2005. május 19.

2459 napja ismertem meg Bader Lindát, leendő feleségemet. Linda abban az időben még naplót is vezetett, erről a napról ezt a feljegyzést készítette svédül:

Sajnos én nem szereplek a sorok közt, csak az, hogy valami barátnőjének szerelmi bánata van, meg csinált egy házibulit az albérletben. Na, ott bukkant fel egy véletlen folytán yours truly. Nem véletlen, hogy nem szereplek a naplóban, akkor ugyanis nem mertem még hozzászólni, nem is emlékszik rám, a nördre. (Ráadásul az elején még össze is kevertem, amikor róla beszéltek, a másik ott lakó lányra gondoltam helyette.)

Emlékszem, eléggé leszart az elején, küldtem neki valami általam mérsékelten viccesnek gondolt SMS-t, öt napos késéssel jött rá a válasz, addig persze tipródtam szokás szerint. A Plastik archívuma abból a hónapból sem enged következtetni erre a történetünk szempontjából szignifikáns napra.

Egyébként 2005. augusztus 20-án “jöttünk össze”, vagyis pontosan 93 napig tartott az ismerkedési / udvarlási folyamat. Három hónap elég sok azért. Azóta persze már javult az SMS küldési hajlandóság, főleg akkor, amikor el kell hoznom a csizmáját a cipésztől. 🙂