Raiffeisen az új honlapra átállással egy sor hibát idézett a rendszerében. Ennek egyik eleme, hogy a június 14-én feladott, beküldött, aláírt, meglófaszozott számla kiegyenlítésem nem ment át az egyik partneremnek, aki ma reggel szólt, hogy mi lenne, ha mégis kifizetném. Arcpirulás, azonnal nyomozom stb.
30 percet lógtam a telefonon, a diszpécser menet közben technikai szünetet kért, beszélt a helyi vbalival, beletúrtak az adatbázisba, végül kinyomozták, hogy valóban feladtam a megbízást, viszont nem jutott át hozzájuk, azóta is tronként kering a digitális útvesztőben.
“Oké, akkor töröljük ki.”
“Nem tudjuk kitörölni, fel kellene újra adnia a megbízást, Sasvári úr.”
“Köszönöm, hogy tisztelettel szólít meg, de mégis azt gondolom, hogy önöknek ki kellene tudni törölni, nehogy aztán kétszer levonják a számlámról, megkárosítva engem és családomat.”
Végül úgy döntöttem, hogy feladom újra. Ekkor még mindig a beszélgetésben voltunk egymással, a fáradt hangú, semmiről sem tehető diszpécser és én, feltörekvő háztáji blogger. Feladtam, erre megjelent a régi megbízás is, de nem ott, ahol kellett volna, hanem ott, ahol nem kellett volna. Hangomban gyermeki örömmel tájékoztattam erről a körülményről a diszpécsert, aki hasonló örömmel tájékoztatott, hogy igen, akkor “valószínűleg” megoldódott a probléma.
Valahogy kitöröltem a régi megbízást, és megpróbáltam elküldeni az újat. A jóváhagyáshoz szükséges SMS nem érkezett meg a telefonomra. A beszélgetés így folytatódott:
“Nézze tisztelt uram,” mondtam neki, “én értem, hogy az iPhone 4 elindulása meglehetősen nagy digitális káoszt okozott, hallani elszíneződő kijelzőről, keret érintésére eldobódó hívásokról, viszont az hogy lehet, hogy már a visszaigazoló SMS sem érkezik meg 60 másodperc elteltével?”
“Sasvári úr, előfordulhat, hogy túl sok SMS-t kell bankunknak kikézbesítenie, ilyenkor ún. queue (ejts: kjúba) rendezi a rendszer a kiküldendő SMS folyamot.”
“Tisztában vagyok a dologgal, az önmagába visszaforduló informatikai vektor kifejezést nem véletlen alkottam meg háztáji szinten jelentős blogomon.”
“Nem olvastam…”
“Elküldöm mégegyszer a megbízást.”
Természetesen nem jött meg az SMS másodszorra sem. Ezen a ponton mély meggyőződésemmé vált, hogy egy, az egész világot behálózó, önmagába visszanyúló informatikai vektor áldozatává váltunk. Ezt erősítette meg a diszpécser is, aki így folytatta:
“Sasvári úr, harmincas mobilja van? Most kaptam az információt, hogy a T-Mobile hálózatával problémák vannak.”
És valóban, tegnap éjjel gyakorlatilag néhány weblap működött csak, Tóta W. rémülten msg-zett rám, hogy akkor most ettől, vagy a 2013-ban bekövetkező napkitöréstől kell-e jobban félni.
Én viszont azt mondtam, hogy inkább menjünk el aludni. Most pedig azt mondom, hogy koncentráljunk a munkánk azon részére, amihez nem kell internet, vagy telefonhálózat. Például szerződéseket remekül tudunk szövegezni Wordben. És ha az sem megy, akkor papírra fogok írni golyóstollal!!
ELŐRE, BARÁTAIM!
Én sem tudtam tegnap belépni a bankomba, konkrétan sms-t sem kaptam semmi, úgy kaptam meg ma olyan 8 fele az összeset. Szarháziak!
Jozsi, asszem ez lemaradt a post vegerol:
“Lassítani tudtok, de megállítani nem.”
Gyere át a CIB-hez.
A magyar Raffi webbankot egy kis angyalföldi kertesházban félig legálisan működő cég csinálta. Nem csoda, hogy ez így megy náluk.
….wordben?
AD, szerintem dnb nor! http://tiny.cc/k6qse
Tőlem mindig kérdezik a raiffeisen-ben, hogy akarok-e webbank szolgáltatást, mindig mondom, hogy nem. Teljesen értetlenül néznek rám.
Pár héttel ezelőtt a CIB-nél hasonló problémába futottam bele, ráadásul ott még bejátszott a díjnet-es rendszer is és a két informatikai rendszer között pattogott a pénzem…
az nem pálya, hogy másik bankot keressél? értem én, hogy nyilván céges számla, és csak azért nem fog egy egész cég átpályázni máshova, mert te ilyen buktatókba futsz néha, de hátha.
én 7 évig szídtam habzó szájjal az otépét, mire végre váltottam, azóta halkabban szídok egy másik bankot, de megérte!
az iromány végéről eszembe jut az a sztori, hogy a NASA x csillió dollárt költött egy olyan golyóstoll kifejlesztésére, ami a súlytalanságban is remekül helyt áll.
Az oroszok ceruzát használtak.
@Balambér: http://www.snopes.com/business/genius/spacepen.asp
CIB
Raiffeisen + T-Mobile, kedveled a kihívásokat?
drága öcsémbáttyámvértestvérem az úrban.
azmegmár milyen szöveg, h’
“előre” ?!
egy HozzádHasonló, útmutató teknokrata zsenitől én a köv.-őt várnám:
U T Á N A M ! ! !
ps.: amúgy a post, ezt leszámítva, hibátlan.
@Hassan
Nem is a történet lényege, hogy igaz, hanem hogy jó
Lehet, hogy a weboldalak leállásának az az oka, hogy most tesztelik a cenzúrarendszert.
PP (priceless plastik) dijas poszt, ami nem a konkret tema, hanem annak stilusa miatt jar!
@Feldin
A CIB addig volt jó, amíg nem írták elő kötelezően a (vállalati) netbankhoz a hardvertoken használatát. Ráadásul nem valami kicsi és korszerű darab, hanem egy bumfordi vacak. Nagy gáz.
Azt nem értem, hogy miért nem tudnak a bankok egy normális OTP-generátort adni a webbank-elérésekhez, helyette bohóckodnak itt az SMS-ekkel. Olyanra gondolok pl., mint az RSA SecurID, az elfér egy kulcskarikán és kényelmesebb használni, mint az SMS-re várni.
Adi: megvan a CIB-nek is a maga nyűgje, de ott már legalább 2 éve alap amit írsz.