Pont tegnap kérdezte tőlem egy barátom, hogy milyen programmal lehet FTP-zni Mac-en, nos, a válasz az, hogy a legolcsóbban most ezzel, azonnal, értsd: MOST, vegyétek meg, mert amúgy 30 dollárba (kb. 7 ezer forint) kerül.

update: többen jelezték, hogy 10.7 Lion kell neki és ha nincs fenn éppen ilyen oprendszer, akkor nem is engedi a vásárlást. A megoldás: menjetek el az XMS-be és egy demógépen lépjetek be a kontótokba, vegyétek meg onnan amíg tart az akció.

A Magyar Elektronikus Könyvtár Twitteren indított mikroblogban is értesít gyűjteményének bővüléséről. A felhasználók egy kattintással elérhetik a számukra érdekes, frissen publikált, ingyenesen felhasználható dokumentumokat.

Azt se felejtsük, hogy az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) is rendelkezik Twitter kontóval a @nemzetikonyvtar címen.

Az IELTS (…) az a vizsga, amelyet a legszélesebb körben fogadnak el angolulbeszélés ügyben. 135 ország sokezer intézménye gondolja úgy, hogy elegendő számára az, hogy te az IELTS teszten milyen pontokat értél el, legyenek ezek az intézmények egyetemek vagy akár bevándorlási hivatalok.

Mivel az utóbbiak hajalmaosak a bevándorlást bizonyos IELTS pontszámokhoz kötni, érdemes alaposan felkészülni a vizsgára. Ez nem nyelvtani, hanem nyelvhasználati felmérő, amely tartalmaz fogalmazást, írott- és hangzóanyag feldolgozását valamint élőbeszédet is.

Mutyi ország, mutyi utasa. Nem lehetne nekem, eltekinteni a szabályoktól? Ugye? Mindenki más tartsa be, mert ha meg késünk akkor micsoda ócska egy cég ez! Az meg, hogy ezután oda szemetelsz, a legalja. Én szégyelném magam és nem postot írnék. Seggfej

Ez a hozzászólás arra emlékeztetett, amikor Debrecenben keresgéltünk egy helyet, véletlen behajtottunk egy egyirányú utcába, szembejött valami helyi supercafone, megállás nélkül dudált és seggfejezett.

Megpróbálok konstruktív lenni. Megérkezek a kapuhoz, a nő félrevon:

Kedves utasunk, sajnos a kézipoggyászos utazást nagyon szigorúan veszi a társaságunk, mivel rendre mindenki megpróbálja a szabályokat újra meg újra megszegni. Megfizettethetnék most önökkel is egy pótdíjat, viszont e helyett megkérném önöket arra, hogy legközelebb ennyi csomaggal váltsák meg inkább a pótdíjat előre, mert sajnos nem fogunk tudni eltekinteni tőle.

A vicc az, hogy nyugaton a szolgáltatások tényleg ezen a szinten vannak. Sőt, az egyirányú utcában lelassít az ember és megkérdi, hogy eltévedtem-e, segítsen-e megtalálni a helyet, amit keresek.

Designed to educate children ages 8+ – but confessedly designed to educate parents as well – the app provokes system-thinking about a variety of issues related to sustainability: it touches upon topics such as food, transportation, energy, technology, consumption and population, weaving them into a coherent web of interconnectedness.

Érdekesség, hogy a színes, képi világukban nagyon szép illusztrációkat rajzoló Cecília öccse, Simonyi Gyula 6 éve a Google-nak dolgozik, szintén a projekten van. Kickstarteres berkekben viszonylag kevés pénzből, mintegy 3 millió forintból el tudnák készíteni a mesekönyvüket, érdemes támogatni őket. A blogjuk pedig erre.

update: a program magyarul is elérhető lesz, hiszen magyarul készül alapvetően.

If Breivik is deemed sane, as he hopes to be, he could face a 21-year prison sentence with indefinite extensions for as long as he is considered dangerous.

Végigolvasva a cikket, ezen a ponton inkább ahhoz fohászkodom, hogy mielőbb kiengedjék.

A fordításban lehetnek még pontatlanságok, hibák, amiket természetesen javítunk, ha bekülditek emailen. A fordításban közreműködött: Tilla, Snail, Csaba K, frimen és jómagam – mindenkinek köszönöm a segítséget. A commitok listáját is közreadom, az időbélyegekből látható, hogy nem kis pöcsölés volt az egészet magyarra ültetni.

Arra gondoltam, hogy kék színnel minden bekezdés alá le tudjuk írni az adott rész fordítását. Mit gondoltok? Ki van benne? A végén publikáljuk PDF-ben az anyagot. Akinek van kedve, nézze majd a linket, valós időben lehet nézni a fordítást, holnap én is elvállalok belőle valamennyit.

Sajnos a benne levő bemutató PDF még nem magyarul van, ezt technikailag nehezebb megoldani. Mivel húsvét alatt készült viszonylag sebtiben, előfordulhatnak hibák, ezeket nekem jelezzétek és beépítem őket a fordításba. (Nem kértem pénzt a munkáért.)

HU App Store €0,79.-

Egyelőre nem vagyok meggyőzve arról, hogy ez lenne a jó irány. Szerintem azon múlik, hogy mennyire van egy adott piacra kihegyezve a dolog, mennyire könnyű a pénzt elszámolni és mozgatni, mennyire egyszerű forintra lájkolni. Face-en feltettem a kérdést nyilvános formában is, gyerünk szavazni.

A dolog számomra érdekes része mégsem ez. Lássuk, mi kéne ahhoz, hogy életképes legyen ez a dolog. Azt hiszem megengedhetem magnak, hogy tetszőlegesen játszadozzak a kérdéssel, tét nélkül. Nézzük meg, hogyan tudna működni.

Ha abból indulunk ki ugyanis, hogy kellően egyszerű a belépés egy ilyen helyre, ahol még regisztrálni sem kell (kis túlzással), csak nyomjuk a lájkokat, akkor tud működni a magyar méretben, és akkor tényleg tud. Egy 13 ezer napi látogatót bevonzó oldalon ha például 30% napi szuperlájk gyűlik össze 15 forintjával, máris napi 59 ezer, havi 1,7 millió forintos árbevételt jelentene az oldal üzemeltetőjének. Ez már inkább az a büdzsé, ami mellett megéri egy oldalt fenntartani. (Gondoljatok bele, ha a Lángoló Gitárok meg tudna csinálni havi 1,7 milliót! Nagyjából ez a méret, és nem is lőnénk nagyon mellé, mert az nem is olyan extrém nagy, aránytalan lóvé.)

Ha létrejönne egy cég, aki készítene egy szolgáltatást erre, nem lenne különösebben más az elért eredmény, mint a Flattr esetében. Lenne valami logója, weblapja, ott kéne regisztrálni, kontót csinálni, pénzt feltölteni. Ehhez persze bankokkal le kellene tárgyalni a befoglaló rendszert, lefejleszteni a payment processinget, akár SMS fizetési opciót, terjeszteni, szórni az igét mindenfelé, benzinkutakon, hotelekben, nyilvános intézményekben. Nem terjedne el, nem lenne mögötte mennyiség. Itthon ez így egy értelmetlen faszság lenne.

Hacsak.

Hacsak nem lenne belőle adónem. Igazi. Adó. Orbáni adó.

Megfigyeltem, hogy az adó mindenhol azonnal megjelenik. Ott nincs cécó, ha kitalálják, hogy valami újabb adónemet kell fizetni, két perc múlva mindenki fizeti is, mint a katonatiszt. Ha dolgozol valahol, egyből levonásra kerül a bérből, ha magadat foglalkoztatod, akkor is be kell fizetni – lehet ügyeskedni, nem lesz érdemi eredménye, fizetni kell.

Mi lenne, ha az “Egészségügyi Hozzájárulás”, meg a “Szakképzési Hozzájárulás” mellett megjelenne a “Netes Tartalmi Hozzájárulás” adónem is?

A bejelentett bér utáni így kiszabott adónemből megkapna az állam az infrastruktúra üzemeltetőjével együtt 30%-ot. A 70% viszont alapvetően a neten tartalmat előállítóknak csorogna vissza olyan formában, ahogy az emberek lájkolnak. Lehet az Népszabadságon egy cikk, lehet az Tóta W poszt, lehet Winkler napszemüveg blogja, bármi, aki kirakja oldalára, vagy posztjaihoz az állami szuperlájkot.

Hogy mi történne az el nem használt kattintásokkal? Ösztönzés miatt az el nem használt lájkok értékének 70%-a választhatóan vagy átkerülne az illető nyugdíjalapjába, vagy az egészségügybe, vagy pedig felvehető lenne készpénzben, a maradék 30%-ot pedig az éves adóbevallással mindenféle tartalmat előállító egységeknek kellene kötelezően szétosztani.

Eképpen aki szeret olvasni, csak éppen nem akarja a pénzét lájkolni, az is vissza fog csurgatni valamit, aki meg támogatni is szeret, az támogatni fog.

Persze tisztában vagyok vele, hogy ez egy több sebből vérző megvalósíthatatlan utópia, mégis szerettem volna egy alternatív kibogozási megoldást kínálni arra a gordiuszi csomóra, ami naponta nyitott kérdés elé állít tartalomgyárosokat. Ha ez így tudna működni, akkor az egész tudna működni. Persze a melósok a pult mögött zúgolódnának, azt se tudják, mi az a lájk, viszont nekik aztán szerintem csöcs mindegy, hogy szakképzési hozzájárulást fizetnek, vagy tartalmi hozzájárulást, vagy mindkettőt egyszerre.

Egyelőre most ennyi, ingatlanpiaci elemzésem holnap várható, ott is hasonló megfejtésekkel fogok jelentkezni.

Magyarországi csapvizek fele ásványvíznek minősül. Ásványi anyag tartalmuk 300-500 mg között van nagyrészt. A Szentkirályi 540 mg-ot tartalmaz maximum. Az az igazság, hogy az ivóvizeket és az ásványvizeket legtöbbször azonos “helyről” szerzik be. Ezt úgy kell érteni, hogy a föld alatt a víz ugyanaz, csak a kút más amiből nyerik. Saját véleményem szerint ha a szénsavas ásványvizet iszol akkor csak a szénsav miatt veheted, mert az ásványi anyag tartalma nem több annyival, hogy bármi hasznod legyen belőle. A magas ásványi anyag ugyan úgy veszélyes mint az alacsony. Nátrium 150 mg fölött mérgező, literenként 20mg kalcium vesekőt okoz és így tovább. Ugyan így az 100 mg alatti összes ásványi anyag tartalom is inkább hasonlít egy desztillált vízre ami nyilván nem jó. Jobb a közép utat választani. Én személy szerint legtöbbször csapvizet, néha artézi vizet és ritkán ásványvizet iszom (Miskolc környéke). Nagymamám szódás szifonba rak patront és az artézi vizet tölti bele már vagy 20 éve és sose volt problémája vele csak a egyszer cserélt szifonnal és patronokkal aminek az élét reszelni kell mert nem lehet becsavarni.

Vagyis social media gomb-kavalkád és egyéb “SMO” stratégiák, social A/B tesztek helyett mi lenne, ha inkább arra koncentrálnánk, hogy minőségi kontentot toljunk? A minőségi részt nem kell nagyon túlelemezni: mindenki tudja, hogy a saját értékrendje szerint mi az.

Szerintem az csinálja jól, aki előfizetéssel együtt vásárolja meg a készüléket 2 éves hűséggel, vigyáz rá, utána pedig függetleníti (ingyen a szolgáltatónál), így máris lesz egy tartalék telefonja, amit ráadásul bárhol tud használni GSM hálózaton.

A függetlenítés nincsen teljesen ingyen, adminisztrációs költsége van, kb. 10 ezer bruttót kér érte el a szolgáltató. A T-Mobile esetében a “Hálózati korlátozás feloldása” opciót kell kérnünk, jelen pillanatban 10,160.- forintért – az aktuális PDF árlista.

Az erről készült számla (ez tavalyi, akkor még némileg olcsóbb volt):

Ezt az díjat bármikor kérvényezni lehet, viszont ha a készüléken még hűségidő is van (akár 1, akár 2 év), a fennmaradó hűségidő hátralékot is fizetni kell (erre utal a PDF-ben szereplő “Az akció során igénybevett kedvezmény visszafizetésén felül” rész). Ezért érdemes inkább megvárni a hűségidő leteltét és utána függetleníttetni a készüléket.

Minden szolgáltató él egyébként ezzel a lehetőséggel, a többiekre vonatkozó információ felkutatása szorgalmi feladat.

Én nem tudom, hogy mi az igazság, egy dolgot viszont tudok: alapvető ellenérdek van a két dolog között.

Egyrészt az Apple, mint profitorientált vállalat alapvető érdeke az, hogy a keresletet gerjessze, utána pedig azt elégítse ki. Ezt lehetőleg szerint minél olcsóbb munkaerő felhasználásával. (Értelemszerűen a 100 milliárd dollárjuk egy részét is ebből keresték meg maguknak.)

A másik dolog a fenti felelősségvállalás, ami tökéletesen szembemegy a profitnak. A felelősségvállalás ugyanis azt jelenti, hogy igenis érdekli őket az, hogy egy leadott rendelési mennyiség kielégítése közben mi történik a munkásokkal.

Picit olyan ellentmondás nekem ez, mint az, amikor a horrorfilmnél nem merünk odanézni a képernyőre és eltakarjuk a szemünket.

Amikor arra keressük a választ, hogy miért kérdés ez mindig és mindig, jusson eszünkbe, hogy az Apple alapvetően profitot akar termelni, tehát érdeke, hogy minél olcsóbb munkával tegye ezt. Ezt elég egyszerű lenne ugyanis megszüntetni: ha nagyon akarnák, tudnának teljesen más elszámolási rendszerben működtetni az alvállalkozókat, ahol nem a megtermelt iPad száma, hanem a ledolgozott óra alapján adnának fizetést a kínaiaknak – az órabérük is lehetne magasabb. (Ekkor lehet, hogy többet kellene várni a szállításra, viszont legalább tudnánk, hogy a kínaiak is jól érzik magukat.)

Az egy érdemi lépés lenne. Ez a “nyafogunk, ha dugnak minket” attitűd és mentalitás sajnos nem oldja meg az igazi problémát: egy vállalatnak nem elég a 100 millárd dollár pénztartalék sem (1), egy vállalat nem szociális, hanem szipolyozó intézmény (2).

Én a magam részéről egyébként nem a részvényeseknek adnék osztalékot (lásd tegnap), hanem a kínaiaknak, akik ugyanúgy, ha nem jobban, megdolgoztak a pénzükért, mint a fejlett Amerikai társadalomba született, szocializált, piercingelt és tetovált hipsterek wayfarerben és fullsleeve-ben.

Persze a világ nem így működik, és nem is fog soha így működni. De ha lehetett volna szavazni, hogy az osztalékot a kínaiaknak adjuk, vagy a részvényeseknek, én ez előbbire szavaztam volna és úgy vettem volna részvényt. Amúgy is 20%-ot nőtt 30 nap alatt, tökéletes üzlet.

update: levélben jött, a másik oldalról:

A felelősségvállalás nem megy szembe a profittal, egy rendesen összerakott és kivitelezett CSR stratégia business enablerként funkcionál, és a ráfordított költséget sokszorosan visszahozza. Az EMS szektorban ahol nagy az élőmunka igény (telefon és hasonló motyók összeszerelése), rövid életciklusú termékek vannak és összevissza hullámozhatnak a megrendelések, elég magas a fluktuáció, alacsony a motiváció és a képzettségi szint. Ezeket lehet valamilyen formában kezelni CSR-hoz tartozó eszközökkel (EHS, legal compliance, juttatások, programok, oktatás stb). Ráadásul a nyomorék adórendszereknek köszönhetően sokszor olcsóbb innen pénzt tolni a rendszerbe, mint béren keresztül.

Az Apple szemszögéből a bérköltség meglehetősen kis részét adja egy termék előállítási költségének (pár dollár), nem is ezért gyártat Kínában, hanem 2 okból: a hatalmas legyártandó mennyiséghez szükséges munkaerő és a supply chain miatt (bármi kell, a következő sarkon van belőle félmillió darab, vagy holnapra legyártják neked). A bérköltség inkább az EMS partner hátát nyomja, mert nála az added value nagyjából az összeszerelésben merül ki, ezért kis margóból kell valami hasznot realizálnia. Ez viszont rókafogta csuka, mert a Apple és egyéb OEM cégek azért gyártatnak az EMS cégekkel, mert nem akarnak saját gyárat, gyártósort, a munkaerőhöz kapcsolódó baszakodást ésatöbbi. Egy EMS viszont nem nagyon pattoghat, mert az OEM fogja magát és átviszi máshoz a megrendelését. Tény, hogy a gyártósori bérek alacsonyak, de:
- meleg és tisztaság van
- fizetik utánad a TB-t, adókat, fityfenét, be vagy jelentve
- 4 általánossal és nulla tapasztalattal is dolgozhatsz.

Viszont:
- ki vagy téve a megrendelések hatásának
- munkaerő-kölcsönzőn keresztül szívás dolgozni, ha nem saját állományba vesznek

Sok képzetlen, “bizonytalan” szociális és társadalmi hátterű embernek ad munkát ez a szektor.

De személy szerint több olyan embert is ismerek, aki minimálbéres operátorból lett valamilyen vezető beosztású, persze nem 2 hanem 8-10 év alatt, azaz megmászta azt a bizonyos létrát.

(A Foxconnban a bérek már majdnem Mo-i szinten vannak, és ez sokkal több pénz mint amit a falvakban összekaparhatnának, aztán a kínai kormány mégsincs címlapon, hogy keveset fizet a rizsér’. Amíg ezerszámra várnak a Foxconn kapui előtt állásra, addig nem a bérrel van gond. Már nem a kínai munkaerő az olcsó az elektronikai gyártásban. Tudod mennyit kapott tavaly egy ukrán sori összeszerelő? 100 dollárt havonta.)