Jordan Mechner naplója

Végigolvastam gyakorlatilag egyben Mechner naplóját tegnap. Az életének 1985 és 1993 közötti részét öleli fel, onnan, hogy a Karateka után elköltözik otthonról, hogy megcsinálja a Prince of Persiát, addig, hogy megjelenik a Prince of Persia 2. Ez után tűnődik el azt illetően, hogy saját szoftvercéget és kalandjátékot (The Last Express) kellene csinálnia.

Disclaimer: aki tervezi elolvasni a naplót, most hagyja abba az olvasást.

Mivel a fickó életének szubjektív logját olvassuk, sok dolog személyes, semmihez nem köthető, vagy nem kapcsolható. Leginkább a mindenféle nevek furák, nehéz pontosan érteni, hogy ki kicsoda a Borderbundnál. Nem is a Prince of Persiáról szól, bár sok rész foglalkozik ezzel a fejezettel is. Technikailag semmit nem tudunk meg a játékról, hiszen az életének ezzel a szakaszával foglalkozó naplót olvassuk. Valamiért a technikai kihívásokat nem érezte fontosnak megemlíteni a naplójában, inkább a céges mindennapi csatározások, ebédelések, jövővel kapcsolatos gondolatai kaptak nagyobb szerepet.

Ettől függetlenül nem rossz olvasmány, bár őszintén szólva az utolsó 40%-a a könyvnek meglehetősen unalmas — miután kiadják a Prince-t, új kihívásokat keres magának, utazgat, meg elköltözik Párizsba a pénzen, amit keresett, forgatókönyvíró akar lenni, visszautazgat azért a Broderbundhoz, szakért a Prince 2-n stb.

De jöjjenek a megfigyeléseim!

Mechner nagyon jó író. Életének huszas éveiről szól a napló, mégis minden bejegyzés mintha egy felnőttől származna. Komoly, átgondolt, érett személyiség. Életében végig a filmkészítés érdekelte, a játékok programozása mellett folyamatosan filmes akart lenni, végig azt tervezgette, hogy jut be az egyetemre, szakmailag akart fejlődni. A játékok is érdekelték, de sohasem volt a fókuszban nála. Inkább valamiféle szükséges teher volt az életében, amivel kapcsolatban nem tudta eldönteni, hogy most akarja, vagy nem akarja igazán.

Egy ponton említést tesz az Amigáról és a Shadow of the Beast 2-ről. Nagyon tetszik neki a grafikája, a parallax scroll, de a játékmenettel és a balanszolással kapcsolatban problémái vannak. Egy másik részből kiderül, hogy ennél nagyobb gamer azért, de érdekes módon a játékélményeiről soha nem ír.

Ugyanígy a nőkről sem. A szerelmi, romantikus szálakat sem fejti ki, még csak arra sem tesz utalást, hogy egyáltalán kiverte-e magának legalább egyszer a farkát, vagy valaki kiverte volna neki a golfpálya mellett. Sok buliba járt, sok emberrel ismerkedett, de legtöbbször fura viszonyban volt a nőkkel. Az biztosnak veszem, hogy nem volt meleg, mert tesz megjegyzéseket arra vonatkozóan, hogy a filmes suliban milyen jó csajok voltak, csak nem meri őket megszólítani, másutt meg olvasni arról, hogy nagyon jó lábai voltak az egyik nőnek. Félreértés ne essék: nem érdekel Mechner szexuális orientációja, vagy élményei, de könyörgöm: az ember a privát naplójában csak beszámol legalább egy élményről, amikor megrántott valakit!

Mechner ugyanakkor egy kibaszott zseni. A naplóból átjön, mekkora géniusz. Eleve 21 éves korában a suli mellett készítette el a Karateka játékot teljesen egyedül. Ennek a játéknak a royalty csekkjeiből tudott elmenni a Borderbundhoz kifejleszteni a Prince-t. Volt ahhoz is elég esze, hogy nem ment el állományba alkalmazottnak, magát finanszírozta. Nem kért tőlük fizetséget, csak kialkudott egy százalékot a majdani eladásokból. Bérelt magának lakást, kocsit, így esett neki a Prince-nek. Okos.

És itt térnék rá arra, miért érzem zseninek: annak ellenére, hogy a kor technikai szintjén összerakott egy remek játékot egyedül (grafika — bár a címképernyő grafikájáért kifizetett csaknem 3 ezer dollárt, animáció, pályaszerkesztés- és balanszolás, asm programozás!, apjával zenélés), mellette folyamatosan a történetmesélés, filmkészítés, filmezés érdekelte. A Prince fejlesztése alatt is volt vagy csaknem egy év hosszú (!) szakasz, amikor elkezdett a filmekkel, filmes szakmával és a forgatókönyv írással foglalkozni. Írt is forgatókönyveket, sőt, még el is tudta adni őket több ezer dollárért (nem mennék bele, hogy az USÁ-ban hogy működik ez a piac), aztán végül visszakanyarodott a Prince-hez és befejezte.

Innentől iszonyatosan jó volt olvasni a naplót, igazi flow állapotba kapcsolt a fickó: reggeltől estig kódolt, tesztelt, rajzolt, mutogatta a kollégáknak, mindenki meg volt róla győződve, hogy hit játék lesz, pedig ez csak az eredeti, Apple II játék volt még akkor a CGA-szerű grafikai világgal. De megcsinálta, alig aludt, összehozta a játékát. A Broderbund sem akarta még nagyon komolyan venni annak idején, más prioritással futtatták a cuccokat, a Prince nem volt még fontos.

Sajnos az Apple II éppen döglődő piac volt, mikor kijött, ezért azonnal nekifogtak a PC (és kicsit később az Amiga) változatok készítésének. Ezt már a kiadó intézte, Mechner csak felügyelte a munkát, bár a pontos pénzügyi konstrukciót nem tudom. A játéknak remek review-i születtek, ennek ellenére alig akart beindulni. Néhány száz darabok fogytak az első hónapokban, erről tesz említést, fohászkodik, hogy ne legyen “dud” a játék. Nagyjából 1991 végén és 1992-ben indult be a mennyiségi értékesítés.

Ez meglepően sok időnek tűnik, de annak idején nem volt akkora dömping még a játékok piacán. Ebből az időszakból több említést is tesz a royalty csekkeket illetően, egy 50 ezres és 70 ezer dolláros hónapot is megjegyez. Innentől nem írja le, de konkrétan gazdaggá válik, úgy, mint Notch, csak éppen elkezd ide-oda röpködni, letelepül Párizsban, amatőr filmmel foglalkozik, borozgat a haverjaival stb.

Nagyon tetszik az, ahogy a pénzhez viszonyul. Gazdag, arra használja a pénzét, hogy világot lásson, emberekkel, kultúrákkal ismerkedjen meg. Szerényen, bérelt lakásban él, nem magas nívón. Erre az időre már négy nyelven beszél tökéletesen (angolul, franciául, spanyolul, németül), van is néhány bejegyzése, amit spanyolul ír (ezeket angolul lehet olvasni, csak éppen jelzi, hogy a poszt spanyolul íródott).

Remek olvasmány volt Mechner naplója, nagyon sokat tanultam belőle. Fura módon ezek az önéletrajzi könyvek kerülnek elém, az olvasási élményeim is szinte kizárólag ilyenek (Einstein, Agassi, Ozzy, és most Mechner — hétfőn meg megjelenik Steve).

5 hozzászólás

vycman

gratulálok. egyszer azért elolvashatnál pár klasszikust is, hidd el sokat csiszolna a közhelyes stílusodon, ha művelődnél kicsit.

Imiapek

Off
Hogyan változtatta meg steve jobs a világot? – november 1-től a discovery channel-en

p3d3str1an

Beleolvastam a samplebe, nekem is hiányzottak a technikai részek. Amikor én (még az ősidőkben) programoztam, egy-egy problémának a megoldását komoly sikernek könyveltem el, tuti megemlékeztem volna.
Ez és a csajozás kihagyása arra utal nekem, hogy a napló általunk olvasható része szerkesztett, és kihagyta belőle azokat, amik szerinte nem ránk tartoznak.