Search result

The Letter ‘V’ Six Times

Viridian
Violet
Victoria
Vermilion
Vitellary
Verdigris

2010 vitathatatlanul egyik legjobb indie, az én számomra pedig talán életem egyik legjobb játékélménye volt Terry Cavanagh retro platformer játéka, a VVVVVV (demo itt játszható). Ennek illusztrálására mi sem tökéletesebb, mint a játék egyik legnehezebb szobájának végigjátszása, amit valami elképesztő csoda folytán videóra is vettem:

Hogy mi most az új hír? Egyfelől az, hogy Terry semmi komolyabb játékon nem dolgozik (blog), inkább csak koncepció demókat publikálgat, illetve mindenféle játékkészítői jam-eken vesz részt. Másrészt Edhellon sietett mailt írni, hogy lelkes fiatalemberek közben nekikezdtek a játék C64 portjának. Néhány screenshot máris a C64 változatból, 320×200 pixels, baby!

A fórumon kiadott hír szerint egy Paulko64 nevű user kezdte el a portot év elején, mostanra összeállt már annyira a dolog, hogy kiálljon vele a nyilvánosság elé. Egyelőre még zenészt és további támogatókat keres a projekthez, remélem sikerül neki befejezni a játékot.

Annyira fellelkesültem a dolgon, hogy most megvásároltam 10 dollárért a játék soundtrackjét is 320-as MP3-ban és most azt hallgatom.

Gondoljatok bele, hogy egy független, retró hangulatú, egy megszólalásig C64 játékot készít valaki, zseniális zenével, ami egy szuper és maximálisan tartalmas puzzle-platformer lesz, aztán elkezdenek dolgozni a Commodore 64 porton! Mit mondhatnék erre, mint azt, hogy:

Uraim, egy fantasztikus korban élünk!

4501

Négyezerötszázegy. Pontosan ennyi nap telt el 1998. március 31. és 2010. július 27. között. Az első dátum az a pillanat volt, amikor megjelent, a második dátum ma van, amikor megjelenik minden idők egyik legsikeresebb és leghosszabban játszott játékának folytatása, a StarCraft 2. Szinte hihetetlen, hogy itt van ez a pillanat, akik követik a világ egyik legsikeresebb játékszoftver gyártó cégének, a Blizzardnak a történetét, tudják, hogy HÁROM HOSSZÚ ÉVE VÁRUNK ERRE A NAPRA (ekkor jelentették be, hogy dolgoznak a folytatáson).

És most itt van.

Jól emlékszem 12 éve kis suttyó gyerekként a C3-ban álltam, Jinx volt az első, aki kipróbálta és már alig vártam, hogy én is megtoljam a játékot (akkor még warezból), aztán Gaba a LAN partyn magyarázta el a Protoss egységeket, sőt, elmesélte már akkor, hogy ezt a játékot még az anyukája is végigjátszotta. A StarCraft stratégiai játék mellett egyszerűen nem lehet elmenni. Az eredetit a mai napig kompetitíven tolják, a második nem véletlenül készült ilyen sokáig: ugyanilyen időtávra tervezik. Olyan monumentális lesz az egész, hogy ma csak a Terran küldetéseket kapjuk meg egyjátékos módban, a Zerg és Protoss küldetések külön lemezenként érkeznek majd a jövőben.

Egyetlen apró problémám van, amit egy ma reggel Gemyny-től kapott levél is megerősít:

“En kb 6eve foglalkozok a jatekkal mar az elso reszt is versenyszeruen toltam,sikerult bejutnom az sc2 betateszteloi koze.A jatek nagyon jo,el kell hogy mondjam.Mac-en is baromi jol van optimalizalva,ellenben a 10.6.4 szornyu grafikai drivereinek koszonhetoen viszont a 8600GT-vel felszerelt mac-em viszont most per pillanat meghasal alatta.10.6.3-al viszont gyonyoruen futott.”

A bétát kipróbáltam és sajnos nem fut élvezhető sebességgel a laptopomon. Melóra remek gép a mai napig, SSD-vel a sebesség észvesztő, viszont játékra alkalmatlan. Gaming PC-m nincs, korábban gondolkodtam egy 27-es iMac beszerzésén, de egyelőre sokallom rá az összeget. Pedig már mögé tettem az ideológiát, hogy videókat azon kell vágnom, fotókat ott kell rendszerezni és még gamingre is használható adott esetben. Ráadásul ezt az egészet fejelte meg a tegnapi hír (kiemelés tőlem):

“new Mac Pros (finally, right?), speed-bump iMacs, and the gorgeous new 16:9 27-inch Cinema Display that Apple might hypothetically release tomorrow”

Keresztet kell vetnem, ne kísérts!!

Amit még nagyon tudok ajánlani, az az eredeti StarCraft- és küldetéslemezének, a Brood War story arc újra megtekintése. A játékot is érdemes végigvinni, de akinek limitált az ideje, az nézze végig azt, hogy kellett ezt az egészet megélni 1998-ban. A videók több részesek és a videó alatti “response” résszel kell továbbléptetni. Az összes renderelt videó, küldetés előtti sztorik, illetve a játék közben fontos részek is mind benne vannak, tényleg olyan, mint újrajátszani a játékot.

Az eredeti játék intrója tehát:

Az első sztori rész pedig itt, de ezt már a YouTube-on kell nézni.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.

Apple: HTML5 Showcase

Nem ismerek más vállalatot, aki a demózás, demoscene alapvetéseit ennyire magáévá tette volna, és ennyire belőle származtató lenne minden. Amikor 2005-ben (öt éve volt) először váltottam Mac-re, egyből feltűnt, hogy milyen “folyamatos” az egér mozgása, ilyet korábban csak Amigán láttam. Később megtaláltam a Quartz Composer nevű, gyakorlatilag GPU sandbox, a Mac OS X-zel szállított alkalmazást, ami konkrétan egy modern kori drag and drop (!) demo-maker (!!) cucc, de olyan profi, hogy még “raszteridőt” is mér. Nem hittem el, hogy ilyen van. Talán ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy “mekes” leszek.

Az Apple-t nagy mértékben meghatározza a vizualitás, vizuális stílus, a 60 FPS-re való törekvés. (Erre mondja gyakorlatilag Steve Jobs azt, hogy ami nem 60 FPS, az “sub-standard app” és, figyelem, ezért és nem másért nincs Adobe lassító tényező a termékeiken, gyönyörű!) Elég megnézni egy “Keynote” prezentáció készítő alkalmazást, elég megnézni a slide show eszközeiket, csodálatos animáció, szépség és dinamika mindenütt.

Ezt megértve teljesen nyilvánvaló és logikus az, hogy miért az Apple az első, ha grafikával, képekkel, átmenetekkel és forgatásokkal kell dolgozni a weben. A HTML munkacsoportba is delegáltak egy csomó mérnököt (WHATWG — “The WHATWG was founded by individuals of Apple, the Mozilla Foundation, and Opera Software in 2004, after a W3C workshop.”), a Safari böngészőjük a mobil szegmensben egyeduralkodó, a weben pedig élen jár az új technológiák megvalósítását illetően.

Most készítettek egy HTML5 technológia bemutató oldalt (“HTML5 showcase“), amivel a gépünkön levő Safarival (Mac, Win, iPhone, iPad) is megtekinthetők, kipróbálhatók mindazon nyalánkságok, amik a webet jellemezni fogják 2010 után.

Mivel ezek a megjelenések egyelőre a WHATWG papírjában levő “ajánlások”, nem feltétlen azonos az implementációjuk a különböző böngészőkben, ezért van, hogy az Apple egyelőre csak Safarin (Win és Mac) mutatja be őket. A megtekintésükhöz tehát ma, 2010. június 4-én még Safari kell, annak viszont mobilos változatai is jók. (És most tényleg ne menjünk bele abba, hogy mi kell ahhoz, hogy mindez Firefox-on is működjön ebben a formában.)

Érdemes megtekinteni, megnézni az összes demót, végigkattintgatni minden kapcsolót. Egy slide-show nem olyan, mint amit eddig megszoktunk, csodálatos, 60 FPS-es sebességgel váltogatja a képeket, a háttérben levőket elblur-özi, a képek váltásaihoz egyesével leprogramozták az effekteket, átalakul dinamikusan minden, olyan dolgokat látunk, amiket eddig csak Keynote-ban voltak — ÉS a videó manipulálását, meg a 3D effekteket leszámítva ugyanilyen sebességgel MŰKÖDIK iPhone alatt is mindez! (iPad-en ugyanazt kapjuk, mint desktopon, csodálatos!)

Tényleg, eddig ilyen demókat csak ilyen-olyan, szedet-vedett lapokon lehetett látni, jéé, majd ilyenek lesznek a “modern” weblapok, viszont az Apple “HTML5 showcase” lapja olyan, amilyennek egy ilyet meg kell csinálni. Kézzel fogható, valós, összeszedett és, ez is nagyon fontos, dokumentált.

Nem elég ugyanis, hogy csinálnak egy ilyen lapot, hanem világos és jó dokumentációt raknak fel letölthető példaprogramokkal, referenciákkal, kitérve arra, hogy a touch felületen keresztül mindez hogyan oldható meg. Íme két magyarázó ábra, amit a “Safari CSS Visual Effects Guide“-ból szedtem ki:

Illetve egy másik magyarázó ábra azt illetően, hogyan lehet ease-in ease-out animációkat paraméterezni HTML-ben, gyerekek, HTML-ben:

És ez egy nagyon fontos körülmény, ami megkülönböztet két animációt egymástól: ez a “proper” módja annak, hogyan kell. Az ilyen lineáris szarok, így-úgy befejeződő dolgok ócska utánzatok. Tessék, itt van, hogy kell Bézier-görbékkel felgyorsítani és lelassítani egy átmenetet két állapot közt. Aki ennek demójára vágyik, a HTML5 Showcase slideshow animációit nyomkodja végig, garantálom az állkapocs földre ejtését.

A HTML5 Showcase lapjuknak is van szakembereknek szóló, technikai oldala, a “Safari Technology Demos” címmel, ahol a showcase-be került, maximális igényességgel készült változatok mellett egyéb, nem annyira kidolgozott példák is kerültek. Az összes példaprogram letölthető, bár nincs hozzájuk részletes magyarázat.

Ami korábban a desktopon ilyen téren történt (Mac OS X egyes API-jai), az történik most a weben is. Jön a “demózás” kora weben, amiben az Apple mindig is volt, és most is olyan nagyszerű.

Már többször leírtam, de most is leírom, hogy a demoscene öröksége az Apple Macintosh számítógépeken él tovább, és amíg ez így lesz, addig engem ehhez a platformhoz számíthattok. Eddig még mindig bejött a számításom és gyanítom, hogy ez nem lesz a jövőben sem másképp, hiszen amióta a Mac a Mac, azóta ez így van. Az Apple olyan technológiákat, olyan megoldásokat fog szállítani, ami hű marad ezekhez a fundamentumokhoz, a Bézier ütemhez és a 60 FPS-es tranzíciókhoz.

És most mindez érkezőben van a webre is.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.

update: demoscene ide vagy oda, bedobok egy koncot, amit lehet rágcsálni. Én magam is kipróbáltam Chrome-on a HTML5 Showcase oldalt, de nagy meglepetésre kiírta, hogy nem működik. Ezt nagyon furcsálltam, hiszen a Google Chrome böngészője is Webkit alapú. Kiderül, hogy elég a Chrome-nak megadni, hogy állítsa magáról azt, hogy Safari és máris működik minden oldal benne is. Na, erre varrjon valaki gombot. /via @tjp

Az iPad, mint másodlagos monitor

Néhány napja érhető el a store-ból az Air Display €8 alkalmazás (HU App Store link), amivel másodlagos touch (!) monitort fabrikálhatunk az iPadből. Természetesen kell hozzá egy iPad dock is, de ezt már korábban beszereztem. Egyébként ezt is nagyon megéri, mert álló helyzetben gyakorlatilag egy “future touch kiosk” eszközt kapunk, remek konyhai net-rádió állomás lehet belőle némi hangosítással stb.

A telepítés meglepően egyszerű, konfigurálni pedig konkrétan nem kell semmit:


iPhone / iPad verzió

Az Air Display természetesen a wifi hálózaton keresztül adja át az adatot, így kicsit remote desktop hangulata van, lagos is, viszont remek arra, hogy kirakjuk a Photoshop palettákat, twitter és chat ablakot, ki hogy szereti. Ha már megtehetem, ugye. Érdekes módon ilyenkor esik le, hogy az iPad DPI-je nagyjából pontosan akkora, mint a laptopomé, csak eddig nem vettem észre. :) Nagyon vicces és fura látni az ablakokat rajta egyébként. Az iPad napról napra egyre univerzálisabb eszköz szerepét kezdi betölteni az életemben.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.

Transmit 4 jön

Napok kérdése és a Panic ránk fogja dobni a 4-es Transmitet, ami szerintem a GUI FTP programok egy jelentős királya lesz. Február óta bétatesztelem a programot, igazi finom update várható (de erről nem szabad blogolni), ezért csak a lényegi részt mondom: felvittem ticketbe, hogy legyen átrendezhető a queue ablak, sokáig rá se bagóztak, aztán a mai update-ben végre LANDOLT ez is! 2005 óta várok a funkcióra.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.

A csodálatos Pókember

Megjelent a Marvel képregényolvasó alkalmazása is, magyar boltból is elérhető ingyenes szoftverként erről a címről.

Ezekkel a kis + jelekkel mutatja a 9.1-es iTunes azt, ha valami iPhone és iPad szoftver is egyben, ez a Marvel termék is ilyen. Már a boltban meg lehet tekinteni az iPad screenshotokat is, viszont ezt még nem tudjuk kipróbálni. Valami ilyesmi élmény lesz a deszkán:

Mivel iPhone-on is működik, és tele van egy csomó ingyenes tartalommal, adtam neki egy esélyt! A méltatlan iPhone változat:

Lehetne itt hosszasan értekezni arról, hogy digitális tartalomfogyasztás ide, vagy oda, de ez a mozzanat ragadott meg leginkább a felhasználói élményből (readme.txt in 2010):

Uraim, egy fantasztikus korban élünk!

Google Chrome gondolatok és pányvák

“Erre a piacra lépett be kedd este a Google Chrome-mal, amiben az égvilágon semmi meglepő nincs”

hancu az Indexen (kontextusából kiragadva értelemzavaró, hiszen ő úgy érti, hogy a megjelenésben nincs meglepő — a Chrome-ban annál több, olvassunk csak tovább)

Míg mi a napi dolgainkkal vagyunk elfoglalva, addig a Google építgeti a saját kis operációs rendszerét. Böngésző, ugyan már kérem. Webes alkalmazás platform! Ez itt a Google OS.

Nézte már valaki, hogy van saját process managere? Láthatjuk a CPU időket, használt memóriát. Újraírt JavaScript motor (természetesen a hatékony és gyors alkalmazások futtatása miatt), webes alkalmazások futtatására való, eddig csak mindenféle nyakatekert módokon látott SSB (site specific browser).

Gyakorlatilag fogták a böngésző koncepciót, és csináltak belőle, nulláról építkezve, egy keretrendszert, shellt, ha úgy tetszik, amit mindenki arra használ, hogy futtasson weblapokat és webes alkalmazásokat. “A Chrome olyan a webes alkalmazásokban, mint a preemptive multitasking az operációs rendszerekben.” (John Gruber)

A felhasználói felület pedig annyira lecsupaszított és “nettó”, hogy mindenképpen ugyanezt erősíti bennünk. Ez nem egy böngésző, hanem egy új korszak titánja!

2008. szeptember 2. jelzi azt a dátumot, amikor a böngésző, mint koncepció, hatalmas paradigmaváltáson ment keresztül.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.

Brain Training

Elképesztő játékot vásároltam DS-re itt Malmö-ben: Brain Age: Train Your Brain in Minutes a Day

Teljesen ratyi, HDandrást a világból kikergető grafikája van, viszont a DS-t úgy kell fogni, mint egy kihajtott könyvet (interaktív könyv, baszkikám!) és benne mindenféle logikai feladatokat megoldani időre. Mindezt úgy, hogy naponta néhány percet enged vele játszani, szépen gyúrni kell az accountunkat (amiben teljesen vagány módon kézírással kell felírni a nevünket, kurva jó). Trailer megtekinthető itt.

Beszarás, milyen egyszerű eszközökkel lehet baromi jó játékokat készíteni. És az, hogy végig ceruzával lehet csinálni benne mindent, külön hab a tortán. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az, hogy le kellett emlékezetből rajzolnom egy zsiráfot, egy kengurút, meg az ausztrál kontinenst, majd ugyanezeket az ábrákat meglátni a referencia rajzokkal összehasonlítva, hosszú, intenzív röhögést eredményezett.

De van benne olyan rész is, ahol beszélni kell és bemondani a színt, ami felvillan a képernyőn. A Wikipedia szócikkéből kiderül, hogy összesen 9 fajta minigame van benne (az idő haladtával dobja csak be a többit), ebből van alap fejszámolás időre (12 másodperces record breaker movie itt), novella olvasás időre, két oldalnyi négybetűs szó megjegyzés, majd felidézés — hihetetlen jó móka. Akinek ez sem volna elég, annak van 100 válogatott Sodoku puzzle, illetve lehet wifin keresztül is bohóckodni egyéb DS felhasználókkal.

A Nintendo persze tovább halad ezen a szórakoztatási vonalon, kiadta már a Big Brain Academy-t, ami Wii-re is jön, és úgy érzem a világ legzseniálisabb szoftvere lesz, ha megjelenik — a Wii gameplay video magáért beszél.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.

PS: Voltam ma egy svéd dizájner boltban, elképesztő cuccokat lehetett kapni, például egy Commodore 64-es joysticknek kinéző joystick-et, amiben konkrétan egy EMULÁTOR és 30 C64-es JÁTÉK foglalt helyet. Csak rá kell dugni a tévére és máris mehetnek a játékok! Döbbenet! (A cucc egyébként angol, megnéztem, URL-t sajnos elfelejtettem.)