Ne legyünk mindig önzők, futtassuk egy kicsit a macskát is! Rövid videó. Igazából megpróbáltam makrózni közelről, de nem nagyon sikerült. Mindegy, íme a macska, aki mindent megrág, ami a bajsza felé közelít.
Kapcsolódó képek: Where is Angel?, Macskanyelv
Egész délután itt sertepertél az iróasztalon. Negyvenszer lepakoltam, negyvenegyszer visszamászik és dorombolni próbál. Az egészre az tette fel az odabaszót, hogy rátelepedett a billentyűzetre és az egérre teljes mértékben ellehetetlenítve a munkát és rekreációs tevékenységet.
Az arckifjezés is magáért beszél:
Képaláírás: “Me kicks so much ass that I’ve had to import extra ass solely for its kicking purposes” (with apologies to Slate)
Epilógus — a kép elkészítése után megsértődött és távozott őkegyelmessége.
Kobak the cat from angelday on Vimeo.
Kobi cleaning himself from angelday on Vimeo.
Ha ülök a budin, be akar jönni.
Ha beengedem, ki akar menni.
Ha kiment, megint be akar jönni.
De rájöttem: lényeg az, hogy ne legyen csukva az ajtó.
A másik dolog: van itt egy doboz, sícipő volt benne. Bele akar mászni. Addig erőlködik, míg belemegy. Aztán ki akar belőle jönni. Amikor kimászott, akkor vissza akar menni. És ezt így csinálja egész este. Hopp, most bealudt az ágyon. (De arra is mindig oda mászik, ahol össze van hajtva az ágytakaró. Máshol nem jó.)
Végül: ha reggel kiganézom az almát, mielőtt elindulnék a dolgozóba, beleszarik. Soha nem előtte, mindig megvárja, míg kipucolom, utána durrant bele. Már ezerszer mondtam neki, hogy szarja ki magát rendesre, utána kiganézom, és aztán indulok. Nem, neki csak akkor jó, amikor már indulnék. Nincs annyi esze, hogy a büdösben fog ülni utána, nem, ennyi esze nincs. De nem is értem a logikáját.
