Kovács Ákos blogol

Láthatóan nem szerkesztett, a szerző saját sorait olvashatjuk:

A katona imája album stúdiómunkáiról több részből álló videónapló készült Juhász Viktor operatőr jóvoltából, ezek vonatkozó részei megtekinthetők a linkekre kattintva. További megjegyzés, hogy bár engem nagyon érdekel és lelkesít a technikai megvalósítás, a dalszerzés legfontosabb elemének nem ezt tartom. A maszteringgel kapcsolatos kérdésekre nem válaszoltam, mert arról fogalmam sincs, ez Sellyei asztala. Ha több embert is érdekel, később szívesen írok részletesebben is a címadó dalról, vannak benne finomságok. A kérdéseket csoportosítottam (…)

A katona imája album négy stúdióban készült:

1. Akox2 Stúdió – ez egy profin izolált házistúdió a lakásunkon belül, Kotschy András akusztikus tervei alapján. Többek között ő felelt a MüPa és a pécsi Kodály Központ akusztikai terveiért is. Itt szültem a nótákat. Ez volt a szinti-, ének- és gitárfelvételek helyszíne, többek között itt rögzítettük Pejtsik Péter csellószólóját is az Óda című dalhoz.

Nálunk zajlott a sztereó mix egy része és a teljes 5.1 keverés is.

2. Szakos is otthon szeret gépészkedni, két dal zenéje nála született, valamint további három szerzeményemet hangszerelte meg/át a műhelyében.

3. Pannónia: A "C" remek hangzású terében rögzítettük az élő dobokat és a vonósokat-kürtöket. A "B" stúdióban, az SSL-en összesítettük az anyagot.

4. A Hit Space barlangjában Sellyei masszírozta egyenként a sávokat, a végső maszter is az itteni motyón készült, kiegészülve néhány Weiss cuccal a Pannóniából.

Általában a házistúdióban egyedül matatok-ötletelek, a képzettebbek ezt komponálásnak hívják.

Ménemszól – Stúdiósztori: válaszok a Kugelblitz-fórumban felmerült kérdésekre

34 hozzászólás

gasztony

Józsi Te nem akarsz kicsit többet vlogolni? Régebben sokkal több (saját) videós poszt volt, mint mostanában. 🙁

klarky

A vblog főleg a legutóbbi album előkészületeiről szólt, most kész, nyilván most ezért van pihentetve a dolog. Nagy koncert lement, most pihi van, alkotói szabadság.

Amúgy Józsi honnan jön most ez az érdeklődés Ákos iránt? Ez egészen új oldalad számomra. De tetszik.. 🙂

divany

Az mennyire geek és mennyire ér BoS-t, hogy a fenti szövegből az SSL volt az, ami először magára vonta a figyelmem. 😀

My bad.

rkit

Ákos íráskészsége a verseiben, a dalaiban és anno a filmleveleiben bontakozott ki igazán. Ez igazából szakszöveg, amit mindenki szeret normálisan összerakni, aki 1.: szereti azt, amiről ír, 2.: reklámértéke van az adott (szakmai) felületen való megjelenésnek.

Egyébként Ákost eléggé leegyszerűsítő (már-már blikkfangos) húzás lecelebezni. Már csak azért is, mert ő tud összefüggő, koherens mondatokban válaszolni kérdésekre. 🙂

Pepinke

Na igen, manapság már meglepő, hogy valaki nem csak a szeméttel akar kitűnni…

ac3

Angelday: erdemes koncerten is megnezni, ott azert megint csak lenne meglepodes 😀

trn

Nem ertem a hajpot, egy hentes is tudna meselni felorakat, hogy mik a trukkos reszei a carcass-feldolgozasnak, foleg ha tizensokeve csinalja.

/perme az FMCG-szektor bugyrairol szivesebben olvasna

minicoreduo

Már senki nem akar fizetni profi studióért Magyarországon?
Persze 5000 cd eladása semmire sem nyújt fedezetet.

rkit

@minicoreduo: ha amúgyis inkább egyszemélyes projekt legalább a lemezfelvétel, plusz van otthon normális akusztikájú feljátszó- és keverőhelyiség meg valami bika cucc – vagy legalább egy nagyon jó di-box, aztán meg szoftveres modellezés -, akkor a dobon kívül gyakorlatilag bármit fel lehet venni elfogadható minőségben… [most alap rock-felállásról beszélek, vonóskar, asszonykórus, miegymás az nagyon más terület] aztán úgyis jön rá a többi hangszer meg a reverb meg egyáltalán a keverés. nagyjából így csinálja Ákos is. én is játszanék szívesen szép, nagy, jó stúdióban – játszottam is már – de igen, elég húzós az anyagi vonzata, ha az ember nem teljesenkész ötletekkel érkezik… meg ha van egy szakmailag jó, amúgymeg szemfüles hangmérnök, akkor az ötleteléssel tovább is tart (i.e. drágább) az egész 🙂

rkit

nota bene, az előbb csak felvételre és keverésre értettem a dolgokat, még egy rendes master is kell a dologhoz, az viszont tényleg muszáj, hogy jó körülmények között szülessen

Zool

“masszírozta egyenként a sávokat” – már az előző Ákosos posztban is a hideg kirázott ettől a masszírozástól. Ez nekem valhogy olyan, olyan… izé.

Zool

rkit: Ha igazán jó egy mix, akkor a masterelés lényege csak annyi lenne, hogy a cd-re kerülő számokat egymás mögé pakolják, nagyjából egyforma hangerőre belövik, beállítják az ISRC kódokat, és csinálnak belőle egy red book szabványnak megfelelő audio cd iso-t.
Az, hogy a szar mixek miatt a mastering engineer feladatai közé tartozik az is, hogy “jól szólósra” kell megcsinálnia a hangzást, az sokat elmond a már szinte minden bokorban megtalálható “hangmérnökökről”. Szal alapesetben nem kellenének semiféle extra körülmények egy mastereléshez. Az történik, hogy a szakma egyik fele (tudatosan, vagy nem – ki tudja) munkát generál a másik félnek.

Reb

az mekkora betűs poszt lett volna ha pl Alekosz blogol 🙂

érdekes egyébként ez az “otthoni stúdió” dolog, hogy pár lépés választ csak el
mondjuk hosszútávon olcsóbb a város másik részén lévő béreltnél…

minicoreduo

@rkit: pontosan ez itt a probléma lényege: elfogadható és NEM PROFESSZIONÁLIS. Ezért nem is veszik meg, csak másolják.

Legtöbb otthon kiadott cucc szarul szól, mék Sokol rádión is. Erről jut eszembe, hogy a rádióállomások meg iszonyúan kompresszálnak, szar minőségű mp3 felvételeket. Végeredmény is pont ilyen lesz: igénytelen.

Hangmérnök az nem zenész. A zenész koncertezik és ettől süket (nem minden freki jön át és nem ápolja hallójáratait rendszeresen.).

A szaron sajnos a master nem segít.

rkit

@Zool: igen, ezt én is észrevettem, hogy valahogy nagyon igyekszik mindenki valami zsargont kitalálni a produceri munkáknál (“masszírozza” a sávot, “melegíti” a mikrofont)… szó se róla, elég borzalmas, de biztos gyorsba’ kellett valami exkluzív nyelvezet, amitől belterjes és otthonos lesz az írás 🙂

masztering kérdésben részben egyetértek, minicoreduo szavait továbbfűzve, persze, a maszter nem csinál szarból aranyat, de azért fontos utolsó lépés

egyébként valahogyan előkerült a legenda (értsd: Ákos most tartotta időszerűnek, hogy előhozakodjon vele, gondolom a ménemszól-os kalandok miatt), hogy az Ikon lemezt a ruhásszekrényében énekelte fel. utána persze gondolom már sokminden történt a Tom-Tom Stúdióban is, de azért szerintem az az album nem szól olyan rosszul

Parti Kuszma

A zsargont nem kell kitalálni: aki ebben él, ahogy Ákos több mint húsz éve, annak ez természetes. Talán ne felejtsük el, hogy a Ménemszól elsősorban a stúdiótechnika iránt érdeklődők és a profin ezzel foglalkozók blogja, hadd beszéljenek úgy, ahogy megértik egymást. Aki már olvasott akár egyetlen Zenészmagazin-cikket, annak ez a nyelv nem meglepő. A csöves mikrofonokat a szó szoros értelmében melegíteni kell, mert amíg a cső nem melegszik át, szarul szól. A sávmasszírozás nagyjából annyit tesz, hogy egyenként foglalkoznak a már kész és kiírt sávval, ha kell, újra áteresztik előerősítőkön, hangszínezik, kompresszálják, effektezik, stb. A gardróbstúdió nem legenda, hanem valóság, az Ikon megjelenése idején is téma volt, a Zenész pl. külön cikket szentelt neki. Az az album pedig kifejezetten jól szól, de ez a legtöbb Ákos-felvételre igaz.

seltaeb

Miért nem szeretem Ákost?
Mindíg is letagadta a Depeche Mode-os gyökereit. Ha nincs a Mode nincs a Bonanza, ezt mindenki tudja.
Kevés nála önteltebb, megalomán faszkalap van a hazai popszakmában.
A stílusa meg kenetteljes, mesterkélt, pátoszos, nulla eredetiséggel és szintén nulla cool faktorral.
(Ja és Fideszes díszmagyar ő is.)

rkit

A “legenda” szót nem pejoratív értelemben használtam, hanem mint “nagy sztori”-rokonértelműt, de örülök, hogy a fogak csattogtatása beindult.

Stúdiótechnikailag a “beraktam egy másfajta EQ-t a láncba”, illetve a recompress és a többi, ami még elhangzott, számomra kifejezőbb, mint a “masszírozás”. (Magyarázni meg felesleges, én is imádtam az Ákos-féle bejegyzést, a Szakos-féle Lélekdonor-cikk pedig zseniális volt, bár Caramel nem a kedvencem. Persze külsősöknek érthetőbb így, hogy “egypár dolgot még csinált a zenével vagy a részével.)

Visszatérve: azért otthon is lehet nagy dolgokat alkotni, de tényleg, ezt mindenki mondja, és mindenki ugyanúgy, mert csak így lehet: “JÓ DALT KELL ÍRNI”

Zool

@Parti Kuszma: lehet hogy ez a hazai szakzsargon, de ettől függetlenül nagyon bénán hangzik. Én inkább külföldi oldalakat szoktam látogatni (gearslutz, sneap forum, thewombforums meg ilyesmik) és valahogy az angolban használt zsargon nem tűnik ennyire megerőszakoltnak, mint a magyar. Mint sok más egyéb dologban is, a magyar verzió olyan izzadtságszagúnak tűnik.

minicoreduo

sajnos ezen a lemezen is minden “salátára” lett keverve.

Dear Parti Kuszma: this is bullshit. Nem kell mindent elhinni, amit a zenészmagazinban olvasol. A buli belterjes, a zenész igénytelen és az a kicsi pénz amit a kiadótól kap azt nem a studióban költi el, hanem vesz magának hekkelt cuccot. Így azt hiszi, hogy mindenki jól jár, pedig saját magát és közönségét veri át legjobban.

Ahhoz, hogy egy lemez/hangszer/ének professzionális szinten rögzítésre kerüljön ahhoz legalább 70misit be kell tolni stúdió felszerelésbe és kialakításba. Továbbá ez egy szakma és szolgáltatás is, amit lehet garázsbenddel utánozni, de olyan sose lesz. Egy komolyabb angol vagy amerikai kiadó kidobná a anyagot, mint macskát szarni. Persze, ha a nóta jó, akkor befizetnék a zenész még egy hónapra a studióba, hogy csinálja meg rendesen. Otherwise NO BUSINESS.

Parti Kuszma

Aha, te menő szakember lehetsz. Talán nézd meg az Ákos-videókat a stúdiómunkáról. Ha igénytelenséget, meg hekkelt cuccokat látsz, szólj nyugodtan.
http://www.youtube.com/akoxvlog
A Zenészmagazinnak ugye ne higgyünk, de a szemünknek lehet talán: ez a zenész történetesen rengeteget költött a stúdiójára. Kevesen énekelnek U47-be Magyarországon. Sajátba, otthon: senki. Summit Audio előfok. Teletronix LA-2A leveller. Sampler, szintik tömege. Vasak. Gitárok. Erősítők, ládák, pedálok. Sok éve minden lemezen élő vonószenekar, külön vonóshangszerelő, stb.

A lemez keveréséről inkább akkor vitázzunk, ha már meghallgattad. A “saláta keverés” valami nyugati szakzsargon lehet, magasan az én értelmi szintem felett, nyilván. Lepés és Sellyei is elég komoly szakember, kreditek tömegével, de itt direkt rosszat akartak, salátára keverték. Szerencse, hogy durván lelplezted őket! Szinte sajnálom a nyomorultakat.

“Cool factor”, atyúristen – mi ez, középső csoport a dizájnoviban???

zozov

vs : akkor ne járj ide , ennyi 😀 🙂 😉

seltaeb : Nem tagadta le , ajánlom a Privát Rocktörténet című műsort ! 🙂 😉

” Kevés nála önteltebb, megalomán faszkalap van a hazai popszakmában ” Ez az állítás már abban hibás hogy nem popzenét játszik …. Eredeti dolog ma már nem létezik , csak úgy megsúgom ! 🙂 😉 Ha meg nem tudsz magyarul írni , akkor hanyagold a hülyeségeid ! 🙂 😉 A politikát meg szintén hanyagold , pláne hogy abban IS hülyeséget beszélsz …. 😀

minicoreduo

@Parti Kuma: Talán el kéne olvasni azt is amit az általad istenített Sellyei ír saját honalpján. Gondolom a NAGY ÁKOS sem 2×10 rugót fizetett masteringért.

“Sztenderd Mastering: highend analóg eljárás, a világon elérhető legjobb mastering berendezéseken sztereó anyagon, sztereó végeredménnyel. Minden szempontból a maximálisan elérhető legjobb eredményt szolgáltatja, “Major Label Sound”. Egy trackre fordított munkaidő nincs korlátozva.

10.000.-
Multitrack Mastering: egy speciális, hazai igényeket kielégítő eljárás, köztes út a teljes újrakeverés és a master között. Ebben az esetben az adott dalban a logikusan bontott hangszercsoportokat külön-külön sávon kezeljük. Gyakorlatilag “újrakeverjük” a dalt. Az egyes sávokat külön-külön processzáljuk, minden klasszikus keverési “trükk” rendelkezésre áll. Ez lehetővé teszi, hogy a sztenderd masteringhez képest sokkal nagyobb mértékben képesek legyünk beleavatkozni a végeredménybe. Így lényegesen könnyebben kezelhetők a meglevő “keverési hibák”, amik elsősorban technikai eszközök, gyakorlat hiányában jellemzik a hazai viszonyokat. A megrendelő számára ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb biztonsággal megkapja az óhajtott eredményt.

20.000.- (Induló ár, a végösszeg előzetes egyeztetés alapján a várható munka függvényében) ”

Ez is jól muatatja, hogy miből él: kijavítja azt, amit amit más elbaszott.
Egyébként a cuccok amiket leírtál főleg hangszerek, nem stűdió berendezések, de összességében nem kerülnek 7 millába, nemhogy 70-be. Wake up MAN! Time to see the REAL WORLD!

Függöny

rkit

Ákos igenis popzenét játszik, ahogy Björk, Squarepusher, Ólafur Arnalds, a Pink Floyd és a U2 is. Könnyűzene ugyanis nem létezik, mert mégis mi tesz valamit könnyűvé? Mi a “komolyabb”? Az a bonyolult klasszikus zenedarab (“piece of classical music”), amit valamelyik parókás udvari komponista jó pénzért megalkotott, és csak arról szól, hogy a királyát dicsőíti, és technikailag a tökéletességre törekszik, vagy amit egy vak fekete férfi énekel, csak tapssal kísérve, elcsúszó tempóval, és a halálról szól? (http://www.youtube.com/watch?v=qTlSka5iqPY) A helyes kifejezés az, hogy popzene vagy populáris zene. A “komolyzenét” pedig merjük klasszikus zenének nevezni, és ha valaki esetleg visszakérdez, hogy a Haydn-fémjelezte periódusra gondolunk-e [ennek egyfajta inverze: azt kérdezni, miért pop, amit Ákos alkot?], akkor szenteljünk ennek a témának pár szót, illetve ajánljuk Vedres Csaba Mi az a könnyűzene? című könyvét.

Parti Kuszma

Az igénytelenségek, meg a hekkelt cuccok felsorolását valahogy elmulasztottad, géniusz. Függöny bizony, de rád.
Aki annyira hülye, hogy az U47-et, az MPE-t, meg az LA-2A-t (méregdrága stúdióeszközök) hangszernek nézi, az minek magyaráz itt?
Aki szerint kizárólag 70 milkás berendezéssel lehet jó éneket felvenni, az miért siet nevetséges tájékozatlanságát megosztani a világgal?
Aki szerint a masztering nem más, mint hogy “kijavítják, amit más elbaszott”, az okoskodás helyett miért nem okosodik inkább?

Megannyi kérdés, megannyi kínzó talány.