“Fel tudsz idézni olyan napot az életedben, amikor megnézted az Origó címlapját?” — Zalka Ernő, reblog
A ma esti Meetup rendezvény zárása az Origósok előadása volt az új dizájnról. Sajnos nem voltam, így csak hallomásból tudom, hogy a közönségből kb négyen jelentkeztek, amikor megkérdezték, hogy Origót olvasnak-e, míg gyakorlatilag mindenki jelentkezett az Index esetében.
Zalka Ernőnek igaza van, mert én nagyjából évente adtam esélyt az Origónak, de mindig elfordultam tőle. A régi balról létramenüs szerkezet, középen minden anyag mellett kiskép és teljesen fogyaszthatatlan forma elborzasztott. Az egyetlen alkalom, amikor oda tévedtem, valamilyen továbbküldött link volt, amit megkattintottam, de nem, nem voltam Origós olvasó. (Ettől függetlenül sokan olvassák az Origót is, őket nevezem én, nem minősítve!, a “nagy internetező átlagnak”.)
Az Origó is biztos érezhette a dolgot, mert szeptember 2-án végre lecserélte a ruháját, és új “frontenddel” várja olvasóit. A meetupon állítólag az is elhangzott, hogy a backendjük nem változott, tehát ugyanaz a CMS szolgálja ki, pusztán a felület új.
A felület taglalása előtt érdemes egy kis kitérőt tenni a számok birodalmában, ugyanis az esemény kapcsán a két lap fő-szerkesztője Uj és Nádori Tumbleren mérte össze az általuk vezetett újságok farokméretét.
Először Uj egészített ki:
Az, hogy az Index “olvasottabb” szerintünk már ‘99 óta igaz. Az Index újságszerű tartalmainak legalább annyi, de inkább egy kicsivel több olvasója van, mit az Origónak. Ez a trend az utóbbi két évben kifejezetten erősödött, ma már az Index címlapi látogatottsága (ami szerintem jól reprezentálja, hogy kábé hányan járhatnak oda híreket olvasni) 25-30 %-kal haladja meg az Origo cimlapjanak latogatottsagat (tegnapi webaudit: Index.hu cimlap 368 000 latogato, Origo: 302 000 latogato).
Nádori válasza:
a Webaudit szerint tegnap az “[origo] Rovatok” mérési egységnek (amiben nincs se iWiW, se Freemail, se kereső, se ún. partneroldalak) 473 334 látogatója volt, míg az ezzel leginkább összevethető “Index Újság”-nak 443 675. Őszintén beszélni kell ugyanakkor arról is, hogy az Index kicsit kevesebb látogatója érdemben több oldalletöltést (ún. PI-t) hajtott végre (2 850 246 vs. 3 273 933).
De visszatérve a felületre és a dizájn választásra: ránéztem az Origóra és egyből az Indexet (amire amúgy is minden nap ránézek, ha kell, ha nem) láttam meg benne, ezt bárki könnyen összehasonlíthatja:
Bal felső képes anyag, hasonló méretű hirdetés (nálam szürkén látszódik, mert nem nézek Flash tartalmat), friss hírek doboz, kétsoros felső menü, hasonló szerkezetben levő cikkajánlók, szín-hangulati-hasonlósága. Mindkettő talpatlan betűt használ, az Index megmaradt a jó öreg Arialnál, míg az Origó Verdanázik és, ha jól látom, Tahomát tesz a címekbe.
Hogy is van ez? Miért ennyire azonos a kettő?
Az Index eredetileg a nyomtatott újságokban levő formát kereste. Azt mondja: az újság címlapját szerkeszteni kell, nem automatizálni. Az automatizmus egy hülyeség. A rögzített forma: hülyeség. Merev, esetlen, unalmas. Ajánlók kellenek, szabadon mozdítható részek, felcímek, élő, szerves massza.
Ezt a megközelítést sikerült megvalósítaniuk Uj Péteréknek a jelenlegi Index címlappal. Semmi durvát, vagy forradalmit nem találtak ki, egyszerűen készítettek egy szerkesztett felületet, amit két helyről vettek át: egyrészt a nyomtatott lapoktól, másrészt a neten jól működő receptektől.
Az Origó pedig nem csinált mást, mint, amit a Palm: lemásolta az iPhone-t. És itt-ott változtatott, szerelt, saját igényeire adaptált. Az Origó azt mondja: igen, ez fasza, láttuk, hogy jól működik, élvezetes a szemnek, jó dolog keresgélni, mazsolázni a címek között, szeretik az emberek. Nem pont és nem így, de nekünk is ez kell. (Már többször megfigyeltem egyébként, hogy kisebb piacon a szereplők egymást nézik. Valaki aztán mer egyet lépni, hopp, a másik is felzárkózik.)
Jól csinálták? Nagyjából igen. Újságot így kell szerkeszteni, erre legalább ők is rájöttek. Dizájnban nem sikerült eléggé elrugaszkodni az Indextől, én odafigyeltem volna a helyükben, hogy a fő gondolatot megtartva vizuálisan eltérő felületet készítsek, de ők láthatóan nem foglalkoztak ezzel.
Sajnos, sajnos a két újság címlapja nem különböztethető meg. Eddig ugye volt az Origó, mint világoskék-narancssárga-kisképes, meg a másik oldalon az Index, a fekete-narancs. A két márka eltért egymástól, megkülönböztethető volt.
Most ez nincs így. Ugyanaz a kettő, nem nagyon látni, hogy melyik melyik. Az Origóra még azt is rá lehetne sütni, hogy majmolja az Indexet. Igen, átvette tőle a működő receptet, de a brand vizuális oldalát nem csinálta meg. Ezt tekintem én hibának.
Semmi gond nincs azzal, hogy a szerkezetet átvették. Az Index jól nyúlt hozzá, jól fogta meg a dolgot, ráérzett a lényegre. Ezt érdemes és át kell venni, hiszen így lehet jó online újságot csinálni. A baj ott van, hogy nem megkülönböztethető a kettő. A logók is ugyanolyan feketék ugyanott vannak, messziről ugyanúgy néznek ki, mind a kettőben ugyanúgy van egy (1) játék — itt narancssárga pont, ott meg szögletes zárójel.
(Én egyébként azt mondtam volna a grafikusnak: nézd, be fogunk zárni egy kibaszott szobába, mégpedig sötétbe. Az elején szar lesz, de megszokod. Laptopot egyelőre nem kapsz. Az kell, hogy az újság koncepciót vedd át az Indexről, de minden mást felejts is el egyben. Itt egy nyomtatott lista arról, hogy mi a fasz van nálunk. Ezt betanulod. Ezután, még mindig a sötétben, megálmodod, hogy a kettő hogyan lesz reprezentálva a böngészőben. Újságos szerkezet és a mi tartalmaink. Ezt te fogod megálmodni, baszki. Csak te és senki más. Az Indexet felejtsd el. Sötét van.)
Jeffrey Zeldman egyébként megmondta, hogy ne attól rettegjünk, ha az emberek nyúlják a dizájnunkat. Attól rettegjünk, ha nem nyúlják.
Függöny.
