Heti Meteor #118 – Kis macska, kis gond…

Kis késéssel, de máris itt van a Heti Meteor – tentatív címe: “A svájci frank elszállt is, a Meteor meg leesett”. De lássuk nagyjából mi lesz a heti adásban: persze tovább tart a téli megbetegedések időszaka, Józsi sajnos erről kénytelen beszámolni. Meg a Crossy Roadról. FB2 ugyanakkor a social jelenlétét erősíti mindenféle appokkal. Héten volt a Nintendo Direct, erről is beszélünk egy kicsit, meg persze a Google önműködő autókról. Az Oscar díjak is érkezőben, FB2 a téma tetején egy csomó jó tippet ad, hogy mit, és persze, honnan, érdemes. Hajrá.

Meghallgatható az adás honlapján, iTunesben, vagy RSS-ből. Visszajelzés Twitteren közvetlenül a készítőknek @fb2, @angelday, vagy Facebookon kommentár.

Yes

Egyszerűen csak “Igen”. Egy házaspár némi vitorláson eltöltött idő után megkérdezte magától, hogy mi lenne, ha öt konyhakés helyett lenne a lakásban egy darab, viszont az nagyon jó. Gyors előrecsévélés és irány a webshopjuk, ahol a “kevesebb több” megközelítésben válogatott, kellemetlenül gyönyörű tárgyakat kínálnak nekünk egy hasonlóan minimalista, gyönyörű weblapon (amit az angol Six shop csinált). Ajánlott olvasmány még a témában.

Pixelhibák Yosemite-ben

Grafit módban (1) retina kijelzőkön (2) jelentkezik az alábbi pontatlanság QuickTime Playerben (3):

A bal oldali bezáró gomb pontosan két pixellel került lejjebb, őrület csálé. Előjön gyorsan, ha hoverolunk rá. Csináltam is egy animgifet belőle. Ha egyszer megláttad, soha többet nem fogod tudni elfelejteni.

Kalandozásaim az online gaming rendelés világában

Három Nintendo játékot kértem közelgő születésnapomra, és én rendeltem be mind a hármat. Mivel nem minden cégnél volt minden, némi keresgélés után úgy raktam össze, hogy az 576-ból megrendelem a Hyrule Warriorst, a Konzolvilágból pedig a Captain Toad-ot és a Bayonetta 1-2 bundle-t.

Ehhez be kellett regisztrálnom a helyekre és felhasználókat kellett létrehoznom. Kiderült, hogy sehol nincs már Captain Toad, így azt a Konzolvilág rendelésből az online felületen lemondtam (hogyan történhet meg? úgy, hogy az “utolsó darabokat” megengedi rendelni a rendszer és a visszaigazolásban jelzik, hogy “nincs”). A rendeléseket mindkét esetben az EPAM-hoz kértem (szállítási cím), ehhez felcímzett borítékban kellett a recepción hagynom a pénzt.

576

A visszaigazoló mailen mindkét cím a számlázási volt. Visszaírtam nekik, hogy nem így adtam le a rendelést. Erre viszonylag gyorsan jött a válasz, hogy javították. Kaptam egy új mailt, helyesen szerepelt minden. Eltelt 24 óra, hív a futár, kivitte bazmeg a rossz címre. Mondom neki, hogy az értékesítő cég rontotta el. Futár vissza. Kellett írnom egy új levelet nekik. Másnap sikeresen landolt a játék az EPAM-ban, átvettem a csomagot.

Konzolvilág

Megkaptam a visszaigazoló emaileket rendben. Egy nappal tovább tartott az átfutás, mint az 576-nál. Hívott reggel a futárcég. Mintha csak nem töltöttem volna ki a rendelésnél, fogalom nélkül voltak azt illetően, hova kell vinni. Tüzetesen átbeszéltük, hogy a Corvin Offices, Futó utca, hányas szám, hogy kell felmenni, milyen néven van, Schaffer, igen, s-c-h-a-f-f-e-r, boríték, aprópénz. Arra kértem őket, hogy 17:00-ig hozzák, mert utána bizonytalan már, hogy meddig vagyok benn.

17:36-kor felhívtam őket, hosszasan próbáltuk nyomozni a diszpécserrel, hol lehet a csomag. Mivel a konzolvilág a saját rendelésszámát adja nekem, nem tudtam a futárcéggel kinyomozni, így név és cím alapján próbáltuk azonosítani. A reggeli telefonos emberrel ellentétben most nem tudtak azonosítani, sőt, kiderült, hogy semmilyen módon nem talál a rendszerben semmit, pedig “decemberig visszamentem”.

Felhívtam a Konzolvilágot, bemondtam a rendelésszámot. Megkértek, hogy várjak, kisvártatva közlik velem, hogy “rendszerprobléma” van és a játék időközben elfogyott. Sajnos nem bírtam ki és ezen a ponton beleröhögtem a telefonba, kértem, hogy töröljék a rendelést és bontottam a vonalat.

Lindának van igaza, egy játék tényleg elég. Nem is tudom, hogy mi a faszt akartam, vagy vártam, vagy egyáltalán.

update: a poszt kikerülése után kettő dolog történt. Az első, hogy megcsörrent a telefonom, egy futár jelentkezett be. Igen, ő volt a Konzolvilág futár, aki egy alternatív dimenzióból keveredett most elő, hogy leadja a Bayonettát. És le is adta, a játékot átvettem a portán. Fogalmam sincs, mi történhetett.

A második dolog: megcsörrent újra a telefonom és Vígh Attila, az 576 marketing managere jelentkezett be. Azt mondta, hogy először is már van Captain Toad, másodszor pedig csütörtök éjfélig beállítottak egy 5%-os kuponkódot bármelyik Nintendo termékre, kijelentkezéskor be kell adni a plastik.hu kupont az érvényesítéshez. Meg is rendeltem a játékot. Természetesen bárki felhasználhatja, azért is írom ide.

Hipotézis hajtotta UX design

Egy eBay tulajdonolta nagy német cégnél dolgozó UX szakember, Maximillian Wambach, nem sokkal kezdése után azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon a mobil app redesignon. A pitch teljesen hétköznapi: “[new design should] not only to match current visual design guidelines and trends but also to get rid of usability issues that were caused by the current design approach”

El is készítették ezt a változatot:

Kártyás, nagyon szép, csak leestek tőle a számok. És most jön a lényeg, ki a jó UX szakember. :) Végigolvastam a posztot és nekem a végeredmény, meg a nagy tanulság, a következő: nem azon múlik a szakma, hogy mit rajzolsz, hanem azon, hogy milyen blogposztot tudsz írni a gondolatmenetből. Először is arról, hogy a jelenlegi megközelítésnek mi a hibája. Aztán kitalálni, hogy milyen megközelítést alkalmazzunk, milyen hipotézisekkel, aztán azt hogyan alkalmazzuk. Ábrák kellenek, meg nyilak.

A végeredmény drótvázak egyébként meglepően semmitmondók: visszavettek a kártyákból és kompaktosították három képen a dolgokat. Viszont kijött belőle egy tökéletes szakmai blogposzt, validálva van a business előtt a dolog, talán még a számok is jönnek (erről nem kaptunk sajnos infót).

/via Webisztán Weekly

Heti Meteor #117 – Selfie Toaster

Elindult tehát a 2015-ös év is, itt az első Heti Meteor, sorban a 117. adás. Párizsban terroristák lövöldöztek a felvétel napján, sajnos ezzel a hírrel kezdjük az adást, viszont innen át is kanyarodunk vidámabb témákra, például arra, hogy az Ocarina of Time-nak a nyári speedrun világrekordját január elsején megdöntötte egy svéd fiatalember. Ő hasznosan (?) töltötte az ünnepeket – és mi? Egyáltalán mi számít hasznos dolognak? Hogyan lehetünk hasznosak? Ilyen mélylamentációba is keveredünk. Lesz még átgondolt gaming, 12 inches MacBook Air szakértés, sőt, némi CES kütyüzés is ebben az adásban.

Meghallgatható az adás honlapján, iTunesben, vagy RSS-ből. Visszajelzés Twitteren közvetlenül a készítőknek @fb2, @angelday, vagy Facebookon kommentár.

Panic éves beszámoló

Cabel Sasser:

Panic is a multi-million dollar business that has turned a profit for 17 years straight. (…) We still have no investors or debt. The overwhelming majority of our revenue goes to employee salaries and benefits, which is just the way we want it. Then there’s our rent, our internet, some donuts and chips, etc. Anything left over goes into the magical Panic Savings Account for future projects or emergencies

Elég jól összefoglalja az egyik, ha nem a, legmenőbb Maces fejlesztőshop 2014-es szakmai és üzleti évét. Érdekes, hogy darabra az iOS appjaikból kb. ugyanannyit adnak el, mint a Macesekből, ennek ellenére a bevételnek csak 17 (tizenhét) százalékát hozza az iOS. Erre szerintem a jó megállapítás ez: “Our professional tools are geared for a type of user that simply might not exist on the iPad”.

Érdekes volt még az is, hogy az Apple Store-ban részvételt a Coda esetében végül megszüntették – és örültek neki, ráadásul a bevételek kb. másfélszeresére ugrottak meg (ennek más okai is vannak természetesen). A blogposztban számos példa van arra, hogy az Apple drákói rendszerével milyen lehetetlen az együttélés, még nekik is.

Egyébként ha húszan vannak, könnyen ki lehet számolni, hogy a multi million dollar business mit jelent: szerintem átlagosan nagyjából 130 ezer dollárt fizet a cég egy fő után évente, ez 2,6 millió dollár bérköltség. Irodabérlet stb. elfér 4 kilóból, elképzelhetőnek tartom, hogy 3 millió dollár a teljes költség. Ha adózás utáni profitot termelnek, akkor valahol 3 és 4 millió dollár között van az éves árbevételük. Legyen mondjuk 4 millió dollár, mert még félre is raknak egy csomó pénzt. Ez naponta 11 ezer dollárt, 3 millió forintot jelent átlagosan. Ha pusztán a Codát néznénk, akkor naponta 110 licenc értékesítése átlagosan hozza ezt a mennyiséget. Nem tűnik lehetetlennek.

Nyelvi eszközök magyarul

Sz. László megtalálta a Magyar Nyelvi Eszközöket és az alábbi kérdéseket kérdezte vele kapcsolatban:

1. Igazabol en word 2011-hez keresek magyar szotart a helyesiras ellenorzeshez.
Azt mar asszem megalaltam hova kell bemasolni – de ha tudod akkor nem banom ha megosztod velem :)
A gond hogy nem talalok szotart ami jo hozza. Vagyis nem tudom mi jo hozza. A ti szotaratok jo lenne oda is?

Microsoft termékek helyesírás ellenőrzése Macen a MorphoLogic “Helyes-e?” szoftverrel működnek. Ez 10 ezer forintos beruházást igényel. Én 2011-ben megvettem és ki is próbáltam, de ma már nem használom. A háromujjas szótár sajnos nem működik Word alatt.

2. Ha felrakom a .dmg -t megcsinalom a beallitasokat, akkor az a gondom, hogy mindent amit angolul irok emailben meg mindenhol ahol apple app-ban dolgozom akkor azokat pirossal ala huzza. Azaz nem jo nekem mert tobnyire az Angol kell hasznaljam…

Nekem a magyarra szokott lenni állítva, de segíthet az is, hogy az operációs rendszerre bízzuk azt, hogy kitalálja, melyik mondat milyen nyelven íródik. Ehhez a System Preferences – Keyboard részen állítsuk be az alábbiak szerint (via Gaba):

Ha valakinek esetleg nem tűnt volna fel, a screenshoton az Apple Watch rendszerbetűje látható

iPhoto madness

Kiderült, hogy egyes hosszabb videókat az iPhoto, amiben őrzöm a családi videóarchívumot, nem importált be. Ezt onnan tudom, hogy meg akartam nézni egyiket másikat, erre kiderült, hogy A necessary data reference could not be resolved., ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy az anyja picsáját. Konkrétan néhány kilobyte-os fájlokat rakott le a kis szemét:

El kell végeznem teszteket a jövőben, mert nem lehet (ebben sem) megbízni. Meh.

Start Something New

Az Apple – hm – újévi összefoglaló lapja arról, hogy mi az ő eszközeivel elérhető kreativitás. Művészeket sorakoztat fel a világ minden tájáról, akik a legváltozatosabb módon készítettek fotókat, illusztrációkat és videókat. Mindez egy nagyon egyszerű, jól használható weblapon tálalva. Az anyagot úgy készítették el, hogy újra eszembe jut, az összes probléma ellenére miért is kedvelem ezt a céget, a termékeit és a megoldásokat. Nekem ez a tökéletes marketing.

Hogyan kell tervezni iPhone 6 Plusra?

Azt kezdtem el megnézni, hogy egy iPhone 6 Plus layout tervezésének hogyan kell nekiállni? Az alapvető probléma onnan indult, hogy Sketchben felraktam az iPhone 4s-5s-6-6p artboardokat egymás mellé és ezt látom:

A 6 Plus az egyetlen nyilvánvaló kivétel, hiszen bitang nagy a többihez képest. De miért is ne lenne az, ha egyszer a szoftver 1242×2208 tényleges pixellel számol (3x), amiből az eszköz megjelenít végül 1080×1920 képpontot? A valóságban egyébként a következőképpen néz ki a méretbeli különbség:

Jól látszik, hogy a fizikai méretek között nincs ekkora különbség. Persze, mivel nem lehet összemérni őket, hiszen a 6-os 2x-ben, a 6 Plus 3x-ben gondolkodik. Jó ötlet lehet ezek után 2x-ben felrakni az artboardokat, hogy akkor hasonló arányokat lássunk.

Ez már alkalmas arra, hogy tervezzünk rá egy képernyőt, viszont ha erre rátesszük a valós méretet, látszik, hogy a valós méret (amit a kezünkben tartunk), nem az, ami a Sketchben 2x 6 Plusnál látható:

Ennek az okát nem fogom tudni levezetni, de szívesen látnék ezzel kapcsolatos pontosítást. Eleve onnan kezdődik, hogy a poszt fenti ábráján levő fizikai milliméter adatok nem pontosak (és nem is tudom, mik a pontos számok, ennél jobbat nem találtam). iPhone 6 esetén (58 mm)2 + (104 mm)2 = 14180, ellenben a derékszögű háromszög átfogója (120 mm)2 = 14400. Egyébként a fizikai pixelek aránya szépen kijön 16:9-re (0,5625), ugyanakkor a fenti milliméter adatok nem (0,5577). Photoshopban 58x104mm 326 PPI-vel 744×1335 pixelre jön ki a 750×1334-gyel szemben – pixel aspect ratio?

Feketével jelöltem be, hogy mekkora lesz a valóságos mérete – egy icipicit nagyobb. (Számításaim szerint 6,6%-kal.) Mit jelent ez a gyakorlati dizájnernek? Azt, hogy nyugodtan tervezzünk 2x-ben 6 Plusra, de legyünk tisztában azzal, hogy a fizikai, ténylegesen megjelenített méret a kézben picit nagyobb lesz. Ez azt jelenti, hogy egy ugyanakkora méretű felirat készüléken lemérve 6,6%-kal hosszabb és magasabb.

Próbaképpen Xcode Simulatorben is megnéztem azt, hogy az Apple mit alkalmaz design stratégiához, vagyis ők a tervezéskor milyen szabályokat követnek. Szerettem volna megtudni, az Apple hogy dizájnol 6 Plusra, milyen méreteket, arányokat tart, hogyan áll neki a kérdésnek.

Szeretném jelezni, hogy átnéztem az Apple iOS Human Interface Guidelines dokumentációját és ezzel kapcsolatosan konkrétan semmi információt nem találtam. Pedig ez szerintem egy teljesen tipikus hétköznapi kérdés bármelyik designer részéről. (Vagy mit néztem be, nem tudja valaki?)

A szimulátorban sajnos a 3x felbontás értelmezhetetlenül nagy, viszont nincs lehetőség 2x-re csökkenteni, a beépített kontrollok csak 75, vagy 50%-ra képesek. 3x-ről 2x-re menni pontosan 2/3-ra, vagyis 66,67%-ra kellene csökkenteni a méretet, ezért mit volt mit tenni, Photoshophoz nyúltam. A következő ábrán 1 másodperces késleltetéssel mutatom be, hogy az iPhone 4s / 5s / 6 és 6 Plus, manapság targetált iOS telefonméretek hogyan néznek ki pontosan egymásra téve:

Nagyon jól megfigyelhető, hogy az ikonok és szövegek maradnak ugyanolyan méretűek iPhone 6 Pluson is, csak az elhelyezkedésük változik a képernyőn, illetve ebben a példában a kis bélyegképek nőnek. Megnéztem egyébként rendesen és tökéletesen kiadják a méretek egymást.

Mindebből az következik, hogy nyugodtan tervezhetünk 2x-en (828×1472) ugyanakkora méretben, mint iPhone 4-5-6-ra, csak arra az artboardra kell szétdobálni az elemeket, végül pedig 3x-ben exportálni az asseteket.

Meh

Nokián annak idején volt egy nagyon kellemes funkció telefonhívások esetén: az “Edit before dialing”. Rengetegszer használtam és szeretném használni most is. Például azért, mert rengetegen úgy adják meg a telefonszámukat, hogy nem írják bele a 06 vagy +36 előhívó tagot, és így a telefonról nem lehet azonnal hívni ezeket a számokat (holott felismeri). De már az is nagy segítség lenne, ha a dialerben SZERKESZTHETŐ lenne a mező, nem csak backspace gombot lehetne ütni. (Apple rolls – my ass.)

Nyáron odáig meg vissza volt mindenki attól, mennyi mindent bejelentett az Apple. Én magam még egy részletes összefoglalót is készítettem arról, mi mindent tudtunk meg. Viszont megjelent az iOS 8, megjelent a Yosemite, az összes háttérszolgáltatás élesedett és ma valamiért olyan érzésem van, hogy az Apple inkább jobban tenné, ha 2015-ben nem töltené mással az idejét, mint azzal, hogy

AZT, AMI MA VAN

egyszerűen megszereli, jobbá és egyszerűbbé, jobban működővé teszi a nélkül, hogy új megoldásokat próbálna megint ránk erőltetni. Rettenetesen azt érzem, hogy a sok dolog, ahova kapni akarnak, egyszerűen széthullik a kezeim között és igazából semmi sem úgy működik, mint ahogyan várnám.

A legtöbb dolgot egyébként UX-elni kellene. Mondok egy példát: telefonról a gépre akartam juttatni egy fotót és már majdnem dobtam is bele emailbe, amikor rájöttem, hogy höhö, ezt lehet AirDroppal is csinálni! Igen ám, de ehhez miért kell a Macen kiválasztani az AirDrop opciót Finderben? Miért nem jelenik meg egyből egy ablak, hogy fájlt küldenek, hova akarom lementeni? (Igen, a lementés is a kiválaszthatatlan ~/Downloads mappába érkezik, míg erre bazmeg rájöttem.)

Aztán ott van a recent kontaktok a multitask kártyás listában felül. Soha, egyszer sem használtam. Miért? Azért, mert a lista dinamikus és soha nem azok az emberek vannak ott, akikre éppen szükségem van, ha meg nyomnám, akkor pozíciót változtatnak. Spatial memory nem működik – használhatatlan. Pedig amikor bemutatták, akkor még milyen jónak tűnt!

De mondhatnám, hogy a Notifications egy használhatatlan bugos szemét, konkrétan beragadt, régi üzenetek sorjáznak benne, ami fontos lenne, az sosincs ott, illetve ha néhány appnál meg akarom tartani, azok logout után elfelejtik azt, hogyan állítottam be. Azonnal kikapcsolom, már ha lehetne, de nem lehet, így ezzel a hackkel kényszerültem megoldani a kérdést:

Egyszóval semmit nem kívánok 2015-re az Apple-től, csak azt, hogy ami most a premissza, az legyen valóság.

5c állapotfelmérés

Az év végével újra megnéztem, hogy néz ki a homescreenem:

Júliusi állapotot lehetne mellérakni. A dokkot és a felső két sort leszámítva vannak változások. A dokkban semmi, a felső rész tekintetében pedig a navigációba jött be néhány letöltős megoldás: Waze, Find My Friends és a Find my iPhone.

Navigáció tekintetében szinte sose nyúlok már az Apple Mapshez, ennyi eltérés tapasztalható a nyárhoz képest (ott még azzal kezdtem). Mára már felismertem, hogy ma Magyarországon az Apple térképes megoldásának adatai szinte teljesen használhatatlanok. Sőt, kifejezetten röhejesnek és parasztvakításnak tartom az egész appot.

Megjelent nemrég Apple-nél a 3D Budapest térkép – egy megnézést megér, de egy értelmetlen faszság, streetview, az egyetlen hasznos dolog, és tranzit, a másik, csak a Google Mapsben van. Egyébként azt nem tudom, ki vette észre, de a materializálódott GMapsben megjelent a kézivezérlésnél a NYÍL, ami mindig arra mutat, amerre nézek. Kurva jó és tényleg működik. Nem egyszer találtam már meg helyet úgy, hogy forogtam vele az utcán, kiadta az irányt és tényleg ott volt, amit kerestem. Nagyon fasza!

Másik fejlődés, hogy Facebook appot letöröltem (de megtartottam a második képernyőn a Messengert egy “Social” mappában), helyette van Slack, Speedtestet sem használom mobilról, illetve bejöttek a játékok is, ebből manapság leginkább a Crossy Roadot tologatom, ha kedvem tartja, az Endingben sajna elakadtam a vége felé és nem tudok rájönni a megoldásra.

Összesen 248. napja használom a 8 gigás telefonomat, továbbra is baromira elégedett vagyok vele, a tárhelyet leszámítva. Egészen pontosan ki tudom jelenteni, hogy a Messagest folyamatosan törölve, képeket nagyjából hetente lemásolva, Photostreamet nem használva működik a dolog úgy, hogy a csúcson 1,5-1,7 giga szabad helyem van. (A nyomorult “Other” mappa a reinstall után megint 1,7 gigára hízott, de már leszarom, nem érdekel, nem rakom újra.)

Ha ma kellene telefont vásárolnom, mert ez szétmegy, vagy ellopják, ugyanúgy 5c-t vennék, de 32-es kivitelben (ha még árulják valahol, mert az Apple már hivatalosan nem forgalmazza), ha nem beszerezhető, akkor a 32-es 5s-t vásárolnám meg. Az iPhone 6-ban a 60 FPS felvételi mód érdekel, de annyira nem, hogy meg is vegyem.

Így billegek át 2015-be.

Apple ikonográfia

Az iMovie iOS ikonját mindenki látta már:

De tudtátok azt is, hogy miért lila? Miért ilyen lila? Ez a lila nem más, mint a lenyugvó égbolt színe hangulata Los Angelesben. A csillagot fel lehet ismerni, a Hollywood Star Walk szimbóluma. Viszont a fenti ikonon a csillag meg van döntve perspektivikusan, hogy úgy nézzen ki, mintha ott sétálnánk.

Belebeszélem? Nem hinném, ezeket ugyanis maga az ikon grafikusa, az ausztrál születésű Robert Padbury fedte fel a Dribbble profil lapján. Padbury már nem dolgozik az Apple-nél, keresett annyi pénzt ott, hogy elindíthassa a saját cégét (coming in 2015), és ha jól gondolom, akkor betárgyalta valahogy a munkaszerződésébe azt is, hogy felfedhesse a portfóliójában publikusan azokat a munkákat is, amiken érdemben dolgozott.

Ezeket a toolbar ikonokat is ő rajzolta Aperture-höz 2012-ben:

De az iPhotóban még most is jelen levő parafa textúra is az ő munkája:

Ezt a textúrát ő dolgozta meg retina felbontásúra. Azt írja, hogy egy teljes napon át csak mintákért járta az üzleteket. Ami végeredményt látunk, az több fotóból, saját rajzból, effektből és retusból áll.

Robert Padbury munkássága itt nem ér véget, ezen a gyűjtőlapon találunk még jónéhány grafikát, amit ő rakott le elénk. A köztudatba egyébként a minimalista kártya design Kickstarterjével robbant be, én is akkor figyeltem fel rá, de abban az időben még nem voltak kinn az Apple referenciái.

A nagy kérdés egyébként az: miért jött el az Apple-től? Kellett neki a fame?

Links Christmas

Tourian Tourist:

I honestly don’t know, how many times I’ve played through Link’s Awakening by now, but definitely over 20 times. The only other Zelda game, where I’m not exactly sure, how many times I played through it, is Ocarina of Time. With all the other games I remember quite well, how many times I played them.

But with Link’s Awakening this has become some sort of Christmas tradition for me. It was Christmas 1997, where I got the game. And it was my first Zelda game. It took me months to beat it originally, I got stuck so many times in the silliest situations. I cried, when I finally beat the game, because such an amazing journey came to an end.

Today I beat it in one evening. It’s a very short Zelda game and I know all the best routes through the dungeons, but it’s perfect, if you want a quick Zelda experience.