Category archives for "Ezt sem az Appleblogon olvastam"

Finer things in iOS 7 b2

Tegnap megjelent az új iOS 7 béta, sorban a második. Néhány kiragadott újdonság:

– bekerült az iPad támogatás (hands-on videó)
– visszatért a diktafon app minimalista köntösben
– az app ikon annak a hanghullámát mutatja, ha valaki kiejti, hogy “Apple”

– Siri még jobb minőségben válaszol és férfihangra is kapcsolhatjuk a settingsben (összehasonlító videó és beállítási útmutató itt)
– ez a jobb minőségű Siri egyébként az amerikai anyanyelvűeknél annyira jól működik, hogy egyenesen “creepy”-nek / “amazing”-nek nevezik a dolgot (videó)

– ugyanitt ha lefelé rántunk, új Siri beszélgetést kezdeményezhetünk (videó)
– tesztelhető az iCloud keychain

– az üzeneteknél, ha van, akkor a becenév jön föl a teljes név helyett a listában
– ugyanitt jobbra swipe-olással végre megnézhetjük már minden egyes üzenetnek a timestampjét

– végre látjuk azt is, ha egy üzenetet nem sikerült elküldeni

– groupchatben látjuk már a küldők ikonjait

– remindersbe került néhány új opció

– előbújt a minimalista Nike app

Végül bónuszként az iOS első kiadásánák bétájából két kép:

AirDrop jöhet iOS 7-ben

Végre az első értelmes pletyka: az iOS 7-ben állítólag megjelenik majd az “AirDrop” stílusú megosztás, ahol két iOS eszköz között, vagy “potenciálisan iOS és Mac” között oszthatunk meg fájlokat egymás között úgy, hogy nem kell azonos Wi-Fi hálózaton lennie senkinek. A modern Macen már működő egyszerű megosztási funkció nem nagyon terjedt el, mert az Apple sajnos néhány modellre korlátozza a funkcionalitást:

If your Mac is the same as, or newer than, the models listed below, then it supports AirDrop.

MacBook Pro (Late 2008 or newer)*
MacBook Air (Late 2010 or newer)
MacBook (Late 2008 or newer)*
iMac (Early 2009 or newer)
Mac Mini (Mid 2010 or newer)
Mac Pro (Early 2009 with AirPort Extreme card, or Mid 2010)
* The MacBook Pro (17-Inch Late 2008) and the white MacBook (Late 2008) do not support AirDrop.

Előrántása: a megosztásban részt vevő gépeken Finderben rá kell kattintani az “AirDrop” ikonra, vagy 10.8.1 óta shortcutja Finderben a ⇧⌘R (shift-cmd-r).

Aki nem lenne elégedett a korlátozással, egyetlen Terminal paranccsal feloldhatja:

defaults write com.apple.NetworkBrowser BrowseAllInterfaces 1

Eztán pedig indítsuk újra a Findert:

killall Finder

A dolog érdekessége, hogy innentől nem kell hozzá Wi-Fi sem: a vezetékes hálózatra kötött gépek között is működik az AirDrop. A megosztásba tévedő AirDrop kliensek egyébként nagyon cool animációval érkeznek meg:

update: ha valakinek addig is kényelmesen kezelhető megoldásra lenne szüksége, próbálja ki az 1 dolláros Instashare-t, ami tökéletesen ugyanezt tudja és nem kell hozzá semmilyen IP címet beírni, vagy regisztrálni.

Horace Dediu kérdései Tim Cooknak

Cook jövő héten az AllThingsD konferencián nyilvánosan beszélget majd Walt Mossberggel és Kara Swisherrel. Horace Dediu az alábbi kérdéseket tenné fel neki:

1.

Az iPhone miért nem portfólió termék? Hat évvel később évente még mindig csak egy modell újul meg, illetve meg lehet venni a régebbi modelleket is, de a telefonoknál nincs több opció. Ezzel szemben az iPod és az iPad is portfólió termék, ahol többféle modellből is választhatunk.

2.

A világ 800 mobiltelefon szolgáltatójából az Apple mindösszesen 250-nel áll szerződésben. Az Apple versenytársai közel 500 céggel szerződnek, az Apple tehát rettenetesen megválogatja a partnereit. A 250-es szám nem növekedett jelentősen évek óta, mi ennek az oka, ennyire durvák lennének a kondíciók (pl. minimum rendelési mennyiség)?

3.

2012-ben az Apple beruházási költségei elérték a 10 millárd dollárt évente. Ez a szám kevesebb volt, mint 1 millárd dollár, az iPhone bevezetése előtt. Az éves 10 mrd beruházás csak a legnagyobb félvezető gyárakra volt jellemző, de még az Apple közvetlen versenytársaira sem, akik telefonokat, PC-ket, vagy tableteket gyártanak. Mit lehet ebből kiolvasni 2013-ra?

4.

Az Apple miért adott a Samsungnak koncessziót chipgyártásra, nem tette magát nagyon függővé ettől? Vagy ez a kérdés az előző ponttal függ valahol össze? [Itt arra utal Dediu, hogy az Apple saját félvezető gyárat épít.]

University of Szeged WebKit commits

A WebKiten legtöbb módosítást végző 12 cég és intézmény közül az egyik az “University of Szeged“. A 12 cégből hétről már mindenki hallott (Apple, Google, Nokia, RIM, Intel, Samsung, Adobe), van négy ismeretlenebb (Igalia, Torch Mobile, Collabora, Profusion), aztán ott van Szeged. Idén januárban Szegedről Hodován Renáta és az alábbi urak járultak hozzá a WebKithez:

A Szegedi Tudományegyetem honlapján egy helyen találtam említést erről, mégpedig a “Research on Software Quality” részben:

The researchers of the Department participate in developing open source systems as well. They have been working on the development and optimization of the WebKit mobile browser engine, on the optimization of gcc, one of the most widespread open-source C compilers, and on its porting to the Symbian system.

A teljes WebKit riportja január 17-tel bezáróan megtekinthető a Bitegrián.

update: a szegedi csoport blogja itt érhető el, illetve a projektről magas szintű áttekintés itt. (thx @ivjoe!)

Apple tervek, április

Most, hogy már áprilist írunk, viszont semmi különösebb hírt nem hallottunk még kedvenc Almánkról, egyre több találgatás indul be azt illetően, mikor jön valami konkrétum. MG Siegler nyitott egy “elit-fonalat” a branch.com-on (a januárban hivatalosan is indult, a Twitter alapítói által befinanszírozott website megérdemelne egy külön posztot is egyébként, ki lehet emelgetni közösségileg az érdekes mondatokat például), szóval, elit-fonalat azt illetően, hogy vajon WWDC-ig várnunk kell, vagy jön valami előbb is.

1. Többek egybehangzó állítása szerint az Apple tervezett (tervez) valamit áprilisra. Abban megegyeznek, hogy ez valószínűleg iPad event (és nem iPhone, és nem iOS). Ha iPad, akkor valószínűsíthetően a minihez hasonló formában jelenik majd meg a nagy deszka.

2. A második dolog, amit érdemes elvinni, hogy csúszik a 10.9, mert sok fejlesztőt vittek most át iOS 7-re.

3. Ha már iOS: Ive valóban bele fog trafálni a flatbe, nekiláttak a teljes körű áttervezésnek, ami, Rene Ritchie információi szerint “apparently making many people really happy, but will also apparently make rich-texture-loving designers sad”.

4. Gruber azt hallotta, hogy olyan szűrőt kaptak azok telefonjai, akik iOS 7-et tesztelnek, ami nagyon lecsökkenti a betekintési szöget. Senki nem láthatja, hogyan néz ki.

Steve Jobs két betűje

David Gelphman Apple alkalmazott még az Adobe cégnél ismerkedett meg egy kolléganőjével, aki később 2010 márciusára nagyon beteg rákos lett. Mivel a nő anno nagyon benne volt a technológiában, David szerette volna neki megmutatni az iPadet még néhány héttel a termék megjelenése előtt, mintegy utolsó látogatásaként a kórházban. (Ebben az időben már régen be volt jelentve a deszka, egészen pontosan 2010. január 27-én mutatta be Steve, a termék forgalmazása pedig április 3-ára volt várható.)

Davidnek volt ugyan jogosultsága a kereskedelmi forgalomban nem kapható iPadet magával hordozni, és azt is tudta, hogy a managerei nem járulnak hozzá egy ilyen kéréshez, ezért más irányba fordult. Akkor már 10 éve dolgozott az Apple-nél, és sok munkatársához hasonlóan, semmi kapcsolata nem volt Steve Jobsszal. Időnként látta a menzán, meg a kertben sétálni Ive-vel, vagy amikor beszédet tartott, de ennyi.

Most viszont felbátorodott és írt neki egy levelet:

From: David Gelphman
Subject: unusual request
Date: March 23, 2010 9:04:55 AM PDT
To: Steve Jobs

Hi,

Today (Tuesday) I’m visiting a terminally ill friend in the hospital in San Francisco. I’ve been told that she will likely not survive until this Friday. She had a liver transplant in late February and we all had high hopes but unfortunately she has not recovered.

Apple has given me carry permission for the [REDACTED] software for the iPad and I take Apple’s security very seriously. I was hoping to get permission from you to show her photos on the iPad even though it is not due to be released until April 3rd. Under normal circumstances I would not make such a request, nor would I expect that such a request might possibly be granted.

Thank you for considering this request.

David Gelphman

David Gelphman három perccel később megkapta élete első válaszát Steve Jobstól:

From: Steve Jobs
Subject: Re: unusual request
Date: March 23, 2010 9:07:04 AM PDT
To: David Gelphman
OK

Sent from my iPhone

Gelbman ezt írta még a posztja végére:

At many keynotes Steve said: “This is why we do what we do”. And that day he was willing to let my friend be touched by what we do, even though it didn’t follow the rules. At that time in my career at Apple I was wondering about the heart of the company. (…)

CJ R.I.P., SJ R.I.P.

Apple bevétel felosztás, 2012 IV. né.

Asymco:

Ez csak egy negyedév adatait mutatja, a képre kattintva jön föl a teljes méretű ábra. Referenciaként be van rajta jelölve, hogy mekkora az 1 milliárd dollár, amit az Apple az időszakban a fejlesztőknek fizetett ki (jobb alsó részen apróban). A nagy felbontású képen egy pixel vertikális irányban tehát kb. 50 millió dollárnak (1px = 11,7 mrd forint!) felel meg.

Az ábráról látható, hogy az iPhone előállítási költsége csaknem a fele annak, amennyi árbevételt hoz a cégnek, az iPad előállítása valamivel drágább. A kutatás+fejlesztés (R&D) viszonylag kevésnek tűnhet a negyedévben a teljes árbevétel arányához, viszont ne feledjük, hogy 1px = 11,7 mrd forint. A fölötte levő SG&A a nem gyártással összefüggő költségek, így például a bérek, marketing, irodabérlet, internet előfizetési díj 🙂 stb. Ez sem kevés összeg önmagában, csak az ábra egészéhez viszonyítva tűnik kicsinek. Az iTunes az árbevétel 7%-át adja. Érdekes módon ebből nem derül ki számomra a retail üzemeltetésének költsége. Talán az SG&A-ban van? update: igen.

Ami döbbenetes számomra, az a profit, amit a cég csinál. A “Net Income” az adózás utáni rész – ez hányszor nagyobb, mint az előbb említett, nem gyártással összefüggő költségek? Ezzel már tényleg semmit nem kell csinálniuk, csak befektetniük, elkölteniük, vagy visszaforgatniuk. Ilyen erős márka az Apple és ilyen erős márka az iPhone.

A fenti ábrát a Pixxa Perspective appjával (US App Store) egy iPaden készítette Dediu. Egy bétát használ, az itt látható Sankey diagram még nincs benne az appban.

Java alapismeretek

Ezt a posztot összefoglalásképpen írtam azért, hogy helyre rakjak néhány dolgot a fejekben. Ebből kifolyólag lehet, hogy didaktikusabb lesz a kelleténél. Azt gondolom, hogy minimum ennyit mindenkinek illik tudnia, aki a kezébe internetet vesz.

Három dolog között kell különbséget tennünk:

1. JavaScript

A JavaScript és a Java nem ugyanaz, előbbi ugyanis egy böngészőben futó – kis túlzással – előre le nem fordított programnyelv. Az interneten futó alkalmazások használják többnyire mindenféle böngésző manipulációhoz, hibaüzenet kezeléshez, de pl. a Gmail legtöbb felhasználó számára látható funkció is JavaScriptben íródott. A modern web egyik alappillére.

2. Java programozási nyelv és környezet

1991-ben kezdték el írni a Sun cégnél (a Sun-t 2010 elején megvette az Oracle). A Java programozási környezet az egyik legnépszerűbb és legmodernebb szoftverfejlesztési platform, amit elsősorban nagyvállalati környezetben használnak, nagy weblapok, vállalati szoftverek kiszolgáló motorjai Javában íródnak stb.

A Java egyik okossága az volt, hogy ha megírtak valamit Javában, akkor az minden gépen el tudott indulni függetlenül attól, hogy Linux volt, Mac, vagy Windows PC. A programozónak nagyon könnyű volt a dolga, egyszer kellett megírnia, az mindenhol futott. Ez az ún. Java Virtuális Gép (JVM).

A Java nyelv egy szabvány, amihez létezik többféle fordító, amelyek mindegyike olyan kódot generál, amit a JVM szabványnak megfelelő virtuális gép tud futtatni. A Java SE és a Java EE közötti különbség az, hogy ugyanaz a Java milyen környezetben fut, és milyen szolgáltatásokat ér el. A Java SE azokat a szolgáltatásokat éri el garantáltan, amelyek tipikusan egy desktop környezetben kellenek. Tehát nincs feltétlenül adatbázis elérés, míg a Java EE implementációban minden olyan szolgáltatás elérhető, ami enterprise környezetben kell.

Általánosságban amikor a gépünkön levő Javáról beszélünk, akkor Java SE-t értünk alatta. Ez kell például a gépünkön levő Minecraft játék futtatásához is.

3. Java böngésző plugin

A JVM böngésző plugin formájában is megjelent az interneten elég régen. Rengeteg szoftvert írnak ma is így: ilyen a CIB bank kiszolgálója a böngészőben, ami gyakorlatilag ugyanazt a funkcionalitást pontosan ugyanúgy nyújtja Windowson és Macen is, de ilyen volt annak idején az IWIW előtt a WIW (Who Is Who), ami a kapcsolati hálót kirajzoló fát Java pluginben mutatta meg. Alapvetően kényelmi célja van ennek a fejlesztésnek: ha a CIB elkészíti a netbankját egyszer, az elvileg minden Javát támogató gépen el fog indulni böngészőben, másrészt egy modern programozási nyelvben kell mindezt elvégezni.

Miért érdekes ez az egész?

Ahogy megyünk előre az időben és a web egyre modernebb és több dolog kiszolgálására alkalmas felület lesz, úgy van egyre kevesebb szükség azokra a környezetekre, mint a Flash, vagy kliens oldali Java. Ma már egy gépre teljesen felesleges Javát telepíteni, hiszen a modern weblapok is képesek elérni ugyanazokat a célokat, amik programozásához eddig Javára volt szükség.

Ezzel sem lenne gond, de megjelent egy újabb probléma: a Java keretrendszer több, mint 850 millió PC-n található meg, böngészőből ennyi gépet el lehet érni. Ekkora installációs bázis már kellően izgalmas a vírusok íróinak ahhoz, hogy célzottan rámenjenek a Java biztonsági réseire, hiszen egy weblap látogatása során gyönyörűen ki lehet aknázni a hibákat és hozzáférni a gazda géphez. Bármilyen jó és biztonságos a Mac, ha a JVM-nek vannak jogosultságai és a JVM-ben megtalálnak valami hibát, egy egyszerű weblapon keresztül be lehet jutni a gépbe.

Ez a probléma annyira eszkalálódott már az utóbbi időben, hogy az Apple egy tavaly októberi Software Update során egyszerűen kikapcsolta a Java böngésző plugint (és így a CIB banki szoftvert is). Sőt, ha ma megvásárolunk egy új Macet, vagy operációs rendszert frissítünk, nem lesz rajta Java egyáltalán, sem böngésző plugin, sem Java SE.

Ha olyan helyi, lokális, nem böngészőben futó szoftvert akarunk futtatni, mint például a Javában írt Minecraft játék, akkor az Apple felajánlja, hogy letölti a Java SE 6-os változatát. Mivel helyi szoftverről van szó, ezzel általában nincs sok probléma, talán csak célzottan annak a játéknak a célzott támadásai nyithatnak felületet a hackerek számára – ez független egyébként a Javától, Flashben, sőt, Xcode-ban (ez a Mac fejlesztői keretrendszere) írt alkalmazások is pontosan ugyanennyire vannak veszélynek kitéve függően jellemzően attól, hogy mennyi biztonsági rést fedeznek fel bennük.

Egy új gépen a Minecraft futtatásakor az alábbi üzenetet kapjuk:

Ez felteszi a Java SE 6-ot, de nem teszi fel a böngésző plugint, minden veszély forrását. Abban az esetben, ha nekünk egészen konkrétan, és adekvát módon, a böngésző Java pluginre lenne szükségünk, mert például CIB ügyfelek vagyunk, akkor nincs más hátra, mint letölteni az Oracle oldaláról a böngésző plugint, vagy rákattintani a “Missing plug-in” feliratra a böngészőben. (Ne örüljünk túlzottan, mert a CIB netbank Oracle böngésző pluginben nem lesz copy-paste, viszont körül lehet járni a problémát.)

Az Apple mindezt elmondja a Java SE 6 oldalán is:

On systems that have not already installed Java for OS X 2012-006, this update disables the Java SE 6 applet plug-in. To use applets on a web page, click on the region labeled “Missing plug-in” to download the latest version of the Java applet plug-in from Oracle.

Vagyis a régi Apple-ös plugin már nincs többé – ezzel elveszik a Windows gombos copy-paste is, egyes appletek font-aliasingje stb., egészen addíg, amíg az Oracle meg nem oldja. De mit tehetünk, ha mégis hozzászoktunk? Létezik egy súgócikk, amivel vissza tudjuk hekkelni a régi Apple Java appletet. Vigyázat, ez csak profiknak!

Végeredményben annyit mondhatunk, hogy 1) Macen viszonylag könnyű feltenni a helyi programok, így például a Minecraft, futtatásához szükséges Java SE-t, csak nyissuk meg a játékot, vagy Terminalban írjuk be azt, hogy “java”, 2) a böngésző plugin minden bajok forrása, de ezt az Apple egy biztonsági frissítés során kinyírja nekünk. Ez valószínűleg egy következő Safari/OS X kiadás során másképp fog kinézni, viszont ha teljesen meg akarjuk nyugtatni magunkat, akkor győződjünk meg arról, hogy a használt böngészőinkben a Java ki-, a JavaScript pedig be van kapcsolva. Erről leírást ebben a posztban adok.

How Apple compresses video using JPEG, JSON, canvas

Gondolom mindenki látta már az iPhone 5 terméklapon a baromi magas telefont, ami a “Slide to unlock” után szépen beanimáltatja az ikonokat, vagy forgatja lejjebb az új EarPodokat. A poén az, hogy ez a kis videó még iPhone-on is működik szépen, nem <video> tagből lett felépítve. De miért nem? És hogyan működik?

Valaki fogta magát és egész részletesen széttúrta a kódot. Mint kiderült egy baromi okos technikával speciális JPG fájlokat (élő minta) dolgoz fel és ír ki a <canvas>-ra.

The video compression Apple is using works by only updating parts of the image that have changed since the previous frame. “unlock_001.jpg” and “unlock_002.jpg” contain the updated parts of the image. The “unlock_manifest.json” file specifies how the updated parts are positioned.

Ráadásul:

Apple is using this compression strategy to recreate QTVR. When you drag and drop the earbuds, you’re actually scrubbing a video of the earbuds rotating around. And the video is using the same JS/JSON/<canvas> compression technique.

Baromi jó összefoglaló.

/via @ba78

Néhány eredeti, nagy felbontású háttérkép Mountain Lionben

Az Apple szám szerint 43, 3200 x 2000 képpontos felbontású, gyönyörű háttérképernyőt helyezett el a Mountain Lion telepítőjében, ami mindenki gépén ott csücsül, csak éppen senki nem tud róla. Nyissuk meg a Findert, cmd-shift-g, majd oda másoljuk be ezt a sort (egy sor):

/System/Library/Frameworks/ScreenSaver.Framework/
Versions/A/Resources/Default Collections/

Enter után látni fogunk négy mappát, ezekben találunk olyan képeket, mint ez itt:

Vagy ez:

Őrületesen szép felvétel az összes.