Azt hiszem, ezzel a lépéssel egy kicsit megint beigazolódik, hogy a Flash, úgy ahogy van, halott. Steve Jobs indította el a mozgalmat 2010 áprilisában, de a világ nem azért változott meg, mert ő elindította a mozgalmat, hanem azért, mert beigazolódott, hogy a web nem tud ebben a plug-in modellben működni. A Silverlight, meg minden ki fog szépen pusztulni, ez az internet természetes szelekciója.

Mindez angolul:

Android, Inc. was founded in Palo Alto, California, United States in October, 2003 by Andy Rubin (co-founder of Danger) (…) to develop, in Rubin’s words “…smarter mobile devices that are more aware of its owner’s location and preferences”. Despite the obvious past accomplishments of the founders and early employees, Android Inc. operated secretly, revealing only that it was working on software for mobile phones. That same year, Rubin ran out of money. Steve Perlman, a close friend of Rubin, brought him $10,000 in cash in an envelope and refused a stake in the company.

Google acquired Android Inc. on August 17, 2005, making Android Inc. a wholly owned subsidiary of Google Inc. Key employees of Android Inc., including Andy Rubin, Rich Miner and Chris White, stayed at the company after the acquisition. Not much was known about Android Inc. at the time of the acquisition, but many assumed that Google was planning to enter the mobile phone market with this move.

this week we went live with a significant change to our service – in most countries we’ve moved away from Google maps and are now relying exclusively on OpenStreetMap maps

(…)

Unfortunately Google’s sales process was not good. Having agreed to a time for a call, the sales rep missed the appointment with no warning, instead calling me 45 minutes late. It was quickly obvious he had done no research whatsoever about our service, what we do, or even where (in which countries) we do it. He was unable to explain the basics of the new charging regime – for example, what exactly is a “map-view”, telling me instead to “ask your developers”. Finally he quoted a price to continue using Google Maps (just on nestoria.co.uk, one of eight countries we operate in) that would have bankrupted our company.

Régóta létezik az OSM, de érdemes fölérakni a Leaflet-et. Mint végfelhasználót nem érint különösebben a kérdés, viszont aki üzleti szinten üzemeltet Google Mapst, már biztosan belefutott az ár kérdésbe. (A kellemetlen sales élmény számomra nem érdekes, mindenhol előfordul az ilyesmi.)

Idén külföldi webanalitikai hírességek (Nick Mihailovski, Justin Cutroni, Caleb Whitmore) is érkeznek majd, Cutroni egyébként már Google színekben vesz részt a konferencián, ahol népes számú nemzetközi közönség is várható. Természetesen lesz angol-magyar szinkrontolmács is az idegen nyelvű előadásokhoz, illetve naponta kétszer megy majd busz Budapestről (a fuvar ára 3000 ft).

A SEO konferencia egyébként egy hetes (!), ebbe bárki akkor kapcsolódik be, amikor úgy érzi, egyáltalán nem kell a hetet ott tölteni. A programot itt láthatjuk, minden témának külön napja lesz.

A rendezvény részvételi díja nem diákjegy, illetve nincs nagy eltérés a különféle idősávok közt, ettől függetlenül december 10 előtt érdemes regisztrálni.

A Plastikon is kisorsolunk öt (5) belépőjegyet azok között, akik szeretnének néhány napra eljönni (no szállás, csak a jegy). A kommentek között jelezzétek, ha szeretnétek jönni — technikailag úgy néz ez ki, hogy a nyertesek eldönthetik majd külön, mely napok érdeklik őket.

A konferencia fő támogatója a Google Inc.

Forgó lámpák szinkronban vannak az alagútban levőkkel? Azta.

Az előző felületen egy gombnyomással lehetett a szálban levő korábbi levelekre válaszolni, vagy forwardolni. Ez már nincs így, minden üzenet jobb felső részén kell vagy a válasz gombra (ami egy gomb), vagy pedig a legördülőben levő továbbításra (menü elem) kattintani. Eddig a levelek aljára is ki voltak helyezve ezek a dolgok, most ez van helyettük:

Ha megkattinjuk, akkor csak a levél többi részét listázza, a lényegi két gomb (reply, forward) innen hiányzik. Ez egy igen kellemetlen “continuity” probléma és nagy mértékben zavarja az általános használatot.

2.

Ha kinyitunk egy levelet, akkor a to: és cc: mezők rövidített formában tartalmazzák a címzetteket — képtelenség megállapítani, hogy kiknek küldték, külön kell lenyitni a megfelelő részt, hogy megtudjuk. Ez roppant kellemetlen változtatás, fontos információ került elrejtésre. Azonos vezetéknevű, így például családtagok esetén, kifejezetten rossz.

3.

A levelek draggelése megváltozott, sokkal kisebb felületen foghatók meg a levelek, ha a checkbox előtt akarjuk megfogni. Sőt, itt meg sem foghatók. Konkrétan 1px helyen kell zsonglőrködni, kattintás után meg kijelöli a levelet — broken. (Safari és Chrome egyaránt.) Egyetlen helyen működik jól, a checkbox és a csillag közötti területen, lásd az ábrán jelölt részt:

4.

Elveszti a titkosítást az oldal, ha a Címtárban a fotók megadásánál véletlen rákattintunk a Picasa Web albumok részre. (Feljön egy JS biztonsági hiba, ha azt leokézzuk, akkor veszítjük el, kijelentkezés után is megmarad — WTF. Chrome alatt mindez.)

5.

Nem értem, miért kellett a feliratokat (pl. Archive, Mark as Spam stb.) ikonokra cserélni. Szokatlan, hoverolni kell, nehogy mellémenjen, át kell szokni. (De miért, minek.)

6.

A fixre hagyott fejléc sok hasznos képernyőfelületet vesz el, felesleges “dizájnolgatás”. Ennek így nem sok hozadékát látom.

———

Verdikt: én értem, hogy ott a sok designeri munkaóra, amit fel kell használni, de könyörgöm, legalább ne visszafelé menjünk. Közepes osztályzatot adtam ennek a projektnek — szép hímtag, de sok alkalmazkodást feltételező, ugyanakkor kellemetlen, kissé érett-túrós a szopási élmény.

Másodszor pedig a Google Chrome böngésző. Egyre jobban tetszik, párhuzamosan futtatom és vannak munkafolyamatok, amiket kizárólag azon végzek. Még nem állítom, hogy lecserélném a “stock Apple” böngészőmet rá, viszont sajnos el kell ismerni, hogy az 5.1-es WebProcess architektúra nem igazán jött be ebben a formában az Apple-nek.

iNteRNeTTo szlengben:

Chrome — DRÓTOS
Safari — FÓTOS

Skype

Google Phone

ezek nettó árak, tehát €0,1375-be kerül egy perc mobilhívás (kb. 35 forint)

Én már azt sem tudom, hogy én hogyan kerültem be. Komolyan. Vagy az lehet, hogy tegnap beengedtek néhány usert, aztán elzárták a csapot?

A belépés rém egyszerűen ment, ezt láttam (illetve ennek a zöld “LIVE” típusú megjelenítését, amivel azonnal be tudtam kapcsolódni):

Rákattintottam és máris benne voltam egy olyan társalgásban, aminek ilyen típusú megszervezése korábban bizony elég körülményes lett volna. Eleve mindenki mindenkit kell, hogy jelöljön, meghívás stb. Ezenkívül megoszthatunk a társasággal YouTube videókat (nálam nem ment Safarin), illetve chatelhetünk is azonnal. Az egész nagyon egyszerű és kényelmes, ma megint új dolgot próbálhattunk ki, ami még nem volt — legalábbis ebben a formában nem.

Apropó, a fenti videós ablak nem Flash alapú, ha jól láttam.

A Google+ egyéb dolgait mélyebben nem néztem meg, a falra írni, meg lájkolni (nem húzom át másodszor) olyan, mint fácsén. Egyelőre nem véleményezném az egészet, viszont vissza fogok még párszor nézni és tovább nyomogatom a +1 gombokat. (Egy vélemény mégis: az új Google.com nagyon szép lett.)

Exciting! CE betűk sajnos továbbra se. Okay.

TWICA: Az Android platform működése
(a témához hozzászólni a TWICA posztnál lehet)

Sőt, van 45 fokos nézet is (ez egy nagyításban létező fotó):

Nincsenek szavak! Csak egy kifejezés van, azt is Halász Csaba gimnáziumi tarsolyából vettem: AZT A PICSA!

Egyébként ez a 3D nézet technológiailag mi? Flash? Silverlight? HTML5 Canvas?

Jóri András adatvédelmi biztos hajlik arra, hogy rábólintson a Google térképes utcakép-szolgáltatására, a Street View-ra, feltéve, hogy a cég hajlandó elfogadni az általa diktált feltételeket.

(…)

az utcafényképezést korábban aggályosnak nyilvánító magyar adatvédelmi biztos, Jóri András sem zárkózik el feltétlenül attól, hogy a Google lefényképezze és térképen megjelenítse az itthon készült panorámaképeket – feltéve, hogy a cég aláveti magát a hivatal által állított követelményeknek.

Mészáros Katalin, az adatvédelmi biztos sajtótitkára elmondta: a Street View-val az a legfőbb baj, hogy a Google anonimizálás előtt viszi fel a panorámaképeket a rendszerbe, vagyis a cégnél megvannak a járókelők arcai és a járművek rendszámai, amelyeket csak utólag homályosít el az utcaszintű fotókon. Az adatvédelmi biztos irodája ezzel együtt megerősítette, hogy a Google képviselői tárgyalásban állnak Jóri Andrással arról, hogyan lehetne megvalósítani Magyarországon a Street View-t úgy, hogy az ne ütközzön az itteni adatvédelmi szabályokba, amelyek az amerikaiaknál jóval szigorúbban védik a személyes adatokat.

(…)

A Google utcaképeket készítő autói tavaly májusban jelentek meg Budapest utcáin, de alig mentek néhány kört, Jóri András máris bejelentette, hogy adatvédelmi szempontból aggályosnak találja a Street View-t. Egy hónappal később kiderült, hogy a Google, mivel nem akart szembekerülni a magyar törvényekkel, szép csendben leállította az autókat, és abbahagyta az adatgyűjtést.

Ezt annyira szeretem, amikor okosabbak akarunk lenni. Látjátok, ezért nincsen Street view Magyarországon, mert ilyen kis okosok vagyunk.

CNet reported on the high potential for abuse in the Android marketplace:

“About 20 percent of the 48,000 apps in the Android marketplace allow a third-party application access to sensitive or private information, according to a report released on Tuesday.”

(…) Jon Johansen disputes the practicality of these checks and also believes that Google’s lack of curation is hurting their marketplace:

“Google does far too little curation of the Android Market, and it shows. Unlike Apple’s App Store, the Android Market has few high quality apps.
…
Below are just a few examples of what’s wrong with the Android Market. Those 144 spam ringtone apps (which are clearly infringing copyright) are currently cluttering the top ranks of the Multimedia category. I was not surprised to find that they were being monetized through Google Ads.”

Meanwhile, this past week, Google remotely disabled two apps from all Android phones. (…) The removed apps were said to be a theoretical demonstration of how to create a “botnet” of hijacked phones.

John Gruber:

Maybe it is a Wild West free-for-all.

Az internetről alapvetően az ember weblapokon keresztül töltöget le dolgokat, és az adott weblap garantálja, hogy mi az, amit letöltünk. Jó eséllyel mindenki “megtanulta” az évek során kiszűrni a gagyit.

Az örök klasszikus: download.com, viszont érdemes megjegyezni, hogy ezek is “szerkesztett” oldalak, sőt, matricázzák is a gagyit. Én is belefutottam már gyanús dolgokba, de kialakult bennem egy reflex, hogy mi az, amit nem, és általában az ember megtanulja, hogy honnan érdemes.

A centralizált App Store-ok már más kérdést jelentenek, hiszen egy “alkalmazás piacot” adnak a felhasználók kezébe, amiben egy központi helyről lehet tallózni a dolgokat. Csak az Apple-féle App Store-t ismerem, ami elég szigorú a kérdésben: eleve nem enged át semmit, ami nem olyan frameworköt és API-t használ. Ők is tévedtek már pozitív és negatív irányba egyaránt. Ettől függetlenül én annak látom a dolgot, amire van: minőséget biztosítani. Az App Store-ban is rengeteg a szellentős-gagyi, de abban biztosak lehetünk, hogy spyware, és botnet-ready szoftver nem kerül bele.

A Google úgy tűnik, hogy azt mondja: “mindent pontosan másképp fogunk csinálni, mint az Apple”. Ez is lehet egy jó stratégia, csak éppenséggel nem működik, ha azt feltételezzük, hogy a másik oldalon tojásgyümölcs van a fejekben.

Érdemes DVD Jon bejegyzését végignézni, íme néhány jó kép:

Végül jöhet a második Gruber idézet: “What a fucking mess.”