Archive for the ‘józsi update’ Category

Szily László nem látja a Plastik médiában rejlő zsenialitást

Nagyon ritkán fogadok el külső felkérést majomkodni (majomkodok én eleget), decemberben mégis úgy tettem, amikor egy korábbi hirdetőnk a BMB Focus kért fel blogos-kerekasztalos szakértésre a Kreatív nyomtatott (ÁH!) számába arról, hogy a hirdetés a blogokon. Megtettem, de most is úgy érzem, hogy nem tudtam a témához nagyon mit hozzátenni, a fő kompetenciám továbbra is a minőségi videójáték. Ráadásul némiképp már irrelevánssá is vált az egész bloghirdetősdi a részemről, hiszen azóta eladtam a testem a Fotexnetnek, Papp Laci meg beindította a blogring-et.

Így indul az anyag, rózsaszínben balra Szily Laci! Jól néz ki!

Aztán nézzétek meg, én is milyen jól nézek ki! (Valóság nem ilyen ám!!)

Ennyi shameless self-promót megengedtem magamnak. Nyomtatott lapban fotóval még amúgy sem szerepeltem sokszor és különben is, ma van a 33. születésnapom. Egy szelet oroszkrém torta és egy pohár pezsgő este még a low-budget hónapban is kijár.

icon for podpress  Kreatív 48-50. oldala PDF-ben is letölthető: Download (578)

Leopard menübar

Mai gépmesterkedés során (miközben HUAWEI modem és VMware Fusion 2.0.6 telepítődött — és eltört egy csomó minden) nem feledkeztem meg arról, hogy feketére állítsam az összes ikont a menüben:


vegyük észre a screenshot miatti univerzifikált szürke hátteret! PIXELBUZÉRIA!!

Vegyük is át őket rendre!

1. Tweetie — twitterező kliensprogram, mással nem vagyok hajlandó. Az ikon sajnos kékre vált, ha van új tweet és ezzel rombolja az esztétikát.
2. JING — gyors screenshot és screenvideó készítő / megosztó, nagyon szeretem, elő is fizettem rá.
3. Dropbox — egyelőre még csak kísérleti jelleggel, de a me.com iDisk-jénél sokkal hatékonyabbnak tűnik, még akkor is, ha inviteolni kell másik dropboxost a kollaborációhoz. Személyes tárolásra remek.
4. Evernote — hiszek benne, ezt-azt felrakok rá, de nagyon aktívan nem használom.
5. TextPander — legjobb cucc, Gmailbe gazdag aláírás pikk-pakk megvan.
6. Dialer — OS X része, ezzel tudok 3G kapcsolatot létesíteni a laptopon (feltéve, ha nálam van a modem). Nekimegyünk az Apple-nek még ezért.
7. Lock screen, Time Machine, Airport, Sound és a többiek pedig saját preferenciáim.
8. angelday — yours truly

Plastik media is back in business!

Hazaértem egy hetes wifi és számítógép mentes környezetemből, amit a görög Kos (kósz) szigeten abszolváltunk kettesben Lindával.


aranyat egyébként nem vettünk

Érdekes módon keveset mikrochippeztem, ugyanakkor rengeteget olvastam a parton. Három nap kirándulással telt (vulkán, Törökország — Bodrum, egy nap kocsibérlés), a többin rekreációs tevékenységet végeztünk. Az első napokban nintendóztam, a Picrossban oldogattam a képeket. A nintendó után viszont rárepültem előbb Jeremy Clarkson “For crying out loud” könyvének harmadik részére, ami a 2006 és 2007-ben megjelent angol “Sunday Times” cikkjeinek gyűjteménye (angolul, hah!), ezután pedig Walter Isaacson — Einstein 700 oldalas könyvét kezdtem el feldolgozni (magyarul!). És mindkettő nagyon tetszett, bár az Einsteineset még nem fejeztem be, most járok a Heisenberg-féle határozatlansági elvnél, és áll a farkam.

A török Bodrum viszont nem jött be, senkinek nem javaslom a tourist trap-ek miatt. És meleg van. És ugyanúgy, mint Egyiptomban, itt is csak a papirusztekercs aranyárusító boltba visznek el és nincs érdemi idegenvezetés, vagy különösebb látnivaló. Ettől függetlenül nem bánok semmit. Találtunk egy nagyon jó gyrosozó helyet, ha az itt lenne Budapesten, hetente kettő alkalommal keresném fel.

Na szevasztok, most backlogolok, illetve megpróbálok yeah17 levelére válaszolni valamit, aki arra kér, hogy hadd nyomja velem végig nálam (!) a Gears of War 2-t XBOX-on. :)

Mentális blokk az esküvőn

Hétvégén esküvőn voltunk Debrecenben. A menyasszonyi csokor hátradobásánál levő izgalmas másodpercek:

Egyéb mérföldkövek: higanymozgással táncoltam is a mulatságon (csak semmi vonatozás!), megittam néhány sört, egy-két pálinkát, megvolt a villára peckelt töltöttkáposzta egyben történő elfogyasztása is.

Szájhigiénia

2007. október 4-én voltam utoljára leszedetni a fogköveimet, illetve ma. A két időpont között pontosan 501 nap telt el, vagy ha úgy tetszik 1,3 év.

Minden alkalommal elmondják, hogy rosszul mosok fogat. A helyes fogmosás az ínytől kifelé haladó, nem pedig körkörös, vagy fel-le irányú, maszturbáló mozgást tételez fel. Én sajnos körkörösen csináltam, de innentől koncentrálni fogok az első változatra. Illetve arra is, hogy reggeli után mossak, mert ezt sokszor kihagyom. (Next level: fogselyem!)

Fél évente általában el kellene menni szájhigiéniára, úgy nem olyan kellemetlen. A szájhigiénia ugyanis kellemetlen dolog tud lenni. Négy részből áll, 40-60 perccel kell számolnunk kezelésenként.

1. Az első részben géppel csiszolják le a “nagyját”. A teljes szájhigiéniára jellemző a négyes osztás. Alsó fogsor külső (1), alsó fogsor belső (2), felső fogsor külső (3), felső fogsor belső (4). A négy rész között lehet általában köpni. A részek során a nyál és más folyadék (vízpermet és vér) elszívására való eszköz (nem tudom a nevét) kellemetlen élmény, mert L alakban a szánkból lóg végig, miközben a szakember dolgozik. Az első rész nem fájdalmas, de fura: hangos csiszatoló magas hangok végig a négy szakasz során.

2. A második részben a dokinéni szintén elszívó csővel dolgozik, viszont kampós eszközzel kapargat. Ez a fájdalmas szakasz, mert minden fog alól (emlékezzünk a négy szakaszra!) az íny alól kikaparja a gemát. A betokozódottság és elhanyagoltság függvényében fájdalmas is. Jelentős mennyiségű vért vesztünk, én egy műanyagpohárnyit teleköptem. A hosszú, egybefüggő véres nyálat nehéz köpni, ilyenkor igyunk. Van zsebkendő is abba is törölhetjük a vért. Hint: aki nagyon szereti magát kényeztetni, az a dokinéni szemüvegében tükröződő képen szemügyre veheti mindezt mozgás közben. Remek látvány, kíváncsi lennék, hogyan látja mit csinál, ha egyszer teljesen véres az egész pálya. Én inkább behunytam a szememet és a délutáni filmélményemen gondolkodtam.

3. A harmadik rész nem fájdalamas, csak kellemetlen: a négy szakasz során sós vízzel polírozzák le a fogakat, eltávolítva az elszineződéseket. Ez nem hosszú, viszont erős sugárban jön a folyadék, én még egy védőszemüveget is kaptam. Próbáljunk nem nyelni. Időnként némi gagging bejátszik.

4. A negyedik, egyben utolsó rész csak felteszi az i-re a pontot: egy fülpiszkáló át van itatva valamilyen anyaggal, ami összehúzza az ínyen keletkezett sebeket és elállítja a vérzést. Ezt nem szakaszonként, hanem egyben csinálják, a szintideje néhány perc.

Összességében nem elviselhetetlen, de folyamatos koncentrációt igénylő folyamat. A második rész kifejezetten szar is tud lenni. A kellemetlenség elkerülhető fogselyem és rendes, valamint rendszeres fogmosás használatával. Ha erre képesek vagyunk, elegendő évente felkeresni a szakrendelőt. Végeredményben elégedett vagyok, jövő héten megyek betömetni, mert szelel, aztán lefutom Winklert.

Ugyan nem a reklám helye, de elégedett vagyok velük, így jöjjön a reklám: a Margit híd mellett a Tátra utcába járok Makausz Gyuláékhoz (amolyan fogorvos dinasztia féle). Ott az öreg Makausz, nagyon vicces figura, illetve a fia, aki nagyon udvarias. A szájhigiéniát végző hölgyek sűrűn cserélődnek (az én tempómmal legalábbis), de az végülis nem zavaró. Az előtérben lila színű cipőre húzható nejlont kell felvenni. WC van, akinek esetleg hánynia kéne a vér miatt.

telefon: 06 1 451 0590 — a szájhigiénia 10 000.- forint

Az elrepülés paradoxona

Megfigyeltem, hogy mindig, amikor posztolok egyet a twitteren, valaki feliratkozik a tweetjeimre. Azt hiszem olyan 250 óta van ez így, és ennél a szép kerek számnál gondoltam, megállok és elidőzöm egy kicsikét.

Ez a hét amúgy is olyan hosszú volt. Szerintem mindenki rúgjék be péntek este, hogy el tudjuk viselni a ránk omló világgazdasági válságot. Az megvolt, hogy 22-24%-ra fog módosulni az ÁFA? Reggel hallottam a rádióban. Igaz, hogy Fletó riogatta csak a közvéleményt, Kóka meg elhatárolódott, de akkor is. A forint meg smack-elte a 3 kilót. Kész tébolyda, ami itt van. Kianek egyébként majdnem elsírta magát ma a telefonban.

Este kimegyek a városba és véleménytformálok.

kedves blog

szerveazben a gaepem stop nem tudok blogggolni stop ameag nem alakul at a haelyzet addig nem lesz uj post stop kobi nemtom hol van syevasytok

Bloggerek karácsonya

Hétvégi kalandok a ház tájon

Eldugult a fürdőszobai mosdókagyló. Olyannyira severe a probléma, hogy nem folyik le már semmi, éjszaka alatt ürül mindenféle hordalékot szárítva a kagylóra. Gusztustalan. Próbáltam elodázni a tisztítást, aminek egy szobaajtóban álló, ellentmondást nem tűrő asszonyi tekintet vetett véget.

Szombat délelőtt lett a napja, hogy nekiestem. Nehéz elhinni, hogy milyen rettenetes állapotok rakódnak le a csőben. Egy régi fogkefét kellett belefúrni a gemába, és kikanalazni. Hosszan elnyúló szőrszál-indával, puha, nyálkás szubsztanciával kell megküzdenie a háztáji bloggernek. Minden egyes kanalazás újabb undort keltő élmény.

Az eredmény viszont felemelő: a mosdókagyló hangos szusszanással engedte át magán a FORRÓ vizet, egy emberként emeltük tekintetünket az Ég felé. Olyannyira belejöttem a dologba, hogy a zuhanyzó lefolyót és a vendég wc mosdókagylójának csöveit is elintéztem Kobak legnagyobb álmélkodására.

A végén mindegyikbe öntöttünk egy kis Mr. Muscle-t, majd elégedetetten ültünk vissza az Interwebs elé.


a szerző egy korábbi felvétele

Hétvégi lapos fények

Felébredtem azzal a gondolattal, hogy megálmodtam a tökéletes forgatókönyvet. Arra is emlékszem, hogy álmomban azt gondoltam: igen, ez az, és ha felkelek, papírra kell vetnem, mert tényleg jó. Most dél van, és nem fogom papírra vetni, mert nem jó. Igazából egy Red és Alpha Dog keverék lett volna, csak sokkal banálisabb történettel.

Ma takarítani kezdtünk, enyém a portörlés (hapci, hapci) és a porszívózás. A tévé távirányítóját elhagytuk valamerre, így kényszer-MTV-t kellett nézni. Nem tudom, de valahogy szörnyen visszataszítónak érzem a műsorok és konferálások többségét. Eleve az, hogy ez a konferáló hang annyira mű, hogy ha ezt a tinik komolyan veszik, akkor bármi disznóságra képesek.


ugye?

Tegnap befejeztük a Mad Men season 1-et, a season finale elképesztően jó lett. Továbbra is imádom a sorozatot. Megnéztem még a Clone Wars egész estéset, Lucasnak látnia kellett volna, hogy ami 22 percben működik, az másfél órában nem tud. Hovatovább belenéztem az Attack of the Clones filmbe is, ami Anakin és Padmé viszonyát hivatott elaborálni, de azt kell mondanom, hogy nem sikerült nekik. Rémes az a melodráma. Hovatovább erőltetett és szájbarágós Anakin átfordulása a sötét oldalra. Ehhez képest az animated seriesben Anakin egyfajta Luke Skywalkerként meglepően jó fej. A kettő ellentmond egymásnak, Lucas!

Ami viszont ODAVER, az a Hellboy 2. Én már az elsőt is nagyon kedveltem négy éve, ez viszont remek folytatás. Remek rendezés, effektek, mondanivaló — ez a tökéletes akciófilm. Én a Hellboyon érzem azt, hogy van üzenet, átjön valami (az emberiség pusztítja a bolygóját), pedig csak egy csihipuhi az egész. Ha jól megnézzük, Nuada herceg, a főgeci, dramaturgiai showelem- és döntéseinek alantas rendezői, látványtechnikai céloknak alárendelődött, KIERŐSZAKOLTATOTT viselkedése valójában egy figurát rejt. Ron Pearlman alakítása persze csak a vicces másik, komikus oldal rendezői szerepeltetése mellett él meg, de mindezek tudatos döntések eredményei. Nagyon nagyon örülök, hogy nekem tetsző akciófilm is készül a szakmában.

A hétvége mérlege:

- egy értelmetlen forgatókönyv, ami jónak indult
- idióta MTV, a fiatalok butítója
- remek filmélmények
- elhagyott tévé távirányító
- portörlés megvolt, porszívózás ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Class of 1997

kb_ag_sj.jpg

Kovács “craft” Balázs, Antal “AlieN” Gergely, Sasvári “angelday” József

When we were kings.

Svéd meghívó

Kaptuk mailen:

Den 10nde maj ska jag ha födelsedagsfest!!! Det blir hoolabaloo!

Muhaha, vicces. Hoolabaloo!

Hagyományörző, betegség elűző kúra


Garlic with honey from angelday on Vimeo.

Mese

Gyerekkoromban minden nap megnéztem kötelező jelleggel az esti mesét. Köpött a maci. Sőt, a TV macihoz még a backstage werk-könyv is megvolt, a kedvenc passzusát gyerekkori barátaimnak rendszeresen felidéztem, hogy tudniillik “a mozgásomat a filmesek úgy hívják animáció — én meg úgy: szekálás”.

Szóval oda voltam “fagyva” a tévé elé minden este, aztán amikor a maci is köpött, akkor a késő-szocialista magyar háztartás fiatal gyerkeinek mintájára én is mentem aludni. Ki nem állhattam a “Kíváncsi Fáncsi” nevű mesét, viszont mély vonzalmat éreztem a “Bigacsiga és Batka manó”, valamint “Moha és Páfrány” sorozatok iránt.

Ezen gondolkodtam ma reggel a budin, mielőtt elindultam volna otthonról.

Függöny.

Playcount

iTS-en márpedig nem veszek szóló dalokat. Ha valami kell, az egész album jön vele. Linda egy időben gerjedt a “December, 1963 (Oh What a Night!)” című számra, így megvásároltam az albumot, hadd hallgassa csak orrvérzésig.

frankievalli.png

Egyetlen bajom van ezzel: én az albumot egész eddig egyszer bírtam csak meghallgatni. Reménytelenül “1″-es számjegy sorakozik az oszlopban.

Ma a melóhoz mégis ezt az albumot választottam. Minél nagyobb ugyanis a playcount, annál inkább úgy érzem, hogy megkaptam az értéket a pénzemért. (Kérdés: érez ilyet bárki, aki warezolja a zenéit? :) ) Szóval ma elkezdtem meghallgatni ezt a — kimondom! IGEN! — kellemetlen albumot. Látjátok, mire képes a szerelem?!

Vidámabb vizekre evezve. Playcount alapján nálam jelen pillanatban a top 10:

top10.png

Kicsit sem vagyok Collie man fanatikus, LÓL.

Kinél mi a lista? Osszuk meg, azt figyeljünk egymásra.