CNet reported on the high potential for abuse in the Android marketplace:

“About 20 percent of the 48,000 apps in the Android marketplace allow a third-party application access to sensitive or private information, according to a report released on Tuesday.”

(…) Jon Johansen disputes the practicality of these checks and also believes that Google’s lack of curation is hurting their marketplace:

“Google does far too little curation of the Android Market, and it shows. Unlike Apple’s App Store, the Android Market has few high quality apps.
…
Below are just a few examples of what’s wrong with the Android Market. Those 144 spam ringtone apps (which are clearly infringing copyright) are currently cluttering the top ranks of the Multimedia category. I was not surprised to find that they were being monetized through Google Ads.”

Meanwhile, this past week, Google remotely disabled two apps from all Android phones. (…) The removed apps were said to be a theoretical demonstration of how to create a “botnet” of hijacked phones.

John Gruber:

Maybe it is a Wild West free-for-all.

Az internetről alapvetően az ember weblapokon keresztül töltöget le dolgokat, és az adott weblap garantálja, hogy mi az, amit letöltünk. Jó eséllyel mindenki “megtanulta” az évek során kiszűrni a gagyit.

Az örök klasszikus: download.com, viszont érdemes megjegyezni, hogy ezek is “szerkesztett” oldalak, sőt, matricázzák is a gagyit. Én is belefutottam már gyanús dolgokba, de kialakult bennem egy reflex, hogy mi az, amit nem, és általában az ember megtanulja, hogy honnan érdemes.

A centralizált App Store-ok már más kérdést jelentenek, hiszen egy “alkalmazás piacot” adnak a felhasználók kezébe, amiben egy központi helyről lehet tallózni a dolgokat. Csak az Apple-féle App Store-t ismerem, ami elég szigorú a kérdésben: eleve nem enged át semmit, ami nem olyan frameworköt és API-t használ. Ők is tévedtek már pozitív és negatív irányba egyaránt. Ettől függetlenül én annak látom a dolgot, amire van: minőséget biztosítani. Az App Store-ban is rengeteg a szellentős-gagyi, de abban biztosak lehetünk, hogy spyware, és botnet-ready szoftver nem kerül bele.

A Google úgy tűnik, hogy azt mondja: “mindent pontosan másképp fogunk csinálni, mint az Apple”. Ez is lehet egy jó stratégia, csak éppenséggel nem működik, ha azt feltételezzük, hogy a másik oldalon tojásgyümölcs van a fejekben.

Érdemes DVD Jon bejegyzését végignézni, íme néhány jó kép:

Végül jöhet a második Gruber idézet: “What a fucking mess.”

Kezdtem háztáji szinten kilépni az alsó kategóriából, alulról koccoltam a 3000 napi feed olvasót, sőt, 2889 volt az abszolút maximum 2010. május 5-én:

Most viszont ugyanaz történik, mint egy keynote alatt 15 perccel a kezdés után: éppen kezdene beindulni, amikor rajtunk kívülálló okok miatt, puff. A Google erre vonatkozó blogja szerint is náluk van valami gebasz.

Mit mond a felelős blogger ezek után? Csak azt, amit a bürokratáknak is mondani szokott:

Lassítani tudtok, de megállítani nem.

Today, we’re introducing a new feature that brings a whole new level of personalization to Google by letting you add a favorite photo or image to the background of the Google homepage. (…) We are beginning to roll out this new feature to users in the U.S. over the next few days, so if you don’t see a link in the lower left-hand corner of Google.com now, check back soon.

Az elmúlt napokban én magam is tesztelgettem, próbálgattam egy új Androidos készüléket, a HTC Desire-t, és noha azon nem teljesen “google” szoftver fut, hanem tajvani, mégis az a benyomásom alakult ki, hogy az elmúlt két év alatt bizony erősen felnőtt a konkurencia. (Erről tervezek még egy érdemibb posztot is, már megírtam, de még érlelem a spájzban.)

Létező, működő, valós és innovatív alternatívák jelennek meg a titkolózó Apple márka mellett, akibe, a közhiedelemmel ellentétben, nem vagyok szerelmes, csak éppen ők gyártják a legjobb vasat és a legjobb OS-t. A Google viszont nap mint nap zárkózik fel hozzájuk, sőt, meg is haladja az Apple-t sok tekintetben. (Én a mai napig Gmail web felülettel dolgozom, a Google Docs is világbajnok és még sorolhatnám.)

Kérdés innentől az, hogy mit jelent mindez az Apple bűvkörébe tartozónak? Kell, hogy zavarjon az, hogy látjuk, mennyire fejlődik a Google és mennyire ütőképesek a megoldásaik, a mobiltelefonjuk, és milyen dolgaik vannak a csőben?

A kérdés költői, hiszen ez csak még jobb megoldásokat és még nagyobb innovációt fog eredményezni a versenyben. Egyelőre még azt látom, hogy kell újabb év, mire minden a piacon lesz és minden versenyképesebb lesz az Apple megoldásainál. Jelen pillanatban nagyon jó lovon ül az, aki Mac-en dolgozik, iPhone-nal telefonál és iPad-et lóbál a lakásban és Gmailen levelezik. Remekül körülírtam most saját magam, ügyes vagy, Józsi.

Today we’re launching a feature that allows you to drag images from your computer into a message. You don’t have to have the insert image lab enabled for it to work. Just drag the image in, resize it if you want, and send.

Currently, this feature only works in Google Chrome, but will be coming soon to other browsers.

– The Gmail Blog

Innentől Chrome-ban intézem a Gmail levelezéseimet. Vigyázat, az “átméretezés” nem eredményez kisebb méretet.

update: sajnos a linkek is Chrome-ban nyílnak meg, ezért egyelőre maradok Safarin.

Mondanom sem kell, hányszor történik meg az, hogy megírom, elküldöm, aztán napokkal később jövök rá, hogy elfelejtettem betenni a megfelelő “mappába”. (Annyira kényelmetlen az elküldött levelekbe mindig belemászni, és utólag felcímkézni a levelet, grrrrrr.)

Többen kérdik tőlem, hogy miért nem az Apple Mailt használom? Hát azért, mert abban nem lehet az inboxban levő levelekre különféle színes címkéket aggatni (igen, többesszámban). Nekem olyan 2-3 címkére van szükségem, hogy ne vesszek el az erdőben. Kedvencem az a címke, amit olyan levelekre szoktam tenni, amikre mindenképpen választ várok. És akkor jön az a buli, hogy 5 nap múlva rászűrök, és akkor elkezdem előről.

Másik dolog: vanilla Gmail a király. Bármilyen fostalicska gépen ülök, mindig ugyanúgy tudok dolgozni — ez az érzés fantasztikus. Semmilyen hacket nem vagyok hajlandó használni. A shareware junkiezmus / pluginfesztivál intézménye az ördögtől való!

Ebben a videóban bemutatják, hogy mennyire gyors az új Chrome. Biztos tényleg sokat fejlődött, és a mellett, hogy mennyire dicséretes a megközelítés, hogy ugyanazon a vason mindig gyorsabb lesz valami, ezúttal a dolog marketingje mellett nem tudok elmenni.

A Microsoft csinált annak idején teljesen “beteg” videókat az IE-hez, aztán most fogták magukat és azt mondták, hogy “ha úgy nem megy, akkor megvesszük kilóra”. A Google is kiad régóta mindenféle rajzos videókat a termékeik mellé, de egy ilyen nagy költségvetésű, ennyire jó és ötletes dolgot kérlek benneteket tisztelettel én még nem láttam.

És azt kell mondanom, hogy teljesen jó. Igaz, hogy ez csak a “making of” videó (a másikat még nem adták ki), de én már teljesen izgalomba kerültem tőle.

Ötlet van benne (még akkor is, ha az alap koncepció meglehetősen suta), de a kísérletek ötletesek, jól kivitelezettek, profi hipsterek dolgoztak rajta — mi kell még, hogy imádni kezdjük?

A Google egy jó cég.

Ui.: Helyesírás ellenőrzővel írom a posztot és megdöbbent, hogy a “dicséretes” rövid i, a “kísérlet” pedig hosszú. Akárhogy koncentrálok, nekem mindkettő hosszú. Őrület.

A webes videókról még tudni kell, hogy a lejátszáshoz nem elég a böngésző támogatása, át is kell kódolni magát a videót olyan típusúra, amit a böngésző le is tud játszani. Jelen pillanatban úgy fest a dolog, hogy az MPEG LA csoport 2016-ig meghosszabbította az ingyenes felhasználását, addig mindenki bátran H.264 videózhat. (A Mozilla CEO-ja szerint ez csak egy okos lock-in, és igaza is van.)

A H.264, vagy ahogy szebben mondják, MPEG-4 Part 10, a videó codec-ek új generációját képviseli. Nem csak az Apple vezette be széles körűen néhány évvel ezelőtt, hanem a skálázhatósága miatt a videó piac nagy része is áttért már erre a tömörítésre.

A H.264 mögött egyébként a webtől teljes független iparági szereplők csoportja (Moving Picture Experts Group és Video Coding Experts Group), és nem egy vállalat áll, a fejlesztés viszont nem nyílt forráskódú. (Ennek nem néztem utána, de valószínűsítem, hogy az érdekelt vállalatok, amikbe például broadcasttel foglalkozók is tartoznak, finanszírozzák a fejlesztést és delegálják a szakembereket a working groupba.)

Ezzel az egésszel igazából semmi gond nem lenne, ha a dolog ingyenes és nyílt forráskórú lehetne, hiszen az már korábban kiderült, hogy a videó codec-ek nem lehetnek vállalatok tulajdonai, mert mindenkinek szükségük van rá. Ennek ellenpontozásaként jelent meg a nyílt forráskódú, Xiph.org alapítvány által finanszírozott Ogg Theora codec, ami egy, amerikai mércével, kicsi cég, az On2 szabaddá tett codecjének, a VP3-nak a forkja. Ezt fejlesztgetik azóta nyíltan, és ez az “ogg”.

A webes vállalatok is szépen lerakták a voksukat a szabványok mellett. Az Apple, a Microsoft és a YouTube is a H.264-et támogatja, a Mozilla böngészője kizárólag az Ogg Theorát, a Chrome pedig mindkettőt. A tartalomgyártóknak jelenleg mind a kettő codecbe tömöríteni kell a videójukat, hogy a böngészők mutassanak egyáltalán valamit (sőt, még flash-re is fallbackeltetni kell, ahol egyébként On2 VP6 van, illetve az újabb változatban H.264, de ezzel nem kell foglalkozni, mert lekezeli a plugin).

Történt egyébként még egy érdekesség: a Google tavaly augusztusban ajánlatot tett az On2 cégre 106 millió dolláros árfolyamon részvényért cserébe, idén februárban fejeződött be az akvizíció végül 133 millió dolláron.

És ez még mindig semmi: a Google állítólag jövő hónapban, május 19-20-án fogja nyílt forráskódúvá tenni az On2 codec következő generációját, a VP8-at.

Innentől kezdve aztán mi lesz, nem tudom, baszki, de az tuti, hogy egyre erősebb lesz a weben az Apple – Google küzdelem.

Ha a YouTube (Google tulajdon, ugye) áttér szépen fokozatosan VP8-ra, akkor jól meg fogja mindenki szopni, de leginkább én, mert nem tudom, mit csinálok majd a deszkán, ha mutogatni akarok videókat, és az a H.264-et fogja csak támogatni, amikor azok VP8-ban jönnek (vagy mindkettőbe tömörítve lesz?). A Microsoft egyelőre H.264 párti, de azt már régóta tudjuk, hogy ő egy lassú és nem meghatározó szereplő ebben a kérdésben.

Ráadásul megint tovább szegmentálódik ez az egész. A Mozilla nyilván ki fogja dobni az Ogg-ot, mert minek, szarakodjon a Xiph csak tovább, ha a Google nyomja a VP8-at, akkor a VP8 lesz a jövő és kész. Mögé tudnak állni, meg tudják támogatni az egészet. Fogalmam sincs, hogy milyen stratégiát képzelnek pontosan el Schmidték, de nyilván olyat, hogy hosszabb távon szépen átállnak VP8-ra.

Itt már nem arról van szó, hogy van egy nyílt forráskódú alternatíva, hanem arról, hogy a nyílt forráskódú alternatíva mellett ott a tömeg.

Nem lesz könnyű meccs a web videók codec harca.

1. nagyon jó volt a marketing, ami a Google hátán elindult, mindenki ezt várta már
2. ehhez képest a szoftver maga fintorgást váltott ki az emberekben

A véleményem az, hogy a \/\/ave egy jól megcsinált, jól használható, szép felületű, erős cucc, meg lehet találni a maga hasznát.

Ettől függetlenül a hibát inkább abban látom, hogy elterjedt a szolgáltatásról, hogy ez itt a következő NAGY DOLOG, és innentől minden ott fog zajlani, az email-t újra megcsinálta a Google bla-bla. A \/\/ave hibája marketing természetű: egyszerűen akkora erő van már a Google márkában, hogy bármekkorát is finganak, passzátszél lesz belőle. Márpedig ebben az esetben mondtak azért hangzatos dolgokat.

Én azt gondolom, ha csendes launch lett volna a \/\/ave körül, mint ahogy általában szokták indítgatni ezeket a szolgáltatásaikat, akkor nem alakult volna ki sok emberben (így bennem is) az az érzés, hogy itt most megépült a jövő, viszont kipróbálva mégsem ezt érzem.

Azt érzem, hogy csináltak egy kollaborációs megoldást, amiben könnyű érdemi munkamegbeszéléseket tartani. Semmi másra nem jó, arra viszont tökéletes (lesz).

Érezhetően a w3b (web3, sry) platformon írták, olyan benyomásom volt, mintha a Google OS egyik alkalmazását használnám. Félelmetes élmény ez a valós idejű chat/email firkálás és visszajátszhatóság. Ugyanakkor potenciális információs biztonsági lyukat jelent (nekem): kétszer is meg kell gondolnom, mit írok (meg mikor), mert a másik fél, ha épp online, láthatja, ahogy gépelek, sőt, vissza is játszhatja és megnézheti, amikor azt írtam róla, mekkora fa.. főnök. Szokatlan nekem, annak idején ICQ-ban lehetett látni azt, hogy a másik hogy gépel, de hosszú távon kikapcsoltam, és ma sem szeretem.

A felület is meglehetősen elmozdulás a Google mostani szolgáltatásaitól. Még sokkal fejlettebb és látványosabb, ugyanakkor Google-ös. Kék-fehér branding mindenütt, előremutató, Snow Leopardos halványodások az elemeken.

Sőt, még a scrollbart is átalakították. Érdekes módon fix magasságban lehet húzogatni, fix méretű a csúszka és a háttér ÁRNYÉKA jelzi azt, hogy a tartalmi egység melyik részét látjuk.

A \/\/ave szolgáltatás jelenleg nem sokkal tud többet ennél a technológiai demónál. Kollaborálni lehet a hullámokon, válaszolgatni nem lineárisan, szerkeszteni, törölni, visszajátszani az egészet — de nagyjából ennyi. Képeket, csatolmányokat még nem tudunk feltölteni (lehet, hogy csak nekem nem sikerült), olyan benyomásom volt, hogy a teljes rendszerüket lecsupaszították és azt a feature-szetet rakták bele a nyilvános demóba.

Azt egyelőre nem látom, hogy az életemben hogyan fog majd megjelenni a \/\/ave, de tech demónak nem rossz ez így.

Aki Google színes módon akarja írni a betűket, innen copy-pastelheti, kiloptam a forrásból:

<span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255); ">\</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 0, 0); ">/</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 204, 102); ">\</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 153, 0); ">/</span>ave

Posted by Marissa Mayer, Vice President, Search Products & User Experience

Ez a liba kb ennyit ért hozzá. Lemarketingeli a két pixelt.

Egyszóval ma már mindenki tudja, még a legkisebbek is, hogy a Google keresője egyet jelent az internetes kereséssel. Annyira triviális, hogy sokan el is felejtik, hogy néhány jól elhelyezett kulcsszóval azonnali eredményeket érhetünk el. Ezen a problémán segít a letmegooglethatforyou.com (értsd: Let Me Google That For You — hadd keressem meg neked)

A működése roppant egyszerű: kirak egy Google kereső ablakot, aztán szép didaktikus módon a paraméterként átadott szöveget begépeli, majd megkeresteti a Google keresővel. Nincs is más dolgunk, mint az elkészített linket elküldeni az agyunkra menő személynek. Íme a plastik média keresés.

Egyetlen baja van: angolul van, pedig én sok ismerősnek küldeném szeretettel ilyen formában a linkeket. Fogom is. Ha több időm lenne, megcsinálnám a haddkeressemmegneked.hu siteot, hehe.

update: természetesen készül a magyar változat.

update2: működik is, próbáljátok ki: haddkeressemmegneked.hu

A classic Gmail téma is más, mint ami egy hete volt. Jól láthatóan újraépítették a CSS-t, ami noha csak kis finom változtatásokat és szellősséget jelent dizájnban, összérzetét tekintve mégis más. Az alábbi képen kiemeljük egy jellemző részletét, ahol látható, a classic séma mennyiben tér el a múlt hetitől:

Sokat tanakodtam, hogy az embertelen sok dizájn közül végül melyiket válasszam, és azt kell mondanom, hogy el fogok szakadni, legalábbis egyelőre, a Google szín-harmóniájától és korpo rét identitásától. Teszem ezt annak ellenére, hogy a Google más szolgáltatásai nem brandelődnek át ezzel a lépéssel (így például a docs, maps, reader stb), tehát meglesz a böjtje, viszont lehetőség nyílik a location-based design gyönyörködésében, ami jelesül egy esős böngészőablakot jelent itt Budapesten:

a képre kattintva feljön a teljes bontású verzió

Ez tehát a FA. Összességében ez a Gmail témázás valójában csak ennyit tesz: hogyan lesz összhang a Google többi szolgáltatásaival? Fogalmam sincs, de elképzelhetőnek tartom, hogy visszatérek én is a “default” dizájnra, hiszen jól tudjuk, hogy default is king. (Én mac-en is az alap rózsaszín-lila Leó tapétát hagytam fenn, mint fds.)

Függöny.

update: fél órát vacilláltam a default, a fa és a classic közt. Elővettem minden észérvet ezzel kapcsolatosan. A végén beállítottam a nindzsásat és kurva jó.

A partner is fel kell, hogy telepítse az alkalmazást, még akkor is, ha nem tud videózni, mint Linda. Sajnálatos módon Mac-en Intel-only, tehát PowerPC-sek egyelőre kimaradnak belőle. Nem tűnik egy nagy valaminek gondolom, de az élmény teljesen lágy és folyamatos. Ajánlom!

Jelen hírünk hamarabb jelent meg itt, mint a Webisztánon, így megnyertük a hírversenyt. Köszi Greg a tippet.

“Erre a piacra lépett be kedd este a Google Chrome-mal, amiben az égvilágon semmi meglepő nincs”

– hancu az Indexen (kontextusából kiragadva értelemzavaró, hiszen ő úgy érti, hogy a megjelenésben nincs meglepő — a Chrome-ban annál több, olvassunk csak tovább)

Míg mi a napi dolgainkkal vagyunk elfoglalva, addig a Google építgeti a saját kis operációs rendszerét. Böngésző, ugyan már kérem. Webes alkalmazás platform! Ez itt a Google OS.

Nézte már valaki, hogy van saját process managere? Láthatjuk a CPU időket, használt memóriát. Újraírt JavaScript motor (természetesen a hatékony és gyors alkalmazások futtatása miatt), webes alkalmazások futtatására való, eddig csak mindenféle nyakatekert módokon látott SSB (site specific browser).

Gyakorlatilag fogták a böngésző koncepciót, és csináltak belőle, nulláról építkezve, egy keretrendszert, shellt, ha úgy tetszik, amit mindenki arra használ, hogy futtasson weblapokat és webes alkalmazásokat. “A Chrome olyan a webes alkalmazásokban, mint a preemptive multitasking az operációs rendszerekben.” (John Gruber)

A felhasználói felület pedig annyira lecsupaszított és “nettó”, hogy mindenképpen ugyanezt erősíti bennünk. Ez nem egy böngésző, hanem egy új korszak titánja!

2008. szeptember 2. jelzi azt a dátumot, amikor a böngésző, mint koncepció, hatalmas paradigmaváltáson ment keresztül.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.