Archive for the ‘featured ajánló’ Category

Mannen som åkte till Sverige för att uppnå sin dröm och som skrev en strålande post om det- heter inget annat än Csikós Zsolt

Nem érdekelnek az autók, nem olvasok Totalcart. Orosz Péter autónördizmusa az egyetlen dolog, ami valamilyen szinten érdekel, de az is csak azért, mert feszes, pattogós felvételeket közvetít. És nekem ennyi pont elég.

Próbálok rájönni, de fogalmam sincs, hogyan akadtam bele Csikós Zsolt eredeti, kilométer hosszú posztjába, ami valahogy így kezdődik:

A feleségemnek most volt nemrég a születésnapja, erre született egy jónak tűnő ötletem, mindjárt mondom. A mi viszonyunk konfliktusoktól nem mentes ugyan, viszont éppen az őszinteség miatt már vagy 16 éve igazán felhőtlennek mondható. Ez így van rendjén, nem söprünk semmit a szőnyeg alá, kinyomjuk a pattanásokat, ha örülünk, őszintén örülünk, ha vitázunk, elmegyünk a gyökerekig, nincsenek begennyedt hátsó gondolataink, nincsenek rég elfeledett csontvázak a szekrényben, amik bármikor kihullhatnak.

És ebben a stílusban megy tovább a “Hogyan nem vettem Svédországból vén Mercit?” poszt. Könnyű elkezdeni olvasni, aztán kiderül belőle egy komplex sztori, ami át van itatva megfelelő méretű, erős autófíliával.

A dolog érdekessége, hogy a sztori nagyon hamar szakad el az autós gondolatkörből, és válik emberivé, ahol egyetemes érzések és élmények fogalmazódnak meg. A Ponton Mercédesz képében megjelenik egy régi álom arról, hogy van egy autó és azt meg kell szerezni. (Persze nem akarom én leírni, el kell olvasni eredetiben, kötelező még a második rész is.)

Filmszerű események veszik kezdetét a két indító poszt után, majd múlt héten kedden Csikós vezetésével egy gyorsan szerveződött kis csapat konkrétan elindult Svédországba az autóért. Igazi sok napos road trip, élményekkel és kalandokkal.

Az elmúlt héten olyan követő-bázisa lett az egész eseménysorozatnak, amekkorát ritkán tapasztalunk. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor Szávay Ágnes teniszező középpontba került, vagy mondjuk amikor a Debrecen bejutott a Bajnokok Ligájába. Hirtelen mindenki tudott róla és mindenki követni kezdte az eseményeket, még azok is, akiket a téma egyébként hidegen hagyott. (Én is azon kaptam magam, hogy rendre refreshelgetem a Belsőség blogot, a Totalcar blogos mellékletét, ahol a sztori folytatásos formában, igaz, kicsit nehezen követhetően publikálódott.)

Minden bejegyzéshet több száz hozzászólás, Csikós posztjaihoz 1000+ komment íródott, napok alatt 1700+ rajongó a Facebookon, több százezer EGYEDI látogató a blogon, konkrét pénzzel beszálló szponzorok, és még sorolhatnánk. Ilyet ritkán lát az ember.

Pedig az egész tényleg csak arról szól, hogy Csikós a feleségének akart venni egy autót, aztán ebből írt egy posztot (de milyet!). Viszont ez az egy mondat nem beszél annyit, mint amennyit beszél maga a megírt sztori.

Szerintem egyébként még így sem jutott el a történet mindenkihez, én el tudnék belőle képzelni egy igazi road trip filmet is kellemes narrációval, humorral, szorongással és sok érzelemmel. Újra hangsúlyozom, hogy ez mind csak akkor válik értelmessé, ha elolvassuk Csikós Zsolt eredeti két bejegyzését (első, második, a teljes kategória).

El fog mindenkit varázsolni, még a legkisebbeket is.

TomTom iPhone car kit

Tegnap megvásároltam Handrásnál a TomTom iPhone car kit-et (ára az XMS-en 30 bruttó). Drágábbra számítottam, mert korábban még csak ilyen-olyan import csatornákon lehetett hozzájutni 40 ezer fölötti összegért, ezért nem is nagyon foglalkoztam a kérdéssel. Ez az ár a lélektani “megvalósítható” kategória.

Hogy miért izgalmas, vagy mitől jó a TomTom autós kitje? Megmondom. Illetve akit érdekel, nézze meg ezt a videót:

Ez a termék a szegény ember iPhone autós szettje. Könnyedén felszerelhető a szélvédőre, rugalmasan, “klikkenként” állítható, forgatható, van benne kihangosító (!), mikrofon és extra GPS vevő is. Első körös tesztemben az alábbi benyomásokat gyűjtöttem össze:

- azoknak készült a megoldás, akinek az autójában nincs bluetooth hangosítás, vagy gyári navigáció (ezért írom, hogy szegény ember szettje)
- tokkal rendelkező iPhone beszerelését felejtsük el, ez is tok nélküli játék, én egyelőre levettem a saját Incase tokomat (talán valami tuti fóliás védő lehet a hosszú távú megoldás — van valakinek jó tippje?)
- nekem az autóban levő kényelmes üléstávolsághoz képest a szélvédő kicsit messze van, nyúlnom kell a készülékért messzire, ezért abban gondolkodom, hogy a szellőzőrácsra telepítem az eszközt (ehhez egyébként adnak is öntapadós korongot!)
- (nem szorosan tartozik ide, de) az iGo 1.2.1 navigációs szoftver rém pontatlan: ugrál ide-oda, nem tudom érdemben használni a szoftvert, nagyon kínos, úgy látom, hogy rengeteg felhasználónak is ez a véleménye a hozzászólások közt

update: bocs, benéztem, ehhez fel kell tenni a TomTom ingyenes alkalmazását (HU Store link), ami a GPS jelerősség mellett lehetővé teszi a többi core locationt használó program számára is a pontosabb helymeghatározást.

- fentiekből persze arra következtetek, hogy az iGo nem kapja meg a TomTom GPS jelét és a teljes kihasználtsághoz meg kell vásárolni mondjuk a TomTom Kelet-Európa szoftvert €70-ért (HU App Store link)
- (szintén nem a TomTom hibája, de) az iPhone beépített szoftvereinek nagy része nem támogatja a landscape módot, így a maps és a telefonhívások sem, teljesen érthetetlen

A kit lényegi gondolata szerintem a kihangosítás és a könnyen kezelhető mount (marketing neve: EasyPort®). A készüléknek van mikrofonja, hangszórója, tartója, azonnal megoldódik az a kettős probléma, hogy hova tegyük a telefont és hogyan beszéljünk rajta (ráadásul még tölt is közben, iPhone esetében nem elhanyagolható dolog!). Nekem volt egy 10 rugós headsetem, de letört a füle, most kaptam kölcsön eFitől egy Jawbone-t még a régebbi fajtából (nem próbáltam), eddig az Apple In-Ear Headphones-t használtam, ami tartalmaz mikrofont is.

Rövid tesztem alapján a TomTom kihangosítása meglepően jó. Ahhoz képest, hogy milyen kis vacaknak néz ki, remekül teljesít (itt most csak annyi a szempont, hogy lehessen beszélgetni). Menet közben is jól kivehető a hang, a másik fél is jól hall, bár érzékelik, hogy autóban ülök, ennek ellenére működő megoldás, irattárolásban a FAX-hoz hasonlítható, a célnak megfelel.

A kiten van egy audio jack kimenet is, viszont ezt összekötve az autó erősítőjével nem sikerült sehogy hangot kapnom a kocsiban, pedig az lett volna a célom, hogy az autó hangrendszerén szólaljon meg a beszélő hangja és/vagy iPod. Ehhez képest ezt írják a honlapon: “With the audio out connector you can play all your favorite songs through your car’s audio system with the optional audio cable.” — WTF

WIN

1. kihangosítás, handsfree érzés
2. iPhone tartó frankón állítható, kényelmes mount, kellemesebb GPS-ezés
3. iPhone szivargyújtó töltő (ami egyébként mikro USB töltőként is használható bármilyen eszközhöz!)

FAIL

1. a tokot ki kell dobni *argh*
2. meg kell hozzá venni közel 20 ezerért a szoftvert is (bár őszintén szólva TÖKÖM FULLIG az iGóval mostmár, lassú tehén 3G bootup time valami 60 másodperc b+, walk-módja nincs, billentyűzet szar, GPS 80 éves löttyedt fasz jellegű: nem áll fel időben stb.)
3. kihangosítani nem lehet az autó hangrendszeréhez audio kábellel

Nagyon ajánlott a szett azoknak, akik nem rendelkeznek bluetooth / navi képes autóval, illetve törik a fejüket azon, hogy milyen mountot kellene vásárolni, vagy még nem vásároltak iPhone-hoz navigációs szoftvert. Én elhatároztam, hogy nem veszek magamnak külön GPS eszközt a jövőben, jó nekem az iPhone elérhető megoldása is. Most különösen sokat fejlődtem a kérdésben ezzel a TomTom cuccal, nem hiszem, hogy meg fogom bánni a vásárlást. Nem olcsó a 30 ezres érte, de ez van, ennyibe kerül a cheap kihangosítás.

Perpetuum online

Lipták “CRM” András egykori középiskolás cimborám valamikor 2002-ben kitalálta, hogy játékprogramot akar készíteni. Teljesen profán módon nekilátott a demoscene programozók között társat keresni a projektjéhez, így jutott el a méltán népszerű Conspiracy magyar demócsoporthoz (Assembly 2006 második hely, Siggraph 2007), és az akkor huszonpár éves BoyC és Gargaj programozókig, akiket megnyert az ügy mellé, és, akár hiszitek, akár nem, közösen nekilendültek, hogy MMORPG-t írjanak maguknak mindenféle iparági tapasztalat nélkül. Eltelt öt év és megcsinálták a játékot.

Ez az ő történetük.

Elképesztő elszántság, menet közben rájuk rakódott rengeteg tapasztalat, illetve a fiatalok lehetetlent nem ismerő, meghátrálni képtelen hozzáállása jellemzi a projektet. Én elképzelni nem tudom, hogy hasonló módon magam is minden időmet egy végeredménynek szenteljem — már-már csodának gondolom azt is, hogy el tudtam készíteni a fenti videót. Igazság szerint annak idején egy Meetupon láttam Gargaj előadását, az keltette fel az érdeklődésemet a projekt iránt, aztán végre találtam neki időt és elmentem hozzájuk.

A helyzetük egyébként egyáltalán nem könnyű, a pénzük végét járják, és mindenképpen el kell indulniuk az üzleti modelljükkel, hogy termelhessen a játék, mert ha ez nem történik meg, akkor nem fogják tudni tovább finanszírozni. Párhuzamos megoldásként befektetőt is keresnek.

Nézzétek meg, próbáljátok ki, a motivációs levelet tényleg meg kell fogalmazni (elég ha linkelitek ezt a posztot), mert most olyan 7000 fölött jár azok száma, akik feliratkoztak náluk, és ebből egyelőre 2000 fölött vannak a closed beta használói, amiből 40-60 ember szokott egyidejűleg fenn lenni.

perpetuum-online.com

A videó elején levő grafikai látvány a Conspiracy 2006-os “Chaos theory” 64k alkotásának elejéből van, amit az Addict2 nevű tooljukkal készítettek, aminek újraírt változatának segítségével készítik a Perpetuumot is. Akit érdekel, innen tölthető le a Chaos theory: AVI videó, YouTube videó, futtatható 65536 byte-os demó, illetve a release oldala a Pouet-en.

LucasArts restaurált poszterek

Draven hívta fel a figyelmem a Maniac Mansion NES poszt kapcsán a LucasForums-on posztolgató Laserschwert (lézerkard) német szakemberre, aki a LucasArts kalandjátékok posztereit restaurálgatja üres perceiben. Először csak legyintettem, mert kit érdekel végülis az, hogy letölthető a Secret of Monkey Island borítója, de a kérdést nem intézhetjük el ennyivel. Roppant minőségi és szignifikáns ugyanis ez a tartalom. Megmutatom, miért.

Ha megnézzük a paramétereket, már sejthetjük, hogy ez komoly téma lesz:

Nem csalás, nem ámítás, ezek tényleg poszter méretű 60×80 centis, 200 DPI-s (!) bontású képek. Most mindenki képzeljen maga elé egy hatvan centi széles és közel EGY MÉTER (!) magas téglalapot, amiben a Monkey Island grafikája van, feliratok, nélkül. Kizárólag Steve Purcell grafikája. Nézzük csak meg előbb a teljes posztert:

És ebből kiemelve 100%-os nagyításon Guybrush arca:


Az ecsetvonások láttán a fenti kép a saját fejemet ábrázolja!

Laserschwert ebből a poszterből hat változatot mutat be:

1. eredeti logóval
2. eredeti logó nélkül felhőkkel
3. eredeti logó nélkül

Plusz ugyanennek még három változatát a restaurált színekkel. Nem is annyira azt kell érteni ez alatt, hogy kicsit feljebb húzta a megfelelő potikat Photoshopban, hanem a faszi konkrétan újra festette Purcell eredeti rajzát.

I’m trying to preserve those classic artworks by Steve Purcell, Bill Eaken and the likes, cleaning them up, painting out overlaying text or stickers, plus taking the extra step to make these babies printable in poster size.

Mindez természetesen olyan tökéletes és hibátlan minőségben, hogy amikor megnéztem és 100%-on összehasonlítottam, elkezdtem zokogni. Komolyan mondom, eddig ilyet még csak a kalendáriumban, nem!, a Nemzeti Galériában láttam. Ha egymás mellé tesszük a kettőt, nem tűnik fel nagyon a változás, jobb oldalon a hajó kicsit “kékebb”.

Nézzük csak meg közelebbről! Elsőként animgifben a jobb felső részt:

Utána pedig a bal alsó szakaszt:

Mennyi törődés és érzék!

Apropó, itt van egyébként Purcell 20 éves eredeti skicce a plakátról (csak amolyan referencia végett):

Ha hozzám hasonlóan ezen a pontra már masszív barnára fostátok a bokátokat, akkor készíthetitek a tisztítószereket és fehér zsebkendőket, mert van ez még tovább is! Nem csak, hogy ingyen hozzáférhető a fenti poszter összes változata, de egyéb játékok posztereit is LETÖLTHETŐVÉ tett nekünk Laserschwert. Ugyanebben, igen, írd és mondd!, ugyanebben a minőségben elérhető még többek közt a Monkey Island 2, Zak McKracken és Sam and Max: Hit the Road (szintén Purcell zseniális festményei), illetve más grafikusoktól például a Day of the Tentacle eredeti posztere (ehhez még EPS fájlok is vannak logóval, karakterekkel — OMG), valamint ez az alternatív poszter DotT is:


Ugye el tudjátok képzelni, hogy néz ki ez 100%-on? ŐRÜLET!

A teljes állomány így néz ki:

Legszívesebben szerepeltetném az összes posztert, kedvem lenne mindegyikről ennyit írni, összehasonlító ábrákat fabrikálni, pannelni a dolgokat egymáson, de nem, meg kell állni itt és publikálni kell a posztot.

Két helyről tölthetők, illetve egyéb:

1. http://robertmegone.com/posters/

Ezt a csomagot wgettel 20100223-án leszedtük, kinyomtuk és egy 700 megás zipben megosztottuk itt: http://gasztony.com/posters_final.zip — thanks Gasztony!

2. a pontos méretekkel összerakva Adventure-Treff.de-n
3. Laserschwert posztja pedig itt

És hogy mit kell ezekkel a poszterekkel csinálni? Hát kérem tisztelettel, online megrendelni a nyomtatást és bekeretezve a falra lógatni! El tudtok képzelni ennél jobb ajándékot saját magatoknak? Én ugyan nem. Laserschwert a sajátjait a Posterxxl.de-vel készíttette el, ugyanennek az amerikai változata itt. Magyarországon egy lehetőség a Postershop.hu, itt például fotópapírra a 80×60 cm-es nyomtatás 5 ezer forintból megvan — sweet!

Uraim, idén előbb jött a karácsony!

Kinyomtatva egyébként ekkorának kell elképzelni a 60×80 centit:

Józsi! Hova lehet még innen menni? Ide:

update: Ujváry “silver42″ Béla a poszt hatására előbányászta a saját relikviáit, ő még levelet is írt a LucasArtsnak és választ is kapott! Sőt, úgy szólították, hogy “Dear Jedi–”, mennyire fasza!

Szombaton születésnapi Meetup rendezvény

Akit érdekel a technológia, az alábbi programokkal nyitnak szombaton, 27-én este 8-kor a Merlinben:

- Metaverse Exchange Protocol – Virtuális világok áthidalása (Maróy Ákos)
- Nyílt szabványok Magyarországon: hol tartunk, merre tovább, és hogyan segíthetsz? (Mázsa Péter)
- Mágnesszalag-restauráció (Barczi Imre is @setalosas!!)
- Intelligens sebészeti eszköz – in-vivó, on-line onkológiai diagnosztika a sebészetben (Medimass)
- Fluxus live coding (Papp Gábor, KiBu)

Belépő egy ezres lesz, itt lehet feliratkozni. Én is elnézek, ki nem hagynám Sétálósast — eredetileg én ajánlottam be. Már új hajjal, hehe. (Sivatagban megy a teve, locsolkodni jöttem, hehe.)

update: eFi sajnos nem jön :(

Itt a gomba, hol a gomba, ne ugrálj a nadrá–

A postáról már hazafelé vitt az utam, leparkoltam szépen, összeraktam a dolgaimat, aztán a felismerés: nincs meg a szifon. Zsebek, kabát, táska, kocsi — sehol.

PÁNIK.

Még háromszor ugyanez a pattern, semmi.

PÁNIK.

Ezerrel pörgő gondolatok: a kocsiba beszállás előtt még megvolt a telefonom, mert írtam egy SMS-t, amíg oda sétáltam, tehát nem a postán tűnt el. Viszont, és ezen kezdtem el igazán parázni, úgy emlékeztem, hogy a telefont az autó TETEJÉRE raktam indulás előtt. Márpedig pénztárcával egyszer már szívtam meg így, akkor meglett szerencsére. Nem tudtam elhinni, hogy ekkora szarvaslövő hibát követtem el.

Idegesen kapkodva beviharzottam a lakásba, kabát-bakancs, lebasztam mindent a FÖLDRE, kurvára beloginoltam a gépbe és azonnal elkezdtem két dolgot:

1. SKYPE
2. MOBILEME

A skype azért, hogy felhívjam a telefont. Nem futott a program, SZÁZ ÉVIG loginolt. Kiderült, hogy valami spammer közben authorizáltatni akarja magát, KICK-BAN-IGNORE gombra gondolkodás nélkül rátenyereltem. Minden másodperc csiga lassan haladt. Közben Safari dobott egy strandlabdát, ütöm neki a mobileme-t, mennyél már te dög, erre kiírja, hogy Find My iPhone currently not available — sorry for the inconvenience anyád!! Azonnal refresh.

Skype-on megcsöngettem a telefont. Kicsöngött. Jó jel. Nem vette fel senki, de a lakás is néma volt. (Kobi elég csendes jószág.) Bejött közben a mobileme frankósra, azonnal böktem neki egy direkt message-et azzal a szöveggel, hogy hívják fel az öcsémet ezen meg ezen a számon, mellette Skype-ról hívtam öcsémet, baszott felvenni (mint később kiderült, sztárallűr, soha nem vesz fel telefont ismeretlen hívószámról), írtam neki egy SMS-t.

Mindezek mellett pedig ugye kattintottam a locate my phone gombra. Ennek ugye több idő kell, percekig tarthat, mire megtalálja a telefont.

Megtalálta.

A lakóhelyem közelét jelölte meg, semmiképpen nem a postát. Ez nagyon jó jel volt. Átpakoltam mégegyszer a cuccaimat, sehol semmi, aztán azt mondtam magamnak:

“Józsi, most te vagy RAMBÓ. Rambó vagy bazmeg. Fogd meg az irataidat, a kulcsaidat, vedd fel a kabátod és backtrackelj vissza a kocsival egészen a postáig. A feladatod most az, hogy megtaláld a telefont. Vegyél ki egy kis sminket Linda szettjéből, kend a fejedre, mert most te vagy Rambó. A telefonnak szüksége van rád.”

Az autóban megtaláltam az anyósülés alatt. Leesett valahogy.

Húbazmeg. 40 éves lettem!!!

Remek cucc egyébként a MobileMe dolga, mert legalább megtudtam, hogy a lakás körül kell keresnem. Komolyan. Ha nem így lett volna, nem kezdem el az autót újra átvizsgálni. Lehet, hogy hosszabbítok egy év előfizetést ezek után. Sokba kerül, de az, hogy van benne üzenetküldés, helymeghatározás, remote lock és wipe — ilyenkor kiderül, mennyit is ér.

Függöny.

Typeface the film

Justine Nagan rendezőnő az Egyesült államokban északnyugati részén átutazóban botlott bele a “Hamilton Wood Type” múzeumba. A múzeum egy idős, teljes háztömböt kitevő épület, gazdája mintegy 1,5 millió fából faragott betűnek.

Ma már kizárólag önkéntesek üzemeltetik az épületet, ami teljesen egyedülálló a maga nemében: a fából faragott betűk tanulmányozását, előállítását, és a nyomtatási folyamat megőrzését tűzték ki célul abban a gyárépületben, ami betűket készített 1880 óta az amerikai piacra.

Nagan egy non-profit cégén keresztül 100 ezer dolláros büdzséből 90 perces filmet készített a múzeum vezetőjének küzdelméről, hogyan tudja megtalálni a múzeum helyét a digitális világban, és hogyan próbálja elkerülni a végleges bezárást.

A film trailere:

A film január végén kerül a londoni és néhány amerikai mozik műsorára, DVD-n az év során lesz majd megvásárolható. Weblapja itt, a posztot pedig az idsgn blog azonos című írása alapján készítettem el.

Digibridge now accepting PayPal

Jofkovék megcsinálták, hogy PayPal-en keresztül némiképp olcsóbb legyen az iTunes feltöltőkártya, ráadásul szerintem PP-n keresztül lényegesebben kényelmes a fizetés. Melegen ajánlom, én is tőlük vásárlok, garantált, ellenőrzött forrásból szerzett kódok. Persze aki 1:1-ben akar kódot vásárolni, az vetessen egy kinn lakó rokonnal, az is működik. Továbbra is releváns posztom a regisztrációval kapcsolatos korábbi, illetve felhívom a figyelmet, hogy az Apple nem IP cím alapján nézi a US Store visszaéléseket, hanem valószínűleg a kódok alapján tilt ki accountokat, így egyáltalán nem mindegy, honnan szerezzük be őket. Ettől függetlenül én StrongVPN-en keresztül vásárlok, biztos, ami biztos.

Szolgálati közleményünket olvasták. A Plastik média szerkesztője minden MP3-át az iTunes boltjából veszi, egészen addig, míg nem lesz magyar iTunes zene- és videó bolt.

Indavideó Film

A héten indult az Indavideó új szolgáltatása, az Indavideó Film. Magyar filmeket lehet böngészőben megtekinteni teljesen ingyen és legálisan. 6 mozifilm, 7 kisfilm, 3 dokumentumfilm és 3 természetfilm induló készlet várja a közönséget első körben, de lehet írni a csapatnak, hogy miket tegyenek még hozzá, a lista folyamatosan bővül majd. (Roncsfilmet, Eldorádót, Egészséges erotikát, Indul a bakterházat, Ripacsokat és a Régi idők fociját például!) Azt gondolom, hogy a magyar film érdemes és méltó a hű reprezentációra, remek kezdeményezés Karottáéktól, nézzétek meg mindenképp.

A továbbiakban technikai oldalról veszem kritika alá a szolgáltatást és tovább is kell mennünk, mert filmben kevés kompromisszumot ismerek, amit meg tudom konkrétan is fogalmazni: számomra az filmélvezet vagy DVD ripnél, vagy 720p-nél indul. Ezt a kettőt tudom elfogadni, kivételt csak a legritkább esetben teszek. Sajnos az Indavideó Film szolgáltatása nem elégíti ki az első követelményt sem, így én azt mondhatjuk, hogy nem tartozom a célcsoporthoz. Jelen pillanatban webes “preview” nézetre alkalmas a szolgáltatott anyag.

Karottát is megkerestem a publikáció előtt, elmondta, hogy a szolgáltatás alapvetően úttörő, másrészt arra való, hogy amennyiben valaki olvas egy filmről, azonnal linkelni tudja, és egy gombbal lejátszhatóvá teheti az olvasói számára. Nem akarnak belőle házimozit készíteni, ez nem fókuszuk, nem akarják azt sem, hogy “HD”-ben nézzék az emberek, ez egy kísérlet.

Ettől függetlenül ássunk mélyebbre és konkrét példákon keresztül nézelődjünk. A 2005-ben megjelent “Fehér tenyér” című filmet megnézném, mert tévében láttam csak eddig, akkor is az utolsó harmadát csíptem el. A ténylegesen böngészőnkbe kerülő film technikailag így néz ki:

1 óra 40 perces film ekkora file méretben, hááát. Nem is csoda, egy kocka belőle 1:1 PNG-ben, az alsó-felső fekete csík is az anyag része:

Szörnyen fakó színek, kicsi méretben, szegényes reprezentációban. Nézőképnek remek, de filmnézéshez nekem ez sajnos nem kielégítő. A fizikai méret is messze elmarad a “hivatalos” DVD mérettől, idézem a Wikipédiát:

Although many resolutions and formats are supported, most consumer DVD Video discs use either 4:3 or anamorphic 16:9 aspect ratio MPEG-2 video, stored at a resolution of 720×480 (NTSC) or 720×576 (PAL) at 29.97, 25, or 23.976 FPS.

Sajnos ezzel szemben az Indavideó Film minősége a netről (pontosítok: webről) ilyen-olyan módon letölthető filmek élvezhetetlen kategóriájába esik, hiszen eleve a DVD ripnél is úgy van az ember, hogy akkor, ha nincs meg 720p-ben. Az Indavideó Film kínál egyébként prezentációs nézetet, itt scale-elik a filmet és lekapcsolják a világítást, de ezen ez sem segít.

Azt hiszem egyébként sikerült a leggagyibb minőségűbe belebotlanom, mert a többi ennél valamivel jobbnak tűnik. A Pánik (2008) című film például ennél kellemesebben néz ki, noha a fizikai méret itt is azonos.

El kell mondani ugyanakkor, hogy a látható bontás egy hosszabb kísérletezés eredménye lett az Indavideónál. Meg kellett találni azt a kompromisszumos felbontást és újratömörítési rátát, ami böngészőben még kielégítő eredményt biztosít, ez lett a kikísérletezett eredmény. Ezzel persze az otthoni filmes tábor egy részét elvesztik, hiszen kiesek kapásból én is, ugyanakkor még több felhasználót érnek el vele. A Flash ugyanis komoly streamingre nem alkalmas, és azt is el kell mondani, hogy itt nem néhány perces YouTube HD tartalomról beszélünk, hanem 90 perces filmekről.

Az Indavideó Film nem támogatja a letöltéseket kihelyezett gombbal, ennek licencelési okai vannak, illetve a külföldi IP címeket is szűrniük kell ugyanebből az okból kifolyólag. Adott esetben bizonyos forgalmazóval megállapodva természetesen bekerülhet majd a letölthető, DVD bontású és mindőségű MP4 változat is, ez tehát a licencen múlik csak.

Összességében előre mutató szolgáltatást látunk, a célja nem házimozi, hanem a web. Moziba tehát megyünk és menni is fogunk.

Karotta elolvasta a posztomat és az alábbiakat tette hozzá:

Fátter, több észrevételem is van.

1: Hogy elsőre a dedós vitakultúra szellemében érveljek: szerintem nem rossz ez a képminőség, tökéletesen alkalmas egy standard monitor teljes képernyős megjelenítésének kihasználására.
2: A DVD minőséghez – ezt könnyű lesz belátni – arra volna szükség, hogy a mi szerverünk és a felhasználó gépe közt olyan sávszélességű kapcsolat legyen, mint az otthoni DVD lejátszód és megjelenítőd közt. Ezt a mai átlag magyar internet _messze_ nem tudja. Ne feledjük el: ez nem letöltős vacakolás, hanem azonnali lejátszás. Nincs két órád, hogy leérjen a nagy file, hogy aztán vinyóról megnézd.
3: A megfelelő számokat kell összepárosítani: 720×405 pixel (DVD, PAL, 16:9) helyett szolgálunk ki 512×288-at. Ez oldalanként kábé 25%-kal kevesebb, az nem a világ vége. Jó messze van az “átlag webes élvezhetetlen videótól”, aminek te gonoszul hívod. A kimenő minőségünk ráadásul erősen függ a forrásanyagétól. Szerintem láttál te már magyar filmet, el tudod képzelni, hogy bizonyos esetekben az eredeti se egy Technicolor referenciaanyag.
4: A szolgáltatás legesleglényege, hogy minden technikai nyűglődés, letöltés, klienstelepítés nélkül egyszerűen megnyomsz egy gombot, és elindul a számítógépeden egy mozi. Akár közvetlenül innen, a Plastikról, beágyazva. (Próbáld ki, szuper érzés. És válassz egy másik filmet, aminek nem fakó az eredeti kópiája is) Ez pedig azt jelenti, hogy a tipikus magyar valós idejű adatkapcsolat sebességét – és az átlag magyar otthoni/irodai PC sebességét, amin a szerencsétlen flashnek egyszerre kell megbirkóznia a file transferrel és a lejátszással – egyszerűen nem hagyhattuk ki a számításból. Rengeteget kísérleteztünk és minifókuszcsoportoztunk, mire kijött ez a formátum, ami a legtöbb helyen problémamentesen lejön és lejátszódik, de közben teljesen élvezhető a minősége.
5: Letöltős felállásban ki tudnánk szolgálni bármilyen minőséget, de sajnos a letöltés jogilag annyira ingoványos terület, hogy csak azoknál a filmeknél lesz rá mód, ahol az alkotó/jogtulajdonos kimondottan kérik. Akkor viszont ezer örömmel.
6: Bármikor megyek veled szívesen moziba.

És még egy dolog, ami tök fontos, és kimaradt:

Ezek magyar filmek, amelyeknek – ezer okból – eleve elég nehéz eljutni a vélt közönségükhöz. Moziban nem vagy csak alig játsszák őket, tévékben dettó, ráadásul soha nem akkor, amikor épp alkalmas volna. Az egész szolgáltatásunknak az a lényege, hogy minden logisztikai akadályt elhárítson a megtekintés elől, és ehhez az egygombos megközelítés áll a legközelebb. Ha úgy tetszik, valóban nem te vagy az igazi célközönség, hiszen te letorrentezed az otthoni spéci RAID-es fájlszerveredre, aztán N-es wifin kiszóród a dedikált médianéző Mac-edre, ahonnan üvegszállal kötöd ki TOSLINK-en a hangot a surround amplifieredre. Az Indavideó film meg arra van, hogy édesanyám, a drága Mrs. Idősb Karotta, meglásson valamit az Indexen, ami érdekli, megnyomja a play gombot, és megnézze a filmet, amiről 6 éve állandóa lecsúszik. És, bár anya csak egy van, de ebben a konkrét esetben azt hiszem, az anyám a tipikusabb magyar felhasználó.

És végül arra _is van az Indavideó film, hogy valahogy oda lehessen tenni egymillió ember elé egy adag olyan kortárs magyar terméket, aminek a jó eséllyel a létezéséről sem szerez tudomást máshogy, nemhogy meg nem nézi. A legjobb forgatókönyv összességében tehát az volna, Józsi, hogy belebotlasz a filmbe az Index címlapján, megnézed, alákommentálsz egy értelmeset az Indavideó filmcsatornájában, aztán elmész a boltba, megveszed a DVD-t, otthon berakod a házimoziba, és mindenki elképesztően jól jár.

Discuss.

Magyar Twitter kitekintő

Beindult!

Hölgyeim és uraim, beindult a magyar twitter-gömb!

Eleinte még csak néhány technológia iránt érzékeny közönsége volt Magyarországon, viszont ma, 2009. november 4-én ki merem jelenteni, hogy átment az “sms blog” szolgáltatás a mainstreambe. Egyre-másra bukkannak fel az érdekes személyek, mindenki használni látszik ezt a szolgáltatást és, a Twitter API-nak hála, jelennek meg a Twitter köré épülő szolgáltatások.

Szabó Gergely szakírónak (@hh) kéne lenni ahhoz, hogy pontosan számot vegyünk, mely webes szolgáltatások mikor és hogyan jelentek meg a Twitter körül, viszont nagyjából össze tudom foglalni én is.

Kezdődött a Tóth Benedek (@tothbenedek) által fejlesztett Turulcsirippel, ami gyakorlatilag egy magyar Twitter felület, @setalosas imádja a sajátjaival azonos dizájn paradigmák megjelenése miatt saját CSS-sel használja. A Turulcsirip szokatlan névválasztása ellenére semmiféle értelemben nem a magyar nemzeti érzület megjelenése, egyszerűen csak az egyes érdekcsoportok által már korábban kisajátított fogalom melletti voks (bár a TCs helyett inkább “csiripet” kell mondani). Előnye, hogy egy algoritmus szerint kiszűri a “mádzsárokat” a gömbből.

Itt kell megemlíteni még kapcsolódó jelleggel a Minert is, ami a Turulcsiripek között keres. Bártházi András projektje (@ba78).

Egyszemélyes harcosként kell említenünk Biczó Andrást (@abiczo), aki szintén rengeteg értéket adott a platformnak. Készített például egy Google Mapsra épülő térkép oldalt, ahol vizuális súlyokkal láthatjuk, hogy merre a legaktívabbak a magyarok. András e mellett még nemzetközi szolgáltatással is nyomul, ez a TweetHugs, ahol :( karaktereket tartalmazó tweeteket parsolva lehet azokra válaszolni és így új barátokat szerezni.

Néhány yours truly vonatkozású hír: májusban rendeztük meg a Twitter népszerűsítésére szolgáló Nagy Twitter Versenyt (#ntv2009), itt ismerkedtem össze Várkonyi Balázzsal (@vbali), akivel egy együtt dolgozás keretén belül lefejlesztettük a TwitterTop nevű szolgáltatást, ahol bárki regisztrálva három kategóriában listázhatja magát. Ezen kívül számos funkciót építettünk bele, például láthatjuk, kik iratkoztak le rólunk (dezertőrök), nézegetjük a leggyakrabban re-tweetelt linkeket (mémek), és tudunk időzíteni is tweeteket.

Időközben megjelentek a magyar celebek is, aztán megjelent a hírességek nyomon követésére specializálódott Celebstalk.hu. A folyamatosan fejlődő és szolgáltatásaiban bővülő oldalon látni lehet, kik a legpörgőbb celebek a magyar gömbben, van már celeb spotting is, meg rengeteg minden. A sztárokat Twitteren követni roppant intim dolog egyébként, olyan, mintha olvasgathatnánk a telefonjukat. Valószínűleg ezért is nyomatja mindenki a Twittert, a sztárok fontos építő vertexei a gömbnek.

Tegnap pedig útjára indult a Yamm!, ami egy Twitter-re minimalizmusában nagyon hasonlító, deklaráltan a Turulcsirip szolgáltatási mezőjére hasonlító megoldás a Propeller.hu-tól. Vannak benne celebek is, roppant minimál és tiszta a dizájn, Twitteren keresztül megy az autentikáció, az összes alap funkció elérhető, van link rövidítés és képfeltöltés is, vbali azt mondta róla, hogy technikailag is ötös a megvalósítás. Egyedül talán a mobilos felületet hiányoljuk belőle.

Egyszóval a magyar twitter fejlődik és egyre inkább. Én a TwitterTop frissen regisztráltak listáját szoktam követni és nagyon szélesedik a tábor. Ez pedig jó, mert a Twitter jó cucc. Hasonló érdeklődésű embereket találni, hírességek SMS-eit követni, saját magunkat projektálni a gömbbe, esetleg csetelni másokkal, vagy érdekes statisztikákat nézni.

Most elköszönök, sziasztok,
@angelday

Moment of reflection

naturArt — A természet csodái a legjobb képeken

Az idén is rekord született hazánk, s egyben a közép-európai régió legrangosabb természetfotós megmérettetésén, a naturArt – Az Év Természetfotósa 2009 pályázaton: a szakmai zsűri 200 nevező több mint négyezer fotója közül választotta ki a díjazott műveket. A Magyar Természettudományi Múzeumban november 3-án megrendezett ünnepélyes eredményhirdetésen adták át az idei pályázat fődíját, Az Év Természetfotósa kitüntetést Haarberg Orsolyának – s ezzel együtt a tükörreflexes Canon 450D fényképezőgép-szettet –, és ugyanő vihette haza Az Év Természetfotója díjért járó Canon Pixma 4700 fotónyomtatót is.

Gondolom Haarberg Orsolya, aki nemcsak a fődíjat, hanem a kiosztott díjak jelentős részét elvitte a keddi díjátadón, különösebben nem esett hanyatt a 450D-től, hiszen sokkal komolyabb cuccai vannak. A neve se tévesszen meg senkit, a vezetékneve felvett név, egészen konkrétan norvég, ugyanis egy norvég természetfotós férfihoz ment feleségül. Leánykori neve Bozsér Orsolya egyébként, Érsekcsanádon nőtt föl Baja mellett, és történetesen a III. Béla Gimnáziumba járt Baján 1991 és 1995 között, ahol hogy-hogy nem, pontosan Sasvári József volt az egyik osztálytársa.

Gyerek fejjel Sasvári Józsefnek látens crush-a volt a mára sikeres természetfotóssá vált lányon a ‘90-es évek elején, de ezt persze soha nem vallaná be. Orsolya a gimnáziumban jó tanuló volt mindig is, matematikából jeleskedett, de mellette a humán tárgyak is vonzották. A gimnázium első éveiben még inkább a “diszkós” vonalat erősítette. Tartott bulit is a szülei házában, jelentős szúnyog populáció kellős közepén, ezen a bulin Sasvári József úgy bebaszott, hogy másnap alig bírt feltámolyogni a buszra Sükösdön. (Ez a kép nagyon megmaradt, Sükösd, Sükösdre nem tudja, hogyan jutott el, de Sükösd, meg busz és akkor arra kellett felszállni.)

Orsolya természetesen mindig sokkal tovább látott a világi életnél, elindult kőkeményen a természet felé, Budapesten járt a Kertészeti Egyetemre, kerttervező szakot elvégezte, akkor már szinte kizárólag zöld ruhában mutatkozott és teljesen radikalizálódott. Több tanulmányúton járt külföldön, alapvetően a hódokat tanulmányozta, évek teltek el, később kiderült, hogy hozzáment egy norvég természetfotóshoz, akivel az évből 300 napot gyakorlatilag teljesen izoláltan, a természetben tölt el mostoha körülmények között.

Az év természetfotói 2009 képeit az Index galériájában nézhetjük meg.

Hétvégi gamer tipp


Kislány az XBOX-ánál, fehérebb zöldebb az orgonánál, jajj de szépen játszotta a Resident Evil ötödik pályáját…

Aki nem tudja, mit csináljon 31-én szombaton és érdeklik a kontemporális videojátékok, esetleg fontolja meg az ingyenes Budapest Game Show rendezvényt (a program leírása itt). Pont halottak napjára esik (majdnem), ami angolszász területen általában bulizást jelent, nálam speciel vidéki látogatást. Ezzel szemben a Papp László sportarénában megrendezésre kerül a World Cyber Games 2009 hazai selejtezői (és döntői), valamint a World Cyber Girls szépségverseny is.

Úgy hallottam, nagy show lesz, régiós szinten is jelentős, ha jól emlékszem még autót is kisorsolnak azok közt, akik laptopot vásárolnak aznap részletre, vagy valami ilyesmi. A buli mögött nagyrészt a Microsoft (és benne: Windows 7 — itt live-ban streamelik) és az XBOX360 áll, persze nem egyedül: Samsung Pleomax, Samsung, Toyota, HP, Lenovo.

Kinéztem volna én is, de családi program lesz. Érdekel, hogy a fiatalok miket tolnak és milyen szinten vannak a gamingben.

update: érdemes kinézni, mert aki államilag finanszírozott felsőoktatási intézményben tanul diákként, vagy tanárként, az most ingyen megkapja a Microsoft standján a Win7-et: tisztaszoftver.hu — annak, aki ezen a platformon van, kihagyhatatlan deal. Én tuti mennék, ha Windowson nyomulnék. Ja, hogy már nem vagyok diák…

Kovács Kati és a Qualitons

Töprengtem egy darabig, hogy hogyan vezessem fel a posztot, aztán rájöttem, hogy ez a bekezdés tulajdonképpen tökéletes összefoglaló:

A BombTheJazz pontosan 5 éve, 2004. október 23-án rendezte meg az ElsőHivatalos Magyarbulit, amelynek célja a magyar poptörténelem elfekvően lévő de annál életrevalóbb felvételeinek újra bemutatása, illetve táncrendbe állítása volt. Az Első sorrendben a Második követte, majd a Harmadik, míg végül a töretlen siker nyomán világossá vált, hogy a továbbiakban teljesen értelmetlen megszámozni e bulikat. A hiánypótló kezdeményezés mögött a Budapest Brakecsokkerz (DJ Haze, Kanada Káosz, Shuriken és Suhaid), azaz a Tilos Rádió elszánt bakelitvadászai állnak, alkik a magyar könnyűzenei örökség ritkaságainak gyűtésében járnak élen, illetve próbálnak egymásra licitálni.

Én őszintén szólva nem ismertem ezeket a “magyarbulikat”, ahol régi magyar elfeledett, ám annál jobb nótákat játszanak DJ-k, meghívott vendégek (október 23-án). Megmondom őszintén, a Qualitonst sem ismertem. Kovács Katiról is csak távoli benyomásaim voltak.

A bejáratnál futottunk össze teljesen véletlenül Mozsik Tibivel (DJ Keyser), aki kicsit konkrétabban foglalta össze mi várható: olyan számok, amiket Kovács Kati nem is nagyon énekelt, csak bement a stúdióba, felvették — nagyjából ennyi. Erre a koncertre is újra kellett tanulnia a számokat. Hangsúlyozta, amit akkor még nem értettem, hogy az idézetben megnevezett DJ-k hatalmas gyűjteménnyel rendelkeznek a magyar könnyűzenei örökségből.

Az A38-on volt a buli, fél tíz felé érkeztünk, az emberek is akkor szállingóztak. A pultnál Suhaid játszott, aztán elkezdtük hallgatni a számokat és hirtelen minden értelmet nyert: ezek a csávók beszívják a jót és kifújják a rosszat. Ebből a ‘60-as évekbeli beat korszakból, meg isten tudja mikből olyan B-oldalas gyöngyszemeket találnak meg, hogy csuda.


Kürti Kristóf (DJ Suhaid) — photo by Greg

Nekem már az is elég lett volna, ha egész este Suhaid játszik, de itt nem álltak meg, jött a Qualitons, aki ugyanezt csinálja, csak éppen hangszerekkel. Az öndefinícióból:

Kanada Káosz megvalósította évtizedes álmát, és jobbnál jobb zenészeket bevonva összerakta a második évezred első és egyetlen autentikus magyar beat-funk-soul zenekarát, a Qualitons-t.

Tényleg hihetetlen, de LÉTEZIK egy autentikus magyar beat-funk-soul zenekar 2009-ben, ez pedig a Qualitons. És nagyon jól zenélnek, tényleg ennek a korszaknak a megjelenése fiatalos lendületben. Stílusosan előbb játszottak néhány számot a zenekar tagjainak fokozatos bekapcsolásával, majd jött:


Fantasztikus flyer!

Egyetlen számot sem ismertem, csak az “encore”-ból a Szólj rám, ha hangosan énekelek-et, amit szerintem obligát jelleggel nyomtak még le a végén. Fantasztikus koncert volt, nekem aztán különösen, hiszen fogalmam sem volt, mire számítsak. Remekül átjött az is, hogy ez nem arról szólt, hogy Kovács Kati újra összeállt, hanem arról, hogy Kanada Káosz megvalósította évtizedes álmát, elindult a beat, aztán látták, hogy ez jó, és rábeszélték Kovács Katit a fellépésre, aki szerintem tökéletesen azt se tudta, hogy mi történik, meg kik ezek a gyerekek.

A régi magyar nevek ugyanis leragadtak az RTL Klubozásnál, CD-s haknizásnál, ilyet viszont nem csinál senki, remek dolgok ezek az “alulról jövő” kezdeményezések. És a legjobb bennük az, hogy roppant komoly és széles választékból állt össze a lista, amit eljátszottak végül. Komolyan mondom, nekem időnként a libabőr szaladgált a hátamon!


A Qualitons egy másik fellépésen

És akkor megtörtént: rájöttem, hogy a világ nem csak rossz és beteg, meg aberrált. Itt vannak ezek a személyek, akik ennyire szeretik ezt a fajta zenét, és ennyire nagy tisztelettel fordulnak Kovács Kati felé, hogy elkezdenek összerakni egy ilyen bulit, meg próbálnak, a végén csinálnak egy koncertet, és én azon a koncerten részt vehetek és részesülhetek belőle. Valamiért a hangulat is ezt tükrözte a hajó gyomrában. Nagyon jó érzés volt és annyira boldog vagyok.

Kifelé menet a mosdó mellett megszólítottam a zenekar billentyűsét, Premecz Mátyást, és azonnal megkérdeztem, hogy kinek kell emailt írni, hogy ennek még legyen folytatása, és az egész megjelenjen CD-n. Állítólag felvétel is készült, de én nem ezt, hanem stúdió albumot szeretnék belőle. Komolyan, menjenek be és vegyenek föl egy csomó dalt, adják ki CD-n.


Kovács Kati és a Qualitons

Média nélkül nem fejezzük be ezt a posztot: Suhaid készített egy nagyjából órás Kovács Kati mixet, ennek előbb a tracklistáját, majd magát a mixet is szerepeltetjük. (Tegnap éjjel nem tudtam nyugovóra térni, míg ki nem túrtam a Google segítségével.)

Suhaid – Kovács Kati mix

1. Táncdalfesztivál ‘65
2. Hol parkoljak /w Omega
3. Ráz a villamos /w Studió 11
4. Veszíteni tudni kell
5. Szerelemben soha nincsen igazság
6. Itt a világ vége /w Körmendi Együttes
7. Többé ne telefonálj /w Illés
8. Add Már uram az esőt w/ Juventus
9. Milyen ijedős lány w/ Studió 11
10. Láttam, ne tagadd w/ Tolcsvayék és a Trió
11. Vihar Előtt, vihar után w/ Tolcsvayék és a Trió
12. Csupasz hold w/ Gemini
13. Merre mentél tőlem w/ Juventus
14. Télutó w/ LGT
15. Male mir, Sonne w/ LGT
16. Szomorú ló w/ Hungária
17. Jaj, nem vigyáztam w/ Studió 11
18. Egy bolondos álom w/ Expressz
19. Megtanítlak élni w/ Gemini
20. El ne hagyd magad w/ LGT
21. Hé Srác w/ V’73
22. Akinek nincs baja w/ Gemini
23. Kék farmer w/ LGT
24. Arcok a sötétben w/ Hungária
25. Sehnsucht w/ Hungária
26. Nem biztos semmi w/ Gemini
27. Van jó minden rosszban w/ Tolcsvayék és a Trió
28. Az eső és én w/ Szabó Gábor, Pege Aladár, Másik János, Kőszegi Imre, Dely “Shango Ray” István
29. Csendszóró w/ V’73
30. Ne vedd fel a telefont
31. Kérdés önmagamhoz w/ Universal
32. Keserű a méz w/ Expressz
33. Bánt a fény w/ Expressz

Akit a “Quick Start Guide” érdekli, ugorjon el az 50. percig a mixben és hallgassa meg a 28-as számot (“Az eső és én”). Sőt, tudjátok mit, nyomjátok meg a play gombot itt:

Aki szeretné a mixet letöltés nélkül streamelni, arra is van lehetőség:

 
icon for podpress  Suhaid Kovács Kati mix [70:07m]: Play Now | Play in Popup | Download (2829)

Windows 7 OEM release party


Itthon nem lesz Burger King tie-in? — 7 szelet hús, ezek komplett idióták LOL

Most (most!) van Tegnap volt a Mamut Saturn-ben (alsó szint az M2-ben) a Windows 7 release party. Őszintén szólva rá akartam mozdulni a 17 ezer forint bruttós akciós csomagra. Windows 7 Home Premium, egy gépes licencben (nem tartalmazza az XP virtualizációt, az sajnos pont eggyel nagyobb csomag).

Indoklás: 17 ezer forintot megér, bár gyaníthatóan sokan lesznek a 60 perces időablakban. Nekem a Vista egy az egyben kimaradt, a Win7 viszont egy meglépendő lépés. Nyilván sokkal biztonságosabb, mint az XP, másrészt korszerűbb is, mint a 2001-ben megjelent XP. Na mindegy, lényeg az, hogy én a magam részéről amúgy is virtualizálom az Excelt, és noha a 2010-es Office is el fog futni XP SP3-on, mégis érdekelne, hol tartanak a Win7-tel. (Másrészt a Mac-en / iPhone-on már megtanultam, hogy OS frissítések legjobbak legálból és azonnal.)

Néhány képkocka kb este 10 órától:

Az igazság az, hogy még ma is meg-megállok az XP előtt és nem értek benne dolgokat, de aztán rá kell jönnöm, hogy az egy 2001-es, nyoltz éves szoftver. Ma meg 2009 ősze van és itt tartanak Microsofték. Én meg még nem is láttam. :)

Egy fontos dolog: az ilyen launch partikon mindig kell parti-kellék. Itt volt Fifa játék (tini pro-gamerekkel), meg schwag sorsolás, míg Snow Leopard esetén csak sorbanállás volt az XMS-ben. :(

320app

Mai hír volt twitteren, hogy Doransky eljött a Blogtertől és saját cég alapításába fogott. Loftos iroda, webes fejlesztés niche piacra, habos kakaó, miegymás. Az új cégről még nincsenek pontosabb információk, viszont Doransky és Krasznai egy amerikai webes alkalmazást mintául véve elkészítette első pilot projektjüket, a 320app.com-ot.

A szolgáltatás rémesen egyszerű: iPhone kezdőképernyőket mutat be, a képernyők tulajdonosai ismertetik azokat a legfontosabb alkalmazásokat, amiket szeretnek a “címoldalon” tartani. Minden nem-Apple alkalmazás egyből a megvásárolható linkre mutat az App Store-ban, így aki kedvet kap, azonnal vásárolhat is, Doransky-ék komissiót sem kapnak.

Jelenleg a policy az, hogy twitter felhasználó névvel bárki küldhet be iPhone képernyőt. Érdemes böngészni, érdemes megfigyelni, hogy ki mit használ. Én elég ortodox nézeteket vallok, így nálam a címképernyőn alapvetően a “gyári” cuccok futnak, akit érdekel, itt a profil oldalam a 320app-on.

Have fun, Doranskynak meg sok sikert kívánunk a Plastik média szerkesztőségéből!