Plastik média

Akik követik a blogot, jól tudják, hogy mennyire vártam már a StarCraft 2-t. Kapva kaptam az alkalmon és átmentem a Duna Plázába, hogy egy vadonatúj 27-es i5-ös iMac-en, korszerű, 1GB videómemóriával rendelkező gépen próbáljam ki a játékot. Arra gondoltam, hogy milyen jó lesz majd ekkora képernyőfelületen kis egységeket irányítani! Sőt, már az is megfordult a fejemben, hogy … de nem, inkább mégsem.

Én értem, hogy sok pixel a 2560 x 1440, viszont azt várom el, hogy egy nem is túl csúcshardverre tervezett játék “ultra” felbontásban egy néhány napja piacra dobott csúcsgépen röccenés mentes, tökéletes élményt nyújtson. Erre nem képes a Snow Leopard 10.6.4 és az iMac i5.

Handrás felvétele

A “bootcamp” folyamatos emlegetése inkább valamiféle utolsó menedék, mert nem próbáltam. Állítólag azzal sokkal gyorsabban fut minden. A fenti, nem túl reprezentatív videón nem látszik az igazi sebessége a programnak. Így YouTube alapján azt mondaná bárki, hogy nincs ezzel semmi gond, és igaza is lenne. Lehet vele játszani, semmi gond, viszont folyamatosan az volt az érzésem, hogy egy 2 éves hardver van előttem. (Ezt a mondatot kedvem lenne sárga szövegkiemelővel végighúzni.)

Teljesen normális sebességgel fut a játék abban az esetben, ha XBOX méretű felbontást állítunk be, de akkor meg az a baj, hogy csúnyapixeles lesz. Sajnos ezzel a 27-es monitorral csak natívban érdemes bármit csinálni, esetleg ablakban futtatni, de az is olyan — ciki. Ettől függetlenül azt is figyelembe kell venni, hogy a játékot nem ekkora pixelszámra készítették. Döbbenetesen sok mai viszonyok mellett még ez a képpont mennyiség, ez abból is látszik, hogy szörnyen elnagyoltak a kis egységek 3D kidolgozottsága, olyasmi, mint mai szemmel megnézni a God of War 2-t PS3-on. (Erre mondja bárki, hogy az SC2-t az örökkévalóságnak tervezték, ebben is van valami.)

Mégegyszer: nem fut rosszul, de én ennél többet vártam volna. Bootcamppel, Windows alatt nagyon kíváncsi lennék az élményre. Azt gondolom, hogy a Mac, mint játékplatform pillanatnyilag egyenlő a Windows alatti játékkal. Ez nagyon szomorú. Hallottam véleményeket, hogy 10.5 Leopard alatt teljesen jó a sebesség, illetve olvasni azt is, hogy 10.6.3 alatt mások a driverek — ezt nem tudom visszaellenőrizni, egy dologban biztosak lehetünk: a Windows gyorsabb, pont.

Érdekes, hogy számomra ez a “probléma” a konzolok világában csak a StarCraft 2-vel jelent meg, észre nem vettem volna. Kár, hogy a Blizzard platform stratégiájában még a gaming PC szerepel. Én kiadtam volna PS3-ra is a játékot, aztán USB egérrel és billentyűzettel tolja, aki akarja — nem sokkal egyszerűbb?

Egyébként köszi annak a névtelen usernek, aki a múltkori videómból kibányászta és fel is használta a 7 órás guest pass kulcsot, mert nem tudtuk használni:

Szerencsére volt egy második kulcs is a játék mellett.

Újdonságokban bővelkedő frissítés történt Apple fronton, a StarCraft 2 megjelenésének napján. Lássuk, mik érkeztek a kínálatba. Kommentálni ezúttal nem fogom az egyes termékeket, viszont bátorítanék mindenkit, hogy 1) lájkoljon 2) a hozzászólások közt ossza meg véleményét a lapos nyár legsokszínűbb termékfrissítését illetően. A linkek az Apple megfelelő terméklapjait nyitják.

És akkor a kérdés: Ki mit vesz?

New Mac Pros With Up to 12 Cores, SSD Options

Coming in August.

$2499: 1x 2.8 GHz Quad-Core / 3GB RAM / 1 TB HD
$3499: 2x 2.4 GHz Quad-Core / 6 GB RAM / 1 TB HD

27-Inch LED Cinema Display featuring a resolution of 2560×1440

The new LED Cinema Display will be available in September for a price of $999.

iMacs with Upgraded ATI Radeon HD Graphics Cards

The new iMacs all feature dedicated graphics cards rather than relying on slower integrated graphics chips.

$1199 21.5″ / 3.06GHz Core i3 / 4GB / 500MB / ATI Radeon HD 4670
$1499 21.5″ / 3.20GHz Core i3 / 4GB / 1TB / ATI Radeon HD 5670
$1699 27″ / 3.20GHz Core i3 / 4GB / 1TB / ATI Radeon HD 5670
$1999 27″ / 2.8GHz Quad-Core Core i5 / 4GB / 1TB / ATI Radeon HD 5750
+$200 27″ / 2.93 GHz Quad-Core Core i7 BTO option

Magic Trackpad

The new accessory supports a full set of gestures, including two-finger scrolling, pinching to zoom, rotating with your fingertips, three-finger swiping and four finger recognition. Meanwhile, tapping or double tapping on the surface initiates clicking. The Magic Trackpad connects via wireless Bluetooth and is powered by two AA batteries. ($69.-)

Apple Battery Charger

It recharges quickly and uses energy wisely. And it comes with six AA batteries, so you’ll always have plenty of power for your wireless Mac accessories. ($29.-)

Tavaly szeptemberben már írtam egy, tartalmát tekintve best-of-show kategóriás posztot arról, hogyan telepíthetjük fel a Szabad magyar szótár (Magyarispell) adatbázisát Snow Leopard alá, aminek segítségével valós időben ellenőrizhetjük minden Cocoa programban a beírt szöveget. (Ahogy írom ezt a posztot, szintén piros betűvel húzza alá a nem ismert szavakat.)

Most azért vettem újra elő a témát, mert azóta, bevallom, nem frissítettem szótárat én sem, viszont idő közben három új release is megtörtént, sőt, ma már az 1.6.1-es változat telepíthető. A változások:

- új szavak, például: “melegfelvonulás, mém, MR2, narratíva, netbook, Obama, offshore, madarászat, madzsong, maflás, magyarigazolvány, nyuszkó, önironikus, összvonalas, plazmon, rokonul, sms-ezik”, illetve ezek mellett a korábban általam is észrevételezett ‘blogol-’ is bekerült (sajnos a ‘blogger’, és a ‘förmver’ még mindig nem)

- unicode-os szavak: “µl (mikroliter), µg (mikrogramm), µV (mikrovolt)”

- ligatúra támogatás (remélem ez Mac-en is megy): “Az ff, fi, fl, ffi, ffl karaktersorozatokat tartalmazó szavak mostantól unicode-os f-ligatúrákkal is felismerésre kerülnek”

A telepítés nem különösebben bonyolult (de nem ajánlott az OS X-es telepítő csomagot tőlük feltenni, mert abban csak a régi, 1.4-es szótár van):

1. töltsük le az 1.6.1 csomagot: hu_HU-1.6.1.tar.gz

2. helyezzük el a két hu_HU nevű állományt a merevlemezünk /Library/Spelling mappájában

3. győződjünk meg arról, hogy a “System Preferences – Language & Text – Text – Spelling részben” a “Magyar (Library)” opció van a legfelül

Innentől kezdve minden Cocoás program képes lesz helyesírást ellenőrizni magyarul, sőt, bekattintható egyszerűen az is, hogy gépelés közben is láthatóak legyenek a hibák az “Edit – Spelling and Grammar – Check Spelling While Typing” opcióval.

Mi kell még?

A weblap sajnos nem kínál RSS feedet a változtatásokról, viszont a SourceForge megfelelő mappáját követni tudjuk! Kiguberáltam a feed pontos címét a release mappához, tehát ezt követve azonnal értesülünk a szótár újabb változatairól:

Igaz, hogy kézzel sem túl bonyolult, de nagyon jó lenne, ha lenne Mac-es telepítője a legfrissebb csomagnak minden kiadás után, mint a tools.csokolade.hu címen gyűjtött Unixos csomagoknak, amik, FYI, napra pontosak. A telepítő tartalmazná a nyersanyagot és egyszerűen bemásolná őket a helyükre, valamint kérésre elhelyezné a Text lista tetején a megfelelő bejegyzést. Ha valaki összedobja és vállalja a frissítését, örömmel meghosztolnám, vagy linkelnék rá!

Akinek szüksége lenne installerre, vagy hasznosnak gondolja a posztot, nyomjon egy lájkot a bejegyzésre a cím alatt, lássuk, mennyire népszerű a téma, thanks!

Előttem már többen bozótvágó késsel kijárták az utat, én csak fogtam magam, és a mai napokban legjobbnak tűnő ár/érték arányú fejlesztésbe ugrottam bele, amivel gyakorlatilag kimaxoltam a három éves laptopomat: vásárolni kell egy SSD meghajtót, a mostani vinyót meg áttelepíteni az optikai olvasó helyére.

SSD meghajtót végül az A4 Team oldaláról rendeltem, a Petőfi-hídnál van a boltjuk. Ők 1 év garanciát adnak a lemezre, elmondásuk szerint a gyártó biztosítja a másik 2 évet. Nem olcsó, de sokkal olcsóbb, mint új lovat venni: egy 160 gigás Intel 2,5″ SATA MLC X25-M SSDSA2MH160G2R5 91 nettóba kerül náluk.

A második lépéshez szükség van egy OptiBay nevű beépítő keretre, amit Amerikából kell ide hozatni (nem tudom, hogy itthon kik forgalmazzák). Ez csak leírva tűnik borzasztónak, a valóságban annyi az egész, hogy kártyával kifizetjük szállítási költséggel együtt (99+79 dollár = 35 ezer forint), aztán nézzük a tracking kódot naponta. Az óceán átszelését elég gyorsan megteszi a csomag, utána pedig K. Szabolcs főtörzsőrmester keze alatt pihen, aki elvámolja, ha “el nem baszom”. A főtörzs mintegy két napig kotlik egy papíron, lassítani ugyan tudja a folyamatokat, de megállítani semmiképp.

Nekem 400 giga adatom volt összesen, ezt kellett összenyomni 160-on belüli méretre. Azt csináltam, hogy az OmniDiskSweeperrel megállapítottam, mik foglalnak sok helyet, és ezeket a mappákat egy külső vinyón helyeztem el. Tipikusan a Movies, Music és Pictures a legtöbb, csak ezek kitettek 150 gigát. (Ezeket a mappákat helyeztem el később az 500 gigás média lemezen.) A rendszer a dokumentumaimmal, telepített alkalmazásokkal elfért 100 gigán. Ezen a ponton nyomtam egy Time Machine mentést, majd jött a műtét.

A szerelés nem bonyolult, én az APPSolute.hu szakemberére bíztam. Fontos, hogy a korábbi vinyó helyére kerüljön az SSD és az optikai meghajtó helyére a régi diszkünk. Az APPSolute egyébként vállalja az optibay beszerzését és beszerelését is, igény szerinti konzultáció utáni telepítéssel együtt, lásd a poszt végén levő disclaimert azoknak, akik mégsem maguk csinálnák a dolgot. Ezt ajánlom, aki az egyszerűséget szereti néhány ezer forint többletkiadás mellett.

Ha minden megvan, akkor egy Snow Leopard telepítő lemezről kell bootolni. Igen ám, de nincs optikai meghajtónk! Szerencsére az OptiBay forgalmazói a csomagban szállítanak USB keretet a DVD olvasónknak, így gond nélkül fabrikálható külső olvasó. Én e helyett inkább feldugtam egy előzetesen már preparált firewire lemezt, amin rajta volt a Snow Leopard telepítőkészlete, így sokkal gyorsabban végzett, mintha ugyanezt DVD-ről kellett volna végigolvasnia. (Lehet 8 gigás USB kulcsról is telepíteni, az is ugyanilyen kényelmes!)

A Snow Leó telepítőjében el kell indítani a Disk Utility-t, itt lehet látni, hogy gond nélkül felismerte mind a két meghajtót. Particionálni kell az SSD-t sima GUID + Extended (journaled) default beállításokkal, majd telepítésre kiválasztani az SSD-t, és arra feltelepíteni a Snow Leopardot.

Felmegy néhány perc alatt. Amikor végzett, megkérdi, hogy transzferáljon-e beállításokat, itt kell felcsatlakoztatni a Time Machine-t, majd megvárni, míg visszaállítja a mentésünket. Eltart vagy fél órát 100 giga esetén, de láss csodát, a végén az SSD-ről szupergyorsan bootolva visszakapjuk a rendszerünket! (Másik hatalmas dolog, hogy az SL installer kérdés nélkül felismeri a bluetooth egerünket, ami használható a telepítés alatt is.)

Én biztonsági játékosként nem töröltem le az 500-as lemezemet, így első bootkor nyomnom kellett az option billetnyűt, és ott választottam ki az SSD meghajtót. Miután meggyőződtem arról, hogy minden működik, nyugodtan töröltem le az 500-as média diszket és másoltam mindent vissza a külső meghajtóimról.

Komplikáció egyáltalán nem volt, mindent egyből felismert, minden egyből működött, a Time Machine backup restore hihetetlen jó technológia. A dolog érdekessége, hogy 10.6.0-val áll vissza a rendszer, így le kell futtatnunk a Software Update-et, hogy 10.6.3-as rendszerünk legyen, de mindez kiröhöghető az SSD bootlási idejét látva.

update: nem szükséges az SL telepítése nulláról. Az elején a Disk Utility-ben kell kérni restore-t Time Machine volume-ről és akkor nincs ez a hercehurca.

Hogy megérte-e?

Szerintem nem túlzók azok az állítások, hogy “új gépet” kap vissza az ember. A boot drámaian felgyorsul, bár ritkán látja az ember, az alkalmazások indítása, Safari használata és mindazon műveletek, amik az SSD-ről jönnek döbbenetesen gyorssá válnak. Olyan, mintha nem lenne benne merevlemez, a szűk keresztmetszet teljességgel eltűnik. Az effekt akkor nagyon durva, ha a saját gépén érzi meg az ember a váltást.

Kötelező jelleggel készítettem két összehasonlító videót. Egy boot összehasonlítás, illetve utána 16 alkalmazás egyidejű indítása.

iPod / iPad link a videóhoz

A mért értékek:

Boot sima: 2:24,7
Boot SSD:  0:29,3
App open sima: 1:58,5
App open SSD:  0:19,4

Nem arról van szó tehát, hogy 10, vagy 20 másodperccel gyorsabb valami, hanem arról, hogy teljesen más osztályban versenyzik.

Borzasztóan elégedett vagyok a sebesség mellett azzal, hogy a 3 éves gépem is gond nélkül felismert és használt mindent, a Time Machine felhasználói élményt nem tudom hangsúlyozni, mennyire kényelmessé teszi a költözést. Az SSD-zés egész egyszerűen egy must-have dolog mindenkinek, aki nem akar most új laptopra költeni. Bár aki új laptopot vesz, annak is érdemes SSD+OptiBay kombóra szereltetnie, egyszerűen ÜVÖLTENI fog tőle minden. Az amúgy is elég halk Mac immáron még halkabb, hiszen amikor nem használja a rendszer az 500-as média meghajtót, akkor lekapcsolja a merevlemezt — sweet!

Vitaindítónak: OS X alatt nincs TRIM parancs támogatás, így idővel szépen visszalassul az SSD állítólag. Értem a problémát, adok neki egy-másfél évet, aztán veszek új laptopot, az milyen?

Disclaimer: semmilyen felelősséget nem vállalok azért, ha valaki a poszt alapján szétbarmolja a gépét, vagy az adatait. Kérdéseiteket ne emailen, hanem a poszt hozzászólásai közt tegyétek fel.

A teljes videó megtekinthető itt.

Disclaimer: a Plastik média a konferencia öcsi támogatója.

Az alábbi levelet kaptam Horváth “HoBa” Balázs barátomtól február 19-én:

Józsikám,

Mint a hazai almások egyik felkent főpapja lehetőséged nyílik általam egy (néhány) fővel kibővíteni a hívők táborát. J
Céges telefont kell vennem Olaszországban és erősen gondolkodóba ejtett a szifon, annak ellenére, hogy eddig stabil ablakos felhasználó voltam.

Olvasgattam itt-ott, kezemben is volt kütyü, de ezekből messze nem lehet annyi mindent megtudni, mint egy aktív usertől.
Szóval lenne kérdésem néhány, amit nagyon megköszönném, ha meg tudnál válaszolni, akár csak lazán beszúrva az alábbi sorok közé:

1. te milyen aku-apacitással szembesülsz? (milyen jellegű felhasználással, meddig megy a ketyere?)

2. ha veszek mekkora memóriával vegyem? belefér az ember a kisebbe, vagy érdemes már most elkerülni a későbbi fájdalmakat?

3. igaz még az állítás, hogy az iPhone Bluetooth része csak kihangosítóval/headset-tel működik, minden más Bluetooth funkció (pl. fájlküldés stb.) nem használható?

4. neked milyen tapasztalataid vannak eszköz kapcsolásnál, szinkronizációnál?

5. komplett filmet milyen minőségben lehet nézni rajta?

6. az utóbbi telefonjaim mind szétcsúsztatható beépített QUERTY billentyűzetes készülékek voltak, shopos rövid kipróbálásnál relatíve elfogadhatónak tűnt ennek hiánya – neked mik a tapasztalataid egy kb. ekkora méretű levél megírásával?

7. tényleg nem lehet mp3-at csengőhangnak használni és valami gadgettel kell átfabrikálni?

8. relatíve sokat használom a navigációt és utazom (bár azt nem vészesen sokat) nem vagyok híve a folyton on-line kapcsolatot igénylő navigálásnak (akku + roaming) – te ezt hogy oldod meg?

9. láttam, hogy az általam használt i-GO elérhető ezen a platformon, de nem tudtam kideríteni, hogy mennyibe kerül az Appstoreban – lehet mivel nem vagyok bejelentkezett felhasználó – ezt meg tudnád nekem nézni lécci?

10. és végezetül milyen gyakorisággal veszel gadgetet telefonra és jellemzően mit? (windóznál nem működik ilyen minőségű fícsör)

Előre is köszi a segítséget!

Felelős bloggerként feladatomnak tekintem, hogy a kellően megalapozott és összeszedett, részletekbe menő, informatív, nyilvánosságot megkövetelő kérdésekre megpróbáljak lehetőség szerint választ adni. Ezért úgy döntöttem, hogy a levél teljes szerepeltetése mellett, egyszersmind áthidalva a Milánó – Budapest távolságot személyesebbé téve az élményt, videóban válaszolok HoBa korrektül összeszedett, releváns kérdéseire. És bocs HoBa, hogy eddig várakoztattalak!

update 20100317: “leszerződtem a talján csodafonnal egy 16 gigás szifonra, ami kiszállítás alatt van.”

Kezdő Mac-esként mindenféle shareware szoftverekkel igyekeztem kényelmesebbé tenni a munkakörnyezetemet, de később rá kellett jönnöm, hogy a rendszer használatának egy magasabb szintjét jelenti, ha arra törekszem, hogy minél kevesebb külső segédprogramot veszek igénybe a feladatok elvégzéséhez. Fájlok menedzseléséhez kizárólag a Findert használom.

A Finder nem érkezik minden betegség nélkül — illetve ez leginkább nézőpont kérdése. Amilyen irányba az Apple megy, egyre jellemzőbb, hogy magunk farigcsálta megoldásokhoz kell folyamodnunk. Az alábbiakban két igazán remek Finder kiterjesztést mutatunk be.

1. Az első az LSelect, amivel igazán komplex, glob fájlszelekciókat hajthatunk végre Finderben gyakorlatilag az ls parancsot grafikus felületre emelve. Legegyszerűbb alkalmazási példa ugye az, ha a ki akarunk jelölni bizonyos kiterjesztésű fájlokat, mert például Canon fényképezőről átmásoltuk a kártyánk tartalmát és le akarjuk törölni a .THM segédfájlokat. Ezt meg lehet ugyan oldani a “Kind” szűrésével is, de most legyen ez a demó példánk.

Első kép, a fájlrengeteg:

És most kattintunk a Finder toolbarján levő csillagra, majd beadjuk a szűrési feltételt:

Végül az eredmény:

Mehet a kukába mind! De itt nem kell megállni, ennél jóval komplexebb dolgokra is képes, érdemes megnézni ezt a screencast-et. Ha megtetszett, letölteni erről a címről lehet, aztán nincs más dolgunk, mint az ikont bepakolni mondjuk az Applications mappába, majd onnan a Finder toolbarra húzni.

2. Második hasznos Finder kiterjesztés a cdto. Hasonlóan az első programhoz ezt is arra tervezték, hogy a Finder toolbarra húzzuk, az ikonja is úgy néz ki. Nem csinál mást, csak éppen az aktuális folderbe nyit egy Terminal ablakot. Roppant hasznos időnként, mert nem kell kézzel navigálgatni. A telepítés hasonló az előzőhöz.

Úgy tűnik, nagy dobásra készül a Valve. Egyrészt tudható, hogy Mac-re is jön a Steam, másrészt pedig március elsején elindították a fantasztikus termék-bejelentő-gépezetüket, ami annyira, de annyira szórakoztató, hogy külön össze is akartam foglalni.

Összefoglaló:

Néhány napja valakik kifigyelték fájl-szinten, hogy a Valve játék disztribúciós szoftverében, a Steamben megjelentek Mac-es interface elemek. Ez elindította a spekulációt, hogy most akkor csak Mac-es skin lesz benne, vagy tényleg jön Mac-re is a kliens port, és ha igen, milyen játékokkal. Ismeretes, hogy a Valve méltán nagy sikerű Half-Life 2, Portal és Team Fortress 2 játékai pillanatnyilag csak bootcampen keresztül érhetők el, nagy sajnálatomra.

A Valve tegnap néhány Mac-es hírcsatornának eljuttatott hat képet az alábbi szöveggel:

“In anticipation of an upcoming announcement from Valve.”

Ezen olyan egyértelmű jelzések láthatók, amiből bizonyosra vehető, hogy jön a Steam Mac-re is! Egyelőre nem tudni még, hogy mely játékok érkeznek a platformra, annyi valószínűsíthető, hogy fejlesztő/kiadó szinten lehet majd csatlakozni a Steam-hez, mint ahogy eddig is tették ezt bárki, illetve a Valve a saját Source motorú játékait elérhetővé teszi majd Mac-en. Az érdemi bejelentések valószínűleg a március 9-13 közt tartandó “Game Developers Conference“-en történnek majd meg San Franciscóban a Moscone Centerben. Uraim, remek hírek.

Ez önmagában nem lenne elég hír, hiszen ez eddig csak annyi, hogy jön a Mac-es Steam platform. Március elsején azonban megjelent egy update a Portalhoz ezzel a kurta üzenettel:

Changed radio transmission frequency to comply with federal and state spectrum management regulations

Innentől aztán megindulhatott a nörd lavina! Mint a középiskolai matematika feladatokban, minden szónak jelentése van. Kiderült, hogy az update hatására a játékban levő RÁDIÓK (a legelső szobában is megtalálható) misztikus hangüzeneteket (wav itt) kezdenek sugározni bizonyos helyekre állva, itt a lámpájuk pirosról zöldre vált (erről gameplay videó itt).

Néhány “élelmes” hacker persze az egyszerűbb utat választotta és egyszerűen kibányászta a WAV fájlokat a játékból. Itt jön be az update üzenete: “to comply with state spectrum management regulations”. Hmmm!

Ebből ugyanis ki lehetett következtetni, hogy a hangüzenetek valójában KÉPÜZENETEK, csak át kell őket futtatni egy SSTV filteren, amit a rádióamatőrök használnak egymás között (pre-internet). És lőn, a hangfájlokból számos “Aperture” labs misztikus képernyő került elő. Íme ebből négy:

Azért ilyen “zizisek”, mert ugye analóg forráson keresztül lettek feldolgozva. Remek ötlet. Persze megindult a találgatás, hogy vajon mi a rejtett üzenet a képek mögött. Kiderült, hogy egy telefonszám van elrejtve a képek között. Például az egyik kép tartalmaz egy BBS feliratot, csak éppen át van húzva a telefonszám. Más WAV fájlok SSTV filterezés után sem néztek ki értelmesen, ezeket audió formában kellett értelmezni, ugyanis morze üzeneteket tartalmaztak. Ez utóbbiakat összerakva kijött egy MD5 hash, ami kibruteforce-olva kiadott egy telefonszámot, ami mögött egy BBS (!) volt telepítve helyileg a Valve főhadiszállása mellett. Erre a BBS-re bejelentkezve ilyen üzenetek fogadták a látogatót:

Ez elsőre nem mond sokat, viszont a teljes ASCII grafikát elforgatva és lekicsinyítve felismerhetjük a játék tutorial szobáját:

Számos ilyen elsőre értelmezhetetlen grafika került fel a BBS-re, illetve kriptikus szövegek. Íme néhány további példa:

Itt van a “teljes” kép a BBS ASCII grafikáiból, ezeknek egy részét a gamerek már kicsit elblurözték és színezték, így jobban felismerhetők a rajtuk levő dolgok. Egyelőre semmi konkrétum nem derült ki belőlük komolyabban, a kutatás jelen pillanatban is gőzerővel zajlik. Ez a wiki ajánlható azoknak, akik be kívánnak kapcsolódni — érdemes átolvasni, fantasztikus mennyi infó van.

Március 3-án, tegnap, kijött egy újabb update Portalhoz ezzel a szöveggel:

Added valuable asset retrieval

Egyelőre még tart a keresés, hogy ez mit jelenthet, viszont az már most kiderült, hogy a játék vége megváltozott az alábbiak szerint:

Tehát lesz folytatás! Nekem nagyon tetszik egyelőre az, amit Gabe Nevell (Valve alapító ügyvezetője) és geek minionjai kifőztek nekünk. Ennyire tökéletes és hibátlan (mondom, hibátlan) vírus marketinget még nem láttam és ráadásul vége sincs. (Aki egyébként nem ismerné a Portal játékot, javaslom, hogy azonnal vásárolja meg.)

Uraim, egy fantasztikus korban élkünk (1), köszönöm Istenem, hogy gamernek születtem (2), és végül:

Röviden fogalmazok: bugos.

Ha Finderben kitallózunk egy hálózati mappát, abból csinálunk a desktopra egy rövid-hivatkozást, 5 esetből 3-szor a Finder lefagyását eredményezi. Két megoldás marad: az első, hogy szépen kitallózzuk továbbra is a hálózati meghajtót (nekem ez sajnos pontosan három kattintással több, mint egyébként), a másik, hogy AppleScriptből írunk egy olyan programot, ami automatikusan felmountolja a megosztást, aztán oda is navigál. Ez utóbbit mutatjuk be.

AppleScript Editorban az alábbi programot fogjuk elkészíteni:

a forráskód a poszt végén letölthető formában is elérhető

Az afp://mini@angelday's mini._afpovertcp._tcp.local/mini rész mindenkinél más és más, illetve a list view és toolbar beállítása opcionális, én így szeretem azt a mappát nézni. Meg kell szerkesztenünk a pontos AFP hivatkozást. (Szerintem szambán is ugyanígy összehozható.) Nyissuk meg a Keychain Accesst, majd rendezzük “Kind” szerint a listát, és ott figyeljük meg a “Network password” típust. Mivel korábban már nyilván sikeresen csatlakoztatni tudtuk a hálózati meghajtót, benne lesz a listában a keresett gép. Nálam így néz ki:

afp://angelday's mini._afpovertcp._tcp.local

Felette pedig oda van írva a fejlécbe, hogy “Account: mini”. Ebből kell megszerkesztenünk a használni kívánt stringet. Nálam ez kiegészült a felső, citromsárgával jelölt azonosítókkal. A szerkesztett sort kell tehát kicserélni a fenti programban. Másoljuk be az AppleScript Editorba a kész programot (vagy eleve oda szerkesszük be), teszteljük le a futtatás paranccsal, ha működik, egy Finder ablakot kell kapnunk a hálózati meghajtóval. Aki még mappára is akar “mountolni”, az írja be szépen a teljes elérési útvonalat (nálam /mini/Desktop például). Ha elégedettek vagyunk, mentsük el az AppleScript futtatható alkalmazást, amit a Save dialógus ablakból kell kiválasztani:

Az így elkészült programot kedvező ikonnal is felszerelhetjük, aztán akárhonnan használhatjuk. Én a Desktopon helyeztem el.

mount_network_drive.scpt Download (655)

Ha gyakran nézegetünk a hálózatunkon található másik Mac-eket screen sharingben, hasznosnak bizonyulhat az alábbi tipp. Alapvetően ugyanis Finder ablakból kell kitallózni a gépet és ott rákattintani a share screen gombra, vagy külön elindítani az alkalmazást, és úgy válogatni. Nem túl kényelmetlen megoldások, viszont a tényleg nagyon gyakran használt gépeink eléréséhez ennél is egyszerűbb parancsra van szükség. (Én például a nappali szobában levő számítógépet előszeretettel távvezérlem.)

Az alábbi mappát kell kitallóznunk a saját felhasználónk alatt:

Ide vannak letárolva azok a gépek, amiket használni szoktunk. Bármelyikre kattintva bejön azonnal a gép képernyője. Nincs más dolgunk, mint elhelyezni az asztalon egy rövid-hivatkozást a megfelelő fájlra. (Kezdjük el húzni az asztal felé, majd nyomjuk hozzá az option-cmd billentyűket is, az ikon még a levegőben rövid-hivatkozásra kell, hogy változzon.)

Aki nem az asztalra akar pakolni, az egy az egyben kirakhatja a dokk jobb szélére a teljes mappát quicklaunch formában, esetleg használhatunk Butler, LaunchBar alkalmazásokat is — kinek mi a kedves. Én az asztalon szeretek kattintani, nincs szükségem külső alkalmazásra.

Az XMS-ben és az Andrássy úti iStyle-ban a nemzetközi indulással tökéletesen szinkronban, ma 12:00 órától megvásárolható a Snow Leopard, a Mac OS X 10.6-os verziója. Mivel a ma kézbe kapható termék hivatalosan “upgrade” besorolású, szerettünk volna információt adni azt illetően, hogy hogy is van mindez, mik a Mac OS X különféle változatai, upgrade-e elni kell-e vagy sem stb.

Nagyon egyszerű megérteni egyébként:

1. a Snow Leopard csak Intel alapú Mac-ekre telepíthető fel
2. minden Intel alapú Mac kapott teljes értékű OS-t vásárláskor, ami vagy Tiger, vagy Leopard (más nem lehetett ugyanis)
3. erre kell feltenni az upgrade csomagot, tehát nekünk ezt kell megvásárolni (az upgrade mind Tigerre, mind Leóra felmegy és “teljes értékű OS”, még clean installra is megfelelő — apróbetűben: Tigerre egyébként nem “legális” feltenni, oda az Apple szerint meg kellene venni a 169 dolláros “Mac Box Set“-et, ami tartalmazza a Snow Leót, az iLife és iWork csomagokat is)
4. létezik egy 5 gépre telepíthető family pack upgrade is, ami byte-ra azonos a “sima” upgrade lemezzel, csak van rajta egy matrica és drágább (ettől függetlenül ismerek embereket, akik megveszik, mert támogatják az anyahajót)
5. aki 2009. június 8. után vásárolta a Mac-jét, az egy un. “up to date” programban, december 29-ig még olcsóbban, kb. 3 ezer forintnyi összegért kapja meg a Snow Leopardot, de ezt igazolni kell számlával

Az upgrade ára 8290 bruttó, tehát ennyibe kerül a frissítés.

Felhívnám a figyelmet egy apróságra: a jövőben forgalomba kerülő Mac-eket már Snow Leóval fogják szállítani, amik tartalmazni fogják a telepítő lemezt is. Ezek a lemezek viszont úgy vannak forgatva, hogy CSAK AZON a Mac-en telepítődnek, amihez adták őket. Aki tehát olyan gépekre akar telepítgetni, amik régebbi Intelesek, annak meg kell vennie az upgrade csomagot, nem fog tudni például a haver stock DVD-jével bohóckodni.

Másik dolog: DVD helyett kényelmesebb külső diszkről, vagy USB kulcsról telepíteni. Amennyiben rendelkezünk már DVD-vel, úgy könnyű készíteni belőle egy diszk imázst. Ennek a menete egyszerű, Disk Utility-ben kell elvégezni, illetve, ha már megvan a DMG, akkor ebből kiírni egy tetszőleges partícióra (ami lehet vagy USB kulcson, vagy egy külső diszken megosztott partíció szintén).

Lényeg az, hogy amikor felmountoljuk a külső eszközt, ne magán a partíción, hanem a hozzá tartozó, hierarchiában feljebb kattintsunk, így:

Ha ez megvan, akkor jöhet a “Partition” fül, majd végezzük el a beállításokat (példámban egy partíciót hoztam létre, de nagyobb külső diszken nyugodtan készíthetünk több partíciót is, például egy 8 gigás system restore partíciót, illetve egy másikat az adatainknak):

itt egy 1 gigás diszken mutatom be a feladatot, de erre értelemszerűen nem lehet kiírni egy dupla rétegű DVD adatmennyiségét — célszerű egy 8 gigás USB kulcsot vásárolni

Az “Options” részben a partíció alatt még állítsuk be a modern “GUID Partition Table”-t, amivel Inteles Mac-en bootolhatóvá tesszük a partíciót. Ha ezzel megvagyunk, “Apply”. Miután a Disk Utility megformázta nekünk az új partíciónkat, kattintsunk a “Restore” fülön. A “Source” részbe húzzuk bele a Snow Leopard DMG-t, a “Destination” részbe pedig egyszerűen húzzuk bele az immáron felcímkézett és megformázott partíciónkat (és nem a diszket! a partíciót! balról!). Kattintsuk ki az “Erase destination” jelölőt, majd “Restore”. Ezzel elszüttyög egy darabig, DVD méret esetén olyan 40 perc is lehet. Menjünk addig kávé, cigi, downhill kombóra.

Ha megvan, nincs más dolgunk, mint bedugni a telepítendő gépbe az így elkészített kulcsot, vagy külső diszket, bemenni a System preferences Startup Disk pontjába, kiválasztani az immáron bootolható partíciót és restart!

Handrás ugyan mellélőtt a helyreigazításával, de felhívtam telefonon és elmondtam neki a jó hírt: mégis a hópárduc designt kapta meg a csomagolás!

Én ennek személy szerint örülök, mert nagyon bénának tartottam az “újratekert” lila aurórát.

Mi mindenesetre annyira izgalomba jöttünk, hogy 28-án lemegyünk eFi-hez Bajára release partizni.

És a felől is biztosak lehettek, hogy a gold master a 10A432-es build.

A Snow Leopardban új bash van, és picit máshogy kezelődik a prompt title beállítása, így fds közreműködésével bemutatnánk, hogyan kell beállítani a egy korrekt promptot. Figyelem, ez opcionális dolog, tehát aki ilyesmi promptra vágyakozik, annak kell csak végrehajtania az alábbiakat. Nyissuk meg a .bashrc-t első lépésben.

open -e ~/.bashrc

Aztán jöhet a lényeg:

case "$TERM" in
xterm*)

export PS1

Figyeljünk a sortörésekre! Az első sor kettétörik, de valójában egy sorról van szó. Akinek nem lenne világos, vagy bash-ilag értelmezné, itt a pastebin link, vagy innen letölteni és akkor tuti jó.

Vajákolás? Meglehet! Viszont a végeredmény magáért beszél:

Leírás: A PROMPT_COMMAND-os rész a title-t állítja át, mégpedig úgy, hogy berakja mindig az aktuális mappa-gépet, ahol járunk hostnév:working directory username dollárjel szerkezetben. xterm-et nem tudó terminálban is működik, színek nélkül.

Na jó, ezt nem lehet kihagyni: 39 tetves dollárért olyan alkalmazás-halmot kapunk, ami még akkor is csábító, ha az ember két programra gerjed, ráadásul ebből az egyik lockolva van sorunk írásának pillanatában. A korábbi Macheist csomagok nem érdekeltek, viszont ez impozáns. Noha nem vagyok elkötelezett híve a shareware-junkiezmus intézménynek, azt mondom, hogy lássuk a lényeget!

A lista:

- iSale — eBay saling done client side, nem érdekel
- Picturesque — homemade fotómanipuláció, Lindának feltelepítem, de nem érint
- Sous Chef — kliens oldali receptkönyv, talán érdekel
- World of Goo — eredetileg Wii-re terveztem a megvásárlását, persze most már nem fogom
- PhoneView — szifon sms-eket és notes-eket lehet böngészni, szerkeszteni, elég jónak tűnik és hiánypótló!

Végre tudok keresni az SMS-ben és ki tudom exportálni őket, már megéri.

- LittleSnapper — screenshotokat készítő és rendszerező eszköz, részben érdekel
- Acorn — kémanipuláló szoftver, öcsi-photoshop, már megvan
- Kinemac — 3D látványfelirat tervező megoldás, nem érdekel
- WireTap Studio (locked) — hangfelvevő szoftver, elképzelhetek helyzeteket, hogy érdekel
- BoinxTV (locked) — otthoni videocast készítő megoldás, Nino Karottázás kicsiben
- The Hit List (locked) — todo list manager, szép interface és tud időt is mérni, érdekel
- Espresso (locked) — Coda killer webfejlesztő alkalmazás Belgiumból, szuper-érdekel! Tegnap töltöttem le az 1.0 demót és majdnem meg is vettem.

39 dollár a csomagért bagó, még akkor is, ha nem unlockolódnak egyes alkalmazások. Persze én arra vágyom, hogy az elkövetkező napokban meglesz az elég forgalom ahhoz, hogy lekerüljenek a lakatok.

A Macheist korábbi játékai rohadtul nem érdekeltek, mert apró, pöcsköszörű kis shareware szemetek voltak, viszont most látszik, hogy van della megvenni jó licenceket. Fontos megjegyezni, hogy a szoftverek frissítéséért nem kapjuk meg a licencet, tehát ez most egyszeri esemény. korr.: állítólag mégis kapjuk Ennek ellenére inkább ilyet érdemes venni, mint tömérdek szemét iPhone alkalmazást, én mondom.

Éljen a shareware junkiezmus intézménye!

Szuper, bevezető áron 15 dolláros (most 3400 forintba kerül) alkalmazás, a hobbi dizájner eszköz repertoárjának újabb darabja: Layers. Azonnal megvásároltam.

Az alkalmazás a Mac OS desktopunkról készít egy PSD állományt, amiben egészen konkrétan minden asztalon levő objektum külön rétegen szerepel, úgy, ahogy a Teremtő nekünk adta. De olyan szinten, hogy az asztalon levő ikonok mind-mind egy külön réteg (árnyékolt alpha felirattal természetesen), felső menü, dokk, stickies címkék mind külön, az összes megnyitott alkalmazásunk (bármelyiket átrendezhetjük egyszerűen a layerek mozgatásával). A PSD alján egy teljes méretű wallpaper szerepel természetesen. Képernyőfotónkon a Photoshop ablak szerepel!

Akinek még ez sem lenne elég, az kap egy manapság divatos “inspector” menüpontot, amivel gyakorlatilag bármelyik képernyőn levő objektumról pontos dimenzió információkat kapunk, mag-animációval azonnal ráközelít a kiválasztásra és még egy csomó minden.

Az ingyenes változat teljesen funkcionális, és noha mag-filterrel elrontja a keletkezett képet, kipróbálni a dolgokat remek.

Meleg szívvel ajánlom minden internet barátnak.

(via DF via Cabel Sasser)