iTunes UX

Egy érdekes problémára lettem figyelmes a minap. Abban az esetben, ha két accountunk van (mint a PlayStation Network boltban, hehe), például egy magyar bolt, egy másik pedig redeemelhető US Store, akkor az alkalmazás frissítéseknél az iTunes 9.0.2-ig összekeverve mutathatja a friss alkalmazások számát. Tipikusan az fordul elő, hogy a fixen bejelentkezett US Store-ból minden frissítést letöltöttünk, viszont jött a magyar boltba is frissítés, ilyenkor mindig annak a számát jelzi ki, ahány frissítés a kettő bolt összege.

Ilyenkor át kell szépen jelentkezni a másik boltba, és onnan is letölteni a frissítéseket. A dolgot nem gondolom “hibának”, egyszerűen csak annyi történik, hogy vizuálisan nem deklarálja az iTunes, hogy a másik kontóra is érkezett alkalmazás. Elég bénácska működés, nekem napokig tartott az értelmezése (és nem is ment egyedül), azt hittem, hogy “beragadt” valami a letöltési csőbe.

Egyébként nem problémás a két kontó használata: alapvetően vegyünk mindent a magyar boltból, a US Store-t pedig használjuk a zenék és speciális US Store-ba régiózott szoftverek vásárlásához. (Csak győzzük pénzzel Jofkovot, nekem épp most lenne egy újabb vásárlási köröm, 0.83 dollár az egyenlegem, brrrrrr.)

Resident Evil 5 Gold Edition

Minden idők egyik legnagyszerűbb videojáték franchise-ének jön a DLC-je, és már nem is kell sokat aludni! Joystiq reports:

Resident Evil 5: Gold Edition will be released as a retail box copy on March 9 for $49.99 as a single Blu-ray disc, including the original game and add-on content, on PS3 and as a DVD with download voucher for Xbox 360.

If you already have Resident Evil 5, you’ll be able to pick up the first DLC chapter earlier. “Lost in Nightmares” and a custom pack will be available for download on February 17 for Xbox 360 and February 18 for PS3, while the second, unnamed DLC episode will be released March 3 (Xbox 360) and 4th (PS3) alongside a second costume pack. No mention has been made of a possible PC release.

Update: Capcom passed along dates for the European release. The PAL DLC release dates are the same as those reported above. However, the Gold Edition retail release will be Friday, March 12.

Remek hírek! Ezek szerint pontosan nagyjából egy évvel később jön a DLC, aki a kettőt együtt akarja megvenni, az Gold Editiont vásárolhat. A mellékelt screenshotok tanulsága szerint nem is akármilyen DLC-t várhatunk, hanem az igazi survival horror legjavát, a kastélyban bolyongást! Ezt egyébként nagyon hiányoltam az 5-ből, az RE4-ben iszonyatosan jó hangulat volt menni a benti helyszíneken, és lőni a kántáló monkokat.

Nézzünk néhány képernyőt! Először is az ultimate klasszikus képernyő, alig várom, hogy ott nyikorogjon körülöttem a fapadló! És mennyire komoly, hogy Jill és Chris újra együtt partnerként egy új küldetésben?

Jönnek új ruhák is, a japánok teljesen idióták, itt van például Sheva CSIPKÉBEN, beszarás:

Mindez akció közben:

Végül pedig Jill fotó:

Angolul fejezem ki magam: WHAT’S NOT TO LOVE?!

Nekem a Resident Evil LEG-LEG-LEG! Elmondhatatlanul örülök, hogy nem kell megint három évet várni az újra, egyből itt van a következő. Ez a DLC műfaj remek dolog.

Hétvégén mi a videojáték célod?

Eredetileg twitteren tettem fel a kérdést, de felteszem itt is.

Én az ominózus 576-os beszólásom után megvettem a Resident Evil: Archives (Wii) változatát az Allee 576 store-ban 7 ezer forintért. Egyetlen példányt kaptak, elvittem (állítólag november 11 óta értintetlenül állt a polcon).

Akkor megkezdem a sort: nekem a hétvégi játékcélom a Resident Evil: Archives (Wii), esetleg Tales of Monkey Island: Chapter 3 (Wii), még esetleg Dragon Age: Origins (XBOX), és ha ez sem lenne elég, akkor lehet, hogy berakom csakazértis (!) a Modern Warfare 2 (XBOX) szinglit.


Az első részben még Wesker a S.T.A.R.S. team részeként, ha!

Az Archives egyébként a 2002-ben kiadott Resident Evil rész GameCube remake-jének Wii változata különösebb módosítás nélkül. Mivel én sem a PS változattal, sem a GC változattal nem játszottam, nagy örömmel kapcsolódom bele a sorozat első részébe. Shinji Mikami szerint az 1996-os RE változatának 2002-es kiadása 70%-ban új anyagokat tartalmaz (noha a sztori és setting azonos a PS változattal). Annyit mindenesetre már látok belőle, hogy “előrefelé kompatibilis”, azaz az RE4-ben megismert és megszeretett megannyi dolog innen gyökerezik, a renderelt hátterek ellenére pofás a grafikája. Annál is izgalmasabb ez az egész, mert jön majd az RE5 DLC, ami gyakorlatilag ebből a felállásból származtatható majd. Erről majd bővebbet is posztolok, addig is fejest ugrok az eredeti játékba. Az 576-ban is megmondtam: akkor, ha minden játékot kidobálnának, és csak RE részeket tartanák meg, sem követnének el nagy hibát a videojáték istenek előtt, hiszen ez a sorozat definiál.

AA méretű ceruza elem a modern háztartásban

A háztartásban tele vagyok olyan eszközökkel (jellemzően távirányítók), amik igénylik az AA és AAA méretű ceruza elem használatát. Léteznek még lapos elemek is, de ezek nincsenek sokan.

Már régóta hatalmas QUEST-ben vagyok azt illetően, hogy melyik típusú akkumulátort érdemes vásárolni. Ennél is fontosabb kérdés az, hogy milyen töltővel érdemes tölteni őket. Már rengeteg kísérletem fulladt kudarcba, mert a plázák elektronikai üzleteiben nem lehet kapni szaktanácsot ezt illetően. Jelenleg is használok valami tömegmegoldást, de gyűlölöm, utálom.

Biztos vagyok benne, hogy ezt a kérdést már kitalálták, megoldották okos, tapasztalt emberek. Nekem az alábbi preferenciáim, kérdéseim lennének ezzel kapcsolatban:

1. Melyik a legjobb minőségű akkumulátor elem, mi a best buy és hol lehet beszerezni? Mennyibe kerül?
2. Melyik az a töltő, amelyik úgy tölti fel az elemet, hogy kijelzi a töltöttségi állapotot akár IKONBAN, akár százalékos arányban?
3. Melyik az a töltő, amelyik kijelzi, hogy mennyire használódott el a töltet, hogy el lehessen dönteni, mikor kell újat vásárolnom?
4. Hogyan érdemes tölteni őket, tehát lehet-e csőbe tenni az elemeket? Amennyiben valami lemerül, azonnal lehessen a töltött után nyúlni.
5. Töltési sebesség nem érdekel. Legyen lassú, legyen jó.

Építsük fel a hozzászólásokban ezt a tudást, biztos nektek is van tapasztalatotok.

Össze is szedem, nekem mi van:

– Wii kontroller: AA méretű, két kontroller, összesen 4 db
– Mighty Mouse: AA, 2 db
– Magic Mouse: AA, 2 db
– Apple Pro Keyboard: AA, 4 db
– XBOX kontroller: AA, 2 db (van egy második kontroller is, de annak van aksija)
– konyhai óra: AA, 1 db

Alaphangon 15 lekötött elem. E mellett természetesen kellene feltöltve 6 db, hogy amennyiben bármelyik lemerül, azonnal lehessen folytatni a video játékot, lehessen gépelni (el tudjátok képzelni, milyen kellemetlen, amikor a billentyűzet merül le és nincs feltöltött aksi?).

update: Aki nem akarja a hozzászólásokat végigtúrni, annak itt a kivonat: Voltcraft IPC-1L töltő képes csatorna-funkciókra (elemenként képes tölteni, egyéb finomságok, olvassátok el a linkelt blogot), hozzá pedig a többek által is ajánlott Sanyo Eneloop választható. Ez az aksi képes egyedül arra, hogy feltöltött állapotban is megőrizze gyakorlatilag a teljes töltöttségi szintet.

Aki azonnal vásárolná, annak itt vannak a webshopos linkek a Conrad.hu-ról, én magam ezeket vásároltam: Eneloop 8-as AA csomag (6990 bruttó), Eneloop 4-es AAA csomag (3990 bruttó), Voltcraft IPC-1L töltő (8990 bruttó).

Bonfini Kert (Lovas u.)

Kianek találta a lakóhelye közelében. A Vár alatt, a Moszkva fölötti utcában helyezkedik (szituál!) a Bonfini Kert, önmeghatározásában kreatív olasz étterem és terasz. Nyáron többször jártunk is ott, tényleg kedves hely a terasza is, jellemzően néhány arra bóklászó turista lendül akcióba óvatosan szemlélődve, egy hotel rész is tartozik az étteremhez, onnan is át-átszökdösnek a – jellemzően fogalom nélküli – vendégek. Én eredetileg nyári estén “akár rozé fröccsöt szlopálgatni, akár koktélozgatni a vár alatt” jellegű helynek gondoltam, de tovább kell mennünk.

A Bonfini Kert sokkal fontosabb szerepet tölt be az életünkben: egy igazán remek, árban nem túl magasra pozícionált konyha üzemel benne, aminek jellegzetessége lehetne a déli menü. Erre egyszerűen képtelenség rácseszni, bármikor bezuhanhatunk, vendégek alig-alig-alig-mégiselhányoka-falig. Egy menü ára 1190 forint, két fogás, tökéletes menü. Egy szénsavas Pellegrino 0,25 javasolható még a déli menühöz, ennek ára 500 forint, jattal fejenként 2 ezerből megvagyunk. Az étel pedig kategóriájában szenzációs.

Kianekkel már többször alkalmaztuk, öcsémmel, aki szintén a környéken lakik, szintén el-elvállaltuk már a napi (meglepetés) menüjüket, ami úgy néz ki, hogy bemegyünk és kérünk két menüt, aztán izgulunk, mint kisgyerek december 24-én a deres ajtóban.

A Bonfininek van egy másik roppant előnyös tulajdonsága: autóval remekül lehet parkolni a szemközt levő, vár alatti parkolóban, ahová gyönyörű rálátás nyílik az étteremből.

Ennek az értelme az, hogy nem kell megvenni a parkolójegyet, csak amikor felbukkan a szabóbakter a horizonton, akkor kell gyorsan elküldeni a rendszámunkat tartalmazó SMS-t a 06 20/30/70 810 3011-es számra és máris fedezve vagyunk, mint hajtós kutya a kenelben. (A zónában levő díjszabás 375 forint / óra egyébként.)

A mai menü zellerkrém leves volt parajgombócokkal és egy kis borssal, amit az előzékeny, ám határozott pincér őrölt ki nekünk. A szifonnal készített képen látszik, hogy kaptunk mellé még néhány pirítóst, ám ez nem sima pirítós, hanem valamilyen vajjal megkent és utána sütőlapon (!) pirított finomság. Az igazi bruschettát készítik így, ha nem csal az emlékezetem. A leves maga szintén kiemelkedő volt, a parajjal pedig igazán tartalmas és MENŐ.

A második fogás értelmezésemben elmaradt a levestől, de ezzel sem volt baj (ja, és elnézést a szar képekért, csak az iPhone volt nálam — az mindig). Serpenyős burgonya (igényelt némi sót), valamit mellé egy kis mézes-sertéshús és néhány hagymakarika, megsült paradicsom.

Semmiféleképpen nem állítanék olyat, hogy ez az ebéd olyan tökéletes, amit senki nem tud a városban, de olyat nagyon is állítok, hogy a Bonfinibe elmenni ebédelni a legjobb, legtökéletesebb megoldás annak, aki a környéken dolgozik, ott lakik, vagy éppen megteheti, hogy normálisan étkezzen ebben a kiábrándító világban. Messzebbről már nincs értelme felkeresni, mert vannak hasonló kategóriájú menedzser menüző helyek is a városban (nem lenne hülyeség összeírni ezeket), viszont a Moszkva vonzáskörzetében mindenképpen olyan étterem, amit érdemes jegyezni. Mondom, többször voltam ott, mindig hibátlan élményekkel távoztam, legyen az à la carte, legyen ebéd menü.

Bonfini Kert
Budapest I. kerület, Lovas út 41.
(70) 383 1121
bonfinikert.hu
Árak: étlap megtekinthető itt, 3 ezres átlagos kategória, olasz tésztákért vissza kéne menni.

Felhívás kolbász- és más ügyekben

A Bűvös Szakács szeretné felkutatni és bemutatni azokat az élelmiszer- és alapanyagtermelő kis- és nagyüzemeket, melyek minőségi árut akarnak és tudnak előállítani.

Ennek érdekében átfogó teszteket tervezünk az egyes termékekről. A teszteket igyekszünk a hajdani Monarchia területének több részére is kiterjeszteni.

Ezzel a bevezetővel indult a Bűvös Szakácson levő felhívás október 20-án. Pontosan egy hónappal később, november 20-án került megrendezésre a vastag vörös szalámi teszt Balatonszemesen a Kistücsök étteremben, amin mi is részt vettünk.


Ez nem a legjobb minőségű szalámi.

Egészen pontosan 57 féle szalámit kóstoltunk végig (vacsora gyanánt), ami meglehetősen erőteljes vállalkozásnak bizonyult a novemberi estén, de meg lehetett csinálni.

Kis kitérő: szaláminak a bizonyos átmérő fölötti kolbászt hívjuk, lehet paprikával is készíteni és lehet paprika nélkül is.

A tesztelő csapat nagyon szakmai volt, fő szervezője Muskotály Küvé (szalámi gyorstesztje itt) a Bűvös Szakács farvizén jet ski-zve, persze ott volt Molnár B. is (Bűvös Szakács), illetve Bíró Lajos (Bock Bisztró), Pollok László (Csalogány 26.), T. Nagy Tamás és így tovább, hogy csak néhány nevet említsek.

Érdekessége volt az estének az a tény, hogy mennyire gasztró-nörd a csapat. Korábban csak a Mac szövetségi bulikról ismertem azt a fajta érzést, amikor nem témakereséssel, hanem interpretációval foglalkozik végig a társaság. Nincsen unalmas szakasz, vagy beült társalgási hullám, kizárólag a szakmai elemzések, érv ütköztetések és cizellálások időszakává alakul át az együtt töltött idő. Itt alapvetően a szalámi és kolbász volt az értekezés tárgya, de, ahogy a videóban is látni fogjuk, a krumplipüré elkészítésén át a rántott hús ideális vastagságáig terjedt a szakmai vita. (És ez csak az a rész, amit rögzítettem.)

Azt kell mondanom, hogy jó érzés volt látni az általam is nagyra becsült éttermek tulajdonosait, borzasztó érdekes és vágyott világ alakult ki előttem, ahol tényleg arról szólt a beszélgetés, ami mindannyiuk szakmája, és amit szeretnek is csinálni. Olyasmi élménynek képzelem el, mintha videojáték készítésből élnék és időnként összejövünk másokkal videojátékokról beszélgetni, meg videojátékokat elemezni.

Ez az egész vendéglátás, szakmaiság, magyar termelők felkutatása, Kistücsök, mint egy nagyon jó étterem (csak egy desszertre ültünk be, de lesz folytatás!) olyan világot festett le előttem, aminek létezését eddig csak sejteni lehetett.

update 20091125: Az első poszt megjelent a Bűvös Szakácson ezt illetően, a nyertes (!) fotójával.

Magic Mouse

Több hete használom már az Apple Magic Mouse-ot, lássuk, mik derültek ki ennyi idő alatt:

– Scrollozás nagyon jó továbbra is, jobbra-balra, fel-le szuper.
– Google Maps webes változata nem szereti, állandóan zoom-ra kattan rá, borzasztóan idegesítő.
– Nincs középső (harmadik) gombja, így az Exposé nézetet ki kellett raknom a bal felső forrósarokra.
– Wifi másolás közben nem interferál a rádiójelekkel, így másolás közben sem akadozik.
– Továbbra is szokatlan, hogy nagyot kell rántani rajta, mert túl finoman mozog kis távolságokon (bár ez az én megszokási kérdésem, nem az egér hibája).
– Jobbklikkhez fel kell emelni a bal ujjat, ez nem mindig sikerül, szájba került punciszőr méretben zavaró.
– Méretét, formáját meg lehet szokni, bár továbbra is furák a levágott szélek.
– A két ujjas lapozás nem konfigurálható (nagybazmeg), lapozásra soha nem használom, olyan, mint a Mighty Mouse-on szereplő “squeeze” funkció, nem létezik.
– Van valami driver hack hozzá, de még nem kiforrott, viszont erősnek kinéző dolog lesz.
– Stickies.app-ban nem scrolloz.

Verdikt: a multitouch felület miatt nekem nagyon bejövős darab, de nem forradalmi, inkább az Apple hívőnek való pénisz állító gizmó. Érdemes használni, aki pl iMac-kel kapja, de külön csak az vegyen, aki szereti a márkát. A nappaliba a 20 ezres árcédula miatt még nem vásárolok. Az általam korábban használt Logitech VX sorozatát magam mögött hagytam.

★★★★

Logitech Z-5500 – második rész: tapasztalatok

A sztorit onnan kell folytatnom, hogy napra pontosan egy héttel később a rendelés leadása után csengetett a postás egy hatalmas dobozzal. Vicces volt a dologban, hogy pontosan akkor értem haza, amikor megjött a kocsi.

Karotta előtte való nap még egy utolsó para-labdát gurított azzal, hogy ezek a netes boltok többnyire olcsón beszerzett, korábban már kiállított modelleket dobnak újra forgalomba, de én nem tapasztaltam ilyesmit, illetve ha mégis ez volt a helyzet, akkor engem meg sikerült győzniük.

Az összeszerelés viszonylag egyszerűen ment, ugyanakkor a sok hangszóró miatt mindenféle fekete madzagok szaladnak most a nappaliban, tehát korrekt házimozit csak egy előzetes tervező munkával lehet rendesen összerakni. Mindegy, egyelőre ez most így marad. Vásárolni kellett még optikai audio kábelt is (több ezer forintba kerül), ezzel lehet összekötni a Mac minivel.

Azt hiszem, magát a tesztet tekintve nem vagyok hiteles tesztalany, hiszen eddig a pontig a tévében levő hangszóró volt a viszonyítási alapom, ahhoz pedig nem nehéz viszonyítani. A referencia mozi a Star Trek DTS 5.1 hanggal, rettenetesen jó volt hallani. Az elején megjelenő űrhajó, meg torpedó elképesztő mozi élményt varázsolt 90 ezer forintért a nappaliba. A hangok minden irányból jönnek, tiszták. Egy másik filmnél volt egy jelenet, ahol az ajtón kopogtattak (csak nem azt a képet mutatták), én pedig azt hittem, hogy valaki nálunk kopogtat.

Magát a Logitech-et ahhoz az élményhez tudnám hasonlítani, mint mikor 2 giga után kipróbáltam a laptopot 4 giga RAM-mal. Első élmény behugyozás jó, két hét múlva pedig olyan, mintha mindig is ilyen lett volna. iPhone 3G – iPhone 3GS ugyanez.

Zenehallgatást is megpróbáltam vele, ott már tapasztaltam nem kevés hiányosságot, szólni jól szól ugyan, de azt érezni rajta, hogy nem igazán erre való. A szobát zenével be- ill. felhangosítani, házimozizni remek, viszont zenét hallgatni, abban elmélyülni nem (inkább csak a sok dübörgő mély).

Nincs benne több optikai bemenet (így konzolról mindig át kell dugni, de a HDMI esetén már megszoktam, haha!), konfigurálni sem lehet széles körűen, egy egyszerű belépő darab a házimozi világba.

Az a végleges verdiktem, hogy 90 ezer forintért no-brainer a megoldás. Nulláról ekkorát lépni 90 ezerért nem egy nagy valami, kár, hogy eddig halogattam a vásárlást. Aki tévén házimozizott eddig, mint én, annak jó vétel lehet a Logitech Z-5500, nem bántam meg.

Call of Duty: Modern Warfare 2

Érdekes dolog, gondoltam, hogy végigmegyek a single player küldetéseken. Nagyjából a feléig jutottam, aztán meguntam a CoD:MW2 játékot úgy, ahogy van.

Ennek a fő oka: minden pályán kereszttűzben kell futni, kis objektumokra kell lőni a távolban. A HL2-nél volt hasonló érzésem, de ott sokkal változatosabb volt minden, itt pedig ugyanaz a kaptafa: menni a kereszttűzben és lőni küldetésről küldetésre. Szörnyen unalmassá vált minden egy idő után, nincsenek olyan pályák, ahol megtörik ez a D-Day típusú “partraszállás” játékmenet. A játék feléig az alábbiakat találtam: a második jeges pálya viszonylag ötletes volt, később az oil rig is, különösen a víz alatti rész tetszett.


Don’t believe the hype.

El kell mondani, hogy rettenetesen kidolgozott és gyors a grafikája. Bár inkább “HL2 on steroids” a típusa, nem érezni rajta mást, mint a poligon-erdőt. (Valamiért az RE5-ben jobb hangulatot kevertek vizuálisan.) Roppant mód frusztrál, hogy mindig előre kell rohanni, nincs lehetőség kalandozgatni, megtekinteni a rém gazdag tájakat, szobákban kutatni, nézelődni. Csak partraszállás van minden rohadt pályán és kereszttűz. BRRRRR!

De most komolyan, basszus, tényleg ebből áll a játék, hogy állástól állásig rohanunk, megállunk és az NPC-k között kilövünk néhányat az ellenfélből, aztán továbbrohanunk? EZ A JÁTÉK? EZ? Elvittem a feléig, nem történik más, csak mindig ugyanaz: szép háttér, rengeteg poligon, NPC-k rohannak, lövöldöznek, üvöltöznek. Megállunk, kilőjük a szemközti poligonokat, majd rohanás tovább, és kezdődik minden előről.

Őszintén szólva egy látványos unalom, még akciófilmnek is szar.

Az amerikaiak nem tudnak játékot csinálni, csak sok pénzt elkölteni level designerekre.

És nem, nem játszottam végig! A feléig vittem el, megnéztem a Gamefaqs-on. Nem érdekel, hogy mi van a második felében. Majd ha lesz kedvem, megnézem, de ez nem akadályoz meg abban, hogy leírjam a véleményemet. Azt hiszem, ha több lett volna benne, akkor az kiderült volna már ennyi idő után is.

Moon (2009)

Aki nem látta volna még a trailert (vagy a filmet), tekintse meg:

Duncan Jones rendező (David Bowie fia) első egész estés, saját sztorin alapuló filmje azt hiszem megfelelő módon tette le a kézjegyét a filmiparban, tisztelgő póznát állítva a sci-fi nagy klasszikusai előtt. 5 millió dollárból készítették, 7 millió dollár bevételt termelt, a District 9 (számai: 30m, 200m) erősen beröhög, viszont kétség nem fér hozzá, hogy ez a film a régóta vágyott sci-fi mozi.

A nélkül, hogy lelőném a sztorit, azt hiszem, elmondhatok annyit, hogy a gyakorlatilag kizárólag Sam Rockwellre és Kevin Spacey-re, mint Robot AI companion robotra épülő film remekül mutatja be a 3 éves szerződése végén járó Sam Bellt egy holdbázison. Attól féltem, hogy a trailerből átszüremkedő néző-szopatós Rockwell “haluzásból” fog állni a film, de szerencsére ettől nem kell tartani. Egy idő után megértjük, mi is zajlik pontosan, aztán történik némi megoldás, és szeretni is fogjuk azt.

Hangulatból áll végig, nagyon átjönnek a klasszikus filmes hatások (2001, Solaris, Alien), de, ismételten mondom, nem ratyi szinten, hanem tisztelgő póznaként. És ez, kérem, működő koncepcióvá érik a filmben. Az első benyomásom GERTY robotról meglehetősen rossz érzetű volt, mondtam is magamnak, hogy mi ez, valami nagyon ócska 2001 rip-off? A password jelenetnél pedig elkezdtem az egészet szeretni.

A sztori elég jó és okos, persze innen-onnan betámadható, erről talán értelmes is lenne beszélgetést nyitni, de az apró megfigyelt hibák ellenére egyáltalán nem zavaró. Gördülékenyen megy előre minden, pillanatok alatt eltelik a másfél óra. (Szemben a Becstelen Brygantikkal, ahol a film felénél ásítoztam és vártam már, hogy vége legyen, de Christoph Waltz miatt kitartottam.)

Visszatérve. Jones trilógiának szánja ezt a filmet, a következő darab a prológus lesz, ami bemutatja a Moonra vezető utat. Ahogy olvasom, Rockwell is szerepelni fog majd benne, de csak egy rövid szerep erejéig.

Én azt gondolom, hogy egy ilyen munka miatt éri meg többek közt filmekkel foglalkozni, meg azokat nézni, és sok ilyen filmet szeretnék most látni. Filmes érdeklődésemet márpedig érdekesebb, kisebb produkciók felé fordítottam, elkezdtem egy projektet, aminek keretében izgalmasabb DVD-ket és Blu-rayeket fogok a Criterion Collectionből megrendelni, de erről majd legközelebb. A félreértések elkerülése végett: nem bánom a filmes gumi-pop kategóriát sem, a Charlie’s Angels (2000, 2003 — McG) és a Torque (2004) motoros filmek nagy kedvenceim.

De aktuális nagy kedvencem most a Dead Man, amihez szereztem feliratot, na, azt megnézem hétvégén újra.

A Mac elwindowsosodása

Tegnap írtam egy posztot arról, miféle hibákba futottunk bele mezei felhasználóként, hogy jelent meg a beachball, és miért nem tettünk ellene semmit. Ott arról voltam meggyőződve, hogy ez valami OS probléma és tudnunk kell vele együtt élni.

Úgy tűnik Orosz “1–7–4–10–2–8–6–12–3–9–5–11” Péternek lesz igaza, aki szintén belebotlott már a problémába és javaslatot is adott annak kezelésére:

Józsi, gyönyörű ez a poszt a művészi kitekintőkkel – ezen felül hasonló problémába ütköztem pár hete, miután a Safari 10–15 percenként strandlabdázott egy nagyot, én pedig úgy éreztem, hogy a júniusban vásárolt modern számítógéptől ez egyáltalán nem indokolt. Mielőtt az egészet a falhoz basztam volna, ezt találtam:

http://forums.macrumors.com/showthread.php?t=778819

Klasszikus vuduzásnak tűnik, de nyeltem egy nagyot, és követtem iMerlin utasításait, már csak azért is, mert szerettem volna visszakapni drága munkaeszközöm. És képzeld, működött. Hátha neked is működni fog. Szükség lesz hozzá a Snow Leopard Cache Cleaner demóváltozatára, amit itt szerezhetsz be:

http://www.apple.com/downloads/macosx/system_disk_utilities/snowleopardcachecleaner.html

Drukkolok. A strandlabda helye nem a munkahely.

Végrehajtottam én is rigorózusan a lépéseket a Snow Leopard Cache Cleaner alkalmazással és csodák csodája: speed! performance! A nevezett program demó módban is futtatható, a jelölt linken screenshotokkal illusztrált módon kell végrehajtani a lépéseket, nem két percig tart, de használ. (eFi szerint elég egy rm /Users/usered_neve/Library/Caches/com.apple.Safari/Cache* lépés is.)

Viszont akkor most kimondom, mert nem félek kimondani: emlékszünk még arra, hogy Windowson a böngésző bizonyos obskúrus problémáit az oldotta meg, hogy ki kellett törölni a cache tartalmát? Itt, barátaim, pontosan ugyanez történik.

Függöny.

Tumblr kabaré 2.

tapsihapsi: Követném a Kálvintól a Deákig és nem merném megszólítani.

ittapeti: <333333 en tovabb is kovetnem. elmennek vele egeszen az arpad hidig is. sot. talan meg budara is. kazal: vigyázz, lehet, hogy ő is budai, akkor mi lesz?

babarum: Egy régi tumblr megállapítás szerint (bár heves vita volt róla) a pesti lányoknak nagyobb a mellük, mint a budaiaknak. Ezen tétel alapján ez a csaj pesti vagy budai?

cvikli: Én leállítanám a légkapácsot, kipöckölném a szám sarkából a talpas szimfit, és átordítanám a Kálvin túloldaláról, hogy “Anyukám, de kinyalnálak a bugyidból”. (Ugyanez billenős Zil ablakán kifele, fehér neccatlétában.)

pnxntdd: ő meg azt mondaná: kevés centi a te a faszod ahhoz.

cvikli: Mire én: – Ez neked kicsit, nézzed má’! Akkora feje van, mint egy kölyökmacskának. Bepólyánám, hóbortos pap megkeresztelné! És azzal letekerném a csavaros kifli kupakját, és behajítanám a két deka feketecímkés cserkót, majd légkalapálnék tovább.

A Tumblr kabaré első része pedig erre.

Informatikai problémák

Manapság a táborban mindenki 10.6.2 Snow Leopard felhasználó, amin 4.0.4-es Safarit futtat (kivéve Pőcze Balázst, aki konkrétan szarik bele a Tiger mögül). Azt gondolhatnánk, hogy a legfrissebb, tesztelt, hivatalosan kiadott és csatornán megérkezett programok teszik nekünk a legjobbat. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem feltétlenül van így.

Sőt, addig a következtetésig jutottam, hogy az Apple konkrétan a feature fejlesztésben pillanatnyilag eléggé betérdelt és rosszul prioritizál priorizál. Mind az iTunes, mind pedig a Safari jelentősen “megfogja” a gépet (és a Flash-ről már nem is akarok beszélni).

Ismerjük el: ez globális jelenség, az egész Mac felhasználói közösséget érinti.

eFi szúrta ki az alábbiakat. A Console.app belsejében obskúrus üzenetek utalnak arra, amikor vagy a Safari, vagy az iTunes megrántja a gépet. Ezt könnyedén ellenőrizhetjük magunk is:

Console.app /Applications/Utilities/Console.app
– a tetején Show Log List (vagy menü: View – Show Log List)
– a FILES szekcióban system.log
– a jobb felső Filter nevű keresőmezőben: INSERT-HANG-DETECTED

Íme az én naplómból két példa tegnapról:

Nov 14 18:29:12 jozsimbp Safari[715]: INSERT-HANG-DETECTED: Tx time:8.906722, # of Inserts: 26, # of bytes written: 130829, Did shrink: NO
Nov 14 18:32:20 jozsimbp iTunes[1046]: INSERT-HANG-DETECTED: Tx time:15.073507, # of Inserts: 15, # of bytes written: 72260, Did shrink: NO

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az alkalmazás “megáll”, megjelenik a spinning beach ball, hosszú másodpercekig elérhetetlenné teszi az alkalmazást. iTunes és Safari esetében teljesen hozzászoktam már, egy jelenségről beszélünk, amit Leopard óta tapasztalok.

Gúglizgatva nem jutottunk eredményre, rengeteg felhasználó írt már a problémáról, amelyről egyelőre még azt sem tudjuk, hogy egyértelmű összefüggésben lenne egymással. Én csak valószínűsítem, hogy az INSERT-HANG-DETECTED akkor naplózódik, amikor a Safari megkattan, és egyértelmű megfelelés van a kettő közt.

Az is csak egy teóriám, hogy az egész azóta van, mióta a Safariba belekerült ez a szuper gyors Nitro engine. Azóta van, hogy noha tényleg begyorsult az egész, sajnálatos módon időnként homokórázik. Főleg, amikor sleepből jön meg, de ma sleep után konkrétan fagyott, ez volt a felugró welcome üzenet:


a dialógusablak helyes szövege ez lett volna: Good morning professor, I see you have driven here with your Diesel Astra.

Mi lehet ennek az egésznek az oka? Nem tudom, talán a komplex szoftver rendszerekben keresendő. Lehet, hogy az új technológiák nem várt jelenségeket okoznak, amiket alaposan kell tesztelni, utánuk menni. Az is lehet, hogy az Apple is tud erről és dolgozik rajta. Az is lehet, hogy nem érdekli őket, mással foglalkoznak. A jelenség mindenesetre megvan.

Nem tehetünk mást, mint azt, hogy várunk. Együtt élünk a kellemetlenséggel, és megpróbáljuk tovább szeretni Steve-et. Reménykedünk a 10.6.3-ban, Safari 4.0.5-ben és így tovább (nem gondolom, hogy a következő dot-bumppal kapni fogjuk ennek a fixét egyébként, eddig se kaptuk, régi ez a szar). Egy dolgot még azért érdemes kikapcsolni, azt tapasztaltam, hogy a Safari download managerén áthaladó dolgok erőset rántanak a teljesítményen, ezzel segíthetünk a bajon, és amúgy sem hülyeség:

Mesélek egy másik dolgot: 40 dollárért frissítettem a 3-as Fusionre. Az új változatban valamit fejlesztettek a guest-ből történő copy-paste módszeren, aminek az lett a — kibaszott — eredménye, hogy az Excel táblák TIFF formátumban érkeznek meg Mac-re képként. Korábban szépen RTF táblákat adott vissza, amivel remekül lehetett tovább emailezni, most kép. Kész, meg van cseszve az ember workflow-ja és akkor mérlegel: vagy Windows XP Notepad-ba paste-el, aztán onnan hozza át Mac-re a vágólap tartalmát, vagy ott marad 2-es Fusion-ön, ahol még jól működött.

Én nem downgrade-elek, nem vagyok hajlandó. Személyes döntésem. Ha kijön az új verzió, használom, a hibákkal együtt kezdek élni, körüljárom azokat.

Hiszek abban, hogy majd észreveszik a fejlődéssel ezeket a hibákat, és előbb-utóbb megjavítják azokat. Az új verzió mindig előrelépés, jó és érdemes haladni vele. Eddig még mindig bevált, de kissé kellemetlen tud lenni a felhasználói élet.

Ezek az informatikai problémák. Eljutunk vajon valaha is az Another World login screenjéig? Utazunk-e valaha idegen világokba egy jobban sikerült villámcsapás után? Lesz-e Ferrarink?

Függöny.

update 20091119: úgy tűnik, van megoldás.