Archive for the ‘apple’ Category

TomTom iPhone car kit

Published
angelday
on March 9th, 2010
in apple, featured ajánló, gizmó
56 Comments

Tegnap megvásároltam Handrásnál a TomTom iPhone car kit-et (ára az XMS-en 30 bruttó). Drágábbra számítottam, mert korábban még csak ilyen-olyan import csatornákon lehetett hozzájutni 40 ezer fölötti összegért, ezért nem is nagyon foglalkoztam a kérdéssel. Ez az ár a lélektani “megvalósítható” kategória.

Hogy miért izgalmas, vagy mitől jó a TomTom autós kitje? Megmondom. Illetve akit érdekel, nézze meg ezt a videót:

Ez a termék a szegény ember iPhone autós szettje. Könnyedén felszerelhető a szélvédőre, rugalmasan, “klikkenként” állítható, forgatható, van benne kihangosító (!), mikrofon és extra GPS vevő is. Első körös tesztemben az alábbi benyomásokat gyűjtöttem össze:

- azoknak készült a megoldás, akinek az autójában nincs bluetooth hangosítás, vagy gyári navigáció (ezért írom, hogy szegény ember szettje)
- tokkal rendelkező iPhone beszerelését felejtsük el, ez is tok nélküli játék, én egyelőre levettem a saját Incase tokomat (talán valami tuti fóliás védő lehet a hosszú távú megoldás — van valakinek jó tippje?)
- nekem az autóban levő kényelmes üléstávolsághoz képest a szélvédő kicsit messze van, nyúlnom kell a készülékért messzire, ezért abban gondolkodom, hogy a szellőzőrácsra telepítem az eszközt (ehhez egyébként adnak is öntapadós korongot!)
- (nem szorosan tartozik ide, de) az iGo 1.2.1 navigációs szoftver rém pontatlan: ugrál ide-oda, nem tudom érdemben használni a szoftvert, nagyon kínos, úgy látom, hogy rengeteg felhasználónak is ez a véleménye a hozzászólások közt

update: bocs, benéztem, ehhez fel kell tenni a TomTom ingyenes alkalmazását (HU Store link), ami a GPS jelerősség mellett lehetővé teszi a többi core locationt használó program számára is a pontosabb helymeghatározást.

- fentiekből persze arra következtetek, hogy az iGo nem kapja meg a TomTom GPS jelét és a teljes kihasználtsághoz meg kell vásárolni mondjuk a TomTom Kelet-Európa szoftvert €70-ért (HU App Store link)
- (szintén nem a TomTom hibája, de) az iPhone beépített szoftvereinek nagy része nem támogatja a landscape módot, így a maps és a telefonhívások sem, teljesen érthetetlen

A kit lényegi gondolata szerintem a kihangosítás és a könnyen kezelhető mount (marketing neve: EasyPort®). A készüléknek van mikrofonja, hangszórója, tartója, azonnal megoldódik az a kettős probléma, hogy hova tegyük a telefont és hogyan beszéljünk rajta (ráadásul még tölt is közben, iPhone esetében nem elhanyagolható dolog!). Nekem volt egy 10 rugós headsetem, de letört a füle, most kaptam kölcsön eFitől egy Jawbone-t még a régebbi fajtából (nem próbáltam), eddig az Apple In-Ear Headphones-t használtam, ami tartalmaz mikrofont is.

Rövid tesztem alapján a TomTom kihangosítása meglepően jó. Ahhoz képest, hogy milyen kis vacaknak néz ki, remekül teljesít (itt most csak annyi a szempont, hogy lehessen beszélgetni). Menet közben is jól kivehető a hang, a másik fél is jól hall, bár érzékelik, hogy autóban ülök, ennek ellenére működő megoldás, irattárolásban a FAX-hoz hasonlítható, a célnak megfelel.

A kiten van egy audio jack kimenet is, viszont ezt összekötve az autó erősítőjével nem sikerült sehogy hangot kapnom a kocsiban, pedig az lett volna a célom, hogy az autó hangrendszerén szólaljon meg a beszélő hangja és/vagy iPod. Ehhez képest ezt írják a honlapon: “With the audio out connector you can play all your favorite songs through your car’s audio system with the optional audio cable.” — WTF

WIN

1. kihangosítás, handsfree érzés
2. iPhone tartó frankón állítható, kényelmes mount, kellemesebb GPS-ezés
3. iPhone szivargyújtó töltő (ami egyébként mikro USB töltőként is használható bármilyen eszközhöz!)

FAIL

1. a tokot ki kell dobni *argh*
2. meg kell hozzá venni közel 20 ezerért a szoftvert is (bár őszintén szólva TÖKÖM FULLIG az iGóval mostmár, lassú tehén 3G bootup time valami 60 másodperc b+, walk-módja nincs, billentyűzet szar, GPS 80 éves löttyedt fasz jellegű: nem áll fel időben stb.)
3. kihangosítani nem lehet az autó hangrendszeréhez audio kábellel

Nagyon ajánlott a szett azoknak, akik nem rendelkeznek bluetooth / navi képes autóval, illetve törik a fejüket azon, hogy milyen mountot kellene vásárolni, vagy még nem vásároltak iPhone-hoz navigációs szoftvert. Én elhatároztam, hogy nem veszek magamnak külön GPS eszközt a jövőben, jó nekem az iPhone elérhető megoldása is. Most különösen sokat fejlődtem a kérdésben ezzel a TomTom cuccal, nem hiszem, hogy meg fogom bánni a vásárlást. Nem olcsó a 30 ezres érte, de ez van, ennyibe kerül a cheap kihangosítás.

Steve elvette, Steve visszaadta

Published
angelday
on February 27th, 2010
in a köz szolgálatában, apple
22 Comments

Ott tartottunk, hogy letiltották az iTunes kontómat február 15-én. A fórumon és emailen is javasolták többen, hogy próbáljak live chattel az ügyfélszolgálaton beszélni, illetve írjak nekik emailt. Live chatet nem találtam tüzetes keresgélés után sem, így maradt az email.

Február 16-án kaptam választ:

Dear József,

Hi, my name is Luise from iTunes Store Support. I understand your iTunes Account has been disabled without any notice to you, and that you would like to have it re-enabled. I can certainly understand your concern over this matter and I will gladly have this issue looked into.

Before I can do this, however, Apple requires that you provide us with the following account verification information:

- your permission for iTunes to reset your iTunes password (you will be able to change it afterwards)
- the billing address listed on the account

…as well as one of the following:

- the last four digits of the credit card used for your iTunes Store account
- the order number of your most recent purchase
- or the name of your most recently purchased song or application

Once I receive this information, I will forward your request to have the account re-enabled, to a higher tier of support.

I look forward to your reply so that I can further assist with this matter.

Sincerely,

Luise
iTunes Customer Support

My Hours for this week are:
Fri 1-9:30, Sat 1-9:30, Sun 12:30-9 – Thur 12:30-9

Thank you for allowing me the opportunity to assist you. You may receive an AppleCare survey email; any feedback you provide would be greatly appreciated.

Ezeket az információkat megadtam a részükre, majd jött a higher tier of support február 22-én:

Dear Jozsef,

I have reenabled your account. Your account was disabled because the purchaser of an iTunes Gift Certificate redeemed to your account has refuted the charges with his or her credit card company.

If you purchased the iTunes Gift Certificate on an auction website, it may have been part of a fraud claim. You may want to address the issues with your purchase to the seller, or use any dispute resolution service provided by the auction website or other remedies that might otherwise be available to you.

If the iTunes Gift Certificate was purchased from Apple, the buyer will need to contact his or her credit card company to discuss the disputed purchase.

You can now resume purchasing from the iTunes Store, but the funds from the fraudulent iTunes Gift Certificate will not be made available to you.

I would also like to recommend that you purchase future gift certificates directly from the Apple Store Online, an Apple Retail Store, or an authorized Apple reseller, as any further fraudulent gift certificates redeemed to your account may result in your account being permanently disabled.

Sincerely,

Robert
 iTunes Store Senior Advisor
http://www.apple.com/support/itunes/ww

Thank you for allowing me the opportunity to assist you.

És ennyi, most működik minden megint, még a jelszómat sem resetelték, kb 3 dollár tűnt el az egyenlegemből. Elkezdek újra vásárolni, letöltöm az iGo 1.2.1 update-et Magyarország térképpel, megveszem az Up in the air soundtracket és így tovább.

Lényeget kiemeltem. Szóval egyszer mindenki futhat lyukra. Csak tudnám, ugye, hogy milyen lyukra futottam.

Steve adta, Steve elvette

Published
angelday
on February 16th, 2010
in apple
68 Comments

2007. 07. 07. — 2010. 02.15., 954 nap Európában

Rest In Peace, jííí-kámon-jííí

Mivel a zenék már egy ideje DRM mentesek, csak az iPhone alkalmazásaimat buktam el, nem lehet őket frissíteni, viszont továbbra is futnak a telefonon. Kár, hogy megvettem az iGo navigációt is az US Store-ból, áh. :(

Sajnos nem minden vásárlást csináltam Strong VPN-en keresztül (lusta vagyok), ezek szerint mégis figyelik az IP címet csórikáim.

Itt a deszka, hol a deszka

Published
angelday
on February 13th, 2010
in apple
52 Comments

Handráséknak felsőbb utasításra el kellett távolítaniuk az Apple iPad terméket a weblapjukról. Vizsgáljuk meg, mi várható a bevezetés körül Magyarországon.

Annyi bizonyos, hogy március végén indul meg a wifis változat forgalmazása világszerte. Ezt követi majd kb. egy hónappal később a 3G változat Amerikában AT&T-vel, ez kiegészül még “néhány” másik országgal. A világ többi részére vonatkozóan a díjszabások és különféle operátori megállapodások csak valamikor nyáron lesznek publikusak, vagyis az, hogy hol ki fogja árulni és mennyiért.

A nagy kérdés egyébként az, hogy itthon az iPhonehoz hasonlóan a T-Mobil lesz-e a termék kizárólagos forgalmazója. Ebben az esetben ugyanis a hazai Apple Premium Resellerek (APR — azaz almaboltok) nem fognak kapni a wifis változatból, így a beszerzésre nem marad más megoldás, mint az import, illetve a 3G SIM hack. Mivel a “T” ellenérdekelt abban, hogy az APR csatornában korábban legyen wifis, biztos vagyok benne, hogy kizárólagos forgalmazója lesz a deszkának: nem fogják engedni, hogy fél évig mindenki megvegye magának a terméket, le fogják tenni az Applenek a dollárt.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy Magyarországon legjobb esetben ősszel lesz iPad. (Bárcsak ne lenne igazam!)

Hogy terméket tekintve hogy látom a kérdést nagyjából három héttel a bejelentés után? Én már számolom az élethelyzeteket, ahova nem fogok laptopot vinni, csak felkapom a deszkát. A 10 órás reklámozott (de legyen ennek valós értéke nettó 5-6 óra) üzemidő, valamint a “casual” jellege miatt én rengeteg alkalommal fogom vinni magammal, amikor laptopot nem akarok cipelni. Beérem egyébként azzal a gondolattal, hogy “nincs nálam más, csak a deszka”, és nem kellemetlen. Szépen elnetezgetek, olvasgatok, jegyzetelgetek majd vele.

Az igazság az, hogy a laptopomat féltem cipelni. Az az egyetlen eszközöm, a munkaeszközöm, az adataim. Ott építem a könyvtárszerkezeteket, oda telepítem a dolgaimat, nekem ez nem olyan hardver, amit szeretek ráncigálni. Ráadásul most fogok majd én is 3 év elteltével frissíteni, drága lesz az új gép, vigyázni kell rá. Annak ellenére, hogy sokkal mobilabb, mint egy asztali, nem annyira: töltő, gép, egér és egéralátét négyessel rohangálok mindig (sőt, még egy 3G modem is a szett része — iPhone tetheringet azért nem szeretem, mert a telefont a zsebemben, vagy az asztalon szeretem tartani drótmentesen). A laptop ugyan nagy szabadságot adott, de rá kellett jönnöm, hogy én leginkább az íróasztalomnál szeretek ülni előtte.

Az az élethelyzet gondolom mindenkinél megvan, amikor várni kell valahol, és noha nálunk lenne a laptop, nem vesszük elő, csak a telefonnal játszadozunk. Én biztos vagyok benne, hogy az iPad előszedési-hajlandóságom nagyobb lesz, mint a laptop esetében, a már említett okok miatt (rút deszkának fogom használni). Sőt, adott esetben a telefonnál is, hiszen nagyobb a kijelzője, gyorsabb, kényelmesebb.

Van még itt két dolog, ami szerintem zseniálisan fog működni. Mondom ezt azért, mert én már most, az iPhone-on is hatalmas potenciált látok benne. Először is itt van a virtuális újság olvasósdi. Az Apple ugyan saját könyvolvasó alkalmazást készít, de ne gondoljuk, hogy ők az egyetlenek. Itt van például a Zinio reader, ami például magazinokat tesz elérhetővé az eszközeinken. Nem mondom, egy újságot lapozgatni is jó érzés, de nem fogok duzzogva ülni, ha éppen csak digitális változatban lesz nálam az anyag!


az ingyenes reader alkalmazás iPhone-ra letölthető innen

A másik remek dolog a képregény. Töltsük le most akciósan (ingyen) a Hellboy első részét. Teljesen jó olvasási élmény még a viszonylag kicsi iPhone képernyőn is. Nem tudom elképzelni, hogy ne legyen kedvem leheveredni a kanapéra és végigolvasni valamit egy iPad képernyőn ilyen formában.


az ingyenes első rész letölthető innen

A Dark Horse Comics egész sok képergényt vitt fel, és noha teljesen béna az olvasójuk (nem lehet zoomolni, a képregényeket külön alkalmazásonként kell megvenni), remek dolog!

Végezetül azzal zárnám a posztot, hogy ugyan a magyar keserű pirula megvan, de a termék fantasztikus cél-gép lesz majd az életünkben. Tudom, hogy sokan nem értik, mitől lenne az, amikor már ma is lehet 90 ezer bruttóért kapni “netbookokat”, amiken érintőképernyős Windows fut. Láttam ilyet, az érintőképernyő az a benyomódós fajta, ami a régi GPS-eken is van (ráadásul nem is érzékeny túlságosan), az érintéskor pedig a Windows kurzor mindig oda mutat, ahol az ujjunk van, rémes. Nem egyéb az egész, mint egy durva hack.

Ezzel szemben az Apple iPad egy felépített, megcsinált, cél-orientált megoldás lesz. Ráadásul csak mindig egy dologra lesz képes. Viszont, ezt meg fogjuk látni, brutálisan jól fogja csinálni azt az egy dolgot. Az iPhone-on én már láttam és tudom, mire számíthatunk.

iPhone sw update 3.1.3

Published
angelday
on February 4th, 2010
in a köz szolgálatában, apple
20 Comments

Február 2-án megjelent a 3.1.3 bugfix iPhone software update néhány teljesen jelentéktelen frissítéssel, amiket fel sem sorolunk ezen a helyen. Egy nem dokumentált “fícsör” is bele- azaz visszakerült, mégpedig a tavaly nyáron elvesztett “tethering” opció. Olyannyira, hogy úgy tűnik, immáron mindenki gond nélkül használhatja az amúgy függetlenként vásárolt telefonját akármelyik szolgáltatóval internetes modemként.

Tennivaló nem sok van, fel kell rakni az új förmvert (már amennyiben nem jailbreakelt a telefonunk), aztán a Settings – General – Network – Cellular Data Network alatt beállítani a tetheringre vonatkozó opciót. Ez az APN – MMS szekció alatt, legalul található. Vodásoknak szörnyen egyszerű, csak a nevet kell kitölteni valahogy így (egyébként csak le kell másolni az APN sorát fentről):

Ezután a Settings – General – Network alatt megjelenik az “Internet Tethering” gomb, amit akármikor be tudunk kapcsolni, ha a telefonon szeretnénk felcsatlakozni a netre. (Persze ehhez szükséges, hogy a mobilszolgáltatónknál legyen érvényes adatcsomagunk aktiválva, de ezt úgyis tudja mindenki.)

A vicc az, hogy még bluetooth-szal is működik (nekem annak idején ilyen nem volt, csak USB-s). Az eljárás csak annyi, hogy be kell kapcsolni a már említett módon a tetheringet, aztán a laptopon felcsatlakozni (például a System Preferences – Network – Bluetooth PAN – Connect részen) — ennek előfeltétele, hogy az egészet megelőzően összepárosítottuk a telefonunkat a laptoppal, amit a System Preferences – Bluetooth – Add (kis + gomb a bal alsó sarokban) megnyomásával tehetünk meg.

Ez az egész dolog olyannyira jól működik, hogy nálam még az örökké problémás MMS is meggyógyult magától! Biztos vagyok benne, hogy bugfixelték azt az egész szakaszt ott.

Aki még emlékszik, szeptember végén elhatároztuk, hogy bepereljük az Apple-t és a T-Mobile-t, mert úgy értékesítenek készüléket, hogy az Apple miatt nem működőképes rajta a tethering, csak a T-seknek. Megnyugodhat mind a két cég, hiszen visszajött a szolgáltatás teljes pompájában, egyelőre tehát megúszták a pert. (Egyébként annak idején tényleg elkezdtünk foglalkozni az üggyel és mindenféle megfigyeléseket is tettünk a kérdésben, meg hallattuk a hangunkat erre-arra — én bízom benne, hogy a kettőnek volt egymáshoz köze!)

Remek hírek ezek! Éljen.

Melyben bebizonyítjuk, hogy az Apple direkt babrál ki velünk

Published
angelday
on February 2nd, 2010
in apple, mint üzlet
50 Comments

Tovább morfondíroztam a Flash-ügy kapcsán.

Tény, hogy az Apple álláspontja meglehetősen agresszív azt a kérdést illetően, hogy kell-e az iPadre Flash. Még egy nyamvadt placeholdert sem csinálnak a Flash tartalomnak, ez a legókocka állítom, hogy valami programozó által odabiggyesztett kis ikon (túlzok, persze).

Az is egy vitán felüli dolog, hogy a Flash hosszabb távon egy marginális Java-plugin szerű dologgá korcsosodik majd össze. Weblapkészítéshez nem fogják használni a webfejlesztők, megoldja mindenki már most is a remek eszközökkel. A videó tartalmak is átalakulnak, a játékokhoz továbbra is szükség lesz rá. És így tovább. Ez a folyamat természetszerűen lezajlik, ehhez nem kell Apple.

De.

2010-ben nem tartunk még itt. Én értem, hogy az Apple nyomatja a dolgot errefelé. Viszont, és ez egy nagyon fontos dolog, meg tudnák oldani, ha nagyon akarnák.

És ezt kapjátok ki: ők fontosnak érezték az App Store-t, tehát beletettek egy olyat, hogy az App Store cuccait lefuttatja a deszka. Sőt, még zoomolni is tudja, a vektorok pedig vektorosan skáláznak. Remek dolog, üzleti érdekük fűződik hozzá. Node. Nem tudták volna ugyanezt megcsinálni a Flashre? Rákattint az ember egy legó kockára, hopp, letölti a tartalmat, majd belezoomol teljes képernyőn az objektumra, megkapja az erőforrásokat, tessék, ott a Flash neked, élvezd. Nem olyan, mint a desktopon, de működik, elemet sem zabál, megy, megoldható, mindenki boldog, még az amúgy boldogtalanok is.

Értem, hogy az iPhone-on megy a nagy hadakozás ellene. De egy ilyen tábla-eszközön miért ne lehetne kitalálni valami hasonló öszvér implementációt? Nyilvánvalóan azért, mert úgy vannak vele, hogy nekik ez nem üzleti érdekük. Ők nem akarják támogatni a Flash alapú tartalmakat, mert akkor biztos kevesebb kontent fogy a boltjukból. Vagy mit tudom én.

Az Apple azt választotta, hogy blokkolja a Flasht egy az egyben. Ezért, vagy másért, az most mindegy. Meg tudták volna oldani, ha akarták volna. De nem akarták.

Lássunk túl Steve valósággörbítő lencséjén, mert nem arról van szó, hogy a Flash, mint platform olyan, mint a floppi lemez, és kihal, és az Apple most, bla-bla, az ügy mellé áll, “we’re the good guys”, hanem egy igen komoly üzleti döntést hoz. (Nem tudom, hogy én az Apple helyében így csináltam volna. Valószínűnek tartom, hogy nem. Egyértelmű a Flash iránya, de nem én akarok az a cég lenni, aki így kezeli a kérdést.)

Ettől még nem lesz Flash tartalom a deszkán, mert az a cég, aki készíti, akármiért úgy döntött, hogy ne legyen. És ennek csak egy kis szelete az, hogy ők a nyílt webért harcolnak. A másik szelete a pénz. Tehát mindenki, aki azt mondja, hogy az Apple a nyílt webet nyomja, részben igaza van, de teljesen nincs. Ugyanis ott van mögötte, nagyon is ott van mögötte a másik gondolkodás.

Szabó “HH” Gergely már mindezt megmondta január 31-én 12 óra 30 perckor, és igazat adok neki a kérdésben. (1) Meg fogom venni első nap a deszkát, mert jó terméknek gondolom. (2)

Miért éppen iPad?

Published
angelday
on February 1st, 2010
in apple
14 Comments

A MacRumors 2001. április 29-i egyik fórum posztjában, FÉL ÉVVEL az iPod (music player, less space than a Nomad) megjelenése előtt az alábbi bejegyzés volt olvasható egy eldobós regisztrációtól:

Elképesztően pontos rumornak bizonyult, mint kiderült. Sőt, az is látszik, hogy már 2001-ben is dolgozgattak rajta a fiúk Kaliforniában! Ez természetesen azt is megmagyarázza, hogy nem az iPad hajaz az iPod névre, hanem épp ellenkezőleg. (Persze csak ezen a szinten, de akkor is.)

Nekem ez úgy tűnik, hogy amit az Apple egyszer elkezd, azt végigviszi! :)

DESZKA

Published
angelday
on February 1st, 2010
in apple
90 Comments

Disclaimer: Kedves emberek, én tovább deszkázok. Akit nem érdekel a téma, ne is olvassa tovább. Előre jelzem, hogy annyi ideig fogok deszkázni, ameddig csak számomra érdekes a sztori, ezen a részén felesleges is hőbörögni.

Mai deszkázásom Andy Ihnatko review-jének magyarra fordítása lesz kiválasztott szemelvényeket illetően. Akinek kedve van, olvassa el az angol nyelvű posztját, én viszont előszűröm a cuccot. Még annyit, hogy Ihnatko a múlt szerdai esemény után nyüstölte picit a gépet, ezen az élményen alapul, amit ír.

Benyomások a hardverről

Érzésre olyan, mint a Tökéletes Méret. A kézbe véve kisebb, mint amire gondolnánk, olyan érzetre, hogy könnyű lesz magunkkal cipelni. Ennek ellenére elég nagy ahhoz, hogy ne tegyünk fel olyan kérdéseket magunknak, hogy “mire való ez az eszköz ÉS egy iPhone vagy Android mellett?”

A gép nem olcsó netbook műanyag. Üveg és alumínium, nagyon precíz illesztésekkel, stabil érzettel. Pontosan olyan, mint egy MacBook Pro. Sem túl vastag, sem túl karcsú. Úgy vélem, hogy nyugodtan behajíthatom a táskába (szemben a Kindle-lel, amit mindig megtámasztok valami keményebbel).

(…)

A súlya pont jó. Nem okozott problémát az egyik kezemben tartani, amíg a másikkal birizgáltam a felületét, habár hosszabb ideig tartva — mint például egy könyvet olvasva — szükség van két kézre is hozzá, vagy meg kell támasztani az asztalon. Ha az asztalra helyezzük, akkor viszont mindkét kézzel lehet kényelmesen masszírozni, ilyenkor például egyszerre méretezünk és forgatunk a képernyőn dolgokat — és ez igazi “ez itt a jövő” pillanat.

(…)

Képernyő

Csodálatos a képernyője — éles, erősek a színek, sok az észrevehető apróság. Egy fotós barátom, aki már könyvet is írt fotós témában, azt mondta róla, hogy a cucc alkalmas arra, hogy a portfólióját mutogassa rajta ügyfeleknek. Persze vegyük azt is figyelembe, hogy a sajtó egy sötétített teremben vehette kezébe, így optimálisak voltak a fényviszonyok is.

A bepillantási szöge elég széles, olyan, mint egy TV. 1024×768 bontás 132 dpi-vel. Ez kisebb felbontás, mint a Kindle eInk kijelzője, vagy más ebook olvasóké. De azt mondom, hogy pont annyira olvasható, hacsak nem jobban. Persze, kevesebb a dpi, de meg van világítva és az anti-alias is sokkal jobb, valamint az OS is jobban szedi ki a betűket.

(…)

Billentyűzet

Vízszintes és függőleges módban is van szoft-billetnyűzet. Landscape-ben teljes méretű gombokat kapunk gyakorlatilag. Azt kell mondanom, hogy normál sebességgel gépelni elég körülményes volt. De ha lelassítottam, akkor még mindig elég gyorsan tudtam gépelni. Emailekre teljesen jó, de valószínűleg hosszabb szövegek írására nem. Ettől függetlenül biztosra veszem, hogy egy 800 szavas cikket simán meg tudok írni rajta a nélkül, hogy szenvednem kellene. (A virtuális billentyűzetnek egyébként sem kell olyan jónak lennie, mint az igazi.)

(…)

Sebesség

Gyors. Gyors, gyors, gyors. Ki-be nagyítgattam a lapokat, oldalakat az ujjaimmal, ahogy a csövön kifért. Az iPad pontosan, milliszekundumról milliszekundumra lekövette a dolgot. Amikor megfogunk valamit az ujjunkkal, olyan, mintha ténylegesen húznánk a fényképet a képernyőn, nem kell várni az OS-re egyáltalán. Amikor forgatjuk az eszközt, azonnal forgatja ő is.

Ez a típusú érzékenysége a teljes élményt még meghatározóbbá teszi. Rengeteg érintőképernyős rendszerben, igen, most az Androidra gondolok, az interakció nagyjából az alábbiak szerint néz ki: “igen, most hozzányúltam, oké, megkapta a ‘következő oldal’ parancsot, és most pedig kirajzolja a következő oldalt”. Ehhez képest a deszkán érezni lehet, hogy megfogom a virtuális lap bal alsó sarkát és átfordítom a kötésen.

És természetesen simán nyomja a 720p videót. Álomszerű. Sok 500 dolláros netbook, amit próbáltam, nem képes ilyen folyamatosan játszani videót, csak akkor, ha le vannak renderelve alacsonyabb bontásra.

(…)

Egyebek

Egy dolgot szeretnék leszögezni: akik az iPad-et a “fail” kategóriába sorolják, mert a böngésző nem játssza le a Flash tartalmat, jobban tennék, ha egy picit átgondolnák az álláspontjukat egy egy szótagból álló szónál. Tényleg az van, hogy néhány ember a Flash alapú webes tartalomra épülő rajongását a fétis szintjére képes emelni.

Persze, igaz, hogy rengeteg Flash tartalom van a neten. De a Flash nem az Internet igazi nyelve. Olyan, mint az angolban a skót akcentus: néha sokkal színesebbé és szórakoztatóbbá teszi a nyelvet, míg máskor csak érthetetlen zagyvalék.

Két remek idézet az Apple iPad mellé

Published
angelday
on January 31st, 2010
in apple
21 Comments

Alex Payne:

The thing that bothers me most about the iPad is this: if I had an iPad rather than a real computer as a kid, I’d never be a programmer today. I’d never have had the ability to run whatever stupid, potentially harmful, hugely educational programs I could download or write. I wouldn’t have been able to fire up ResEdit and edit out the Mac startup sound so I could tinker on the computer at all hours without waking my parents.

Mark Pilgrim:

You could turn on the computer and press Ctrl-Reset and you’d get a prompt. And at this prompt, you could type in an entire program, and then type RUN, and it would motherfucking run.

I was 10. That was 27 years ago, but I still remember what it felt like when I realized that you — that I — could get this computer to do anything by typing the right words in the right order and telling it to RUN and it would motherfucking run.

That computer was an Apple ][e.

By age 12, I was writing BASIC programs so complex that the computer was running out of memory to hold them. By age 13, I was writing programs in Pascal. By age 14, I was writing programs in assembly language. By age 17, I was competing in the Programming event in the National Science Olympiad (and winning). By age 22, I was employed as a computer programmer.

(...)

Once upon a time, Apple made the machines that made me who I am. I became who I am by tinkering. Now it seems they’re doing everything in their power to stop my kids from finding that sense of wonder. Apple has declared war on the tinkerers of the world. With every software update, the previous generation of “jailbreaks” stop working, and people have to find new ways to break into their own computers. There won’t ever be a MacsBug for the iPad. There won’t be a ResEdit, or a Copy ][+ sector editor, or an iPad Peeks & Pokes Chart. And that’s a real loss. Maybe not to you, but to somebody who doesn’t even know it yet.

/me *clap* *clap* *clap*

Mire való az iPad?

Published
angelday
on January 28th, 2010
in apple, gizmó
167 Comments

Keynote-ot nézni “content puller” segítségével parti hangulatban nem túl objektíven tájékoztató dolog. Tegnap az emelkedett hangulatban gyakorlatilag végig fikáztuk az iPad-et (vagy magyarul: padot). Aztán szépen hazament mindenki, otthon a kényelmesben befogadtuk az információkat, megnéztük a videókat és aludtunk rá egyet.

Megmondom őszintén, hogy a csalódás alapvetően azt illetően volt, hogy több mindent vártunk a bemutatóra, pedig ez tényleg semmi másról nem szólt, mint a pad bemutatójáról. Semmi másról nem is akart szólni. A felcsigázott közönség antigravitációs övet vár, új Operációs Rendszer vezérlést, paradigmaváltást, propelleres meghajtású repülő péniszeket. Ez a hype visszafelé elsülésének az átka. Ha úgy mentünk volna el, mint egy filmre, amit nem ismerünk, sans hype, akkor teljesen más az egész.

A legtöbben ott vétik a gondolkodásbeli problémát (és én is itt vétettem tegnap), hogy a padot gyakorlatilag egy dagi telefonnak látják, amivel még telefonálni sem lehet. Gruber mondta meg tökéletesen: a telefon valójában egy mini pad. Én ezt annyival egészíteném ki, hogy a két termék tulajdonképpen teljesen egy generáció, pusztán a valóságban kellett hozzájuk ennyi idő eltolódás, de a fejlődést illetően ezek egyszerre jelentek volna meg, ha a modellben nem számolunk a “súrlódással”.

A másik tömeges probléma a pad kritizálóit illetően, hogy laptop helyettesítőnek érzik. Nem, nem laptop helyettesítő termék. Egyáltalán nem az, és nem is akar az lenni. Ugyanúgy meg kell vennünk a laptopot. A pad két dologra tökéletes, ami két dolog bizonyos értelemben átfedi egymást.

24 óra múlva…

Az első dolog, hogy olyan fogyasztóknak készült, akik konkrétan LE-SZAR-JÁK a számítástechnikát. Nem tudják, hogy mi az a registry, spyware és anti-spyware, mi az a defragmentáció, mi az a Documents mappa, miért van sok ikon az asztalon, miért nincs ott az ikon, mik azok a kis ikonok a jobb alsó sarokban, és így tovább. Ezen fogyasztóknak kín és nyűg a laptop, illetve bármilyen operációs rendszerrel rendelkező számítógép használata. Érdekes módon sok ilyen felhasználót ismerek, aki ugyanakkor viszont intuitív iPhone felhasználó. Ujjaival böködni tud, az iPhone pedig van olyan UI, ami kiszolgálja a totál technofóbokat is. Számukra egy iPad a tökéletes XXI. századi “izé”, amivel dolgokat lehet “csinálni”.

A második körbe azok az emberek tartoznak, aki vagy nagyjából, vagy egészében értik a számítástechnikát és többnyire laptop, vagy asztali gép előtt dekkolnak. Ezek vagyunk mi, akik a számítógép előtt A) dolgozunk és B) kapcsolódunk ki.

Tegyék fel a kezüket azok, akik úgy kezdik a reggelt, hogy átolvassák szifonon a mailjeiket, megnéznek egy-két weblapot, illetve a reggeli közben iPhone-on olvasgatnak? Most képzeljük el ugyanezt iPad-en.

Tegyék fel a kezüket azok, akik nyaralásra nem visznek laptopot magukkal, és az iPhone-on szedik össze esténként a hotel wifijéről az információkat, továbbítgatnak maileket, olvasnak RSS-t? Most képzeljük el azt, hogy padot viszünk nyaralni magunkkal.

Tegyék fel a kezüket azok, akik esténként ülnek a tévé előtt laptoppal és webezgetnek, lövik a Facebookot és csorog iTunes-ben a zene. Most képzeljük el azt, hogy felkapjuk a lakásban levő 130 ezer forintos padot és azzal csináljuk ugyanezt.

Tegye fel a kezét az, akinek kicsi gyerekei vannak és videó filmeket néznek iPhone-on a gyerekek egy autós utazás során. Most képzeljük el ugyanezt iPadon.

Tegye fel a kezét az, aki azért marad a gép előtt esténként az íróasztala mellett, mert már igazából semmi fontosat nem csinál, csak pattog a weben, mégis ugyanott ül, ahol ült reggeldélbeneste. Ahol dolgozik, ahol játszik, ahol mindent csinál.

Ez a kategória azt mondja: megkapod a XXI. századot, és nem kell egy kétrét hajtható két és fél kilós, forró hátú vacakkal a göndör pöcs-szőrödet pörkölni.

Mennyi az esélye, hogy esténként inkább padon lapozgatjuk az oldalakat kézzel, és az egerészést megtartjuk a dolgos 8 órákra?

Hát én belegondoltam és arra a következtetésre jutottam, hogy igenis nagy az esélye, és ez tényleg egy kategória, bármilyen cikinek is néz ki Steve a keresztbe tett lábán levő táblával. A laptop kategória megadja nekünk a mozgást, a szabadságot, viszont az iPad fogja megadni azt a típusú “első generációs jövőt”, ahogy eddig nem csináltunk dolgokat. Egy olyan kategória lesz, amilyet eddig a laptop töltött be az életünkben, de igazából létezik rá egy tökéletesebb és természetesebb megoldás.

Aki ismeri, használja és szereti az iPhone-ját, tudja, hogy az iPad valójában mi lesz és mivel lesz még sokkal jobb nála. Az iPhone volt az első generációs jövő-device, az iPad pedig ezt a horizontot szélesíti ki tovább. Ráadásul olyan megoldásokkal, ami az iPhone-t is azzá tette, ami.

Persze kérdés, hogy a gyakorlatban mindez hogyan lesz, de nem lenne a nevem Józsi, ha nem lennék az a személy, aki elsőként ugrik rá az újra. Vásárolni fogok magamnak egy készüléket. Az lesz természetesen a végső verdikt. (Szerintem 3G változatban értelmetlen vásárolni, mert ez a termék inkább otthonra való, meg ide-oda cipelni és mutogatni dolgokat, úgyhogy én jelenleg a legolcsóbb és a 32 gigás között vacillálok.)

Egyébként azt olvasom róla, hogy kibaszott gyors. Akik próbálták befostak az tőle, és egyáltalán attól, hogy mennyire klassz az élmény. Ez az 1 kg-os kis képkeret, amivel megkapjuk a netet, meg minden olyan funkciót, amit egy ilyentől elvárunk. Szörnyen látványos a képek böngészése, mutogatása, a határidőnapló, ami tényleg olyan, mint egy digitális igazi. Kérdés, hogy ezeket mennyire fogom használni, de én tényleg hiszek abban, hogy el kell kezdeni használni, aztán majd kiadja.

Rengeteg kérdés van, mennyire lesz open, mennyire lesz restriktív, mint az iTunes-re épülő Apple TV, de mindenesetre annyit látok, hogy ez a készülék NEM iPhone XL és NEM Macbook Air.

Nagyon fontosnak érzem megjegyezni azt, hogy én nem akarok meggyőzni senkit. Nem érdekel, hogy kinek mi az egyéni motivációja. Szerintem Steve-ék járják az utat és írják a jövőt, olyan termékeket készítenek, amik meg fogják határozni az életünket az elkövetkező években, pontosan úgy, ahogy a szifonnal is tették három éve.

Függöny.

iPad (ejtsd: pad)

Published
angelday
on January 27th, 2010
in apple
153 Comments

Az Apple 2010. január 27-én bejelentette az iPad nevű “netbook” kategóriás számítógépét, amit, valójában, a Nintendo után iPod Touch XL-nek kellett volna hívniuk. iPhone OS 4.0 és iWork+iLife frissítések nem jelentek meg, helyette Steve Jobs és minionjai a Tabletre koncentráltak teljes erőbedobással.

Az XMS Apple Authorized Training Centerből közvetítettük egy 3G kártyával a keynote-ot. A hatalmas érdeklődés többször megborította a kiszolgáló web szervert (az amerikaiaknál a CoverItLive-ot), így végül egy improvizált HTML lappal voltunk csak jelen. Ezen folyamatosan mintegy 780-800 (!) szimultán néző követte velünk a dolgokat.

A későbbiekben majd megpróbáljuk kielemezni, hogy miért kerülheti el az iPad az Apple TV és Macbook Air sorsát. Annyit mindenesetre előre is érdemes leszögezni, hogy ez az esemény csak a padról (PAD!) szólt, minden más majd ez után jön. Ne legyetek csalódottak, barátaim!

Kampánycsend

Published
angelday
on January 26th, 2010
in apple
12 Comments

A mai felfokozódó rumor-malom hatására úgy döntöttem, hogy meghirdetem a kampánycsendet. Sajnos én is vétetettem ellene (nem linkelek), de ettől függetlenül jó ötlet lehet, hogy HOLNAP ESTE 19 óráig már ne nyomjuk a vattát és egymásnak a különféle linkeket. Apple információs lapokat tilos látogatni. Minden kiderül hamarosan. Már csak egyet kell aludni.

A hegy lábánál találkozunk, barátaim!

Apple januári keynote LIVE!

Published
angelday
on January 22nd, 2010
in apple
46 Comments

I am the Lord your God, who brought you out of slavery

Jövő hét szerdán 19 órai kezdettel Steve lejön a hegyről! Három dolog lesz nagyjából a szokásos developer játékdemókon kívül: iLife(+iWork), iPhone szoftver 4.0 demó készülék nélkül, és ugye maga a TABLET. Élő közvetítés videós formában ezúttal nem lesz, de Handrástól fogjuk CoverItLive-olni az eseményt, tehát valós idejű csetre kell készülni.

Előzetes email szándéknyilatkozat az ugrás után.

Read the rest of this entry »

Ha már Terminal

Published
angelday
on January 19th, 2010
in a köz szolgálatában, apple, pixelbuzeráció
60 Comments

Figyelem! Alábbi posztunk a Terminál huszároknak készült. Aki nem érti ennek fontosságát, szükségességét, lapozzon, görgessen tovább. Aki viszont kedveli a dolgot, hasznosuljon és nyomja a lájkot.

Mindig is nagyon szerettem az OS X parancssoros felületét. Nincs olyan kihívás, amit ne lehetne megoldani, ha az ember akár kicsit is ért hozzá. (A legtöbb shareware GUI alkalmazás egyébként valami amúgy is létező parancsot használ fel, de más poszt tárgya lehet ennek hasznossága.)

A MacPorts és Fink csomagkezelők rengeteg Unixos parancssori alkalmazás telepítését és frissítését teszik könnyűvé, de megmondom őszintén: nem szeretem őket. Én nem vagyok ekkora guru, viszont ott is mindenféle körülményes úton lehet csak elindulni (számomra legalábbis), emlékeim szerint a felhasználói élmény sokkal tágabb, mint egy egyszerű fogd-és-vidd.

Nekem a napi életem során a “wget” program szokott hiányozni, azt ugyanis nem tartalmazza az alap OS X “repó”. (A tegnapi napig egyébként úgy hajtottam a wget-et, hogy bementem felhasználóként a SZERVERRE, és ott adtam ki a parancsot, aztán letöltöttem magamhoz az eredményt.)

fds lefordította néhány népszerű Unixos programnak a Mac-es változatát. Néhány jótét lélek (vagy másképp fogalmazva: szerencsétlen hülye, mert az egyikük én voltam) pedig weblapot eszkábált neki tegnap hajnali 1 óráig fennmaradva.

A dologban számomra csábító az, hogy nem kell a telepítéshez csinálni az ég világon semmit, mint egy darab fogd-és-vidd módszerrel telepíteni a számunkra kedves alkalmazást. A csomag tartalma: wget (1.12-ben van CSS parser is), rsync, p7zip, optipng, mc, lftp, lame (.flac támogatással csavarva).

A figyelmes olvasó (létezik még ilyen?) észreveheti az “mc”-t is a listában, illetve a Plastik média szerkesztője is endorszálja a maga módján a szerver környezeti mc-zést. Parancssoros módban ugyanis roppant jó fájlműveleteket végezni, viszont GUI-ra semmiképpen.

Szóval lehet mc a Mac-en is, aminek mondjuk onnan látom igazi hasznát, ha távolról jelentkezünk be az otthoni gépünkre és gyorsan intézni akarunk valamit. Viszont ha már ezt tesszük, akkor tegyük meg rendesen. Az ismertetett megoldásban azon túl, hogyan lehet rendes UTF-8 kezelést beállítani (1), bemutatásra kerül az is hogyan lehet távolról elérni az mc-t, hogy ugyanúgy nézzen ki, mint lokálban (2), ezen túlmenően az, hogy az mc által rajzolt felső részén “hiányzó” kék kockákat hogyan lehet visszavarázsolni — aki próbálta már, tudja, miről beszélek (3), illetve, és ez a legkeményebb az összes közül, olyan kemény, mint az ecetes kő, az, hogy az mc mindig ODA LÉPJEN KI a shellben, abba a mappába, ahova navigáltunk az mc session során (4).


Rend.


Nemhogy árvíztűrő, de kínai és ezt még akkor is tudja, ha távolról jövünk be!

Lelkes amatőrök (Bognár Andris és én) összetákoltak egy angol nyelvű weblapot, ahonnan mindez letölthető és könnyedén telepíthető, a neve: csokoládé tools. Ha rajtam múlik, hasznos szerepet tölt be a Mac-es tábor életében, különösen akkor, ha fds mindig teker újat belőlük, amikor lesz. A weblap csak Safariban néz ki úgy, ahogy elképzeltük:

Minden csomag a megfelelő mappába kerül, korrekt módon csomagolva, man állományokkal kiegészítve.

Az mc beállítására vonatkozó információk az “Additional info” gomb mögött vannak részletesen leírva. Egyébként az a nagyon kemény, hogy ezeket bármilyen szerveren megtehetjük, ahol mc-zünk és “jó” lesz minden, sőt, nagyon ajánlom is.

Még két, helyben futtatott Terminál iskolai tippet osztanánk meg ezen a ponton:

1. Terminal ablak “zoom”: célszerű beállítani. ⌘-Return hatására a Terminal ablak 80×25 (hehe) karakteres mérete teljes szélességű lesz a desktopon. Ha hosszú fájlnevekkel dolgozunk, roppant hasznos kiegészítés. A System Preferences – Keyboard részében állítsuk be az alábbiak szerint:

2. mc-zéshez (akár lokál, akár szerver oldalon) fontos lehet még az is az Optiont (gyk: alt) értelmezze “meta” keynek. Ez csak annyit jelent, hogy mc-ben Opt-H a History, Opt-9 a felső menü, Opt-0 az Exit stb. Ezt a Terminal.app settingjében kell beállítanunk:

Én tényleg hiszek abban, hogy ez érdekes és hasznos információ lehet sok Mac-es részére és bizonyára sokan vannak, akik nem szeretnek, vagy tudnak maguknak programokat tekerni, vagy MC-t konfigurálni. El tudom hinni, hogy van egy ilyen felhasználói réteg, hiszen én magam is közéjük tartozom.

Sajnos egy hátulütője van az egésznek: nincs hozzá support, aki ennyi alapján el tud igazodni, annak oké, aki nem, az meg már amúgy sem tart itt az olvasásban. A kommentek között igyekszem válaszolni időm és tudásom engedtével.

Snow Leopard ikon mizéria

Published
angelday
on January 18th, 2010
in a köz szolgálatában, apple
56 Comments

A munkafolyamataim szerves részét alkotja az asztalon levő ikonok kezelése; sok ikonnal dolgozom, de nem annyi ikonnal, mint @machogergo, akinél a napra lehet nézni, de az asztalára és megnyitott tabjaira nem, mert csak beleszédül az ember. De, mint ahogy Philip Seymour Hoffman is megmondta abban a filmben, ahol egy tanárt játszik, és a húga beállít hozzá rendezkedni a lakásban, @machogergo is bizonyára azzal védekezik, meg én is ezt mondom, hogy “there is actually a system in this”.

Egyszóval sok az ikon az asztalon, ám ezek rendszert alkotnak. (Lehet, hogy megengedem még azt is, hogy azoknál is rendszert alkot, akik Windows módra autosnappelik a dolgaikat agyatlanul a bal felső / jobb felső sarokba, szevasztok.)

Kicsit beszéljünk most a komplex rendszerekről, aztán visszatérek az ikonokra.

Minden operációs rendszer váltás magában hordozza azt, hogy új komponensekre ülünk fel, az operációs rendszert is emberek készítik, ezek márpedig komplex rendszerek, így könnyen előfordulhat az, hogy az upgrade során dolgok félremennek. Az upgrade-et a szó legszorosabb értelmében értem, vagyis úgy, ha az ember a régi dolgait viszi magával tovább.

Upgrade lehet az is, ha egy újonnan vásárolt Mac-re áthúzzuk a régi Mac-en tárolt iPhoto “ikont” a ~/Pictures mappából, ami gyakorlatilag egy az egyben tartalmazza a képeinket. Ha ezt átmásoljuk, akkor gyakorlatilag a régi anyagot visszük tovább. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ilyenkor az installunk valójában nem “clean”, hiszen az iPhoto “adatbázis” szerkezetét is viszi.

Mac-en nagyon könnyű a gépek közötti mozgás, hiszen néhány mappát kell csak átdobálni, aztán minden olyan, mint a régi gépen. Ha valami obskúrus problémánk van (mint például Karottának volt az, hogy a Mail.app nem félkövérítette az olvasatlan leveleit), és ez a hiba akkor is megmarad, ha új rendszert teszünk fel, de másoljuk a mappát egy az egyben, joggal gyanakodhatunk arra, hogy valami korrupt a helyi adatbázisunkban.

Az ilyen típusú problémák fennállhatnak akkor is, ha operációs rendszert frissítünk, és megjelennek vicces dolgok. Félreértés ne essék, nem állítom, hogy minden hiba ilyen, de lehetnek ilyenek is. Ha ennek gyanúja merül fel, az egyetlen megnyugtató dolog, ha tényleg friss rendszert kezdünk el használni, és minden helyi tartalmat újraépíttetünk az adott alkalmazással.

Feleslegesnek gondolom a régi OS-re való visszalépést, attól nem lesz jobb semmi, maximum elfogadjuk, hogy egy korrupttá vált helyi adatbázist cipelünk a hátunkon.

Ilyenkor általában a célravezető megoldás, ha létrehozunk egy új felhasználót a gépünkön, és azon is megnézzük, teszteljük a dolgot. A legtöbbször ki szokott derülni, hogy nincs ilyen probléma ugyanannak a gépnek másik felhasználójánál. Nálam régen olyan volt, hogy az egyik process folyamatosan “dagadt”, ette a CPU-t: 5-7-10-15% Nem csinálta mindig, de időnként előjött és megőrültem tőle. Google-ztam, ismerősöket kérdeztem, nem jutottam semmire. A másik useremnél viszont nem volt ilyen gond, valami a saját felhasználóm egyik alrendszerében okozta a problémát. Sosem derült ki, micsoda és nem is érdekes igazán.

Most pedig vissza az ikonokhoz.

A Snow Leopardra frissítés végeztével rebootolnunk kell. Én magam tavaly augusztusban frissítettem. Ennek a folyamatnak a végén úgy állt fel a gépem, hogy minden ikon (van egy pár) alaphelyzetbe került a képernyő jobb felső szélén. Pufogtam egyet magamban, de arra gondoltam, hogy “biztos az upgrade miatt, és egyszeri történet”. Visszarendeztem az ikonokat, aztán tolni kezdtem a kontentot.

Teltek múltak a hetek, valami miatt újra kellett indítani a gépet, az ikonok megint alaphelyzetbe kerültek. Kiderült, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával. Rewerse tanácsára tehát letöltöttem a 2005-ös ősöreg DIM nevű szoftvert, amivel az ikonok pozícióit elmentettem magamnak. Később, ha hetek múlva megint véletlenül leresetelődött minden, akkor legalább ezzel vissza tudtam azokat állítani, amiket ő már előzetesen eltárolt.

Mint valami messiást, vártam a 10.6.1, később a 10.6.2 frissítést, de sajnos nekem nem akartak kedvezni az Apple istenei.

Érdekes módon csak nálam produkálta ezt a jelenséget a gép. Úgy voltam vele, hogy majd csak elmúlik. De nem múlt el.

A felhasználónk ~/Desktop/.DS_Store fájlja tárolja egyébként többek közt az ikonok pozícióit is. Azt vettem észre, hogy egyszer csak eltűnik onnan ez az állomány. Volt-nincs. Ekkor történhet meg az, hogy egy rebootot követően alaphelyzetbe kerülnek az ikonok. Amíg nem kell gépet újraindítani, minden szép és jó egyébként, csak éppen hiányzik a .DS_Store a Desktop mappából. Kellemetlen.

Az is kellemetlen, hogy a Time Machine ilyenkor, agyatlanul persze, de ez a dolga, letörli a backupból is a .DS_Store-t, azaz még csak azt sem tudjuk megtenni, hogy a mentésből visszaállítjuk a pozíciókat. Először arra gyanakodtam, hogy a TM végzi rosszul a dolgát, pedig dehogy, nála ez a rendszer része. Aztán később arra, hogy van valami olyan szoftverem, ami törli időnként, hiszen másnál nem nagyon van ez a hiba.

Egyedüli megoldásként a tervezett reboot előtt a DIM-mel csinálni kellett egy pozíció mentést, majd reboot után visszaállítani a fájlokat a helyükre. (Sokszor volt, hogy épp nem volt jó DIM mentésem, haha.) Na mindegy, lényeg a lényeg: túl voltam jópár kézzel történt visszarendezgetésen is, de megtanultam vele élni.

Ha most felidézzük a poszt első felét, összeállhat a kép. De megpróbálom lerövidíteni:

- A Snow Leopard tartalmazza az újraírt Findert. ÚJRAÍRT. FINDERT.
- A Finder az egyetlen alkalmazás, ami módosítja a .DS_Store-t. (Jó eséllyel elfogadhatjuk ennek az állításnak az igazságtartalmát.)
- A Snow Leopard upgrade áthozza a régi Finder által készített bináris .DS_Store-t.
- Az OS-t emberek írják (nem a mátrix), a Finder újraíródott menet közben, régi versus új, helyi adatbázis problémák.

Dereng már?

A megoldás tehát rém egyszerű: meg kell kérni az új Findert, hogy felejtse el a régi beállításokat a Desktop alatt, és készítse el újra az adatbázisát. Ennél mi sem egyszerűbb, három sor a terminálban, ami először is bezárja a Findert, aztán letörli szépen az összes .DS_Store-t a Desktop alatt kikényszerítve az újraépítést:

osascript -e 'tell application "Finder" to quit'
find ~/Desktop -name .DS_Store -delete
rm ~/.DS_Store

És kész. Az egyetlen hátránya, hogy újra helyre kell tenni az ikonjainkat, de erre már nyugodtan használható a DIM, hiszen az scriptekkel mozgatja az ikonokat, nem közvetlenül írja a fájlt.

Nem kell tehát dot update-re várni, nem kell az Apple-t anyázni (lehet, de amíg nem a GÉPEK írják az OS-t, hanem gyarló emberek, addig lesznek ilyenek), vagy visszamenni Leopárdra, jól bele kell csak gondolni az egészbe, és megtalálni a megfejtést.

(Köszönet fds-nek, aki a három Terminal sorral elindította a gondolkodást.)

« Older Entries