de 10-20 éve ugyanezeket a karaktereket ugyanezt a hangulatot, ugyanert történetet meg tudták volna rajzolni rövidebb idő alatt is. lehet újabban perc alapú a díjszabás hollywoodban?
de persze ma azért még megnézem a végét is..

Ozymandiast elkúrták, sokkal megkapóbb figura az eredetiben.
Amit most már tényleg olvass el, már csak azért is, mert sok dolgot kihagytak a filmből, nyilván időhiány miatt is. Ha kell, kölcsönadom angolul.

Az eredeti képregénytől – tudtommal – a film két dologban tér el: a lényegi rész a befejezés, illetve nem fejtik ki annyira Ozymandias előéletét. Ami viszont – szintén csak tudtommal – benne lesz a rendezői változatban, ami emiatt egy csöppet még hosszabb lesz. És ezáltal tán kerekebb.

Én is ismeretlenül ugrottam neki és támogatom, hogy ez egy zseniális alkotás.

Józsi,

a) remélem a directors cut-ot nézted (ami 20 perccel hosszabb a mozisnál és sokkal komplexebb az élmény. believe me!)

b) a képregényt el tudom küldeni cbz formátumban, amihez mac-re sok remek képregény nézegető progit találsz.

SPOILER!

A directors cut nem tér el a befejezésben, viszont bele került Hollis Mason halála, valamint a legfőképp Laurie Jupter és Dan alakja még jobban ki van bontva. Kapott plusz jeleneteket Jon is.

/SPOILER

Került bele utalás a tales of ablack feighter-re (ami a filmből ugyan kimaradt, de megcsinálták és egy 20 perces rajzfilm formájában extraként rajta lesz a BD-n és a DVD-n egyaránt).

Nem került bele a filmbe egy 20 perces ál-nterjú Hollis Mason-nal, amelyben a MinuteMen-ről és a Keene-Act-ről beszél. (rajongóknak must-have)

Messzemenőkig egyetértek az írással, jogos az 5 csillag.

Az megvan, hogy a háborús szoba amiben Nixont (asszem kétszer is) mutatják egy az egyben Kubrick Dr. Strangelove-jából lett átvéve? Öröm volt látni ezt a kis tribute-ot!

http://bookline.hu/product/home.action?ca=SEARCH&type=22&id=74267&_v=Moore_Alan_Gibbons_Dave_Watchmen_Az_Orzok_I_

igaz ez magyarul van, dehát istenem.
3 részes. én már megvettem.

Hali!

Libriben (Astoriánál) simán lehet kapni a képregényt, három részletben, amikor én voltam, csak az első és a harmadik volt, de biztos megvan magyarul is, 2000 forint környékén.

Nekem a film iszonyúan tetszett, dacára a negatív kritikáknak és legfőképpen dacára annak, hogy a 300 volt az, amit annyira giccsesnek tartottam, hogy nem bírtam végignézni.

Tehát én először (és utána többször) néztem meg a filmet, majd olvastam el a képregényt, és szerintem a film _jobb_, mint a képregény. A zene, a hangulat, a szereplők.

Igen, hosszú. De azt gondolom, hogy akinek ilyen horderejű témában van mondanivalója, az megérdemli, hogy megterhelje a nézőt. Míg a képregénynél valahogy zavart a műfaj jellegzetessége (sokszor túlrajzolt érzelmek, egyszerűsített képek, stb.), addig a filmnél ezt nem éreztem.

Nekem Ozy karaktere is bejött a filmen. Biztos, hogy meg fogom még nézni párszor és másnak is javaslom, szánja rá az időt és energiát.

Ja igen, és pozitív meglepetés volt a magyar Watchmen képregény végén lévő 4-5 oldalas megjegyzések listája, ahol a fordítók nem szájbarágósan, és legfőképp nem spoilerezve, de külön felhívják az olvasó figyelmét az egyes képkockákon található érdekességekre, illetve felfedezendő dolgokra…

és ahogy írják, a képregény is olyan, mint a film, illetve mint minden valóban _jó_ alkotás: minél többször nézed meg, annál több mindent fedezel fel benne.

Én úgy néztem meg ezt a filmet, hogy konkrétan semmit nem vártam tőle. Hallottam róla, hogy nem a szokásos csihipuhi gagyi hollywoodi comic adaptation, de ennyi.

Remek alkotás, fantasztikus hangulattal. A zenékkel kapcsolatban is egyetértek, nagyon jól eltalálták, hogy mi hova.. Rorschach abszolút kedvenc, nagyon jó a karakter.
Tetszik ez a “szociopata” hozzáállás.
Az egyik kedvencem tőle, amikor a börtönben meg akarják ölni az ebédlőben, sorban állás közben, lerendezi a fickót majd megszólal: Nem én vagyok bezárva ide veletek, hanem ti velem. (nem szó szerinti idézet.) – szóval ez üt.

Én is a hatása alá kerültem, és én sem ismertem a képregényt előtte. Mint film önmagában, a mondanivaló, a furcsa, manapság ritkán felhasznált (torzított) nyolcvanas évekbe bújtatott karakterek, mind – mind szolgáltak egy célt, és hihetetlen, hogy ez a hangulat/mondanivaló át is jött. Ritkán látok mostanában jó filmet, ritkán ütős egy film, ritkán jövök ki a mozi végén úgy, hogy ez valami rohadt jó volt. A Watchman pedig megtörte ezt a vonalat pár hónapja. Rorschach kíméletlen igazságosztása abban a világban annyira groteszk módon volt igazi és hiteles, hogy drukkoltam neki- illetve simán át lehetett volna ide emelni 2009-be is, hogy felállt a hátamon a szőr… És így tovább. Egyetértek, zseniális alkotás.

Szerintem maximum a látványért érdemes megnézni a Watchmen aka “a kékfaszú kronikája” című alkotást. Megnéztük moziban, de inkább végiguntuk, mint élveztük volna. Tele van logikátlanságokkal…

Józsi, a bookline-nál mindig szokott lenni puhafedelű angol változat is, egy kötetben az egész kb. 3 rugóért. A magyar változat ugye 3 kötet kb. 2-2 ezer forintért, bár hozzátartozik, hogy ezzel a színvonalas képregények hazai kiadását is támogatja az ember.

Egyébként a maga idejében a Watchmen még nagyobbat ütött, hiszen 86-ban jelent meg, amikor még erőszakmentes, felszínes, unalmas szuperhősképregények voltak, és ez a fajta összetettség és realizmus is teljesen idegen volt a műfajtól.

Snyder filmje pedig korrekt munka, de nekem kicsit fáj az is, hogy Rorscach túl látványosan őrüt, a doki meg nincs elég alaposan kifejtve, plusz az erőszak kicsit már öncélú és sok (azzal együtt, hogy a képregényben is sokkolni akartak vele – de ezt ma már nem nagyon lehet).

józsi, a directors cut hd-ban fent van már “a” hd-s torrentes oldalon. csak mondom.

na végre valami érdekesnek hangzó

Konkrétan a Spar-ban a könyvespolcon láttam az az első kötetet.

De szerintem van a tecsóban is.

Imádtam a 300-at de a Watchmen nálam nagyon közepes. Lassú volt és érdektelen. ÁLtalában a hős-filmeket nem a sztori viszi el és ennél a filmnél ez tényleg így van. Elég unalmas és kiszámítható volt a “fordulat”.

Szerintem is jobb lett a film az eredetinel. A kulonbsegek altalaban elonyere valnak, meg hat a mai elvarasokhoz fel kellett porgetni a latvanyt. Sok ertelme nem lett volna az eredeti fako-fanyar szinvilagnak meg az idohuzo reszeknek.

Alan Moore meg sertodes helyett mondjuk orulhetne, hogy szelesebb retegekhez is eljutott igy, az eredetihez kb huen maradva. Ami anno utos es ujszeru volt, azt a mai kozonseg eredeti formaban max korberohogne. Syndernek meg sikerult egy fasza, borus, abszolut vallalhato anyagot faragnia belole.

Nekem megvan cbz-ben, 200 mega, erdekel?

Egyebkent a kepregenyen en azt erzetem, hogy ez ma mar kicsit tulhaladott.

Nekem filmben jobban bejott mint kepregenyben. Igaz ott csak az elso ket reszt olvastam. Agyamra ment hogy folyton egy kis suttyo altal olvasott kepregeny a kepregenybent kellett olvasgatnom. A vegen mar siman kihagytam ezeket a reszeket. Film buntet, (Watchmen.Directors.Cut.2009.720p.BluRay.DTS.x264-ESiR) Ennel jobb nem kell

“inkább végiguntuk, mint élveztük volna. Tele van logikátlanságokkal…”

az nem biztos, hogy a film hibája, ha nem tudtad követni a logikáját. kicsit gyenge érvelésnek tűnik, hogy a “film a hülye” az “én vagyok a hülye” helyett.

A 300 a látványt kivéve szánalmas film volt, ez úgy szódával még elmegy, de simán kihagyható.

Szerintem.

jah, ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.

btw DnP, a Black Freighter adja a képregény sava-borsát, ha fogalmazhatok így. Szimbólumok és analógiák tömkelege. jól.

Sztem a film egy borzasztóan izzadságszagú próbálkozás a képregény elmesélésére. Nem véletlen mondta mindenki, hogy ezt nem lehet filmre vinni, Snydernek sem sikerült. A képregény márcsak pusztán a hossza és a bonyolultsága miatt legalább 4-5 órás filmet igényelne, de a készítőknél két v 3 film szóba sem jöhetett ezért megpróbálták ezt 3 órába besűríteni, ami így áttekinthetetlen, érdektelen és unalmas lett.
Hiába találták el Rorsach v Manhatten v Komédiás karakterét 100%-osan, az egészet lerombolja, hogy a főszereplő Ozymandias a képregényben egy brutális fizikumú erőteljes férfias figura, itt meg egy nyálas kis senki. A végét is átalakították, teljesen értelmetlenül, ráadásul egy nagyon jó látványelemtől fosztva ezzel meg a nézőket (erre már nem volt pénz vagy mierrt nem is értem).
De lehetne sorolni azokat az apró de mégis sztem kulcsfontosságú jeleneteket amiket kihagytak / átírtak az időhiány vagy nem tudom mi miatt, amitől az egész film totális érdektelenségbe fullad. Amúgyis ma egy ilyen nukleáris holokauszt veszélyével fenyegető film eléggé aktualitását vesztette, miért nem találnak ki valami egyedi sztorit ezt sem értem. Alan Moore is elhatárolódott a filmtől nem véletlenül.
A másik dolog, hogy az időhiányt kreatív filmes eszközökkel meg lehettt volna oldani, jó példa erre a Fight Club, itt semmi ilyesmivel nem találkozunk, kivéve a film eljén a főcímet, a többi linaáris történetmesélés az unalmasabb fajtából. Egyszerűen a filmen egyáltalán nem jön át a sztori ereje.
Pluszpontot kap természetesen a film a tökéletes vizuális megvalósításért, értem ezalatt a helyszíneket, ruhákat, a képregényhez sokszor teljesen hű kamerabeállításokat. Látszik hogy nagyon akart a rendező, de sajnos elveszett a részletekben és így a fanboyoknak csalódást okozott a sok kihagyott / megváltoztatott / elbaszott jelenet miatt, a többieknek meg egy nézhetetlenül unalmas és összevissza filmet csinált.

De lehetne tovább sorolni a hibákat, pl h Manhatten meztelenkedése teljesen öncélúnak tűnik a filmben, pedig a képregényből pontosan kitűnik, hogy Manhatten lassanként teljesen elveszíti az érdeklődését az emberi faj iránt és egy isteni állapotba megy át ezért számára már egyáltalán nem fontos, hogy megfeleljen olyan emberi normáknak mint a ruha viselése pl. Manhatten istenné válásából sem jön át semmi a végére pedig az is fontos jelenet. V pl a marsi jelenetnél Manhatten monológja a képregényben nagyon durva, nagyon jól érezteti, h az ember az idősíkokat egyszerre érzékeli, a múltat a jelent és a jövőt egyként látja. Ebből sem sikerült semmit áthozni a filmre. Szintén a veszekedős jelenet is teljesen szar a Marson.

Ok nem folytatom, pedig lehetne sorolni milyen sok szinten vérzik el a film teljesen.

a film, számomra egy alapkérdést tett fel, szabad-e embereket mások szabadságáért feláldozni?

válasz egyértelműen, nem.

ettől kezdve, a film szar. mindegy a képregényhűség, mindegy a látványvilág, a rendező, a kihagyott jelenetek, a fanság, etc. minden filmnek van üzenete. ha ez az üzenet nem stimmel erkölcsileg, akkor a film egy tahó, ostoba, tudatlan rakás fos.

[...]

nem tudtam semmit a filmről (director’s cut), szokás szerint. kínlódtam az első felében. azt hittem, beleőrülök, de betudtam ezt annak, h’ nem az Államokban nőttem fel, kompletten kiesett a gyermekkoromból a képregénykultusz. (ami eljutott hozzám, nyálcsorgatva, irigykedve, de értetlenül bálványozva. akkor.)

a film második felétől kezdett tetszeni, különösen a Rorschach karaktere tette szimpatikussá, relatíve. nem tudtam, h’ 300, de nem tudtam semmit se.
(egyébiránt szeretem a képregényfeldolgozásokat)

erről a képregényről pedig konkrétan, pláne nem tudtam semmit. amúgy nem lett volna rossz, tekintve, h’az abszolút szenvedésből átvitt az érdeklődésbe… de h’ feláldozódott egy város, és pláne h’ embereket tudatlanságukban hagyta -

erkölcsileg megbukott.

a szabad választás jogát, alapvető emberi jognak, az emberi méltóság részének tudom.

ps.: salvor,
szerinted itt hány mamlasz tud a Dr.Strangelove-ról?

Ezt úgy hívják Collateral Damage és helyzetfüggő, de ebben az esetben Ozymandias döntése sztem teljesen helyénvaló volt. Egy atomháborút (ahol a fél emberiség + állatok, növények haltak volna meg) előzött meg azzal, hogy pármillió New Yorkit kinyírt. Amúgyis túl sokan vagyunk a földön és csak pusztítjuk azt, ez igazán csekélység volt a magasabb cél érdekében.

Persze a képregényben Ozymandias is megkérdőjelezi a döntését a végén, amire Manhattan ad frappáns választ:
Ozy: I did the right thing, didn’t I? It worked out in the end.
Manh.: In the end? Nothing ends Adrian, nothing ever ends.

addikt,
már bocsáss meg, kiazapámnak a kékeres fasza érezheti magát a kisJézus egyetlen felkent földihelytartójának, h’ collateral damage-t, meg döntéseket engedjen meg magának más emberek életéről?

erkölcsileg nincs, nem létezik jog más ember életének elvételére (mert visszavonhatatlan ugye) – kivéve háború,
vagy a személyes életének védelme;

az ember a saját életéről dönthet egyedül, de aki eldobni kívánja, tegye mielőbb, ne terhelje az élőket addig se feleslegesen. minél előbb, annál.

[...]

a filmretehát visszatérve, teccett vóna megkérdezni, óhajt-e esetleg az adott városlakó feláldozódni mások örömére, per fő, egyesével szépen sorba.
ha erről a kötelességéről a pszichopata elfeledkezik,
tessék szépen újabb 3órán ábrázolnia lelki önmarcangolását, melynek a vége, h’felköti önnönmagát a sivatagba egy kókatt fára, 30ezüstpénzér.

…szóval öcsisajt ha te helyénvalónak érzed,
akkor sürgősen nézz magadba, és gondold újra az életed.

faszmalac.

Teljesen helyénvalónak érzem, Ozymandias helyében én is így tettem volna.

Ma láttam egyébként a képregényt a vecsési Tescóban, és mivel párom sokat szöszmötölt a bevásárlással, hirtelen felindulásból megvettem a második részt.

Szerintem jó az. És iszonyú mázlink van, hogy a nukleáris fenyegetettség érzése mára már túlhaladott. Talán arra is jó ez a képregény, hogy ne felejtsük el, volt olyan kor, amikor az emberek tényleg azzal a tudattal feküdtek le aludni, hogy másnap akár eljöhet a világvége.

A morális kérdésre a film végén tényleg nehezen adható jó válasz, mindkét álláspont mellett lehet érvelni. Talán ezért is jó, mert elgondolkodtat és vitára késztet, nem pedig kész tanulságot ad.

fapina minél agresszívabban érvelsz annál jobban igazad van, sőt, ha fizikailag meg is tudnád verni addictot, akkor lennél igazán meggyőző…

kicsit visszatérve a morális kérdésre: ha valakinek a kezébe adják a lehetőséget, hogy milliók életét elpusztítva milliárdokat menthet meg, akkor a nemleges döntés is milliárdok életébe kerülő döntés, ami a nagyobbik rossz, mert ebben az esetben nem mondhatja, hogy az ő lelkiismeretét egyetlen ártatlan életes sem terheli.

mi könnyen beszélünk, hogy mi lenne a helyes, mert tudjuk, hogy nincs lehetőségünk sem milliók elpusztítására, sem milliárdok megmentésére.

kedves galamblelkű fasszem,
illetőleg, addikt.

a film pontosan ezért volt rossz, mert elmulasztotta megmutatni, h’ efféle döntés (eltekintve attól h’ lehet-e helyes avagy sem) milyen lelki következményekkel jár.

alkalmasint az emberiség múltja, de majd kijavít vki, ha tévednék; telis-tele van ozmódiás féle mindent jobban tudó, mentálisan súlyosan degenerált… őrültekkel, akik mindig találtak vmiféle fensőbb érdeket, amire hivatkozván feláldozhatták más emberek életét, tíz- vagy százezer, netán milliószám. példának okáért, haj- és szemszín, vallási v. politikai meggyőződés, etc.
aztán vagy egy kötélvégén, v. egy árokpartján felgyújtva végezték… ha pedig mégis sikerült elkerülniük az igazságszoláltatást, hát elfoglalták méltó helyüket a történelemben, kellő megvetés közepette.

[...]

ha a kérdést nézzük, h’ milliók kontra milliárdok;
ám az élet elvétele hangsúlyozottan azért soha nem indokolható, mert visszavonhatatlanul végleges… ésbár valóban volt hidegháborús fenyegetettség, sőt -szerencsénkre- a kritikus helyzetek ellenére megoldás is született (vö.: Washington és Moszkva forródrótjának apropója) de nem kellett feláldozni ahhoz nagyvárost, h’ a nukleáris holokausztot elkerüljük.
tehát a fenti példa mutatja, és a kérdést megválaszolva, a tévedés lehetősége mindig fenáll, hiszen nem lehet benne egy ember biztos, h’ az utolsó pillanatban a másik fél nem gondolná-e meg magát.

* * *

éspersz’
itt a lelki csapdahelyzet. egyes, (sérült) emberek szivesen elképzelik ozmódiás szerepét, h’ ő(k) hasonlóan döntöttek volna-e;
csakh’ azt felejtik el, h’ lehet a fasz rosszabbik végén állni. is.

kiváncsi lennék, ha egy mániákus eszelős becsöngetne addikt langymeleg otthonába, és fensőbb érdekekre hivatkozva forró olajon megfuttatná addikt frissen kimetszett golyóit, majd padlizsánnal megfűszerezve a torkába gyömöszölné gőzőlgő heréit fulladásig, s miközben zavart tekintetével kántálná, h’ ezzel emberek milliárdjait menti meg, vajon teccene-e addiktnak, h’jelesül ő ‘collateral damage’.

persze addig nincs is ezzel semmi baj, amig mi vagyunk ozmódiás, v. ha nem, hát legalább a barátjainak tekint.
a gond csak akkor kezdődik, amikor omzódiáson végleg elhatalmosodik az elmebaj és már a barátait is áruló(k)nak, v. ‘collateral damage’-nek tekinti.

szép álmokat, fülesmackók.

(remélem nem voltam az indokoltnál agresszívabb)

nekem, végeredményben: nem tetszett.

sok apró részlet viszont igen.

csak megkerülöd a kérdést: ha ozmohitler úgy dönt, hogy mégsem áldoz be milliókat a milliárdokért akkor nem milliók teszik fel a miért pont én kérdést, hanem milliárdok.

és hogy mi van akkor, ha tévedett? ennek kockázatát vállalni kell, ha a nem-cselekvés nagyobb kárt okozhat.

egyetértek jóska, minden idők magasan legjobb szuperhősös filmje. de jó film-e? nem, hanem szar. túlbonyolított, logikailag és erkölcsileg több síkon, számtalan sebből vérző, hatásvadász alkotás. és mégcsak nem is a filmesek hibája.

nem “olvastam” az eredetit, sőt asse tudtam, hogy van ilyen, de mostmár elhiszem, amit a diehard fanek mondanak: hiába vagy a világ legjobb rendezője, hiába a tiéd a világ összes pénze, ezt a műfajt nem lehet filmre áttenni. főleg nem 30 évvel később.

amúgy a nixon karakter geci jó, ahogy habzó szájjal arra vár, mikor nyomhatja meg végre a doomsday gombot. ennél szebben csak a futurámában kapta meg az öreg csótány.

Egyébként gyorsan el is olvastam a képregény második részét, egyre jobban tetszik (ellentétben például a Dűnével), holnap lehet, hogy lesz egy extra utam a Tescoba a befejező részért, illetve otthon majd beizzítom torrentet…

ja, fapinának és asszemnek faszkorbács az ovis vitáért.

nem vettétek észre, hogy azért beszélünk egyáltalán erről a filmről, mert esendő, hús-vér lezüllött karakterek benne a szuperhősök, akik egyenként legalább akkora zűrben vannak, mint a világ, amiben élnek?

mi a faszom van veletek, semmi?

karon: ignore.

Egy csomó érdekes kísérlet volt arra, hogy mit lépnének az emberek az ehhez hasonló morális dilemmák esetén.

Például ti mit tennétek ebben az esetben:

“TROLLEY PROBLEM. A trolley is running towards five
people who will be killed if it proceeds on its present
course. The only way to save them is to pull a lever that
will divert the trolley to a side track. On the side track
stand one person who will be killed.”

És mit tennétek, ha ez a helyzet:

“FOOTBRIDGE PROBLEM. A trolley is running towards
five people who will be killed if it proceeds on its present
course. This time the only way to save the five people is to
push a large stranger off the bridge on which he stands. If
he is pushed down, the stranger will die, but his mass will
halt the trolley.”

És szerintetek az emberek hogyan döntöttek?

asszem: bocs az elírásért, a faszkorbácsot valójában fapinának és addictnak küldtem.

és nem azért, mert ezek nem érdekes problémák, hanem mert az alapján megítélni egy filmet konkrétan általános iskolás színvonal, hogy erkölcsileg nem makulátlanok benne a szuperhősök. képzeljétek baszki mikulás sincs!

amúgy sztem az emberek többsége inkább hagy meghalni öt embert, mintsem hogy az ő direkt beavatkozása következtében hajon meg valaki, és ez mindkét esetre igaz. eltaláltam?

Fapina felesleges túráztatnod magad: a válaszom a logikailag hibás és felületes érvelésed ellenére ugyanez: Ozymandias (és nem ozmódiás / addikt / fasszem – nem is értem ez valami jófejkedés akart lenni a részedről vagy mi, h minden nevet direkt rosszul írsz) jól döntött, abban a helyzetben ez volt az egyetlen jó megoldás, nem lehetett finomkodni. És igen, én meg sztem bárki szívesen beáldozta volna magát ha milliárdok életét mentheti meg ezzel. A háború a történet szerint nem volt elkerülhető, itt hibásan kevered össze a történetet a valósággal. És még mindíg ott van, h egy nukleáris háború az állatokat és a növényeket is veszélyezteti, amikhez képest az emberélet másodlagos. Szintén az eszelős-becsöngetős sztorid sem stimmel erre a helyzetre, mert ott nincs az erőszak mögött értelmes cél, itt pedig van. Az egyetlen amiben igazad van, h a film nem mutatja be a döntéshozó lelki vívódását, a képregény viszont igen.

De amúgy meg nem szívesen vitázom veled, mert nem szeretem feleslegesen ugyanazokat az érveket olyannak leírni aki úgysem ért semmit az egészből, szal sztem hagyjuk is.

A stílusod meg sztem no comment.

karon: h a film sztem miért nem jó azt leírtam az első hozzászólásomban, nem olvastad?

Asszem: ott a pont, ha Ozymandias nem tesz semmit azzal meg milliárdokat öl meg szal akkor már inkább a kissebbik rossz.

Ne haragudjatok, h ennyit postolok, de ezt még le szeretném írni: a képregényben – és a filmben is ez átjön – az a legjobb sztem, h végig mutogatja a hősöket akik mind elvannak magukkal és azt hiszik valami baromi fontosat csinálnak. Lásd Komédiás aki a kormány szolgálatában egy báb, Rorschach aki pár embert érintő dolgokban nyomozgat több-kevesebb sikerrel, Dan és Laurie égő házból mentegetik ki az embereket. (Manhattan kivétel, ő más dimenzióban mozog végig.) Ez persze mind szép és jó, de közben a háttérben Ozymandias megmenti a világot ők meg köpni nyelni nem tudnak. Mindenki akit ők megmentettek életük során meghaltak volna a háború alatt, ezt nem vették számításba – eddigi tevékenységük Ozymandias nélkül teljesen felesleges lett volna. El is bandukolnak szépen csöndben haza a végén.

Nekem ott csúszik el a dolog, hogy az emberi természetre, és a bajt okozó háttérerőkre NINCS hatással amit Ozymandias tett.
Ha arról van szó, hogy helyesen, egymást nem bántva csak akkor tudnak élni az emberek, ha valamilyen nagyobb erőszaktól állandó félelemben élnek, tehát csak a félelem tudja az embereket kordában tartani, akkor az nagyon szomorú. Én nem hiszek ebben, mert rossz irányba vezet. A félelem helyett a tudatosság (és az együttérzés) kell hogy az életet támogató és nem romboló keretek között tartsa az emberek viselkedését.

Az, hogy az embereket csak a félelem tudja kordában tartani, pont az az érvelés (az ember gyarló és nem fejlődőképes), ami alapján az Új Világrendet (New World Order) létre akarják hozni azok a háttérerők, nevezzük őket a Pénz Urainak, akik keverik a szart hogy uralkodjanak felettünk. Ezzel lehet racionalizálni, hogy rabszolgaként tartsanak minket, olyan rabságban, amiről nem is tudunk, és egymást húzzuk vissza bele. Lehet flame-elni hogy kretén összeesküvés-elméletes vagyok, de utána is lehet járni és meg lehet lepődni. Most itt ebbe a témába nem akarok belemenni, de valahogy nem tudtam a film nézése közben elvonatkoztatni ettől az összefüggéstől.

Az a jelenet, amikor Ozy kiosztja az olajmágnásokat, hogy 72x megvehetné őket, na ott szólalt meg a csengő bennem. Lehetetlen. Hiszen épp azok a magánemberek irányítják magát a pénzt is, akik kezében az energiaipar van. Ozy csak úgy lehetne gazdagabb náluk, ha a pénz fölött is átveszi az uralmat.

Én először elolvastam angol eredetiben a teljes képregényt. Utána megnéztem azt a verziót, ami egy igen hosszú, 12 részes animációs film, a képregény képeivel, és egyetlen, nagyon profi színész adja az összes szereplő hangját. (Watchmen – Motion Comic 1-12).
Szerintem a film eléggé hű a képregényekhez. Nagyon látványos, és hangulatos.
Viszont a legjobb élmény nekem a motion comic volt.

Pedig az emberi természet nem az, hogy bántsuk egymást, csak ha a túlélésünk van veszélyben, ha mindennapos szűk-ség van, akkor kapcsol be a hüllő-agy, és képes elvenni mástól ami kell.
Folyamatosan ebben a túlélési üzemmódban kell minket tartani ahhoz, hogy uralni lehessen minket.
Ezért nem akarják hogy bőség legyen, pedig lehetne. (Élelem, ruha, fedél, energia, mindenből lehetne bőven mindenkinek.)
Ezt szolgálja a televízió, a reklámok, sok szempontból a vallás, de jórészt a mozifilmek is. Ezért a sok adó és járulék, az infláció, a háborúk, a rossz kaják és a gyógyszerek.
Vagy túlélési üzemmódban legyünk, vagy ne is legyünk jelen, tartózkodjunk álomvilágban, vagy legyünk betegek.

Ha Ozy valóban legyőzte volna ezt az oligarchiát, a pénz urait, akkor nem lett volna szükség arra amit tett. Elég lett volna a meglévő ravaszul elnyomó gazdaság-pénzügyi-társadalmi rendszert lerombolni és engedni az embereket, hogy egy újat építsenek, ami ott kezdődik hogy legyen mindenkinek kaja, ruha, lakás, kommunikáció, utazás és szabadidő.

addict: ez mind fasza, de azert az ugye megvan, h az utolso par kepkocka ill jelenet (rorschach naplojaval) feje tetejere allitja az egeszet, megkerdojelezi ozymandias dontesenek ertelmet, es egyben ertelmet ad manhattan szavainak (“soha semminek nincs vege”)?

btw, aki amiatt pampog, h a watchmennek megkerdojelezheto az erkolcsisege, annal vmit nagyon elbasztak az irodalomtanarai. a watchmen nem erkolcsi tanmese, nem foglal allast, hanem _felvet_ egy rakas sulyos erkolcsi problemat, es bemutatja az ezekre adhato kulonfele emberi reakciokat.

akinek van annyi esze, h ezt kepes belatni, az valszleg jol fog szorakozni a kovetkezo cikkeken:

http://www.debbieschlussel.com/4896/the-watchmen-lie-hollywood-sends-more-depravity-your-kids-way-costumed-as-superhero-flick/

http://www.debbieschlussel.com/4897/watchmen-fanatic-derangement-syndrome-disease-of-the-pretentious-slacker-ignorami-watchmen-was-anti-reagan-rant-not-marketed-to-kids-on-american-idol/

(a lenyeg: ostoba szoke ultrakonzervativ picsa tokeletesen felreerti a watchment, es mindenkit lehulyez, akinek tetszett)

Józsi, nagy szolgálatot tettél a filmnek azzal, hogy pozitívan értékelted. Én megnéztem már röviddel a bemutató után, és varázslatos volt . Már akkor ment a vita a port.hu-n hogy ez szar film vagy sem, és az itt tapasztalható “vérremenő” párbajoktól volt hangos a fórum. Ebből is látszik milyen remek alkotásról van szó.

@fapina meg a többi hasonló: baszki, nektek attól jó egy film, ha erkölcsileg és morálisan vállalható? Megáll az eszem!

Háborút soha nem az emberek indítottak. Mindig a politikusok. Ő mögöttük pedig azok vannak, akiknek az emberi félelem és nyomorúság a táplálék.

Ozy végső soron őket szolgálta. Sikerült egy olyan félelmetes ellenséget létrehoznia, aki nem is létezik (Dr. Manhattan, a szörnyeteg-isten), és akivel épp mert hamis, a végtelenségig és bármely célból lehet riogatni és irányítani az emberiséget. A politikusok jól összefognak a közös ellenség ellen, és bevezetnek egy-két új intézkedést.

Ráadásul Ozy most majd kénytelen lesz időnként fenntartani, táplálni ezt a hamis ellenségképet és vészhelyzetet, időnként hasonló tragédiát kell majd okoznia. Ha ő nem teszi meg, majd megteszik azok, akiket ez a kialakult rend tart hatalmon.

Nagyon tetszik a történetben John alakja.
Hogy nincs benne félelem. Hogy amiatt nincs benne félelem, hogy az időt másképpen érzékeli.
Sokan mondják, hogy a lineáris időérzékelésünk a félelem egyik alapja, pl. Eckhart Tolle. Mondjuk ő, és mások az ún. jelenlétről beszélnek alternatívaként, nem arról, hogy kiterítve látjuk az időt. De vannak olyan filozófiai rendszerek, és talán a tudomány is valami hasonló véleménnyel van (bár nem igazán követhető a tudomány az átlagember számára) amik ugyanezt mondják, hogy az időt csak mi érzékeljük lineárisnak, valójában sokkal bonyolultabb a dolog. Pl. a “Seth könyve” elég jól elmagyarázza.

…
Tényleg, Rorshach naplójából ki fog derülni az igazság? Akkor borul az egész. De szerintem nem merik nyilvánosságra hozni, vagy elmismásolják, nem engedik hogy az emberek képe a helyzetről megváltozzon. Például: hamisítvány.

Jól működő rendszert CSAK az igazságra lehet alapozni, megalkuvás nélkül, és ezt szerintem mindenki zsigerből érzi. Részben ezért Rorschach a legkedveltebb karakter, mert ő nem alkudik meg, inkább elhagyja azt a világot, amiben mindenki a megalkuvás mellett dönt.
A természetben nincs megalkuvás, nincs ügyeskedés. Csak az elvetett búzát lehet learatni.

furic

“Jól működő rendszert CSAK az igazságra lehet alapozni”

ez nem igy van. nem kell szuksegkeppen igaznak lennie az alapvetesnek, epp eleg, ha lehetetlen bebizonyitani, h nem igaz.

Hosszú távon is jól működő rendszert CSAK az igazságra lehet alapozni.
Hiszen ami nem igaz, az NINCS! És csak VALAMIre lehet alapozni.

Persze azt is lehet csinálni, hogy kialakítunk az emberek fejében egy világnézetet, és arra építjük a rendszert. Amíg fenn tudjuk tartani ezt a világnézetet, addig működik is a rendszer. Ez történik most is.
Csakhogy úgy néz ki, hogy tökéletesen uralni az emberek gondolkodását nagyon nehéz — bár nem is kell, elég ha a többség megvan. De azért nem véletlenül igyekeznek egyre jobban: TV, mozi, vallás… RFID chip, HAARP projekt…

Az a kérdés, hogy
- ha van szabad akaratunk: mit akarunk?
- ha nincs szabad akaratunk: mi a terv?
Bármelyikre az a válasz, hogy az emberek félelem nélkül, bőségben és szabadon élnek, akkor az lesz.

Nekem is nagyon tetszett, bevettem a Hellboy és a Sin City mellé harmadik kedvenc képregényadaptációmnak. Olvastam is, és nem volt hiányérzetem a filmet nézve. Az furcsa volt, milyen alázatosan követték a képregény kockáit, még a kamerabeállásokkal is. Ozymandiasnak castingolhattak volna egy szikárabb, izmosabb színészt, ő a puha külseje miatt kilógott ebből a hű másolásból, ezt a kakukktojást nem tudtam értelmezni. Pedig a hős karakteréhez amúgy illik a puhányság.

wice: megvan de akkor és ott még Ozy döntése jónak tűnt – nem tudhatta h előkerül 1 ilyen napló.

Azért durva, h ennyi kérdést felvet ez a történet, nem sok filmről lehet ennyit beszélni.

milyen kár, hogy a vágó és a dramaturg még mindig hiányszakma Hollywoodban is

hmm, a film hívei ide se figyeljenek.
sajnos osztom, h nem ügyesen herélték ki az eredeti történetet. kb. úgy kopog az ürességtől, mint a Mátrix. tőlem lehet látványos, ügyes hangulatfestő meg cipelheti a hátán a filmet egy-egy jó alakítás, ha a dramaturgia- így a történet percről-percre egyre vacakabb lesz.

én olvastam angolul, meg magyarul is, és a film is tetszett, bár hiányzott egykét dolog.
de úgytudom, remelem a bővítettben lesz egykét plusz ami az átlag nézőnek lehet hogy unalmassá tette volna a filmet, de nekem jól fog esni (:
józsi olvasd el a könyvet(:

Pont hétvégén láttam, tetszett. Főleg az, hogy bemutatták a szuperhősök negatív oldalát is.

én egy dolgot nem értek a történetben. hogy a maszkosoknak miért van emberfeletti ereje? pl. komédiás szétüti a falat pusztakézzel, rorschach akkorákat ugrik mint egy szöcske, éji bagoly, selyem kísértet 10-20 fickót simán darabokra tör. most ők tényleg erősebbek a normál halandóknál, vagy csak a jó kondi miatt vannak ilyen erőben?

dióhéjban:
(karon, Te jósrác vagy

1.) lehet egy jó film, attól még h’ morális kérdőjel van benne?
igen, ha a kérdőjel utáni kétség arányosan van bemutatva

2.) lehet-e szuperhős esendő?
szerintem, ne… de végülis, miértne.

3.) lehet-e félelemre válasz a nagyobb félelem?
szerintem, egyértelműen nem.

4.) tragédia megoldásai (nagyon rossz, sokkal rosszabb)?
passzolom, gondolom adott helyzet.

* * *

addikt,
az eszelős-becsöngető egy “matekzseni”, aki a DNSesedből számolta ki, h’ utódod _mindenképpen_ kirobbantja a világvégét; s csak ivartalanítani szeretne (plussz megvacsoráztatni) – de megfulladsz, alkalmasint ‘collateral damage’.

fasszem,
hiszek a figyelmeztető lövés erejében. nem szeretném, ha éppen habzik a szám, mert ultradézit tízóraiztam véletlen, mellékhatásként kissé zavart leszek a reptéren. nem lennék túl boldog, ha kapásból lőnének fejbe, de a körülöttem állókat is… mert biztos, ami biztos.

* * *

apró adalék
-mert unom az értetlenséget-

nem is olyan rég, néhány vallási fanatikus úgy döntött, úgy szolgálják legjobban hitük rögös útján a saját üdvözülésük, h’ repterekre hajtanak be, és mindenkire rárobbantják az autóikba rejtett szeretet-csomagjaik. elbaltázták -hála a mi jóIstenünknek- s csak magukat égették meg. kórházba is vitték gyorsan őket és amikor az adófizetők felháborodva kérdezték meg, ugyanmár miért is költik drága megveszekedett fontjaikat terroristákra, az volt a hivatalos válasz, h’

lehet h’ egyes egyének nem tisztelik az életet, de a brittek igen,
még azesetben is, ha azon egyének terroristák.

ps.:

s h’személyessé tegyem az erkölcsi üzenetét a filmnek,

barátnőd kell feláldoznod -érdekesség kedvéért, meg sem kérdezheted, fizikai akadályoztatottság okán- persze nyilván az emberiség megmentésének [fensőbb!] érdekében.
felőlem pusztulhatnánk mindnyájan, de nyilvánvalóan nem tenném meg;

…azok akik mégis, gondolom, beleőrülnének.
nah, ez maradt ki a filmből. tehát a film, fos.

teccikérteni?

fapina: én értelek, csak nem értek egyet veled, hiába hozol fel még 15 példát. a te etikai álláspontod alapvetően deontologista (mint Rorschaché a filmben), míg Ozymandias cselekedete konvencionalista, azaz cselekedetének erkölcsi értékét következménye határozza meg, és én ez utóbbi érvelést elfogadom, még akkor is, ha ez kegyetlennek tűnik, te viszont nem.

wice a mellékelt linken található kritika zseniális, most kezdem olvasni a kommenteket

Engem az a rész gondolkodtatott el, mikor az interjúban azt mondták, hogy egyesek szerint Manhattan maga Isten, majd mikor a búcsúzásnál azt mondja az életről: “Maybe,maybe I’ll create some”

Asszem,

félek még mindig nem érted.
(de ha találok a blog-odon post -ot, akkor megpróbálok indapassra bemászni)

én az etikát nem deontoligizmus/konzekvencializmus útján próbálom megközelíteni, hanem emberi psziché (Csányi, Berne, Aronson, Fromm, etc.) az emberi psziché része a bűntett utáni bűnhődési vágy (vö.: lelkiismeret). a bűntett színhelyét sem azért keresi fel a bűnőző, mert biztos akar lenni, h’ nem hagyott nyomot, hanem mert le szeretne bukni.

[...]

magyarán,
akármilyen szépen magyaráznád meg magadnak, h’ terhes barátnőd életének feláldozásával megmentetted az emberiséget, soha sem tudnád megbocsájtani magadnak;
ergo az őrülettel büntettnéd magad.

és ezért szép (fair) történet a Jézus elárulása, mert már Istenfiát h’lehetne elárulni, mégis Júdás felkötötte magát (psziché ez, nem pedig filozófia).
és vmi hasonlót vártam volna ozmo-kimirdzsongtól is.

Az a kérdés, hogy Ozymandias elég erős tettének elviseléséhez fontos lehet, “de itt már új történet kezdődik. Egy ember fokozatos megújhodásának, fokozatos újjászületésének története. Ahogy átmegy egyik világból a másik világba, megismeri az előtte addig ismeretlen valóságot. Ez új elbeszélés témája lehetne – de a mostani itt véget ér.”

Fapina
A képregényben nagyon egyértelmű, hogy Moore az egyes figurákban különböző, páronként ellentétes világnézeteket testesít meg – és az is nyilvánvaló, hogy NEM mond ezekről ítéletet, hanem az olvasóra bízza. Elgondolkodtatni és nem prédikálni akar.

A befejezés pedig a filmben is ambivalens és te döntheted el magadnak, hogy Rorschach naplójából mi kerül nyilvánosságra és azt ki mennyire hiszi el, és milyen következményei lesznek.

Addict
Ozymandias helyzete korántsem olyan tiszta, mint amilyennek látod. A (filmből sajnos kimaradt, és kicsit tényleg fárasztó) Black Freighter képregény ugyanis az ő történetével áll párhuzamban. Namost ott a főhős egy képzelt veszélytől igyekszik megvédeni szeretteit, és így saját maga okoz katasztrófát…

Ugyanígy Veidt is csak azt _gondolja_, hogy a világháború elkerülhetetlen – de hiába olyan nagyon okos, valahol saját maga is kétségekkel küzd, hát még az olvasó.

És egyébként alapvetően ez a gond a Watchmen megfilmesítésével, hogy a cselekmény másodlagos. Moore egyfelől a szuperhős mítosz kiforgatására koncentrál a különféle archetípusok (Superman, Batman, bármilyen női szuperhős) és történetbeli sablonok felhasználásával, másrészt meg mindenféle erkölcsi, vallási meg hasonló témákról filozofál (pl. Rorschach és Manhatten is arra jut, hogy nincs Isten, de nagyon különböző utakon…)

Namost ezt egy filmben tényleg nehéz visszaadni, hát még egy közönségfilmnek szánt szuperprodukcióban. Snyder amit lehetett, azt megtett, nehéz megmondani hogy egy leegyszerűsített sztori mennyivel lehetett volna jobb…

“Amúgyis ma egy ilyen nukleáris holokauszt veszélyével fenyegető film eléggé aktualitását vesztette”

Csak szólok, hogy a doomsday clock állása 2007 óta 5 perc éjfélig. Nemtom ez az Irán meg Észak-Korea dolog neked feltűnt-e, az illetékesek mindenesetre elég veszélyesnek értékelik.

Egyébként meg az egész képregéyn jelmondata a “Who watches the watchmen?” kérdés, ami egyrészt vonatkoztatható a hősökre – de Kennedy egyik beszéde is szóba jöhet, amiben az amerikaiakra úgy hivatkozik, hogy “watchmen on the walls of world freedom”. Ehhez vegyük még hozzá, hogy Moore elkötelezett anarchista.

Ja, és az egész után – hiába tartom személy szerint hülyeségnek az összeesküvés-elméleteket – nem lehet ugyanúgy nézni az egész World Trade Center esetre sem…

vargatom, Asszem

én nem vonom kétségbe, h’az alkotónak alkotói szabadsága megengedi a műfaj korlátainak be nem tartásását. tegye.

de ha ettől eltér és nem veszi figyelembe az emberi psziché alapjait, a munkája -számomra- ettől kezdve egyértelműen a fosdomb kategóriája.

(és én ebben az esetben már magának a szerzőnek az előéletét, gyermekkorát, szüleit, etc. venném górcső alá, ha érdekelne. de nem érdekel, mert pont és vastagon leszarom;
hiszen rakatszar, amit előadott.)

Fapina
Te eddig alapvetően kétfajta kommentet hagytál itt a plastikon: vagy marhaságokat írsz az aktuális témáról (mint most is – miféle műfaji korlátok???) vagy flame-eled a többi hozzászólót.

Egyiket se nevezném konstruktívnak, lehet hogy a read only mód jobb megoldás lenne?

vargatom lehet ezt elemezni, de ez gyenge film volt:)

legalább is önmagában egészen biztosan nem állja meg a helyét – ha valaki nem vágja a képregényt, annak ebből a sok okoskodásból semmi nem jön le. szerintem:). ad lehetett a kevés kivétel egyike.

De hogy a watchmenre jelentsük ki, hogy végre született egy jó film… csak ezt ne.

shoebaron: szerintem a watchem egy nagyon jó művészfilm. én nem olvastam a képregényt, mégis értettem a filmet, sőt ennek hatására vettem meg a képregényt.

tegnap megnéztem a 8 gigás verziót, figyelve az apró részletekre is, tényleg nagyon jól ki van dolgozva minden.

a film (és a könyv) elgondolkoztat és érzelmeket vált ki, nekem ennyi elég ahhoz, hogy jó legyen.

Én már az elején beírtam a kifogásaimat