Az internet egyik kényelmetlensége, hogy minden nap el kell látogatnunk valamelyik kedvenc weblapunkra, csak azért, hogy megtudjuk, aznap sem frissítette a gazdája. A netező másik kényelmetlensége, hogy rengeteg érdekes weblap van már, amit követni szeretnénk. Minél több van, annál kisebb az esélye, hogy naponta végig fogjuk ezeket mazsolázni. Néznénk egy ismerősünk Flickr-en tárolt fotóit, jó lenne tudni, mikor tett fel új képet. Vagy Bazsó Gábor vajon mikor frissíti legközelebb a karotta.hu-t?

Erre a problémára találták ki az “RSS feed” vagy röviden csak “feed” technológiát.

Úgy működik, hogy a “hírolvasó” programunkba (ami gyakorlatilag egy ugyanolyan alkalmazás, mint bármilyen más program a gépünkön) beledobjuk az általunk követni kívánt oldalnak RSS címét — vagy egyszerűbben kifejezve a feed-jét, aztán minden alkalommal, amikor megnyitjuk a hírolvasót, megkapjuk az általunk követett weblapjaink friss bejegyzéseit.

Előnye, hogy azonnal tudjuk, ha valami történt, hátránya, hogy csak a cikk grafikától mentes, “nyers” változatát olvashatjuk az adott weblapnak, ráadásul sok weblap nem is kínálja a teljes tartalmát feed formában, egyszerűen csak kirakják az első bekezdést, a többit pedig az adott oldalon lehet követni (tipikusan a nagyobb, pénzből élő lapoknál fordul elő). A feed olvasóból egy kattintással megnyithatjuk az olvasott tartalmat eredeti formájában egy új böngésző ablakban.

A feed olvasásnak az a borzasztó kényelmes előnye, hogy akár több száz weboldalt is követhetünk egy központi helyről. Az olvasási szokásait mindenki magának alakítja ki. Vannak, akik ezt tartják kényelmesebbnek, vannak, akik azt. Kinek a pap, kinek a pap-lan. Nincsenek általános szabályok, mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogyan és milyen időközönként szeret informálódni, vagy egyáltalán mit tekint információnak.

Gyakran frissített weblapokat, mint például az Index, vagy Origó teljesen felesleges feedből olvasni, hiszen naponta rengeteg új bejegyzést tesznek fel. Ezeket a weblapokat célszerű böngészőből látogatni. A ritkán frissített, érdekes dolgokra érdemes feliratkozni, akár értesítőnek használni.

Merre kezdjünk?

Legegyszerűbb, ha a Google olvasót próbáljuk ki. Ez minden gmail postafiók mellé jár, használata ingyenes, magyarul is elérhető. Egy itthoni példán mutatjuk be, hogyan működik a gyakorlatban mindez. Először is a “hivatalos” logó:

Ettől függetlenül bele fogunk botlani másokba is, például “RSS” feliratú kék logóba (Apple használja elsősorban), valamilyen rádió jelbe, sima feed feliratba, teljesen mindegy ilyen szempontból. Lényeg az, hogy lássuk meg. (A Plastikon felkínált feedek listája ezen az oldalon található.) Itt kattintsunk jobb gombbal a valamelyik minket érdeklő linken, majd a Google olvasó “Hírcsatorna hozzáadása” részébe, a bal fölső részen másoljuk be a címet. Készen is vagyunk.

Innentől nincs más dolgunk, mint naponta egyszer, vagy többször megnyitni a Google Readert és olvasgatni, nézelődni. Érdemes több érdekes weblapot is felvenni, hogy megérezzük a technológia — hatásszünet — igazi erejét.

(utolsó frissítés: 2010. március 7.)