Az ázsiai masszázs hiteles története

Linda befizetett féláron valami ázsiai masszázsra. Kapott egy kuponkódot, 11 órára volt befoglalva. Odamentem időre, a bent levő láthatóan zavarodott ázsiai nő nem tudta megállapítani, hogy a nálam levő, kinyomtatott kupon azonosító szám az-e, aminek látszik. Végül úgy döntött, hogy nincs ilyen foglalás 11 órakor, sőt, mondta, hogy csak foglalásra lehet jönni és foglaljak. Aztán felhívott valakit, törzsi nyelven beszélgettek, majd odaadta nekem a telefont.

Azt mondta a backoffice-os, hogy foglaljak le magamnak egy időpontot a telefonon, vagy emailen keresztül. Mondtam neki, hogy mivel beszélünk, akkor már le is foglalhatjuk, talán. Nem, nem, kötötte az ebet a karóhoz, telefonálnom kell, vagy emailt írnom. Az utcáról felhívtam a számot, a masszázsszalon recepcióján az a nő vette föl, aki az előbb kitessékelt a helyről. Átadta a kagylót a backoffice-osnak, aki gondolom az előbb csak nem akart előbújni személyesen. Fura volt az egész, de megbeszéltem vele a 16 órát.

Otthon Linda közölte velem, hogy 11:00-ra volt a foglalás, ő így vette meg a jegyet. Ennek érdekében 15 órakor úgy döntöttem, rájuk csörgök, hogy 16 órára megyek, minden rendben lesz-e. Természetesen semmit nem tudtak semmiről. Jól emlékszem, hogy alig értettem a tört angoljukat, de azt igen, hogy a foglalási kódom felolvasása után azt mondta: “YES or NO, ANSWER”.

Linda telefonjáról írtam nekik SMS-t, mert iMessage-ben kommunikált velük előzetesen Linda és azt gondoltam, ezen sikeresen meg fogjuk majd tudni beszélni a dolgot. A backoffice-os azt írta, hogy nem jelentem meg 11:00-kor ma, ezért törölték a foglalást, “sorry”. Linda ezen a ponton felbőszült, felhívta őket és olyanokat mondott, hogy “teljesen össze vagyok zavarodva”, meg olyat, hogy “most már ideges vagyok”. Ezt kétszer is elismételte, egyre erősödő hanggal. Végül a nő azt mondta neki, hogy “OKÉ, JÖJJÖN AKKOR MOST”.

Én mentem. Életemben nem vágytam még masszázsra ennyire. Beléptem, benn volt három ázsiai nő. A legidősebb felröhögött és félrevonult. A másiknak odaadtam a papírt a kóddal, beírta a gépbe. Levetették a cipőmet és beküldtek az egyik szobába. Megjött a masszőrnő, mondta, hogy vetkőzzek le és feküdjek a matracra.

Ezen a ponton megjelent a backoffice-os nő, és elkezdett velem egyre hangosabban üvölteni. Épp vetkőzés közben voltam, a szemüvegem már levettem, így nem nagyon láttam az arcát. Eleinte nyugodt voltam, de ahogy kiabált, kezdtem egyre idegesebb lenni én is. Mondtam neki, hogy 11:00-re jöttem, kinyomtatott kóddal a kezemben. Olyanokat hajtogatott, hogy “ez nem így működik”, meg olyat, hogy “nálunk rendszer van”. Azon a ponton voltam, hogy visszakérem a pénzt és elhagyom a szalont, de felismertem, hogy nem adtak volna vissza semmit. Kiszedette a gépből a kódot és összehasonlította az iMessage kóddal. Ezen a ponton megnyugodott és hátrament a backoffice-ba, én meg folytattam a vetkőzést. A pólóm magamon hagytam, törökülésben leültem a matracra és felvettem a Qui Gon pózt.

Vagy öt perc is eltelt, mire megjelent a masszőrnő. Rámnézett, olyan fejjel, mintha legalábbis meztelenül ülnék ott. “Lefeküdni, ruha le”, mondta. Levetkőztem, lefeküdtem. Sajnos nem tudtam neki elmondani, hogy nekem igazából a derekam fáj, mert nem értette, amit beszélek, és amikor próbáltam volna mondani neki dolgokat, mindig annyit mondott csak “relax, relax”. Ennek érdekében csöndben maradtam.

40-45 percig tartott a dolog, belémmasszírozott valami büdös olajat, a lábaimat is két oldalról, meg a fejemet. A fejem volt talán a legjobb rész. Valami fagolyókkal is csinálta. Zavart, ahogy a farkam körül dolgozik. Amikor a golyókkal végigment rajta, úgy döntöttem, megtöröm a magamra erőszakolt csendet. Felemeltem a fejem, ránéztem és annyit mondtam neki: “nem”. A nő időnként törzsi nyelven beszélgetett a szomszéd szobában levőkkel, és volt egy pont, amikor el is böfögte magát.

Gyorsan befejeztük, felöltöztem és eljöttem. Tulajdonképpen örülök neki, hogy Linda kimozdított a komfortzónámból, ahol az élet voltaképpen kezdődik.

Függöny.