Last login: Mon Jan 23 12:54:37 on ttys000
jozsimbp:~ angelday$ make
-bash: make: command not found
jozsimbp:~ angelday$ gcc
-bash: gcc: command not found
Az Xcode 4.2.1-ben még benne van, de az újban már nem lesz, töltöm is.
Szász Márton írja:
4.3-tól valóban megszűnik a gcc, amire a Homebrew fejlesztői és felemelték a fejüket, sőt, már a 4.2 megjelenése előtt komolyan vizsgálták a helyzetet. (https://github.com/mxcl/homebrew/issues/6852) GCC valóban nem lesz, viszont a C support nem szűnik meg, csupán lesz helyette clang és llvm. Biztosan lesz egy időszak, amikor ez-az nem lesz lefordítható az Xcode 4.3 install only környzetben, ugyanakkor
Mindamellett, hogy ez talán ellenkezik az out-of-the-box működést preferáló szemlélettel – szemléleteddel, fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy fejlesztőt, akinek tényleg, nagyonnagyon gcc-re és make-re van szüksége, nem ennyi fog visszatartani, hogy az első dobozból kivett terméken nem a gcc a default c compiler és hogy más megoldással kell azt elérhetővé tennie.
Eddig a pontig a Plex ingyenes media centert használtam. De megmondom, mi a problémám vele: az, hogy elfirefoxosodott ez a remek szoftver. Annak idején egy tökéletes média lejátszó volt, mindent megevett, tökéletesen kezelte a feliratokat. Mára viszont egy mindent enni akaró, tévékbe épített, eszközökre streamelni képes, központi libraryvel rendelkező hihetetlen bloated szoftver lett belőle. (És ez még rendben is van, csak éppen nálam az utóbbi időben nem rak ki feliratokat.)
Úgyhogy megtaláltam magamnak a szintén ingyenes MPlayerX nevű lejátszót, ami pontosan olyan minimalista, mint amilyet én is szeretek és szakmailag is jól vizsgázik: mindent megkajál, minden felirattal megbirkózik, ha újraindítok egy fájlt, ugyanonnan folytatja. Nagyon jó, ennél nem is kell több.
Egyetlen gond van csak: a 2007-es Mac minim olyan lassúcska, hogy valamiért csak a Plex képes framedrop nélkül 720p-ben lejátszani. Az MPlayerX nem tudja megfelelő sebességgel dekódolni. Itt most megtorpantam.
Kérdéseim, hátha valaki tudja a választ:
1. Miért nem mennek a feliratok 0.9.2.7 Plex alatt? (ha kitallózom, akkor se jó)
2. Hogyan lehetne az MPlayerX-et olyan sebességre kapcsolni, mint a Plex?
Nehogy lemaradjon róla bárki: a MorphoLogic megjelentette profi helyesírás ellenőrző és elválasztó megoldásának Microsoft Office 2008 / 2011-es változatát. Nagyon jó, nagyon fasza, ők a profik. Az alábbi gondom van vele:
A. Csak a Microsoft termékben használható, nem operációs rendszer szerte (pl blogoláshoz).
B. Megközelítőleg 10 ezer forint a licenc ára (borsos).
C. Szerver oldali aktiválás szükséges hozzá, ráadásul, és ettől teljesen elment tőle a kedvem, ha laptopot cserélek, újra meg kell vásárolnom a licencet — miért nem kötik a személyi igazolvány számomhoz és telepíthetem annyiszor fel a saját laptopomra, ahányszor akarom? Vagy auth/de-auth a laptopon, mint iTunes esetében?
Halmozottan hátrányos helyzetű az egész sztori, az a privát véleményem, hogy a Microsoft Office 2011-es csomagnak tartalmaznia kellene ezt a remek szoftvercsomagot alapból: igazi inszentíva lenne az Office vásárlása és igazából azon is túl tudnám tenni magam, hogy csak az Office-ban működik. Az viszont, hogy extrát kell fizetni az Office fölé, be vagyunk aktiválódva egy gépre és 10k az ára — brrrr.
Az .mdf is csak egy .iso formátum, amiből CD-t, meg DVD-t lehet írni. Mit tehet az egyszerű Mac-es felhasználó, ha ilyen állományt akar kiírni magának és nincs éppen kéznél egy Windows partíció a megfelelő “Alcohol 120%” szoftverrel?
Nos, az “Iso Analyzer Tool” (iat) parancssoros változatban létezik és, többek közt, képes ebből a formátumból .iso-ba írni. Akit ennél is bővebben érdekel a dolog, majd elolvassa a vele járó helpet, most csak a lényeget vesszük át:
iat --iso -i bemenet.mdf -o kimenet.iso
Ha lefuttatjuk, akkor megjelenik a mountolható .iso állomány — voilá!
Mivel nem mindenki tud GIT repóból rotálni magának 10.5+, ppc + i386 + x86_64 változatot, kis segítségként felvettük a Csoki Tools repónkba, onnan könnyedén telepíthető.
Jó étvágyat kívánunk hozzá!
Ui: Mivel nem mindenki érti ezt a posztot, főleg a lányok nem, így nekik az alábbi web-comicot küldenénk. (Hiszünk abban ugyanis, hogy minden poszt legyen minőségi, széles körnek készülő kontent.)
Az új MacBook Pro számítógépemet is pontosan egy hónapja használom. Tiszta vizet öntök a pohárba a kijelzőt illetően. Nekem glossy jutott, elvileg pixelhibás géppel, 1440×900 pixeles felbontással. Lássuk, mire jutottam egy hónap használat után!
a színek meglehetősen szaturáltak, ezek mellett a sárgák és zöldek máshogy néznek ki, mint eddig
a glossy sötét felületeken mutatkozik leginkább, ott folyamatosan magunkat bámuljuk (terminal ablak például, viszont én nem vagyok programozó, TEHÁT nem lehet gond)
ki merem jelenteni, hogy a pixelhibával eladott probléma ezen a gépen nem jelentkezik — üzenem annak, aki visszavitte Handráshoz a gépet, hogy megspórolt nekem egy pár forintot, thanks bro!
mivel a felülete üveg, a takarítás sokkal barátságosabb élmény
Verdikt: nem bántam meg a glossyt, a következő vásárlásom is ilyen lesz.
Nagyon elégedett vagyok egyébként az unibody Mac-kel. A billentyűzetet is megszoktam néhány nap alatt, a kijelzőt szintén, a 8G ramot azonnal.
Aksi idő: nagyjából dupla annyi, mint volt a korábbi laptopomnál, 3-4 óra közt bírja. Nem túl jó, főleg egy iPad-hez képest nem, de megszokható. Nekem ez a legkellemetlenebb dolga egyébként a gépnek.
Játékra is ideális, futnak szépen a cuccok, de el kell mondani, hogy ilyenkor fütyülnek a ventik ezerrel. Viszonylag sokat játszottam a karácsonyi szünetben Ron Gilbert meglehetősen klasszra sikerült Monkey Island + Diablo mashup-féle játékával, a Deathspankkel (10-néhány euróért vihető a Steam boltból). Egyelőre tehát minden jó és szép, nem akarok gaming PC-t, vagy iMac-et venni.
Nagyjából pontosan két évvel ezelőtt már átéltem, milyen az, ha elromlik a Mac-em. Akkor visszahívásban cserélték az alaplapomat, viszont most újra felütötte a fejét a jelenség. A videós alkalmazásoknál tapasztalom, iMovie és iPhoto volt az első két alkalmazás, amik gyakorlatilag csontra fagyasztották a gépet. Néhány villódzás, és minden áll, csak az egeret lehet mozgatni, de semmilyen eseményre nem reagál a gép. Ez előfordult néhányszor, mindig hard boot lett a vége (gyűlölöm a hard bootot), viszont tegnap Link átküldött egy videót, rákattintottam és abba perecelt bele a gép:
Előtte nap iMovie-nál adta meg magát, akkor rózsaszín pixel-halom jelentkezett a képernyőn. Most az a nagy dilemmám, hogy mit lépjek. Gépet vásárolni, főleg laptopot, egyáltalán nem terveztem. De egy 3,5 éves gépnél sajnos ez van már, barátaim, olyan, mint az autó 300 ezer km fölött: bármikor bármi megadhatja rajta magát.
Persze a kérdés az, hogy hogyan tovább. Használhatom így, sűrű mentések közepette, míg végleg meg nem pusztul. Egyértelmű, hogy a hibák sűrűsödni fognak, míg a végén megadja magát teljesen. Szervizbe természetesen elvihetem, de a két évvel ezelőtti kálváriám alapján logic board cserés lesz (nagyon hasonlít minden), ez pedig iFixIt szerint 150 ezer forintos játék (és akkor még nincs nálam, de nem is lehet kapni ezt a logic boardot pillanatnyilag).
Októberben már keseregtem azon, milyen drága lenne egy olyan MacBook Pro, ami 8G RAM-mal szerelt, 256-os SSD van benne és így tovább. Az eltelt egy hónap alatt azt hiszem a ram bővítés esett árban, az SSD-k nem igazán akarják megadni magukat. De mindegy is ez, mert ha megdöglik a gépem, akkor nem fogok tudni dolgozni, így vásárolnom kell valamit, kényszerűségből. Hát ezúttal lejjebb fogom tenni a mércét, mert akkor mindenből a legdrágábbat néztem, de ez most nem különösebben szempont már.
Sokkal fontosabbnak érzem, hogy ne szopjam meg az esetet. Ha ugyanis várakozok arra, hogy majd használom a mostanit, amíg lehet, akkor a következő dolog fog történni: december 20-án végleg megpusztul a gép, persze az irodában fog megpusztulni, ahol még kurrens, előre tervezett Time Machine mentésem sincs, szóval improvizálni, meg csavarozni kell majd. De a fő gond azzal lesz, hogy december 20 körül már minden kereskedő eladott mindent az utolsó szögig, de ha nem is adtak volna el, akkor is olyan MacBook Pro gépeik lesznek, amit speciel nem akarok majd venni magamnak. Január közepén juthatok géphez legközelebb, addig meg Linda gépén csövezzek?
Egyszóval most ott tartok, hogy kényszerből veszek egy SSD nélküli gépet, vagy valahogy megoldom, hogy elférjek 160 gigán és átrakom ezt az SSD-t az új gépbe. Handrás arról tájékoztatott ugyanis, hogy az OptiBay keret installálása azonnali garanciavesztéssel jár. Fasza.
Igen, jól látjátok, hogy a glossy vagy anti-glare kérdés is innen származik a mai napon. Sokat törpöltem azóta, beszéltem Ladányi Bandival, Handrással, sőt, Karottával is (akinek glossy hires 15-öse van). Karotta egyértelműen matt kijelzőt venne, de még a hirest is visszaadná, ha lehetne. Ennél is fontosabb információja volt, amit én is megerősíthetek, hogy a szűk bottleneck az I/O. SSD nélkül gépet használni nem valami jó manapság. Ráadásul mind Karotta, mind Handrás elmondták, hogy az i7-es procis gép 3-4 órát bír maximum elemről és annyira forró, hogy tojást lehet rajta tükrözni.
Holnap azért felhívom az Almáriumot, talán rá tudom őket dumálni, hogy rakják nekem bele azt a nyomorult OptiBay-t.
Persze a legzseniálisabb az, hogy az XMS MacBook Pro kategóriájának én voltam a legelső hozzászólója 2008-ban, ide is rakom egyfajta torz tükörként:
Az iTeleport szoftvert már korábban megvásároltam:
iPhone 4-en döbbenetes élmény használni. Eleve “rengeteg” pixel kifér a képernyőre, tökéletesen átlátható, viszont az mekkora már, hogy 3G hálózaton is be tudok csatlakozni az otthoni minire és irányítani tudom? Nem mondom, hogy valós idejű, de el tudom végezni a dolgomat vele egy grafikus felületen keresztül.
Sooooo 2011.
Az iTeleport kliens iOS-re létezik, viszont a túloldal Windowson is telepíthető. Nem olcsó, 25 dollár az ára. Installálás rém egyszerű, Gmail fiókkal működik, egy jelszót kell kiadni, aztán már megy is. Tűzfalon is átmegy, nem úgy, mint a MobileMe “Back-to-my-Mac” nevű szolgáltatása, amit eddig egyetlen alkalommal láttam működni.
Olvasói kérdés: Józsi, egy olyan problémába ütköztem, hogy szeretném telepíteni a StarCraft II-t DVD-ről, de rájöttem, hogy hasonlóan hozzád, nincs már DVD meghajtó a gépemben, hiszen a helyére egy OptiBay keretbe rakott merevlemez került.
A Plastik média szerkesztőjének válasza: Szerintem töltsd le a Battle.net-ről az installert.
Olvasó: 4 Giga, baszki.
PMSz: Lejön az éjjel.
Olvasó: Nekem most kell, baszd meg.
PMSz: Rendben. Van otthon olyan Mac, amiben van még DVD olvasó?
Olvasó: (füstölög) Van.
PMSz: Menj be azon a gépen a System Preferences – Sharing menüpontba és kattintsd be a CD – DVD sharinget az alábbi módon:
Ha megvan, akkor tallózd ki a Finderben a gépet (ha nem látszik, akkor az előbbi SysPrefs részen kell bekapcsolni azt is) és látni fogod a DVD meghajtóját is:
Kattints rá az immáron megosztott DVD ikonra és onnantól ugyanúgy kell eljárni, mintha csak a saját gépeden levő mountolt DVD-t látnád, tehát rá kell csak kattintani a StarCraft II installer ikonra és máris megy a telepítést.
Olvasó: Köszi Józsi, nagy vagy!
PMSz: Ne nekem köszönd, másrészt meg ne írjatok ilyesmivel leveleket, mert nincs kapacitásom megválaszolni őket. Ez sem olvasói kérdés volt, hanem én kérdeztem meg valakit, mert én sem tudtam. De ha már megtudtam, leblogolom!
Augusztus elején már keseregtem egy sort arról, mennyire barátságtalan a Mac-es játék kérdéskör manapság. Mintha csak meghallották volna a sirámaimat, nem sokkal később megjelent egy frissítés csomag, én pedig 3 évnél is idősebb gépemre is feltettem a Snow Leopard Graphics Update-et, ami roppant szűkszavúan ennyit mondott csak:
The Snow Leopard Graphics Update contains stability and performance fixes for graphics applications and games, including fixes that:
- address frame rate issues occurring in Portal and Team Fortress 2 on certain Macs
- resolve an issue that could cause Aperture 3 or StarCraft II to unexpectedly quit or become unresponsive
A felsorolás két pontját szokta az ember elolvasni általában, pedig a lényeg ezúttal az általam sárgával jelölt részben van. Sokat egyébként nem szoktam várni a frissítésektől, most is csak a rend kedvéért raktam fel a reboot-igényes csomagot. (Ráadásul 2009 és 2010-es Mac modellek vannak felsorolva, mint célcsoportja, ennek a frissítésnek.)
Kipróbáltam a Portalt, Half Life 2-t és a Team Fortress 2-t is, mind a három játszhatóan futott az őskövület laptopomon. Még a textúrákat is “high” módba tettem, úgy sem volt különösebb problémám azzal, hogy elkezdjem a HL2-t az elejéről és elvigyem egész sokáig. Persze csodák nincsenek, de egyáltalán nem tapasztaltam a korábbi akadozásokat, hirtelen lassúságot, ezzel ellentétben natív felbontásban mind a három játékkal kellemes perceket töltöttem el.
A Valve egyébként meglepően részletes posztot rakott fel weblapjára arról, hogy mi áll a dolog hátterében. Ezt mondják (szintén kiemelek):
we have spent a large chunk of effort in the intervening months working with Apple and their GPU vendors to close the performance gap with Windows. The combination of changes in our code and the latest graphics update available from Apple today removes a variety of software bottlenecks, resulting in significant graphics performance enhancements for Mac gamers.
Vagyis együtt dolgoztak velük és a teljesítmény határozott javulását sikerült elérniük. Meglepően szűkszavú a közlés erre vonatkozó része, de ebből, és a tapasztalataimból arra következtetek, hogy rengeteg mindent átírtak a két cég fejlesztőmérnökei.
Zárásként kiderül az is, hogy még nincsenek az út végén:
we are anticipating even more speedups in this area if Apple implements the uniform_buffer_object extension and GLSL 1.3 in a future update. (…) We’re very excited about the performance improvements that Apple and the GPU vendors have been able to deliver this summer and we are working with them to further improve performance.
Szeretném megjegyezni, hogy előbb raktam fel az update-et és próbáltam ki a játékokat, utána kezdtem csak utánaolvasni a kérdésnek. Kicsit olyan volt nekem ez, mint megnézni egy jó filmet úgy, hogy nem tudok róla semmit.
A dolgon annyira fellelkesültem, hogy megpróbálkozok egy StarCraft II telepítéssel is a saját gépemen.
Régi Mac-es probléma, hogy a Windowson megszokott módszerrel nem működik a blending mód váltás. Ott ugyanis elég belekattintani a lenyíló menübe, aztán egérrel lehet scrollozni, vagy, amit én is használtam, kurzor fel-le nyilakkal tekergetni. Mac-en mindez nem működik, ami az UI felület kezelésének különbözőségéből adódik, persze egy vérbeli hittérítő azt mondaná, hogy ez éppen azért van így, mert a Mac-en elvárt, hogy a grafikus fejből tudja, melyik blending mód mit csinál. *nevet*
Csak angol kiosztáson működik, tehát váltsunk arra. Ha ez megvan, a következő képen megjelölt kettő gombbal tudunk léptetni, csak hozzá kell nyomnunk a SHIFT váltóbillentyűt. Ezzel gyakorlatilag egy + jelet ütünk le, illetve hasonló logika mentén egy underscore _ betűt az angol kiosztáson, viszont értelemszerűen a + és – jelekre gondolunk a használat során.
aki megfejti, hogy illusztrációnk elkészítéséhez milyen blending módot használtunk, lájkot kap
Magyar kiosztáson is működik, de csak félig. Abban a kiosztásban ugyanis a + jel a SHIFT-3 kombinációval jön elő, viszont a Photoshop ezt nagylelkűen a layer átlátszósági értékének állítja be, azon belül is 30%-ra. (A számbillentyűk erre vonatkozó shortcutok ugyanis.)
Tehát röviden összefoglalva: a dolog Mac-en is működik, csak váltsunk át angolra és a SHIFT-zöld billentyűk lenyomásával tudunk léptetni.
Akik követik a blogot, jól tudják, hogy mennyire vártam már a StarCraft 2-t. Kapva kaptam az alkalmon és átmentem a Duna Plázába, hogy egy vadonatúj 27-es i5-ös iMac-en, korszerű, 1GB videómemóriával rendelkező gépen próbáljam ki a játékot. Arra gondoltam, hogy milyen jó lesz majd ekkora képernyőfelületen kis egységeket irányítani! Sőt, már az is megfordult a fejemben, hogy … de nem, inkább mégsem.
Én értem, hogy sok pixel a 2560 x 1440, viszont azt várom el, hogy egy nem is túl csúcshardverre tervezett játék “ultra” felbontásban egy néhány napja piacra dobott csúcsgépen röccenés mentes, tökéletes élményt nyújtson. Erre nem képes a Snow Leopard 10.6.4 és az iMac i5.
A “bootcamp” folyamatos emlegetése inkább valamiféle utolsó menedék, mert nem próbáltam. Állítólag azzal sokkal gyorsabban fut minden. A fenti, nem túl reprezentatív videón nem látszik az igazi sebessége a programnak. Így YouTube alapján azt mondaná bárki, hogy nincs ezzel semmi gond, és igaza is lenne. Lehet vele játszani, semmi gond, viszont folyamatosan az volt az érzésem, hogy egy 2 éves hardver van előttem. (Ezt a mondatot kedvem lenne sárga szövegkiemelővel végighúzni.)
Teljesen normális sebességgel fut a játék abban az esetben, ha XBOX méretű felbontást állítunk be, de akkor meg az a baj, hogy csúnyapixeles lesz. Sajnos ezzel a 27-es monitorral csak natívban érdemes bármit csinálni, esetleg ablakban futtatni, de az is olyan — ciki. Ettől függetlenül azt is figyelembe kell venni, hogy a játékot nem ekkora pixelszámra készítették. Döbbenetesen sok mai viszonyok mellett még ez a képpont mennyiség, ez abból is látszik, hogy szörnyen elnagyoltak a kis egységek 3D kidolgozottsága, olyasmi, mint mai szemmel megnézni a God of War 2-t PS3-on. (Erre mondja bárki, hogy az SC2-t az örökkévalóságnak tervezték, ebben is van valami.)
Mégegyszer: nem fut rosszul, de én ennél többet vártam volna. Bootcamppel, Windows alatt nagyon kíváncsi lennék az élményre. Azt gondolom, hogy a Mac, mint játékplatform pillanatnyilag egyenlő a Windows alatti játékkal. Ez nagyon szomorú. Hallottam véleményeket, hogy 10.5 Leopard alatt teljesen jó a sebesség, illetve olvasni azt is, hogy 10.6.3 alatt mások a driverek — ezt nem tudom visszaellenőrizni, egy dologban biztosak lehetünk: a Windows gyorsabb, pont.
Érdekes, hogy számomra ez a “probléma” a konzolok világában csak a StarCraft 2-vel jelent meg, észre nem vettem volna. Kár, hogy a Blizzard platform stratégiájában még a gaming PC szerepel. Én kiadtam volna PS3-ra is a játékot, aztán USB egérrel és billentyűzettel tolja, aki akarja — nem sokkal egyszerűbb?
Egyébként köszi annak a névtelen usernek, aki a múltkori videómból kibányászta és fel is használta a 7 órás guest pass kulcsot, mert nem tudtuk használni:
Szerencsére volt egy második kulcs is a játék mellett.
Újdonságokban bővelkedő frissítés történt Apple fronton, a StarCraft 2 megjelenésének napján. Lássuk, mik érkeztek a kínálatba. Kommentálni ezúttal nem fogom az egyes termékeket, viszont bátorítanék mindenkit, hogy 1) lájkoljon 2) a hozzászólások közt ossza meg véleményét a lapos nyár legsokszínűbb termékfrissítését illetően. A linkek az Apple megfelelő terméklapjait nyitják.
The new accessory supports a full set of gestures, including two-finger scrolling, pinching to zoom, rotating with your fingertips, three-finger swiping and four finger recognition. Meanwhile, tapping or double tapping on the surface initiates clicking. The Magic Trackpad connects via wireless Bluetooth and is powered by two AA batteries. ($69.-)
It recharges quickly and uses energy wisely. And it comes with six AA batteries, so you’ll always have plenty of power for your wireless Mac accessories. ($29.-)
Tavaly szeptemberben már írtam egy, tartalmát tekintve best-of-show kategóriás posztot arról, hogyan telepíthetjük fel a Szabad magyar szótár (Magyarispell) adatbázisát Snow Leopard alá, aminek segítségével valós időben ellenőrizhetjük minden Cocoa programban a beírt szöveget. (Ahogy írom ezt a posztot, szintén piros betűvel húzza alá a nem ismert szavakat.)
Most azért vettem újra elő a témát, mert azóta, bevallom, nem frissítettem szótárat én sem, viszont idő közben három új release is megtörtént, sőt, ma már az 1.6.1-es változat telepíthető. A változások:
- új szavak, például: “melegfelvonulás, mém, MR2, narratíva, netbook, Obama, offshore, madarászat, madzsong, maflás, magyarigazolvány, nyuszkó, önironikus, összvonalas, plazmon, rokonul, sms-ezik”, illetve ezek mellett a korábban általam is észrevételezett ‘blogol-’ is bekerült (sajnos a ‘blogger’, és a ‘förmver’ még mindig nem)
- ligatúra támogatás (remélem ez Mac-en is megy): “Az ff, fi, fl, ffi, ffl karaktersorozatokat tartalmazó szavak mostantól unicode-os f-ligatúrákkal is felismerésre kerülnek”
A telepítés nem különösebben bonyolult (de nem ajánlott az OS X-es telepítő csomagot tőlük feltenni, mert abban csak a régi, 1.4-es szótár van):
2. helyezzük el a két hu_HU nevű állományt a merevlemezünk /Library/Spelling mappájában
3. győződjünk meg arról, hogy a “System Preferences – Language & Text – Text – Spelling részben” a “Magyar (Library)” opció van a legfelül
Innentől kezdve minden Cocoás program képes lesz helyesírást ellenőrizni magyarul, sőt, bekattintható egyszerűen az is, hogy gépelés közben is láthatóak legyenek a hibák az “Edit – Spelling and Grammar – Check Spelling While Typing” opcióval.
Mi kell még?
A weblap sajnos nem kínál RSS feedet a változtatásokról, viszont a SourceForge megfelelő mappáját követni tudjuk! Kiguberáltam a feed pontos címét a release mappához, tehát ezt követve azonnal értesülünk a szótár újabb változatairól:
Igaz, hogy kézzel sem túl bonyolult, de nagyon jó lenne, ha lenne Mac-es telepítője a legfrissebb csomagnak minden kiadás után, mint a tools.csokolade.hu címen gyűjtött Unixos csomagoknak, amik, FYI, napra pontosak. A telepítő tartalmazná a nyersanyagot és egyszerűen bemásolná őket a helyükre, valamint kérésre elhelyezné a Text lista tetején a megfelelő bejegyzést. Ha valaki összedobja és vállalja a frissítését, örömmel meghosztolnám, vagy linkelnék rá!
Akinek szüksége lenne installerre, vagy hasznosnak gondolja a posztot, nyomjon egy lájkot a bejegyzésre a cím alatt, lássuk, mennyire népszerű a téma, thanks!
Előttem már többen bozótvágó késsel kijárták az utat, én csak fogtam magam, és a mai napokban legjobbnak tűnő ár/érték arányú fejlesztésbe ugrottam bele, amivel gyakorlatilag kimaxoltam a három éves laptopomat: vásárolni kell egy SSD meghajtót, a mostani vinyót meg áttelepíteni az optikai olvasó helyére.
SSD meghajtót végül az A4 Team oldaláról rendeltem, a Petőfi-hídnál van a boltjuk. Ők 1 év garanciát adnak a lemezre, elmondásuk szerint a gyártó biztosítja a másik 2 évet. Nem olcsó, de sokkal olcsóbb, mint új lovat venni: egy 160 gigás Intel 2,5″ SATA MLC X25-M SSDSA2MH160G2R5 91 nettóba kerül náluk.
A második lépéshez szükség van egy OptiBay nevű beépítő keretre, amit Amerikából kell ide hozatni (nem tudom, hogy itthon kik forgalmazzák). Ez csak leírva tűnik borzasztónak, a valóságban annyi az egész, hogy kártyával kifizetjük szállítási költséggel együtt (99+79 dollár = 35 ezer forint), aztán nézzük a tracking kódot naponta. Az óceán átszelését elég gyorsan megteszi a csomag, utána pedig K. Szabolcs főtörzsőrmester keze alatt pihen, aki elvámolja, ha “el nem baszom”. A főtörzs mintegy két napig kotlik egy papíron, lassítani ugyan tudja a folyamatokat, de megállítani semmiképp.
Nekem 400 giga adatom volt összesen, ezt kellett összenyomni 160-on belüli méretre. Azt csináltam, hogy az OmniDiskSweeperrel megállapítottam, mik foglalnak sok helyet, és ezeket a mappákat egy külső vinyón helyeztem el. Tipikusan a Movies, Music és Pictures a legtöbb, csak ezek kitettek 150 gigát. (Ezeket a mappákat helyeztem el később az 500 gigás média lemezen.) A rendszer a dokumentumaimmal, telepített alkalmazásokkal elfért 100 gigán. Ezen a ponton nyomtam egy Time Machine mentést, majd jött a műtét.
A szerelés nem bonyolult, én az APPSolute.hu szakemberére bíztam. Fontos, hogy a korábbi vinyó helyére kerüljön az SSD és az optikai meghajtó helyére a régi diszkünk. Az APPSolute egyébként vállalja az optibay beszerzését és beszerelését is, igény szerinti konzultáció utáni telepítéssel együtt, lásd a poszt végén levő disclaimert azoknak, akik mégsem maguk csinálnák a dolgot. Ezt ajánlom, aki az egyszerűséget szereti néhány ezer forint többletkiadás mellett.
Ha minden megvan, akkor egy Snow Leopard telepítő lemezről kell bootolni. Igen ám, de nincs optikai meghajtónk! Szerencsére az OptiBay forgalmazói a csomagban szállítanak USB keretet a DVD olvasónknak, így gond nélkül fabrikálható külső olvasó. Én e helyett inkább feldugtam egy előzetesen már preparált firewire lemezt, amin rajta volt a Snow Leopard telepítőkészlete, így sokkal gyorsabban végzett, mintha ugyanezt DVD-ről kellett volna végigolvasnia. (Lehet 8 gigás USB kulcsról is telepíteni, az is ugyanilyen kényelmes!)
A Snow Leó telepítőjében el kell indítani a Disk Utility-t, itt lehet látni, hogy gond nélkül felismerte mind a két meghajtót. Particionálni kell az SSD-t sima GUID + Extended (journaled) default beállításokkal, majd telepítésre kiválasztani az SSD-t, és arra feltelepíteni a Snow Leopardot.
Felmegy néhány perc alatt. Amikor végzett, megkérdi, hogy transzferáljon-e beállításokat, itt kell felcsatlakoztatni a Time Machine-t, majd megvárni, míg visszaállítja a mentésünket. Eltart vagy fél órát 100 giga esetén, de láss csodát, a végén az SSD-ről szupergyorsan bootolva visszakapjuk a rendszerünket! (Másik hatalmas dolog, hogy az SL installer kérdés nélkül felismeri a bluetooth egerünket, ami használható a telepítés alatt is.)
Én biztonsági játékosként nem töröltem le az 500-as lemezemet, így első bootkor nyomnom kellett az option billetnyűt, és ott választottam ki az SSD meghajtót. Miután meggyőződtem arról, hogy minden működik, nyugodtan töröltem le az 500-as média diszket és másoltam mindent vissza a külső meghajtóimról.
Komplikáció egyáltalán nem volt, mindent egyből felismert, minden egyből működött, a Time Machine backup restore hihetetlen jó technológia. A dolog érdekessége, hogy 10.6.0-val áll vissza a rendszer, így le kell futtatnunk a Software Update-et, hogy 10.6.3-as rendszerünk legyen, de mindez kiröhöghető az SSD bootlási idejét látva.
update: nem szükséges az SL telepítése nulláról. Az elején a Disk Utility-ben kell kérni restore-t Time Machine volume-ről és akkor nincs ez a hercehurca.
Hogy megérte-e?
Szerintem nem túlzók azok az állítások, hogy “új gépet” kap vissza az ember. A boot drámaian felgyorsul, bár ritkán látja az ember, az alkalmazások indítása, Safari használata és mindazon műveletek, amik az SSD-ről jönnek döbbenetesen gyorssá válnak. Olyan, mintha nem lenne benne merevlemez, a szűk keresztmetszet teljességgel eltűnik. Az effekt akkor nagyon durva, ha a saját gépén érzi meg az ember a váltást.
Kötelező jelleggel készítettem két összehasonlító videót. Egy boot összehasonlítás, illetve utána 16 alkalmazás egyidejű indítása.
Boot sima: 2:24,7
Boot SSD: 0:29,3
App open sima: 1:58,5
App open SSD: 0:19,4
Nem arról van szó tehát, hogy 10, vagy 20 másodperccel gyorsabb valami, hanem arról, hogy teljesen más osztályban versenyzik.
Borzasztóan elégedett vagyok a sebesség mellett azzal, hogy a 3 éves gépem is gond nélkül felismert és használt mindent, a Time Machine felhasználói élményt nem tudom hangsúlyozni, mennyire kényelmessé teszi a költözést. Az SSD-zés egész egyszerűen egy must-have dolog mindenkinek, aki nem akar most új laptopra költeni. Bár aki új laptopot vesz, annak is érdemes SSD+OptiBay kombóra szereltetnie, egyszerűen ÜVÖLTENI fog tőle minden. Az amúgy is elég halk Mac immáron még halkabb, hiszen amikor nem használja a rendszer az 500-as média meghajtót, akkor lekapcsolja a merevlemezt — sweet!
Vitaindítónak: OS X alatt nincs TRIM parancs támogatás, így idővel szépen visszalassul az SSD állítólag. Értem a problémát, adok neki egy-másfél évet, aztán veszek új laptopot, az milyen?
Disclaimer: semmilyen felelősséget nem vállalok azért, ha valaki a poszt alapján szétbarmolja a gépét, vagy az adatait. Kérdéseiteket ne emailen, hanem a poszt hozzászólásai közt tegyétek fel.
angelday: Karotta: "legyen bár édes a mag, akár a nektár, vagy keserű, mint a bürök, a felláció maga mindenképpen erősíti a nyakat." 21 hours ago from Twitter for Mac
Sajnos olvasói levelekre nem áll módunkban egyesével, kimerítő módon reagálni, privát segítséget nyújtani, kérdésekről véleményt alkotni. Reklámanyagokat lehet küldeni, de ezzel kapcsolatos poszt-elvárásokat megfogalmazni teljesen felesleges.
Hozzászólásokat, véleményeket az egyes posztokkal kapcsolatban nyilvánosan itt már nem lehet írni, viszont emailen szívesen veszünk minden kiegészítést.
A második lépéshez szükség van egy 
