Plastik média

Handrás a 16:9-es iPhone ellen tesz:

Pár gondolat a 16-9-es kijelzővel kapcsolatban, miért tartom bődületes baromságnak:
600 000 iPhone alkalmazás van az App store-ban, ezt mind át kellene írni 16:9-es képarányra.

(…)

Jelentősen nagyobb kijelző, nagyobb készülékházat eredményez, ezzel mehet a kukába az összes külső gyártó által készített dokkolós hangfal és egyebek. A felbontás a fenti leirt appkészítés miatt nem változhat, így viszont veszítunk a 326ppi-s felbontásból.

Tegyük tisztába a kérdést.

1.

Ugyanazzal a retina lappal fogják gyártani, mint amivel most is, csak magasabb lesz, máshol, nagyobb méretben vágják el a lapot.

2.

Az appokat nem kell átírni, hátrafelé kompatibilisek maradnak: az iOS egyszerűen a némileg megnövelt képernyő közepére rendezi majd a régi típusú appokat. Ezek megjelenésében pontosan úgy néznek majd ki, mint most.

3.

A készülék mérete nem változik, elfér a nagyobb panel, a több pixel az azonos méretű fizikai helyen.

maradjunk annyiban, hogy 99 százalék az esélye, hogy senkinek fingja nincs róla, hogy milyen lesz az új iPhone

Ha valakinek lenne fingja róla, nem is lenne izgalmas a dolog. Természetesen senki nem tudja ezeket a megjelenés napjáig, de a retinás iPad 3-ról szóló információk is felütötték a fejüket és be is igazolódtak. A fenti kérdés is pontosan ugyanilyen, én erre fogadok. Készítettem egy szavazást is, így a közvélemény is fogadhat. Aztán ha kiderül, frissíteni fogom ezt a posztot és megnézzük, kinek jött be az igaza.

Jason Russell (a KONY 2012 videó fő szerkesztője) San Diegóban az utcán meztelenül rohangált és nyilvánosan maszturbált. Aki hallgatta a legutóbbi Meteort, már ismerheti a sztorit. Videó az esetről itt (nincs benne maszturbálós kép, nyugi). A hivatalos magyarázat:

According to a brief statement issued by Invisible Children, Russell was exausted in the wake of the emotional toll of the media storm around Kony 2012. The official diagnosis by doctors was announced as, “brief reactive psychosis, an acute state brought on by extreme exhaustion, stress, and dehydration.”

FB2 szerint szimplán csak drogozott, a fentieket elolvasva viszont inkább tényleg ez állhat közelebb a valósághoz: egyszerűen a csávó olyan lökést kapott, hogy teljesen megkattant erre az időre. De az is lehet, hogy tényleg csak drogozott. Viszont ha drogozott volna, akkor valószínűsíthetően már korábban is drogozott volna, és akkor korábban is kellett volna főtéren maszturbálnia. Ilyen márpedig nem volt, tehát elképzelhető ténylegesen az, hogy ha az ember csinál egy 100 (száz) millió letöltést produkáló videót, aminek ekkora visszaható-ereje van, ténylegesen olyan mentális állapotba kerülhet, hogy az utcán szaladgál, miközben a farkát veri. A feleség egyébként szintén cáfolta azt, hogy a férje drogok hatása alatt állt volna, amikor verte.

Indavideón fönn van a mirror:

Erős vár a mi egyetemünk
Tegyünk érte és az élre törünk
Tartanunk kell a színvonalat
Különben/vagy semmink sem marad

Pilis közepe, Csaba szépe
Te vagy büszkeségünk országszerte
Itt szép az élet a HK éltet…minket
Miénk vagy Pázmány az is maradsz
Vallás és tudás s hallgatói érdek tanács
Hát bölcsész itt az idő, bizonyítsál

Te jó isten.

Index:

A Porthole.hu cikke szerint először csak egy Hummer ment a jégre, majd miután beszakadt alatta, telefonon hívta egy szintén Hummeres ismerősét, hogy mentse ki, de a másik Hummer is beszakadt.

Ha sok pénzem lenne, én 8 bit játékok fejlesztésére költeném.

Index:

Schmitt Pál (…) azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el.

Ráncolom a homlokomat. Az Indexes Janecskó Kata ki tudott másolni néhány bekezdést Schmitt dolgozatából, és ezt hasonlította össze Klaus Heinemann eredetijével. Gyakorlatilag egy magyar fordítást látunk. Ráadásul nem is rossz fordítást.

A kérdés valóban érdekes, én ezek után lemondanék Schmitt Pál helyében, viszont lefelé sétálva még kikacsintanék: “Srácok a suliban: ezért nem érdemes copypaste-elni, ti se tegyétek!”

Természetesen a fenti módszer mindenki előtt ismert, és mindenki által, kivéve Soós Géza olvasónkat, használt. Úgy kell csinálni, hogy elbaszhatatlan legyen, hogy sok-sok mondatot, vagy mondattöredéket kell idézőjelek közé szúrva tesztelni a Google keresőben. Akkor jó, amikor nem jön fel találat. Megértem Schmitt Pált, ő még nem volt az internet gyermeke. Rá is baszott. Viszont hülyén nyilatkozik, ezt kellett volna mondania:

ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el, csak jobban ügyelne a Google-tesztre

Ma már többet nem segítek.

Az általam is méltatott Csikós Zsolt poszt oldalának tetején egy disclaimer látható az alábbi felirattal (jpg hotlink):

Ez a poszt nem arról szól, hogy jó-e az öreg autó, vagy sem. Az ilyen jármű napi használatú fenntartása többnyire strapás, idegőrlő, pénzzabáló tevékenység. Akit az autóval kapcsolatban a ráció, a kényelem érdekel, ne itt keresse. E poszt azoknak szól, akik a kellemetlen mellékhatások ellenére is vállalják az öregautós hóbortot. Meg persze a szimpatizánsoknak. Nekik írtam. Ha véletlenül mégis betérnek a témától idegenkedők, dőljenek hátra, örüljenek, hogy nem velük történik mindez. És kérem, ne tegyék tönkre a többiek szórakozását.

Kiemelés tőlem. A fenti disclaimer olyan, mint a VHS kazetta elején megjelenő FBI figyelmeztetés. Nekem egyébként eszembe se jutott az, hogy Csikós posztjában a rációt, vagy kényelmet keressem, idegenkedjek, vagy tönkretegyem mások szórakozását, viszont azzal, hogy Csikós kirakta a poszt tetejére (tehát: ezzel indít, mint az FBI warning), teljesen más minőséget kapott a dolog, elgondolkodtató.

A Totalcar ugyan nagyobb szervezet, viszont a Belsőség blogjának egy-egy bejegyzése igenis nagyon köthető valamely személyhez. Lehet, hogy ezt a disclaimert a komment elküldő gomb után kellene egy felugró ablakba kitenni és akkor csak azok látják, akik ténylegesen hozzá kívánnak szólni. Semmiképpen nem akarnám azt implikálni, hogy Csikós posztjához nem kellenek a kommentek – ez a műfaj kellő elmeháborodottat tud felsorakoztatni, csak ugye a TC címlapról érkező sokaság is felüti a fejét. És onnan válik érdekessé a kérdés, hogy tudniillik, ilyenkor hogyan kezeljük őket.

Belepörgettem a lap aljába, nem sikerült tartalmasat kifognom, a szokásos sistergés. Ezen a Csikóson pedig elgondolkodtam:

Azért volt kétsoros, mert ennyire futotta épp. Én elég sok kommentelőnek válaszolok (hiszen felőlem jött az alap-írás), de egyszerűen nem tudom az időmbe belepasszírozni mindenkinek a rendes választ.

Gondolom magyarázkodnia kellett egy kérdésre, hogy miért nem írt többet. Erre valók a kommentek: számon lehet kérni az embert, nyilvánosan, hogy miért nem válaszol rendesen.

Vojnits Bálint a CONCILiUM alapítója (lásd: idén áprilisban) a nyári hónapokban kitalálta a netcelebek.hu projektet. Ennek keretében önéletrajzi interjúkat készített olyan emberekkel, akiket ő maga is követ, és mint személyiség érdekesnek talált. Engem, azt hiszem, okvetlenül érdekesnek találhatott, mert most én nyitom meg a sorozatot.

Megmondom őszintén, hogy én eleve fázok a “celeb” kifejezéstől. Én ebben a minőségemben egy egyszerű háztáji blogger vagyok, nem érzem magam különösnek, vagy speciálisnak, szopat a Hivatal, ha arról van szó stb.

Olyan ártatlannak tűnt az egész. Ha jól emlékszem, talán én ültem a kamerája elé először, bár az is lehet, hogy nem. Arról kérdezgetett, hogy ki vagyok. Egyetlen esetben tartom adekvátnak az interjút: ha valaki arra kíváncsi, hogy mi a történetem. Sajnos Bálint rövidre hagyta a feliratokat és elkezdett effektezgetni is benne (lásd az ismétlődő részeket), de ez legyen az ő kreatív szabadsága. Most a 46 percnyi film:

Bálint most az általa bevezetett, úgynevezett “netcelebeket” a februárban induló szemeszter hallgatói toborzásához használja fel, én is ennek a marketing gépezetnek lettem ilyen formában a része. Ő egyébként ezt nyilatkozza a termékről:

A CONCILiUM amúgy egy sikeres projekt. Méghozzá az ötletből 1 év alatt lett sikeres valóság az első betű leütéstől az intézmény és program-akkreditáció megszerzéséig. Ez persze csak fontos keretmunkája volt annak az oktatási modellnek, ami úgy látszik valóban piacképes tartalmat kínál hazánkban nem megszokott színvonalon megszervezve. Máskülönben ennyi szakember, oktató és hallgató mégse nyilatkozna ilyen formán a projektről…

Sorban a következők: Dobó “Doransky” Mátyás, Uj Péter, Berényi Konrád, Handrás et al.

A Final Cut Pro X a Sony/Panasonic által szabványosított AVCHD (Advanced Video Coding High Definition) formátum kimeneti fájljait nem tudja direktben importálni. Ez azt jelenti, hogy a kimeneti MTS fájlokat hiába is húzzuk a szerkesztő-figyelem-léc fölé, nem látja őket sajnos. Handbrake-kel viszonylag könnyedén át tudjuk transzkódolni M4V-be, de 2011-ben az ember nem két lépcsősen importál, nem igaz?

Az FCP X kamerából importálni direktben a cmd-I (Import from Camera…) opcióval tudja viszont az AVCHD-t. Ehhez vagy rajta kell, hogy legyen a kamera (illetve az SD kártya), vagy pedig, még jobb, le kell, hogy másoljuk a teljes kártya tartalmát a merevlemezünkre:

Innentől aztán simán mountolható a mappa és nagyon kényelmesen importálhatók a klipek. Sőt, még proxy médiaként is behúzhatjuk, ilyenkor kisebb bontásban dolgozhatunk vele, aztán exportáláshoz majd visszanyal az eredetiekhez:

A Panasonic egyébként “ezen a nyáron” fog egy AVCCAM nevű importáló QT wrappert kihozni majd, amivel direktben etethetjük az FCP X-zel az MTS fájlokat. De engem nem érdekel a téma különösen, főleg, hogy kiderült, a teljes mappaszerkezetet gyönyörűen fogadja.

Azaz mégsem.

A Final Cut Pro X Supported Cameras dokumentuma szerint:

FCPX does not support footage recorded in 1080-50p from this Camcorder

És tényleg! Olyannyira nem, hogy csak 50i-ben, nyomorult interlace módban, LÁTJA csak a fájlokat. De nem lenne Józsi a nevem, ha nem néztem volna meg a különbséget az 50p és 50i között. 300%-os nagyítás következik:

Egyébként néhány frame-en durván látható a csíkozódás, még 100%-on is, a fenti minta nem ilyen frame-ből készült, de létezik, ott van.

Tudom, hogy az FCP X előbb-utóbb tudni fogja majd a progresszívet is, de most nem tudja, engem meg a tudat nyomaszt, hogy csak Interlace Ferencben tudok felvenni. Állítólag HD-ben nem annyira érdekes a kérdés, mozgás közben főleg nem, másrészt pixeleket nem érdemes figyelni a mozgókép témában. Once you see, you cannot unsee.

Jason Fried:

In Why We Buy: The Science of Shopping, Paco Underhill argues that if we all bought just what we needed, the economy would collapse. Once our basic needs are taken care of, we move on to buy what we want.

Tegyünk a gazdaság összeomlása ellen! El is kezdem összeírni a listámat.

1. új NAS (2006-os beszerzés, 10G szabad hely)
2. iPad 2 (mert lassan fut a ToMI)
3. új Mac mini (2007-es beszerzés, riccennek a filmek)
4. Time Capsule (effortless backup a családnak)
5. HD videókamera (bloggercam-nek, tökéletesen kinőttem a Canon G9-et)
6. Gaming PC (200 ezer moncsival — ezen futna a bitcoin miner és a Steam)
7. 256 gigás SSD (kevés a 160-as, mondom kevés)

És vennék iMac-et is videót vágni az új HD kamerámmal. Ezt viszont simán elcserélném a 6. pontra, ott megengedek VAGY kapcsolatot. Számoljunk!

300 + 140 + 170 + 110 + 100 + 200 vagy 460 + 100 = kb. 1580 nettó FUCKYEAH!

És akkor még nem is házimoziztunk!

A tegnapi Meet-off-on az előttem levő előadás kivonatát idézem:

Nincs elég önbizalmad nők közelében? A nálad rondább, csóróbb, alacsonyabb haverjaid könnyebben csajoznak be? Nem tudod mivel szólítsd meg azokat a nőket, akik iránt azonnali vonzalmat érzel? Én ugyanebben a cipőben jártam sokáig, de találtam megoldást a problémára és azóta oktatói csapatommal együtt segítek férfiak ezreinek Magyarországon, hogyan tanulhatnak meg csajozni. Ezek a férfiak bizonyítják, hogy a csajozás ma már egy tudomány, mely bárki által megtanulható. http://mexdeluxe.hu

Csajozásról a fiatal középiskolások és egyetemisták szoktak beszélni, különösen azokban a körökben sikk a dolog, akik még nem ismerik közelebbről a témát, nem volt nőjük, ha volt, az is részegen stb. Ne essünk abba a hibába, hogy célként tüntjük fel a csajozást, mert nem az. A párválasztás útja lehet egy-két zsákutca, girbe-gurba kanyar, de erre rámenni, teljesen értelmetlen, unalmas és rövid dolog. 20-30 évesen persze más az ív.

A fenti példában megfogalmazott, csajozásban sikertelen embert a saját korlátai fékezik. Azt kell csak megtanulni, hogyan kell ezeket a saját magunk által kialakított, egyébként nem létező falakat figyelmen kívül hagyni. (Persze, Bódy Szilvi, meg a kereskedelmi tévéken forgó csillárnőknél továbbra sem lesz esélyünk, mert ők a média nagymenői alatt nem is látják a világot, de el kell hinnünk, hogy ez pont jól van így.)

Én inkább a párválasztásra cserélném a “csajozás” a fogalmát.

Nincs elég önbizalmad nők közelében? A nálad rondább, csóróbb, alacsonyabb haverjaid könnyebben választanak párt? Nem tudod mivel szólítsd meg azokat a nőket, akik iránt azonnali vonzalmat érzel? Én ugyanebben a cipőben jártam sokáig, de találtam megoldást a problémára és azóta oktatói csapatommal együtt segítek férfiak ezreinek Magyarországon, hogyan tanulhatnak meg párt választani. Ezek a férfiak bizonyítják, hogy a párválasztás ma már egy tudomány, mely bárki által megtanulható.

Nem, ez így is szar.

Szlovénián keresztül egyáltalán nem szoppantyúbb és arrafelé konkrétan kettő alagút van csak (ebből a 8km-es €7,5-ba kerül). Bécs felől menni ugyanis gyakran dugós, sűrű alagutas szakasz. Ettől függetlenül nem állítom, hogy megéri-e azt a 40 km többletet, extra alagút- és szlovén autópálya matrica eurót. Viszont ismerek valakit, aki rendszeresen közlekedik Graz-Budapestet, és a forgalom miatt egyértelműsíti a szlovén irányt. Animgifben:

John Gruber még alig ért haza az új-zélandi Webstock konferenciáról, máris elindult blogján a fátterezés. Egy jelentéktelen témáról, a kisebb méretű iPhone pletykáról ír jelentéktelen gondolatokat, majd idéz egy olvasói levelet, teret engedve az elaborált “fátterezésnek”:

Ha rendszeres teljesítésről van szó, például egy hónapról hónapra történő munkában, akkor a teljesítés dátuma és a fizetési határidő meg kell, hogy egyezzen.

Ha egyszeri eseményt számlázunk, akkor a teljesítés dátuma a teljesítési igazolás dátuma. Ez nem muszáj, hogy megírt, kinyomtatott és aláírt teljesítési igazolás legyen, elég egy szállítólevél, vagy bármi, ami igazolja a teljesítést. (Teljesítési igazolást egyébként egy példányban készítünk, amit a szállító fűz le.)

Fontos még tisztában lenni azzal, hogy teljesítést lehet múltba is dátumozni.

Abszolút kezdőknek: hogy mi az a teljesítés? Az elvégzett, teljesített munka, vagy szolgáltatás. A kiállított számlának három dátum mezője van, a számla kelte (amikor kiállítottuk a számlát), a teljesítési dátum (könyvelést tekintve nem kell szó szerint venni!), illetve a fizetési határidő. Ki a szállító? Nekünk az, aki valamilyen terméket, vagy szolgáltatást áruba bocsájt, költséget indukál a saját számviteli rendszerünkben. Ki a vevő? Az, akinek mi szállítunk.

(Ezek a szarok egyébként soha nem érdekeltek, de menet közben kell megtanulni hegedülni — milyen iskolában oktatják ezeket egyébként?)

(A dizájner nyugalmának megzavarására alkalmas posztot olvasták. A hangsúly, mint ahogy megannyi dolog esetében, itt is a szőrösön van.)

Nem jelenik meg a videó? iPhone / iPad verzió

Továbbra sem adtam fel álmomat, hogy játszani fogok vele. Első ötletem az volt, hogy külső diszkre rakok Bootcamp-et és azon próbálom meg. Azt már korábbról tudom, hogy direktből nem lehet külső diszkre Windows partíciót tenni, de megpróbáltam túljárni a gép eszén azzal, hogy egy külső lemezre raktam szűz Snow Leopardot, bebootoltam róla, aztán onnan indítottam a Boot Camp Assistant-et. Az eredmény:

Ha működött volna, akkor is digitálisan kellett volna letöltenem a dolgot, mert az SSD installálás óta nincs optikai meghajtó a gépemben, há-há.

A következő ötletem az volt, hogy Linda fehér Macbookját fogom kölcsönkérni, elvégre az teljesen új gép. Kis siránkozás után sikerült is elméletben allokálnom a célra, azért elméletben, mert csak este próbálhatom ki, miután elmosogattam. (Mennyire sokkal egyszerűbb Wii-vel játszani, ugye?)

Mit mondhatnék még? Lassítani tudtok, megállítani nem.

update: Linda új generációs Macbookján el tudtam indítani 10.6.3-as driverekkel “low” felbontásban. Egészen jól játszható, bár a grafika totál gyökér, ha tudom, hogy mit mutat “brutal” settingen (sajnos tudom). Ettől függetlenül kezdtem el a story módot, jópofa az egész. Kicsit sok nekem ez a “Gears of War” típusú üresfejű katonai baromság, de ezt leszámítva remek játék. Kifejezetten tetszik, hogy ötletesek a küldetések.