Category archives for "c64"

Bitter Swede Symphony (C64 zenelemez iTunesban)

Dane, a Booze Design Commodore 64 democsapat zenésze/grafikusa kiadott egy zenelemezt. A dolog érdekessége, hogy Dane a felvételt nem csak egy C64 lemez formájában adta ki, hanem megvásárolhatjuk az iTunes boltból is €8,99.-ért. Én így tettem és most ezt hallgatom. (Természetesen a C64 változat letöltése és hallgatása ingyenes. Aki nem hallott volna még róluk, az egyik legmenőbb demócsapat most C64-en, itt van egy örök klasszikus demójuk.)

Wizard of Wor JS

Tóth Krisztián újraírta a böngészőben játszható Wizard of Wort:

A régi játéktér fix méretű volt, és egyaránt tartalmazott canvast és HTML megoldásokat vegyesen. Ezt egy teljesen dinamikus canvas váltotta fel. Mindig a böngészőablak aktuális méretéhez és tájolásához igazodik. Ha kicsi a kijelző, akkor a C64 keretét is elhagyja, had látszódjon több a pályából. Az optionsben be lehet kapcsolni a teljes képernyős nézetet is. Ajánlom ezt a funkciót, ha igazán bele akarsz merülni a gamingbe.

További nagy adag C64 játékátirat itt, a Wizard of Wor pedig erre. Nálam csak Chrome alatt röffent be, irányítás körször gombok, tűz: Enter.

/via @ern0plus4

30 évvel később sikerült feltörni a legnehezebb C64 másolásvédelmet

Az 1985-ös “SpiraDisc” nevű másolásvédelmet Jim Drew törte fel 2013. május 27-én. A művelet összefoglalójáról a Lemon64 fórumon adott hírt. Ez a másolásvédelem annyira bonyolultnak bizonyult, hogy az eredeti lemezeket senki nem tudta annak idején lemásolni vagy sokszorosítani. A C64 Preservation copy protection összefoglalójából:

“SpiraDisc” This protection name hails from the Apple ][ and isn’t exactly the same, but similar. (…) The data on the first 14 tracks or so are written half on the regular track, and half on the next half-track, all aligned perfectly. The game loads by stepping out to track 1, beginning the load, then stepping a half track at a time all the way in until the game is loaded. If any deviation in time from where it expects the data to be and when is found, it fails.

Drew ezt írja:

Tracks 10, 10.5, and 11 contain valid data that was written WHILE the head was stepping. So, the data (which is 10 x 512 bytes long) is written on an ‘arc’ as the disk spins and the head steps between tracks 11.0->10.5->10.0->10.5->11.0.

A dolog attól bonyolult, hogy a programkódot olvasva nem derül ki, mi történik a háttérben:

Looking at the actual code really doesn’t tell you the story about how the stepper motor responds when told to step. The step does not occur immediately, and the step duration is whatever the 1541’s stepper motor timing is. No other stepper motor will work for reading (or writing).

Drewnek úgy sikerült rájönnie, hogyan működik pontosan, hogy egy szintén saját fejlesztésű SuperCard Próval mágneses polarizáció szintjén nézte működés közben a lemezt. Ez a legelemibb formája a mágneslemeznek, gyakorlatilag fizikailag látni, mi történik a felületén. Közel 30 évvel ezelőtt még nem volt ilyen fejlett a technológia.

Egy LordCrass nevű felhasználó szintén részt vett a törésben, ő ezt írja:

There are numerous decryption and checksum routines, but the main decryption routine is quite interesting, using the drive’s timers, illegal opcodes, and the decryption routine self-modifying while it runs. All of the decryption adds up to about 50% of the total time it takes to load the program.

Hogy ki készítette ezt a másolásvédelmet? Charles Leborgne nevű programozó, aki egy saját fejlesztésű “21 Second Backup” nevű másolóprogramjánál szintén felhasználta a védelmet. A másolóprogram ezzel a csodálatos nyitóképernyővel örvendeztette meg a felhasználóját:

A VG Data Shack kiadásában jelent meg, így nézett ki a borítója:

Korabeli hirdetés:

Egy játék került kereskedelmi forgalomba ezzel a másolásvédelemmel, a szintén 1985-ös “Bounty Bob Strikes Back!” című platformer, íme a teljes végigjátszás:

Aki esetleg azt kérdezné magában, hogy hogyan lehet mégis az, hogy elterjedt a játék, illetve a másolóprogram egy ilyen bonyolult másolásvédelem ellenére, a válasz meglehetősen egyszerű: a másolásvédelem gyakorlatilag csak azzal foglalkozik, hogy a szoftvert beolvassa mindenféle körülményes módon a lemezről, utána pedig kicsomagolja. Ezek után a program a memóriába kerül, onnan pedig viszonylag egyszerű már lementeni. Az eredeti hordozót nehéz csak másolni.

Apple-1 emulátor Commodore 64-en

Az Apple-1 volt az eredeti Apple “számítógép”, amit Steve Wozniak 1976-ban készített, ami tulajdonképpen egy alaplapból állt. A hobbista felhasználónak kellett működőképessé tennie, mégpedig úgy, hogy maga adta hozzá a házat, tápot, bekapcsoló gombot, billentyűzetet és a kompozit videójel megjelenítésére képes monitort. Gyakorlatilag valami Raspberry Pi nevű dolgot kell elképzelni – csak éppen 666,66 akkori dolláros áron. Az eredeti alaplap hirdetéséből kiderülnek a pontos technikai részletek is:

Aleksi Eeben, a finn CNCD demócsapat codere és zenésze most elkészítette az Apple-1 számítógép portját C64-re. Ennek a használati útmutatójából:

It emulates the 40×24 monochrome display, 7×8 character cells (280×192 pixels), pixel- perfect Signetics 2513 character generator, instant 50/60 Hz hardware scrolling and an ASCII keyboard. It mimics somewhat sufficiently the PIA interface chip functions and it’s almost as fast as the original. Apple-1 was introduced the year I was born. This emulator was programmed 37 years later on a Mac.

Az alábbi fantasztikus programokat is megtaláljuk a csomagban, amit az Apple annak idején árult:

MASTERMIND.300
LUNAR LANDER.300
BLACKJACK.E2B3
HAMURABI.E2B3
STARTREK.E2B3

Szépen futnak ezek, a Hamurabi egy BASIC programocska, itt a forrása. A Mastermind pedig egy assembly-ben írt Woz “Number guessing game” játék eredetileg, ami a Dr. Dobb’s Journalban jelent meg 1976-ban. Szkennelt PDF itt.

Macre létezik egy remek Apple-1 emulátor, amivel mindezt kényelmesebb módon próbálhatjuk ki, ennek a neve OpenEmulator:

Sajnos a projekt fő fejlesztője elhagyta a projektet 2012 végén, azóta csak néhány felhasználó sajnálkozik a hivatalos listán. Én nem is töltöttem le, valószínű, hogy Mountain Lionon problémák léphetnek fel. Végezetül ezzel az Apple-1 Steve Jobs ASCII arttal zárnánk a posztunkat:

Deadlock

Games that werent:

Deadlock was far ahead of its time and featured some of the most authentic and ambitious graphics and animational detail to feature in a C64 game. We are talking major detail in a game from 1989/1990, from its realistic walking and jumping to its realistic gun recoil and reload animations. It was essentially very much like a 8-bit version of Super Metroid!

Sajnos soha nem készült el. Íme egy screenshot a játékból (1990-et írunk!):

A fenti poszt is hangsúlyozza azt, hogy mennyire hasonlít a Metroidra, nekem is ez volt a benyomásom, de Robin Levy, a grafikus, határozottan cáfolja:

I was never aware of Metroid at the time, and to be honest I was pretty ignorant of the significance of the NES and the only games we were really playing back then were the home micro systems and coin ops. (…) I think that if we HAD have played Metroid at the time, Deadlock would most probably have been finished…

A lényeg azonban nem ez, hanem Levy, aki annak idején az Armalyte (1988), Hawkeye (1988) és Last Ninja 3 (képünkön, 1991) grafikákkal már beírta magát a C64 történelembe.

Valamiért most, 2013-ban, fogta magát és elkészítette a Deadlock játék nyitóképernyőjét. Oldschool C64, azaz multicolorban rajzolt, vagyis egyetlen háttérszín (itt: fekete), arra pedig tetszőlegesen három színt választhat egy 4×8-as kockába. Az eredmény:

Úgy tűnik, hogy szabadon játszik a színekkel, de ez nem igaz. Ha bekapcsoljuk a 8×8-as gridet, belenagyítunk, akkor láthatjuk, hogy mennyire okosan van felépítve a teljes kép. Ez nem más, mint a korai technológia és a “liberal arts” tökéletes kereszteződése:

Még elkészülhet ez a játék.

Commodore 64 Pixel Art Gallery

Nagyon kellemes site és remek válogatás C64 grafikák élvezetéhez. Van itt minden, játékok, demók és partin kiadott szóló grafikákból egyaránt válogathatunk, illetve még emulált módon is megnézhetjük őket pontosan úgy, mintha egy tévé előtt ülnénk a nagy öregen. A modern grafikákat ráadásul swappelt módon emulálva mutatja meg, ami tényleg majdnem pontosan olyan, mint az igazin (ennek Flash kell sajnos). Kiemelném még a használt paletták minőségét, nagyon jó kombinációt választottak, sőt, sok képnél válthatunk is VIC chipet, és úgy is nézhetjük az adott képeket.

10 PRINT CHR$(205.5+RND(1)); : GOTO 10

Gépeljük csak be Commodore 64-en, csodákat művel:

Ezzel az egy sorból kiindulva készült egy könyv, ami a számítógépek és a procedurális BASIC grafikák világát, benne a Commodore 64-et mutatja be – 10print.org A könyv elérhető PDF-ben is a honlapjukról ingyen (direkt link). A fenti sor forrása eredetileg az 1982-es Commodore 64 User’s Guide 53-adik oldalán jelent meg eredetileg (forrás), így nézett ki annak idején:

Le is töltöttem mindent szépen, megy is a deszkára olvasnivalónak.

/via Credo

SID Wizard

November elején jelent meg a SID Wizard, a magyar fejlesztésű tracker C64-re. Horváth Mihály (Hermit) nem mást, mint egy igazi amigás zeneszerkesztő programot készített a jó öreg Commodore 64-re. Igaz, hogy van más hasonló program, ez mégis friss, nyílt forráskódú és roppant szépen néz ki. Ráadásul kizárólag azért, hogy minden kiférjen a képernyőre, az alsó sorok egyenesen a keretre vannak kihelyezve. Szuper projekt!

Érdemes a részletes helppel kezdeni, illetve a végignézni Hermit leírását a fejlesztőkörnyezetről. Ő egyébként Puppy Linux és Lubuntu OS-eken fejleszt, IDE-nek pedig a Geany-t használja a Commodore 64 betűkészletével – itt a minta képernyő. 🙂

X-2012 C64 demoparty, Sommeren, Hollandia

“30 év informatikai fejlődését látod ebben a kazettában.”

Jens Schönfeld összegzi nekem röviden azt a sárga színű cartridge-et, amiért elindultunk a csípős október végi időben a parkoló felé. Eindhoven mellett Sommeren falucska szélén vagyunk valahol az X-2012 (ejtsd: iksz) Commodore 64 partin, az egyik utolsó olyan rendezvényen, ahol ez a 30 éves hardver még mindig a figyelem teljes központjában van.

Elmondása szerint Schönfeld a nyugdíjának nagy részét már elbukta retro hardveren, ezért jár egy öreg Volvóval, viszont nem adja fel: néhány társával együtt megcsinálták azt a Commodore 64 hardvert, ami után már nem lesz másra szükség. Ez a Chameleon.


Vásárlás: Vesalia.de – a zöld shopping cart ikonra kell kattintani
Használati útmutató: beta.icomp.de

A sárga kis eszköz nagyjából pontosan úgy néz ki, mint annak idején egy Action Replay: a géphez csatlakoztatva kiegészíthetjük azt mindenféle izgalmas dologgal. Gyorstöltő, megállíthatjuk futás közben a programot, nézegethetjük a gépi kódot – igazi csemege azoknak, akik tovább akarnak lépni. A Chameleon az Action Replay mellett az annak idején összes kereskedelmi forgalomban kapható kazettát mind tartalmazza, amik közül menüből választhatjuk ki, éppen melyik legyen “bedugva” a hardverbe.

De van ez tovább is: van rajta VGA kimenet, így máris ráköthetjük a jó öreg C64-et egy monitorra (ezt egyébként utasítás szinten kezelik, vagyis minden videochipre érkező utasítást elkapnak), van rajta PS2 egér és billentyűzet bemenet, ráköthetünk egy optikai egeret, vagy a kedvenc billentyűzetünket is, a C64 pedig ezeket úgy értelmezi majd, mintha csak az eredetit használnánk.

Az SD kártyaolvasóba több gigabyte játékot, demót, felhasználói programot, akár a teljes C64 szoftverpalettát rámásolhatjuk, amiből bármit gombnyomással “bedughatunk” a szintén emulált kettő 1541 floppy drive valamelyikébe. A C64 ebből annyit vesz észre, mintha csak fizikailag bedugtuk volna a lemezt, roppant kényelmes.

Hogy lehet-e fokozni mindezt? Lehet.

A Chameleon tud futni cartridge módban, a fent ismertetett dolgok arra vonatkoznak, ha igazi hardverbe dugjuk be. Viszont úgy is életre kel, ha nem dugjuk be hardverbe. Elég áramot adni neki, bedugni a billentyűzetet, egeret, monitort: elindul egy teljes értékű Commodore 64.

Vagy ZX Spectrum.

Vagy Amiga 500.

Nem vicc, az FPGA (Field-programmable gate array) chipnek köszönhetően ezek a retro hardverek egy az egyben továbbélnek virtuálisan ebben a sárga kazettában.

Jens még mutat olyan kiterjesztő kütyüt is, amivel akár 4 igazi C64 joystickot is bedughatunk a Chaméleonba, sőt, ha elhalálozna az igazi C64-ünk, akkor még a billentyűzetét is feldughatjuk és úgy használhatjuk, mintha igazi gép lenne (hiszen bele van égetve egy teljes C64 implementáció). Ezen a ponton zsong a fejem, úgy érzem magam, mint amikor hordják elém a finomabbnál finomabb ételeket és még mindig nincs vége, és még mindig jön.


Sommeren, party place

Az X party az egyik legrégebbi C64 demopartyk egyike. Még 1995-ben kezdték el szervezni, azóta pedig nagyjából két évente jön egy újabb. Azok az őrült kockák pedig, akik még mindig adnak értéket a platformnak, elzarándokolnak ide és megpróbálnak valami még erősebb dolgot kiadni. Az igazán nagy dolgokat ugyanis mindig partyn adja ki az ember. Illetve a másik scene alapszabály: partira csak release-zel megyünk. 🙂

Benn a helyen németek, svédek, hollandok, lengyelek és a magyar reprezent: Edhellon, Cargo (ő blogol is a Tehernapló alatt), Leon, Poison, AmN, Control. Több, mint 300-an regisztráltak a partira, de ebből el is jött majdnem mindenki. Péntek este a legtöbben csak haverkodnak (a legtöbben az év jó részében csak interneten tartják a kapcsolatot), néhányan játszanak, mások szombat estére finomítják a dolgaikat.

A sör ingyen van egész hétvégén (őrületes mennyiségben, nem lehetett őket kiinni a készletből), issza is mindenki az üvegeket egyás után. Hirtelen odahajol hozzánk valaki: “Csak nem magyar hangokat hallok?”

Akcentussal beszél, Svédországban született magyar. Kiderül, hogy ő Bob, a ’90-es években legendás demócsapat, a Censor Design egyik alapító tagja. Már a 40-es éveit gyalulja, de a lelkesedése még a régi. (Én annak idején még C64-en a Censor Design Wonderland demóira nagyon emlékszem.)


Edhellon és Bob

Bob eltávolodott a scene-től, viszont 18 év kihagyás után a Censor Design megint készül valamivel. A Commodore 64 ilyen őrület: akik annak idején benne voltak, soha nem távolodnak el tőle teljesen. Bobék nagy demóval készülnek, elmondása szerint május óta csinálják, az utolsó három hónapban pedig annyira felgyorsult a fejlesztés, hogy az időre szabadságot vett ki és mindenkit megkért, hogy ne zavarják. Saját toolchaint fejlesztettek hozzá és ha még lett volna idejük, megírnak egy grafikai editort is.

Péntek este nem történik semmi jelentős, Jeroen Tel, a Maniacs of Noise egyik alapítója ad koncertet, a jól ismert taktusokra és tánczenére ugrálnak az eddigre már ütközésig berúgott scenerek.

Szombat viszont a compo nap. Kis szervezői esetlenkedés után délután elkezdik a grafikákkal, ezt követik a zenék. Mire a zenéknek is vége már 23 óra felé jár az idő és akkor még jön a Reyn Ouwehand élő koncert, csak aztán a demók.

Reyn nagyon erős zenész, gitárok, samplerek, komplett dobkészlet kerül a színpadra, aztán nem is vacakol sokat, első száma a jól ismert Wizball feldogozás. A formátum innen kezdve azt ölti, hogy mindenki bekiabál valami C64 játékot, aztán Reyn ezek közül előadja ebben a formában. Elképesztően jó a produkciója. A koncert alatt történik még egy érdekesség: Andreas Wallström az egyik Censor Design-os pólóban levő “dude” egy rövid beszélgetést követően beszáll Reyn mellé, rövid cowbellezést után pedig:

Reyn lead még egy csomó encore-t, úgy tűnik, hogy már soha nem jönnek a demók, aztán fél kettő körül elindul végre a várva várt vetítés. A vetítést általában a rosszabb demókkal kezdik, viszont ezen a ponton a sör, a folyamatos állás és tömegben ülés és kevés alvás hatására annyira elkészülök, hogy nyugovóra térek fél három táján.

Edhellon viszont nem csirke: ő mindent tud minden demóról, a készítőket személyesen ismeri (ő mutat be egy sor nagy scenernek), illetve pénteken még tőle hallom először, hogy lesz egy meglepetés csapat, akiről nem mondhat semmit. Mint kiderül, ez az Oxyron, akik szintén sok-sok év kihagyás után robbantanak a Coma Light 13-mal. Íme a parti hanggal készült felvétel:


itt pedig a real hardver capture

A demó végül meg is nyeri az X-2012-es compót. (A legtöbb rész ebből a demóból annak idején még Amiga 500-on is csodának számított, például a 6 percnél megjelenő pixelfinom parallax scroll.) A Censor Designnek most ugyan nem sikerült a nagy visszatérés, viszont Bob szerint most nagyon jó a frameworkjük és a következő demójuk alapját sikerült lerakniuk. Várjuk!

A partin kiadott anyagokat most rakosgatják fel, itt látható a lista.

Azt látom most 2012-ben, hogy Bobékhoz hasonlóan egyre többen jönnek vissza 64-re fejleszteni. Ott van még egyik kedvenc grafikusom, a norvég Archmage, aki annak idején nem volt egyáltalán benne a 64-ben, Amigán rajzolt, aztán ő is visszatért a 64-re. Ezen a partin ezt a grafikát adta ki, multicolor, vagyis három színt használhat a 16 színből egy 4×8-as karakteren belül, illetve egy háttérszínt, ami itt fekete. Íme:

Ez pedig az én fotóm róla, amikor a nagyközönség először látta:


jól látszik Reyn belógó fekete MacBookja és a mikrofon is

Lelkes rajongóként a művész úrral készített közös képem:


én, Archmage

De Edhellon bemutatott Sandernek is:


Sander, Edhellon, photobomb dude, én


Graham, én, Jens Schönfeld

Nehéz összefoglalni azt, hogy mi a jó ebben az egészben. Elvégre egy 30 éves, teljesen halott dologról van szó, ennek ellenére mégis lelkesít mindenkit, sokakat annyira, hogy teljesen rá vannak kattanva a témára. Én azzal, hogy vettem egy repülőjegyet, meg végigcsináltam a hétvégét és írok róla egy blog posztot a legkisebb őrültnek számítok ebben a közösségben.

A megfejtés?

Project Giana

Az 1987-ben megjelent “The Great Giana Sisters” (aki nem ismerné) egy felejthető Mario NES klónnak indult, de annyira jól sikerült a játék, hogy még a Nintendo is mindent elkövetett annak érdekében, hogy bezárja a projektet és leállítsa a forgalmazást – ezért mára az eredeti dobozos játék meglehetősen fel is értékelt a gyűjtők körében. A játék egyébként túlélte, viszonylag nagy platformer siker is lett, sőt, a Nintendo 2009-ben még DS-re is engedte kiadni. Íme a Commodore Világ címlapjait megszégyenítő cover art:

Az eredeti fejlesztőcsapatból verbuválódott, aztán csődbe ment, mára Black Forest Games néven újra feléledt szintén német cég most nekiállt, hogy a játék 25. születésnapjára megcsinálja a korszerű “XBLA indie” változatot. Csatlakozott még Chris Hülsbeck is, illetve a svéd chip-metál banda a Machinae Supremacy (ingyen letölthető számok itt).

Mindenképpen pozitívumként értékelendő, hogy első körben nem a Kickstarterre mentek, hanem nekiálltak a játék fejlesztésének, sőt, gyakorlatilag már a vége felé is járnak, további asseteket, szörnyeket, bossokat szeretnének még bele fejleszteni. Most viszont úgy döntöttek, hogy összekalapoznak 150 ezer dollárt, mert ennyiből el tudják készíteni azt a “basic” változatot, amivel ők is elégedettek lennének. A pitch videó elég jól összefoglalja:

Részletesebb gameplay:

Nekem nagyon tetszik, látszik rajta, hogy egy 30 fős csapat dolgozik, akiknek ezek szerint maradt elég lóvéjuk a korábbi cégből, hogy A) megvegyék a felszámolótól a jogokat (ez el is hangzik a projekt leírásában), másrészt pedig B) finanszírozzák egy ekkora cég működését októberig, amikor piacra viszik első játékukat. Őrület, hogy ilyesmibe belefognak pusztán azért, mert hisznek benne.

A Kickstarteren elég sovány a dolog, nagyjából a megcélzott pénz felét szedték össze, viszont ettől függetlenül be fogják fejezni, maximum tartalmilag lesz vékonyabb. (Reálisan belegondolva nyilván megcsinálják rendesen, komplett játék lesz ennek ellenére is, de a pénzzel lazábban mozoghatnának.) Ehhez képest roppant lelkesek, 300 ezer dollárnál már a “nyitott” Ouya konzolplatform porton is gondolkodtak, de most nem tűnik úgy, hogy még akár a legkisebb célt is el tudnák érni.

Aki annak idején játszott az eredetivel és szereti a fenti pitchet, fontolja meg, hogy támogatja a projektjüket.

Easy 6502

Tanuljunk C64-et programozni weben:

In this tiny ebook I’m going to show you how to get started writing 6502 assembly language. The 6502 processor was massive in the seventies and eighties, powering famous computers like the BBC Micro, Atari 2600, Commodore 64, and the Nintendo Entertainment System.

Nagyon vicces és mindent ki is tudunk próbálni a külön ehhez az “ebookhoz” adaptált JavaScript 6502 compiler / emulatorben – ajánlom minden 8 bit assembly barátnak. (Persze nagyon szűk a célcsoport – aki ért hozzá, az azért nem, aki nem ért hozzá, az meg azért nem tartozik bele.)