Ha tisztán az árfolyamon múlik az ingadozás, akkor a grafikon alapján azt sejthetnénk, hogy valahol 100 Ft-os CHF árfolyam környékén vetted fel a hitelt…
A csalókat és az ügyeskedőket leszámítva, nem értem azokat akik hitelt vesznek fel. Mi jó van abban hogy kétszer annyi pénzt kell végül kifizetniük mint amennyit a hitel nélkül kellett volna?
B.Cs. félek, hogy ezzel flémet indítottál… Kíváncsi lennék, hogy egy alapszintű lakásvásárlást hogy abszolválsz pusztán önerőből, hitel, gazdag szülők és/vagy örökség nélkül.
@csikszem sehogy, de ha kibírod valami rosszabb helyen vagy szülőknél, akkor abból a pénzből amit egy lakásra felvettél, végül kétházra is telik. Plusz ott van még a kockázat, ha még sem lesz munkád sokáig vagy túl alacsony a fizetésed, akkor minden elveszhet, mármint pl. a fedezetként megállapított szülői ház is.
bors vs story online, this is how we rock and roll
Helló
B.CS
Tegyük fel, egyedül vagy és havi 200 ezret keresel (nettó). Abból pont tudsz fizetni törlesztőrészletet 50.000 Ft-ot – kb. 30-35 év múlva a sajátod is lesz a lakásod. De azzal, hogy vettél már egy ingatlant, és ha nem cseszted el nagyon, úgy bekerültél az ingatlanpiacra, és a többivel együtt mozog (az évek során általában felfelé) az ingatlanod értéke.
Míg ha inkább félreteszel havi 50.000Ft-ot, akkor évente megspórolsz ugye 600.000 Ft-ot. 10 év alatt 6millát, 20 év alatt 12 millát amiből már akár vehetnél is lakást, csakhogy! akkor a legnagyobb valószínűséggel fele akkorát tudsz venni abból a pénzből, mint most. Most a válságot hagyjuk, meg hogy lementek kicsit az ingatlanárak – a legnagyobb valószínűséggel felfele fognak menni az árak.
Tehát 20 évig laksz a szüleidnél (vagy hol máshol? albiban ugye nem tudsz mert spórolnod kell a lakásra) – és 20 év után is csak egy lyukba költözhetsz be. Ezt vesd össze azzal, hogy most megveszed, és 20 év múlva esetleg nagyobbra tudod cserélni – mert a jelenlegi ingatlanod értéke ment együtt szépen a többivel. Tehát a pénzed jobban elértéktelendik, mint az ingatlanod értéke 20 év alatt. Persze lehet, hogy tőzsdezseni vagy, és jól megforgatod, de a banki kamatok nevetségesek – ha beleszámítjuk azokat, ok, jóindulattal várjál csak 15 évet.
Amúgy meg én is 140-ért vettem a frankhitelt, és extra nagy szívás, de aki akkor vette fel, az tudja- egészen egyszerűen a forint hitelek törlesztői irreálisak voltak akkor, kb. a duplája mint a frankhitelnek. Utólag könnyű okoskodni úgy, hogy ezt nem tudod. Amikor megkérdeztem a bankban, hogy mégis, legrosszabb esetben mennyit mozdulhat ez a dolog el, azt mondták hát már a 15%-os drágulás is nagyon durva. Aztán most tartottam 33%-nál
vS
“b.cs. sehogy, de ha kibírod valami rosszabb helyen vagy szülőknél, akkor abból a pénzből amit egy lakásra felvettél, végül kétházra is telik.” egy kicsit még ásd bele magad a témába (vagy ne, a világért sem szeretnélek utasítani), és akkor minimum szélesebb lesz a látóköröd, ami befolyással lesz a kommentjeidre -is. addig én megpróbálok nem enni, hogy sok év múlva annyi kajám legyen, hogy az egész világ szegényeinek is tudjak adni legalább egy nagy kenyeret.
sT
ab: hívd trendvonalnak és akkor nem kell hozzá érték. a lényeg látszik rajta.
elvileg mindenkié ilyen akinek CHF-ben van, annyi kivétellel hogy az adott bank mennyit csalt el/rá/hozzá
Csak csinálod vagy tényleg?
3 opció van ha anyuék nem dobják össze neked és nem nyersz a lottón:
- édesanyádékkal élni 40 éves korodig, gyűjtögetni, majd azután venni valamit.
- havonta 50-80e pénzt elkölteni hitel helyett albérletre.
- lakáshitelt fizetni.
Szerintem a harmadik opció teljesen reális.
Józsi
Te milyen CHF árfolyamon vetted fel a hitelt? Nekem csak a kamat miatt szopó igazából, mert én 185-ön vettem fel.
Ugyanakkor ilyenkor kellene mellé egy fix egyenes is, hogy ha uezeket a nem látható összegeket forintban veszi fel az ember, akkor ugye a jóval (és igen,, mondjuk 10 millió forintnál a 3 százalék az már jóbal) magasabb kamatláb miatt (for advanced users: THM) sokkal többet fizet be az ember még akkor is, ha elkezd lefelé menni a ft árfolyam.
Szemléletesebben: 5 millió forint felvétele 20 évre kb. 5% THM-re (“akkoriban” előforduló akciós CHF) havi ~30-35e törlesztést jelent (a díjak függvénye, meg hitelbiztosításé, etc.), míg ugyanez az akkoriban előforduló és nekünk anno megfelelő kategóriájú (semmi támogatásra nem voltunk jogosultak) Ft alapú hiteleknél kb. 12% THM volt. És a 12%-s THM-re a részlet máris 52-60e rézletet jelent havonta.
Vagyis ha nem úszik el a forint mondjuk 4 évig (4 éve vettem fel), akkor a 4 év alatt 4*12*~20e forinttal kevesebbet fizettem. És eszem ágában sincs átváltani most. Inkább előtröleszteném ha tudnám.
A számok természetesen hipotetikusak, a valósághoz semmi közük.
És mivel egy nagy pénzintezethez “közel” dolgozom, ideidézném az egyik mellettem ülő kolléga falára kitűzött molino-t: “Mindig a bank nyer.”
Siendor
Helló:
Kamatról hallottál már? Az a 12 millió 20 év alatt nem 12 millió. Ideális esetben a lakás ára maximum ugyanannyival emelkedik mint a hosszútávú befektetésed kamata, ergó ugyanolyan lakást kapsz.
Elleben azért havi 50 törlesztővel 35 év alatt lakást? Hmmm… Átlagosan CHF alapon fizetve a felvett hitel dupláját fizeted be 20 év alatt, kb. a 3x-osát 30 év alatt. 50x35x12 / 3 = 7 000 000 Ft. Ennyiért te nem kapsz lakást… (Illetve meglepő, de igen, de mondjuk 2-3 éve nem kaptál, most meg, amikor érdemes lenne felvenni, CHF hitelt nem kapsz. Gondold el, 210 az árfolyam, ez hosszú távon vissza fog állni 170-180 körülire, és máris nyertél 10-20%-ot a törlesztőn, ami egyébként kiindulásnak is alacsonyabb mint ha forinthitelt vennél fel)
Én 145-ös árfolyamon vettem fel a hitelt, ha ma ugyanannyi forintot vennék fel (nem többet, most ugye ha átváltanám, több forintot kéne felvennem), akkor is több lenne a törlesztőm mint most, amikor az eredetihez képest 30%-kal több… (Egyébként meg nem, mert a kamat meg esett)
tomo
B.Cs. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Ez vonatkozik szinte az eddigi összes hozzászólásodra (beböfögésedre). Bocs.
Siendor
Egyébként a legfontosabb adat hiányzik az ábráról!
CHF-ben vagy HUF-ban?
Ugyanis elvben volt havi alapkamatos (1M CHF LIBOR) hitel, aminél havonta változott a kamatláb, ergo CHF-ben is lehet mozgás, attól függően, hogy a bank mennyiért jut hitelhez. (Ez a legszebb, hogy a te CHF alapú hiteledhez a bankok 1 naptól (!!) 6 hónapig terjedő futamidejű hiteleket vesznek fel Svájcban, majd ezeket újra és újra felveszik amíg te be nem fizeted a hitelt. Mellesleg ezért éri meg nekik mindenáron hogy befizesd és ne buktassák be. Ha csúszol, MENJ EL a bankba, mert kitalálnak valamit, legalábbis megpróbálnak, mert ők is akkor járnak a legrosszabbul ha elveszik a lakásodat. De ha nem veszed fel nekik a telefont, nem tudnak mit tenni.) Bár mivel átlagosan 6M CHF LIBOR áll fent (azaz félévente számolnak újra kamatot, legalábbis frankihiteleknél, EUR-nál 6-12M, HUF-nál pedig (1-3-6-12-60M)) ezért gondolom a forintösszeg szerepel az ábrán
Konkrét számok meg gondolom direkt nincsenek
trendvonal, de milyen meredek? (és ha logaritmikus?) én azt mondom, jelölni kéne azt a kurva ordinátát. aki pixelbuzi, az ne adjon ki ilyen igénytelenséget a kezéből.
ab, állítsd le magad, direkt nem jelöltem a törlesztőrészlet nagyságát (érdekel miért? nem mondom meg). Nem gondoltam volna, hogy szájba kell rágnom, de ám legyen: ez a poszt besorolását tekintve “art”, alá is van írva, mennyibe kerül az eredetije. Láttál olyan feliratú táblát melléírva, hogy “pénzügyi elemző ábra trendvonallal?” Nem láttál. És miért nem láttál? MERT NINCS ILYEN TÁBLA!
Siendor
B.Cs.:
Hihetetlen, de a hitel a gazdaság (és gazdaGság) motorja is. Csak tudni kell vele bánni. Magánszemély mondjuk lakáson kívül ne vegyen fel semmire. (Bár a 0% THM áruhitel nem hülyeség. Van 100 000 forintod. Veszel egy TV-t belőle, és kész. Vagy berakod a bankba, 1 évre, 6% kamatra, és felveszel 0% THM hitelt, fizetsz havi 8 334 Ft-t, összesen 100 000-et, a betéted meg év végén 106 000 Ft kamattal, ergó 6 000 forinttal jobban jártál.) Autót meg tilos. Hát noooormális? 5 M egy új autó, 10-20% önerőre megvette a hülye, 4 000 000 hitel van rajta, de ahogy kiviszed a szalonból már csak 3,5-öt ér… A lakás ára meg trendszerűen nem kéne hogy változzon, azaz nem ér kevesebbet azzal hogy benne laksz. (Most épp lement ugyan, de ez lesz majd jobb is, 20 év múlva (mire lejár a hitel) várhatóan sokkal többet fog érni)
Az állami hitel sem ördögtől való, csak kishazánkban szarul kezelik. Ha felveszel 1 milliót 10% kamatra, csinálsz belőle egy bizniszt ami 20% hasznot hoz, akkor 100 000 Forinttal több pénzed van. Csak az a lényeg, hogy több hasznod legyen mint a hitel kamata. Ha 0 forintod van és nem veszel fel hitelt, akkor 0 lesz év végén is, mivel nem csináltál bizniszt…
Örök vita lesz ez a hitel(és szopás) vagy albérlet(és kuporgatás=szopás) kérdés.
Én hitel ellenes vagyok (persze csak a jelen hazai körülmények közt), emiatt a gyűjtögetést választottam. 10 évet húztam le egy egyszobás lakásban és közben építgettem a vállalkozásomat (mert bérből tényleg nem lehet). Most van egy tehermentes családi házam. Hogy megérte e? Csak az elmúlt két év világgazdasági eseményeit elnézve mondom, hogy igen.
Egy nálam 20 évvel idősebb angol cimborám mondta nekem többször még évekkel ezelőtt: A hitel kamataira kifizetett pénz az, amit soha semmilyen -még áttételes- formában sem kapsz vissza.
Siendor
argan:
Az albérlet kerül mondjuk havi 50 000Ft-ba. 10 év alatt az 10x12x50 = 6 000 000 Ft.
Egy 10 éves hitel, mondjuk havi 50 000Ft-ért, az kb. 3 500 000Ft hitel felvétele.
Azaz ha 10 évre albérletbe mész, akkor “kidobtál” az ablakon 6 milliót, és 0-d van a végén.
Ha 10 évre hitelt veszel fel, akkor “kidobtál” az ablakon (kamatra) 1,5 milliót, és van 3,5-öd a végén. Ergo az albérlet a létező legrosszabb megoldás.
DE ha tudsz otthon lakni szülőkkel a kis szobádban, és félrerakod a havi 50 000-et 10 évig, akkor van kb. 8-10 milliód (kamatoktól függően), és nem dobdtál ki semmit.
A kamatra kifizetett pénzt tényleg soha nem kapod vissza, de az albérletre kifizetett pénzt sem, és az jóval több mint a kamatra fizetett…
(Egyébként egy 40-50% önerőre vett lakással a hiteltörlesztő abszolútértékben kevesebb mint ugyanannak a lakásnak az albérlete, ergó az optimum – ha nem akarsz/tudsz otthon lakni) akkor ennek az önerőnek az összekuporgatása majd start.
ab
ah, mindig ez van… szemlesütve, értetenül állok egy kortárs képzőművészeti alkotás előtt
Siendor
ab:
Még mindig jobb mint a fehér alapon fehér négyzet, nem? :)
Kicsit más dolog, de hátha valaki tudja a megoldást.
Nekem nyílt végű, értékpapír alapú befektetési jegyben van némi pénzem (ha valaki esetleg nem tudná, itt a nyereség nem kamat formájában jelentkezik, hanem a vétel és az eladás közötti árfolyam-különbözetből, tehát akár negatív is lehet).
Szoktam figyelni az otp oldalán az adott befektetési jegyhez tartozó grafikonokat, és azt vettem észre, hogy 2008 májusában valamiért drasztikusan (több, mint a felére) csökkent az alap nettó eszközértéke (magyarul több, mint a fele pénzt kivették belőle).
Nem kis összegről van szó, kb. 40 milliárd Ft-ról. Ami azért is rejtélyes, mert akkor még felfelé ment az egy jegyre jutó nettó eszközérték, tehát semmi se adott okot ilyen szintű pánikra. Ugyanakkor valakik talán mégis tudhattak valamit, mert pár hét múlva drasztikusan elkezdett csökkenni az egy jegyre jutó eszközérték.
Egymásra raktam a két görbét, hogy jobban lehessen látni a dolgot. A függőleges tengely számait nem színeztem át, értelemszerűen a nagy számok tartoznak a kék görbéhez, a kicsik a piroshoz.
Megpróbálom beilleszteni a képet, ha nem sikerülne, itt a direkt link rá: http://bebop.magas-tatra.hu/pic/otp%20quality.jpg
ab
Siendor, ha a new yorki Museum of Modern Artban látható, százmillió dolláros képre gondolsz… fene tudja.
ab
Bereczki Zoltán, 40 milliárdból már kijön majdnem két Fehér négyzet… szerintem vegyél.
Géza
Az y=0 tengely nélkül nehezen hasonlítható a CHFHUF plusz CDS grafikonhoz. Az is szerencsétlen, hogy nem átlátható a számítás módja vagy igen, de nem népszerűsítik, valószínűleg szándékosan, mert így a bankokat lehet szídni, pl. Kósa helyett.
Az albérlet vs. kastély szélsőségek között valószínűleg a középút az optimum, éppen elegendő ingatlan plusz betétgyűjtés kamatos kamattal. Persze nehéz belátni, hogy adott esetben pl. autóban a Dacia a racionális választás.
féregfecó
ha nem csak huf-ban van bevételed, hanem legalább juróban is, akkor fossad le a táblázatot
Örülök, hogy beszélgettek szakmai kérdésekben, de ez egy művészi alkotás, az eredetije €1200-ba kerül, én mást nem kívánok hozzátenni. Nyugodtan folytassátok a beszélgetést, én magam is olvasom, sőt, elküldöm Kianeknek is a linkjét, hadd fűzzön hozzá valamit.
D@y X
Rendes bérből is össze lehet gyűjteni egy lakás árát csak nehéz és nem túl sok ilyen munka létezik, de van. Van egy barátom aki a főiskolát amikor elvégezte azonnal el is ment dolgozni óceánjáró hajóra mint pincér 6 év munka után megvolt a lakása. Persze sok akarat és kitartás kellett részéről.
ab
ja, a kitartás jó, csak meg kell a gazdag balekot is találni hozzá
Malachi
de hát éppen az a valódi művészeti alkotás, gondolatokat ébreszt, vitára sarkall, önvizsgálatra késztet…szerintem legyen minimum 2000EUR.
Géza
Ez általános közhely és illik feltétel nélkül elfogadni, hiszen egy birkanyáj nem tévedhet, de azért érdemes lenne objektíven kiszámolni sokféle életút között az optimálisat.
adeak
nekem annyira nem para ez a grafikon. nagy kerdes persze, hogy mi lesz a kovetkezo 6-12 honapban….
amugy meg tenyleg mi a kolevesert veszel fel chf hitelt? ha chf/eur beveteled van, akkor ok.. de akkor mi a sirankozas targya? ha meg forintban jon a zsozso, akkor gyagyasag.
Emlékszem, hogy 2006-2007 tájékán, mikor nagyon mentek ezek a devizahitelek, én az egyetemen ezek árfolyamkockázatáról tartottam előadást. S pár év múlva be is jöttek a félelmeim…
angelday: “Bérből kizárt.”
Pontosan! Ezért kell valamit kitalálni, amivel a bér mellett lehet keresni!
Mert alapszabály, hogy az ember nem a munkahelyén, hanem a szabadidejében gazdagszik meg!
vanabi
Szerintem senki se vette úgy fel a hitelét, hogy nem számolt utána. Akkor bizony megérte a CHF hitel a forinttal szemben. Annyival, hogy kb mostanára kerültek egy szintre. Nekem is van, és tudomásul kell venni, hogy most szopás van, de a hátralevő X évben (nekem még 17) lehet majd akár a fele is havi törlesztőrészlet. Majd ha a magyar gazdaság helyrejön
initram5
Azok, akik a fizetésük 20-30 %-a alatti törlesztőt vállaltak be úgy, hogy a napi megélhetésük biztosnak tűnt, esetleg volt tartalékuk, családi segítségük helyesen jártak el, ha hitelt vettek fel. De a legtöbb lakáshiteles azt felejtette el, hogy az otthonára felvett, 20-30 évre szóló CHF hitel egyszerre ingatlan és deviza spekuláció. Akkor éri meg, ha az ingatlan minimum megőrzi az értékét, a HUF pedig nem gyengül a CHF-hez képest. Lehet a számológépet pötyögtetni napokon át, dobhatod a kukába a kalkulációkat, ha a futamidő alatt jön egy gazdasági krízis. A szemünk előtt látjuk, hogy az ingatlanok leértékelődnek, a HUF gyengül, párhuzamosan a munkaerőpiac is össze tud roskadni teljesen, és akkor hónapokig nincs fizetés, nincs törlesztés, a szerződést pedig joggal mondja fel a bank, de a csúcs szuper lakás addigra már csak kétharmadért megy el az árverésen, mert nincs kereslet. Ennél csak az a nagyobb baj, hogy ezek a Zemberek, akik a családalapításukat, 2-3 gyermeket, stb. hitelből gondolták finanszírozni elvárják, hogy a saját maguk által feltornyozott sza.kupac alól az állam kaparja ki őket, többek között az eladósodást elkerülő, kockázatkerülő adófizetők pénzén.
Én úgy tekintek a hitelre hogy ha valamit csak hitelből tudok megvenni akkor azt nem engedhetem meg magamnak, az luxus (sokszor nehéz így gondolkodni, sok a csábítás). Másrészt utálok valamiért utólag fizetni, de ez szubjektív. A hitel csak akkor üzlet számomra ha azt pénztermelő eszközre fordítom és az kitermeli ennek költségét is.
addikt
MrBrightside: ezzel én is így vagyok de ezen logika mentén sosem lesz saját lakásod önerőből (persze vannak szerencsés kivételek), néha kénytelen vagy kockáztatni az életben, na a lakáshitel pont ilyen. Egyébként egy átlagos magyar fiatalnak mindkét megoldás ordas szopó albérlet vs. hitel de hosszú távon talán még mindig az utóbbi a kisebb.
MrBrightside: köszi a cikket, nagyon érdekes volt.
Én ezen a venni vagy bérelni dolgon akkor gondolkodtam el, amikor az árvízkárokat voltunk felmérni a Sajó mentén (építész vagyok). Gondolom, hogy a blog olvasóinak nagy részét nem fenyegeti árvíz, de ott borzasztó volt látni, hogy az emberek felvettek hitelt, hogy megvegyenek egy házat, ráköltöttek egy csomót, és most ott van tönkremenve. Ha van biztosításod, akkor is nagy szopás. Főleg, hogy ezzel az árvízzel tutira zéróra csökkent a még épen maradt, de árvíz által érintett ingatlanok értéke is.
Viszont ha bérelted a házat, szépen továbbállsz, csókolom, fájjon a tulaj feje.
feverdof
“ő befektetett az elején 3,6 milliót (ennyit nem kellett a lakás kezdő költségére költenie) majd havonta a megspórolt 36,800Ft-ot is hozzárakta. Mit kapunk így a végén? Végigfuttattam a szimulációt egy valódi termékkel, költségek és adóterhek levonása után, az eredmény reálértékben: 61 896 289 Ft. ”
ezert ez egy nagy hazugsag az idezett cikkben, nincs az elmult 200 evben olyan 20 ev ahol ennyi penz jott volna ki egy stabil befektetesbol, inflaciorol nem is beszelve.
gab
Érdekes probléma, sokat olvastam róla pro-kontra, eddig arra jutottam, hogy jobban érzem magam albérletben, és tudok félretenni, mint hogy megvegyek valami lakást tízezer éves hitelre. Aminek ekkorát ugrál a törlesztője. Meggyőzni eddig egyik oldal sem tudott. (albérlet VS “saját” lakás hitellel) Nem akarok 20-30 év múlva vmi fos panel tulajdonosa lenni. Mo. lakossága drámaian csökken, úgy vissza fognak esni a lakásárak, hogy öröm lesz néznem.
chabba
A kölcsön/albérlet kapcsán ami leginkább feltűnő a kommentelők között, az az, hogy sokuk I.sz. 1.személy. Senki nem fejtegeti a dolgot úgy, hogy már gyereke van. Akivel orvoshoz kell menni. Azaz nem elfogadható megoldás az, hogy a család Nyíregyházára van bejelentkezve, közben meg a IX. kerületben lakik, ugyanis a gyerekkel nem lehet 6 órákat utazni a kötelező oltásért, vagy a megfázás miatt a háziorvoshoz, stb. Ugyancsak probléma a bölcsőde, az ovi, a beiskolázás, ahol a bejelentett lakhely igenis számít.
És mint tudjuk, ma Magyarországon az albik 99%-a feketén megy, így a tulaj nem engedi meg a bejelentkezést az ingatlanba. Ilyen körülmények között, gyerekkel egyszerűen muszáj a saját tulajdonú lakás és a kölcsön.
Egyébként anno kiszámoltam a kölcsön/albi kérdéskört, és egy rakás faktor figyelembe vételével az jött ki, hogy az albérlet a 4-5. évig kifizetődőbb. A 6-7. évben a kölcsön már nyer, és az évek múltával folyamatosan előnybe kerül az albival szemben. Azaz csak olyan lakást szabad kölcsönnel megvenni, amit az ember hosszútávon használhat, így a garzonok, másfélszobás lakások kiesnek (legalábbis nálam, mert ezen időtávban már családdal számolok).
eN
Bereczki Zoltán: Úgy látom direktben még nem válaszoltak.
“Szoktam figyelni az otp oldalán az adott befektetési jegyhez tartozó grafikonokat, és azt vettem észre, hogy 2008 májusában valamiért drasztikusan (több, mint a felére) csökkent az alap nettó eszközértéke (magyarul több, mint a fele pénzt kivették belőle).”
2008 elején már javában ingatlanpiaci válság volt az USA-ban, amit láttál az a külföldi befektetők tőkekimenekítése volt (mert ellentétben a magyar kormánnyal, ők tudták, hogy előbb-utóbb itt is esni fognak az ingatlanok és a részvények is) (*). Másik tényező, hogy akkor volt az olajlufi, _sokkal_ jobban megérte abba befektetni, sőt akár magyar állampapírba is, mert ugye átváltotta a devizáját forintba, befektette 1-2 hónapra, megkapta a magas, államilag garantált kamatot (adómentesen), plusz meg az árfolyamon is nyert, mert a végén újra devizát vett belőle.
“Ugyanakkor valakik talán mégis tudhattak valamit, mert pár hét múlva drasztikusan elkezdett csökkenni az egy jegyre jutó eszközérték.”
Szerintem nem volt itt összeesküvés, csupán a hatalmas tőkekivonás miatt hirtelen likvidálni kellett a pozícióikat, amiket nyilván ekkora tőkekivonás mellett nem lehetett névértéken eladni (ugye ha eladsz 10 db MOL részvényt, az nincs hatással a piacra, de ha 1,000,000-t, akkor mar meglöki az árfolyamot rendesen lefele).
Utólag nyilván könnyű okosnak lenni, de ilyen mértékű tőkekivonásnál ki kell szállni.
(*): 2008 elején a pénzügyi világban _mindenki_ tudta, hogy válság lesz, sőt, válság van (legalábbis az amerikaiak), és már azon ment a verseny, hogy mielőtt kiborul a bili ki tud még betárazni annyit, hogy nyugodtan túlélje (vagy legalább az ingatlanokon elbukott pénzét visszaszerezze), ezért volt az olajlufi és ezért nem terjedt túl a válság az ingatlanpiacon egy ideig. Mellesleg ezért szárnyalt a forint is. Aztán volt akinek bejött a betárazás pl. Goldman Sachs, ők masszívan nyereségesek azóta is, és volt aki bedőlt mint a Lehmann Brothers vagy csak állami segítséggel tudott fennmaradni mint a Citybank.
eN
intiram5: a BoS ellenére vitáznék veled ebben: “Ennél csak az a nagyobb baj, hogy ezek a Zemberek, akik a családalapításukat, 2-3 gyermeket, stb. hitelből gondolták finanszírozni elvárják, hogy a saját maguk által feltornyozott sza.kupac alól az állam kaparja ki őket, többek között az eladósodást elkerülő, kockázatkerülő adófizetők pénzén.”
1. 2008 őszéig ha nem voltál pénzügyi befektető hogy átlásd a nemzetközi folyamatokat, a devizahitel volt a megoldás: alacsony kamat, az elmúlt 3-4 évre visszamenőleg stabilan a javadra csökkenő árfolyam, a bankok agresszív nyomulása. én nem vagyok pénzügyi analfabéta és mégis rábeszéltek egy CHF konstrukcióra (igaz 2006-ban), mert még fészekrakóval is sokkal rosszabb lett volna a HUF alapú.
2. én azt gondolom, hogy itt az 1/3 -os elvnek kellene érvényesülnie, azaz az állam, a bank és a hitelfelvevő is lenyelné az 1/3 -os árfolyamkülönbséget és úgy váltanák forintra a hiteleket. Aki azt sem tudja fizetni, az kaphasson valamennyi haladékot a banktól (amíg csak kamatot fizet), vagy vegye meg az állam/árverezzék a lakást.
3. ezeket mindenképpen te fizeted. ha követted a CHF törlesztőrészletek alakulását, akkor feltűnhetett egy anomália: amikor a svájci jegybank sorozatosan drasztikus kamatcsökkentést hajtott végre, a CHF hitelek kamatai megduplázódtak vagy háromszorozódtak. Gyors fejszámolás alapján a nagy kamatcsökkentésnek el kellett volna nyelnie egy kb 20% -os CHFHUF árfolyamnövekedést. Miért volt így? Mert a bankok már akkor beépítették a rossz hiteleik veszteségeit a többi hitelbe. Persze ez nem ennyire egyszerű, de itt inkább nem mennék ennél mélyebbre bele.
4. 2008 elején beszélgettem egy fiatal magyar elemzővel valamelyik brókercégtől a hitelekről és ő mondta hogy _mindenki_ aki már akkor a CHF hitelek veszélyeiről kezdett beszélni, CHF-ben adósodott el (mert akkor ez volt a racionális döntés: jó gazdasági kilátások, 2012 körüli euróbevezetés). Ha még emlékszel, Oszkó is CHF hitelt vett fel a villájára pénzügyminiszterré való kinevezése környékén, pedig akkor már lehetett tudni a válságról. Ezek alapján hogy várod el, hogy Gipsz Jakab, felelős családapa, aki otthont szeretett volna családjának, ne CHF hitelt vegyen fel?
vargatom
initram5
Az összes CHF hitel kamatát a hazai bankok a válság ideje alatt, a dráguló banki forrásokra hivatkozva, drasztikusan megemelték. 20-25 év futamidő mellett a kamatos kamat miatt már 1% emelés is akár másfél-kétszerezheti (!) a törlesztőrészletet; mindezt változatlan CHF árfolyam mellett, tehát az abból származó drágulást utólag lehet még ehhez hozzácsapni. Érdemes excel táblát csinálni rá és megnézni a számokat.
A lényeg az, hogy egy ilyen lépés hatása a törlesztőrészletre sokszorosan erősebb, mint az árfolyammozgás; még a végletes 145-215 között is 48% az eltérés, viszont a kamatemelés önmagában 100%-ot tudott hozni 25 éves lejáratnál. ERRE a kockázatra nem lehet felkészülni, ez nem a deviza meg ingatlan spekuláció negatív következménye.
Nem is véletlen, hogy hivatalos cikkekben szinte sehol nem is említik, és csak blogokban és mélyen eltemetett szakmai írásokban bukkan fel, mert ha a milliós nagyságrendű adós megértené, már aznap mennének felgyújtani az OTP-t és Csányi villáját.
Tény, hogy egy pár hónapig a kelet-európai bankoknak még a nyugati anyabankjaik se szívesen adtak forrásokat, de a betéti és a hitelezési kamatok közötti különbségből még így is bőven át lehetett volna vészelni ezt az időszakot anélkül, hogy a bank az ügyfélre hárította volna a kockázatot. Ráadásul azóta már régen visszaállt az eredeti helyzet is, tehát a bank ugyanakkora (átlagon felüli) nyereséget termel a devizahitelen is. Sőt, közben a svájci frank alapkamata kvázi nullára csökkent, tehát a kamatok magasan tartása etikátlan, indokolatlan, és nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban törvénytelen is lenne. Persze az etikai kódex, amit eleve nem nagyon tartanak be, amúgy is csak az elfogadása UTÁN kötött szerződésekre vonatkozik, de azóta meg szinte senki nem vesz már fel hitelt (mert eleve csak annak adnának, aki nem szorul rá).
Ahogy eN írta, a magyarázat az, hogy aki felelősen vett fel hitelt (bevétel 20-30%-a) azokon az emeléssel be lehet hajtani a felelőtlen és ezért bedőlésre ítélt hiteleken jelentkező veszteségeket. Persze most, hogy drasztikusan elszállt az árfolyam, már két bank is képes volt valahogy csökkenteni a kamatot (élen az OTP-vel).
A hab a tortán természetesen a bankadó, amivel a fent említett és világszinten is kiemelkedő nyereségből venne el az állam – de ez a pénz nagyrészt eleve a felelős, hitelt fizetni képes állampolgárok zsebéből származik valójában. Nekik az lenne jobb, az hozna megkönnyebbülést, ha végre gatyába ráznák a politikusaink a hazai bankokat és azt a példátlan helyzetet, ami kialakult. Csak azzal nem lehetne látványos adócsökkentő és hasonló populáris lépéseket megfinanszírozni. Meg a felsőbb körökkel jó viszonyt ápoló Csányi sem örülne, akinek a bankja ugye a piac több mint felét uralja idehaza, és a rossz vezetési döntések miatt borzasztóan rászorul erre az extra bevételre, és mik nem vannak, a bankadó is a neki kedvező formát találta ölteni a végére.
Szóval úgy általában szomorú az a felületesség és tájékozatlanság, amivel az itthon (és egyébként szomszédos országokban is) kialakult devizahiteles szituációt jellemzi. Mindenki nagyon osztja persze az észt, sokszor a magas lóról, meg utólag marha nagy zseni… Ráadásul a fair és járható megoldásról se esik szó, mert túl sok érdeket sértene.
vargatom
“amivel” helyett “ami” akart lenni az utolsó mondatban…
Számoltam egyet. Csak neked. Mert úgy látom te érted, de annyi hülyével találkoztam már aki csak azért tépi a számat, mert engem “felelőtlen” CHF hitelest meg kell menteni (nem kell).
Szóval azt hiszem én az ésszel élünk kategóriába sorolnám magam.
- 185-ös CHF árfolyamon vettem fel a hitelemet
- a havi törlesztőm, a nettóm 15%-a (volt amíg az árfolyam nem mászott el és a köcsög OTP nem emelt 3,8-ról 6,2-re kamatot…)
- 11 évre vettem fel, fundamenta-val kombinálva.
Józsi
vargatom-nak is mehet a Best of show. Nagyon szépen leírta, hogy most miért nem kellene az államnak senkin segíteni, hanem a bankokat kellene reguláznia mert már régen nem a válság miatt szopik minden CHF hiteles és nem is az árfolyam miatt, hanem a bankok miatt
IIsti
Ezt a postot csak most vettem észre.
“HUF pedig nem gyengül a CHF-hez képest. ”
Konvergencia kritériumok, rövid verzió:
1. Az infláció rátája egy éves referencia-időszakban nem lehet 1,5%-nál több a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% fölötti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
3. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot.
4. A hosszú távú hitelkamatláb az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.
Európai Uniós csatlakozás = előbb-utóbb Eurózóna-csatlakozás = konvergenciakritériumok teljesítésének kötelessége = nem lehet magas az infláció, és nem romolhat nagyon a Forint.
Kianek Tamás
IIsti: így van!
Angela újfent adott hazánknak ajándékot:
egy iránytűt (made in maastricht)!
kellett is, mert a korábbiakat mindig valaki ellopta, mert úgy könnyebb kirándulni gondolják (ták) túravezetőink:
fogalom nélkül!
angelday: Heti Meteor #44 felvéve, picit hosszabb lett a szokásosnál, a végén nagyon belelendültünk reméljük, hogy nem baj. :) 14 hours ago from Twitter for Mac
angelday: Érdekes, 18 óra után megint nem lehet feljelentkezni az EU szerverekre. Azt hiszem szabadnapot kell annak kivennie, aki Diablo 3-azni akar. 2 days ago from Twitter for Mac
Sarnyai Tibor
Ritka posztjaid egyike, amelyre nem lehet lájkot nyomni :S (Az egyetlen öröm, hogy a Gaba-féle spamgyilkosba a pénteket lehet írni)
ern0
Nem tudsz mellé tenni HUF-CHF középárfolyamot? Csak érdekesség gyanánt.
csikszem
Ha tisztán az árfolyamon múlik az ingadozás, akkor a grafikon alapján azt sejthetnénk, hogy valahol 100 Ft-os CHF árfolyam környékén vetted fel a hitelt…
Vagy nem jól értelmezem?
B.Cs.
A csalókat és az ügyeskedőket leszámítva, nem értem azokat akik hitelt vesznek fel. Mi jó van abban hogy kétszer annyi pénzt kell végül kifizetniük mint amennyit a hitel nélkül kellett volna?
sz
@B.Cs. “Mi jó van abban hogy kétszer annyi pénzt kell végül kifizetniük mint amennyit a hitel nélkül kellett volna?”
Ez az ára annak, hogy a jószágot sajátodként használhatod, mielőtt a tiéd lenne. Mi a probléma ezzel?
csikszem
B.Cs. félek, hogy ezzel flémet indítottál… Kíváncsi lennék, hogy egy alapszintű lakásvásárlást hogy abszolválsz pusztán önerőből, hitel, gazdag szülők és/vagy örökség nélkül.
angelday
“Kíváncsi lennék, hogy egy alapszintű lakásvásárlást hogy abszolválsz pusztán önerőből, hitel, gazdag szülők és/vagy örökség nélkül.”
Erre nagyon egyszerű a válasz: nem lehet. Bérből kizárt.
n4nom4n
ennyi
ab
y tengely? lépték nélkül ennek nincs sok értelme.
(off: eltűnhetne már a vígan fikázó viva cometes páros a főoldalról)
té
y tengely nyilván nem 0-tól van
jó lenne ha lenne egy olyan csík is ami azt mutatná, hogy ha ugyanakkor ugyanannyi pénzt felveszel akkor mennyit fizetsz
doors-szgergely
AD:
“2. aláírtuk a bankkal a hitelszerződést (igen, ma), lesz lakás, fizetni fogjuk a CHF alapú havi díjakat (202+), közokirat, minden van”
Akkor hogy emelkedett ennyit a törlesztő?
té
..ugyanakkor ugyanannyi pénzt FORINTALAPON veszel fel.. bocs, kimaradt
B.Cs.
@csikszem sehogy, de ha kibírod valami rosszabb helyen vagy szülőknél, akkor abból a pénzből amit egy lakásra felvettél, végül kétházra is telik. Plusz ott van még a kockázat, ha még sem lesz munkád sokáig vagy túl alacsony a fizetésed, akkor minden elveszhet, mármint pl. a fedezetként megállapított szülői ház is.
StavrosMenace
bors vs story online, this is how we rock and roll
Helló
B.CS
Tegyük fel, egyedül vagy és havi 200 ezret keresel (nettó). Abból pont tudsz fizetni törlesztőrészletet 50.000 Ft-ot – kb. 30-35 év múlva a sajátod is lesz a lakásod. De azzal, hogy vettél már egy ingatlant, és ha nem cseszted el nagyon, úgy bekerültél az ingatlanpiacra, és a többivel együtt mozog (az évek során általában felfelé) az ingatlanod értéke.
Míg ha inkább félreteszel havi 50.000Ft-ot, akkor évente megspórolsz ugye 600.000 Ft-ot. 10 év alatt 6millát, 20 év alatt 12 millát amiből már akár vehetnél is lakást, csakhogy! akkor a legnagyobb valószínűséggel fele akkorát tudsz venni abból a pénzből, mint most. Most a válságot hagyjuk, meg hogy lementek kicsit az ingatlanárak – a legnagyobb valószínűséggel felfele fognak menni az árak.
Tehát 20 évig laksz a szüleidnél (vagy hol máshol? albiban ugye nem tudsz mert spórolnod kell a lakásra) – és 20 év után is csak egy lyukba költözhetsz be. Ezt vesd össze azzal, hogy most megveszed, és 20 év múlva esetleg nagyobbra tudod cserélni – mert a jelenlegi ingatlanod értéke ment együtt szépen a többivel. Tehát a pénzed jobban elértéktelendik, mint az ingatlanod értéke 20 év alatt. Persze lehet, hogy tőzsdezseni vagy, és jól megforgatod, de a banki kamatok nevetségesek – ha beleszámítjuk azokat, ok, jóindulattal várjál csak 15 évet.
Amúgy meg én is 140-ért vettem a frankhitelt, és extra nagy szívás, de aki akkor vette fel, az tudja- egészen egyszerűen a forint hitelek törlesztői irreálisak voltak akkor, kb. a duplája mint a frankhitelnek. Utólag könnyű okoskodni úgy, hogy ezt nem tudod. Amikor megkérdeztem a bankban, hogy mégis, legrosszabb esetben mennyit mozdulhat ez a dolog el, azt mondták hát már a 15%-os drágulás is nagyon durva. Aztán most tartottam 33%-nál
vS
“b.cs. sehogy, de ha kibírod valami rosszabb helyen vagy szülőknél, akkor abból a pénzből amit egy lakásra felvettél, végül kétházra is telik.” egy kicsit még ásd bele magad a témába (vagy ne, a világért sem szeretnélek utasítani), és akkor minimum szélesebb lesz a látóköröd, ami befolyással lesz a kommentjeidre -is. addig én megpróbálok nem enni, hogy sok év múlva annyi kajám legyen, hogy az egész világ szegényeinek is tudjak adni legalább egy nagy kenyeret.
sT
ab: hívd trendvonalnak és akkor nem kell hozzá érték. a lényeg látszik rajta.
elvileg mindenkié ilyen akinek CHF-ben van, annyi kivétellel hogy az adott bank mennyit csalt el/rá/hozzá
Lenny
A görbe hasonlít Magyarország északi határvonalára.
al
B.CS.
Csak csinálod vagy tényleg?
3 opció van ha anyuék nem dobják össze neked és nem nyersz a lottón:
- édesanyádékkal élni 40 éves korodig, gyűjtögetni, majd azután venni valamit.
- havonta 50-80e pénzt elkölteni hitel helyett albérletre.
- lakáshitelt fizetni.
Szerintem a harmadik opció teljesen reális.
Józsi
Te milyen CHF árfolyamon vetted fel a hitelt? Nekem csak a kamat miatt szopó igazából, mert én 185-ön vettem fel.
Lenny
B.Cs.
“ha kibírod valami rosszabb helyen vagy szülőknél,”
Meddig lakjak szüleimnél? 50 éves koromig? Számolj légyszi.
Zsoltik@
Ugyanakkor ilyenkor kellene mellé egy fix egyenes is, hogy ha uezeket a nem látható összegeket forintban veszi fel az ember, akkor ugye a jóval (és igen,, mondjuk 10 millió forintnál a 3 százalék az már jóbal) magasabb kamatláb miatt (for advanced users: THM) sokkal többet fizet be az ember még akkor is, ha elkezd lefelé menni a ft árfolyam.
Szemléletesebben: 5 millió forint felvétele 20 évre kb. 5% THM-re (“akkoriban” előforduló akciós CHF) havi ~30-35e törlesztést jelent (a díjak függvénye, meg hitelbiztosításé, etc.), míg ugyanez az akkoriban előforduló és nekünk anno megfelelő kategóriájú (semmi támogatásra nem voltunk jogosultak) Ft alapú hiteleknél kb. 12% THM volt. És a 12%-s THM-re a részlet máris 52-60e rézletet jelent havonta.
Vagyis ha nem úszik el a forint mondjuk 4 évig (4 éve vettem fel), akkor a 4 év alatt 4*12*~20e forinttal kevesebbet fizettem. És eszem ágában sincs átváltani most. Inkább előtröleszteném ha tudnám.
A számok természetesen hipotetikusak, a valósághoz semmi közük.
És mivel egy nagy pénzintezethez “közel” dolgozom, ideidézném az egyik mellettem ülő kolléga falára kitűzött molino-t: “Mindig a bank nyer.”
Siendor
Helló:
Kamatról hallottál már?
Az a 12 millió 20 év alatt nem 12 millió. Ideális esetben a lakás ára maximum ugyanannyival emelkedik mint a hosszútávú befektetésed kamata, ergó ugyanolyan lakást kapsz.
Elleben azért havi 50 törlesztővel 35 év alatt lakást? Hmmm… Átlagosan CHF alapon fizetve a felvett hitel dupláját fizeted be 20 év alatt, kb. a 3x-osát 30 év alatt. 50x35x12 / 3 = 7 000 000 Ft. Ennyiért te nem kapsz lakást… (Illetve meglepő, de igen, de mondjuk 2-3 éve nem kaptál, most meg, amikor érdemes lenne felvenni, CHF hitelt nem kapsz. Gondold el, 210 az árfolyam, ez hosszú távon vissza fog állni 170-180 körülire, és máris nyertél 10-20%-ot a törlesztőn, ami egyébként kiindulásnak is alacsonyabb mint ha forinthitelt vennél fel)
Én 145-ös árfolyamon vettem fel a hitelt, ha ma ugyanannyi forintot vennék fel (nem többet, most ugye ha átváltanám, több forintot kéne felvennem), akkor is több lenne a törlesztőm mint most, amikor az eredetihez képest 30%-kal több… (Egyébként meg nem, mert a kamat meg esett)
tomo
B.Cs. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Ez vonatkozik szinte az eddigi összes hozzászólásodra (beböfögésedre). Bocs.
Siendor
Egyébként a legfontosabb adat hiányzik az ábráról!
CHF-ben vagy HUF-ban?
Ugyanis elvben volt havi alapkamatos (1M CHF LIBOR) hitel, aminél havonta változott a kamatláb, ergo CHF-ben is lehet mozgás, attól függően, hogy a bank mennyiért jut hitelhez. (Ez a legszebb, hogy a te CHF alapú hiteledhez a bankok 1 naptól (!!) 6 hónapig terjedő futamidejű hiteleket vesznek fel Svájcban, majd ezeket újra és újra felveszik amíg te be nem fizeted a hitelt. Mellesleg ezért éri meg nekik mindenáron hogy befizesd és ne buktassák be. Ha csúszol, MENJ EL a bankba, mert kitalálnak valamit, legalábbis megpróbálnak, mert ők is akkor járnak a legrosszabbul ha elveszik a lakásodat. De ha nem veszed fel nekik a telefont, nem tudnak mit tenni.) Bár mivel átlagosan 6M CHF LIBOR áll fent (azaz félévente számolnak újra kamatot, legalábbis frankihiteleknél, EUR-nál 6-12M, HUF-nál pedig (1-3-6-12-60M)) ezért gondolom a forintösszeg szerepel az ábrán
Konkrét számok meg gondolom direkt nincsenek
B.Cs.
igazatok van, vegyen fel mindenki hitelt!
ab
trendvonal, de milyen meredek? (és ha logaritmikus?) én azt mondom, jelölni kéne azt a kurva ordinátát. aki pixelbuzi, az ne adjon ki ilyen igénytelenséget a kezéből.
angelday
“CHF-ben vagy HUF-ban?” — HUF
ab, állítsd le magad, direkt nem jelöltem a törlesztőrészlet nagyságát (érdekel miért? nem mondom meg). Nem gondoltam volna, hogy szájba kell rágnom, de ám legyen: ez a poszt besorolását tekintve “art”, alá is van írva, mennyibe kerül az eredetije. Láttál olyan feliratú táblát melléírva, hogy “pénzügyi elemző ábra trendvonallal?” Nem láttál. És miért nem láttál? MERT NINCS ILYEN TÁBLA!
Siendor
B.Cs.:
Hihetetlen, de a hitel a gazdaság (és gazdaGság) motorja is. Csak tudni kell vele bánni. Magánszemély mondjuk lakáson kívül ne vegyen fel semmire. (Bár a 0% THM áruhitel nem hülyeség. Van 100 000 forintod. Veszel egy TV-t belőle, és kész. Vagy berakod a bankba, 1 évre, 6% kamatra, és felveszel 0% THM hitelt, fizetsz havi 8 334 Ft-t, összesen 100 000-et, a betéted meg év végén 106 000 Ft kamattal, ergó 6 000 forinttal jobban jártál.) Autót meg tilos. Hát noooormális? 5 M egy új autó, 10-20% önerőre megvette a hülye, 4 000 000 hitel van rajta, de ahogy kiviszed a szalonból már csak 3,5-öt ér… A lakás ára meg trendszerűen nem kéne hogy változzon, azaz nem ér kevesebbet azzal hogy benne laksz. (Most épp lement ugyan, de ez lesz majd jobb is, 20 év múlva (mire lejár a hitel) várhatóan sokkal többet fog érni)
Az állami hitel sem ördögtől való, csak kishazánkban szarul kezelik. Ha felveszel 1 milliót 10% kamatra, csinálsz belőle egy bizniszt ami 20% hasznot hoz, akkor 100 000 Forinttal több pénzed van. Csak az a lényeg, hogy több hasznod legyen mint a hitel kamata. Ha 0 forintod van és nem veszel fel hitelt, akkor 0 lesz év végén is, mivel nem csináltál bizniszt…
argan
Örök vita lesz ez a hitel(és szopás) vagy albérlet(és kuporgatás=szopás) kérdés.
Én hitel ellenes vagyok (persze csak a jelen hazai körülmények közt), emiatt a gyűjtögetést választottam. 10 évet húztam le egy egyszobás lakásban és közben építgettem a vállalkozásomat (mert bérből tényleg nem lehet). Most van egy tehermentes családi házam. Hogy megérte e? Csak az elmúlt két év világgazdasági eseményeit elnézve mondom, hogy igen.
Egy nálam 20 évvel idősebb angol cimborám mondta nekem többször még évekkel ezelőtt: A hitel kamataira kifizetett pénz az, amit soha semmilyen -még áttételes- formában sem kapsz vissza.
Siendor
argan:
Az albérlet kerül mondjuk havi 50 000Ft-ba. 10 év alatt az 10x12x50 = 6 000 000 Ft.
Egy 10 éves hitel, mondjuk havi 50 000Ft-ért, az kb. 3 500 000Ft hitel felvétele.
Azaz ha 10 évre albérletbe mész, akkor “kidobtál” az ablakon 6 milliót, és 0-d van a végén.
Ha 10 évre hitelt veszel fel, akkor “kidobtál” az ablakon (kamatra) 1,5 milliót, és van 3,5-öd a végén. Ergo az albérlet a létező legrosszabb megoldás.
DE ha tudsz otthon lakni szülőkkel a kis szobádban, és félrerakod a havi 50 000-et 10 évig, akkor van kb. 8-10 milliód (kamatoktól függően), és nem dobdtál ki semmit.
A kamatra kifizetett pénzt tényleg soha nem kapod vissza, de az albérletre kifizetett pénzt sem, és az jóval több mint a kamatra fizetett…
(Egyébként egy 40-50% önerőre vett lakással a hiteltörlesztő abszolútértékben kevesebb mint ugyanannak a lakásnak az albérlete, ergó az optimum – ha nem akarsz/tudsz otthon lakni) akkor ennek az önerőnek az összekuporgatása majd start.
ab
ah, mindig ez van… szemlesütve, értetenül állok egy kortárs képzőművészeti alkotás előtt
Siendor
ab:
Még mindig jobb mint a fehér alapon fehér négyzet, nem?
:)
angelday
ab, így van, és már be is van készítve egy újabb alkotásom “wc” és “art” kategóriában!! BRACE YOURSELVES!!
Bereczki Zoltán
Kicsit más dolog, de hátha valaki tudja a megoldást.
Nekem nyílt végű, értékpapír alapú befektetési jegyben van némi pénzem (ha valaki esetleg nem tudná, itt a nyereség nem kamat formájában jelentkezik, hanem a vétel és az eladás közötti árfolyam-különbözetből, tehát akár negatív is lehet).
Szoktam figyelni az otp oldalán az adott befektetési jegyhez tartozó grafikonokat, és azt vettem észre, hogy 2008 májusában valamiért drasztikusan (több, mint a felére) csökkent az alap nettó eszközértéke (magyarul több, mint a fele pénzt kivették belőle).
Nem kis összegről van szó, kb. 40 milliárd Ft-ról. Ami azért is rejtélyes, mert akkor még felfelé ment az egy jegyre jutó nettó eszközérték, tehát semmi se adott okot ilyen szintű pánikra. Ugyanakkor valakik talán mégis tudhattak valamit, mert pár hét múlva drasztikusan elkezdett csökkenni az egy jegyre jutó eszközérték.
Egymásra raktam a két görbét, hogy jobban lehessen látni a dolgot. A függőleges tengely számait nem színeztem át, értelemszerűen a nagy számok tartoznak a kék görbéhez, a kicsik a piroshoz.
Megpróbálom beilleszteni a képet, ha nem sikerülne, itt a direkt link rá:
http://bebop.magas-tatra.hu/pic/otp%20quality.jpg
ab
Siendor, ha a new yorki Museum of Modern Artban látható, százmillió dolláros képre gondolsz… fene tudja.
ab
Bereczki Zoltán, 40 milliárdból már kijön majdnem két Fehér négyzet… szerintem vegyél.
Géza
Az y=0 tengely nélkül nehezen hasonlítható a CHFHUF plusz CDS grafikonhoz. Az is szerencsétlen, hogy nem átlátható a számítás módja vagy igen, de nem népszerűsítik, valószínűleg szándékosan, mert így a bankokat lehet szídni, pl. Kósa helyett.
Az albérlet vs. kastély szélsőségek között valószínűleg a középút az optimum, éppen elegendő ingatlan plusz betétgyűjtés kamatos kamattal. Persze nehéz belátni, hogy adott esetben pl. autóban a Dacia a racionális választás.
féregfecó
ha nem csak huf-ban van bevételed, hanem legalább juróban is, akkor fossad le a táblázatot
féregfecó
vagyis grafikont
angelday
Örülök, hogy beszélgettek szakmai kérdésekben, de ez egy művészi alkotás, az eredetije €1200-ba kerül, én mást nem kívánok hozzátenni. Nyugodtan folytassátok a beszélgetést, én magam is olvasom, sőt, elküldöm Kianeknek is a linkjét, hadd fűzzön hozzá valamit.
D@y X
Rendes bérből is össze lehet gyűjteni egy lakás árát csak nehéz és nem túl sok ilyen munka létezik, de van. Van egy barátom aki a főiskolát amikor elvégezte azonnal el is ment dolgozni óceánjáró hajóra mint pincér 6 év munka után megvolt a lakása. Persze sok akarat és kitartás kellett részéről.
ab
ja, a kitartás jó, csak meg kell a gazdag balekot is találni hozzá
Malachi
de hát éppen az a valódi művészeti alkotás, gondolatokat ébreszt, vitára sarkall, önvizsgálatra késztet…szerintem legyen minimum 2000EUR.
Géza
Ez általános közhely és illik feltétel nélkül elfogadni, hiszen egy birkanyáj nem tévedhet, de azért érdemes lenne objektíven kiszámolni sokféle életút között az optimálisat.
adeak
nekem annyira nem para ez a grafikon. nagy kerdes persze, hogy mi lesz a kovetkezo 6-12 honapban….
amugy meg tenyleg mi a kolevesert veszel fel chf hitelt? ha chf/eur beveteled van, akkor ok.. de akkor mi a sirankozas targya?
ha meg forintban jon a zsozso, akkor gyagyasag.
bulvármédiás
Emlékszem, hogy 2006-2007 tájékán, mikor nagyon mentek ezek a devizahitelek, én az egyetemen ezek árfolyamkockázatáról tartottam előadást. S pár év múlva be is jöttek a félelmeim…
angelday: “Bérből kizárt.”
Pontosan! Ezért kell valamit kitalálni, amivel a bér mellett lehet keresni!
Mert alapszabály, hogy az ember nem a munkahelyén, hanem a szabadidejében gazdagszik meg!
vanabi
Szerintem senki se vette úgy fel a hitelét, hogy nem számolt utána. Akkor bizony megérte a CHF hitel a forinttal szemben. Annyival, hogy kb mostanára kerültek egy szintre. Nekem is van, és tudomásul kell venni, hogy most szopás van, de a hátralevő X évben (nekem még 17) lehet majd akár a fele is havi törlesztőrészlet. Majd ha a magyar gazdaság helyrejön
initram5
Azok, akik a fizetésük 20-30 %-a alatti törlesztőt vállaltak be úgy, hogy a napi megélhetésük biztosnak tűnt, esetleg volt tartalékuk, családi segítségük helyesen jártak el, ha hitelt vettek fel. De a legtöbb lakáshiteles azt felejtette el, hogy az otthonára felvett, 20-30 évre szóló CHF hitel egyszerre ingatlan és deviza spekuláció. Akkor éri meg, ha az ingatlan minimum megőrzi az értékét, a HUF pedig nem gyengül a CHF-hez képest. Lehet a számológépet pötyögtetni napokon át, dobhatod a kukába a kalkulációkat, ha a futamidő alatt jön egy gazdasági krízis. A szemünk előtt látjuk, hogy az ingatlanok leértékelődnek, a HUF gyengül, párhuzamosan a munkaerőpiac is össze tud roskadni teljesen, és akkor hónapokig nincs fizetés, nincs törlesztés, a szerződést pedig joggal mondja fel a bank, de a csúcs szuper lakás addigra már csak kétharmadért megy el az árverésen, mert nincs kereslet. Ennél csak az a nagyobb baj, hogy ezek a Zemberek, akik a családalapításukat, 2-3 gyermeket, stb. hitelből gondolták finanszírozni elvárják, hogy a saját maguk által feltornyozott sza.kupac alól az állam kaparja ki őket, többek között az eladósodást elkerülő, kockázatkerülő adófizetők pénzén.
Sandokan
initram5-nek “Best of Show”-t!
MrBrightside
Aki úgy gondolja hogy albérletben lakni pénzkidobás, olvassa el ezt:
http://www.tothandras.hu/blog/index/2010-07-15/ingatlan-vallashaboru/
Én úgy tekintek a hitelre hogy ha valamit csak hitelből tudok megvenni akkor azt nem engedhetem meg magamnak, az luxus (sokszor nehéz így gondolkodni, sok a csábítás). Másrészt utálok valamiért utólag fizetni, de ez szubjektív. A hitel csak akkor üzlet számomra ha azt pénztermelő eszközre fordítom és az kitermeli ennek költségét is.
addikt
MrBrightside: ezzel én is így vagyok de ezen logika mentén sosem lesz saját lakásod önerőből (persze vannak szerencsés kivételek), néha kénytelen vagy kockáztatni az életben, na a lakáshitel pont ilyen. Egyébként egy átlagos magyar fiatalnak mindkét megoldás ordas szopó albérlet vs. hitel de hosszú távon talán még mindig az utóbbi a kisebb.
initram5
Ez az én napom!
Bereczki Zoltán
MrBrightside: köszi a cikket, nagyon érdekes volt.
Én ezen a venni vagy bérelni dolgon akkor gondolkodtam el, amikor az árvízkárokat voltunk felmérni a Sajó mentén (építész vagyok). Gondolom, hogy a blog olvasóinak nagy részét nem fenyegeti árvíz, de ott borzasztó volt látni, hogy az emberek felvettek hitelt, hogy megvegyenek egy házat, ráköltöttek egy csomót, és most ott van tönkremenve. Ha van biztosításod, akkor is nagy szopás. Főleg, hogy ezzel az árvízzel tutira zéróra csökkent a még épen maradt, de árvíz által érintett ingatlanok értéke is.
Viszont ha bérelted a házat, szépen továbbállsz, csókolom, fájjon a tulaj feje.
feverdof
“ő befektetett az elején 3,6 milliót (ennyit nem kellett a lakás kezdő költségére költenie) majd havonta a megspórolt 36,800Ft-ot is hozzárakta. Mit kapunk így a végén? Végigfuttattam a szimulációt egy valódi termékkel, költségek és adóterhek levonása után, az eredmény reálértékben: 61 896 289 Ft. ”
ezert ez egy nagy hazugsag az idezett cikkben, nincs az elmult 200 evben olyan 20 ev ahol ennyi penz jott volna ki egy stabil befektetesbol, inflaciorol nem is beszelve.
gab
Érdekes probléma, sokat olvastam róla pro-kontra, eddig arra jutottam, hogy jobban érzem magam albérletben, és tudok félretenni, mint hogy megvegyek valami lakást tízezer éves hitelre. Aminek ekkorát ugrál a törlesztője. Meggyőzni eddig egyik oldal sem tudott. (albérlet VS “saját” lakás hitellel) Nem akarok 20-30 év múlva vmi fos panel tulajdonosa lenni. Mo. lakossága drámaian csökken, úgy vissza fognak esni a lakásárak, hogy öröm lesz néznem.
chabba
A kölcsön/albérlet kapcsán ami leginkább feltűnő a kommentelők között, az az, hogy sokuk I.sz. 1.személy. Senki nem fejtegeti a dolgot úgy, hogy már gyereke van. Akivel orvoshoz kell menni. Azaz nem elfogadható megoldás az, hogy a család Nyíregyházára van bejelentkezve, közben meg a IX. kerületben lakik, ugyanis a gyerekkel nem lehet 6 órákat utazni a kötelező oltásért, vagy a megfázás miatt a háziorvoshoz, stb. Ugyancsak probléma a bölcsőde, az ovi, a beiskolázás, ahol a bejelentett lakhely igenis számít.
És mint tudjuk, ma Magyarországon az albik 99%-a feketén megy, így a tulaj nem engedi meg a bejelentkezést az ingatlanba. Ilyen körülmények között, gyerekkel egyszerűen muszáj a saját tulajdonú lakás és a kölcsön.
Egyébként anno kiszámoltam a kölcsön/albi kérdéskört, és egy rakás faktor figyelembe vételével az jött ki, hogy az albérlet a 4-5. évig kifizetődőbb. A 6-7. évben a kölcsön már nyer, és az évek múltával folyamatosan előnybe kerül az albival szemben. Azaz csak olyan lakást szabad kölcsönnel megvenni, amit az ember hosszútávon használhat, így a garzonok, másfélszobás lakások kiesnek (legalábbis nálam, mert ezen időtávban már családdal számolok).
eN
Bereczki Zoltán: Úgy látom direktben még nem válaszoltak.
“Szoktam figyelni az otp oldalán az adott befektetési jegyhez tartozó grafikonokat, és azt vettem észre, hogy 2008 májusában valamiért drasztikusan (több, mint a felére) csökkent az alap nettó eszközértéke (magyarul több, mint a fele pénzt kivették belőle).”
2008 elején már javában ingatlanpiaci válság volt az USA-ban, amit láttál az a külföldi befektetők tőkekimenekítése volt (mert ellentétben a magyar kormánnyal, ők tudták, hogy előbb-utóbb itt is esni fognak az ingatlanok és a részvények is) (*). Másik tényező, hogy akkor volt az olajlufi, _sokkal_ jobban megérte abba befektetni, sőt akár magyar állampapírba is, mert ugye átváltotta a devizáját forintba, befektette 1-2 hónapra, megkapta a magas, államilag garantált kamatot (adómentesen), plusz meg az árfolyamon is nyert, mert a végén újra devizát vett belőle.
“Ugyanakkor valakik talán mégis tudhattak valamit, mert pár hét múlva drasztikusan elkezdett csökkenni az egy jegyre jutó eszközérték.”
Szerintem nem volt itt összeesküvés, csupán a hatalmas tőkekivonás miatt hirtelen likvidálni kellett a pozícióikat, amiket nyilván ekkora tőkekivonás mellett nem lehetett névértéken eladni (ugye ha eladsz 10 db MOL részvényt, az nincs hatással a piacra, de ha 1,000,000-t, akkor mar meglöki az árfolyamot rendesen lefele).
Utólag nyilván könnyű okosnak lenni, de ilyen mértékű tőkekivonásnál ki kell szállni.
(*): 2008 elején a pénzügyi világban _mindenki_ tudta, hogy válság lesz, sőt, válság van (legalábbis az amerikaiak), és már azon ment a verseny, hogy mielőtt kiborul a bili ki tud még betárazni annyit, hogy nyugodtan túlélje (vagy legalább az ingatlanokon elbukott pénzét visszaszerezze), ezért volt az olajlufi és ezért nem terjedt túl a válság az ingatlanpiacon egy ideig. Mellesleg ezért szárnyalt a forint is. Aztán volt akinek bejött a betárazás pl. Goldman Sachs, ők masszívan nyereségesek azóta is, és volt aki bedőlt mint a Lehmann Brothers vagy csak állami segítséggel tudott fennmaradni mint a Citybank.
eN
intiram5: a BoS ellenére vitáznék veled ebben: “Ennél csak az a nagyobb baj, hogy ezek a Zemberek, akik a családalapításukat, 2-3 gyermeket, stb. hitelből gondolták finanszírozni elvárják, hogy a saját maguk által feltornyozott sza.kupac alól az állam kaparja ki őket, többek között az eladósodást elkerülő, kockázatkerülő adófizetők pénzén.”
1. 2008 őszéig ha nem voltál pénzügyi befektető hogy átlásd a nemzetközi folyamatokat, a devizahitel volt a megoldás: alacsony kamat, az elmúlt 3-4 évre visszamenőleg stabilan a javadra csökkenő árfolyam, a bankok agresszív nyomulása. én nem vagyok pénzügyi analfabéta és mégis rábeszéltek egy CHF konstrukcióra (igaz 2006-ban), mert még fészekrakóval is sokkal rosszabb lett volna a HUF alapú.
2. én azt gondolom, hogy itt az 1/3 -os elvnek kellene érvényesülnie, azaz az állam, a bank és a hitelfelvevő is lenyelné az 1/3 -os árfolyamkülönbséget és úgy váltanák forintra a hiteleket. Aki azt sem tudja fizetni, az kaphasson valamennyi haladékot a banktól (amíg csak kamatot fizet), vagy vegye meg az állam/árverezzék a lakást.
3. ezeket mindenképpen te fizeted. ha követted a CHF törlesztőrészletek alakulását, akkor feltűnhetett egy anomália: amikor a svájci jegybank sorozatosan drasztikus kamatcsökkentést hajtott végre, a CHF hitelek kamatai megduplázódtak vagy háromszorozódtak. Gyors fejszámolás alapján a nagy kamatcsökkentésnek el kellett volna nyelnie egy kb 20% -os CHFHUF árfolyamnövekedést. Miért volt így? Mert a bankok már akkor beépítették a rossz hiteleik veszteségeit a többi hitelbe. Persze ez nem ennyire egyszerű, de itt inkább nem mennék ennél mélyebbre bele.
4. 2008 elején beszélgettem egy fiatal magyar elemzővel valamelyik brókercégtől a hitelekről és ő mondta hogy _mindenki_ aki már akkor a CHF hitelek veszélyeiről kezdett beszélni, CHF-ben adósodott el (mert akkor ez volt a racionális döntés: jó gazdasági kilátások, 2012 körüli euróbevezetés). Ha még emlékszel, Oszkó is CHF hitelt vett fel a villájára pénzügyminiszterré való kinevezése környékén, pedig akkor már lehetett tudni a válságról. Ezek alapján hogy várod el, hogy Gipsz Jakab, felelős családapa, aki otthont szeretett volna családjának, ne CHF hitelt vegyen fel?
vargatom
initram5
Az összes CHF hitel kamatát a hazai bankok a válság ideje alatt, a dráguló banki forrásokra hivatkozva, drasztikusan megemelték. 20-25 év futamidő mellett a kamatos kamat miatt már 1% emelés is akár másfél-kétszerezheti (!) a törlesztőrészletet; mindezt változatlan CHF árfolyam mellett, tehát az abból származó drágulást utólag lehet még ehhez hozzácsapni. Érdemes excel táblát csinálni rá és megnézni a számokat.
A lényeg az, hogy egy ilyen lépés hatása a törlesztőrészletre sokszorosan erősebb, mint az árfolyammozgás; még a végletes 145-215 között is 48% az eltérés, viszont a kamatemelés önmagában 100%-ot tudott hozni 25 éves lejáratnál. ERRE a kockázatra nem lehet felkészülni, ez nem a deviza meg ingatlan spekuláció negatív következménye.
Nem is véletlen, hogy hivatalos cikkekben szinte sehol nem is említik, és csak blogokban és mélyen eltemetett szakmai írásokban bukkan fel, mert ha a milliós nagyságrendű adós megértené, már aznap mennének felgyújtani az OTP-t és Csányi villáját.
Tény, hogy egy pár hónapig a kelet-európai bankoknak még a nyugati anyabankjaik se szívesen adtak forrásokat, de a betéti és a hitelezési kamatok közötti különbségből még így is bőven át lehetett volna vészelni ezt az időszakot anélkül, hogy a bank az ügyfélre hárította volna a kockázatot. Ráadásul azóta már régen visszaállt az eredeti helyzet is, tehát a bank ugyanakkora (átlagon felüli) nyereséget termel a devizahitelen is. Sőt, közben a svájci frank alapkamata kvázi nullára csökkent, tehát a kamatok magasan tartása etikátlan, indokolatlan, és nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban törvénytelen is lenne. Persze az etikai kódex, amit eleve nem nagyon tartanak be, amúgy is csak az elfogadása UTÁN kötött szerződésekre vonatkozik, de azóta meg szinte senki nem vesz már fel hitelt (mert eleve csak annak adnának, aki nem szorul rá).
Ahogy eN írta, a magyarázat az, hogy aki felelősen vett fel hitelt (bevétel 20-30%-a) azokon az emeléssel be lehet hajtani a felelőtlen és ezért bedőlésre ítélt hiteleken jelentkező veszteségeket. Persze most, hogy drasztikusan elszállt az árfolyam, már két bank is képes volt valahogy csökkenteni a kamatot (élen az OTP-vel).
A hab a tortán természetesen a bankadó, amivel a fent említett és világszinten is kiemelkedő nyereségből venne el az állam – de ez a pénz nagyrészt eleve a felelős, hitelt fizetni képes állampolgárok zsebéből származik valójában. Nekik az lenne jobb, az hozna megkönnyebbülést, ha végre gatyába ráznák a politikusaink a hazai bankokat és azt a példátlan helyzetet, ami kialakult. Csak azzal nem lehetne látványos adócsökkentő és hasonló populáris lépéseket megfinanszírozni. Meg a felsőbb körökkel jó viszonyt ápoló Csányi sem örülne, akinek a bankja ugye a piac több mint felét uralja idehaza, és a rossz vezetési döntések miatt borzasztóan rászorul erre az extra bevételre, és mik nem vannak, a bankadó is a neki kedvező formát találta ölteni a végére.
Szóval úgy általában szomorú az a felületesség és tájékozatlanság, amivel az itthon (és egyébként szomszédos országokban is) kialakult devizahiteles szituációt jellemzi. Mindenki nagyon osztja persze az észt, sokszor a magas lóról, meg utólag marha nagy zseni… Ráadásul a fair és járható megoldásról se esik szó, mert túl sok érdeket sértene.
vargatom
“amivel” helyett “ami” akart lenni az utolsó mondatban…
zephyr2000
http://plastik.hu/2010/07/16/chf-alapu-torlesztoreszleteim-alakulasa-2009-2010/#comment-77481
Ha havi 1 %-os kamatos kamattal számolok, akkor is 30 millió Ft jön ki 20 év múlva, ami azért nem olyan rossz.
al
initram5
Számoltam egyet. Csak neked.
Mert úgy látom te érted, de annyi hülyével találkoztam már aki csak azért tépi a számat, mert engem “felelőtlen” CHF hitelest meg kell menteni (nem kell).
Szóval azt hiszem én az ésszel élünk kategóriába sorolnám magam.
- 185-ös CHF árfolyamon vettem fel a hitelemet
- a havi törlesztőm, a nettóm 15%-a (volt amíg az árfolyam nem mászott el és a köcsög OTP nem emelt 3,8-ról 6,2-re kamatot…)
- 11 évre vettem fel, fundamenta-val kombinálva.
Józsi
vargatom-nak is mehet a Best of show. Nagyon szépen leírta, hogy most miért nem kellene az államnak senkin segíteni, hanem a bankokat kellene reguláznia mert már régen nem a válság miatt szopik minden CHF hiteles és nem is az árfolyam miatt, hanem a bankok miatt
IIsti
Ezt a postot csak most vettem észre.
“HUF pedig nem gyengül a CHF-hez képest. ”
Konvergencia kritériumok, rövid verzió:
1. Az infláció rátája egy éves referencia-időszakban nem lehet 1,5%-nál több a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% fölötti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
3. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot.
4. A hosszú távú hitelkamatláb az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.
Európai Uniós csatlakozás = előbb-utóbb Eurózóna-csatlakozás = konvergenciakritériumok teljesítésének kötelessége = nem lehet magas az infláció, és nem romolhat nagyon a Forint.
Kianek Tamás
IIsti: így van!
Angela újfent adott hazánknak ajándékot:
egy iránytűt (made in maastricht)!
kellett is, mert a korábbiakat mindig valaki ellopta, mert úgy könnyebb kirándulni gondolják (ták) túravezetőink:
fogalom nélkül!