32 hozzászólás

szgergely

Ahhoz képest, hogy a szócikk megjelenése óta ma reggel nyolc óráig már heten dolgoztak rajt, mégis olyan érzése van az embernek, hogy olyanok szerkesztik az oldalakat, akik nem értenek az adott témához. Mert az eredeti oldal megjelenése óta szakmailag nem bo”vült látványosan a szócikk. De csomót formáztak benne.

Malachi

a Wikipedia az egyik legnagyobb ajándék a búzasör óta, napi szinten használnom. de bánt, hogy a cseheknek és még a környező K-európai országoknak is több szócikkük van, mint nekünk. érzésre biztos, a cseheknek szerintem tényszerűen is, a többit nem tudom. szóval még 200 ezret, gyorsan!

nehaiu

Malachi, valóban több cseh szócikk van, mint magyar, nekik 206 ezer van.

Malachi

Barát Csaba – ez tény és mindenképp hozzátenném, hogy köszönet az eddigi 200 ezerért! (ha egy részük hiányos is)

Pepinke

“Az a lényeg hogy sokkal jobb mint a semmi.”
Hát manapság könyvtárba járni “fárasztó”, úgyhogy a semminél ez is több. Mondjuk wikipédiából csak saját felelősségre.

Marci

“Hát manapság könyvtárba járni “fárasztó””

Nem, csak az ilyen kis félperces felületes utánanézések miatt teljesen fölösleges. Ellenkező esetben nem. Legalábbis nekem nem.

kutato

Szép teljesítmény, bár be kell vallanom, hogy soha nem jut eszembe, hogy a magyar wikit használjam. Az angol sokkal kiforrottabb, ezért én csak azt látogatom, de azt nagyon gyakran.

A magyarra csak akkor megyek nagyon ritkán, ha valami kifejezetten magyar vonatkozású dolog érdekel, amiről kivételesen több információt lehet találni a magyar wikin. Minden másra ott az angol.

Malachi

a Wiki bizonyos szempontból azért jobb a könyvtárnál, mert viszonylag naprakész. az angol része. soksoksok popkult magyarázó szócikkel. akár. aztán ott van még, hogy ha 24-ből 18 órát dolgozol, akkor a könyvtár nehezen fér bele. persze megoldható, csak “fárasztó”.

valóban nem a legmegbízhatóbb forrás, de számos esetben igen és ez sokkal jobb, mint a semmi.

(imádtam könyvtárba járni, amíg volt rá időm)

Pepinke

Lehet, hogy csak nekem rosszak a tapasztalataim a wikipediával. 🙂
Nyilván, ha teszem azt Scarlett Johansson kosárméretét akarom tudni, akkor talán az stimmel! 😀
Viszont a szakdolgozatom írásánál megnéztem wiki-s forrásokat is és elképesztő marhaságokat találtam benne.
Szóval kb a tudományos források Blikk-je a wikipedia.
Szerintem.

Malachi

Pepinke – ebben igazad van, tudományos forrásnak én sem használnám. de az én munkám legtöbbször kevésbé tudományos. 🙂

Pepinke

🙂 Ez igaz, volt már, hogy releváns információt a lábjegyzeben találtam meg és nem magában a szócikkben!
Egyébként Scarlett Johansson mérete 34-DD! 😀

Malachi

de hát az is a célja nem? néha szoktam bosszankodni, ha valamit NEM találok meg azonnal benne. na ez az igazi 21. század, információáradat, miazmás. de akkor is nagyon hasznos. kell.

kutato

Miért kellene a Pokemonokat külön tematikus wiki-re tenni? Persze lehet, de minek? A Wiki-t nem böngészi az ember, mint egy könyvet, hanem keres benne cikkek vagy témakörök szerint. Engem nem érdekelnek a Pokemonok, de nem is zavarnak, mert nem kerültek soha az utamba, amikor kerestem valami történelmi témára vagy egyébre.

Szerintem a Wikiben legyen benne minden, aminek a szócikkére van vállalkozó, hogy karban tartsa, mert így bármit meg lehet találni. A pokemonokra pedig van vállalkozó bőven.

misran

OFF:
Józsi és más Fan-ek figyelmébe:
http://uncrate.com/stuff/delorean-time-machine-hard-drive/
ON

Wiki mennyire trendi manapság? Akadémiai körökben nem túl jó pont, ha a wiki a végső referencia. Érdekes kérdés, hogy kinek hiszünk. A tömegnek, vagy egy-két szakembernek, mindkettő mellett és ellen is szól érv. Valami egészséges kombináció kell.

Ger

A wikipedia nem tudományos, hanem ismeretterjesztő. Sajnos nem kellően szigorú a kontroll (nyilván nem is lehet az, hiszen bárki szerkesztheti felelőtlenül) ahhoz, hogy hiteles legyen.

szgergely

@csiga: hogy mik ezek, és miért. De nem is érdekelt sose. 🙂

madve2

A félreértések elkerülése végett: pozitívumként említettem a pokémon listát. Szerintem nincs az a (publikusan, könnyen elérhető) nyomtatott anyag, ami ilyen részletességgel szolgálna a témában, és minden hátránya ellenére lenyűgöző a rendszer, amelynek köszönhetően ez létrejött. “Engem nem érdekelnek a Pokemonok, de nem is zavarnak, mert nem kerültek soha az utamba, amikor kerestem valami történelmi témára vagy egyébre.” – ez a legjobb az egészben. A megbízhatóságról meg annyit, hogy persze, diplomát nem írnék a wiki alapján, de a mindennapi kíváncsiság kielégítésére óriási.

Zool

Nemtom azt tudjátok-e, hogy az angol Wikipedia-n minden a filozófiához vezet. Annyit kell csak csinálni, hogy minden cikk legelső, nem zárójelben szereplő és nem dőlt betűvel szedett hivatkozását kell követni, és hosszabb-rövidebb idő után a filozófia szócikknél találja magát az ember. Mindig.

Pakos

Sziasztok. Én lennék Pakos, aki létrehozta a 200 000. szócikket. Olvasgatva a kommenteket, az a kép alakult ki benne, hogy sokan nem bíznak eléggé a magyar wikipédián található anyagok hitelességében. Egy kérdésem lenne, ha valaki valamit, jobban, esetleg máshogy tud, hibát vél felfedezni a tartalomban, az miért nem javítja ki? Miért nem segít be ebbe a nagyszabású projektbe. Számos szerkesztőre lenne még szükségünk, s a kapu mindenki előtt nyitva áll. Gyertek! Végül Gandhi soraival zárnám mondandómat!

Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.

Pakos

Ger

@Pakos: a hitelességgel van csak a probléma. Ha valaki valamit jobban tud, nem feltétlenül kerül át a szócikkbe. Miért?

– a javítást bárki végezheti, függetlenül attól, hogy ért-e hozzá, vagy sem.
– a javítást vagy szerzést végző illető nem vállalja a felelősséget (névvel, címmel, elérhetőséggel), gyakran hiányos a forrásmegjelölés (nem saját kútfő esetén)
– a javítást vagy szerzést végző illető nem esik hitelességi vizsgálat alá, nem indexálják teljesítményét, mint a tudományos világban
– egy-egy szócikk a statisztikus megközelítés (ha sokan szerkesztik, akkor igaz) miatt torzul, objektivitását veszti. Klasszikus példa szcientológia szócikk.

De ne adjátok fel! A Wikipediára szükség van, mert a világ nem csak komoly dolgokról szól, nem csak szakbarbárságról szól, nemcsak mély ismeretekről szól.

kutato

“ha valaki valamit, jobban, esetleg máshogy tud, hibát vél felfedezni a tartalomban, az miért nem javítja ki?”

A magyar Wikipédiát nem követem, de az angollal kapcsolatban sokan leírták már, hogy odamentek, és szakemberként látták, hogy hiba van a cikkben, kijavították, majd nemsokára valaki, aki addig szerkesztgette a cikket, törölte a változtatásukat, gondolván, hogy ő jobban tudja.

Ahhoz pedig kevés szakembernek van kedve és ideje, hogy anonim laikusokkal vitatkozzon a neten, hogy miért neki van igaza egy szakkérdésben.

Ettől eltekintve a wiki nagyon hasznos, ha valaki egy gyors áttekintést akar kapni egy számára ismeretlen témáról. Én is erre használom, és szoktam is időnként javítani, ha látok hibát.

Bence

@Ger
A felhozott érveid nem hiszem, hogy eltántorítják azokat, akik valóban javítani szeretnének. A gyakorlatban, a Wikipédia-szerkesztőket jellemzi egyfajta altruizmus, de ez nem előfeltétele a szerkesztésnek: A javítók amennyiben szeretnék, vállalhatják a saját nevüket, vagy dolgozhatnak anonim/pszeudonim módon; a publikációs listájukban ugyan nem jelenik meg (ellenpélda: http://blog.wikimedia.org/2011/04/06/tenure-awarded-based-in-part-on-wikipedia-contributions/), de ez nem befolyásolja a lehetőséget a javításra (elvégre a tudósok egyik feladata lehetne az ismeretterjesztés, aminek a WP jobb módja, mint a fizetős szakfolyóiratok).

A hitelesség a fenti kérdéstől független és nem véletlen, hogy az egyik alapelv az állítások külső forrásokból levezethetőségének a követelménye; vagy hogy pl. a magyar Wikipédián az egyes szerkesztéseket egy második szerkesztőnek is látnia kell, mielőtt az megjelenik az olvasóknak.

@kutato
Talán neked és a szakember ismerőseidnek hasznos lehet a PLos Computational Biology folyóiratban megjelent 10 egyszerű szabály arról, hogyan szerkesszék a szakértők a cikkeket: http://www.ploscompbiol.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pcbi.1000941 (magyarul: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:A_Wikip%C3%A9dia-szerkeszt%C3%A9s_t%C3%ADz_alapszab%C3%A1lya )