774 nap

A masszázs mellett kaptam még Lindától ajándékba csoportos tenisz oktatást is. Anyagi okokból kifolyólag már régóta nem teniszeztem, most hetente egy órát csoportban tudok játszani néhány ismeretlen emberrel.

Valamiért azt feltételeztem, hogy az amatőrök közé raknak majd egy szintfelmérés után, de Linda távollétemben sztárnak állított be a vásárláskor, és ennek érdekében be is raktak a legjobb csoportba, ahol ugyan nem versenyeznek profi szinten, de amatőr szinten egészen biztosan. Én két éve nem fogtam teniszütőt a kezemben, és amúgy sem versenyeztem még amatőr szinten soha, labdabiztosnak sem mondanám magam.

A pályára 5 perc késéssel léptem, már javában ment a játék, három játékos ütött, a tanár adta nekik kosárból a labdát. Azt gyorsan felmértem, hogy mindenki aktív, haladó játékos, stabilan ütötték a labdát, kétkezes fonákot jól meghúzva stb. Felváltva mindenki kapott két tenyerest, két fonákot első gyakorlatnak, vetésforgóban kerültünk sorra. Amíg melegítettem a derekam, néztem őket és magamban arra gondoltam, hogy ez nagyon fasza lesz, hogy két év után egy csoport előtt fogom elütni az első labdát.

És így is lett, pontosan úgy ment, ahogy elképzeltem, hogy milyen lesz két év után, égtem, minda rongy. Minderre az oktató tette fel a pontot, amikor labdaszedés közben megkérdezte, hogy “biztos játszottál már előtte?” Vörös fejjel hebegtem-habogtam valamit.

Az oktató angol szavakkal fűszerezte a mondanivalóját, például lecsapások előtt, amikor felküldte a labdát, ahogy röpült, hosszan elnyújtva, erős amerikaiakat utánzó akcentussal mondta, hogy “SHOWTIME”. Egy idő után megszoktam teljesen.

A fonákok, röpte egész jól ment, de az egymás elleni meccsezésben rendre vesztett az a csapat, ahol voltam. A tenyereseim annyira elmentek az óra végére, hogy gyakorlatilag egyet sem tudtam pályára ütni. Végül az egyik játékos mondta diplomatikusan, hogy néhány óra játékot külön kéne vennem, az oktató meg azzal vigasztalt, hogy egyelőre a határon vagyok, hogy lerakjon a bénább csoportba … ok-kéé.

A derekam is megfájdult, ezért elhatároztam, hogy a sport karrierem helyett inkább a szakmai karrieremre fogok fókuszálni a jövőben. Lindának egyébként köszönettel tartozom, mert kirobbantott a komfort zónámból oda, ahol az élet kezdődik.

Függöny.