Category archives for "Ezt sem az Appleblogon olvastam"

Apple ikonográfia

Az iMovie iOS ikonját mindenki látta már:

De tudtátok azt is, hogy miért lila? Miért ilyen lila? Ez a lila nem más, mint a lenyugvó égbolt színe hangulata Los Angelesben. A csillagot fel lehet ismerni, a Hollywood Star Walk szimbóluma. Viszont a fenti ikonon a csillag meg van döntve perspektivikusan, hogy úgy nézzen ki, mintha ott sétálnánk.

Belebeszélem? Nem hinném, ezeket ugyanis maga az ikon grafikusa, az ausztrál születésű Robert Padbury fedte fel a Dribbble profil lapján. Padbury már nem dolgozik az Apple-nél, keresett annyi pénzt ott, hogy elindíthassa a saját cégét (coming in 2015), és ha jól gondolom, akkor betárgyalta valahogy a munkaszerződésébe azt is, hogy felfedhesse a portfóliójában publikusan azokat a munkákat is, amiken érdemben dolgozott.

Ezeket a toolbar ikonokat is ő rajzolta Aperture-höz 2012-ben:

De az iPhotóban még most is jelen levő parafa textúra is az ő munkája:

Ezt a textúrát ő dolgozta meg retina felbontásúra. Azt írja, hogy egy teljes napon át csak mintákért járta az üzleteket. Ami végeredményt látunk, az több fotóból, saját rajzból, effektből és retusból áll.

Robert Padbury munkássága itt nem ér véget, ezen a gyűjtőlapon találunk még jónéhány grafikát, amit ő rakott le elénk. A köztudatba egyébként a minimalista kártya design Kickstarterjével robbant be, én is akkor figyeltem fel rá, de abban az időben még nem voltak kinn az Apple referenciái.

A nagy kérdés egyébként az: miért jött el az Apple-től? Kellett neki a fame?

The Ultimate Guide to Solving iOS Battery Drain

Remek kis poszt egy ex-Genius Bar alkalmazottól. Ha hihetünk neki, akkor bizony volt tapasztalata bőségesen ezzel. Összefoglalom magyarul.

Alapvetés: installált appok és az ő beállításaik a ludasak. Ellenőrizhetjük ezt azzal, ha csinálunk egy üres beállítást és bejelentkezünk iCloud-ba, nem szabad látnunk az indokolatlan merülést.

Aki nem akarja ezt megcsinálni, a gyors teszt: a Usage Time-nak mindig annyit kell mutatnia, amennyi idő óta lehúztuk az áramforrásról. Ezt kell csak kipróbálnunk. Nézzük meg, mit ír a Usage/Standby értékekre, tegyük sleepbe a készüléket 5 percre. Amikor újra felkeltjük a készüléket, a Standby időnek 5 perccel többet kell mutatnia, viszont a Usage Time-nak kevesebb, mint egy percet. Ha több, mint egy percet mutat, akkor valami problémánk van.

1. A legbrutálisabb energia szivornyázó app a Facebook Messenger, azonnal kapcsoljuk ki a háttérben frissítést (Background App Refresh) és a Location servicest.

2. Ha már ott tartunk, ugyanezt kapcsoljuk ki minden appra, ami nem életbevágóan fontos nekünk.

3. Hagyjuk abba a multitaskban appok kilövését, mert itt többet árt, mint használ. Értsd: nagyobb energia vonzata van annak, ha kilövünk egy appot és újra a memóriába töltjük kis idő múlva, mint ha hagyjuk, hogy az OS menedzselje helyettünk. A mindennapokban akkor kell csak appot kilőni, ha nem jól működik (beakad stb).

4. Bizonyos email szolgáltatók szívhatják a push emailt, érdemes ezt is tesztelgetni, providerenként ki majd bekapcsolni stb.

5. Push notifikációkat kapcsoljuk ki ott, ahol nem érdekesek. Az appok alapból beírják magukat, ezért több kézimunkát jelent kézzel ganézni.

6. Nagyon sokat jelent, ha Airplane módba tesszük a telefont ott, ahol rossz a térerő. Ez rengeteget szív, szerencsétlen eszköz próbál több energiát adni az antennára. Ha ilyen helyen lakunk, nem sok mindent tudunk vele tenni, de legyünk tisztában ezzel is.

Végül a saját tippem: nálam a politika az, hogy ha tudom, hogy nem tudok töltőre csatlakozni a nap végéig, 40% alatt lekapcsolom a 3G-t a készüléken (LTE alatt csak az LTE-t lehet lekapcsolni), 20% alatt pedig lekapcsolom a telefon adatforgalmát. Így telefonálni tovább tudok, ha meg emailt kell néznem, Edge-en megoldható.

Apple pletykák

Nem szeretem a pletyka mockupokat, viszont a kiszivárogtatott iPhone 6 tervrajzok alapján valaki rajzolt egy ilyet:

Elég hihetőnek – plauzibilisnek! – tűnik, főleg akkor, ha elhisszük, hogy valódiak a tervek. Valódiak? Ki tudja. Viszont ha már itt tartunk, mindig is érdekelt, hogy melyik pletyka megvalósul-e végül és ki volt a kiszivárogtató. Nem találtam ilyen táblázatot eddig, ezért csináltam most egyet, amit frissíteni is fogok, elvégre, bár többen próbálták, még nem tudták rólam lesikálni a felelős blogger jelzőt.

Még annyit, hogy nem rakok bele minden pletykát, csak azokat, amiket valószínűsíteni is tudok. A súlyokat a felvitel pillanatában érzés alapján állítom be, visszamenőleg nem módosítom. Ha valaki ettől függetlenül szeretne javasolni más pletykát, küldjön Tweetet, vagy okosítson Facebookon, esetleg küldjön öregfiúk módjára emailt. Természetesen nem ígérem meg, hogy be is rakom.

goto fail;

Az Apple kinyomott egy 7.0.6-os iOS frissítést, mert megjelent egy nagyon durva exploit az SSL/TLS implementációjában:

An attacker with a privileged network position may capture or modify data in sessions protected by SSL/TLS

A hiba mindössze ennyi volt a kódban:

if ((err = SSLHashSHA1.update(&hashCtx, &serverRandom)) != 0)
		goto fail;
	if ((err = SSLHashSHA1.update(&hashCtx, &signedParams)) != 0)
		goto fail;
		goto fail;

A második goto ismétlés a probléma. Valószínűleg csak elírás, viszont rettenetes következményei vannak. Adam Langley szoftverfejlesztő mérnök (“works on both Google’s HTTPS serving infrastructure and Google Chrome’s network stack”) saját blogján elemzi a problémát:

The first one is correctly bound to the if statement but the second, despite the indentation, isn’t conditional at all. The code will always jump to the end from that second goto (…) It’s possible to send a correct certificate chain to the client, but sign the handshake with the wrong private key, or not sign it at all!

A gotofail.com címen ellenőrizhetjük, hogy a számítógépünk, vagy iOS eszközünk érintett-e. Jelenleg az OS X 10.9.1 is problémás és egy hasonló gyors fix várható rá.

The Real Story Behind Apple’s ‘Think Different’ Campaign

Hosszú, de rettenetesen jó olvasmány arról, hogyan készítették el az Apple-nek az ikonikus 1997-es “Think Different” kampányt. Meglehetősen egyszerű volt a dolog: Rob Siltanen (a krónikás) és Lee Clow a TBWA/Chiat/Day ügynökség kreatív igazgatója felültek egy repülőre és elrepültek Kaliforniába. Az ügynökségük baromi menő volt abban az időben, sorra nyerték a díjakat, és igaz ugyan, hogy annak idején már Clow dolgozott az Apple-ön, most újra meg akarták szerezni az ügyfelet.

Odafelé menet elhatározták, hogy nem fognak tenderezni. Ha Steve tendereztetni akarja őket, akkor Clow udvariasan megköszöni a lehetőséget, aztán csá Apple! A meetingen semmi különösebb small talk nem volt, egyből a lényegre tértek, és Steve a kérdésre, hogy gondolkodnak-e más ügynökségekben, elmondta, hogy igen, van pár jelölt, és mindenkit tendereztetni szeretne. Clow kért egy nap gondolkodási időt, aztán eljöttek. Siltanen megkérdezte tőle hazafelé, hogy ez mi volt, aztán Clow elmondta neki, hogy meggondolta magát.

Otthon összerántották az ügynökséget, négy kreatív csoport kezdett el gondolkodni az új Apple tenderanyagon, de csak egy ötlet volt az, ami megfogta Siltanent és Clowt: az, ahol fekete-fehér képeken nagy emberek voltak színes Apple logóval és a szlogennel: “Think Different.” A szlogen az IBM akkori kampányán alapult, ami úgy futott, hogy “Think IBM.”

Ezt az ötletet aztán elkezdték kifújni, csináltak egy 2 perc hosszú mood filmet is belőle, amibe aláfestő zenének a Seal “Crazy” című korabeli slágerét tették. Ezt mutatták meg Steve Jobsnak, akinek tetszett is a dolog. 2 perc hosszú volt, viszont lehetetlen volt úgy megvágni 30-60 másodpercre, hogy működőképes maradjon. Siltanen abban maradt végül Steve-vel, hogy megpróbálja inkább a szöveget megírni Holt Költők Társasága-szerű drámai szövegre és majd Robin Williams olvassa fel. Ez volt az az idézet a filmből, amiből kiindultak:

“We must constantly look at things in a different way. Just when you think you know something, you must look at it in a different way. Even though it may seem silly or wrong, you must try. Dare to strike out and find new ground.”

“Despite what anyone might tell you, words and ideas can change the world.”

“We don’t read and write poetry because it’s cute. We read and write poetry because we are members of the human race. And the human race is filled with passion. Poetry, beauty, love, romance. These are what we stay alive for. The powerful play goes on and you may contribute a verse. What will your verse be?”

Siltanen meg is írta ez alapján gyakorlatilag azt a változatot, ami végül a végleges lett, viszont Jobs gyűlölte. Sőt, úgy leszarozta, hogy az akkorra már szakmailag eléggé kidekorált Siltanen vissza is vonult és leszállt a kampány kidolgozásának közepén az accountról. Egy másik fickót hoztak be, aki néhány apróságot módosított rajta és volt korábbi rutinja az Apple-lel. Érdekes módon az eltelt idő alatt Steve is megkedvelte már a koncepciót.

Robin Williamsról közben kiderült, hogy nem vállal reklámokat, ezért Tom Hanks és Richard Dreyfuss voltak azok, akiket szerettek volna behozni a hangalámondáshoz, ebből végül Dreyfuss lett a befutó. 1997-ben nem lehetett tudni egyáltalán, hogy egy nagy bukás lesz a reklám és csak röhög rajtuk mindenki, vagy tényleg meg tudják alapozni vele egy releváns és adekvát üzenettel mindazt, ami ma az Apple. (A megfejtést nem árulom el.)

Lesz-e igazi retina 27-es Apple kijelző?

Úgy tűnik a 5120×2880 képponttól még messze vagyunk. Marco Arment remek analízise hívja fel a figyelmet arra, hogy ma még nem gyártanak “5K” paneleket, illetve a Thunderbolt 2 busz sem tudja meghajtani 60 Hz-en:

Thunderbolt at 10 Gbit/s wasn’t fast enough to drive 4K, which needs about 16 Gbit/s. Thunderbolt 2 at 20 Gbit/s can drive 4K, but not 5120×2880, which needs 28 Gbit/s.

Ilyen kijelzőre nem számíthatunk 2-3 éven belül. De akkor mi lesz? Nagyon egyszerű, pontosan ugyanazt fogják vele csinálni, mint anno a retina MacBook Pro-val: a Hi-DPI változat 1680×1050 képpontja helyett az öcsi bontást retinásították fel, ebből lett az 1440×900 logikai, 2880×1800 fizikai képpontú kijelző. Az Apple megtartotta beállításokban az 1680×1050-es logikai pixelszámot, mégpedig úgy, hogy vette ennek a dupláját, aztán szoftverből visszaméretezte a 2880×1800-as panelre (erről anno részletesen is írtam). Az eredmény elég jó ahhoz, hogy ezt is retinának hívjuk.

Ebből az következik, hogy igen valószínű az, hogy megcsinálják ugyanezt a 27-es kijelzőjükkel, vagyis nem kapunk majd sajnos retinában 2560×1440 logikai képpontot, viszont lesz lehetőség szoftveresen felvinni ennyire, ami még éppen elég jól fog kinézni.

Apple “4K” monitor

Ebben a posztban azt a kérdést vizsgálom meg, hogy miért nincs még Apple “4K” kijelző, ha a Dellnek van ilyesmije, azaz miért kényszerül az ember Dellt vásárolni, ha mondjuk az új Mac Prója mellé szeretne egy 4K monitort? update: ráadásul az OS X third-party 4K monitor támogatása jelen pillanatban elég “vadnyugati” jellegű, ne gondoljuk, hogy rMBP minőségű opciókat kapunk a rendszerbeállításokban

A jelenlegi 27-es Apple Thunderbolt Display panel felbontása 2560 × 1440 pixel, ami duplázva mindkét irányban: 5120 × 2880 pixel, azaz célszerűbb lenne inkább 5K-nak hívni. A 4K UHD felbontás 3840 × 2160 képpont, ami a kettő között van valahol. A Dell UltraSharp UP2414Q 4K monitor felbontása ma ennyi, 3840 × 2160 képpont. A Dell három méretben árulja: 24, 28 és 32 inch. 24 hüvelyken ez 180 PPI sűrűség, 28 hüvelyken 157, 32-n pedig 137.

Ha az Apple megtartaná ezt a 3840 × 2160-as felbontást fizikai méretnek (logikai ennek fele mindkét irányban, azaz pontosan 1080p – 1920 × 1080), akkor 163 PPI-t kapnánk 27 hüvelyken. Tehát a retinás gondolkodásban azt jelenti, hogy 1080p natívunk van, mindösszesen 163 PPI-vel, ami ráadásul a jelenlegi pixelszámhoz képest egyértelmű visszalépés. A képpont sűrűséget illetően lehet érvelni, hogy picit távolabbról nézzük, de azért vizsgáljuk csak meg kontextusban:

Eredeti iPad: 132 PPI
Eredeti iPhone: 164 PPI
iPad mini (non-retina): 162 PPI

iPad mini (retina): 324 PPI
MacBook Pro 13 (retina): 227 PPI
MacBook Pro 15 (retina): 220 PPI
iPhone 5s (retina): 326 PPI

A 163 PPI pontosan olyan pixelsűrűség, mint az eredeti mini, vagy iPhone volt. Ha az Apple csinálna egy ilyen 4K kijelzőt, 1080p logikai képpontunk lenne ugyan, tehát nem nézne ki annyira rosszul, mint a pixelek egy régi iPhone-on, vagy első generációs iPad minin, viszont kétlem, hogy 220 PPI alatt retinának hívnának valamit. Eredetileg 300 PPI-ben határozták meg azt a határt, ahol a szemed nem tudja megkülönböztetni a pixeleket egymástól.

Ha igazi retinát akarnak faragni a 27-es Thunderbolt Displayből, akkor egy 5120 × 2880 fizikai képpontból álló kijelzőt hoznak ki 2560 × 1440 logikai pixelben, ami pontosan 217,57 PPI-nek felel meg, ami ebben az értelemben még talán pont belefér a retina kategóriába.

Ma az Apple Thunderbolt Display és a 27-es iMac 108 PPI-t tud. Ehhez képest egy logikai pixelben kevesebb, képpont sűrűségben 108-ról 163-ra emelkedés teljesen indokolatlan. 24-es méretben ki tudnák hozni, de azzal nem tudnak és nem is akarnak belépni még a piacra. Egyelőre tehát meg kell elégednünk azzal, hogy 5120 × 2880 méretben csak a Mavericks háttérképernyői jelennek meg.

(Ha lenne rá pénzem, én egyébként egy új Mac Prót vásárolnék itthonra igazi retina 27-es Apple kijelzővel, szaladgálós-játszós gépnek meg vennék egy ma még meg sem jelent retina MacBook Airt, így a retina MacBook Pro lépést teljes egészében kihagynám. Egyszóval most még nem tervezek gépet cserélni.)

Északnyugat Kanadában vették fel az Apple új reklámfilmjét

Egészen pontosan Edmonton környékén, Alberta államban:

Metro News:

Edmonton film location scouters helped choose local winter scenes for an Apple iPhone 5 holiday commercial that was posted on YouTube Monday. The Cloverdale neighbourhood was featured in the “Misunderstood” commercial after local scouters went out and looked for winter scenes for the promotional video. (…)

The commercial was filmed at the beginning of December for about a week, said Stromberg. (…)

Alberta actors were used in the commercial but local film officials couldn’t confirm if Edmonton actors were used.

Aki nem látta volna még a reklámot, itt pótolhatja be.

Még egy Steve Jobs anekdota

Gruber mesélte a podcastjében, hogy ő is egy Apple alkalmazott jelenlevőtől hallotta az egyik Steve Jobs anekdotát. 2010-ben, amikor már bemutatták az iPadet, a MacBook team összeült egy meetingre, hogy megbeszéljék, merre haladjon tovább a termékcsalád fejlesztése. Többen részt vettek a megbeszélésen, mindenki a szobában ült, az akkori modellek szépen az asztalra voltak kihelyezve. A megbeszélésre 3 órát bookoltak, és hivatalos volt rá Steve Jobs is, aki természetesen utolsóként érkezett, kezében egy iPaddel.

Steve nem teketóriázott sokat, figyelmet kért. “Nézzetek ide. Ez most sleepben van.” Megnyomta az iPad jobb felső felébresztő gombját. A képernyő azonnal felgyulladt. Megnyomta újra a gombot, a képernyő elsötétült. Steve: “Most megcsinálom mégegyszer.” Megnyomta a gombot, a képernyő felgyulladt, megnyomta ismét, elsötétedett. Steve ezután: “Miért nem tudom ugyanezt megcsinálni ezekkel?” [itt az asztalra kirakott MacBookokra mutatott, majd szó nélkül elhagyta a termet.]

😀

10 dolog, amit nem tudtál Jony Ive-ról

Leander Kahney (Cult of Mac, Wired) ír egy könyvet Johny Ive-ról “Jony Ive: The Genius Behind Apple’s Greatest Products” címmel. Néhány infó megjelent belőle a Mashable-n, ezeket gyorsan lefordítom magyarra.

1. Ive apja is dizájner volt, de ő ezüsttel dolgozott.

2. Fiatalkorában Ive mobiltelefonokat és órákat tervezett.

3. 1989-ben csatlakozott a Tangerine nevű induló designer céghez. Az egyik első megbízatása az volt, hogy tervezzen egy wc-t bidével és mosdóval. Túl drága lett volna a gyártás és a tervből nem lett semmi.

4. Mielőtt Jobs visszatért volna az Apple-höz, Ive majdnem otthagyta a céget. Jon Rubinstein győzte meg róla, hogy maradjon. Egy kis béremelés volt az ára a dolognak, meg némi elméleti alapozás Rubinstein részéről, hogy történelmet fognak írni bla bla.

5. Ive hozta be az Apple-be a fehéret. Jobs eredetileg utálta a dolgot, de elfogadta, viszont csak akkor, amikor picit más fehéret mutattak be neki “holdszürke” néven.

6. Szereti a technót. Az Apple szupertitkos dizájn stúdiójában sokszor üvölt a techno.

7. Ugyanitt az ő irodája az egyetlen privát helység, egy darab “üvegkocka” az egész, amiben berendezési tárgyként csak egy asztal, egy szék és egy lámpa van. Forstall nem tehette be a lábát a szupertitkos design stúdióba.

8. Ive nem mondhatja el még a feleségének sem azt, hogy min dolgozik. Ive még a gyerekeit sem vitte be soha az irodájába.

9. Amikor Steve Jobsot megműtötték 2004-ben, két embert szólított magához a műtét után: Ive-et és a feleségét.

10. Ive nem kíván az Apple CEO-ja lenni, nem érdekli a cégvezetés.

És még egy: az ezredforduló elején majdnem meghalt autóbalesetben. Az ok meglehetősen profán, Ive imádja a gyors autókat. Vett magának egy Aston Martin DB9-et és egy hónappal később meg is hajtogatta. Egy kollégája ült mellette, majdnem meghaltak mind a ketten. Az Apple reakciója? Újabb fizetésemelés.

Mavericks magyar hangja: Mariska

Ha a szövegfelolvasást akarnánk bekapcsolni a “System Preferences – Dictation & Speech” menüpontban, láthatjuk, hogy az OS X 10.9 felolvasó hangja “Mariska”:

Más a hangszín, minta: eszter.mp3mariska.mp3. Ha korábban nem lett volna letöltött Eszter hangunk, akkor itt már nem kínálja fel, fura, mert Eszter hallhatóan jobb, erre utal az is, hogy Eszter 2,5-ször nagyobb letöltés. Tényleg csak egy kiragadott példa, Mariska nem tudja rendesen kimondani a 444-et: eszter444.mp3mariska444.mp3. Ha valaki szeretné mégis Esztert feltenni, letöltheti az Apple-től is, innen (dupla katt az installeren). Eredetileg 2011 nyarán írtam arról, hogy megjelent Eszter, a magyar felolvasó hang Lionban.

Mavericks – Mountain Lion 1:1

Termékfotók megjelenítése Apple eszközökön

Az Apple iOS fejlesztők számára kiadott PSD fájlokat, illetve ehhez kapcsolódó felhasználási útmutatót, ha valaki esetleg a termékét szeretne az eszközön megjelenítve bemutatni. Nagyon jó minőségű anyag, aki az egyszerű megoldásokat kedveli, töltse le tőlük a “hivatalos” változatot, ne a neten kotorásszon. A rétegek össze vannak építve, de kapunk nem római karakterű státuszsorokat is. Egyetlen részre, mint maszkra, tudunk feltenni dolgokat, viszont átlátszó háttéren történik minden. A fenti kép a fehér iPhone 5s álló teteje 1:1-ben, aki közelebbről szemléli, láthatja, hogy ennél jóval nagyobban készültek el a képek eredetileg, sajnos downscale-ezett változatot kaptunk csak.

VNC kliens fabrikálása OS X alatt

A leírás alapvetően Mountain Lion alá készült, de azt hiszem régebbi OS-eken is működik a trükk. Biztos mindenki észrevette már, hogy a Screen Sharing Macen egy külső programmal indul, viszont nem lehet csak úgy elindítani. Én azt a tábort erősítem, aki ilyen miatt nem fog egy újabb kliensprogramot (még ingyeneset sem) telepíteni a gépére, inkább megkeresem a megoldást, hogyan tudom kedvemre elindítani a programot.

Finder – ⇧⌘G – /System/Library/CoreServices/

Itt keressük meg a Screen Sharing.app fájlt, majd egyszerűen húzzuk le a dokkra, vagy bele shortcutként az Applications mappába az ⌥⌘ billentyűk lenyomva tartásával. Innentől a szokásos módon indíthatjuk az alkalmazást, ami ezzel a képernyővel indul:

Bármilyen VNC-n megközelíthető hostnevet, portot megadhatunk neki, csodásan működik. Aki viszont ennél is lustább, egyszerűen a Finderben ⌘K (Connect to Server), utána pedig írja be, hogy vnc://cím:port vagy Safariban ugyanígy.

Biztonsági információk a Touch ID-ről

Ebben az Apple súgócikkben leírják, mennyire biztonságos a Touch ID, ebből idézve:

Every fingerprint is unique, so it is rare that even a small section of two separate fingerprints are alike enough to register as a match for Touch ID. The probability of this happening is 1 in 50,000 for one enrolled finger. This is much better than the 1 in 10,000 odds of guessing a typical 4-digit passcode.

Vagyis ne gondoljuk azt, hogy mindenkié különböző, 50 ezerből egyszer ki lehet nyitni. Szerintem ez elég nagy valószínűség, mert naivan azt feltételeztem, hogy egyedi ID-je van mindenkinek. Ezek szerint az Apple is elismeri, hogy nem ez a helyzet. Abban is igaza van az Apple-nek, hogy amíg egy passcode-ot potenciálisan könnyebb feltörni a nyilvánvaló 1234 jelszavak miatt, addig a Touch ID-t nem lehet megtippelni, ráadásul 5 sikertelen próbálkozás után átvált jelszavas azonosításra. Az enklávéról pedig:

Touch ID does not store any images of your fingerprint. It stores only a mathematical representation of your fingerprint. It isn’t possible for your actual fingerprint image to be reverse-engineered from this mathematical representation. (…) The Secure Enclave is walled off from the rest of A7 and as well as the rest of iOS. Therefore, your fingerprint data is never accessed by iOS or other apps, never stored on Apple servers, and never backed up to iCloud or anywhere else. Only Touch ID uses it and it can’t be used to match against other fingerprint databases.

Nem tehetünk mást, mint hogy elhisszük nekik.

Mikor jön el az igazi 64 bites korszak?

Macen már egy ideje használhatunk 64 bites modern alkalmazásokat, viszont jó tudni, hogy a 64 bit igazi előnyét csak akkor fogjuk megérezni, ha minden alkalmazásunk és processzünk 64 bites lesz. Amíg ugyanis ez nem történik meg, addig az OS-nek a 32 bites rendszer frameworköt is a memóriába kell töltenie extra memóriát és figyelmet szentelve a kettőnek. Ha megnézzük az Activity Monitorban, bizony sok program még mindig csak 32 bites formában érhető el. Ilyen a Google Chrome, az Apple Pages, Keynote és Numbers, vagy éppen a Microsoft Skype és Office for Mac csomag is.

Pirossal jelöltem be azokat az appokat, amik Macen még mindig nem 64 bitesek – és ez nem is az összes. Minden fronton vannak hiányosságok.

Macen a fenti szoftverek miatt például még mindig nem elérhető a pure 64 bit mód, pedig régen volt már a 10.6 megjelenése.

A most bejelentett 64 bites iPhone sem kivétel ebben a tekintetben: onnan, hogy valami 32 bites nyílna meg (akár háttértevékenységként), a rendszernek sajnos be kell töltenie a 32 bites system frameworköt is extra memóriát igényelve és lassúságot okozva. A Mac-kel ellentétben itt viszont simább az ügy, ugyanis az iOS eléggé zárt pálya, könnyedén el tudjuk érni a 64 bites tisztaságot.

Az Apple is hangsúlyozza ezt a 64-Bit Transition Guide for Cocoa Touch (Apple Developer ID köteles link) dokumentumában:

When iOS is executing on a 64-bit device, iOS includes separate 32-bit and 64-bit versions of the system frameworks. When all apps running on the device are compiled for the 64-bit runtime, iOS never loads the 32-bit versions of those libraries, which means that the system uses less memory and launches apps more quickly.

Because all of the built-in apps already support the 64-bit runtime, it is to everyone’s benefit that all apps running on 64-bit devices be compiled for the 64-bit runtime, especially apps that support background processing. Even apps that are not performance sensitive gain from this memory efficiency.

Mivel az alap rendszer és alap appok mind 64 bitesek, amikor először egy 32 bites régi appot elindítunk, több ideig tart, mert be kell töltenie a 32 bit verzióit az alap libraryknek. Sajnos sokkal több memóriát is eszik ugyanezen ok miatt. A background appoknál különösen fontos lenne, hogy 64 bitesek legyenek, mert azoknak időnként automatán be kell indítódniuk a háttérben, és akkor addig biztosan eszik a memóriát, ha csak 32 bitre vannak fordítva.

App fejlesztők 64 bitet csak akkor támogathatják, ha iOS 6-nál nem támogat régebbi frameworköt az alkalmazásuk. Sajnos ebből következően jópár évig még vegyesfelvágott appokkal kell dolgoznunk, vagy purista módon igen megválogatjuk, mit rakunk a telefonunkra.

Érdekes ez az átlagember számára? Pazarol némi tárhelyet, némi memóriát és a legelső 32 bites app indítása kicsit több időt vesz igénybe a csak az ő (és későbbi társai) kedvéért memóriába olvasandó 32 bites libraryk miatt. Miután végzett a betöltődés, már semmivel nem lassabb, mintha egy eleve pusztán 32 bites rendszeren lenne, viszont potenciálisan még gyorsabb lehetne, ha 64 bitre portolnák. Legfeljebb az lassíthatja az egészet, hogy kevesebb maradt a szabad memória.

A 64 bit igazi előnyét akkor érezzük meg, amikor egy számunkra fontos app 64 bitesre vált, de az átlagember nem fog különösebben érezni semmi szignifikáns dolgot, amikor eljön a pure 64 bit korszak. Geekek számára, mint mi vagyunk, fontos pillanat lesz viszont.