Category archives for "i believe in advertising"

Van Damme a kötélen

Így vették fel, fxguide:

A post részek:

We did the grade with The Mill (…) after that the safety rig and wires were removed (by Swiss Stockholm), purely for aesthetic reasons. The tricky part was that when we tracked out in the shot and had the safety rig against the sky. And of course there was some reflections on the trucks that we needed to get rid of.

Így csinálták meg a Volvo Jean-Claude Van Damme videót

Az eredetit Vajda Gábor mutatja be a 444-en. Ezt írja róla:

Most már hivatalos, hogy a Világ Legunalmasabb Autóit gyártó Volvóval azonos nevű Volvo Trucks csináltatja a Világ Legjobb Autóreklámjait. Ez itt nyilván fotosop, de akkor is.

Én szkeptikus voltam az utómunkát illetően. Eleve, ha egy stúdióban felvett greenscreen effekt az egész, mit reklámoznak? Nem, egy puszta ötletet nem lehet eladni azzal. Szóval kételkedtem, meg is kérdeztem reklámügyben járatos barátomat, Debreceni Jánost, hogy neki mi a véleménye, ő is ugyanerre a következtetésre jutott, ráadásul elküldte a Volvo Trucks releváns YouTube gyűjtő linkjét, amiben van más hasonló dolog is.

A Wall Street Journal ment utána a sztorinak és derítette ki az igazságot: nem greenscreen volt, valóban felvették, de a színész egy biztonsági kötélen lóg, amit kivettek utómunkában, és egyetlen snittet látunk vágás nélkül. A felvételt Madridtól délre a Ciudad Real melletti lezárt kifutópályán vették fel. Három napig gyakoroltak, aztán végül a fények miatt csak 15 hasznos percük volt a felvételre reggel 8 óra 5 perctől 8:20-ig. A Volvo PR-osa azt is elmondta, és én elhiszem neki, hogy amit végül látunk a filmen, az első snitt volt. (Többet is felvettek, de azt használták.)

Néhány általam leszűrt dolog az egész végére:

1. ezek a sofőrök hátramenetben előrántották ezt (hagyjuk most a Volvo technológiát)
2. Van Damme élete milyen frankó lehet már? Elutazik spanyolba ilyeneket forgatni, beszarás.
3. ha valaha szállítmányozással fogok foglalkozni, Volvót veszek

A Samsung próbálja megérteni az Apple titkát

Kiküldött egy titokban dolgozó forgatócsoportot az iPhone 5c/5s launchra, CNET:

Rather, a Korean video and photography crew documented the scene and interviewed reporters to figure out why Apple has such a rabid following. The videographers asked questions such as, “Is the line shorter or longer this year than last?” and “Is the crowd more excited or less than previous years?” All questions revolved around whether Apple seemed to be losing a bit of its cool factor or if the company’s fans remained as loyal as ever. (…)

“Other companies release new phones, but there’s not as much passion and heat [from buyers …] It’s only Apple. Why? We’re curious.”

Két dolog: 1) a cikkből kiderül, hogy nem a Samsung Electronics küldte ki a forgatócsoportot, hanem a nagy Samsung csoport marketinges részlege, tehát ez a fenti nem “Samsung” per se, hanem a cégcsoportból valaki 2) nincs abban semmi kivetnivaló, ha meg próbálják érteni azt, hogy mi a siker titka. (Mondjuk fura, miután ők gúnyolták az Apple-nél sorbanállókat tavaly reklámban, szeretnének ők is ekkora sorokat terméklaunchon.)

Apple iPhone – Music Every Day

Folytatják a “csendes” kampányukat, ezúttal zenével:

Jeffrey Zablotny rövidfilm rendező a reklám korábbi darabját, a “Photos Every Day“-t már részletesen kielemezte, érdemes elolvasni. A tökéletesen amerikai reklámspot ellenére nekem is nagyon tetszik, és úgy tűnik, hogy ilyesmit roppant könnyű csinálni. Sajnos nem, mint ahogy futni sem úgy futunk, mint ahogyan a tévében futnak a sportolók. A könnyedséget nagyon sok munkával lehet csak elérni. (Egyetértek viszont azzal a vélekedéssel, hogy a végén a duma nélkül nagyobbat szólt volna.)

Every day

Szerethető, amit tönkre vág az utolsó mondat. 4/5 Azon gondolkodtam el a minap, hogy nekem még miért nincs új iPhone 5-öm. Nem tudtam megválaszolni a kérdést, mindenesetre nem vágyom rá különösebben, de ha adna valaki egyet, egészen biztosan nem utasítanám vissza.

Now available in 22 colors

American Apparel tumblr blog:

“The Unisex Fisherman’s Pullover is now available in 22 colors. Shop now!”

Mi ez, ha nem a tökéletes reklám? Így érdemes Tumblr blogot csinálni. Egyébként milyen szép lenne, ha a színek a Commodore 64 színpalettája lenne, nem? És akkor lehetne mindenféle klasszikus effekteket felépíteni, meg reblogolni belőle, tessék, gyerekek, itt egy újabb színátmenet: sötétbarna-zöld-fehér (ajánlott olvasmány). Mekkora mash-up!

The Pitch

A Pitch amerikai sorozat a reklámokról: egy ismert cég kiír egy briefet valamilyen termékre, vagy szolgáltatásra, meghív néhány amerikai reklámügynökséget, azok pedig megpróbálják eladni az ötletüket nekik (ez a pitch, vagy Magyarországon a pícs néven ismert folyamat). Meg akarják nyerni a tendert, nő a feszültség azon, hogy ki tud jobb ötletet vinni, kinek lesz jobb a felütése, a kreatív válasza, ki nyer a végén.

A sorozatban igazi termékek, igazi cégek, igazi ügynökségek szerepelnek, bepillanthatunk a színfalak mögé élesben. Érdekes látni, ahogy nekiindulnak, töprengenek, gondolkodnak. Persze nem lesz pontosan olyan, mintha mi magunk is ott lennénk, de jó az illúzió, ahol magas szintű összefoglalóját kapjuk a munkának, érdekessé és izgalmassá tudják tenni a folyamatot.

Azon gondolkodtam még, hogy mennyiben különböznek az amerikai emberek a magyaroktól ebben a tekintetben? Mármint a pitch/pícs ejtésmódján kívül. A világban miért az első számú reklámszállítók az amerikai emberek? Mi az, amit ők tudnak és mi nem tudunk? A jó kampányok miért ott születnek? A sorozat nézése közben egyértelműen látszik, hogy ugyanolyan tufák vannak ott is, mint nálunk.

A válasz talán ott van, hogy a talent ott sem több. Viszont a reklám Amerikában született meg, ott felnőni, abban a környezetben lenni eleve olyan gondolkodásmódot és mémeket rak az emberbe, amikből ezek nagyobb eséllyel származtathatók. Ők az ottani kampányokban élnek, mi meg örülünk a Bazsó/Winkler UPC-nek is. Másrészt ott van guba dolgokat csinálni, itt nincs. Mivel guba van, ezért sokkal energikusabbak, jobbak lesznek a kampányok, így aztán ott felnőve ezek a jó reklám-eredmények és hangulatok érnek bennünket, vagyis teljesen más lesz a nemzeti reklámos-össztermék, mint itthon.

Persze ezzel nem szeretném azt állítani, hogy ott kolbászból van a kerítés, nem, fából van, meg vasból ott is (esetleg szögesdrótból), viszont a méretekből, a pénzből és a múlt tapasztalataiból arányaiban több jó koncepció tud a felszínre kerülni, hogy aztán két összeácsolt fadarabból tutajként fenn maradjon.

A Pitch-et nem ajánlom mindenkinek, ismerni és érdeklődni kell a szakma iránt, viszont akik benne vannak, vagy értik a dolgokat, beszélik az amerikait, azoknak remek találat lehet a sorozat. Az alábbi ügynökségekkel találkozhatunk benne:

The Ad Store
Bandujo
Boone Oakley
Bozell
Conversation
Digo
FKM
The Hive
Jones Advertising
Kovel/Fuller
McKinney
Muse
SK+G
WDCW
Womenkind