PDF-ben jött, nézem a jelentkezési lapot, a programfüzetet.
2008. április 17. csütörtök
Budapest, Magyar Telekom SzékházTeljes árú részvételi díj: 59 000 Ft + ÁFA
A HIPNÓZIS DÍJKIOSZTÓ AFTER PARTYRA A BELÉPÉS INGYENES.
Hipnózis díjkiosztó after? Ingyenes? Csapjatok a kezembe!!
Elképesztően aranyos. Ez a fotó most feltöltött kreatív energiákkal egész áprilisra. (via)
Van a Microsoftnak itt Európában egy “Microsoft Digital Advertising Solutions Creative Awards” nevű programja, amiben az MS siteokon (mint például az MSN-en) futó online kampányok között hirdetnek versenyt, a díjat úgy hívják: mouse. Ez így önmagában igen szürke hír, ám a cucc logója elvetélés cool. És mondom ezt úgy, hogy Microsoftról van szó. Íme:
Ennyire egyszerűt és ötleteset ebben a műfajban már régen láttam. Kimondottan imádni való a copyright jel elhelyezése is. (Lehet, hogy valójában ezt a csapatot kéne jelölni a díjra?)
Íme egy másik alkalmazása szövegben:
Éljen, de tényleg. Kurva jó.
Forrás: Underconsideration (egyéb alkalmazási példákat is találhatunk itt)
Nagyon kemény márka siteot pakoltak az Audi R8 márka mögé: TruthinEngineering.com (csak ülök és hallgatom a sweetbeat zenét)
A tegnapi superbowl (gyk: amerikai foci döntő) hirdetései között kellemesen ül a Keresztapa című film egyik jelenetének homázsa az Audi R8-ról, érdemes megnézni.
Nekem sajnos nem kéne ez a kocsi, bár tetszik, de nem tudnék benne természetesen viselkedni. Lamborghini Gallardo platform, helló, mi?!
Egy olyan sportkocsi márkát szeretnék magamnak, ami nem arról szól, hogy izom, meg erő, meg kemény, hanem a visszafogott, szolid, nyugodt képekkel fogalmazza meg a többiek tulajdonképpeni versenyképtelenségét. Tudjátok, mint a Nintendo Wii a konzol kategóriában, haha!
A Truth in Engineering duma nagyon feszes, tiszteletem.
Ezek tetszettek ebből a válogatásból:
Egyszerű, ötletes, hihetetlenül kapcsolódik ahhoz, amit mondani akarnak
Copy: “Protect your eyes” — Diesel már régóta tudom, hogy a legnagyobb király márkaépítésben. Valamiért annyira jól fogják meg ezt a lehelletvékony sávot, ahol még nem gáz, amit csinálnak. Ha valaha kedvem lenne belemenni a divat szakmába, csakis miattuk van. Ők meg tudják mutatni, hogy tessék, lehet ezt stílussal is. Kurvára megcsókolnám őket.
Itt pedig két egészen jó példa, hogy “kommersz-kreatív” vonalon is lehet jót dobni:
Szerintem kb ezt lehet kihozni a reklám-PC kategóriából maximálisan
A rend kedvéért ezt is szerepeltetjük
Nem tudom milyen meetingen bírták ezt összehozni, vagy melyik kreatív műhely adta el: Szőke András és Badár Sándor rendre (!) visszatérnek a UPC kommunikációjában. Én magam ugye nem vagyok tévé fogyasztó, így — sajnos — a hazai reklámok is messze elkerülnek. (Bár továbbra is keresek valami forrást, ahol Youtube-szerűen lehet megtekinteni az itthoni reklámtermést, mert az jó.)
Múlt heti vidéki legatio-m során (disznóvágás, miegymás) mégis belebotlottam a UPC reklámjába. Érdekes módon Tóta W, a Kreatív visszatérő szerzője blagolt most erről. Tóta arra a konklúzióra jut fizetett tartalmában, hogy a “jóárasítani a tányéros tévét” copy mégis mekkora fasza már a magyar szövegíró piacon.
Ezzel mi is nagyon egyet tudunk érteni. A Szőke-féle reklám vonal viszont már régóta véres tüske nekem: nem értem, túlságosan elviszi a képi világ a szövegről a hangsúlyt, elvont, nehéz követni leszívott aggyal a nap végén. Igazából szar, mint jó.
Nekem az a meglátásom, hogy A) egyfelől örvendetes, hogy van valamiféle előrelépés itten a kreatív vonalon Magyarországon B) másrészt annyira “jó” lett, hogy már értelmezhetetlen és felesleges, túllőttek a célon a média szakemberei.
Szőke András, mint filmkészítő, amúgy is olyan hiteltelen nekem, mint Woody Allen: nem bír jó filmet csinálni az Annie Hall (1977) óta.
Full disclaimer: egy reklámot láttam csak, azt kétszer. Nem vagyok reprezentatív forrás, nem is állítok ilyet. A briefet, ügynökségi jelentéseket sem olvastam, nem tudok a háttérről. Kis információm alapján formálok véleményt.
Korábban már keseregtem egy sort azon, mennyire érzem bonyolultnak és minőségileg prosztónak az outlet vásárlási köröket.
Tegnap végre eljutottam a Mammutba (a dugó majdnem visszafordított, de kibírtuk!), ahol egyetlen cél lebegett a monitorsugárzás által vizenyősre áztatott szem előtt: ruházati cikkeket és termékeket (garment!) vásárolni, minél kisebb energiabefektetéssel és próbafülke-idővel.
A -1 szinten, közvetlen a parkoló fölött be is fordultunk hát a Saturn-be, ami szórakoztatóelektronikai egységet áruló üzletet FORRÓN javaslok mindenkinek. Sőt, ennél tovább is megyek: az általam vizsgált Nintendo Wii játék árak 1-2 ezer forinttal olcsóbbak voltak, mint a Media Markt árai. Zelda: Phantom hourglass DS-sel távoztunk, a többi mennyei magasságokba emelő játékoknál (Mario Galaxy és Metroid Corruption — wish-listem itt) az asszony rövid mozdulattal rácsapott a kézfejemre, amit határozott, korábban eddig csak a macskánál tapasztalt “NEM!” felszólítással erősített.
A földszinten egyetlen üzletet találtam eddigi budapesti éveim alatt, amit FORRÓN javaslok: SPF. Ezúttal is sikerült vásárolnom nadrágot és inget is. Az egész folyamat lezajlott 60 perc alatt, outletben a marhavagonban meg elcsesztünk egy egész délutánt. SPF-nek egyébként Józsa István Gergő szavaival kifejezve igen “baráti” árai vannak, bár több dolog vásárlása esetén már húzza a dollárt. Na, mindegy, időnként erre is szükség van. SPF, akárki akármit mond, kurva jó.
Ez az én személyes retail történetem és választásom.
Függöny.
kreatív égő felvillantás az Apple-től
Az Apple elhelyezett egy célzott hirdetést a Cnet Vista mellékletében. Nagyon úgy tűnik, hogy a Cnet oldalán elhelyezett két ad unit erre a kimondott célra lett legyártva, ami egyfelelől elgondolkodtat azon, hogy a világban vannak helyek, ahol lehet ilyeneket dobni, másfelől elgondolkodtat azon, hogy akkor most az Apple mitől ilyen primitív köcsög.
Már ezerszer elmondtam, hogy a “nyugodt erő / linux erő” filozófiája nem teszi szükségessé az efféle attitűdöt (látta már valaki Nehéz-Posony Ferencet idegesen? Nem! Mert ő csak mosolyog és greppel, de azt is csak akkor, amikor kell). Bár nekem igenis úgy tűnik, hogy a Microsoft képviseli a nyugodt erőt azzal, hogy azt mondja, ugráljatok csak, kis kaliforniai demagóg buzzancsok.
Egyébként meg a pénzt nem a fogyasztókon keresik, ezt mindenki tudja. Consumer electronics még mindig a hardverről szól (iPod), a szoftver az továbbra is a Volume License program (Windows/Exchange).
Szóval erről ennyit. Apple, faszkorbácsot átvehetitek a Plastik media szerkesztőségében, de ajánlom, hogy egy ikon frissítés csomaggal gyertek, hogy ezeket a BSOD generic PC ikonokat leválthassam.
Az amúgy szépen kivitelezett reklámot mindenesetre megőriztem az utókor számára, letölthető innen (MP4, 2 mega).
Hol lehet ilyen pecsétet kapni?
Én tényleg hiszek abban, hogy ezek a “trendi” elektronikus aláírások helyett (ahol felhívják a tisztelt címzett figyelmét arra, hogy nyomtasson kevesebbet / ők keveset nyomtatnak), inkább egy ilyen pecséttel lehet a papír felhasználást csökkenteni. A költségcsökkentő hatásról nem is beszélve.
Fekete háttér előtt megint néhány egyszerűen öltözött New Yorki arc. Daylight fényelés (tehát: nem stúdió), mondom hogy is van ez? Az Apple megbízott kreatívjai végül minden hirdetés után megmutatják, hogy hihető legyen:
Így válik tehát a kevés sokká, így lesz az unalmasból hirtelen érdekes. Egyszerű érintés, mégis mennyit hozzáad az egészhez. Kudos a kreatív csapatnak (aki nem azonos az iPhone locker policy csapattal!).
Konzerthaus-dortmund.de hirdetés as seen here
El tudom képzelni, mekkora felhördülés lenne a “tradíciókon” etetett magyar irodalmi közéletben egy ilyen hirdetés láttán (ÉS címlap baze!). Kezdem azt hinni, hogy Magyarországon valami tényleg erőset dobni lehetetlen vállalkozás. Welcome to középszerű gagyi-country, home of the prosztóz.
“No.1 in Mommy pooed my pants E flat major” — kész! Challenge the conventional.
