Plastik média

A Vásárhelyi Pál utcai postára érkeztem meg. Két pult volt nyitva, egyiknél egy nyugis nyugger, a másiknál valami diáklány, előtte könyv, olvas. Másik nyugis nyugger az ajtóban feszül, melléállok, rányitok egy one-linerrel.

- Sorban áll?
- Igen.
- Melyikben?
- Amelyik előbb végez.

Ok-ké. Az elképzelés frankó volt, a körülmény, hogy az ajtóban álltunk, benn meg nagy terület, kissé groteszkké tette az élményt. Végül sorra került, beljebb fáradt, én meg átálltam az ajtóba. Volt benne logika, mert ha bemegyek, akkor sort kell választanom, csak az ajtóból jól megoldott a gyorsabb sor választás. Akik utánam jöttek, már erősen sóhajtoztak, de nem mentem beljebb, mert ugyanazt a játékot játszottam én is.

Elkezdett kibaszott lassú lenni hirtelen minden. Eltűntek a postások, vagy nyolcan álltunk a helységben, mint nyolc darab faszok. A diáklány valamit tanult (a pultban! őrület!), a nyugger elküldte a postást keresgélni valamit, hát állunk. Visszajött a nő, beindult a szakértelem, akkor meg mindenki azt hallgatja, miről beszélgetnek.

Végül sorra kerültem majdnem, amikor kiderült, hogy egy nyugger fater, aki eddig egy széken campelt, hirtelen beelőzött a felszabadult sorra. Kifizetés, menjen át az épület másik oldalára. Kétszer kellett átbeszélni a dolgot, mert nem fogta fel. Én kerültem sorra, közölték velem, hogy utca alapján a másik szobában a “K” betűs pultnál. Átmentem, sehol nem volt kiírva, hogy melyik ablak melyik betű. Nem állt ott senki, megmutattam az írást, kiderült, hogy nekem is kifizetés.

Persze, honnan is tudtam volna, elvégre a postai pecsétre is rá van írva, de ahhoz olvasni kell. Mindegy, ugyanúgy néz ki, mint a sima ajánlott levél, szerintem mindenki elvéti, aki nem nézegeti a pecséteket. Nekem is át kellett ballagnom az épület másik oldalára.

A Móricz Zsigmond körtéri nagyposta olyan, mint Mos Eisley. Egy balkán utópia az egész. Olyan, mint a poszt-apokalipszis, ahol a világ gazdasága megszűnik, néhány ember kezében van az élelmiszer ellátás, az embereknek meg be kell menniük az elosztóba. Tömeg van, sorok vannak, csüggedtség mindenütt.

Két munkaállomásnál fizetnek ki, az egyiknél 5-6 ember várakozott, a másik zárva. Miért is ne lenne zárva, ha nyitva lenne, gyorsan lepörögne ez a néhány ember, az meg kinek áll érdekében? Nem, ezt a látszatot fenn kell tartani.

A pultnál szintén egy idősebb hölgy. Ezzel se lett volna semmi, de mire elintézte a dolgait, a postás kisasszony megkérdezte, hogy akar-e sorsjegyet. Akart. De nem tudta, hogyan kell játszani. A postás kisasszony elmagyarázta neki. Aztán együtt lekaparták. Mi meg hatan néztük. Nagy nehezen elingázott a pulttól, hogy néhány perccel később újra bepofátlankodjon és megkérdezze, hogy most akkor honnan lehet tudni kaparás után, hogy nyert-e.

Végül sorra kerültem. Nem akartam sorsjegyet, csak a dolgom végezni, mielőbb. Mielőtt odaadta volna, kiszúrta a SAS SZEMÉVEL, hogy a küldemény Sasvári névre jött, a személyimen meg Schaffer szerepel. Közölte velem, hogy ezt nem tudja kiadni. Elmondtam, hogy a házasságkötés után nevet változtattam.

Mivel tudom, hogy a posta a legbiztonságosabb intézmények egyike a világon, van nálam erre a célra rendszeresített írás, amivel igazolom, hogy ugyanaz a személy vagyok. Ezt bevette.

Szintidő: 27 perc.

Függöny.

Jött ma új frissítés a szoftverhez:

Létezik egyébként teljes Európa szoftver az App Store-ban €89,99.-ért, csak éppen emlékeim szerint abban az időben még nem volt egységes, amikor én vásároltam. (Persze lehet, hogy tévedek, bár ennyire idióta mégsem vagyok, hogy külön-külön veszem meg, amikor lehet egyben is, méghozzá kedvezőbben.) Szóval anno Nyugat-Európát (€69,99.-) és Kelet-Európát (€59,99.-) vásároltam meg.

Ennek kapcsán most felhívtam a TomTom ügyfélszolgálatát (0617779227) és érdeklődtem: látnak-e arra bármi módot, hogy a fenti két alkalmazás helyett adjanak nekem egy kombinált Európát. Nem látnak, sőt, kérték, hogy fáradjak az Apple-höz és velük boltoljak. A javaslatom az volt a telefonos diszpécserhez, hogy vegye fel a kapcsolatot a TomTom cég azon alegységével, akik listázzák a boltba ezeket a szoftvereket, én hitelt érdemlően igazolom, hogy birtoklom mind a két szoftvert és szeretnék egy kombinált licencet kapni a kettő helyett, hiszen az alkalmazás fejlesztője legjobb tudomásom szerint ki tud adni ilyen redeemelhető kódokat. A telefonos diszpécser elmondta, hogy ő nem ért hozzá, meg másik csoportnak dolgozik (jéé), és az Apple lesz a megoldás. Letettük a telefont.

Én az Apple-höz is fordultam, megpróbáltam a “Report a Problem” módszerrel érvényre juttatni a dolgot, de nem sikerült, mert a magyar iTunes Store sajnos erre a gombra kattintva az iTunes Support weboldalra irányít át, ami inkább marketing dolog, mint érdemi riport eszköz.

Nem lesz tehát egységes Európa térképem, sőt, mindig is szívni fogok a navigációval (Magyarország ugyanis pontosan a nyugat-kelet határon fekszik a TomTom szerint). Hülye magyar, újra beszoptad.

Egyszóval: another support day in Hungary.

Függöny.

A Sóház utcában parkoltam, SMS-ben parkolási díjat küldtem el, viszont rossz telefonszámra. Ez akkor derült ki számomra, amikor visszaértem az üzleti ebédről és láttam a csekket. Nosza, azonnal írtam nekik levelet, hogy tekintsenek el ettől, mert itt az SMS, látható, hogy elküldtem a megfelelő időpontban, csak rossz számra.

Kaptam egy forma-választ nemrég, hogy azt mondja, mivel nem fizettem be a pótdíjat 10 napon belül, ezért 16400 forintra basznak meg. Mintha el se olvasták volna a levelem.

Bemegyek és valakire ráborítom az asztalt. Elmennek ezek a picsába.

Ki fogom váltani a rokit bazmeg én is. Ki fogom váltani. Elmennek ezek a picsába.

A PICSÁBA ELMENNEK EZEK.

Legalább azt írták volna, hogy Józsi, bazmeg, legközelebb figyelj jobban oda, de azért fizesd be az 5 rugót most. Azt megértem és befizetem. De az, hogy bazmeg formát nyomnak olvasatlanul és terhelik? És ilyenkor nincs halasztó hatály az ügyintézés idejére a kurva anyjukat, bazmeg? És most az jön, ha írok egy újabb levelet, akkor visszaküldik, hogy 16400 + 732 forint késedelmi kamat? AZ APÁTOK FASZÁT.

[olvashatatlan aláírás]

Megszokott, nem extrém magas minőség, de megbízhatóan szállítva, jó helyre rendezve. Ja, és sok ember, rengeteg ember. Különösen hétvégén, parkolni meg nem lehet. Tegnap vásároltam, kivártam a soromat, viszont nem volt nálam elég készpénz, kb. 300 forinttal nyúltam túl a kereten. Innentől más hangnemben folyt a beszélgetés:

- Lehet kártyával fizetni?
- Nem.
- Nem lehet kártyával fizetni?
- Nem. A túloldalon van egy automata és nem kell sorbaállnod újra.
- Levennél a sajtos masniból 300 forintot?

Erre vágott egy fejet, biztos arra számított, hogy átrohanok a túloldalra 300 forintnyi sajtos masniért.

Az értetlenkedő kérdést pedig arra értettem, hogy itt van ez a budapesti mércével is hatalmas üzlet, nem, pénzgyár, ahol nem lehet kártyával fizetni, sőt, kifejezetten nem kedvelik a kérdést sem. Lehet, hogy talán azért, mert gyakran feltették már nekik, nem tudom.

Továbbra is értetlenül állok a kérdés előtt: hatalmas forgalom, kis méretű üzlet, nem különösebben magas minőség, mégis mindenki (értsd: yours truly is) oda jár vásárolni.

Egy szemfüles felhasználó észrevette, hogy a Path.com (#30-as Meteorban említettük, ha valaki figyelt) dinamikusan fejlődő közösségi/megosztó szolgáltatás nem szarozik, egyből a felhasználók teljes címjegyzékét felküldi a szerverre. Erre természetesen nem kér engedélyt, csak csinálja.

Dave Morin, a Path CEO még a blogposzthoz válaszolt. A szöveg nagyjából:

Arun, köszönjük, hogy rámutattál erre. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos beszélgetés és mi nagyon komolyan is vesszük. A felhasználó címjegyzékét azért töltjük fel a szerverre, hogy segítsünk a felhasználónak megtalálni és gyorsabban összekapcsolódni az ismerősökkel. Semmi egyébre.

Ez után még leírja azt, hogy opt-outolni lehet majd egy, már approval alatt levő alkalmazás frissítés során. Jó kérdés, hogy miért csak most? Meg miért egyáltalán? Meg miért kell ezen sunnyogni? Annyi, de annyi esetben előfordult már ez a szenzitív téma, mégis belegyalogolnak újra és újra az alkalmazáskészítők.

Fél éve vett egy “okos” Samsungot, most viszont felhördült:

az általam eddig látott tech sajtó csak tátott szájjal hallgatja az új készülékek csodásnál csodásabb képességeinek felsorolását ahelyett, hogy kipróbálná azokat és felhívná a figyelmet a számos hiányosságra, arra gondoltam, majd IRL tapasztalat birtokában mintegy hiánypótlásnak megteszem én

(…)

Standby módból a POWER gomb megnyomása után az utoljára nézett digitális csatornáig 17.2 másodperc alatt jut el a televízió. Digitális adásnál 3.2 másodperc alatt sikerül a következő csatornára átállni hanggal, képpel együtt.

Csak kiemeltem valamit, de érdemes megnézni a teljes posztot. A YouTube és Facebook ikonokkal telibekúrt képernyőfotótól konkrétan öklendezni kezdtem, soha nem vennék ilyen tévét. Egyelőre a Sony-ra esküszöm. Az sem tökéletes, de ehhez képest.

Aki rigorózusan követi a Heti Meteor fantasztikus podcastet, tudhatja, hogy sikerült megvennem az Avatar iTunes felextrásított (guminős) változatát, viszont lejátszáskor egy szürke képernyőt látok. Ráadásul megpróbáltam újra letölteni, erre kétszer húzták le az összeget, 40 dollár mínusz (kb. 10 rugó), és nincs filmem extrákkal. Megpróbáltam a minin is megnézni, újra letölteni, hasztalan.

Mi a teendő ilyenkor? Megmutatom.

Először is menjünk be az iTunes kontónkba (“iTunes – Store – View My Account” menü), ott válasszuk ki a “Purchase History – See All”-t, a képernyő alsó része felé kell gördítenünk.

Itt látjuk a korábbi vásárlásaink, letöltéseink listáját:

Ne kérdezze senki, miért nem pixeleztem ki a Handrás és az 576 appot!

A megfelelő rész előtt nyomjuk meg a kis nyilat, a tétel- vagy tételrészletezőre jutunk:

Itt kell a “Report a Problem” feliratra nyomni, kitölteni az űrlapot, majd elküldeni. Nekem simán visszakreditelték mind a kettőt. Most már csak azt kellene kitalálnom, hogy tudnám megnézni a fájlt, hiszen az itthon maradt.

Index:

11 magyar turista meghalt, több mint húsz pedig megsebesült vasárnap az egyiptomi Hurgadában, amikor egy turistákat szállító autóbusz eddig ismeretlen okból felborult

2003-ban én is jártam ugyanott. Mi busszal egy kirándulásra mentünk, este hazafelé többször elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy nem borultunk még fel. A sofőr konkrétan úgy hajtott, mint egy állat. Voltunk kinn a sivatagban, az arabok összevesztek a turistacsoportokon, egyiket fejbebaszták valami kővel, vérzett a feje. A nyaralás végén a reptérre menet a sofőr eltévedt, a turisták szóltak neki, merre kellett volna fordulnia. Amikor hazaértem, két napon át vizet fostam.

TL;DR Elromlott a headphone jack a jelenlegi készülékemen, visszavittem a T-Mobile-ba megmutatni, 30 perc múlva pedig távoztam egy vadonatúj, +12 hónapig garanciális, független készülékkel.

Korábban már próbálkoztam velük egyrészt a 60%-os hatékonysággal működő Home gomb miatt, másrészt a hivatalos bumper alatti “zsebpiszok” okozta karcolódásokkal, de eddig mindig lepattintottak.

Az eljárás ezúttal a következőképpen nézett ki: első lépésben megnézték, hogy beázott-e a készülék. Ha ugyanis beázik, akkor a felső és alsó részén elrejtett lakmusz papír pirosra színeződik, lásd az ábrán:

Szerencsére nálam nem állt fenni ilyesmi, csak az alsó részen kezdett már színeződni, de a szervizes megkegyelmezett és jelezte, hogy ez még belefér. (Hozzáteszem, hogy soha nem ejtettem folyadékba.)

A headphone jack viszont tényleg elromlott gyakorlatilag egyik napról a másikra. Biztos az újabban megnövekedett podcast hallgatási szokásaimra vezethető vissza, talán a zsebemben hordva a csatlakozó hónapok alatt lassan érintkezési problémát okozhat nála — de igazából nem érdekes a dolog.

Az új készülék függetlenítése még néhány napot vesz igénybe, viszont vadonatújat kaptam, amin nincsenek sem karcok, sem probléma a gombjával. (Remélem 11 hónap múlva ez is tönkremegy annyira, hogy cserélni tudjam.)

Úgyhogy: ennyi, a korábbi Tumblr nyilatkozatom semmisnek tekinthető. Itt lehet szavazni azt illetően, hogy kibírom-e az iPhone 4-gyel, vagy konzumidióta vagyok, mint Horváth András.

Hello HD-tól (Antenna Digital) kaptam levelet:

“Kedves Előfizetőnk! Ezúton köszönjük eddigi hűségét. Tájékoztatjuk, hogy programcsomagjához kötődő akciója egyúttal a kedvezményes fizetési lehetőség kettő hónapon belül lejár. Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk jelenleg futó akciónkat (…)”

Szeretem, amikor nem nekem kell a naptárat figyelnem.

Alaphelyzetem: AXA nyugdíjpénztár, onnan átmentem nyilatkozat nélkül államiba. 21 éves korom óta bejelentett munkahelyem van (nem minimálbéren), minden járulékot mindig fizettek utánam.

Tudomásom szerint nem kell külön regisztrálni, ügyfélszolgálatozni sehol, postán jön az értesítés, ha lehet menni a “reálhozam”-ért. Nekem nem jött semmi, a mai napon pedig úgy döntöttem, hogy a dolog végére járok. Megkerestem a pénztártagi azonosító számomat és nekiestem a Góliátnak.

Első körben a honlapon próbáltam tájékozódni, azt illetően, hogy honnan tudhatnék meg információt, nem találtam érdemi közlést — vagy csak elveszett az információtól és különféle grafikáktól szennyezett felületen.

A központi telefonszámukat hívtam második körben. Irdatlan hosszú hangosmenü, de fondorlattal sikerült úgy navigálnom, hogy kezelőhöz irányítsanak. Nem túlzok, olyan 20 percig hallgattam a zenét, utána bontottam a vonalat.

Megpróbáltam felhívni egy hozzám közel eső fiókot, de onnan meg elhajtottak a központi szám irányába. A szöveg az volt, hogy reálhozam kifizetésekkel kapcsolatban csak ott. Ok-ké.

Újra megpróbáltam, megint zene, viszont ezúttal 10 percig kellett csak várnom. Embert kaptam, azonosított, kicsit szüttyögött, majd jelezte, hogy nem képződött a számlámon reálhozam, így nulla forintot kapok. Megkérdeztem, hogy vezesse le, miből mi lett, aztán levezette és elmondta, hogy az infláció feletti hozamnövekedést hívjuk reálhozamnak, az én számlámon meg ilyen nem volt a “válság” miatt.

Megtudtam viszont, hogy mennyi pénz volt a számlámon és mennyi ment át az állami alapba.

Függöny.

Index:

Jogutód nélkül szűnt meg a méregdrága cipőt forgalmazó MBT Magyarország Kft.

A cipőket forgalmazó MBT Magyarország Kft. együttműködése állítólag megszűnt a svájci beszállító céggel, ezért felhagyott a cipők forgalmazásával – írta meg a hvg.hu. Az új importőr viszont elutasította a forgalmazó üzletek által továbbított szavatossági igényeket, arra hivatkozva, hogy a szavatosság felelőssége a korábbi kizárólagos forgalmazó kft.-t terheli.

Importőr van, csak a korábbi szívódott fel. Nem kell aggódni, kedves MBT cipő tulajdonosok!

A Nintendo 3DS szolgáltatásán kapom az infót (lejjebb összefoglalom, begépeltem):

Get free games with the Nintendo 3DS Ambassador Programme!

We’ve just announced a global reduction in the trade prices of Nintendo 3DS systems. In Europe, this will take effect from August 12th. The ultimate price to consumers is, of course, determined by the retailers and this may therefore vary between retailers, but, even so, we expect European consumers to benefit from much lower retail prices as a result.

We know that because it is a short time since we launched Nintendo 3DS, this will be disappointing for the loyal fans who supported Nintendo 3DS from the beginning. All of you are Nintendo’s most important customers, our ambassadors, and so we would like to express our gratitude to you by offering 20 free downloadable games from Nintendo eShop as part of our Nintendo 3DS Ambassador Programme.

It’s easy to get your Nintendo 3DS system registered to receive the games. All you have to do is visit Nintendo eShop once by 23.59 CET on August 11th.

Beginning 1 Steptember, Nintendo 3DS Ambassadors will be able to download 10 NES Virtual Console games at no charge and before they are available in Nintendo eShop for the general public. These games, including Super Mario Bros., Donkey Kong Jr., Balloon Fight, Ice Climber and The Legend of Zelda, will be released as paid downloadable games, but Ambassadors can download them in advance of launch for free. Once the paid versions of the games are released in Nintendo eShop later in the year, the updated versions will be available to Ambassadors for download at no cost.

By the end of 2011, Nintendo will provide Ambassadors with 10 GameBoy Advance Virtual Console Games. These include games like Yoshi’s Island, Super Mario Advance 3, Mario Kart: Super Circuit, Metroid Fusion, WarioWare, Inc.: Minigame Mania and Mario vs. Donkey Kong. These games will be available exclusively to Ambassadors, and Nintendo currently has no plans to make these 10 games available to the general public on Nintendo 3DS in the future.

We’ll be sending you further details on the programme soon, but for now, just make sure you visit Nintendo eShop as soon as possible! And don’t forget to spread the word to anyone you know with a Nintendo 3DS system – we don’t want anyone missing out on this opportunity.

Nintendo

Tehát összegezve:

1. Európában augusztus 12-től lesz olcsóbb a 3DS

2. azon személyek, akik még drágán vették (értsd: augusztus 12 előtt), automatikusan Nintendo Ambassadorokká válnak, HA augusztus 11 éjfélig meglátogatják akár csak egyszer is a Nintendo eShop-ját

3. az eShop baromi jó találmány, de a dobozos gépben nincs még benne, ezért frissíteni kell a rendszert (hivatalos leírás és release notes itt), Wi-Fi hálózatot fellőni az otthonira, utána “angol”-nak mondani magunkat és úgy felmenni

4. a programban az Ambassadorok (értsd: akik aug. 12 előtt felmentek az eShopra) összesen 20 játékot kapnak ingyen a Nintendótól

5. szeptember 1-én az alábbi NES játékok lesznek elérhetők az Ambassadoroknak: Super Mario Bros., Donkey Kong Jr., Balloon Fight, Ice Climber, The Legend of Zelda — ezek a játékok a nyilvánosság számára csak később jelennek meg

6. 2011 végéig megjelenik még 5 ingyenes NES játék hasonlóan

7. 2011 végéig 10 GBA játék is megjelenik, ebből az első ötöt jelentették most be: Yoshi’s Island, Super Mario Advance 3, Mario Kart: Super Circuit, Metroid Fusion, WarioWare, Inc.: Minigame Mania, Mario vs. Donkey Kong

8. ez utóbbi játékok csak Ambassadoroknak lesznek elérhetők, a nyilvánosság számára még pénzért sem

A múlt heti rémes hangminőségem hatására úgy döntöttem, hogy beszaladok a Media Marktba és veszek valami elérhető árú Skype USB fejhallgatót, aztán azzal vesszük fel a HM aktuális adását. Vettem is múlt héten pénteken egy Logitech márkázott megoldást 7990.- forintért. USB, mikrofon rajta, gondoltam, erre a célra tökéletes lesz.

Hazaérve egy snitzerrel szanaszét vágtam a csomagolást (lehetetlen volt máshogyan kiszedni belőle, nem értem, miért így csomagolnak), és csináltam egy Skype teszt hívást, meg próbáltam QuickTime-mal is felvenni valamit. Rémes eredményekre jutottam: recsegett a saját hangom, ha meg nem, akkor olyan alapzajt rögzített, hogy majdnem elkezdtem bőgni. Én értem, hogy 8 ezer forintba nem sok minden fér bele, de ennél azért többnek kéne, alkalmatlan. Na, mindegy is, nem ezen akartam most a posztban keseregni, hanem a következőn: vissza akartam vinni a terméket a Media Marktba.

Közbevetem: emlékeztek még a tavaly decemberi londoni hasonló jellegű esetemre? Ott szó nélkül visszavették és kasszából kiadták a pénzt. Nézzük meg, hogyan történt ugyanez itthon!

Vevőszolgálaton elmondtam a problémát. Megkérdezték, hogy megvan-e a csomagolása. Mondtam, hogy nincs (nem tettem hozzá, de azért nincs meg, mert nem lehet kivenni azt a szart másképp, csak szanaszét vágva a műanyagot), de a számla nálam van. Három naptári napra esett egyébként, hogy visszavittem a terméket. Egy kicsit még méregettük egymást, néhány mondat után már azon a ponton voltam, hogy emlékeztetem a jogaimra.

“Rendben, akkor hívom a szakembert.”

És hívta a szakembert. Kisvártatva megjelent egy 20 éves forma valaki, megkérdezte, mi a hibája, aztán kipróbálta a számítógépen. Elszüttyögött vele 5-6 percig. Közben arra gondoltam, ha ő most olyannak ítéli meg, akkor nem veszik vissza. Nem volt túl meggyőző, de végül felfelé mozdult a hüvelykujja, örültem is, mint majom a farkának.

Átadta az ügyet a másik nőnek, aki kiállított egy jóváíró számlát, viszont közölte, hogy pénzt nem adnak vissza, most levásárolhatom, vagy kaphatok ugyanennyi értékű ajándékkártyát. Ehhez be kell mennem a biztonsági kapukon és rögtön ki a pénztárhoz. Igen ám, de nálam volt a táskám, a biztonsági őrnek ehhez előbb kellett írnia egy “tulajdonit”, mert arra a kérdésre, hogy mi van a táskában, azzal feleltem, hogy “laptop”.

Szépen elfáradtam vele a másik pulthoz, ott elment, visszajött egy papírral és elkezdte kitölteni. “M-A-C-B-O-O-K-P-R-O”, betűztem neki. Így vagy úgy, de megírtuk a tulajdonit:

a biztonsági őr aláírása, én nem így írok alá

Ez után tudtam bemenni a pénztárhoz. Ott átvette tőlem a papírokat, aztán leadminisztrált mindent, majd megkért, hogy a szomszéd pultról vegyek el egy kártyát, arra fogja ráírni a pénzt. Leakasztottam egyet, leolvasta a kódot, kipróbálta, hogy működik-e, működött frankón, visszaellenőriztük. Lett tehát egy kártyám 7990 forinttal.

Kicsit gazdagnak éreztem az adminisztrációt, pontosan ilyen volt Bali: ott az országba bejutni ugyanilyen bonyolult és ráadásul még fizetni is kell mindenféle címen nekik. Eleve több sort kell végigállni, az egyiknél csak kiadják a bizonylatot, a másik sornál beragasztják az útlevélbe és így tovább. Kijutás ugyanez. Egy deszk csak egy dolgot csinál.

Ehhez képest Londonban odavittem a csávóhoz, fostam, mint az állat, hogy nem fogja visszavenni, de le se szarta: megkérdezte, mi a gondom vele, aztán megvonta a vállát és kasszából kifizette a pénzt. Aztán majd elszórakozik a papírmunkával egyedül, esetleg kiadja egy pakinak, gondolom.

Miért nem tud minden így működni?

Nem először futok bele abba a problémába, hogy egy megbeszélt dolgot nem kapok meg időben. Ez mindenkivel, még a legkisebbekkel is, előfordul időnként. (A notórius nem küldőkkel gyakrabban.) Nem ez az érdekes, ez őszintén szólva egyáltalán nem érdekes aspektus.

Ami izgalmasabb, hogy mi történik akkor, ha az ember erre rákérdez, milyen választ kap. Erre is vannak mindenféle variációk, ki így, ki úgy, viszont ami a legjobban dühít, az a nyílt hazudozás.

Többször előfordult már velem, hogy a kérdezett egész egyszerűen azt mondta, hogy ő elküldte. Ilyenkor ugyanis az email a hunyó. Én nem kaptam meg, ő elküldte, tehát akkor maradt az email. Az a fránya. (Ennek egyszerűbb formája a kifogáskeresés: előadja a sztorit, hogy miért nem, viszont ez senkit nem érdekel. Mondja azt, hogy nincs kész, mikorra lesz kész. Ha megkérdezik tőle, miért nincs kész, akkor mondja el.)

Bullshit. Ilyenkor soha nem küldik ugyanis újra azonnal, világosan tudom, hogy ha elküldte volna, már újra tudná küldeni, próbálja adni a hülyét, aztán másnap/harmadnap/akármikor reggel megérkezik az anyag. Nem beszélve arról, hogy a készítési fájldátumot még a Windows XP alatt futó Office 2003-ban is meg lehet nézni, és a gondosan átdátumozott fájl árulkodik arról, hogy mikor készítették el. Íme egy élő példám:

ebben a példában az volt a vatta duma, hogy ezt már január 13-án megírta — faszt írta meg, 25-én írta, az emailt is akkor küldte el

Nem az a bajom egyébként, hogy később küldi, az a bajom, hogy gerinctelenkedik. Ráadásul kilométerekről ki lehet szúrni azt, akinek vaj valami van a füle mögött, mégis megjátsszák ezt a szar lapot röhejessé téve magukat és az üzletüket. Mondhatna annyit teljesen egyszerűen, hogy “bocs, még nem csináltam meg” — na bumm, összedőlt a világ? Nem. Akkor zavar leginkább a dolog, ha olyankor jön ez elő, amikor fizetek valamiért. Megbeszéljük, megígéri, nem teljesít időre, rákérdezek, jön a vatta.

Egyet mondok ugyanakkor: az ilyen faszokkal nem kell dolgozni, el kell vinni az üzletet máshova, mégpedig azért, mert aki patkány, az más lappal is patkány lesz.